10 dolog, amit a szójáról tudni kell

Dátum: 2023. november 30. 00:10:02.
Forrás : Új Diéta

Cikkünkben sorra vesszük az egyre népszerűbb húshelyettesítő étel, a szója legfontosabb jellemzőit, előnyeit és hátrányait, mindössze tíz pontban. Köztudott, hogy a szója megítélése eléggé ellentmondásos - sokan érvelnek mellette, de ismertek bizonyos problémaforrások is.

1. A szója (Glycine soja) a pillangósvirágúak családjának Glycine nemzetségébe tartozik, amelynek csaknem hatvan faja ismeretes. Morfológiailag a babhoz hasonló egynyári, lágy szárú növény.

2. A szója őshazája Délkelet-Ázsia. Kr. e. 1000 körül kezdték fogyasztani, miután a kínaiak megtanulták az erjesztését. Európában csak a XVIII. században honosították meg. A hazai hasznosítása a múlt században kezdődött, de rendszeres termesztése csak 1935-től jellemző. A világon a legnagyobb mennyiséget manapság az Egyesült Államokban termesztik évente 20–24 millió hektáron.

3. A szójamag energiatartalma 100 g-ban 451 kcal (1888 kJ), szénhidráttartalma 32,7 g (ebből 8,1 g élelmi rost) és zsírtartalma 21,6 g. Zsírsavösszetételét tekintve 4,8 g egyszeresen telítetlen és 12,2 g többszörösen telítetlen zsírsav (1443 mg ómega-3- és 10 765 mg ómega-6-zsírsav) forrása. Fehérjetartalma 39,6 g az amerikai NutritionData adatbázis szerint. Aminosav-összetétele alapján biológiailag csaknem teljes értékű fehérjének tekinthető, csak kéntartalmú aminosavakat nem tartalmaz, s a feldolgozás során a lizintartalma csökken.
Kiemelkedően gazdag K- (37,0 ľg), B2- (0,8 mg/100 g) és B1-vitaminban (0,4 mg/100 g), de foláttartalma (205 mg/100 g) is számottevő. Az ásványi anyagok közül a mangánt (2,2 mg), a magnéziumot (228 mg), a foszfort (649 mg), a cinket (4,8 mg) és a rezet (1,1 mg), valamint a vasat (3,9 mg) és a szelént (19,3 ľg) kell elsősorban megemlítenünk, de kalciumtartalma sem elhanyagolható (140 mg).

4. A szójabab genisztein és daidzein izoflavonokat is tartalmaz, amelyek fitoösztrogének. Ezek táplálkozás-élettani hatása következtében a szója megítélése meglehetősen ellentmondásos. Számos kutatásból kiderült, hogy a szójából készült ételek csökkenthetik bizonyos nemi hormonokkal összefüggésben kialakuló, nemi hormonok befolyása alatt álló daganatos betegségek (pl. prosztata- és emlőrák) gyakoriságát. Más kutatások eredményei szerint a szója serkentheti a hormonérzékeny daganatos sejtek növekedését, s befolyásolhatja a kezelésre használt gyógyszerek hatékonyságát.
A szója a pajzsmirigy hormontermelő működését gátló hatású goitrogéneket, valamint fitinsavat tartalmaz, amely a mikotoxinok megkötésén kívül gátolja alapvető ásványi anyagok felszívódását is. Szívvédő hatását koleszterinkötő képességének és ómega-zsírsavtartalmának tulajdonítják, de ezeket is több vizsgálatban cáfolják.

5. A Távol-Keleten elsősorban szójabab (natúr, pörkölt) és -csíra formájában fogyasztják a szóját. Nálunk inkább a szójatejet, a tofut (szójasajtot, szójatúrót), a szójaszószt, a szójaolajat, a szójalisztet és a szójagranulátumot kedvelik. A szójacsírát salátaként, de zöldségköretként is elkészíthetjük. A tofu (szójasajt) szójatejből készült lágy, sajtszerű alapanyag (a tempeh vagy temph a szójasajt érlelt változata). Jó húspótló, de erősebb fűszerezést igényel, mint a húsok általában. A miszó (fermentált szójakrém), amely alapvető japán ízesítő alapanyag, szószokban, pácokban, salátaöntetekben, mártogatnivalókban és főételekben is használható. A natto ennek érlelt szójakrémváltozata. A szójaszósz (szója alapú ételízesítő) remekül illik levesekhez, sültekhez, rizsételekhez és salátaöntetekhez. A szójaliszt helyettesítheti a tojást a süteményekben. A szójatej kiválóan alkalmas a tehéntej helyettesítésére, mert tejérzékenyek is fogyaszthatják.

6. A szójatermékek között szójakoncentrátumot, szójafehérje-izolátumot, texturált szójafehérje-termékeket, szójalecitint (E 322) és hidegen préselt szójaolajat is találunk. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Telített zsírsavakból 17, egyszeresen telítetlen zsírsavakból 23, míg többszörös telítetlen zsírsavakból 60%-ot tartalmaz.
Az élelmiszeriparban a szóját például édességek, hústöltelékek és pástétomok készítésére használják, s adalékanyagként rendkívül sok termékben előfordul, ezért az allergiásoknak fokozottan kell figyelniük az élelmiszercímkéket.

7. Újszülötteknél hat hónapos korig nem javasolják a szójatápszer adását az allergia veszélye miatt, de a modern tápszerek már nem tartalmaznak proteázinhibitorokat, így teljes biztonsággal adhatók újszülöttkortól is. A szójából készült készítményeket minél később vezessük be a kisgyermek táplálkozásába. Ügyelni kell arra, hogy a tehéntejre allergiás csecsemők általában a szójafehérjére is érzékenyek.
A szójából készült ételek hasi diszkomfortérzést és gázképződést okozhatnak. Mint mindenre, így a szójára is igaz: mértékkel kell fogyasztani ahhoz, hogy elsősorban az előnyeit élvezhessük.

8. A Food and Drug Administration (FDA) elnevezésű, egyesült államokbeli egészségügyi hivatal egymástól független ötven tanulmány elemzése után napi 25 g-ban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójafehérje mennyiségét. Ez körülbelül 300 g tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.

9. Az élelmiszeriparon kívül a festékipar, a műanyaggyártás és a gyógyszeripar is felhasználja a szóját, illetve félig száradó olaját. Az olaj kinyerése után visszamaradó szójadara nélkülözhetetlen fehérjetakarmány.

10. A szója angol neve – soy – a japán shōyu szó átírásából származik, a soya ugyanennek a szónak a holland változata.

Kovács Ildikó dietetikus

Forrás: az Új Diéta 2009/2 száma

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Amit a paradicsomról tudni illik

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a XVII-XVIII. században. Mára lényegében az egész világon termesztik.

Óvakodj a vajhaltól!

A vajhalat az egész világon szeretik, így az európai országokban is megtalálható, időnként hazánkban is. Ezt a halfajt több néven is ismerik: fehér húsú tonhal, olajhal, Hawaii olajhal, Hawaii vajhal, kígyómakréla és közönséges vajhal. Az igazi vajhal neve angolul butterfish, avagy közismertebb nevén aratóhal. Amiért most szó van róla, hogy fogyasztása rémtörténetekbe illő székelési élménnyel járhat!

Az erdőirtásról

Az egyik legnagyobb fenyegetést éghajlatunkra – az üvegházhatást okozó anyagok növekvő kibocsátása mellett – a trópusi erdők kiirtása jelenti. A föld esőerdőinek közel a fele tűnt el az elmúlt három évtizedben, ami mintegy ötven éven belül környezeti katasztrófához is vezethet, ha a fakitermelő cégek nem változtatnak a jelenlegi politikájukon.