A kommunista szombat

Dátum: 2024. április 12. 00:00:00.
Forrás : toriblog.blog.hu

Ez egy rövid történet. A hír is kurta: 1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Moszkvában a 9 nagy pályaudvar az irányról van elnevezve, ezért van Jaroszlavi, Rigai, Rjazanyi, Kijevi, Kurszki, stb. pályaudvar is.

A témáról szóló egyes cikkekben a helyszínt megjelölendő "депо Москва-Cортировочная" megnevezéssel élnek, amiből a депо jövevényszó, a jelzős szerkezet nőnemű alakja max. arra utal, hogy "cтанция, ami viszont nem önálló intézmény, maga a szókapcsolat is Moszkvai-Rendező pályaudvart jelent, nem tudom volt-e, van-e központi Nagy Rendezőjük. Ha igen, akkor ez az. A helyszín mindenesetre jól felismerhető a Kazanyi pu. szomszédságában .

Ez az esemény volt a kiváltója Lenin 1919. június 28-án kiadott Великий почин (Nagy kezdeményezés) c. munkájának, mely alapja lett a Kommunista szombatok lényegében az egész rendszer alatt tartó szokásának. Kötelező politikai eseménnyé vált, függetlenül az adott termelési nap társadalmi hasznától, egyfajta legújabb kori autodafé (auto da fé), hitvallás.

Ezek közül is minden évben külön ünnep volt a SZU-ban az Iljics születésnapja (április 22) táján rendezett nagy éves Szubbotnyik, melyet minden évben megtartottak, míg a sima, mezei kommunista szombatokat olykor heti gyakorisággal, később ritkulva, évente párszor rendeztek, "ha már a bocsoknak megigértük" alapon. Hasonlóan a szombatokhoz, voltak anno kommunista vasárnapok is, mely csak a magyar nyelvben állnak jelzői szerkezetben, az oroszban, s ebből átvéve az angol, francia, német terminológiában egyszerűen a nap nevéből képzett szóként "Szubotnyik", és "Voszkresznyik" szerepel.

Az első tényleges, ekként nevezett kommunista szombaton, 1919. május 10-én már 205-en vettek részt, megjavítva 4 mozdonyt és 16 vagont. Miért éppen a vasút vonalán indult be a kezdeményezés? Az 1918-1922-es orosz polgárháború azon szakaszában égetően szükség volt a logisztika, így a vasúti összeköttetés, általában a vasúti munka javítására. (Az sem véletlen, hogy épp a Kazanyi Pályaudvaron történt az eset, az egyes pályaudvarok elhelyezkedéséből kiderül, hogy lényegében Kelet felé, így Kolcsak csapataihoz arról a pályaudvarról indultak a vonatok. Ezt megelőzően 1918-ban nagy harcok voltak azon a vonalon. Kazanyt 1918 augusztusában el is foglalták a csehek (a fehérek oldalán), a szemléltető térképen a kék vonal a fehérek legmesszebb jutását mutatja.

A vörösök 1919 januárjában átfogó ellen-offenzívát nyitottak, melynek során Antonov-Ovszejenko február 3-án visszaveszi Kijevet (de még messze van a Krímtől), sőt a későbbi időkből ismertté váló Tuhacsevszkij már ekkor remekül vezet és az Uralnál Jekatyerinburgot (Szverdlovszk) január 27-én végén szintúgy elfoglalja.

Ugyanakkor a fehérek Délen Gyenyikin egyesített három hadserege és a fekete-tengeri flottája hadműveletei eredményeképp 1919. január 31-re elfoglalták (visszafoglalták) Ogyesszát, Herszont és Nyikolejevet. Kolcsakot (Keleten) is és Gyenyikint is (Délen) a tél múltával erősen felszerelik, felfegyverzik, így - bár Ogyesszát április 8-án a franciák feladják -, mindaddig, mig a bolsevikok a lengyel fronton nem végeznek, s nem tudnak jelentősebb erővel támadni, Gyenyikin 1920 novemberéig jelentős erőlekötéssel tartja magát.

Átfogó helyzetképet a háború menetéről nem adnék, a harci események és a szemben álló erők erőtartalékai ekkor még jelentősen tartottak. A cikk a kommunista szombat, mint jelenség kialakulásának körülményeiről szól, a bolsevikok oldalán megjelenő ezen új anyagi erő érezhető, és mérhető volt.

A moszkvai vasúti munkások kezdeményezését Iljics a munkásosztály hősiességének megjelenéseként nevezte, mint a szocializmus építésének gyakorlati formája (a terminológiától ne idegenkedjék senki) a kommunista szombat egyfajta kifejezése volt munkához való új, kommunista hozzáállásnak. Bár 1919 tavaszán-kora nyarán indult a mozgalom, igazi áttörést az 1920-as év hozott, januárban a Front hetén több ezren vesznek részt, 1920. május 1-én a Kommunista Párt 9. kongresszusán már "összoroszországi" kommunista szombatról hoztak határozatot.

Ezen az elhíresült 1920. május 1-i eseményen Lenin is részt vett, a korabeli fotón jellegzetes sapkájáról jól felismerhető. Ez a tény a későbbi propaganda egyik eleme volt, ami sok anekdotát is életre keltett. Ez valahogy jellemzi is a társadalmi hatását, mindenesetre a polgárháború éveiben jó érzékkel használták fel (Iljics jó szervező és taktikus volt) az egyéni lelkesedést és kezdeményezőkészséget azokban az években, amikor ez elérhető volt. Önmagában nem csodafegyver (a győzelmet a hadigazdálkodás bevezetése és a fehérek nyugati támogatásának elmaradása hozta meg), hozzáadott értéke mégis volt.

Az 1930-as években mint mindenben ebben is új és újabb rekordok születtek, de ekkor már az önkéntesség háttérbe szorult a szükségességgel szemben (maga a mozgalom a sztahanovizmus egyik előfutárává lett). Az eszme győzelmével, a tábor létrejöttével természetesen átvettük mi is, ahogy a többiek. Hazai hanyatlására nem emlékszem, csendben elhalt, vagy visszaszorult szakszervezeti körökbe (mostanában az ellentettje a zabasztóvka jött divatba), a SZU-ban a 80-as évek végéig, helyenként a 90-es évek elejéig élt a mozgalom. Munkahelyeken, aztán amikor már legyőztük a kapitalizmust, akkor a környezet gondozása került előtérbe, lakóhelyeken, iskolákban.

Végül is tiszavirág életű volt, kisérőjelensége a keleti kisérletnek. Együtt virágzott fel és hervadt el vele.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A horvátok eredete

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

A nukleáris fegyverekről

Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.

Az isztambuli Hagia Sophia

A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.