Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » A vállalkozások válsága

A vállalkozások válsága 20.TÉTEL ISMERTESSE A VÁLLALKOZÁSOK VÁLSÁGÁT ELŐIDÉZŐ BELSŐ ÉS KÜLSŐ OKOKAT, A VÁLSÁG SZAKASZAIT ÉS TÍPUSAIT! MUTASSA BE A VÁLSÁG LEKÜZDÉSÉNEK FONTOSABB FELADATAIT! HATÁROZZA MEG A CSŐDELJÁRÁS, FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ÉS VÉGELSZÁMOLÁS ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEIT, CÉLJAIT, ÉS LÉNYEGES FELADATAIT! Az üzleti vállalkozás lényege, alapvető jellemzője az önálló tőke-és munkabefektetés, amellyel a vállalkozó kockázatot vállal a gazdasági haszon reményében. A vállalat előnyeinek három kategóriája: 1. nyereség: a vállalkozás pénzügyi hozadékának mindenekelőtt kárpótolnia kell a tulajdonost a befektetett személyes időért és személyes megtakarításokért. 2. önállóság: azoknál a vállalkozóknál, akik eladják cégüket egy nagyvállalatnak, de önálló egységként maguk működtetik tovább, nagyobb az önállóság igénye. A független tevékenység a vállalkozó másik jutalma. 3.

kielégítő életstílus: személyes elégedettség a vállalkozásban Vállalkozás hátrányai: a vállalkozásban költségek is felmerülnek. Üzletük beindítása és működtetése kemény munkát, energiát igényel. Az üzleti kudarc állandóan ott lebeg a vállalkozó feje felett Az itt jelzett veszélytényezők elkötelezettséget és önfeláldozást igényelnek a vállalkozó részéről. A vállalkozókról olyan tulajdonságokat említenek, mint az előbbre jutás vágya, mérsékelt kockázatvállalás és erős önbizalom. A vállalkozók által az induláskor és működéskor vállalt kockázat mértéke különböző. Saját pénzük befektetése pénzügyi kockázatot jelent (politikai rendszer). Külső környezeti tényezők: 1. politikai-jogi környezet: a politikai rendszer milyen általános helyzetet teremt az üzleti tevékenység számára (magántulajdon védelme, állami beavatkozások). Olyan témák is említhetők, mint a gazdaság és politika

kapcsolata, ezen belül a politika jelenlétének dinamikája a gazdaságban, a politikai erőviszonyok alakulása, a politika stabilitása és kiszámíthatósága. 2. technológiai környezet: a társadalom technikai, technológiai fejlettsége, a kutatásra fordított GDP hányada és a kutatás színvonala meghatározzák a szervezetek és a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit, amely végső soron a termékek és szolgáltatások színvonalában, a vállalkozás piacképességében jelentkezik. 3. szociális-kulturális környezet: a legfontosabbak a demográfiai, az életmód és a szociális értékek 4. gazdasági környezet: ez a nemzetköziesedés (globalizáció) jelensége és tényezői A globalizáció folyamata teszi a vállalkozásokat a korábbinál még inkább, világgazdasági szinten is, környezetfüggővé. A vállalkozások környezete: egy vállalkozás környezete számos tényezőből áll. Vannak olyanok, amelyek direkt hatással bírnak a

vállalkozás működésére (vállalkozásba befektetni szándékozók), de vannak olyanok is, amelyek közvetetten fejtik ki hatásukat. A mikrogazdaság különböző szereplőinek nagy szükségük van a makrogazdasági folyamatok alakulására vonatkozó információkra, amelyek egyfelől elengedhetetlenek a vállalkozás stratégiai céljainak és lehetséges mozgásformáinak kijelöléséhez, de ezek az információk szükségesek a végrehajtáshoz is. A vállalkozások a gazdasági előrejelzések alapján hozzák meg beruházási és termelési döntéseiket. Ha gazdasági visszaeséssel számolnak, csökkentik készleteiket. Ha az árak emelkedni fognak, akkor előre beszerzik készleteiket, bővítik berendezéseiket. 1 Az innováció fogalma, jellemzése A legáltalánosabb értelmezés szerint a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minőségű módját jelenti. Az újdonság az innováció alapvető belső tulajdonsága Egyfelől a

vállakozások működésének és fejlődésének természetes velejárója a folyamatos megújulás, amely gyakran viszonylag kis fajsúlyú újdonságok megvalósulását eredményezi. Másfelől a versenyképességre vállalkozásnak nagy figyelmet kell fordítania a jelentősebb horderejű újdonságokra. Az innováció környezetében lezajló folyamatokat, változásokat, az információs technika és technológia, jövőbeni tudományos-műszaki és társadalmi-gazdasági fejlődés előrejelzése. Az vállalkozások egyre inkább arra törekednek, hogy a fogyasztókkal és a szállítókkal tartós együttműködést alakítsanak ki. Az állam fontos szerepet játszik az innovációs magatartás alakításában. A legtöbb fejlett országban létezik innovációt támogató állami gazdaságpolitika, amely az alap- és alkalmazott kutatás területein, és mindezek finanszírozására a költségvetés meghatározott hányadát biztosítja. Az innováció stratégiái: 1.

támadó: magas ráfordítások nagy kockázat siker esetén kimagasló eredmények 2. védekező: közepes ráfordítások közepes kockázat szerényebb eredmények 3. reagáló: alacsonyabb ráfordítások kis kockázat kis eredmény Az innováció az ötlettel indul, amely származhat a fogyasztóktól, de ma már folyik a fogyasztók ízlésének alakítása annak érdekében, hogy egy új termékre szükségük van. Az ötlet megjelenését a kutatási-fejlesztési lépés követi. Az innováció megvalósítása beruházásokat tesz szükségessé. A beruházásokkal új termelési kapacitást hozunk létre, amely megalapozza az üzemszerű termelést. Az innovációs lánc utolsó fázisa a piaci bevezetés, az értékesítés Az innováció megvalósítása: I. termékfejlesztés folyamata: az ötletek származhatnak:  vevőktől  saját kutatás-fejlesztésből  versenytársaktól  kiállítások, vásárok révén  szakfolyóiratokból A többféle módszerrel

feldolgozott információk elemzéséből alakul ki a termékfejlesztési koncepció. A számítógéppel támogatott terméktervezés során az adott termék kivitelezése speciálisan kialakított szoftverekkel történik. II. Szervezeti innováció: oka, hogy a környezet-stratégia-szervezet között ellentmondások halmozódnak fel, amelyeket szükséges megszüntetni. Szervezeti innovációs módszer az üzleti folyamatok árszervezése. Középpontban az üzleti folyamatok: terméktervezés, anyagáramlás, minőségbiztosítás kezelő lépései állnak. III. Tárgyieszköz-fejlesztés: a tárgyi eszközök alkotják a vállalkozások legfontosabb vagyoni bázisát A tárgyi eszközök több termelési folyamaton keresztül működnek. A tárgyi eszközök csoportjai:  Ingatlanok: termőföld, telek, erdő, építmények, épületek  Műszaki berendezések, gépek, járművek: számítástechnikai eszközök, szállítóeszközök 2  Beruházások: fejlesztések

tartoznak ide. A tárgyi eszközök közül az ingatlanok, gépek, berendezések a vállalatok fontos erőforrásai, amelyek meghatározzák a termelési folyamat műszaki-technikai színvonalát, a termék minőségét, a munkaerő termelékenységét. Csődeljárás: Csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós fizetési haladékot kezdeményez azzal a céllal, hogy a fizetési haladék időtartama alatt a hitelezővel csődegyezést kössön. Csődeljárást egy cég ellen két éven belül csak egyszer lehet lefolytatni, mivel a csődeljárás során létrejövő megegyezés rendszerint az adóst juttatja előnyösebb helyzetbe. A csődeljárás az adós kezdeményezésére indul. Ha az adós törekvése sikerrel jár, akkor a hitelezők fizetési haladékot, azaz úgynevezett moratóriumot adnak neki. A tárgyalás eredményét be kell jelenteni a bíróságnak. A bíróság kétféleképpen dönthet:  Megszünteti az eljárást, vagy  Végzéssel határoz a

fizetési haladék megadásáról és vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő feladata a hitelezők érdekeinek védelme. A moratórium ideje alatt az adós fizetőképességének helyreállítására egyezségi javaslatot kell kidolgozni. A bíróság a csődeljárás befejezéséről végzéssel határoz, ha az egyezség létrejött, és az megfelel a törvényben foglaltaknak. A csődeljárás sikertelensége esetén az eljárás átfordulhat felszámolási eljárásba, ha annak megindítása iránt kérelem érkezik a bírósághoz. Felszámolási eljárás: Célja: a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, és ennek keretében a hitelezők követelésének lehetséges kielégítése. Fizetésképtelen adós az, aki:  A nem vitatott tartozását, az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy  A vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy  A fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött

egyezség ellenére nem teljesítette. A felszámolási eljárás megindítását az adós vagy bármelyik hitelezője kérheti a bíróságtól. A bíróság az adós felszámolását végzéssel rendeli el, és egyúttal kijelöli a felszámolót. A felszámoló felszólítja a hitelezőket a követeléseik bejelentésére, behajtja a kintlévőségeket, majd zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít. Az adós iratait átadja a területileg illetékes levéltárnak, a bíróság pedig a felszámolási eljárás befejezését és a cég megszüntetését végzésben mondja ki. A felszámolási eljárásban a hitelezői követelések kielégítésének sorrendjét törvény állapítja meg, ez a következő: 1. felszámolás költségei 2. zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelés, de csak a zálogjog, óvadék erejéig 3. a céget terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék 4. természetes személy nem gazdasági tevékenységből eredő

más követelése 5. társadalombiztosítási tartozások, adók 6. egyéb követelések 7. adóhatóságnak fizetendő pótlék, bírság, más késedelmi kamat A felszámolás költségei nem csak az eljárással kapcsolatban felmerült költségeket jelenti, hanem idetartozik az adóst terhelő munkabér, a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés is. Felszámolási eljárás egy egyszerű változata, az úgynevezett egyszerűsített felszámolás. Erre akkor kerül sor, ha: 3 1. az adós vagyona a felszámolás költségeit nem fedezi, vagy 2. a könyvvezetés hiányosságai miatt a felszámolási eljárást teljeskörűen lefolytatni nem lehet Végelszámolási eljárás: Végelszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet tevékenységének jogutód nélküli megszüntetésére kerül sor. A végelszámolás látszólag a felszámoláshoz hasonlít, mivel mind a két esetben a céget jogutód nélkül megszüntetik. Valójában a két eljárásban csal ez

az egyetlen hasonlóság van, s ez, ha áttekintjük a végelszámolási eljárás sajátosságait, akkor be igazolódik: 1. a cég megszüntetését a tulajdonosok kezdeményezik 2. a cég fizetőképes, tehát a hitelezői követeléseket teljes összegben kiegyenlítik 3. a hitelezői követelések kielégítését követően megmaradó vagyont a tulajdonosok között felosztják 4