Az isztambuli Hagia Sophia

Dátum: 2024. március 17. 00:10:02.
Forrás : Wikipedia

A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.

Alapítása

Az első nagy templomot II. Konstantin – Konstantinápoly város alapítója (korábban Büzantyon, napjainkban Isztambul), Nagy Konstantin fia – építtette itt egy IV. századi kisebb (pogány) templom helyén. Az építkezés 360-ban ért véget, és az épületet Eudoxius pátriárka szentelte templommá. 404-ben megsemmisült, amikor június 20-án Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. 415-re II. Theodosius császár újjáépítette.

A Hagia Sophia

A Nika-felkelés 532-ben ismét lerombolta a bazilikát, melyet I. Justinianus felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették. A matematikus trallei Anthemiosz és az építész milétoszi Iszidórosz nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekművet hozzanak létre. Úgy is szokták ezt az épületet definiálni, mint az összes ismert építészeti elem tökéletes szintézise. A templomot 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte újjá. Földrengések 558-ban megrongálták (a főkupola is beomlott), de az eredeti terveknek megfelelően helyreállították 563-ra, akárcsak a 989-es és 1346-os években, újabb részleges beomlások után.

Leírása

A templom különlegessége többszörös kupolamegoldása, ami csak első pillantásra, de rendkívül instabillá teszi. Az újdonságot az épület óriási méretei, a 31 méter átmérőjű és 56 méter magas főkupola és a megtámasztását biztosító rendszer jelentik. (Összehasonlításképpen: a magyar Országház kupolacsarnoka belül 27 méter magas, a kupola a toronnyal együtt 96 méterre emelkedik. A szegedi dóm kupolája belül 33,4; kívül 53,6 méter magas.)

Mozaik a Hagia Sophiában: Középen Krisztus, jobbján IX. Konstantin, míg balján Zoe császárnő látható

A sarkokon négy masszív oszlop található, melyeken négy boltív nyugszik. A boltíveket négy homorú, háromszög alakú boltfészek köti össze (ezek oldják meg a kör alakú kupola négyzet alakú alapra helyezését). A kupolát a boltfészkek és a boltívek tartják, melyek a sarkokban álló oszlopokra terhelik a főkupola súlyát. Az oszlopok mindegyike nagyjából 100 m˛-en támaszkodik a talajra. A főkupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amik egyrészt fénnyel árasztják el a templom belsejét, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne.
A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is lenyűgöző méretű belső teret.

Így nézhetett ki eredetileg a Hagia Sophia

Történelme

Nagyjából ezer évig a Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. Fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Az elkövetkező 500 évben Hagia Sophia volt Konstantinápoly fő mecsete.

1934-ben, már a Török Köztársaság idején, Kemal Atatürk alatt, az épületet szekularizálták és megnyitották, mint Ayasofya Múzeumot.

A belső felületek zöld és fehér márvány borításúak, lila porfír és arany mozaikokkal.

Mindazonáltal a mozaikok továbbra is vakolat alatt maradtak, és az épület karbantartása is kívánnivalót hagyott maga után. Az épület 1985 óta az UNESCO Világörökség része. 1993-ban egy UNESCO bejárás alkalmával hulló vakolatot, betörött ablakokat, piszkos márványbevonatokat, beázást és hibás tetőt regisztráltak a helyszínen. Azóta a hibák nagy részét kijavították, a kupola még ma (2005-ben) is részben fel van állványozva. A felső szint mozaikjainak egy részét kibontották a vakolat mögül és restaurálták.

Az épület több ortodox templom mintájául is szolgált, bár a szláv világban (főleg Oroszországban) kicsit módosítottak a stíluson: keskenyebb, de magasabb kupolákat emeltek a templomjaik fölé (például a kievi Szent Szófia katedrális). A templom több mecsetet is ihletett, ilyenek például akár Isztambulban is találhatók: a Szulejmán mecset és a Rustem Pasa mecset.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

A római Colosseum

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház "összeillesztése" eredményezi az ellipszis formát.