Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Gazdaságtörténeti összefoglaló

Gazdaságtörténeti összefoglaló 1. előadás Őstörténet és civilizáció (Az ókori agrárcivilizációk. A pusztai lovas társadalmak A magyar őstörténet aktuális problémái.) Az ember Mint Homo sapiens 100 és 10 ezer éve (az Anktartisz kivételével) minden földrészen megtelepült. Élelemtermelés 10-12 ezer évvel ezelőtt a maihoz hasonló éghajlati viszonyok, állatok, növények háziasítása, földművelésre való áttérés A “termékeny félhold” (Közel-Kelet, a búza, árpa, lencse, borsó, kecske, sertés, juh és szarvasmarha vadon élő őshonos fajtái) Gabonakultúrák: Európa, India (búza, árpa), Kína, Délkelet-Ázsia (köles-rizs), KözépAmerika, Peru (kukorica) – Az Óvilágban a növénytermelés mellett juh, kecske, szarvasmarha és sertés tartása, az Újvilágban kevés ház körüli állat volt. 1. Agrárcivilizációk: A földműveléssel a népeltartó képesség megtízszereződött. Ősnyelvek és ősnépek ezen a fokon

alakulnak ki. Az élelemtermelésre való áttérés az emberiség történetének legnagyobb fordulója. Ez lett alapja a világtörténet első civilizációinak Jerikó, Kr. e 8000 táján mintegy 2000 ember, vályogtégla házak Çatal Hüyük (Anatólia) Kr. e 6000 táján 5-6 ezer földművelő és kézműves Kerámiák, textíliák, díszes szentélyek, stb. 2. A pusztai lovas társadalmak (A Kr előtti IV-II évezred folyamán alakultak ki az Alduna és az Altáj közötti hatalmas füves (ligetes) térségen.) - Ázsia nagy tereinek benépesülése a lovas társadalmak műve. - Megszázszorozták a Föld addig lakható területét. - Kultúrákat hódoltattak, adóztattak, sarcoltak meg, léptek velük kereskedelmi, kulturális, katonai stb. kapcsolatba - A pusztai lovas népek több ezer éves története a világtörténet fontos része. - Nekik köszönhető a későbbi Európa és a világ számos vívmánya (lótenyésztés, a lóval való szállítás, a lovas

hadviselés, a kengyel, a nyereg, a sarkantyú, a “könnyű lovasság”, a villámgyors rajtaütés harci technikája, a kovácsolt fegyveracél, a művészetté fejlesztett kardvívás és hadi iskola, a csizma, az öv, a sapka, a kesztyű, a fehérnemű stb. - Történetükhöz kapcsolódott – többek közt - a mongol őslakosság, “őstörök”, “turáni” “ural-altáji” népek, hunok, avarok, szabirok, magyarok létrejötte. - Tőlük és általuk indultak a nagy történelmi népvándorlások keletre, nyugatra (mongolok, hunok, avarok). 3. A magyar őstörténet ’aktuális’ problémái - A ma uralkodó (akadémiai) felfogás a finn-ugor származás-elmélet - Középkori krónikásaink, első tudós történetíróink még a keleti örökség, szkíta eredet, a hun-avar-magyar rokonság, ill. török(ös) atyafiság, hívei voltak - Újabban László Gyula (és számos követője) azt mondja (bizonyítja) az avarok magyarok voltak (természetesen a székelyek

is) és magyarul is beszéltek. Az Árpád vezette honfoglalás már a második volt. Az első az avarok bejövetele volt (’kettős - honfoglalás’) – [Mások szerint viszont először a hun hon- és birodalom-alapítás, aztán az avar honfoglalás és birodalom-alapítás előzte meg a végsőt, vagyis az Árpádok művét.] Bizonyos, hogy a magyar nyelv a legrégibb élő nyelvek közé tartozik. Hasonlókat lehet mondani eleink művelődési és tárgyi és szellemi műveltségi színvonalára vonatkozóan. 2. előadás Európa születése. A magyar állam létrejötte. Társadalmi-gazdasági viszonyok (II Andrásig) Európa természet-földrajzi adottságai (parti tagoltsága, hajózásra, kikötők létesítésére alkalmassága, mérsékelt éghajlata stb.) A magyar királyság létrejötte: a középkori Európa (római) keresztény államrendszere kialakulása során, Nyugat- és Közép-Európa egységét (ill. feletti uralmat) megteremteni törekvő erők – az

“oltár és a trón” - szövetsége (és harca) jegyében. Történet: közvetlen előzmény  a középkori hun,  majd avar birodalom.  Ezt követte Nagy Károly (a 9. században már részekre is esett, rövid életű) birodalma  Ez utóbbiból a 10. században meg születő (középkori) Francia- és Németország, a szintén a 10. században megszilárdult német császári hatalom (I Ottót 962-ben koronázták meg), Franciaország, mint királyság születése (987-től, Capet Hugó trónra léptével).  A középkori (római keresztény) Európa (nagyjából államrendszere valójában a 10. századdal alakult ki máig folytonos) Fontos történeti következés: a középkori Európa létrejöttéhez a magyar államalapítás, a magyar királyság éppoly elhagyhatatlan volt, mint a többi. A honfoglalók társadalma A törzsfők az úr címét viselték (így uralták [‘úrságol’-ták] országukat [‘úrság’-ukat] s népük is eszerint uralta

[tekintette úr-nak] őket). A szabad jogállású rétegek:  a bő (az említett ’úrság’ vezető rétege),  a jobbágy (hivatásos harcosok rétege, törzs és nemzetségfők fegyveres kísérete),  az in (szabad jogállású köznép. Az in-ek, mint szabad “szolgáló[szolgáltató]népek” a különféle szükségletek kielégítőikként - ács, fazekas, halász, kovács, lovász, szakács, szántó, szekeres, szűcs, vadász stb. - illeszkedtek bele a társadalmi életműködést biztosító védelmi és ellátó szervezetbe. - voltak természetesen szolgák (rabszolgák, [büntetésből] szolga sorsra vetettek). A honfoglalók gazdasági műveltsége: magas színvonalú ló-, illetve állattenyésztés, (vaspapucsos) ekés földművelés, (ugyancsak ‘vaspapucsos’) ásós, kert- és szőlőműveléssel, stb. A (római) keresztény királyság új (átalakulás irányába késztető) tényezői: Egyházi tized (az első rendszeres [új] adó)  Az

uradalmi szervezet (hagyományos társadalmi szervezet átalakításának katalizátora)  Az igazgatási rendszer átalakítása: (az uradalmi szervezet [állami] átvétele [preferálása], az ezzel összhangban álló királyi várszervezet és királyi vármegyerendszer létesítése (A korábbi jobbágyból ennek folytán mind inkább várjobbágy, a várszervezeti keretekben a közszabadokból részben új társadalmi alakzat: várnép lett.) [A várak és megyék jövedelmein (szállás-adón, vagy descensuson, szabadok dénárján, vám- és vásár-jövedelmeken) a király és ispánjai osztoztak 2/3-1/3 arányban.] A birtokviszonyok átalakítása  István egyháznak, külföldi lovagoknak (hatalmas) területeket adományoz.  Elkobozta (újraosztotta) az ellenállók birtokait. (Általában honorálta azokat, akik támogatták törekvéseit. A szolgálatot viszont változatlanul érdemnek tekintette) A törvénykezés mint eszköz: Csupán Szent István halálától

(1038) az Aranybulláig (1222) több mint 250 [átalakítási] törvényt hoztak. A birtokstruktúrában bekövetkezett változások hatalmi (uralmi) következései.  Az új viszonyok között a föld lesz a legfontosabb birtokforma.  Az adomány a föld népével jár. Az adományozott területeken élő ember az új földesúr alattvalójává válik. Földjét, amit használt megtarthatta, de szolgáltatással tartozott érte. [Szolga nem lett ugyan, de régi szabadsága sem maradt meg egészen már Megindult abban az irányban, hogy rendszeres úrbérrel (nem hűbérrel!) tartozzék urának.]  Az uradalmak népe így jogi helyzetét tekintve is tarka képet mutatott. Különböző jogállású, szabadok, szolgák és hajdani szolgák éltek itt együtt (ld., pl a pécsváradi apátság szolgálati viszonyait). Az átalakulással a korábban fellebbezhetetlen közérdek fölébe kerekedett a külön (ma azt mondanánk, egyéni) érdek. Ez a kiváltságosok számára

páratlan gazdagodási lehetőséget kínált. Részben már ezzel állt összefüggésben a 12. századi virágzás:  1200 tájára mintegy kétmillióra rúgott az ország [belső területeinek] lélekszáma.  Királyaink ekkoriban nagy, a kor viszonyaihoz képest népes ország uralkodóivá váltak. (László után megszűntek azok a német hatalmi igények is, amelyek korábban nem egyszer komoly gondokat okoztak. Most inkább a magyar uralkodók hatalma terjedt ki a szomszédos országokra, területekre.)  III. Béla (1173-96) - Margaret Capet, francia hercegnő férje) uralkodása idejére az ország már egyértelműen a virágzás jegyeit mutatta fel.  A királyi jövedelmek (pénzverés, a vámok, bánya-jövedelmek) vetekedtek a francia királyéival. (Míg előzőleg a magyar királyok jobbára természetben jutottak hozzá jövedelmeikhez, ő már mintegy felerészben [kész]pénzben jutott bevételeihez, melyek királyi jogon vett monopóliumokból és

adókból, nem kis részben már idegen telepesektől eredtek.) 3. előadás Az István-kori szervezet felbomlása – felbomlasztása. Az Aranybulla mozgalom A magyar familiaritás A birtokszervezet A 12. század végén - becslések szerint - a birtokok háromnegyede királyi kézen (15 % világi, 10 % egyházi.) Adománybirtok (egyházi, világi), ősi szállás-, illetve szabad birtok Eltolódások a birtokviszonyokban A királyi birtok csökken. Nő az egyházi és a világi Ez kihat a birtokon élő helyzetére II. András (1205-1235) adományai (tömeges birtokadományozás, örökadomány – “az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség”.) (Bánk bán kora. A királyné ill “idegen” (’meráni’, német) környezete befolyása András “várakat, megyéket, földet”, “dús Magyarország többi jövedelemforrásait örökös örökségül - in perpetuas haereditates - osztotta ki báróinak és vitézeinek.” Adomány és

rendszer István (és közvetlen utódainál) az adománybirtok egyenes-ágon öröklődő (az örökösödési láncában megszakított) birtok maradt. A szállásbirtok örökös jellege nem változott Az öröklés joga Az adománybirtokosok érdeke, hogy birtokaikat az ősi jellegűvé, örökbirtokká tegyék. Erre ösztönöz az adományozott és nemzetségi birtokos családok összeházasodása, a nemzetségieknél is az adománybirtokaik örökbirtokká minősítése. A katonai kötelességek közötti különbségek Nyugaton (a hűbéri) jog szerint a hűbéres adománybirtokosnak kötelessége volt az ország határain belül és kívül katonáskodni. Az ősi (nemzetségi jellegű, vagyis nem hűbéres) magyar szállásbirtokosnak viszont az ország határán túl nem (vagy csak külön fizetségért) kellett hadba szállniuk. Államháztartás A hagyományos királyi bevételek csökkenése ellensúlyozására vezetik be  a rendkívüli pénzadót (tulajdonképpen

hadiadót)  a (határvámként szereplő) nyolcvanad, illetve (az udvari részesedést képező) un. harmincad vámot.  Tovább növelik a pénzverési regálét (ami már a 12. században is a királyi kincstár legfontosabb jövedelmi forrásai közé tartozott);  Teszik kötelezővé, évente többször is, pénzbeváltást  Terjesztik ki a tárnokmesteri [a 12. század végétől királyi kincstartói] feladatkört (tárnokmesteri hatáskörbe kerül a királyi jövedelmek bérlete és felügyelete). Sorozatban adják bérbe a királyi jövedelmeket (pénzverést, királyi sókereskedelmet, el nem adományozott királyi várakat stb. Társadalmi következmények  A (korábban jellegadó) várispánságok, királyi udvarházak,   Velük együtt (a hozzájuk tartozó) várnépek, várjobbágyok, udvarnokok, különböző szolgálónépek megszűnése, ill. jogi helyzetének változása Különösen a 13. században az ősi (honfoglalás előtti, alatti,

utáni) jellegzetességek fokról fokra, időnként - mint - felgyorsulva tűnnek el. Fokról fokra szűnik meg az ősi megkülönböztetés szabadok és szolgák között (1298).  KÉT RENDALAKÍTÓ ELEM SZÜLETIK: A NEMESSÉG ÉS A JOBBÁGYSÁG.  Sokasodott azok száma, akiknek régi - jónak vagy elviselhetőnek vett - viszonyaik megtartására egyre kevesebb reményük maradt, vagy csak egyetlen egy: a teljes elszegényedés és jogvesztés ellen a király - csak a király - szolgálatába állni. A társadalmi elégedetlenség lecsapódásának következménye: Az Aranybulla mozgalom és a bulla Követeléseit fegyveres tömeg terjesztette elő az 1222 tavaszán összehívott törvénynapon. A király aranypecsétes bullájában nem tett különbséget nemes és nemes között, s az ország többi lakosainak is időközben megrontott szabadságának megerősítését ígérte. A 31 szakaszból álló “szabadságlevél” 23 pontja foglalkozott a katonáskodó és

adófizető szabadok panaszainak jogorvoslatával. (A cikkelyek legtöbbje a király és lemondatott báróinak túlkapásairól, illetve ezek megszüntetéséről szólt.) Intézkedések  megtiltották “egész ispánságok” eladományozását,  kimondták az idegenek befolyásának korlátozását,  megerősítették a várjobbágyokat (kezdettől élvezett) szabadságukban.  Az Aranybulla nevezetes cikkelyei mondták ki először, hogy a szerviensek birtokai mentesek minden királyi adó és beszállásolás alól (sem az uralkodót, sem embereit nem kötelesek házukban fogadni és ellátni),  nem kötelesek ellenszolgáltatás nélkül hadba vonulni, kivéve, ha az országot külső veszedelem fenyegeti.  A “szabadságlevél“ biztosította a király fegyveres szolgáit, hogy személyükben nem tartoznak a megyésispán joghatósága alá,  csak a király vagy helyettese a nádor ítélkezhet felettük,  s érvényes bírói ítélet nélkül nem

tartóztathatók le. [Mindezekkel a jogokkal az ugyancsak nemes várjobbágyok, vagy egyházi birtokon élő nemesek nem rendelkeztek: őket ui. korlátlan katonáskodás terhelte, s nem királyi, hanem ispáni, földesúri joghatóság alá tartoztak.]  A bulla záradéka rendelkezett a híres-neves ellenállási jogról. A nagy győzelem rövidtávon szertefoszlott, hosszú távon azonban szervező erővé: az egyetemleges nemesi jogok foglalatává vált. AZ ARANYBULLA A NEMESI KIVÁLTSÁGOK ELSŐ MEGFOGALMAZÁSA! IV. Béla (1235-1270): A tatárjárás előtt a királyi birtokok visszavételét szorgalmazza A tatárjárás után: 1. Nagy adományok (védelmi okokból) a bárói osztály térhódítása 2. A nemesi vármegye születése (1267-ben az ország nemeseinek esztergomi ülése), 3. Az országgyűlések kezdetei (Az első országgyűlés 1277 májusában - ugyancsak polgárháborús helyzetben - a püspöki kar kezdeményezésére a Pest melletti Rákos-mezőn) 4. Nagy

arányú telepítési munka (hasonló méretűre majd csak a 18 században kerül sor), 5. Kezdetét veszi annak a társadalmi viszonynak a kialakulása, amit (később) familiaritásnak nevezett el a történetírás. 4. előadás A szabad királyválasztás és a szentkorona-tan A rendiség és úrbériség középkori jellemzői A 13. század a nagy átalakulások kora Magyarországon (Felbomlott az István kori vár- és megye, vele a hajdani társadalmi szervezet; a királyi birtokra alapozott államháztartás áthelyeződése a regáliákra) “Vegyesházi királyok” 1. Az Anjouk I. Károly [Károly Róbert], (1301-1342)  Felszámolja az anarchiát (“kiskirályságokat”)  A váruradalmak fele (mintegy 150) királyi birtok (az azonban a birtokoknak mintegy 1520-ára rúg)  Tömegesen telepít (Felvidék, Kárpátalja, Erdély [románok]  Várospolitika (fallal ellátott, kulcsos vagy igazi városok, védmű nélküli mezővárosok)  Szabad királyi

városok (Székesfehérvár, Esztergom, Zágráb, Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes, Lőcse, stb. Buda felemelkedése  Fellendíti a bányászatot (az akkor Magyarország szolgáltatta az akkori világ aranytermelésének egyharmadát, az Európában bányászott arany ¾-ét (évi 2000-2500 kilogramm).  Értékálló pénz (firenzei mintára aranyforint) Nagy Lajos [Károly Róbert fia] (1342-1382)] - a “lovagkirály” (1370-ben lengyel királynak is megválasztják)  uralkodása alatt jutottak jöttek létre a következő fél ezer évre (1848-ig) a társadalmi tagozódás alapvonalai:  a jogilag egységes jobbágyság  az azonos kiváltságú nemesi rend (Árpád-kori katonáskodó rétegek, a királyi szerviensek, “nemes” várjobbágyok, erdélyi, szlavóniai, túróci, szepesi nemesek, stb.) – Nyugaton minden nemes eredetileg lovag volt, de nem minden lovag volt birtokos. Magyarországon eredetileg minden nemes birtokos volt (de többségük

nem volt lovag). A nemesi birtok – adómentes (a 14. századtól már egyházi tizedet sem fizet) Családi szervezet és öröklési gyakorlat: nagycsaládi életközösség¸ több nemzedék “egy kenyéren”¸ a családfő (az apa) uralva szolgál  a “vagyon” [az, ami vagyon] a családfő fiaira száll, de osztatlan vagyonközösségben marad, a család feje a legidősebb fivér (férfitestvér) marad  a “válakozás” [kiválás] és az “osztály” (vagyonmegosztás)  a nemzetségi vagyont ősi vagyonként kezelték: közösnek tekintették (ősiség)  a tulajdon az örökhagyó apáké, az örökségbe lépő atyafiságé és az eljövendő örökösöké együtt (ősiség) Az “egy és ugyanazon” nemesség és az ősiség (1351): a nemesi birtok elidegeníthetetlenségének elvét rögzíti (az ősiség felé fordultak vissza a nemesei birtok szabad szálai, vagyis ami szabad volt benne az is kötötté vált. De: Birtokával a nemes sem

rendelkezhetett szabadon, mivel joga volt hozzá mindenkinek, ki közös őstől származott). Innen vette nevét a törvény (aviticitas [=ősiség])” + A nemzetség kihaltával az ősi jószág a királyra szállott vissza (aki azt tovább adományozhatta, esetleg fiúsíthatta az örökhagyó lányát is, hogy örökölhessen). 2. (Luxemburgi) Zsigmond (1387-1437) [a császár1433-tól]  Uralmának idején szorul (visszafordíthatatlanul) a főúri, “mágnás” vagyonok mögé második helyre a királyi gazdaság.  a török veszély megjelenése az ország határán, a balkáni magyar hegemónia elvesztése.  Minden királyi várost pallosjoggal ruház fel (a “gonosztettek megtorlására”).  Kereskedőiket felmenti a belföldi vámok fizetése alól.  A polgári fellebbviteli törvényszékké végleg a királyi tárnokmesteri bíróságot teszi.  Uralkodásának végére különül el a hét tárnokszéki város (Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat,

Kassa, Bártfa, Eperjes [Mátyás király uralkodása idején 8.-ként Pest], a személynöki (tíz királyi) város, városszövetségként: a felső- és alsó-magyarországi bányavárosok.  1405-ben rendelkezik a mértékek egységesítéséről (Budai font, rőf, bor, a gabona és egyéb mértékek)  Uralmának végére esett a “huszitaság” és az 1437. évi erdélyi parasztfelkelés (a paraszti renddé szerveződés bukása) 3. Albert (osztrák herceg, Zsigmond jelöltjeként (Cillei Borbálától [második feleségétől] született Erzsébet nevű lánya férjeként), lett magyar király [1437-1439]).  Uralkodása idején a királyi várbirtok magánkézre kerülésének folyamata vele zárul.  Halálával új helyzet és új dilemma: hagyományos vagy szabad királyválasztás? (Az előbbi mellett: Albert felesége, Erzsébet [aki a kormányt “vezette”], a Cilleiek és a Garaiak. Szabad királyválasztók: a “katonabárók”, a köznemesség, Hunyadi

János – ők a török veszély miatt is felnőtt, birodalmi hátterű, kormányzati hatalmát nem idegenekre alapozó királyt kívánnak.  Egyhangú országgyűlési felhatalmazás alapján hívták meg (az akkor 16 esztendős) [III.] Jagelló Ulászló lengyel királyt (a területileg is nagy kiterjedésű lengyel-litván unió uralkodóját) a magyar trónra [Magyar királyként I. Ulászló (1440-1444)] Ulászló megerősíti - az Aranybullát (az ellenállási záradék nélkül), - III. András 1298 évi dekrétumát - és Nagy Lajos 1351. évi törvényét Először került sor a királyi és nemesi jogokat (hatalommegosztást) törvénybe foglaló szabad királyválasztásra, ill. a szentkorona-tannak nevezett közjogi szabályok megfogalmazására Eszerint - a királyt szabadon, az országlakosok közakarata alapján lehet választani. - Ebből (e közakaratból) ered a Korona és a király hatalma. - A választást és a királynak adott felhatalmazást a Szent Korona

szentesíti. - Más szóval: az országlakosok [a nemesség, mint a közhatalom forrása] a hatalmat megosztva a Szent Koronára ruházzák, csak ennek révén a királyra. - A korona ettől a pillanattól fölébe emelkedik mind “közakarat”-nak, mind a királynak, s ezzel az ország egysége, hatalma és oszthatatlansága szimbólumává válik, olyan “misztériummá”, szent és sérthetetlen hatalommá, ami egyszerre foglalja magába az ország egységét, hatalmát és oszthatatlansága érdekében a változást. A hatalom megosztásának és szabályozásnak ez a formája a magyar történetben százados hagyományokhoz kapcsolódott. A szentkorona-tan annak a társadalmi alakzatnak kifejezője volt, amit rendiségnek hívtak, s ami az egykori nyugaton is nemcsak felette állt, de meg is haladta az eredetileg hűbérinek nevezett társadalmi, gazdasági formát. A török és Hunyadi A török 1393-ban (bekebelezvén Bolgárországot) Magyarország tőszomszédjává

vált, portyázni kezdte annak határait. (1426-ban Szerbia elismerte a török fennhatóságát, Zsigmond 1428-ban Galambócnál vereséget szenvedett) A délvidéki küzdelmek hőse Hunyadi János [tehetsége révén emelkedett az ország nagyjai közé] 1446-1452 között Magyarország kormányzója. Magánvagyona nagyobb volt, mint a koronáé, és természetesen nagyobb volt minden riválisáénál és szövetségesénél. (A mai [trianoni] Magyarország negyedének megfelelő magán vagyonnal rendelkezett.) A rendiség  Érdekszövetség, vagy érdekképviselet, kormányzati, ill. társadalomszervezeti forma  Majdnem annyi változata van, mint amennyi a 11-13. századtól a polgári átalakulásig (francia forradalom, 1848 stb.) érdekképviselet, kormányzati, ill társadalomszervezeti forma Európában létezett (mégis inkább európai jelenség)  Példák:  Anglia a 14. század elején lordok (House of Lords) név szerint meghívott főpapok, earlök, bárók,

királyi tanácstagok), grófságok és városok választott küldöttjei (House of Commons)  a 15. századi Németországban három kollégium: 1 Választófejedelmek, 2 Világi és egyházi fejedelmek, 3. 51 birodalmi város küldöttjei  18. századi Franciaország: papság, nemesség, “harmadik rend”  Magyarország a 13-15. századtól: főnemesség, köznemesség (a “karok és rendek” és a jobbágyság) Az “úrbér” A “telek” A jobbágyviszonyok A nemesi kiváltságok 5. előadás Magyarország Hunyadi Mátyás alatt 1452-ben lejárt Hunyadi János kormányzói megbízatása, (a “hatalmat” átadta V. Lászlónak, (de ő maradt a főkapitány, a királyi jövedelmek kezelője, fia, Hunyadi László horvát-szlavón bán lett, Vitéz János alkancellár - a király Cillei Ulrik befolyása alatt külföldön (Bécsben, Prágában). Hunyadi János halálával tárgyalások a királyi várak és jövedelmek visszaadásáról. (Ezek, Cillei és

kísérete lemészárlásával és Hunyadi László, valamint öccse Mátyás fogságával, illetve László lefejezésével végződnek.) A köznemesség (a Duna jegén, Szilágyi Mihály 15 ezer fegyveresével együtt) királlyá kiáltja ki Mátyást. (Királyválasztó országgyűlés 1458 január 24, koronázása: 1464) Mátyás uralkodásához kedvező feltételt jelentett (apja jóvoltából) családi vagyona. Főbb intézkedései:  A korona jövedelmeinek gyarapítása, kivonása a rendi ellenőrzés alól  Átszervezi a gazdasági hivatalszervezetet (bárók által választott főkincstartó helyett, létrehozza budavári udvarbírói hivatalt. (Az udvarbíró rendi méltóságból királyi bizalmi állássá, a kincstartóság pedig királyi hivatallá válik.)  Bevezeti a (családokra kivetett) királyi kincstár adóját - a sokakat mentesítő kamara haszna helyett  Növeli a királyi jövedelmeket a rendkívüli hadiadók gyakori (háborúk [vagy háborús

veszély] alkalmával többszöri) behajtásával  Bevezeti a koronavámot (harmincad vám helyett - a korábbi vámmenetességek megszüntetése érdekében) Királyi bevételek: Kincstári adó (negyedmillió forint), sóbevétel (80 ezer forint), a pénzverő és bányakamarák jövedelmei (60 ezer forint), koronavám (50 ezer forint), a szászok adója (25 ezer forint), a szabad királyi városok adója (22 ezer forint), zsidók adója (4 ezer forint), románok ötvened adója (2 ezer forint). Hivatalszervezeti reformja - ugyancsak bizalmi, illetve hatékonysági szempontok szerint átfogta az államigazgatás csúcsszerveit.  Királyi kancellária néven összevonja a nagy- és a titkos kancelláriát - élükre bizalmi embereit nevezi ki (Vitéz János váradi püspök, Váradi István kalocsai érsek).  Két korábbi bírói szervezetből létrehozza a királyi személyes jelenlét bíróságát (élén a személynökkel, aki nemesek és várok ügyeiben egyaránt

döntött). Katonapolitika: “Fekete sereg” Hatalompolitika: központi (rendi) monarchia, abszolutizmus irányába mutató törekvések 6. előadás A XIV-XV. század öröksége A 14-15. század a gyarapodás időszaka volt Magyarországon (a Nyugathoz képest ez a gyarapodás a 14. században általában lassúbb, a 15 században pedig dinamikusabb volt) Belső lélekszám: Természetes szaporodás, ill. (Mátyás alatt is mindvégig zajló) telepítések következtében nőtt a népesség száma. (Az Anjouk idején kb 2 millió lakos, négyzetkilométerenként 5-7 fő A század végére a népesség megközelítőleg 1,5-2 millióval nőtt, vagyis 3,5-4 millió fő körüli. A 14. századi nyugatihoz hasonló éhínségről és tömeges járványokról nálunk nem tudunk Magyarországon természeti javakban, élelemben gazdag ország. Nálunk is (mint Nyugaton)  Létrejön a jogilag egységes, személyében szabad, terménnyel és pénzzel adózó, költözködési joggal

rendelkező telkes jobbágyság.  Érvényesült a terhek egységesítése. (Nyugaton - különösen egyes nagy, távolsági folyamés partmenti - kereskedelmi régiókban) az árú- és pénzgazdálkodás magasabb szinten)  Tendenciaszerűen növekedtek az adók (központi jövedelmek).  Itt is mind Nyugaton nőtt a “pusztásodás”.  Kialakul a rendi társadalom  Korábban nem tapasztalt gyarapodási lehetőségek (az új házakat egyre többen kezdték kőalapra építeni, két-három helyiségre tervezni, és épültek e korban már alápincézett házak is, stb.) Városodás - a 14-15. században azonban Magyarországon is jelentős fejlődésnek indult, sőt helyenként nekilendült. A kiváltságok, ha nem is azonosak, de nagyban hasonlók voltak (Önkormányzat, tanács- és bíróválasztás, bíráskodás, heti vagy országos vásártartás, árumegállító jog stb., kisebb ütemű a városiasodás Gazdálkodás Három, vagy két nyomás, lazuló

faluközösség, viszonylagos földbőség mellett). Gabonatermelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, ipari növénytermesztés (kender, len, komló), városok ellátására káposztáskertek, szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtenyésztés, baromfitartás. Művelődés, műveltség: A 14-15. században a hazai műveltségében (is) nagyobb változások (hagyományos műveltég, latin műveltség, nemesi (a rendi, a főúri), nyugati hatások, - Halotti beszéd, Ómagyar Máriasiralom, magyar nyelvű kódexek sokasága, az. első magyar könyv, a Szent Ferenc legenda, Jókai kódex (a 14. századból, 15 századi másolatban) Janus Pannonius, Bonfini (Bonfinius: Rerum Hungaricum Decades), oklevelek, törvények, krónikák, legendák, egyházi szertartáskönyvek, stb. Francia, itáliai műveltség: Gótika, reneszánsz. Virágzó az építészet (templomok, paloták, kastélyok, stb.) Ötvösművészet, a szobrászat (Kolozsvári testvérek [Szent György-szobra, nagyváradi

király-] szobrai), a [templomi] falfestészet (Velemér, Somorja, Keszthely stb.) Könyvfestészet (Magyar Anjou Legendarium, Nekcsei Biblia, Kálti Márk Képes Krónikája [99 képes iniciáléval, 4 lapszéli képpel, 39 miniatúrával, egyéb díszítésekkel]). A reneszánsz (udvari) műveltség - Itália után először Mátyás idején. Mátyás Budai könyvtára (az első nyilvános könyvtár Magyarországon - két és félezer kötetével az 5000 kötetes pápai könyvtár után a harmadik volt az akkori világ legnagyobb könyvtárai között). Mátyás csak kódexek másolására évenként 30 ezer aranyat adott. Német-, Olasz- és Franciaországot, valamint Svájcot kivéve, Magyarországon minden más országnál korábban alapítottak nyomdát (Hess András, 1471). A mindenapi ismeretek iskolája a család, az életközösség és a szolgálat. A világi értelmiség kezdetei (Zsigmond idején tankönyv jegyzők számára). Plébániai és káptalani iskolák

Tehetséggondozás - váradi káptalani statutum (1372): szegény deákokat a mesterkananok köteles ingyen tanítani) Egyetemek (külföldiek, hazai alapítások: Nagy Lajos Pécs, 1367, Zsigmond (Óbuda), Pozsonyi Egyetem (1467). Építészet: nemesi (főúri) építkezések, paloták, freskók, falburkolatok, ágyak, függönyök, szőnyegek, [ólommázas cserép-] kályhák, divat-ékszerek, stb. Az érett középkor Európa nyugatibb részein Népesség növekedés és gazdasági virágzás - - - Az ezredforduló után városodás, polgárság, önkormányzat. A 11. sz derekától fellendül a textilipar Megindult a belső kolonizáció (ősrengetegek kiirtása). Irtásfalvak százai, ezrei A mezőgazdasági technika és a termelékenység megújulása (nehéz eke, vasszerszámok, kötött, talajok termelésbe vonása, alaposabb talaj-előkészítés, új fogatolási mód, nyomásos gazdálkodás, jobb táplálkozás, csökkenő gyermekhalandóság, népesség növekedés,

stb.) Árutermelés, kereskedelem, vagyonosodás, gazdasági és értékbeli szemléletváltás. Piaci körzetek, regionális kapcsolatok, városszövetségek, kereskedői társulások (Hanza városok, Flandria, Rajna-vidék, Észak-Itáliai várások). Nagy népmozgások, katonai műveletek, keresztes hadjáratok, zarándoklatok, vándorutak, eretnekmozgalmak stb. Pénz- és hitelüzletek, Firenze 1252 arany forint; Velence 1284 dukát, Milánó (utalványként) papirospénz, Genova 1407: első nyilvános bank Európában, stb. Genova (1293-ban 200 hajó 45 ezer katona). Milánó (13 század 200 ezer lakos, 60 ezer katona, ill. zsoldos) Cremona, Firenze (százezer körüli lakosság), római búcsú (200 ezer zarándok). Tömegáruk (textilipari termékek, fa, gabona stb.) fejlődéstörténeti jelentősége a luxusárukkal (fűszerek, drága kelmék, stb.) szemben Fejlődési egyenetlenségek és kiegyenlítődési tendenciák Nyugat-Európa 14. század: válságok, hosszabb

lehűlési korszakok, a gazdasági fejlődés megtorpanása, szegénység, éhínség, anarchia, háborúk [“százéves háború”], gazdasági visszaesés, járványok ("fekete halál"), népesség csökkenés, bankcsődök, stb. Ez alatt Közép-Európában további gyarapodás; Magyarország, Csehország, Lengyelország virágzása, Közép-Európa felzárkózási folyamatainak felgyorsulása. Az átalakuló európai erőtér egységes fő jellemzői:  Árutermelés, a pénzgazdálkodás, a kereskedelem- és városfejlődés,  Jobbágyviszonyok (a szabadköltözködő jobbágyság birtokos)  Rendiség, rendi monarchia A kiegyenlítődési irányzat után viszont a törökkor: több mint másfél évszázados hadiállapot. 7. előadás Az ország három részre szakítása előtti fél évszázad Mátyás halála után: .” állítsuk vissza régi szabadságunkat annyi elnyomás és szorongatás után”. Ennrek jegyében választanak királyt (Jagelló

Ulászlót - magyar királyként II. Ulászlót (1490-1516) (Előzetes feltételek: Az országot csak magyarokkal igazgatja, csak magyaroknak ad világi és egyházi méltóságokat, tiszteletben tartja a hagyományos kiváltságokat, csak a királyi tanács és a rendek megkérdezésével kormányoz, nem vezet be újításokat, de örökre eltörli a Mátyás által bevezetett forintos állami adót, stb.) Nagyurak és kisnemesek csak a királyi hatalom korlátozásában voltak egyek. A királycsinálók nagyjából megosztoztak a hatalmon. (Szapolyai István lett a nádor, Bakócz Tamás [a nagy birtokszerző (eredetileg jobbágyfi)] a kancellár, később prímás, Ernuszt Zsigmond pécsi püspök a kincstárnok.) Következmények: - Nem fizetik a fekete sereg zsoldját (emiatt az “prédálásba” fogott). - Visszatérnek a banderiális szervezethez, ill. telekkatonaság intézményéhez - Újra uralkodóvá váltak az érdekharcok. - A nagybirtokosokon belül elkülönült az

országos főtisztviselők, bandériumokat kiállító bárók csoportja (39 “örökös és szabad ispán”) – Ők birtokaikon maguk hajthatták be az állami adókat is. (Különleges helyzetük kiemelte őket a vármegyék felügyelete alól is) - Megsokasodnak a jobbágy-ügyekkel foglalkozó rendelkezések. (Ez már önmagában annak jele volt, hogy a dolgok menete megint kizökkent szokott kerékvágásából. - A jobbágyi költözés kérdésében mind több befolyást ruháztak át a vármegyére. - Kevesebb büntetést helyeztek kilátásban azokkal szemben, akik akadályozták a költözködést (1492: 3 márka), mint azokkal szemben, akik befogadták a “szökött” jobbágyot (1495: 25 márka). Előfordultak már nyílt korlátozások is.) - Állatkereskedelem korlátozása. - Terhek fokozása - Az 1492:47. artikulus a kilenced szedést mindenkire kötelezővé tette - A kilenced kiterjesztése a mezővárosi polgárságra (700-800 helységet érint) 1498-ban

törvénnyel kötelezték a többi város lakóit is kilenced fizetésére mindazon szőlők és szántók után, amiket nemestől béreltek. - Törvénybe foglalják a nemesek és egyháziak vám- és harmincad mentességét - Vadászat-madarászat (az 1504:XVIII. Törvénycikk) - Kibontakozik az árutermelés haszna feletti küzdelem a piachelyeket tartó város és a nemesség között A keresztesek lázadása, 1514 (Országszerte sok tízezer ember veszi fel a keresztet. * Ellentétek a keresztesek és a nemesség között * Az obszerváns ferencesek szerepe. * Az alföldi (marhatenyésztő és kereskedő) oppidumok népe. A piacos bortermelés központjai * Eszmények: A (még élő) székely szabadság, [hol úr is annyit bír csupán “amennyit egy-egy jobbágy”] * Események) Büntetések A törvény a bűntettek elkövetőit megöletésre és kiirtatásra ítélte. A résztvevőket (és utódaikat) “örökös jobbágyság”-ra ítélte (“röghöz kötés”, a

költözés “uraik engedelméhez” kötése) Az ártatlanokat (is) a károk és vérdíjak megfizetésére kötelezte. Jobbágyi terhek (Mindenki 100 dénárt tartozik fizetni földesurának * Minden héten uruknak robotba menni, havonta egy-egy csirkét adni. * Kilencedet mindenből kötelesek szolgáltatni, tizedet ellenben csak ama vetések után, amik után korábban is szokott volt adni. * Ezen kívül jár az úrnak évenként két lúd, egy-egy hízott sertés karácsonyra minden faluból, amelyben tíz vagy kevesebb jobbágytelek van, s minden tíz telek után ama falvakban, melyekben tíznél több telek van) A Hármaskönyv A Hármaskönyv a korabeli szokásjog enciklopédiája, ma már kordokumentum. 1848-ig azonban az élő jogot tartalmazza * A nemesi jogok, kiváltságok összefoglalása A Szent Korona-tan újabb megfogalmazása * Jogpolitikai kérdések “Mohács” 1514, 1526, 1541 - előre jelzései társadalom, a gazdaság, a hadszervezet, összességében a

társadalmat összetartó erők végzetessé váló zavarainak A fél évszázad fő jellegzetessége: A központi hatalom és a társadalom összetartó erőinek pusztítása és rontása 1526 és 1541 között létrejöttek az ország három részre szakítottságának későbbi alapfeltételei. (A törökök 1541. augusztus 29-én kardcsapás nélkül vették be a fővárost) Egy haza, egy ország, két király: Szapolyai János (I. János 1526-1540), Habsburg Ferdinándot (I. Ferdinánd 1526-1564) 8. előadás A három részre szakított ország Az ország 16. századtól kedvezőtlen nagyhatalmi konstellációba került Az oszmánok - három világrészre kiterjedő - világbirodalma A 25 királyságot magába foglaló Habsburg birodalmi komplexum A török hódítás A háborús állapotok mindenre rányomták bélyegüket: Az ország megtelt fegyveresekkel (már rövidebb időre se volt nagyon tanácsos magára hagyni a családot, a birtokot). A hadiállapot nemesnél,

megyénél, királynál, sőt országgyűlésnél is nagyobb hatalom lett. 1.        A királyi Magyarország Ferdinánddal ismét Habsburg (V. Károly öccse, cseh király) került a magyar trónra Mohács óta nem volt országos sereg. (A harc azonban mindennapos foglalkozássá vált) A király 1528 óta nem lakott az országban. Helytartók igazgatják az országot Kormányszervek: Helytartótanács, Magyar Kancellária, a Magyar Kamara (a hazai pénzügyek igazgatására), majd Kassán a külön szervezett Szepesi Kamara. Az országgyűlés (királyi - később magyar - tanács tagjai, főnemesek, 2-2 megyei nemesi követ, városi képviselet) Felemás centralizáció Hadügy és védvonal Másfélszeresére-kétszeresére növekszik a védelmi vonal hossza. A várépítő erőfeszítéseket mindenekelőtt Bécs, az örökös tartományok, valamint a felvidéki bányák védelmére összpontosítják. A nagybirtok súlya és szerepe Háborús korszakban a

nagybirtoknak nem volt ellensúlya. A “nagybirtokos kardja a király kardja” - az ellenkirállyal, s a törökkel szemben. Néhány nagybirtokos hússzor annyi katonát állít ki, mint az összes város A 16. század folyamán a királyi birtok majdnem kivétel nélkül főúri kézre került Familiáris, szervitor Az új arisztokrácia (kihal a régi és kialakul egy “alacsony sorból felemelkedett” új) Új családi uradalmak születnek. 2. Az erdélyi fejedelemség 1541-től a szultán ‘védnöksége’ alatt Területe (a tiszántúli részekkel) a trianoni Magyarországénak felelt meg. Gazdag természeti kincsekben (arany, ezüst, vasérc, ólom, só). A “részek” gabonában, borban, állatban gazdag régió A fejedelem a legnagyobb birtokos. Az ő rendelkezésére áll a kincstári birtok, a bányászati és nemesérc monopólium, a határvám, adó. 1562. évi székely felkelés (1514 óta a legnagyobb szabású lázadás, a mozgalomban * Székelyföld minden

közembere részt vett (vezetőik is közemberek voltak).* A székelység elveszti ősi privilégiumát (“a székely örökség”-et). * A székely közszabadokat jobbágysorba taszítják. * A székely vezetőket pedig nemesi jogviszonyra hozzák. A közszékelyek mintegy kétharmada kerül jobbágyként fejedelmi, harmada a nemesi jogaikba lépő székely vezetők uralma alá. Bethlen Gábor (1613-1629) Elrendelte a kincstári birtokok összeírását. * Felülvizsgáltatta a korábbi adományokat és zálogbirtokokat. * Növeli a fejedelmi - központi, állami – jövedelmeket. * Merkantilista gazdaságpolitika. Ipar, bányászat, kereskedelem ösztönzése A méz, a viasz, a higany, a vas, a kén, a szarvasmarha és ló kereskedelmének monopolizálása. * Művelődéspolitikája európai színvonalú (fejedelmi udvartartás, építkezései, kultúra-pártolás. Fejedelmi könyvtárat alapít, támogatja a könyvnyomtatást (székvárosában, Gyulafehérváron maga is

alapított nyomdát). Tehetséges fiatalokat küld nyugati egyetemekre (Németországba, Hollandiába, Angliába), stb. 3. A törökök által megszállt részek Hadszervezet (“akciórádiusz”) - Egész későbbi hazai gazdaság- és társadalomtörténet szempontjából alapvetőnek bizonyult, hogy Magyarországon a 16-17. században sohasem volt igazi fegyvernyugvás. * A török veszély állandósította a harci cselekményeket és a nyugtalanságot. A török rendszer * A társadalmi emelkedés kizárólagos feltétele a szultán iránti (fenntartás nélküli) hűség és (minden áldozatra kész) szolgálat. * Birtokrendszer (hász-birtok, ziamatbirtok, tímár-birtok - egyiket sem lehetett örökíteni). A leghatalmasabb tartományi kormányzónak sem volt saját földje, vára, katonája. * Az egyén mindenekelőtt csak kincsképzés révén gyarapodhatott (ez volt és maradt a hódítási kényszer egyik fő ösztönzője is) * A megszálló török hatalom

katonaságból, állami-katonai tisztségviselőkből, közhivatalnokokból, (iszlám) vallási vezetőkből áll. * Szpáhi, janicsár. * A rája (adózó termelők, a szökött rája büntethetősége 10 év múltán évült el) * A moszlim lakosság, iparosok, kereskedők, vallási vezetők a mezővárosokba és falvakba nem települtek be, hanem a várak mellé (a hadsereg védőszárnyai alá) húzódtak. A magyar lakosság (egykori vezetői távollétében) létrehozza saját önkormányzatát: (nemesi helyett) a parasztvármegyét. A tizenötéves háború) A 16-17. század gazdasága * Az intrakontinentális (kontinensen belüli) munkamegosztás.* Magyarországon meghatározó jelentőségű a véderő ellátása, vagyis a katonai piac * Európaszerte legismertebb exportcikk a szarvasmarha. Jobbágyterhek. Jogi helyzet * A kettős adóztatás Az 1556. évi XXVIII tc “örök érvénnyel” szabályozza a költözködést. (Szabadköltözés, megyei ellenőrzéssel De nem

lehet tagja a sem a ’natio hungaricának’, sem a Szent Koronának) Az udvar és a rendek a 17. században * Az udvar és a rendek között egyensúly: egyik sem tud a másik fölé kerekedni (belpolitikában, megyei ügyekben, jobbágykérdésben a rendek kormányoznak). * A főnemesség túlnyomó része a Habsburg-párti, katolikus. * A köznemesség, az országgyűlés alsó táblája, az erdélyi nemesség protestáns marad. * A protestánsok, a [költő] Zrínyi Miklós (1620-1664) az erdélyi fejedelemségben, mások Habsburg vezetéssel gondolták el az ország egyesítését. Az udvar saját érdekeit képviselte * A vasvári kapituláció elleni országos felzúdulás. A Wesselényi Ferenc országbíró nevével fémjelzett (1666 óta folyó) szervezkedés is 1671-ben elbukik. * Az udvar abszolutisztikus törekvései (“jogeljátszás”, Gubernium (kormányzóság), idegen haderő, a magyar végvári katonák szélnek eresztése, adóemelés, ellenreformációs

cselekmények, stb.) * A “keresztes”, ill. kuruc mozgalom, a Thököly-felkelés A török kiűzése A török Bécs alatti kudarca * 1686 Buda elfoglalása a török kiűzése Dunántúlról az ország középső vidékéről * 1697: a császáriak katonai fennhatóság alá helyezik Erdélyt A kilencvenes évek végére (a Temesköz kivételével) Magyarország, Horvátországgal együtt a török uralom alól felszabadul, s Habsburg-uralom alá kerül. 9. előadás A török kiűzése utáni viszonyok. Berendezkedési tervek, elgondolások és megvalósításuk. Világpolitikai szerepkörű európai változások  A 16-17. században kettéválik a római keresztény Európa  Megszületik - a felfedező, gyarmatosító (külső forrásokból is gazdagodó, profit-, növekedés- felhalmozás-, tőke-orientált, erőforrás-halmozó, vagyis “fejlett” tőkés gazdag Nyugat-Európa és  az ehhez képest - tőke-hiányos, erőforrás-korlátos, modernizációs

igényekkel és zavarokkal egyaránt küzdő, szegény - később némi elmarasztaló jelleggel "tradicionális"nak címkézett –“elmaradott” Európa – közepén Magyarországgal. Ok: az egyik oldalon a török hódítás, a másikon: a földrajzi felfedezések, gyarmatosítás - Magyarország erőforrásainak legjavát emésztették fel a török elleni, másfél százados hadiviszonyok, az ezekre következőkben pedig az udvar (megint több mint másfél évszázadon keresztül érvényesített) jövedelem-elvonó, beolvasztó politikája. - Eközben a világ erőforrásainak mind nagyobb része Európa nyugati felének gazdagodását szolgálja, s a világgazdaság középpontjává Nyugat országai váltak. A hazai viszonyok A török kiűzése új helyzet: a török helyett Habsburg uralom. - A zsoldos katonákat most már nem bocsátották el, mint annak idején a hadjáratok végén, hanem téli szállásra vitték őket s a falvak és városok népére

terhelték ellátásukat. Így rablás, égetés, pusztítás, erőszak immár nem csak a nyári négy hónaphoz (csatákhoz, vonulásokhoz, visszavonulásokhoz) kapcsolódott, hanem az állandó, egész évben fegyverben álló (és mindig zsákmányra éhes) hadsereghez. A török kiűzésének politikai és uralmi következményei  Az udvar nem állította vissza az ország területi, illetve igazgatási egységét, hanem a fegyverrel (vissza)vett területeket 1. külön kormányzás alá helyezte, 1 2. "fegyverjog" alapján részben kincstári tulajdonnak tekintette 3. A birtokosoktól jogigényük igazolását kérte De ennek birtokában is a megbecsült érték 10%-ának lefizetéséhez kötötte a visszajuttatást.  A visszavételek ügyeit az Újraszerzeményezési Bizottság (Neoaquistica Commissio) intézte a kincstári érdekeket érvényesítő gyakorlat szerint.  Emelték az adókat (növekedtek mind a földművelők, mind a városok terhei, új

illetékeket vetettek ki. A lakosságra hárították az országban állomásozó katonaság teljes ellátását (beszállásolták őket házaikba, kötelezték őket a katonák és lovaik eltartására, biztosítaniuk kellett a hadsereg szállítási igényeinek kielégítését). 1 Ennek megfelelően külön igazgatták Erdélyt is (élére gubernátort neveztek ki).  Az udvar véget kívánt vetni az önálló magyar hadseregnek. (Sorra robbantotta fel a nem stratégiai fontosságú végvárakat. Korábbi védőiket vagy a császári erők körébe sorozták, vagy szélnek eresztették.)  A század elejére sok ezer végvári vitéz maradt kenyér nélkül (s csak arra várt, hogy történjék már valami).  Felerősödött ez ellenreformáció. A pusztításra, elnyomásra, kitörésre válasz: egyrészt a Rákóczi szabadságharc (ami kísérletként szolgált volna a társadalmi összefogásra is), másrész a nemesi reformtervek Újrarendezési tervek az

ország birodalomba tagozására és elnémetesítésére 1. Kollonics Lipót terve 2. Az osztrák kameralisták elgondolásai 3. A magyar nemesi reformtervek (“systematica commissio”) Berendezkedés és kolonizáció - a felbonthatatlan ’együttkormányzás’ jegyében  Az 1715: VIII. tc rendelkezik a Haditanács [Bécs] vezetése alatt álló - belföldiekből és külföldiekből álló - állandó császár-királyi hadsereg létesítéséről.  A hadiadó állandó adóként való rendszeresítéséről (alóla csak nemes mentesül). A leányági örökösödés elismerése (Pragmatica Sanctio - 1722/23: I-III. tc) – Még 1687ben a rendek (hálájuk jeléül, de azért kényszerhelyzetben) lemondtak szabad-királyválasztási jogukról, elismerték a Habsburgok fi(ú)ági (örökös) örökösödési jogát a magyar koronára, tudomásul vették az Aranybulla ellenállási záradékának törlését a rendi alkotmányból. Kormányzat Magyar Kancellária, Magyar

Kamara, Helytartótanács. 10. előadás A birodalom, a gazdaság és a társadalom Mária Terézia és II. József uralkodása idején A 18. századi nagy telepítések és etnikai változások Mária Terézia (1740-1780) III. Károly leánya, Mária Terézia uralkodását háborús körülmények között kezdte (osztrák örökösödési háború, hétéves háború). Mivel uralma a magyar nemesség áldozatvállalása nélkül nem volt biztosított, ismét megerősítette a rendi kiváltságokat Kezdetben folytatja apja 1729 előtti politikáját. Később - abszolutista törekvései miatt - neki is megromlott a viszonya a rendekkel Uralkodása idején vált tudatos politikává az a merkantil típusú összbirodalmi gondolat, melyet még a 17. század végi kameralisták alapoztak meg Gazdaságpolitika Magyarország agrárjellege, az örökös tartományok iparosítása  1749-től az örökös tartományokban a nemesi adózást.  Adták ki 1754-ben a merkantilista - az

osztrák és cseh ipart, illetve ennek piacát védő – vámrendeletet, s hozták általa végre a "kettős vámrendszert". (A vámmal alig megterhelt (magyar) mezőgazdasági termékek kedvező hatást gyakoroltak az örökös tartományokban mind az ipari, mind a munkaerő (mint áru) költségszintjére.) Az úrbéri rendelet Mária Terézia a hatvanas évek közepétől abszolutista módon kormányoz 1767-ben a birodalmi érdekekhez igazítva szabályozta az úrbériséget. Ebben meghatározta  A jobbágytelek egységét és méretét.  A jobbágy-költözést  A népiskolai oktatás elrendelését (Ratio Educationis). II. József (1780-1790) reformabszolutizmusa Felvilágosult (megvilágosodott) uralkodó, rendeletekkel kormányoz.  Kivette a sajtócenzúrát az egyház kezéből (cenzúrarendelet, 1781).  Türelmi rendeletében elválasztja az állampolgári jogok gyakorlatát a vallásgyakorlattól (állampolgári mércévé a társadalmi

hasznosságot teszi).  Számos egyházügyi kényszerintézkedést foganatosíttatott. (Uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését. Betiltotta az egyházi ünnepek egy részét Feloszlatta a tanító vagy betegápoló tevékenységet nem végző szerzetesrendeket, kisajátította vagyonukat, stb.  1781 és 1785 között birodalma egészében a jobbágyság számára - mert természetesen a jobbágyság intézménye a birodalom egészében fennmaradt – rendeletben mondta ki a szabad költözést, urától nem függő házasság-kötést, mesterség-szerzést, bírói fellebbezést.  Birodalmi reformja a rendi különállás felszámolására irányult. Magyarországot tíz kerületre osztotta.  A birodalom hivatalos nyelvévé a németet tette (kivételt tett azonban németalföldi és itáliai tartományaival).  Reformabszolutista intézkedéseivel: Magyarország kerületi beosztásával (a hagyományos nemesi megyerendszer helyett), a német

államnyelv bevezetésével, végül a nemesek összeírásának elrendelésével, ami a nemesi adómentesség megszüntetését kívánta előkészíteni, heves nemesi ellenállást váltott ki. Halálos ágyán - a türelmi és a jobbágy-rendelete kivételével - összes rendelkezését visszavonta. Népesedési viszonyok A török korban a magyar lakosság mintegy 40-55 százaléka veszett el. Etnikai változások fő jellemzői  A magyar etnikum - nagy mértékű térvesztése a Kárpát-medencében,  A szláv, román és német etnikum térfoglalása a korábbi magyar településterületeken. (Szerbek [rácok] beáramlása a 15 század-tól. A horvátok nagyobb része a 16 elején lépte át a Drávát. A Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben a szlovák [tót], rutén [kisorosz], román népesség nyomult előre.) - A török megszállás idején csak a németek és zsidók részaránya nem nőtt számottevően. (De ezek ugrásszerű előretörése is már a 18

században kibontakozott.  A befogadottak - korábbiaknál előnyösebb helyzetüket konstatálva - elfogadják a "natio hungarica" államfenntartó primátusát, védelmét. A nagy telepítések kora Alapvető népességi, ill. etnikai változásra döntően a 18 században kerül sor (Ez idő alatt az ország lélekszáma – a magyarságé is - mintegy megduplázódott.) A szlovákok etnikai határa általában 10-40 km mélységben délebbre vonult. (Békéscsaba és Szarvas környékén is nagyobb számban). A 18. század folyamán mintegy duplájára nő a román, ill betelepített német etnikum Szervezett telepítés Bajor-, Cseh-, Francia-, Morva-, Stájer-, Lengyelországból, Elzászból, Karintiából, Ausztriából, Sziléziából, Svájcból, Tirolból, Hamburgból stb. 1723-tól minden új telepesnek törvény szerint biztosítottak hatévi adómentességet. A nagy telepítések az 1698. évi királyi népesítési nyílt paranccsal kezdődtek s II

József telepítési rendeletének végrehajtásával zárultak. A legjelentősebb telepítők a legnagyobb birtokosok és a királyi kamara. A magyarság részaránya a 15. század végén még kb 80 százalékra rúgott, a szervezett nagy telepítések után viszont abszolút kisebbségbe jutott. A 18. század második felétől az ortodox románok orosz kapcsolatai - túl a vallásin - politikai jelleget kezdenek ölteni. Terjed a dákóromán elmélet, a "natio valachica" gondolatköre, az erdélyi románságban is a román népi egység elve. Kifejezett politikai követelések a magyar állammal szemben inkább csak a szerb vezetők körében mutatkoznak. 11. előadás Eszmetörténeti tükör és háttér Az újkori gondolkodás előzményei A középkori változások (az erőszak törvényesítése, keresztény Európa, szerzetesrendek, eretnekmozgalmak, keresztesháborúk, rendiség, humanizmus, reneszánsz, stb.) Humanisták: új kornak kell eljönnie (a tudós

tudatlansága, a tapasztalat, az értelmi megismerés, a gondolkodó ész, az átélés, az ellentétek, az ember evilágisága, stb.) A reformáció A megismerés, a módszer (indukció, dedukció, kétely, Isten és természet, mint ugyanazon mindenség két oldala, stb.) Csillagászat - hajózás Hatalompolitika, nemzetállam (Machiavelli), nemzetközi jog (Grotius) Társadalomkritika (a ’primitív’ [“eredeti”] tőkefelhalmozás (első) kritikája, és utópiája (Morus) A 17. század: új alapokra helyezi a filozófiát, a tudományos módszert(ant) – kísérleti módszer, kauzalitás, determinizmus, matematika, módszeres kétkedés, a világ, mint egyetemes érvényű mechanizmus, szükségszerűség, törvényszerűség A felvilágosodás (A világszemlélet racionalizálása. A "ráció" ideológiai fegyverré változtatása) Alapelv: a régi magyarázatok ésszerűtlenné váltak az újak fényében. Mérce: az ésszerűség, a természet - természetjog,

természetvallás, észerkölcs, észvallás, feltétlen hit a rációban, mindenből az ésszerű Az érdek és az anyagi tényezők elsőbbsége (David Hume), vallástól független erkölcstan (mások mellett Adam Smith) Az enciklopédisták A nagy francia enciklopédia újságok, röplapok), szalonok, titkos társaságok Voltaire (1694-1778) A felvilágosodás – klasszikus képviselői megfogalmazzák a polgáreszményt: Montesquieu (1689-1755) Rendalakító elem a szabadság (az alávetettség helyett) 1. A szabadság olyan alapjog, ami mindarra szabadságot ad, amit a törvény megenged (itt nem az angol formula áll, hogy “amit a törvény nem tilt” vagyis az ő felfogása szerint: a szabadság nem parttalan!) 2. A törvényhozás alapja a népképviselet 3. A törvényeket – ennek megfelelően a népképviseleti alapon létrehozott - nemzetgyűlés hozza 4. A hatalmat nem szabad egy kézbe összpontosítani: meg kell osztani a törvényhozás, a végrehatás, és a

bírói vagy jogszolgáltató hatalom között – ezek együtt képezik a törvényt, a jogot és a rendet Rousseau 1. [Az állam és polgár viszonya:] Társadalmi szerződés 2. E “szerződést” [axiomatikus megállapodást] azonban az egyén köti az egésszel [a hatalommal, az állammal, vagyis a “köztársasággal” – és nem a “nép” a “fejedelemmel” mint volt ez a rendiségben] 3. Ez adja a népfelséget, vagyis a nép felségét (a korábbi királyi felség helyett) 4. A népfelség törvényi érvényesülési módja a közvetlen demokrácia, vagy másként: csak a közvetlen demokrácia biztosít(hat)ja a népfelség elve érvényét 5. Mindenkinek biztosítani kell a megélhetést: az anyagi létbiztonság elve: “mindenkinek legyen valamije és senkinek se legyen túl sokja” [Rousseau – szemben Montesquieu-vel, aki “kozmopolita” - a hazafiság, nemzeti identitás híve, mert az ember – míg ott él – közvetlen környezetéhez, hazájához

kötött: önérdeke a közérdek] Kant 1. A társadalom tagjai azért egyesülnek, hogy maguknak alkossanak törvényt, 2. mert ezáltal érvényesül szabadságuk 3. A szabadság azt jelenti, hogy csak olyan törvénynek engedelmeskednek, amit ők (a társadalom tagjai) hoztak 4. Csak olyan kormányt ismernek el, amelyik az így hozott törvény(ek)nek végrehajtására korlátozza magát, s alárendeltje a törvénynek 5. Az a kormány, amelyik maga hoz törvényt magának, az despotikus - Ebben benne van a szabadság, benne van a jogegyenlőség, még nincs benne a testvériség. Szabadság, egyenlőség, testvériség: parttalanná tétele A mozgalom (mint történetalakító faktor): - szabadkőművesség, világpolgárság (kozmopolitizmus), - a hazafiság (patriotizmus), - a nemzetelvűség (nacionalizmus) (A tőkeuralom természetesen nem a polgáreszmény szerint szerveződött)    A magyar felvilágosodás Előzményei nálunk is a középkorba nyúlnak vissza

(Magyarországa kora középkorról szerves részét képezte az Európai művelőadásésnek, Magyar diákok, klerikusok is már a középkorban tanultak nyugati egyetemeken) A 17. században magyarok - a Hungarus értelmiség - százai fordultak meg nyugati tanintézetekben, ahonnan új tanok képviselőiként térnek haza (karteziánusok, janzenisták, pietisták) Ésszerű gyermeknevelés és a magyar nyelvű tanítás. Magyarország történeti és földrajzi leírása (Bél Mátyás). Az 1740-es évektől terjesztik az “új filozófiát”, az egyetemes összefüggéseket vizsgáló össztudományt, a természettudományok újabb eredményeit, a hazafiság eszméjét: a patrióta szellemet, tanították a newtoni fizikát, az algebra, gyakorlati mértan, polgári és katonai építészet mellett kereskedelmi és mezőgazdasági ismereteket A császárváros, a bécsi páholyok (udvari protekció)     - A Teréziánum (1746) Főúri szalonok, “francia

könyvtár”-ak A magyarországi szabadkőművesség Bessenyei György A felvilágosodást összekapcsolja a patriotizmussal, a haza felemelkedésével “Az ország boldogulásának legfőbb eszköze a tudomány” - a tudásnak “kulcsa a nyelv”, mégpedig “minden országnak született nyelve”, az anyanyelv. A nyelv, az elmélet és gyakorlati tudás művelésére - "hazafiúi" - “Tudós Magyar Társaság” 12. előadás A polgári közgazdasági gondolkodás születése Előzmények:  Arisztotelész [Kr. e 384-322]: A logika (a helyes gondolkodás szabályai), a politika (a közügyek intézése), és a közgazdaságtan [az "oikonomia"] (a helyes és tisztességes gazdaság tudománya) olyan "gyakorlati filozófia" [világnézet és erkölcs], aminek célja maga az ember, a kiegyensúlyozott társadalom alapfeltétele a sikeres gazdaság és az igazságos elosztás, vagyis a gondos gazda és az egészre tisztes erkölcs  Aquinói Szent

Tamás (1225-1274): Igazságosság (Az igazságosság az ember egyik legfőbb erénye). Önérdek (A javak hatékony termelésének az önérdek a legjobb előfeltétele). Közérdek (Szétesne a sokaság, ha mindenki csak saját érdekét nézné) Magántulajdon (A gazdaság alapja a magántulajdon, de az nem sajátként, hanem közösként birtokolt külső dolog). Árucsere (Az árucserében a felek közti azonos haszon elvének kell érvényesülnie). Az ár (Az "igazságos ár" kizárja a csalást, félrevezetést, uralmi vagy kényszerhelyzetet, stb.) Csere (Az igazságos csere feltétele az egyenlőség) A kamattilalom  A kettős könyvelés (Luca Pacioli [1445-1514 (A merkantilizmus) A fiziokraták gazdaságtana (“fiziokrácia” = a természet uralma) A zavaró állami beavatkozástól mentes gazdasági életet tekintik természetesnek – jelszavuk: “Laissez faire, laissez passer!” 2 Fő képviselője: François Quesnay 3 (1694-1774) – eredetileg orvos

 Első közgazda, aki "egy teljes gazdaságot egészében, rendszerként" vizsgált.  Eredeti, ”tiszta” (természetadta) terméket csak a mezőgazdaság állít elő  Gazdag parasztok - gazdag ország.  Gazdasági táblázata A természetes szabadság rendszere (az un. “klasszikus” szabadversenyes iskola) Megalapozója: Adam Smith (1723-1790) – az angol gyarmatbirodalom alattvalója, eredetileg a logika tanára, az erkölcsfilozófiai (azaz társadalomtudományi) tanszék vezetője  “Ha kiküszöböljük a kedvezés és a korlátozás minden rendszerét, magától kialakul a természetes szabadság világos és egyszerű rendszere.”  A "láthatatlan kéz" 2 3 [leszé fer, leszé paszé] [Franszoá Kené] Közgazdasági főműve: A nemzetek gazdagsága, a gazdaság természetének és okainak vizsgálata (1776):  Ebben az önérdekű (szabad)kereskedelem gazdasági hatásait vizsgálja  Mindenki életfeltételeinek

jobbítására törekszik, "bizonyos mértékig mindenki kereskedő lesz" (a "commercial society" része)  A gazdagodás forrása a termékeny emberi munka  A profit a tőke kamata (munka nélkül)  A gyarapodás feltétele a szabadkereskedelem: a kereskedelem mindenféle akadályának lebontása Quesnay-vel, Smith-szel megszületett a "modern" elméleti közgazdaságtan. 13. előadás A rendi korból a polgáriba való átmenet (1848-ig) Előzmények (reformtervek felülről vagy kívülről) A török elleni harcok idején (Zrínyi Péter – 17. század) * Az osztrák kameralisták (a 17. század végétől)* A Rákóczi Szabadságharc idején – 18. század eleje) * Kollonics (a szabadságharc leverése, ill. a török kiverése után) * A magyar nemesi elgondolás (systematica commissio) a 18. század elején (a szabadságharc leverése, ill. a török kiverése után) * A 18. század végén (kilencvenes évek eleje, II Lipót idején,

rendszeres országgyűlési bizottsági munkálatok [“deputációk”]) * A rendi társadalom végnapjai (a forradalmak és a reformok kora) A napóleoni háborúk következményei, a 30-as-40-es évek fejleményei              háborús – abnormis – konjunktúra (a gabonaárak megduplázódása), kezdeti tőkefelhalmozás, főleg az árutermelő nagybirtok s a hozzákapcsolódó terménykereskedő (nagyobb részt un. "házizsidó") réteg megtollasodása a kereskedelmi útvonalak átrendeződése (a kontinentális zárlat nyomán a "levantei" áruk zömét Magyarországon keresztül szállítják Nyugat-Európába. Pest ekkor válik jelentős várossá Kereskedőpolgársága megerősödik, néhány manufaktúra alapítása, stb.) A paprikatermelés és a dohánytermesztés fellendülése (a keleti fűszerek hiánya, ill. az amerikai dohányszállítások elakadása miatt). Államadósság és devalváció - nagy

arányú pénzleértékelés (devalváció előbb mintegy 80, majd újabb közel 60%-kal) Ennek ellenére: korszerűsödés jelei mind gazdasági, mind társadalmi téren Magyarország a Habsburgok uralma alatti országok közül – különösen élelmiszerellátás tekintetében – kiemelkedő fontosságú országgá vált Nyugat-Európához hasonlóan, Magyarországon is megjelennek az “új mezőgazdaság” jellegzetes üzemtípusai; 50-60 mintaszerűen gazdálkodó uradalom, új növénykultúrák elterjedése [paprika, dohány, repce, cukorrépa, kukorica, burgonya, lóhere, lucerna, répafélék, új alföldi "homoki" szőlők telepítése, stb.], fajtaváltás az állattenyésztésben (sertés, ló, juh, szarvasmarha) Megjelennek az első (ló meghajtású, "járgányos") cséplőgépek. Korszerűbb - hazai és külföldi gyártású – ekefajták. Szántóversenyeket szervezése, stb Mezőgazdasági oktatási intézmények alapítása: 1797-ben

Keszthelyen létesített Georgikon, az 1814-ben. alapított magyaróvári tanintézet a legfejlettebb nyugati tudományossággal szinkron agrártudományosság. (Legjelesebb képviselői Nagyváthy János és Pethe Ferenc) Változik, korszerűsödik az ipar, infrastruktúra. Földesúri üzemalapítások (1790 és 1815 között 116 túlnyomórészt új alapítású üzem - üveghuta, papírmalom, vashámor, stb. - működött)  1840-ben számos polgári, tőkés érdekű gazdasági törvény és intézkedés (váltótörvénykönyv, váltóbíróságok felállítása, kereskedőkről szóló törvény, szabad gyáralapításról szóló törvény, első magyar társasági törvény)  Erre az időszakra estek a magyar gyáripar kezdetei - a vas-, gép, és szerszámgyártás Törvény a gyáralapítás szabadságáról [1840]. (1841-ben már 74 vashámor) Az ország nyers- és öntöttvas termelése a birodalom országai között a 3. Helyen) Új vasművek, gép- és

szerszámgyártó üzemek alakulnak vagy emelkedtek ki (Rück, Schlick, Ganz, Vidats stb.) A mezőgazdasági eszköz-, élelmiszer- és textilipari gépgyártás kezdetei. A borsodi szénbányászat, az ózdi vasúti síngyártás alapjainak megteremtése. Új, korszerű papírmalmok (Fiume, Hermanec, Nagyszlabos) Később híressé vált kőedény- és porcelánüzemek (Herend, Hollóháza, Városlőd), egyéb ipari létesítmények (szesz-, likőr-, cukorgyárakat, stb.)  A harmincas évek második felétől alakulnak meg az első polgári alapon szervezett pénzintézetek, a takarékpénztárak. (1848-ig 33 takarékpénztár alakult) 1842-ben jön létre az első (és 1864-ig egyetlen) kereskedelmi (azaz kizárólag tőkés haszonelvre összpontosító) pénzintézetet, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank.  1803-1819 között épül meg pl. a (Károlyvárost Fiuméval összekötő) Lujza út, a magyar tengeri gabonakivitel fő útja. 1830 őszétől a rendszeres gőzhajóforgalom

a Dunán 1836-ban megépülő óbudai hajógyár  Az 1832/36. évi országgyűlés elfogadja a vasúti törvényt 1846-ban a Pest-Váci szakaszon megindul a vasúti közlekedés, a következő évben a Bécsújhely-Sopron vonalon.  1847. december 26-án üzembe helyezik Bécs és Pozsony közt az első távíróvonalat Stb A társadalom Parasztság (a lakosság legalább 90%-a) A nemesség (a lakosság mintegy 5 %-a - csak mintegy 20 százalékuknak volt földbirtoka is). Az arisztokrácia (zömmel a 18. század folyamán "honfiúsított", kb 500 család, a nemesi földállomány mintegy 2/3-át birtokolja) A köznemesség (vezető ereje az 1-5 ezer holdas jómódú birtokos nemesség) A városi népesség (az összlakosságnak néhány százaléka) Az udvar és a rendek érdekszövetségének bomlása A magyar király ismét (osztrák) császárként viselkedik. Főleg köznemesi részről kormányzattal szembeni panaszok, sérelmek (“gravánemek”) A húszas

években a politikai élet (a szép csendes esők zónájából) a viharos idők felé mozdul el. 1825: országgyűlés. Az Akadémia megalapítása. A rendszeres bizottsági munkálatainak újrafelvétele1828-ban Az 1830-31. évi változások (júliusi francia forradalom, lengyel felkelés, kolerajárvány, parasztfelkelés az ország északkeleti részén) A Hitel megjelenése. Széchenyi Hazáját az európai térrendszerbe, régi eszmék és új eszmerendszerekbe is beleilleszti.  A ritka népsűrűségre hívatkozókkal szemben: "nem a nép mennyisége, hanem mineműsége hervaszt vagy virágoztat valamely hazát".  “A magyar birtokos szegényebb, mint birtokaihoz képest lennie kellene."  Meg kell(ene) szabadulni az "elavult, rozsdás systema bilincseiből".  Biztosítani kell(ene) az "alkotmány egyenlő kiterjesztését az ország minden lakosára".  "privatizált mező és puszta kell" (szabad (magán)tulajdon)

  "Semmi sem áll csendesen a világon, még a nap systemák is mozognak” .”nehogy hátrafelé nyomattassunk, lépjünk inkább előre!”  “A Múlt elesett hatalmunkból, a Jövendőnek urai vagyunk.”  Jobbágykérdés: .“9 milliórul forog kérdés, ki hű jobbágy s mily hű! jó katona s mily jó! szóval: ki minden terhek türelmes viselője, s melynek oly nagy része a magyarság utolsó záloga, reménye, fenntartója!”  Gyakorlati tevékenysége (a lóversenyek, a kaszinók, gazdasági egyesületek, közlekedési, folyam-szabályozás, közéleti, politikai, irodalmi, tudományos munkásság): szisztematikus reform (reformok sokasága), évtizedes aprómunka, "kiművelt emberfők", eszmecserék sokasága a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális élet minden területén Egész munkásságával összhangba kívánta hozni az emberi szabadság és méltóság elvét a megvalósíthatóság hazai realitásaival. 14. előadás A

polgári átalakulás alapvető problémái A közjogi kérdés Lehet-e az udvar - az összbirodalmi ambíciók - ellenére a szükséges reformintézkedéseket, a nemzeti jellegű polgári átalakulást megvalósítani? A nemzeti kérdés Milyen szerepet játszhatnak a nemzetiségek  az udvar és a magyar reformerek átalakítási terveinek támogatásában, ill. ellenzésében,  amikor az udvar már rég a nemzeti ellentétek tüzének felszításával játszott,  amikor mások - pl. szerb szélsőségesek pedig már 1790-ben is - színtiszta magyar nemzettestből ’külön nemzeti’ terület kihasítását szorgalmazták,  vagy amikor már javában folyt a pánszlávizmus propaganda,  amikor az udvar politikája s rendelkezésre álló eszközei tökéletesen szembe állíthatóak voltak a magyar nemzeti önállósági törekvéssel, hazai társadalmi-gazdasági reformmal  amikor tehát több oldalról fenyegette veszély a hazájában (valahol 42 százalék

körüli) kisebbségbe került magyarságot? A jobbágykérdés Hogyan lehet megrázkódtatások, katasztrófák nélkül megvalósítani  az ország megtartását,  a reformot,  az intézményrendszer átalakítását,  a jobbágyfelszabadítást,  a kártalanítást,  az ország minden lakosára méltányos társadalom felépítését Dilemmák (nemesi oldalról):  Képes lesz-e (vagy hogyan lesz majd képes) a volt nemesi birtokos, akit ősisége - az ősiség, mint közjog - védett, ezután már mint individuális tulajdonos, piacnak, pénznek – [vagy csak a pénz hatalmának és csak a pénz polgárjogának] - viszonyai között gazdálkodni?  Képes lesz-e kellő tőkéhez jutni? Képes lesz-e csak a piaci törvények alá rendelt birtokát, vagyonát megtartani: egzisztenciáját fenntartani? Dilemmák (jobbágyi oldalról):  Kellő tőke nélkül képes lesz-e a tulajdonossá tett - s a tőke- és piaci viszonyoknak kitett volt jobbágy

állni a versenyt a tőkés vagy tőkeerősebb agrártermelőkkel (szabadpiaci külső versenytársakkal)?  Mi lesz a földnélküli, illetve azzá váló milliókkal? (A korábbi közös haszonvételekből is kiszorulnak?)  Sikeres lesz a reform, vagy - végzetes - sötétbe ugrás? A tulajdoni vonatkozás  Kié legyen a föld?  Miből él meg az, aki föld nélkül marad? (Az országnak a reform hatálya alá eső mezőgazdasági területe (szántó, rét, legelő, erdő) 32 millió kat holdat tett ki. A közös haszonvételnek tekintett legelők területe meghaladta a 7,7, az erdőké a 11,2 millió kat. holdat. A szántó és rét közel 80%-a volt jobbágyi kézen Közel másfélmillió földesúri hatalom alatt álló család válhatott beltelek tulajdonosává, alig több mint 656 ezer családfő szerezhetett földtulajdont. Mindez jobbágyi oldalon robot alóli mentesülést, nemesi oldalról pedig - azon nyomban pótolhatatlan - veszteséget jelentett. Az említett

656 ezer család taglétszáma mintegy 3,3- 3,5 millióra, a 800 ezer - 1 millió zsellércsaládé 4-5 millióra rúgott, így számolni lehetett azzal, hogy a nagy átalakulás után az új tulajdonosok és az új nincstelenek aránya valahol 42:58, vagyis a falu népének közel háromötöde nincstelen lesz (ill. lett)  Ezért kellett volna - a szabadság általános gyógyírként való beállítása helyett - helyet teremteni a nincstelenné vált milliók számára is a nap alatt.  Ehhez lett volna szükség a kiművelt emberfők sokaságaira, gyarapodó országra, virágzó gazdaságra, emelkedő jólétre, felemelkedő nemzetre.  Széchenyi nagy (komplex) tervének ezért lett volna - optimális esetben is - legalább másfél évtizedre szüksége a jobbágy-kérdés megnyugtató rendezéséhez. Érdekegyeztetés - érdekegyezés - olyan átalakulást célzott meg, amelyben az egyik oldalon a kívül rekesztettek is megkapják azokat a jogokat, amelyeket az

alkotmány sáncain belüliek már élveztek, a másikon pedig azok, akik e nagy átalakulás során elkerülhetetlenül érnek hátrányok, ezekért ("veszteségeikért") társadalmilag méltányos "kárpótlásra" számíthatnak. Mozdító erővé vált azok sorában is, akik a szabadság és jog egyenlőségének jegyében különböző etnikai, vallási közösségekből (főként szerb, zsidó, görög kereskedők, iparosok, pénzemberek, vezetők és kisemberek köréből) akartak emancipálódni. Kossuth  Kossuth – különösen bebörtönzése után – világosan látta, hogy az udvar, noha felügyelni tudja még a dolgokat, uralni már nem.  Ennek alapján hatalmas propaganda hadjáratba fogott.  Vezércikkeiben - jó taktikai érzékkel - olvasmányos és filantropikus-humanitárius témák (vakok gondozása, szegényházak, börtönök állapota, stb.)  átütő erejű és robbanás-robbantás veszélyes (egymás hatásait erősítő)

expozíciókkal (általános kötelező, állam által garantált, a "status [az állam] közbejöttével", kártalanításával végrehajtandó örökváltsággal, iparosítással, Friedrich List, a politikai       gazdaság nemzeti rendszere nagy propagátora tanításának hazai adaptálásával, hirdette az átalakítás szükségességét a gazdasági önrendelkezés, nemzeti autonómia, egy liberális rendszerváltás elkerülhetetlenségének propagálásával hatott olvasóinak mind szélesebb táborára. A Pesti Hírlap példányszámát hatvanról - megszázszorozva - mintegy hatezerre emelte. (Minden egyes lapszámot egyre többen olvastak!) Eszméi mind uralkodóbb szerepet játszottak a közvélemény alakításában. Kiválóan terjesztette el a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben a változás mellőzhetetlenségét. Kiterjesztette befolyását az egyesületi életre. Ezreket, sőt tízezreket nyert meg a reform ügyének. (Még

védegyleti mozgalma is 50 ezer tagot tudott mozgósítani a hazai iparvédelem és iparpártolás mellett. Nagy sikere volt 1842-ben a hazai első iparkiállításnak). 15. előadás Az 1848. évi március     1848 márciusában adódott az első alkalom, amikor sikerült a reform ügyét a lehetségesből a megvalósíthatóság stádiumába átlendíteni. (A februári párizsi forradalom adott szárnyakat Kossuthnak.) 1848. március 3-án javasolja: fektessék a birodalom kormányzását alkotmányos alapokra Március 15-én száztagú küldöttség vitte Bécsbe a magyar javaslatokat. Az udvar (már a magyar küldöttség megérkezése előtt) meghátrál. Metternich megbukik, a király elfogadja az országgyűlés előterjesztéseit, hozzájárult a magyar minisztérium életre hívásához, gr. Batthyány Lajosnak, a főrendi ellenzék vezérének kormányelnöki kinevezéséhez (március 17.) Napokon belül- túlnyomórészt Kossuth szövegezésében -

megalkották és előterjesztették a márciusi reformtörvényeket, melyeket a király (V. Ferdinánd), a trón várományosa (Ferenc József trónörökös) jelenlétében április 11-én szentesít. Az 1848. évi, márciusi, ill (szentesítésük folytán) áprilisi törvények kimondták:  A király uralkodik, de nem kormányoz.  Személye szent és sérthetetlen (felelősségre vonhatatlan).  Független felelős magyar minisztérium létesül.  Rendelkeztek a kormányelnök és a miniszterek felelősségéről.  Az ország (már többször megígért) területi egységéről.  Népképviseleti alapon évente Pesten összehívandó országgyűlésről.  Az úrbériség (földesúr-jobbágyviszony) megszüntetéséről,  az úrbér és azt pótló (annak elismert) szerződések hatálya alá eső jobbágyi szolgáltatások eltörléséről,  a kármentesítés ügyéről ("nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezéséről", vagyis állami

kárpótlásról).  Polgári jogviszonyokról, polgári jogszolgálatról, polgári törvénykönyvről.  Sajtótörvényről, szabad sajtóról, a cenzúra eltörléséről.  A szabad véleménynyilvánítás jogáról.  Az oktatás és a tanulás szabadságának elvéről, stb., stb Összességében:  A márciusi (áprilisban szentesített) törvények meghozatalával az utolsó rendi országgyűlés véget vetett a magyar történet rendi korszakának.  Lerakta alkotmányjogi alapjait egy polgári kormányzati és (polgári vagy tőkés?) társadalmi, gazdasági rendnek.  Minden földesúri hatalom alatt állónak biztosította személyes szabadságát.  Garantálta mindenkinek személyi jogi függetlenségét.  Minden úrbéres (vagy azzal egyenjogúnak vett) birtokost (volt jobbágyot) birtoka szabad tulajdonosává tette. Mindenkit, minden birtokost szabad és személyes (individuális) tulajdonossá képesített. A volt földesúr is

(’végre’) individuális tulajdonossá vált Szabadon adhatta, vehette földjét. Sőt földje, ha nem vigyázott, szabadon ki is csúszhatott lábai alól.  A nincstelen milliók is szabadon adhatták el munkaerejüket, annyiért, amennyit a "szabad piac" - s a hiányzó munkaalkalom – ’szabadon’ felkínált érte.  Az új jogelvek (törvények) a hagyományos, a rendi helyett a gazdasági függőségi viszonyt tették a társadalmi építkezés vezérelvévé.  A márciusi-április törvénykezéssel az utolsó rendi országgyűlés és a király lerakták egy polgári rend alkotmányi alapjait.  De a forradalmi jelentőségű alkotmányjogi változás kivitelezése a szabadságharc eltiprásával ismét a Habsburg abszolutizmus - az úgynevezett neoabszolutizmus - kezére került.  Ez azzal járt, hogy a törvényt megint nem a magyar nép természetes érdekeinek szolgálatába állították. (A forradalom és a szabadságharc idején emiatt nem

lehetett még tudni, hogy jellegét s társadalmi hasznát tekintve az átalakulás inkább polgári lesz-e, vagy inkább tőkés.)