Betekintés: Agócs Anna Mária - Magyar megtakarítások

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Nyíregyházi Főiskola
Gazdasági és Társadalomtudományi Kar
Gazdálkodási Szak

MAGYAR MEGTAKARÍTÁSOK

Nagykálló, 2003. november 25.

Készítette: Agócs Anna Mária
Levelező C csoport



2

TARTALOMJEGYZÉK

l. A háztartások megtakarításai

3. oldal

2. Megtakarítási szokások

3. oldal

3. Megtakarítási formák

4. oldal

4. Megtakarítási célok

7. oldal

5. Hozam és kamatalakulás

7. oldal

6. A háztartások pénzügyi megtakarításainak alakulása
2002-ben

8. oldal

7. Vállalati szektor

11.oldal

8. Befektetések összehasonlítása az EU országaival

12. oldal

l. sz. táblázat: A háztartások megtakarítása

15. oldal

2. sz. táblázat: Az egyes lakossági megtakarítási termékek
hozama és összes megtakarításon belüli aránya (2000.)

16. oldal

3. sz. táblázat: A háztartások megtakarítói pozíciói
2001. évben

17. oldal

4. sz. táblázat: Megtakarítási formák aránya a különböző
típusu háztartásokban, az adott csoportban megtakarítók
százalákában 2001. évben

18. oldal

5. sz. táblázat: Megtakarítói célok előfordulása az érintett
háztartások százalékában 2001. évben

19. oldal

6. sz. táblázat: A háztartások által elhelyezett betétek
szerződésben szereplő átlagos kamatlába

20. oldal

Irodalomjegyzék

21. oldal



3

1./ A háztartások megtakarítása
A háztartások megtakarítása fontos szerepet tölt be a gazdaság más szereplőinek
finanszírozásában. A háztartások hagyományosan megtakarítók, azaz nem költik el
jövedelmeiket teljes egészében, míg a gazdaság más szereplői, például a vállalatok a
vállalkozás fejlesztéséhez, bővítéséhez sok esetben idegen forrásokat vesznek igénybe. A
megtakarítók és hitelfelvevők között a bankrendszer a források közvetítője. A háztartások
megtakarítása tehát fontos feltétele a gazdaság működésének, ezen keresztül a
nemzetgazdaság szektorai egymást finanszírozzák.

A háztartások rendszeresen megtakarítói pozícióban vannak, de a megtakarítások nagysága
évről évre ingadozhat a gazdaság állapota, a jövedelmek nagysága, a megtakarítások
hozamfeltételei és a szereplők várakozásai függvényében.
A háztartások megtakarítását az elmúlt 3 évben az 1.sz. táblázat mutatja.

2./ Megtakarítási szokások

Egy nemzetközi gazdaságkutató intézet megtakarítási szokásokról végzett felmérése szerint a
magyar lakosság befektetési magatartása mögött kevesebb tudatosság rejlik, mint a többi
kelet-közép-európai lakosé mögött.

Az 1994-es évhez viszonyítva 2001-ig 4-5 százalékpontot csökkent, és ekkor 60 %-ot tett ki a
megtakarításokkal rendelkező háztartások aránya, míg adóssága 27 %-uknak volt.
A megtakarítói képességet erősen befolyásolják a társadalmi és gazdasági tényezők:
elsősorban a férfiak, a magasabb jövedelműek és az iskolázottabb háztartásfők tesznek félre.
A különböző háttérváltozók az egyes megtakarítási formák választását is nagy mértékben
befolyásolják. 2001-ben a legelterjedtebb változat az élet- és az önkéntes nyugdíjbiztosítás,
valamint a betétkönyv volt.



4

A háztartások megtakarítói pozícióit 2001. évben a 3. sz. táblázat szemlélteti.

A háztartások 44 %-a csak megtakarítással, 10 %-a pedig csak adóssággal rendelkezett. A sem
nem megtakarító, sem adóssággal nem rendelkező háztartások aránya 29 %-ra rúgott,
egyidejűleg megtakarítása és hitele pedig a háztartások 17 %-ának volt.
1995 és 2001 között kismértékben növekedett a sem megtakarítással, sem hitellel nem
rendelkező, valamint a csak megtakarítással rendelkező háztartások részaránya, és 20-ról 10
%-ra csökkent a csak adósságról beszámolóké.
A 30 év feletti háztartásfőket tekintve az életkor előrehaladtával növekszik a sem nem
megtakarítók, sem nem hitelfelvevők aránya: a 60 évesnél idősebbek közel fele tartozik ebbe a
kategóriába, míg a 30-39 éveseknek csupán 16 %-a. Az 50 év feletti csoportokban a csak
megtakarítók közel 50 %-os arányt képviselnek, az első két korcsoportban 38 %-ot. Adósság a
legidősebb háztartásfőknél fordul elő a legalacsonyabb arányban, míg a fiatalabbak felé
haladva a hányad növekszik. Párhuzamosan hitelük és megtakarításuk leginkább a 30-39
éveseknek van, közel egyharmaduknak, de a két szomszédos korcsoportban is megközelíti ez
az arányszám a 25 %-os.
Az iskolai végzettség szintjével lineárisan nő a csak megtakarítással, valamint a
megtakarítással és hitellel is rendelkezők, illetve csökken a csak hitellel és a sem adóssággal,
sem megtakarítással nem rendelkezők aránya.
Hasonló összefüggések mutatkoznak a jövedelmek szerint is: emelkedésekkel nő a
megtakarító és csökken az adóssággal terhelt háztartások hányada. A leggazdagabb
háztartásfők családjai között csak 16 % azoknak az aránya, akik sem adóssággal, sem
tartalékkal nem rendelkeznek, míg a legalsó ötödbe tartozóké esetében több mint kétszer
ekkora. A legfelső ötödbe tartozó háztartások között a csak megtakarítással rendelkezők
aránya megközelíti a 60 %-ot, míg csak adóssága alig több mint 2 %-uknak van.
( Központi Statisztikai Hivatal: Társadalmi helyzetkép 2002.)

3./ Megtakarítási formák



5

A magyar lakosság befektetői bizonytalanságát tükrözi az a vizsgálat is, amely szerint 2000ben pénzügyi eszközeik átlagos hozama mindössze 5,2 % volt. A megtakarítási szerkezetet
vizsgálva kitűnik, hogy a pénzügyi megtakarításoknak csak csekély hányada áramlik a piacra
befektetési szakemberek közreműködésével. Az, hogy a lakosság magas befektetői
bizonytalansága ellenére nem követi figyelemmel a hozamok alakulását, a pénzügyi kultúra
alacsony fejlettségére utal.

A megtakarító háztartások aránya lényegesen nem változott az elmúlt tíz évben, ezzel
szemben a megtakarítási formák jelentősen átalakultak. Az évtized elején leginkább betétben,
vagy készpénzben tartották a háztartások a megtakarított pénzüket, az azóta eltelt időben
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egyre nagyobb teret kaptak a különböző értékpapírok (állampapír, részvény, befektetési jegy),
a nyugdíjpénztári befizetések különösen az utóbbi néhány évben növekedtek jelentősen.
A lakossági megtakarítások mértéke az elmúlt évben jelentősen csökkent. A 2001. évi 660
milliárd forintról a felére esett vissza. Átrendeződött a piac is. Az emberek a pénzüket már
nem csak a bankoknál helyezik el, egyre nagyobb szerepe lett a biztosítóknak, a pénztáraknak
és a befektetési alapoknak.
A vállalati megtakarítások viszont ugrásszerűen emelkedtek, de ez átmeneti jelenség, ha a
gazdasági növekedés beindul, ez a pozíció változni fog.
A megtakarítási formák arányát a különböző típusú háztartásokban, az adott csoportban
megtakarítók százalékában, 2001. évben a 4. sz. táblázat tartalmazza.

A 4.sz. táblázat azt szemlélteti, hogy a megtakarítók milyen arányban rendelkeznek az egyes
megtakarítási típusokkal.

2001-ben a legelterjedtebb megtakarítási forma az életbiztosítás (a befektetési típusú
biztosításokkal együtt) volt. Ez a megtakarító háztartások majdnem minden másodikában
előfordult, a legalacsonyabb arányban (19 %) a 60 év felettiek, míg a legnagyobb,
kétharmados arányban a 30-39 évesek körében. Iskolázottság szerint tekintve a
legképzettebbek háztartásában a legmagasabb az előfordulása (59 %), ennek hozzávetőlegesen



6

a fele a legalacsonyabb végzettségűeknél, míg a középfokú és szakmunkás-végzettségűek
esetében átlagos értékű. Az átlagot meghaladó az életbiztosítás gyakorisága a legalacsonyabb
jövedelmű háztartásokban (57 %).
A megtakarító háztartások egyharmadában előforduló önkéntes nyugdíjbiztosítást szintén
inkább a középső korosztály választja. A preferencia az iskolai végzettséggel is együtt nő: a 8
osztályt végzett háztartásfők között 13, míg a diplomásoknál 46 % a befizetők aránya. A
legmagasabb jövedelműek és az alkalmazottak körében szintén az átlagnál magasabb értéket
találni.
Mindkét biztosítási típusról elmondható, hogy előfordulási aránya a háztartás létszámával,
azon belül a dolgozók számával együtt nő.
A betétkönyv 2001-ben a megtakarítással rendelkező háztartások egyötödében fordult elő.
Mint a harmadik legelterjedtebb megtakarítási forma elsősorban a nőkre, a 60 év felettiekre és
nyugdíjasokra,

valamint

a

legalacsonyabb

iskolázottságú

háztartásfőkre

jellemző.

Előfordulása ugyanakkor a háztartás taglétszámával, azon belül a dolgozók számával
fordítottan arányos.
A lakossági folyószámla lekötésével mint lehetőséggel 2001-ben a megtakarító háztartások 17
%-a élt, az átlagnál magasabb, 30 %-os hányadban a fővárosi háztartások. Gyakorisága a
képzettséggel együtt nő: a felsőfokú végzettségűek esetében közel 30 %-os, míg a 8 általános
iskolát végzettek között csupán 3,5 %-os. A vezető és a szellemi foglalkozásúak, valamint a
legfelső jövedelmi ötödbe tartozók szintén preferálják ezt a megoldást, háztartásaik 25-28 %os arányban rendelkeznek kamatozás céljából lekötött pénzzel.
Lakáscélú megtakarítása 2001-ben a háztartások 14 %-ának volt, ám ez inkább jellemző a
magas jövedelműekre, a 30-39 és az 50-59 évesekre, valamint az alkalmazottakra, illetve más
dimenzióban a vezetőkre és a szellemi foglalkozásúakra. Minél nagyobb a háztartás
taglétszáma, és azon belül minél többen dolgoznak, annál gyakoribb ez a felhalmozási forma.
A megtakarított pénzt elsősorban a nyugdíjasok és a 8 általánost végzettek tartják otthon. A
háztartáslétszám és azon belül a dolgozók számának növekedésével csökken ennek a
megtakarítási formának az előfordulási valószínűsége. Az átlagosan 8,6 %-ban előforduló



7

deviza-megtakarítással leginkább a fővárosban rendelkeznek, és még ennél is magasabb a
legfelső jövedelmi ötödben, valamint a felsőfokú végzettségűek körében.
Banki, illetve állami értékpapírjuk 2001-ben a megtakarítással rendelkező háztartások 6,
illetve 5 %-ának volt, az átlagot meghaladó arányban a fővárosiaknak és a felsőfokú
végzettségűeknek, továbbá a vezető foglalkozási kategóriába és a legfelső jövedelmi ötödbe
tartozóknak.
(Központi Statisztikai Hivatal: Társadalmi helyzetkép 2002.)

4./ Megtakarítási célok
A célokat tekintve, a megtakarítással rendelkezők több mint fele betegségre számítva,
egyharmada pedig saját temetésére gyűjt. A gyerekekkel kapcsolatban felmerülő kiadásokra a
takarékoskodók

közel

30

%-a,

nyugdíjas

éveire

negyede,

valamelyik

családtag

munkanélküliségére pedig 14 %-a gondol. Utazásra és nyaralásra 18, lakásberuházásra 17 %nyian gyűjtenek. Tartós fogyasztási cikkre és autóra összesen a megtakarítók 17 %-a tesz
félre.
A megtakarítói célok előfordulását az érintett háztartások százalékában 2001. évben a 5. sz.
táblázat tartalmazza.

5./ Hozam és kamatalakulás
2002. év változatos volt: év elején csökkentek a hozamok, majd májustól egy emelkedő
időszak következett be.
2002. első kilenc hónapjában a reálkamat újabb meredek emelkedésnek indult, melynek
hatására az előretekintő reálkamat kitört az addig megszokott 3-4 %-os sávjából. A reálkamatmutatók emelkedését a monetáris politikai lépések következtében növekvő állampapír-piaci
hozamok és a vártnál kisebb infláció magyarázza. 2002. negyedik negyedévében azután a
jelentős hozamesés következtében csökkenésnek indultak a reálkamat mutatók.



8

Mind az elemzői várakozások, mind a forward görbék szerény mértékű hozamcsökkenést
prognosztizálnak. E várakozások szerint a rövid hozamok 6 % körül alakulnak 2003. és 2004,
sőt 2005. végén is.
A háztartások által elhelyezett betétek szerződésben szereplő átlagos kamatlábait a 6. sz.
táblázat tartalmazza.
Mint az a táblázatból is kitűnik 1996. óta jelentősen csökkentek a befektetett betétek után
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fizetett kamat összege, ennek ellenére még minden sokat tartják ilyen formában a
megtakarításukat.
Az idei évben néhány pénzintézet különböző "mézesmadzaggal" próbál ügyfeleket csábítani.
A legújabb ilyen ajánlat a látra szóló betétek után fizetett magasabb kamat, amely néhány
pénzintézetnél évi 9 % körül mozog.

6./ A háztartások pénzügyi megtakarításainak alakulása 2002-ben
A lakosság bruttó pénzügyi megtakarításainak nagysága 2002. utolsó negyedévében jelentősen
emelkedett, igaz értéke még így el elmarad a 2001. hasonló időszakában tapasztaltaktól. Az
elmúlt öt évben nem tapasztalt magasságba csapott a háztartások lakásépítési kedve. A
fokozódó lakásépítési kedv a hitelállomány alakulásában is éreztette hatását, hisz az elmúlt év
utolsó negyedévében az operacionális tranzakciók hatására bekövetkező hitelállomány
növekedés (döntően az építési hiteleknek köszönhetően) mintegy háromnegyede a 201-es év
egészében

regisztrált

hasonló

jellegű

változásnak.

A

nagymértékű

hitelkiáramlás

következtében a háztartások nettó finanszírozó kapacitása 2002. negyedik negyedévében is
mérsékeltebb, mint a korábbi években.
2002-ben az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan, jelentősen módosultak a háztartások
fogyasztási illetve beruházási döntése. A változások jellemzően az építési hiteles dinamikus,
minden korábbi mértéket meghaladó növekedésében érhetőek tetten. A lakosság teljes
megtakarítási rátáját illetően az elmúlt évben folytatódott a 90-es évek közepén kialakult
csökkenő tendencia.



9

A szektor teljes megtakarítási rátájának jelentős visszaesését (mintegy 2,7 százalékpont) a
nettó finanszírozó képesség jelentős mérséklődése determinálja. A nettó pénzügyi források
csökkenését részben a beruházások, részben a fogyasztás emelkedése okozta.
A háztartások nettó finanszírozói képességének 2002. évben tapasztalt jelentős mérséklődését
jellemzően a szektor dinamikusan növekvő hitelfelvétele magyarázza, amely a bruttó
pénzügyi megtakarítások a megelőző évinél alacsonyabb bővülésével párosult. A szektor
(pénzügyi) finanszírozó forrásainak nagyság az éves GDP-hez viszonyítva a 2001-es évben
tapasztalt érték felét sem éri el (2,4 %, szemben a 2001-ben mért 5,1 %-kal). A lakossági
megtakarításoknál az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendencia (mind GDP arányosan,
mind a rendelkezésre álló jövedelem arányában) részben ország-specifikus okokkal, részben
pedig Magyarország átalakuló, felzárkózó gazdasági státuszából adódó strukturális
indokokkal magyarázható.

A szektor bruttó pénzügyi megtakarításainak elmúlt évi növekedése különösen a 2002-es
jövedelemfolyamatok ismeretében figyelemreméltó. A foglalkoztatottak reálbérei kiugró
mértékben (13,6 %-kal) emelkedtek. A nagy arányú bérkiáramlás ellenére a szektor bruttó
pénzügyi megtakarításainak bővülése alulmúlja a 2001-ben regisztrált értékét. A
mérséklődésben szintén szerepet játszhatott az ingatlan beruházások dinamikus növekedése.
Ezen tranzakciókhoz szükséges "önrészt" a háztartások minden bizonnyal korábbi pénzügyi
megtakarításaik terhére teremtették elő. Nem kedvezett a bruttó megtakarítások alakulásának
az idegenforgalom bevételeinek visszaesése sem.
A háztartások nettó hitelnyújtó képességének mérséklődését hazánkban alapvetően a lakosság
növekvő eladósodottsága determinálja. Egy átállási folyamat eredményeként a szektor egy
alacsonyabb eladósodottsági szintről, egy magasabb szintre áll át.
A háztartások nettó pénzügyi vagyonának struktúráját vizsgálva az elmúlt években tapasztalt
folyamatok folytatódását tapasztalhatjuk. A háztartások pénzügyi eszközeinek állománya
2002 decemberében 8519,1 milliárd forint (a szektor jövedelmének 70 %-a) volt. A szektor
megtakarításainak több mint 60 %-át még jelenleg is a hagyományos, alacsony kockázatú
eszközökben tartja (készpénz, bankbetét, takarékbetét). Ugyanakkor a pénz és tőkepiacok
liberalizálódásával párhuzamosan a nem banki befektetési formák térnyerése is megfigyelhető.



10

A bankbetét esetében a devizabetét-állomány folyamatos leépülése szembetűnő. Állománya
2002-ben több mint 60 milliárd forinttal csökkent az operacionális tranzakcióknak, míg
további 81 milliárd forinttal a forint árfolyam erősödésének köszönhetően. A bankrendszeren
kívüli megtakarítási formák között két markáns folyamatot figyelhettünk meg az elmúlt
években. Az egyik a lakosság kevésbé kockázatos eszközök (államkötvény, befektetési jegy)
iránti érdeklődésének növekedése, valamint a hosszú távú, jellemzően nyugdíj illetve
egészségbiztosításhoz kapcsolódó megtakarítási formák (2002-ben az operacionális
tranzakcióknak köszönhetően növekményük több mint 210 milliárd forint) térnyerése.
Mindent egybevetve a lakosság eszköz portfoliójának kockázati kitettsége az elmúlt
időszakban jelentősen mérséklődött, a részvénybefektetések valamint a devizabetétek
állományának jelentős csökkenése következtében.

A lakosság pénzügyi kötelezettségeinek értéke 2002. december végén 1562 milliárd forintot
tett ki. A hitelállomány mintegy a felét az építési hitelek adják, míg a nem banki hitelek
állományának aránya jelenleg még nem számottevő, mindössze 5 %. A lakosság
eladósodásának utóbbi években tapasztalt felgyorsulása a korábbiakban már említett
jellemzően strukturális tényezők eredménye.

A nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve 2003-ban nem számíthatunk a lakosság nettó
finanszírozói kapacitásainak növekedésére, sőt inkább további csökkenése valószínűsíthető. A
szektor nettó pénzügyi vagyonának alakulását illetően továbbra is a hitelállományok bővülése
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lesz döntő hatással. A szektor nettó finanszírozó kapacitásainak felfutására az év negyedik
negyedévében számíthatunk, míg döntően a szezonális hatásoknak köszönhetően az év első
hónapjaiban a háztartásoknak a pénz- és tőkepiacon átmeneti nettó hitelfelvevőként történő
megjelenését sem zárhatjuk ki.
A megállíthatatlannak tűnő lakossági fogyasztásbővülés, valamint az ebből következő
megtakarítás csökkenés nem tükröződik markánsan a háromnegyed éves (2003. év) banki
számsorokban: az ügyfélbetétek állománya egy év alatt az inflációt jóval meghaladó
mértékben emelkedett. Figyelemre méltó, hogy az állománynövekedésen belül is jelentős
szerepet játszottak a lakossági betételhelyezések. (A bankok mindenesetre nem bíznak semmit
a véletlenre: több hitelintézetnél még javában folynak a szokásos őszi kamatakciók.)



11

A bankok által nyilvánosságra hozott adatok szerint az integrált takarékszövetkezetek
összesített betétállománya 18 százalékkal - 96,2 milliárd forinttal - bővült egy év alatt, és
szeptember végén nagyjából 630 milliárd forintot ér el. A növekedés meghatározó része - 82
milliárd forint - változatlanul a lakossági piacon következett be, így e szegmens betéteinek
állománya a negyedév végén meghaladta az 524 milliárd forintot. A lakossági betéteknél az
éves bővülés üteme 18,5 százalék, így részarányuk a betétek között 83,2 százalékra nőtt.
A vállalkozói szektor az elmúlt évben 17,5 százalékkal növelte a takarékszövetkezeteknél
elhelyezett megtakarításait, így az állomány szeptember végére 84,3 milliárd forintra
növekedett. Az önkormányzati betételhelyezések 23 százalékkal bővültek a takarékoknál.

Az Inter-Európa Bank által közzétett adatok szerint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
állománya az egy évvel korábbi 107 milliárd forintról - 12 százalékos bővülést követően - 120
milliárdra

növekedett.

Az

Inter-Európa

gyorsjelentésében

megjegyzi,

hogy

az

ügyfélforrásokon belül jelentős hányadot képviselnek a lakosságtól származó, kedvező
forrásköltségű betétek: arányuk szeptember végén megközelítette az 50 százalékot.

A Magyar Külkereskedelmi Bank beszámolója szerint az ügyfelek összesített folyószámla- és
betétállománya 558,2 milliárd forintot ért el szeptember végén, ami az egy évvel korábbi,
493,7 milliárdos szintnél 13,1 százalékkal magasabb.
Az MNB adatai szerint is kedvezően alakultak a megtakarítások az év második negyedévében.
Az első 3 hónapra jellemző betétkivonás után április áttörést hozott, a lendület azóta is tart. A
háztartások nettó értéken 29,2 milliárd forintot, az inflációt kompenzáló, 29,5 milliárd forintot
kitevő kamatokkal együtt pedig 58,7 milliárd Ft-ot raktak félre. A lakosság nettó pénzügyi
vagyona piaci áron 17,3 milliárd Ft-tal nőtt.

A

magyar

háztartások

eladósodottsági

szintje

(vagyis

pénzügyi

kötelezettségeik

jövedelmükhöz viszonyított aránya) mindössze 7 %, ami messze elmarad az EU országokra
jellemző 50 %-nál magasabb mutatószámtól.

7./ Vállalati szektor



12

Az elmúlt év IV. negyedévében a továbbra is kedvezőtlen konjunkturális helyzet a vállalati
forrásbevonás további jelentős csökkenéséhez vezetett. A hazai bankokkal szembeni 430
milliárd forintos nettó tartozás csökkenés mellett, közel 190 milliárd külföldi nettó pozíció
javulás, valamint az állampapírok és befektetési jegyek állományában együttesen 58 milliárd
forintos emelkedés következett be. A fenti folyamatok eredményeképpen a vállalkozások
finanszírozási képessége az említett csatornákon keresztül a vizsgált negyedév során 678
milliárd forinttal javult.
A vállalkozói beruházások feltételezett bővülését segíti az Európa Terv. Ennek része a
tavasszal induló 150 milliárd forintos technológiai felzárkóztatási és a 40 milliárdos tőkepótló
hitelprogram.
Éves szinten az említett csatornákon a nettó pozíció különösen nagymértékű javulása (1085
milliárd Ft) következett be, amiben már a külföldi követelések bővülésének volt nagyobb
szerepe, de a tartozások csökkenése is ebbe az irányba hatott.
Idén - a várakozások szerint - a beruházások volumene 4-5 %-kal nő. A tavalyitól kissé
elmaradó bővülést az államháztartási beruházások és a háztartások mérsékeltebb,
kiegyensúlyozottabb, de markáns növekedése ésa vállalkozói beruházások szerény bővülése
eredményezheti. A beruházási hányad, a GDP-arány kissé csökken.

8./ Befektetések összehasonlítása az Eu országaival

A magyar pénzügyi kultúra elmaradott: ez a tény akkor válik csak igazán világosság, ha a
hazai
statisztikákat összehasonlítjuk a fejlettebb régiók adataival. A jegybanki statisztikák szerint a
magyar lakosság pénzügyi vagyonának kétharmada készpénzben és bankbetétben áll: az EUban ezen összetevők aránya a lakosság vagyonán belül kisebb, mint fele a hazai értéknek.
Ezen belül is magas a készpénz súlya, ami nagyjából 13 százalékot képvisel a lakossági
vagyonból. Ez az arány Franciaországban 0,9, Nagy-Britanniában 1,1 százalék.



13

Természetesen az egyes országok között mutatkoznak szerkezetbeli különbségek, ami már a
kulturális eltérésekkel is magyarázható. Így például az angolszász rendszerben nagyon komoly
szerep jut a biztosítási formáknak, míg a befektetési alapok súlya elenyésző: ezzel szemben a
német rendszer sokkal kiegyensúlyozottabb.

Hazánkban a magas készpénz- és banki betétállományt leginkább az értékpapír-vásárlások
szenvedik meg, ezek súlya mindössze 13 százalék. A befektetési alapok 9 százalékos aránya
nem mondható túl alacsonynak, a biztosítások szerepe pedig várhatóan növekszik még. Más a
helyzet azonban az értékpapírokkal: az állampapírok 11 százalékot képviselnek, a részvények
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


súlya két százalék, az egyéb papírok - jelzáloglevelek, vállalati kötvények - súlya elenyésző. A
részvények és a kötvények súlya épp a fordítottja az uniós országokban megfigyelhetőnek: ott
az értékpapírok elsősorban részvényt jelentenek és csak másodsorban kötvényeket.
Figyelemre méltó adat, hogy Franciaországban a lakosság által birtokolt értékpapírok több
mint 90 százaléka részvény, míg Nagy-Britanniában ez az arány 88, Németországban több
mint 56 százalék.

A részvénybefektetések iránti bizalmatlanság az elemzés szerint a befektetési alapok portfolió
szerkezetében is lemérhető, a részvények súlya itt is csak 6,5 százalékos, szemben az uniós 42
százalékkal. Az a tény pedig, hogy ezen belül a hazai részvények súlya 2,9 százalék, mutatja
azt a tipikus magyar betegsége, hogy a hazai befektetők jobban megbíznak abban, ami
külföldi, függetlenül attól, hogy a piacok teljesítménye ezt nem igazolja.
A kedvezőtlen számok nem magyarázhatók kizárólag az elmúlt évek piaci megingásaival:
sokkal inkább arról lehet szó, hogy a magyar lakosság ismeretanyaga hiányos, ennek
eredőjeként pedig fél a számára ismeretlen befektetésektől. Ezt a megállapítást alátámasztja az
a tény, hogy pénzügyi vagyonuk közel kétharmadán semmilyen növekedést nem érnek el, sőt
folyamatos értékvesztést szenvednek el az emberek, miközben megtakarítási formák egész
sora várja a potenciális vevőt. A hazai befektetői réteg papírvékonysága az egész tőkepiac
szerkezetét labilissá teszi: a külföldi befektetők túlsúlya miatt a magyar piac ugyanis hajlamos
túlreagálni a nemzetközi környezet változásait.

A brit háztartások pénzügyi vagyona a legnagyobb Európában, ám ezzel párhuzamosan az
Egyesült Királyság polgárai több hitelt is vesznek fel, mint más országokéi. Belgiumban és



14

Hollandiában a britnek 89,9 illetve 88,5 százaléka az egy főre jutó megtakarítás. A pénzügyi
vagyon Észak-Nyugat-Európában koncentrálódik, és kelet, illetve dél felé haladva egyre
inkább csökken.

Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Belgiumban a megtakarítások több
mint 40 százaléka értékpapírban van.
A belgák elsősorban részvényekben tartják megtakarított pénzüket: a magánnyugdíjpénztárak
szerepe viszonylag alacsony, ám az életbiztosítási piac jól prosperál. Franciaországban a
magas adóterhek megnehezítik a részvénybefektetést: ugyanakkor a lakosság egyre nagyobb
aggodalommal gondol a visszavonulást követő időszakra, így növekszik a nyujdíjpénztári és
életbiztosítási befektetés népszerűsége. A franciáknál az öröklés megtervezése is fontos
szempont a családi pénzügyeknél. A német pénzügyi szervezetek igen korlátozott
lehetőségeket látnak a hazai piacon, a bankok és a hitelszövetkezetek meghatározó szerepe
továbbra is biztosnak látszik, a biztosítótársaságok viszonyt az új nyugdíjpénztárakkal
folytatott együttműködésből profitálhatnak majd. Az olaszok az általános jólétre törekszenek:
ennek megfelelően nem érdeklődnek túlzottak a magánnyujdíjpénztárak iránt, mozgósítható
pénzüket közvetlenül részvényekben szeretik tartani. Hollandiában a magán-megtakarítások
szintje olyan magas, hogy jelentős növekedése - főleg a nagyobb jövedelmű háztartásoknál meglehetősen valószínűtlen.
Európában komoly fenyegetést jelentenek a megtakarításokra az öregedő társadalmak, és az
ezekből következő, állandóan növekvő adóterhek. Ha az uniós országok nem is csinálnak
mást, csak eleget tesznek nyujdíjfizetési kötelezettségüknek, hamar szembesülhetnek azzal a
ténnyel, hogy államadósságuk a bruttó hazai termék duplájának felel meg: ennél pedig nincs
jobb recept a pénzügyi és politikai válság előidézésre. A bankok és a biztosítók hosszú távú
érdeke rábírni a kormányokat arra, hogy ösztönözzék a magánpénztári megtakarításokat, és
támogassák a nyujdíjkorhatárt követő munkavállalást is.
Az európai lakosság a következő években jóval óvatosabbá válik megtakarításait illetően.
Leginkább olyan pénzügyi intézményeknél helyezik el pénzüket, amelyek nem tűznek ki
maguk elé túl agresszív növekedési pályát, illetve sikeres működésről tudnak beszámolni.
Várhatóan erősödik az a tendencia is, hogy megtakarításaikat igyekeznek megosztani az



15

emberek a különböző befektetési formák és szolgáltatók között. A kockázatosabb
befektetéseket

kedvelők

a

jövőben

elsősorban

gyógyszergyári,

biotechnológiai,

újrafelhasználható és megújuló energiát termelő cégek papírjaiba fektetik a pénzüket, illetve
olyanokéba, amelyek idősebbeknek kínálnak termékeket, vagy szolgáltatást. A tengerentúli
cégek részvényei nem lesznek túl népszerűek Európában, mert azokkal kapcsolatban kevesebb
személyes tapasztalatra tehetnek szert a befektetők.
(Világgazdaság 2003. október 31-i számából : Takarékoskodunk - nem elég jól
Óvatosabb európai befektetők című cikkek alapján)

1. sz. táblázat

A háztartások megtakarítása

Megnevezés
Készpénz
Betét
Nem részvény értékpapír

(adatok milliárd Ft-ban)
2000.
2001
2002.
870,6
970,8
1136,5
3245,7
3736,6
4041,1
836,0
939,0
1007,2



16

Hitelek, kölcsönök
Tulajdonosi részesedések
Biztosítástechnikai tartalékok
Egyéb követelések
Háztartások bruttó
pénzvagyona
Háztartások tartozása
Háztartások nettó
pénzvagyona
Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv 2002.

0,4
3264,9
887,2
134,3
9239,0

0,3
3775,5
1158,8
133,6
10714,5

0,5
4389,1
1464,5
171,1
12206,8

742,6
8496,4

1134,1
9580,4

1909,6
10297,2



17

2. sz. táblázat

Az egyes lakossági megtakarítási termékek hozama és összes megtakarításon belüli
aránya (2000.)

Megnevezés

Ft betét
Készpénz
Devizabetét
Kincstárjegy
Befektetési jegy
Életbiztosítás
Nyugdíjpénztár
Részvény
Államkötvény
Vállalati kötvény

Megtakarítási
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


termékek
hozama
5,5
0
6,7
9,5
8,0
7,4
7,5
-11,0
9,5
10,0

Megtakarításon
belüli aránya

Forrás: Postabank Lakossági Marketing és Elemzési Igazgatóság havilapja

40,0
12,0
11,0
11,0
7,0
6,0
6,0
4,0
2,0
0,1



18

3. sz. táblázat

A háztartások megtakarítói pozíciói 2001. évben
Adatok: %-ban

Megnevezés

Férfi

18-29
30-39
40-49
50-59
608 általános
Szakmunkásképző
Érettségi
Felsőfokú
Legalsó ötöd
2. ötöd
3. ötöd
4. ötöd
Legfelső ötöd
Összesen:

Sem hitel, sem
Csak
megtakarítás
megtakarítás
A háztartásfő neme
24,8
45,2
43,1
38,9
A háztartásfő kora, év
20,3
37,8
16,0
37,8
21,3
42,4
25,6
46,7
46,6
46,4
A háztartásfő iskolai végzettsége
45,4
36,4
29,8
40,0
22,3
47,1
10,1
57,2
Egy főre jutó háztartási jövedelem
36,9
26,2
36,5
36,5
32,2
46,5
26,4
50,4
15,8
58,7
29,5
43,6

Forrás: A háztartások megtakarításai. TÁRKI 2002.

Csak
hitel

Megtakarítás
és hitel

11,0
8,5

19,01
9,5

18,2
15,3
11,9
11,2
4,4

23,6
30,9
24,3
16,4
2,6

11,5
14,2
9,9
3,0

6,7
15,9
20,7
29,7

22,3
11,9
9,1
5,2
2,3
10,4

14,5
15,0
12,2
18,0
23,3
16,6



19

4. sz. táblázat
Megtakarítási formák aránya a különböző típusú háztartásokban, az adott csoportban
megtakarítók százalékában 2001. évben

Megnevezés

Banki
értékpapír

Férfi


6,4
4,1

18-29
30-39
40-49
50-59
60-

2,2
6,4
4,1
8,1
6,3

Község
Város
Megyeszékhely
Budapest

5,3
7,8
2,7
7,9

8 általános
Szakmunkásképző
Érettségi
Felsőfokú

3,9
5,3
4,2
9,2

Legalsó ötöd
2. ötöd
3. ötöd
4. ötöd
Legfelső ötöd
Összesen

2,5
4,0
4,9
3,8
11,0
5,9

Állami
értékpapír

LakásÉletÖnkéntes Betétmegta- biztosítás nyujdij- könyv
karítás
biztosítás

A háztartásfő neme
5,7
15,2
54,5
35,4
1,7
9,9
21,4
22,5
A háztartásfő kora (év)
5,4
15,1
48,4
40,2
1,0
19,7
66,5
46,8
4,1
15,0
57,5
45,2
7,8
18,3
53,9
35,6
5,0
5,0
19,1
4,9
Településtípus
2,4
17,1
48,7
23,0
4,3
12,0
46,2
33,8
3,1
16,9
55,6
34,9
10,8
9,0
39,4
41,4
A háztartásfő iskolai végzettsége
2,3
7,3
31,9
13,2
3,1
15,8
48,6
30,1
3,1
16,0
47,9
39,7
10,2
16,3
58,8
45,9
Egy főre jutó háztartási jövedelem
1,9
13,8
57,0
29,5
3,5
8,9
51,0
25,8
0,9
10,6
51,7
23,3
3,4
13,9
40,4
35,0
11,3
20,1
42,5
43,8
4,9
14,1
50,2
32,8

Forrás: A háztartások megtakarításai TÁRKI, 2002.

Lakos- Deviza
sági
folyószámla
lekötése

17,9
30,5

16,9
16,5

9,5
5,0

17,4
14,9
13,4
16,6
35,8

10,8
22,7
16,4
20,1
12,3

9,7
11,9
6,8
11,7
5,3

24,5
16,3
20,1
20,2

7,1
13,5
18,3
30,7

5,3
5,4
8,5
15,5

30,1
14,3

3,5
11,1

3,1
3,1

19,3
20,3

22,2
28,9

8,5
18,5

8,9
26,4
21,3
21,9
20,9
20,5

5,7
11,4
10,2
21,4
26,6
16,8

5,1
4,0
4,9
6,4
17,8
8,6



20

5. sz. táblázat
Megtakarítói célok előfordulása az érintett háztartások százalékában 2001. évben

Megnevezés
Betegség esetére
Temetésre
Gyerekkel kapcsolatos kiadásokra
Nyugdíjas korra
Utazásra, nyaralásra
Lakásvásárlásra, építésre
Családtag munkanélküliségének esetére
Örökhagyásra
Tartós fogyasztási cikk vásárlására
Autóvásárlásra
Vállalkozáshoz
Egyéb célra
Forrás: A háztartások megtakarításai TÁRKI, 2002.

Előfordulás
52,3
33,1
29,2
26,5
18,6
16,9
14,2
11,2
9,3
7,7
5,8
4,9



21

6. sz. táblázat

A háztartások által elhelyezett betétek szerződésben szereplő átlagos kamatlába

Megnevezés
1996. december
1997. december
1998. december
1999. december
2000. december
2001. december
2002. január
2002. február
2002. március
2002. április
2002. május
2002. június
2002. július
2002. augusztus
2002. szeptember
2002. október
2002. november
2002. december

Látra szóló és
folyószámlabetét
9,2
7,0
6,6
5,7
3,5
2,9
2,9
2,5
2,3
2,2
2,2
2,2
2,4
2,4
2,4
2,4
2,4
2,4

Forrás: Magyar Statisztikai évkönyv 2002.

Éven belül lekötött
betétek
18,9
16,5
14,6
11,3
8,8
8,1
7,8
7,5
6,7
6,7
6,7
6,7
6,9
6,9
7,0
7,1
7,1
7,0

(évi kamatláb, %)
Éven túl lekötött
betétek
20,5
16,5
14,3
11,9
8,9
8,3
8,3
7,9
7,3
7,2
7,1
7,2
7,3
6,9
7,7
7,6
7,4
7,6



22

IRODALOMJEGYZÉK

Magyar Statisztikai zsebkönyv 2002.

Magyar Statisztikai évkönyv 2002.

Központi Statisztikai Hivatal: Társadalmi helyzetkép 2002.

Világgazdaság 2003. október 31-i számából: Takarékoskodunk - nem elég jól
című cikkek

Óvatosabb európai befektetők

Postabank RT. elemzése a magyar háztartások megtakarításairól