A holdraszállásról

Dátum: 2020. július 21.
Forrás: Wikipedia
 
Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt arra, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.



Személyzet
Neil Armstrong (2), (parancsnok) (az első ember a Holdon)
Michael Collins (2), (asztronauta) a parancsnoki modul pilótája
Edwin Aldrin (2), (asztronauta) a leszálló modul pilótája
(Zárójelben a sikeres űrrepülések száma személyenként, beleértve ezt a missziót is.)

Armstrong, Collins, Aldrin
Armstrong, Collins, Aldrin


Tartalék személyzet
James Lovell, parancsnok
William Anders, a parancsnoki modul pilótája
Fred Haise, a leszálló modul pilótája

A parancsnoki egység és a holdkomp dokkolása
Szétválás: 1969. július 20. – 17:44:00 UTC
Összekapcsolódás: 1969. július 21. – 21:35:00 UTC

Holdséta
Holdkompból való kiszállás: 1969. július 21., 02:39:33 UTC
Armstrong: Kiszállás: 02:51:16 UTC, Lelépés a Holdra: 02:56:15 UTC, Beszállás a holdkompba: 05:09:00 UTC
Aldrin: Kiszállás: 03:11:57 UTC, Lelépés a Holdra: 03:15:16 UTC, Beszállás a holdkompba: 05:01:39 UTC, Beszállás: 05:11:13 UTC
Holdséta időtartama: 2 óra 31 perc 40 másodperc
A Holdról 21,55 kg holdkőzetet hoztak haza.

A Saturn-5 rakéta indítása
A Saturn-5 rakéta indítása


Küldetés
Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. Az asztronauták meglepődtek a Hold kietlenségén, sivárságán. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére. A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle a leválás után 100 km-es magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része ekkor következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd július 20-án, 20:17-kor (UTC) leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”. Ekkora 30 másodpercre elegendő üzemanyaguk maradt. „Houston, a Sas leszállt” – mondta Armstrong.

A holdkomp
A holdkomp


A holdmunka
6 óra várakozás után kinyitották a holdkomp ajtaját, és leléptek a Hold felszínére. Ekkor hangzott el Armstrong híressé vált mondata:
„Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”
A két és fél órás holdséta alkalmával tudományos kísérleteket végeztek és holdkőzeteket gyűjtöttek, de a lényeg a Hold meghódítása volt. Kitűzték az amerikai lobogót, majd egy emléktáblát helyeztek el az alábbi szöveggel:
„Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk.”

Aldrin lábnyoma a Hold porában
Aldrin lábnyoma a Hold porában


Emellett egy kis fehér tasakot is hagytak a Hold felszínén, benne egy szilíciumkorongon miniatűr betűkkel 73 állam üzenete, egy aranyozott olajág, érmék és hímzett emblémák.
A fényképezés után aludni tértek, majd másnap felszálltak a holdkomp felszálló moduljával és csatlakoztak a parancsnoki egységhez, ismét találkozva Collins-szal. A Föld légkörébe való visszatérés sikeres volt, az Apollo–11 a Csendes-óceánban landolt nem messze Hawaii-tól 8 nappal és 3 órával a felszállás után. Ezután karanténba helyezték őket az esetleges ismeretlen vírusokkal szembeni fertőzés elkerülése végett. Augusztus 10-én feloldották a karantént, az asztronauták az ünneplő tömegbe kerültek. Hatalmas parádé közepette ünnepelték őket a Broadwayn New Yorkban, majd a következő 35 nap alatt a világ másik 25 országában.

Vissza a főoldalra