Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Gyimesi Zsuzsanna Réka - A külföldi tőke hatása a magyar gazdaság modernizálásában

NYUGAT –MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodási szak A KÜLFÖLDI TŐKE HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁG MODERNIZÁLÁSÁBAN Készítette: Gyimesi Zsuzsanna Réka Sopron, 2004 BEVEZETÉS . 3 A PRIVATIZÁCIÓRÓL RÖVIDEN . 4 A KÜLFÖLDI TŐKE ÁRAMLÁSA MAGYARORSZÁGRA 1989-TŐL . 9 A KÜLFÖLDI TŐKE HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA. 17 A külföldi működőtőke makrogazdasági hatásai . 17 Hatása a feldolgozóiparra . 21 Hatása a tercier szektorra . 25 Hatása Magyarország külkereskedelmére. 25 Versenyelőnyök . 25 Hatása az exportsturktúrára. 26 Az ipari parkokról röviden . 28 Az ipari park hálózat sturktúrális jellemzői . 29 Az ipari vámszabad területek szerepe . 32 A fizetési mérlegre gyakorolt hatás . 33 Hazai vállalatokra gyakorolt hatás . 34 Külföldi működőtőke és technológia kapcsolata . 37 Hatása a munkaerőpiacra . 40 Termelékenység és munkabér . 43 AZ EU CSATLAKOZÁS VÁRHATÓ HATÁSA A BERUHÁZÁSOKRA . 44 A

működőtőke-beáramlás lassulásának lehetséges okai . 45 A beruházás-ösztönzés és a megváltozott adókedvezmények . 47 A csatlakozásból származó előnyök a tőkemozgás területén . 49 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program . 52 ÖSSZEFOGLALÁS . 56 FELHASZNÁLT IRODALOM . 59 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában BEVEZETÉS A kilencvenes évek elején Magyarország úttörő szerepet töltött be a gazdaság átalakításában és ez által a működőtőke-áramlás feltételeinek megteremtésében. Az ország elsőként teremtette meg a lehetőséget, hogy külföldi beruházók befektessenek hazánkban, amellyel jelentős előnyre tett szert a régión belül. A sikerhez hozzájárult, hogy Magyarország bevonta a külföldi tőkét a privatizációba, vámszabad területeket hozott létre, és nagy szerepet játszott az exportorientált zöldmezős befektetők vonzásában. Az utóbbi években a régióban megváltoztak

a külföldi-működőtőke-beruházások hajtóerői és feltételei. A legfontosabb változás, hogy Magyarországon a tömeges privatizáció 1994 és 1998 között lezajlott, míg a térség többi országában, főként Csehország és Lengyelország előnyre tett szert a működötőke-bevonásában kihasználva, hogy a privatizáció ezekben az országokban később zajlott le. A működőtőke-import iránti verseny is egyre inkább erősödik a fogadó országok között, mivel nemcsak a tőkebeáramláshoz kötődő szabályozások száma emelkedett, hanem az azokat végrehajtó országok száma is. Ha egy ország beruházás-ösztönző politikája csak a tőkeimport liberalizációjából áll, akkor az adott ország évek alatt szerzett versenyelőnye gyorsan csökkenésnek indulhat. Az az ország, amely a szükséges feltételeket nem változtatja meg a szükséges mértékig, akkor a beruházók el fognak maradni. A növekvő versenyhez az is hozzájárult, hogy megnőtt

azon országok száma (különösen KeletÁzsiában, Közép- és Kelet-Európában, ahol a gazdasági–jogi környezet olyan mértékben javult, hogy ezek az országok beruházási célországként is szóba jöhetnek. Dolgozatomban bemutatom, hogy a rendszerváltás óta milyen mértékben változott a külföldi tőke beáramlás Magyarországra, mely iparágakat érintett, és hogy mennyiben járult hozzá a gazdaság fejlesztéséhez. Részletesen bemutatom, hogy a gazdaság különböző részeire milyen hatást gyakorolt, mely iparágak azok, amelyek esetében igenjelentős a külföldi tőke jelenléte. Befejezésül pedig a külföldi tőke és az Európai Unió kapcsolatát elemzem, milyen hatással van / lesz a működőtőke-importra a csatlakozás, valamint Magyarországnak milyen lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy befektetők továbbra is hazánkat válasszák. 3 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában A PRIVATIZÁCIÓRÓL RÖVIDEN

1989-1990-ben Magyarországon egy békés politikai-gazdasági rendszerváltozás ment végbe, melynek eredményeként a korábbi szocialista rendszert egy demokratikus többpártrendszerű politikai berendezkedés váltotta fel. A rendszerváltozás eredményeként az országban kiépült a jogállamiság és a demokrácia jog- és intézményrendszere, valamint kiépülőben kezdett lenni a piacgazdaság. • A privatizáció fő céljai Magyarországon a következők voltak (a teljesség igénye nélkül): • Tulajdonviszonyok rendezése, magántulajdon megjelenése, bevonása piacgazdaságba • A gazdaság tőkehiányának enyhítése • Gazdasági szerkezetváltás • Hazai tőkepiac bővítése, a hazai és nemzetközi tőke és multinacionális cégek bevonása • A külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása • A hazai vállalkozások fejlődésének fenntartása • Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés • A gazdasági

társaságok működőképességének fenntartása • Pénzügyi stabilitás javítása a privatizációs bevételek felhasználásnak a segítségével • Új piacok szerzése, piacvesztés megállítása • Hatékonyság növelése új technológiák, vezetői módszerek segítségével A privatizáció folyamat 1990-ben indult el, mely során az országnak fel kellett azt ismernie, hogy jelentős hazai tőke hiányában szükség van a külföldi tőke és technika részvételére, valamint hogy az államnak nem szabadna belefolynia az állami tulajdonú társaságok működésének átszervezésébe értékesítésük előtt, ezt a feladatot a leendő magánszektorbeli befektetőkre hagyva. Ennek megfelelően Magyarország megpróbált minél vonzóbb befektetési környezetet kialakítani, melynek egyik előfeltétele a megfelelő törvényi és szabályozási reform volt, melyekről egy rövid összefoglalót az alábbi táblázat mutat be: 4 A külföldi tőke

szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Törvényi szabályozás a régióban 1. sz táblázat Ország/Törvény Bulgária Cseh Közt. Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Külföldi befektetések 100% külföldi tulajdon engedélyezése Tőzsde megnyitása Társasági törvény Versenytörvény Csődtörvény 1980 1985 1972 1986 1970 1985 1965 1991 1989 1988 1988 1989 1989 1989 1992 1991 1991 1994 1993 1992 1992 1993 1990 1988 1990 1991 1991 1991 1990 1990 1995 1990 1991 1995 1993 1992 1992 1993 1989 1993 1993 1993 Kétszintű bankrendszer 1989 1990 1987 1989 1990 1990 1965 Forrás: WIIW; Forschungsberichte No. 215; Transition Report 1994 Idézi: AntalóczyLudányi-Salgó-Sass: Kelet-Európa és Magyarország tőkevonzási képessége Európa Fórum 1996/2 A privatizációnak alapvetően szolgálnia kellene a társadalom a vállalkozó és az adott cég érdekeit, és ezzel együtt legyen átlátható, mindenkinek azonos

feltételeket biztosítva. Ezek mellett az is fontos tényező, hogy a privatizációs folyamatok gazdaságilag és szakmailag egyértelműen előnyös legyen, és hogy a lehető legkevesebb társadalmi konfliktussal járjon. Ezeknek a feltételeknek a magyarországi privatizáció nem mindig tett eleget, hiszen ami biztos a privatizációban, az az, hogy kettéosztotta a társadalmat, két rétegre szakadtunk, vannak a nagyon gazdagok, akik jó helyen és időben voltak, illetve vannak a nagyon szegények, akik a privatizációból vesztesen kerültek ki. Sajnos ez a tendencia mind a mai napig folytatódik, az ország társadalmi struktúrájából hiányzik az erős középréteg. A társadalmi hatások mellett a privatizáció jelentős hatással volt a termelési struktúrára is, melynek következtében Magyarországon a gazdaság legtöbb szektorát teljesen vagy részben privatizálták. 1990-ben a privatizáció két úton indult el, melyből az egyik az

„előprivatizáció” volt, mely törvénynek az volt a célja, hogy elősegítse a kisvállalkozások létrejöttét a 5 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában meghirdetett üzletek egyszerű vagyonértékelésével és árverés keretében történő értékesítésével. A program 1997 végéig gyakorlatilag befejeződött Az előprivatizáció főbb adati 2. sz táblázat Bejelentett üzletek száma (db) Privatizált üzletek száma összesen Eladási ár összesen (MFt) A kikiáltási ár a licitált ár szá zalékában (%) 1991. dec. 31 1992. dec.31 1993. 1994 ec dec. 31 31 1995. dec. 31 1996. dec. 31 10 240 4 066 10 760 7 637 10 929 9 065 11 014 9 870 11 024 10 111 11 037 10 203 5 088 134 11 183 146 15 730 149 17 856 151 18 685 148 19 328 146 Forrás: Csáki György – Macher Ákos: A magyarországi privatizáció 10 éve (1988-1997), Budapest, 1998. A másik út az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ, 1990-1995) által

végzett privatizáció volt, melyekre programokat hirdetett meg. 1990 szeptemberében került meghirdetésre az Első Privatizációs Program. A program lényege az volt, hogy 21, teljesen eltérő profilú és színvonalú vállalat magánosítását próbálta véghezvinni, változó eredménnyel, összességében azonban kudarcként jelenik meg a privatizáció történetében, mivel a program nehezen indult be, évekig elhúzódott és több cég menetközben tönkrement. Az 1991-ben elindított Második Privatizációs Program sem járt sok sikerrel, az eredeti tervek szerint 35 milliárd forintos saját vagyonnal rendelkező 85 vállalat került volna privatizálásra, de a program megszűnt, mielőtt akár részeiben is teljesülhetett volna. A magyar privatizáció tipikus formája a pályáztatásos versenyeztetés volt, melynek alapjait az 1992. évi LIV Törvény, Versenyeztetési Szabályzat és pályázati előírások alapjai adták meg. A pályázati elbírálás

feltételei előre ismertek voltak, és az nyert, aki a komplex értékelés alapján a legjobb ajánlatott tette. A pályáztatás alkalmazásával történő terjedelmét jól jellemzi a következő táblázat, amely a pályázattal értékesített társaságok adatait tartalmazza: 6 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Pályázatos privatizációs értékesítések Magyarországon 3. sz táblázat Év Tranzakciók Társaságok száma száma 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 11 53 204 500 410 256 205 Szerzõdéses érték (e Ft) 9 45 175 448 356 201 188 2 354 754 35 173 052 54 828 720 166 980 448 103 117 570 476 800 070 117 275 385 1 639 1 422 956 529 999 Forrás: Dr Kovács Árpád: A privatizáció folyamat Magyarországon (1990-1997), 1997 London Napjainkban teljesen vagy egész részben a magánszektor működteti a lakossági és kereskedelmi bankrendszert, a biztosítási szektort, a gyógyszeripart, a vegyipart, az építőipart, a

dohányipart, a söripart, az élelmiszeripart, a szabadidős és szállodaipart, a nyomdaipart. Emellett a közművek nagy részét is privatizálta az állam, így a nemzeti távközlési vállalatot, a nemzeti olaj- és gázipari vállalatot, az áramelosztó vállalatokat és az áramtermelő kapacitás nagy részét is. Privatizáció mértéke a különböző iparágakban 4. sz táblázat Teljesen, vagy lényegében privatizált Gyógyszeripar Áramtermelés Atomenergia termelés Vegyipar Mezõgazdaság Közlekedés Olaj és gáz-szállítás Kiskereskedelem Dohányipar Légiközlekedés . . Mûsorszórás Vasút . . . . . . . . . Élelmiszeripar . . Nyomdaipar . . Elektromos elosztórendszer Söripar Bankszektor Szállodaipar és vendéglátás Részben privatizált A jövõben kerül privatizálásra 7 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Forrás: Dr Kovács Árpád: A privatizáció folyamat Magyarországon (1990-1997),

„The Second International Capital Markets Conference”, 1997, London Ebből következik, hogy a magyar gazdaság állami dominanciájú gazdaságból fokozatosan a magántulajdon elsőbbségére épülő piacgazdasággá alakult át. Ezt az átalakulást is jól mutatja az alábbi táblázat: A magángazdaság növekvő szerepe: kettős könyvvitelű vállalatok (a pénzügyi szektor kivételével) egyes mutatóinak tulajdonosi alszektor szerinti megoszlása, % 5. sz táblázat 1992 1993 1994 1995 Vállalatok száma Közösségi 8,4 6 3,7 . Hazai magán Külföldi 80,9 10,7 80,4 13,6 81,8 14,5 . . Közösségi 55,7 41,9 34,8 27,1 Hazai magán 34,5 41,7 44,6 48 Külföldi 9,8 16,4 20,6 24,8 Létszám Közösségi 51,9 40,6 33 . Hazai magán 40,8 48,2 53,8 . Külföldi 7,3 11,3 13,2 . Jegyzett tőke Közösségi Hazai magán 65,6 24,2 54,3 30,7 48,1 34,1 . . Külföldi 10,2 15,1 17,8 . Hozzáadott érték Megjegyzés: a

tulajdonosi alszektorokba történő besorolás a többségi tulajdonos típusa szerint történik. Forrás: Semjén András: A magyar gazdaságban lezajlott változások, 1989-1996, Budapest, 1997 A vállalatok számát tekintve a magángazdság már korábban túlsúlyba került , de a közösségi szektorba tartozó vállalatok méretfölénye miatt a jegyzett tőke nagysága, a 8 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában foglalkoztatás és a hozzáadott érték alapján 1992-ben pl. még az állami szektor volt túlsúlyban. Amíg a 8,4%-nyi többségi közösségi tulajdonú vállalat 1992-ben még a hozzáadott érték 55,7%-át állította elő, addig 1994-re ez a kör a hozzáadott érték alig több, mint harmadát termeli, és a foglalkoztatottak alig harmadát foglalkoztatja; ez a kör 1996ra e kör szerepe a hozzáadott érték előállításában már csak 27,1%. Az adatok vizsgálva mefigyelhetjük, hogy jelentősen megnövekedett a

többségi külföldi tulajdonban lévő vállalatok száma, valamint az általuk termelt hozzáadott érték is: 1996ra már az ilyen vállalatok állítják elő a termelt hozzáadott érték mintegy negyedét – a magas termelékenységre utal az is, hogy ehhez mindössze a létszám 14,5%-át foglalkoztatják. A jelentős külföldi tulajdonosú jelenlét mögött nemcsak a privatizációban való aktív részvétel húzódik meg, de a zöldmezős beruházások szerepe is igen számottevő. A külföldi tulajdonban lévővállalatok megítélése igen vegyes, de az elmondható, hogy az export növelésére gyakorolt szerepük jelentős, valamint az ő hatásukra az alkalmazott tehcnológiák is megváltoztak, és hozzásegítettek a piacgazdasági morál és viselkedés széles körben körben való elterjesztéséhez. A KÜLFÖLDI TŐKE ÁRAMLÁSA MAGYARORSZÁGRA 1989-TŐL A 80-as évek végén bekövetkezett változásoknak köszönhetően Kelet-Közép-Európa megnyílt a

külföldi beruházások előtt. A régiónak tőkehiánnyal, gazdasági válsággal kellett szembenéznie, és elvileg nyilvánvaló volt, hogy a gazdasági átalakítások és reformok belső forrás hiányában csak külső segítséggel vihetők végbe.Ennek megfelelően a magyar gazdaságban is olyan változások mentek végbe, amelyek lehetővé tették a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket. A külföldi tőkeáramlás szempontjából Magyarország speciális helyzetben volt, abból a szempontból, hogy az egypártrendszer idején sem szakította meg teljesen kapcsolatát nyugati gazdaságokkal, a politikai enyhülés időszakában pedig feléledtek a régmúltra visszatekintő regionális gazdasági kapcsolatrendszerek is. Az 1970-es években közös vállalatok és rendszeres kereskedelmi kapcsolatok jöttek létre kapitalista országokkal, és ezzel is magyarázható, hogy a privatizáicó utáni új tulajdonosi réteget zömében az adott vállalattal már a

magánosítás előtt is kereskedelmi kapcsolatban lévő partnerek adták. 9 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában A külföldi működő tőke bevonása terén a kelet-középeurópai régióban Magyarország a kezdetektől fogva vezető helyet foglalt el, a térségbe beáramló befektetések mintegy harmada országunkra jutott. Egyedül Magyarországon volt jellemező az FDI-barát gazdságpolitika; amin keresztül biztosabb lett az üzleti környezet, és ami komoly presztízst jelentett az befektetők szemében. A kezdeti magas tőkebefektetést azzal is lehet magyarázni, hogy az állam a külföldi tőkét a magyar tőkével nyíltan preferáló privatizációs politikát folytatott. Ezt azzal indokolták, hogy a tőkeszegény és technológialag elmaradt gazdságot, csak a pénzügyileg erős, magas piaci részesedésse, és kellő tapasztalattal rendelkező feljett világbeli vállalatok tudják megreformálni. A magyar privatiázió abban is

eltér a térségre jellemző magánosítástól, hogy nálunk a kuponos privatizációval ellentétben az egyéni döntésekre alapozott, készpénzes privatizáció valósult meg. A rendszerváltás első idószakában (1988-1992) megközelítőleg 5 milliárd dollár működőtőke áramlott az országba, amely először a kersekedelmi szektor privatizálásával kezdődőtt, a feldolgozóiparban és a távközlésben folytatódott, 1994-ben elérve a bankszektort, 1995ben pedig – a privatizáció rekordévében – az energiaszektor jelentős részer került magánkézbe 1996-ig Magyarország részesült a legnagyobb mennyiségű külföldi tőkebeáramlásban megelőzve ezzel például Oroszországot, Lengyelországot. 1993 és 1998 között a külföldi befektetések nagy hányada az olcsón megvásárolható, versenyképes vagy könnyen azzá tehető, értékes vállalatokat és a belső piac megszerzését célozta meg. Egy érdekes adat: 1998 végére 2000 állami

vállalatból csak 135 maradt többségi állami tulajdonban. 10 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában A közvetlen külföldi működő tőke befektetések alakulása 1990 és 1998 között évente (millió USD) 6. sz táblázat Évek 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Készpénzben Tárgyi Összesen befizetve apport 311 1 459 1 471 2 339 1 147 4 453 1 983 2 085 1 935 589 155 170 142 173 117 57 22 11 900 1 614 1 641 2 481 1 320 4 570 2 040 2 107 1 944 Forrás: www.gkmhu - MNB, NGKM, IKM, IKIM, GM 1992-1996 között az öt legnagyobb beruházó ország: Németország, USA, Ausztria, Hollandia, Franciaország. Ebben az időszakban már csökkent a feldolgozóiparba áramló tőke mennyisége – 1994-ben 49%, 1995-ben 36,3%, 1996-ban pedig cska 20% volt. Ez valamennyire természetes folyamatként fogható fel, mivel a privatizáció a kiskereskedelmben, a szolgáltatásokban indult és a feldolgozóipari vállalatoknál folyatódott egyre

csökkenő privatizálható vagyon mellett. 1995-ben további jelentős változások mentek végbe,a privatizáció ekkor érte el a csúcspontját, a beáramló tőke mintegy 35%-át, azaz 168 milliárd Ft-ot a villamos energia-, gáz-, hő és vízellátás ágazatokban fektették be. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a magyar vállalatok tetemes energiahordozó importja külföldi érdekeltségű vállalati importtá változott, amellyel szemben export nem állt. Ennek következtében a külkereskedelmi mérlegben a privatizáció 2 milliárd USD szaldóromlást eredményezett. 11 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában A külföldi működő tőke alakulása ágazatonként (millió Ft, illetve százalék) 7. sz táblázat Év 1995 Mezőgaz Feldolgozó Kereskede Szállítás, Pénzügyi Ingatlan daság, ipar, lem raktározás, tevékenység ügyletek, vaderdőg villamosen posta és és kieg. bérbeadás azdaság, ergia, gáztávközlés Szolg.

halászat , hő- és vízellátás 385,4 9 997,30 -1,40% -36,30% 1996 457,3 6 000,90 -1,50% -19,90% 1997 539 13 640,00 -0,80% -19,70% 1998. 293 6 980,30 I.fév -1,30% -30,40% Forrás: www.gkmhu - KSH 4 513,90 -16,4 5 208,90 -17,30% 5 289,90 -7,60% 3 268,00 -14,20% 1 389,40 -5,00% 334,2 -1,10% 452,8 -0,70% 235,5 -1,00% 2 515,70 -9,10% 6 921,20 -23,00% 4 953,10 -7,10% 7 730,70 -33,60% 4 311,40 -15,60% 7 862,30 -26,10% 19 504,70 -28,20% 3 747,00 -16,30% Össz. 27 569,6 -100% 30 081,8 -100% 69 260,9 -100% 22 972,2 -100% Az 1999-től egyre kevesebb külföldi tőke áramlik be hazánkba, amelynek okai a privatizáció befejezése, világgazdasági visszaesés, a forint erősödése, bérszínvonal növekedése. 1998-1999-ben a tömeges privatizáció befejeződött, és ezzl megszűnt ez egyik legfőbb tőkevonzási lehetőség. 1. ábra A működőtőke beáramlása Mag yarországra 1990 – 2000 12 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Forrás:

Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest A külföldi tőke természetesen alapjaiban meváltoztatta tulajdonviszonyokat Magyarországon: 1992-ben a gazdaság egészében a külföldi tulajdon részésedése 11% volt, addig 2000-ben ez a szám 41% volt, amely nemzetközi viszonylatban is magasnak mondható. A privatizáicó befejeztével azonban továbbra is folytatódott a struktúrális átalakulás, amely az egyre nagyobb arányú zöldmezős beruházásoknak volt köszönhető. Az 1990-es évtized első felében döntően a privatizáció, az évtized második felében pedig a zöldmezős beruházások adták a külföldi tőkebefektetések fő vonalát, 2001-re pedig a külföldi beruházásokban a már megtelepült vállalatok termelési bázisának, kooperiációinak kiegészítése került előtérbe. A 2002-es évben átalakult a befektétesek belső szerkezete, mivel

az apporttot vámkötelessé tették, ezért a beruházók inkább a vámszabad területi befeketetés lehetőség vették igénybe, így próbálták kiküszöbölni az apport, és a folyó behozatal vám- és áfa-terheit, valamint hogy az árfolyamkockázatot is elkerülkjék. 1997-től a működőtőke-áramlásban az újrabefektett jövedelem egyre nagyobb szerephez jutott, mivel a külföldi cégek továbbra is kedvezőnek ítélték a gazdasági környezetet tevékenységük további bővítéséhez. Ehhez a folyamathoz nemcsak horizontális hanem vertikális tevékenységbővítés is megfigyelhető, mivel a visszaforgatott jövedelem felhasználásával magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatok, illetve kutatás-fejlesztés telepítése indult meg az országban. 1997-1998-tól a magyarországi működőtőke-áramlásokat – a korábbi évektől eltérően – négy tendecia jellemezte: 1. a kétmilliárd körül stagnáló beáramlás 2. a tulajdonosi hitelek növekvő

szerepe 3. megugró, majd e szinten stabilizálódó profitrepatriálás 4. folyamatosan bővülő hazai tőkeexport 13 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 2. ábra: A magyarországi közvetlen külföldi befektetések 2000-ben származási országok szerint Forrás: Közvetlen külföldi beruházások Magyarországon, MNB 2000-ben a magyarországi közvetlen tőkebefektetések rangsorát származási országok szerint Hollandia vezette 515,4 M EUR befektetéssel, a második Németország 316,6, a harmadik az USA 238,5 M EUR-val. Belgium 201,5 milliós befektetéssel a negyedik helyet foglalja el, míg Finnország a 112,1 M EUR invesztícióval az ötödik helyre került. A legjelentősebb tőkebefektető országok részesedése évről-évre kisebb-nagyobb mértékben módosul. 1999-ben és 2000-ben a legfeltűnőbb Ausztria részarányának csökkenése mellett Hollandia részesedésének látványos növekedése volt. 3. ábra: A legjelentősebb

befektető országok arányának alakulása Magyarországon 1992 és 2000 között (%) 14 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Forrás: Közvetlen külföldi beruházások Magyarországon, MNB 2001-2002-ben Magyarországon gyakorlatilag nem történt privatizáció, ebből kifolyólag a működőtőke-beáramlás forrása csak a zöldmezős beruházás és az újrabefektetett jövedelem volt. A 90-es évek első felének befektetési szempontból vett magyar előnyei csökkentek. A bruttó bérköltségek gyorsan növekedtek, az egységbérköltség tekintetében romlott az ország pozíziója a térségben. Mindennek következtében az első hullámos zöldmezős befektetések területén az ország vonzereje jelentősen csökkent, egyes magas élőmunkaigényes ágazatokban (textilipar, cipőipar, elektronikai összszerezlés) jelentős mértékű működőtőke-kivonásra is sor került. A multinacionális cégek áthelyezték egyes

tevékenységeiket keletebbre, több esetben Kínába. Erre reagálva a magyar befeketetésösztönzés még inkább a második hullámos zöldmezős befektetések ösztönzésére, a magasabb hozzáadott értékű termelés betelepítésére és a regionális szolgáltató cégek vonzására törekedett. 2003-ban részvény és tulajdonosi részesedés formájában 1 494 millió euró külföldi működőtőke áramlott Magyarországra, ami 213 millió euróval meghaladta a 2002-es év adatait. Ezzel szemben az egyéb tőkekemozgások során 2003-ban közel 1,6 milliárd euró nettó kiáramlás mutatkozott, így ennek következtében a közvetlen külföldi tőkebefektetések egyenlege 1990 óta először negatív volt. 2001-2003 között a működőtőke-beáramlás megoszlása ágazatok szerint a következő volt: feldolgozóipar 70,3 %: villamosgép- és műszergyártás 785 millió euró (21,3%), jármű gyártás 800 millió euró (21,7%), fém alapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása ágazat 468 millió euró (12,7%), gép-, és berendezésgyártás 232 millió euró (6,3%), valamint a pénzügyi tevékenység (681 millió euró, 18,5%), és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatokba (310 millió euró, 8,4%) áramlott. 15 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 4. ábra: A működőtőke áramlás és a közvetlen tőkebefektetések beáramlásának alakulása Forrás: Külföldi működőtőke befektetések Magyarországon, MNB 2004 első négy hónapjában összesen nettó 924 millió euró külföldi működőtőke érkezett Magyarországra részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában, ami 306 millió euróval meghaladja az előző év azonos időszakának értékét. Szakértők szerint a nyugat-európai fellendülés kibontakozásával és a globális tőkeáramlás ettől is remélt élénkülésével párhuzamosan a Magyarországra irányuló

működőtőke-beáramlás újabb lendületet kaphat, ugyanakkor nem lehet számítani a privatizációval összefüggő számottevő külföldi közvetlen tőkebefektetésekre. 16 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában A KÜLFÖLDI TŐKE HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA A külföldi működőtőke makrogazdasági hatásai A külföldi működőtőke-beáramlás sokrétű hatást gyakorolt a magyar gazdaság fejlődésére, mely hatások a külföldi működőtőke import formáival vannak összefüggésben.A külföldi nagyvállalatok első csoportja egész ágazatokat vagy azok jelentős hányadát szerezték meg az 1990-es évtized első felében. A külföldi beruházók a fennálló lehetőségeket mérlegelve döntöttek arról, hogy a befektetni kívánt tőkét privatizálandó javak vásárlására fordítják, vagy új vállalatot alapítanak zöldmezős beruházás formájában. A magyar állami cégek felvásárlásából a külföldi

befektetőknek az volt az előnye, hogy már meglévő termelési kapacitásokhoz, piacokhoz jutottak. Zöldmezős beruházás esetén pedig olyan tevékenységgel jelentek meg a külföldi befektetők, amely addig nem volt Magyarországon megtalálható. Az átvételes és zöld mezős beruházási forma közötti választás a vállalati kultúrától, az üzleti politikától is függött. Az amerikai és japán befektetők inkább új gyárakat, üzemeket hoztak létre, míg az európai beruházók meglévő vállalatokat vásároltak fel és fejlesztettek. Abban az esetben, ha a magyar vállalatkok privatizálást alaptőke-emeléssel hatjották végre, akkor a privatizációból származó költségvetési bevételek csökkentek, mivel a külföldi befektetés a privatizálásra került vállalatnál maradt. De ugyanakkor az alaptőke emelése révén lehetőség nyílt tőke-, tecnológia-, managament-, know-how transzferre és műszaki fejlesztés erőforrás bevonására is.

Ezekkel a fejlesztésekkel tudták a vállalatok a költségvetési bevételkiesést ellensúlyozni. A külföldi nagyvállalatok második csoportja saját magyarországi versenytársait szerezte meg, és ezzel jelentős vissazfejlesztéseket hajtottak végre a hazai érdekeltségeiben. A külföldi beruházók harmadik csoportja a kereskedelben játszottak fontos szerepet. Nagy számban alakultak olyan vállalatok, amelyek importált áruk értékesítésével foglalkozotak (pl. Julius Meinl, Kleider Bauer) 17 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában A külföldi beruházók negyedik csoportja zöldmezős beruházások keretében telepedtek le Magyarországon, és olyan iparágakat, ipari ágazatokat építettek ki, amelyek korábban nem voltak jelen. Ezek a vállalatok Magyarország alacsony költségszintjéből, az alacsony bérköltségekből, földrajzi elhelyezkedéséből, az Európai Unióhoz fűződő kacsolátból származó előnyőket

igyekeztek kiaknázni. A külföldi részesedésű exportorientált beruházások jelentős hányada az európai piacon terjeszkedni kívó amerikai nagyvállatokra jutott. Célszerű megemlíteni a kereskedelmi bankok privatizációját, amely 1990-ben kezdődött, és a Postbabank, a Konzumbank és a Földhitel- és Jelzálogbank magánkézbe adásával2003-ban fejeződött be. A bankprivatizáció hozzájárult a pénzügyi közvetítő rendszer körszerüsödéséhez, fejlesztéséhez, ezálta a magyar gazdaságban a tőkeallokáció javításához. Egyes külföldi bankok megjelenése a Magyarországra betelepült külföldi nagyvállaltok tevékenységéből automatikusan következett, mivel ezek a vállalatok előnyben részesítették a saját országuk bankjának a szolgáltatásait. Versenyképesnek a nyitott gazdaság mellett relatíve magas bruttó hozzáadott érték növekményt produkáló gazdaságokat szokták nevezni. Ilyen értelemben hazánk a rendszerváltást

utáni években viszonylag kedvező gazdasági eredményeket ért el. 18 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában A hozzáadott érték alakulása a külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál (milliárd forint) 8. sz táblázat Forrás: Vértes András – Losoncz Miklós [2004]: A befektetések ösztönzésével kapcsolatos magyar érdekek, elképzelések, GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya 20%-ról 45%-ra nőtt a magyar gazdaságban megtermelt hozzáadott értékben, 24%-ról az értékesítés nettó árbevételében és 22%-ról 50%-ra a nemzetgazdasági beruházások teljesítményértékében. Az adatok azt bizonyítják, hogy a külföldi működőtőke-importnak a nemzetgazdaság növekedésében igen jelentős szerepe volt az elmúlt években (lsd. 8 és 9 számú táblázat) 19 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Az értékesítés nettó árbevételének

alakulása a külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál 9. sz táblázat Forrás: Vértes András – Losoncz Miklós [2004]: A befektetések ösztönzésével kapcsolatos magyar érdekek, elképzelések, GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest Az 1990-es években a beruházási tevékenységben komoly szerepet vállaltak a külföldi tulajdonú vállalkozások, hozzájárultak korábban nem létező ipari ágazatok és alágazatok kiépítéséhez és fejlesztéséhez (pl. gépjárműalkatrész-gyártás és összeszerelés, az elektronikai ipar alkatrész- és részegység-gyártás, szórakoztaó-elektronika, villamosgépés műszergyártás). A külföldi működőtőke-beáramlás hatására nemcsak a hozzáadott érték és az értékesítés nettő árbevétele növekedett, hanem a GDP volumen változásban is pozítiv hatást gyakorolt. 20 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 5. ábra: A GDP és a külföldi működőtőke-import alakulása

Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest A fenti ábra is arra enged következtetni, hogy a beáramló működőtőke az elmúlt évek felzárkózásának egyik motorja volt. Ehhez az állítos meg kell azt is vizsgálni, hogy mely szektorokba áramlott be a külföldi tőke, és hogy milyen mértékben járultak hozzá a gazdasági növekedés felgyorsításához. Hatása a feldolgozóiparra A feldolgozóipar a külföldi tőke elsődleges befektetési területének számított, a teljes beáramlás közel fele ebbe az ágaztba került.A külföldi érdekelségű vállalkozások 1 főre jutó hozzáadott értéke 2001-ben 70%-kal haladta meg az összes vállalkozás, 120%-kal a kizárólag hazai érdekeltségű vállalkozások átlagát. Az ezredfordulón a külföldi tulajdon aránya 64% volt, a húzóágazat a gépipar, megközelítőleg 78% került külföldi

kézbe. Ezt követi az élelmiszeripar és a könnyűipar 16-16%-kal. 21 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 6. ábra: A külföldi befektetések megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 1992-2000 Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest A külföldi tőke ebbe a szektorba hullámokban áramlott be, a kezdeti magas részesedés (1992: 45,1%) után a beáramlott tőke folyamatosan csökkent, majd stagnálva 2000-ben 36,8%-on állt. A privatizáció kezdetén többnyire a kisebb befektetést igénylő, alacsony feldolgozottsági fokú termékeket gyártó, kevésbé képzett munkaerőt foglalkozta tó alágazotokban fektettek be külföldi tőkét, így az élelemiszeriparban, a textiliparban, a kohászatban és a nem-fémes ásványi termékek előállításában jelent meg a külföldi tőke. A csökkenés egyik oka volt, hogy az

évek előrehaladtával a privatizációt kiterjesztették a gazdaság más ágazataira is, így a tőkenövekmény jelentős része került a villamos energia-, gáz-, hő és vízellátás ágazatokba. A bankprivatizáció is csökkentette a feldolgozóiparba áramló tőke nagyságát. 22 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 7. ábra:Az alkalmazásban állók száma néhány kiemelt ágazatban Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest A kilencvenes évek közepétől a nagy arányú zöld-mezős beruházásoknak köszönhetően azonban újabb nagyobb arányú tőke áramlott ebbe a szektorba, aminek kövekteztében új húzóágazatok jelentek meg. A gépipar a külföldi tőke révén vált a kilencvenes évek végére meghatározó szereplője a gazdasági növekedésnek, valamint a vegyipar is a beáramló tőkének köszönhette

fellendülését. Ennek a változásnak az oka, a zöldmezős beruházások számának megnövekedése, melyek magasabb hozzáadott értéket produkáltak, és exportorientált vállalkozások voltak. 23 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 8. ábra Forrás: Közvetlen külföldi beruházások Magyarországon, MNB A szolgáltatások liberalizációjának köszönhetően megteremtődtek a nemzetközi verseny feltételei a piacon, korábban nem látott termékkínálat jelent meg. A beáramló tőkével együtt nagyarányú know-how is beáramlott az országba, fejlett nyugati módszerek, nemzetközi vállalati tapasztalatok formájában. Meg kell azt is jegyezni, hogy a nyugati dolgozói mentalitás megjelenésével nőtt a munkafegyelem és újfajta vállalati kultúrák terjedtek el. 9. ábra: Az ipari értékesítés szerkezete Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK

Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest 24 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Hatása a tercier szektorra Magyarországon a tercier szektorok komoly szerepet játszanak a gazg növekedésében. Ebben a szektorban ott van meghatározó része a külföldi befektetőknek, ahol nyílt nemzetközi verseny folyik és magasabb az átlagos profithányad. Az ehhez a szektorokhoz tartozó alszektorok – pénzügyi szolgáltatások, idegenforgalom – jelentős devizabevételeket hoznak az országnak, ezzel is javítva az ország pénzügyi egyensúlyát. Kiemelkedő a távközlés, szállítás, kereskedelem és ingatlanfejlesztés területén befektetett tőke mennyisége.A növekedés egyik magyarázata, hogy a hazánkba települt vállalatok magukkal vonzották pénzügyi és infrasturktúrális szolgáltatóikat is, és ezzel alapvetően átalakították a hazai vállalatok helyzetét, lehetőségeit. A szolgáltatások liberalizációjának

köszönhetően renget új termék jelent meg, amelyekről korábban nem is gondolták, hogy megjelenthetnek a hazai piacon. A szélesebben termékskála által megteremtődtek azok a feltételek is, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy hazánk résztvegyen a nemzetközi versenyben. Hatása Magyarország külkereskedelmére A külföldi tőke hatásait leginkább egy ország külkereskedelmében betöltött szerepén keresztül lehet a legjobban vizsgálni Egy OECD statisztik szerint 20 országot összehasonlítva a külföldi tulajdonú vállalatok exportja az összes exportban Magyarország esetében a legmagasabb 75%, míg ugyanez az arány például Finnország, Svédország, Csehország esetében 10-20% között változik.1999-ben ez a szám Magyarországon elérte behozatalból a 76%-os, kivitelből pedig a 80%-os részesedést. 1 Versenyelőnyök Magyarországra termelési adottságaiből és kicsi piaci méretéből következően többnyire export orientált vállalatok

érkeznek. Azok a vállalatok, amelyek külföldi tulajdonrésszel rendelkeznek, könnyebben tudnak hitelt felvenni, amely az exportfinanszírozás 1 Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Zöldmezős működőtőke-befeketetések Magyarországon: statisztikai becslések, vállalati motivációk, gazdasági hatások, Külgazdaság XLVI. évf 2000 október 25 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában szempontjából fontos, valamint ezzen vállalkozások mögött egy multinacionális háttér van, amely támogatja az exporttevénykenységet. A külföldi érdekeltségű vállalatok könnyebben jutnak ki a nemzetközi piacra, mivel anyavállalatuk széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az exportorienált vállalatok az évek során jelentősen megnövelték az egye szektorok átlagos exportintezitását (pl. elektronika, autóipar, számítógépgyártás). Hatása az exportsturktúrára A külföldi közvetlen beruházásoknak komoly szerepe volt a

magyar export növekedésében, valamint a kivitel áruszerkezetének korszerűsítésében, amelyet a lenti táblázat is jó szemlélet, amely megmutatja, hogy a 90-es évek végétől hogyan változott a magyar export szerkezete. Számokbann kifejezve 1990-ben az export értéke 10 milliárd dollár volt, addig ez az érték 2000-ben 28 milliárd dollárra nőtt, tehát közel háromszorosára nőtt. A magyar export szerkezetének változása 1995-1999 (%) 10. sz táblázat Árufőcsoportok Élelmiszer, ital dohány 1996 15,2 1997 12,9 1998 10,5 1999 8 Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek 4,4 3,3 40,8 3,8 2,7 35,5 2,9 1,9 32,7 2,5 1,6 30,7 Gépek, gépi berendezések 36,3 45,1 52 57,2 Összesen 100 100 100 100 Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest A fenti táblázatban tisztán látható, hogy a külföldi tőke jelentősen

megváltoztatta az ország exportszerkezetét. A kilencvenes évek elején a hangsúly a bőr-, textil- és ruházati termékeken, valamint vas- és acélipari termékeken, nyersanyagokon (fa, ásványi tüzelők, cement) volt. Ezeknek a termkécsoportoknak azonban a részesedésük az exportban folyamatosan csökken, míg a villamos ipari gépek, számítógépek, járművek szerepe nőtt. Ezekben az iparágakban, ahol növekedés figyelhető meg, a külföldi tőke jelenléte jelentős. 26 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Ezt erősíti meg az is, hogy a gépek és szállítóeszközök kategória már 1999-ben és 2000ben is 70%-kal részesedett az exportból, és a feldolgozott termékek aránya is tartósan 25% körül alakult. Azt lehet mondani, hogy a külföldi működőtőke átstruktúrálta a termelést a jövedelmezőbb szektorok irányába, és ennek köszönhető, hogy a gazdaság szerkezete radikálisan megváltozott. A jelenlegi

exportnak közel 85%-a fejlett országokba, 75%-a az Európai Unióban áramlik, vagyis a külkereskedelem re-orientációja is külföldi tőkéhez köthető. Ez egyrészt az amerikai, japán s más nem tagállamból származó multinacionális vállalatok útján valósult meg, amelyek hazánkban előállított termékeikkel az Uniót célozzák meg. Másrészt az európai cégek és multinacionális vállalaltok tevékenységük egy részének kihelyezésekor nyugat-európai piacaikat is magukkal hozták. Ma már a külföldi befektetések egyre nagyobb hányada a belső üzemi munkamegosztásra támaszkodik, a külföldi anyavállalat és a magyarországi leányválla-lat közötti termelési kooperációs lánc alapján épül fel. Ez pedig gyökeresen át-rendezi a hazai export szerkezetét: a korábban jellemző ágazatok közötti – úgy-nevezett „interindustry trade” – munkamegosztást napjainkra már egyértelmű-en az ágazaton belüli – „intra-industry trade”

– váltotta fel. Ennek következtében a magyar külkereskedelem ma már sokkal kevésbé érzékeny a konjunktúra-ingadozásokra, és sokkal védettebb az aszimmetrikus sokk-hatásokkal szemben, mint amilyen az 1990-es évtized elején volt. Ezt támasztja alá a világgazdasági növekedés csökkenésének ellenére ugyan visszaeső növekedésű, ám még mindig 12%-kal bővülő exportvolumen 2002-ben. Az első tíz exportáló vállalat rangosra 2001-ben A vállalat neve Külföldi érdekeltségű? 11. sz táblázat Vámsza-bad terület Audi Hungária Motor Kft. igen (zöldmezős) igen IBM Storage Products Kft. igen (zöldmezős) igen Philips Végszerelő Központ Magyarország Kft. igen (zöldmezős) igen Flextronics International Kft. igen (zöldmezős) igen Nokia Komárom Kft. MOL Rt. igen igen (zöldmezős) (tőzsde) igen nem 27 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Opel Magyarország Autóipari Kft igen

(zöldmezős) igen NABI ÉszakAmerikai Járműipari Rt. igen (zöldmezős) igen Suzuki Rt. igen (zöldmezős) igen Samsung Electronics Magyar Rt. igen (zöldmezős) igen Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest A fenti táblázatból jól látható, hogy a vámszabad területi vállalatoknak jelentős szerepük volt a export átstruktúrlásában, mivel az OECD klasszifikációja alapján „hightech“ termkékeknek nevezett árucikkeket a zöldmezős beruházással létrehozott vállalatok gyártják. Az ipari parkokról röviden Az ipari parkok kialakulása Magyarországon az 1990-es évek elején spontán módon valósult meg, a vállalkozások (elsősorban multinacionális cégek) és a helyi önkormányzatok kezdeményezésére. A kormányzati szabályzás 1997-ben kezdődött meg „Ipari Park“ pályázati rendszer meghirdetésével, amelyet

hamarosan különféle pályázati lehetőségek is követtek. 2001-ig az ipari parkok száma és teljesítménye (árbevétele és exportja) 1997-hes képest több mint ötszörösére nőtt, az ipari parkok vállalkozásaiban foglalkoztatottak száma pedig megnégyszereződött. Ennek a dinamikus növekedésnek köszönhetően 2001-re az ipari parkok már jelentős tényezőivé váltak az ország ipari termelésének: az itt működő vállalkozásokban dolgozik az ipari foglalkoztatottak 14 %-a, ezekben állítják elő az ipari árbevétel 26 %-át és az ipari exportárbevétel 38 %-át. Gazdasági súlyukat növeli az a tény, hogy nemcsak az ipari termelés növelésében és az új munkahelyek létrehozásában játszottak fontos szerepet, hanem a korszerű termelési eljárások, valamint technika alkalmazásában is. Ennek 28 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában köszönhetően az ipari parkokban működő vállalkozások egy

foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,9-szerese. Az ipari park hálózat sturktúrális jellemzői Az ipari parkok a hazai telephely rendszer meghatározó kínálati bázisát adják, sajátos jellemzőkkel, csoportos, illetve egyedi típus- és karakterjegyekkel. Az új beruházások ugyanakkor differenciált és minőségi igényeket, keresletet támasztanak a magyar lokációs lehetőségekkel szemben. Alapkérdés a befektetői telephelyi kereslet és a rendelkezésre álló, illetve kifejleszthető ipari parki kínálat összehangolása, méghozzá úgy, hogy egy percig sem feledkezhetünk meg arról, hogy ez elsődlegesen piaci alapon megvalósuló ingatlanfejlesztés. Így közgazdasági természeténél fogva a következő pontokban vázolt jellemzőket abból a szempontból minősíthetjük, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a hazai telephelyi bázisok (terület) értéknövekedéséhez. 29 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság

modernizálásában Az ipari parkokat az alábbik szerint is lehet csoportosítani: 12. sz táblázat Az ipari park jellege Teljesen zöldmezős park Korábban már az ipari park területén működő vállalkozásokat integráló parkok, jelentős zöldmezős területek Korábban volt katonai területek, jelentős zöldmezős területekkel Volt ipari területek, döntően betelepült vállalkozásokkal, illetve üres ipari épületekkel Főbb jellemzők az alapinfrastruktúra tervezett módon épült ki, - az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon megválasztható, - nagyobb tartalékterületek bevonása lehetséges, - nincs környezetszennyezés, az alapinfrastruktúra kiegészítő vagy bővítő jelleggel épült ki, - az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon megválasztható, - nagyobb tartalékterületek bevonása lehetséges, az ott működő vállalkozások nagyban segítették a szakmai arculat kialakulását az alapinfrastruktúra általában

felújításra, kiegészítésre szorult, bővítő jelleggel épült ki, az ipari telephelyek kialakítása általában kötöttségek mellett meg jelentős épület-felújítási és bontási munkákat kellett elvégezni az alapinfrastruktúra általában felújításra, kiegészítésre szorult, - az ipari telephelyek kialakítása kötöttségek mellett lehetséges, - jelentős épület-felújítási és bontási munkákat kellett elvégezni - az alapinfrastruktúra tervezett módon épült ki, - az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon megválasztható, - nagyobb tartalékterületek bevonása lehetséges, Agrár- jellegű ipari parkok - nincs környezetszennyezés, - jelentős mezőgazdasági termelőkörzete van élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozások fogadhat az alapinfrastruktúra tervezett módon épült ki, - az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon megválasztható, Logisztikai központokból - nagyobb tartalékterületek bevonása

lehetséges, kialakult ipari parkok - nincs környezetszennyezés, - az ipari park szakmai arculatát a logisztikai tevékenység határozza meg A jelleget leginkább megjelenítő ipari parkok Sopron, Győr, Sóstó, Alba és Déli Ipari parkok Székesfehérvár, Flextronics Sárvár és Zalaegerszeg, Nagyatád, Dunaújváros, Rétság, Salgótarján, Hatvan, Szikszó, Tiszaújváros, Nyíregyháza, Debrecen (városi), Mezőtúr, Békéscsaba Szombathely, Szentgotthárd, Esztergom, Eger, Sátoraljaújhely, Miskolc-Alsózsolca, Orosháza, Csongrád, Hódmezővásárhely, Berettyóújfalu, Szeghalom, Jászfényszar Pápa, Dombóvár, Dunaföldvár, Air Ipari Park Veszprém, Szentes Ganz Zalaegerszeg, VIDEOTON Székes-fehérvár, DIGÉP Miskolc, Ózd, Kálvária és SZEKO Ipari Parkok Szeged, Mezőhegyes, Sarkad, VIDEOTON Kaposvár, Törökszentmik Mórahalom, UNIVERSITAS Debrecen, Pacsa, TRANSZ-SPED Debrecen, Rozália Ipari Park Biatorbágy, Üllői Ipari Park, Harbour Ipari Park

Budapest, Forrás: www.gmhu 30 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Az ipari parkok területe mintegy 8400 hektár. A parkok átlagos betelepítettségi aránya 38,4%, ami azt jelenti, hogy mintegy 5200 hektár, többnyire alapinfrastruktúrával ellátott ipari telephelyáll rendelkezésre a betelepülni szándékozó vállalkozások számára. Ipari parkok számokban 13.sz táblázat Megnevezés 1997 1998 1999 2000 2001 2002* Az ipari parkok száma (db) Az ipari parkok területe (ha) Betelepítettség (%) Betelepült vállalkozások (db) Betelepült vállalkozások által foglalkoztatott létszám (ezer fő) Betelepült vállalkozások beruházása (Mrd Ft) Betelepült vállalkozások árbevétele (Mrd Ft) Betelepült vállalkozások export értékesítése (Mrd Ft) Exportbevétel aránya (%) 28 2350 21,5 320 75 4950 30,0 685 112 6750 34,5 980 133 7590 32,9 1495 145 8010 38,4 1760 155 8400 38,6 1884 27 166 619 514 83 59 316 930 698

75 82 427 1651 1281 78 110 662 2665 2211 83 115 1003 3294 2560 78 118 1011 3324 2571 77 Forrás: www.gmhu Az ipari parkok a befektetések, beruházások számára a következő előnyőket nyújták: • alapinfrastruktúrával ellátottak (ezen belül jelentős körülmény az, hogy az energia, víz-, szennyvíz-, csapadékvíz ellátás/elvezetés hatósági alap-engedélyei rendelkezésre állnak), • az ipari park területe építési szempontból (településrendezési terv, környezetvédelmi hatósági engedély) rendezett, ezért a beruházás igen rövid idő alatt megkezdhető, • az ipari parkok jelentős része rendelkezik olyan zöldmezős területtel, amelyek 610 ha területű (egybefüggő) telephely kialakítását – nagy beruházások számára – lehetővé teszik, • az ipari parkok rendelkeznek olyan megvalósíthatósági vizsgálattal (tanulmánnyal), amelyek a befektetői döntésekhez szükséges alapadatokat tartalmazzák 31 A külföldi

tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Az ipari vámszabad területek szerepe A külföldi tulajdonú vállalatok megjelenésével a magyar gazdaság két részre szakadt, mivel a külföldi tőke segítségével működő vállalati többnyire exportorientáltak, míg a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások leginkább a belső piacra termelnek. Ez a kettőség legtisztábban a vámterületi és a vámszabad területi gazdaság különbségében jelenik meg. A vámszabad területi célja elsődleges célja az, hogy exportorientált, teljesen új, fejlett technológiát, technikát meghonosító külföldi befektetőtek Magyarországra vonzza, azáltal, hogy az ebben a formában működő vállalatok folyó importját és termelőeszközbehozatalát mentesítették a vámok és forgalmi adók megfizetése alól. A vámszabad területen működő vállalkozások igen jelentős gazdasági szereppel rendelkeznek, amelyet az alábbi táblázat adatai is jól

mutatnak: Az ipari vámszabad területi vállalkozások fontosabb adatati, 2000 14.sz táblázat Megnevezés Szervezetek száma Külföldi tőke, Mrd Ft Nettó árbevétel, Mrd Ft Export árbevétel, Mrd Ft Hozzáadott érték, Mrd Ft Ebből: vámszabad Külföldi érdekelt-ségű vállalkozások Arány 26 645,00 2 935,50 16 511,50 5 937,70 3 120,80 105 190,4 3 124,90 2 917,80 438,3 105 190,4 3 124,90 2 917,80 438,3 0,39% 6,49% 18,93% 49,14% 14,04% 359,3 180 180 50,10% Üzemi tevékenység eredménye, Mrd Ft 862,7 206,6 206,6 Adózott eredmény, Mrd Ft 650,1 202,6 202,6 Osztalék, Mrd Ft 313,3 24,7 24,7 Átlagos statisztikai 606 749,00 65 838,00 65 838,00 Egy főre jutó hozzáadott 5 143,40 6 657,20 6 657,20 Egy főre jutó nettó 27 213,00 47 463,90 47 463,90 Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőke- 23,95% 31,16% 7,88% 10,85% 129,43% 174,42% Mérleg szerinti eredmény, Mrd Ft beáramlás Magyarországon, BFK

Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest Regionális tekintetben is megfigyelhető a vámszabad és vám-területi vállalatok közötti különbség, mivel külföldi tőke alapvetően hozzájárult a magyar gazdaságra amúgy is 32 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában jellemző regionális megosztottság további elmélyüléséhez, amelyet a következő ábra is alátámaszt: 10. ábra: A legmagasabb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező ipari parkok Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest A fenti ábra a Magyarországon található ipari parkokat mutatja be. Jól megfigyelhető, hogy ezek a gazdasági növekedés alapját képező területek főként Közép- és NyugatMagyarországon rendelkeznek magas fokú foglalkoztatási adatokkal. A fizetési mérlegre gyakorolt hatás A működőtőke beáramlások a kilencvenes évek

közepétől komoly szerepet játszottak a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozásában. Korábban a beáramlott működőtőke import, valamint a turizmusból származó bevételek lehetővé tették az adósságállomány csökkentését, de mára ez a szerep már nem meghatározó, mivel a működőtőke beáramlások már nem képesek a finanszírozni a kötelezettségeket. A finanszírozási problémáknak számos oka alakult ki az évek folyamán. Elsősorban a tőke beáramlásának stabil, majd csökkenő mértéke emelendő ki, hiszen a folyamatosan növekvő külkereskedelem mellett ez eleve csökkenő súlyt jelent a folyamatokban. 33 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Bár látszólag a profitkivonás negatívan érinti a fizetési mérleg egyensúlyát, valójában kedvező folyamatok alakulhatnak ki. Amennyiben a befektetők egy adott országban pozitívan ítélik meg a jövőt, ott hajlandóak a kitermelt profit jó

részét újra befektetni. Magyarországon is megfigyelhető volt a visszaforgatott profit növekvő hányada, míg a kivont mennyiség alapvetően stabil mennyiséget érintett. Szakértők úgy gondolják, hogy a hazai szolgáltatási szektor jelenlegi fejlődési ütemével a külföldi szolgáltatások igénybevételének aránya is csökkenthetővé válik. Összegzésként elmondható, hogy a külföldi működőtőke a rendszerváltást követő években szerepet vállalt a folyó-fizetési mérleg hiányának finanszírozásában, és így áttételesen a nettó külföldi adósságállomány csökkentésében is. Hazai vállalatokra gyakorolt hatás A külföldi tőke megjelenésével egyidőben a külföldi vállalatok elkezdték építeni hazai kapcsolataikat. A vállalatfelvásárlásokkal és egyesülésekkel együtt a külföldi cégek felvették a kapcsolatot a potenciális hazai beszállítókkal és sok esetben törekedtek is arra, hogy a megszerzett vállalat régi

kapcsolatrendszerét feltámasztva széleskörű beszállítói réteget alakítsanak ki. Ezzel szemben a zöldmezős beruházás keretében megjelenő vállalatok magukkal hozták tracidionális beszállítóikat, és csak igen kis mértékben vették igénybe a hazai cége szolgáltatásait, ezáltal lényegében elszigetelődve a hazai gazdság szereplőitől. A vállalatok érdeklődési körüknek megfelelően nyersanyagot, alkatrészeket szállítanak be, vagy kutatási-fejlesztéis kapacitásokat vesznek igénybe, illetve vannak olyan társaságok is, amelyek az olcsó munkaerőt kívánják megszerezni. Hogy a külföldi cég mennyire érdekelt a hazai vállalkozókkal való kapcsolat kiépítésében, az függ a vállalati láncban betöltött szerepétől és attól is, hogy döntéshozatala mennyire független a központitól. Ez azért is fontos, mivel vizsgálatok mutatták ki, hogy a negyven legnagyobb Magyarországon működő külföldi leányvállalat közül csak

kettő dönthet önállóan a helyi beszerzésekkel kapcsolatban, mert máshol az ilyenfajta döntéseket központilag végzik. Az összeszerelő üzemek esetében például az egyik legfontosabb szempont a beszállítói költségek csökkentése, emiatt ezek a vállalatok csak igen szűk keretek között veszik 34 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában igénybe a hazai vállalkozások szolgáltatásait (pl. az Audinál a beszállítói arány megközelítőleg 10%, addig a GE-Tungsram esetében ez az arány 60-70% körül mozog). A Magyaroszágon befektető vállalatok többségére az jellemző, hogy a termelési lánc egy láncszemét alkotják, emiatt pedig a kihelyezett termelőegység beszállítóinak és alvállalkozóinak szervesen illeszkedni kell a teljes hálózatba, megfelelve a nemzetközi tecnológiai, minőségi, megbízhatósági követelményeknek, hiszen egy multinacionális cég beszállítójaként versenytársai is a globális pica

vállalatai. Ezek a nemzetközi versenyképességet biztosító tulajdonságok vagy megvannak egy, a beszállításban érdekelt cégnél, vagy idővel kifejleszthetők, de mindeképpen létfontosságúak, hiszek ezek meglétén vagy hiányán múlik, hogy milyen feladatok ellátására alkalmasak. A hazai vállalatok nehézségei Hazánkban igen sok korszerű szektor elszigetelten működik a gazdságban, hiába növelik teljesítményüket, a belföldi keresletet nem növelik mgfelelő mértékben, és így sokkal kevésbé segíti elő a hazai vállalkozó réteg felzárkózását. Magyarországon a kis- és középvállalkozások tökehiány miatt nem tudnak megfelelni a multinacionális vállalatok által támasztott követelményeknek. Ezt kissé árnyalja, hogy egyes haza nagyvállalatok, mint pl. a Rába, a Ganz, a VIDEOTON, Bakony Művek sikeresen integrálódtak a nemzetközi hálózatok rendszerébe, és forgalmuk nagy részét már multinacionális vállalatoknak végzett

beszállítások adják 2 Egy nemzetközi hálózat részének lenni egyben azt is jelenti, hogy hosszú távon elkötelezi magát a vállalat, de lehetőség nyílik a technolóigai fejlődésre, valamint a profit növelésére. Egy nagynevű transznacionális cég beszállítójának lenni kiváló referencia a kereskedelmi kapcsolatok bővítésekor. 2 lsd bővebben:Szanyi M: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, 1997 35 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Egyes multinacionális vállalatok hazai beszállítói aránya, 2000 15.sz táblázat Vállalat Audi Ford GM Philips Suzuki GE-Tungsram Electrolux Opel autógyártás Opel sebességváltó művek gyártása RÁBA Arány 10% 20% 10-20% 10% 50% 60-70% 40-50% 7% 40-45% 40-45% Forrás: Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőkebeáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest Alvállalkozók és

beszállítók alkalmazása nem minden esetben kifizetődő a feleknek. Jól példázza ezt a GM-Opel és a Suzuki autógyárak esete. Az Opel esetében az évi 15 000 darabos sorozatnagyság nem tette financiálisan kivitelezhetővé beszállítók igénybevételét, és így csak az akkumulátor és a motorolaj származik Magyarországról. A be-szállítói bevonás mögött kereskedelempolitikai érvek is meghúzódhatnak. A Su-zuki esetében a helyzet egészen más, mivel a cég kihasználja hazánknak az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás kitételét, azaz amennyiben a hozzá-adott érték több mint 60%-a Magyarországról származik, úgy az autók magyar termékként vámmentesen kerülhetnek be az uniós belső piacra. A kisebb beszállítói kör sok esetben többet jelent. Míg az Audi folyamatosan a legmagasabb kritériumok alapján dönt beszállítóiról, a Suzuki esetében több mint tízéves konstrukciók gyártásában való részvételről

beszélünk, azaz végső soron azt is mondhatjuk, hogy nemzetközi szinten elsősorban az AUDI magyar beszállítói lesznek képesek terjeszkedni. Sajnos, azonban Magyarország gazdaságának csak egy szűk szegmense jellemezhető ilyen mértékű innovációval. A jövőben a feladatok további bonyolódása és a verseny 36 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában kiéleződése várható, ezért a hazai vállalati szektor integrálása értelemszerűen egyre nagyobb lemaradás egyre költségesebb behozatalát jelenti. 3 Külföldi működőtőke és technológia kapcsolata A tőkeimportól várt egyik legjelentősebb, ugyanakkor az egyik leghevesebben vitatott hatása a műszaki fejlődésben, a technológia átadásában nyilvánul meg. A külföldi tőkével működő cégek általában magasabb sturktúrális hatékonysággal tevékenykednek. A külföldi tőke a fogadó közeg átlagánál magasabb hányadban hordoz technológia-, műszaki-, és

vezetési ismereteket, és abban is, hogy a technikaközvetítő funkció a gazdaság egészére hatást gyakorol. Kornyazati felmérés támasztja alá, hogy egy adott cég műszaki színvonala a vállalat mérete, és szektorális elhelyezkedése mellett a külföldi tőke bevont mennyiségétől is függ. Annak mértéke, hogy a külföldi tőke milyen típusú technológiát hordoz, és ez milyen mértékben terjed el a fogadó országokban, a gazdaságpolitikán túlmenően a tőkebeáramlás sruktúrájától és befektetési környezetől is függ. Mivel a magyar gazdaságpolitika alapvetően FDI barát környzetet valósított meg, ezért Magyarországon piaci alapú fejlődés indult meg. A zöldmezős beruházások igen magas szintű technológiát valósítottak meg az országban, de működésüknél fogva ebből a hazai vállalati szektor keveset érzékelt. A beszállítói helyzet javulásával és a magasabb hozzáadott értéket nyújtó, hosszabb távon megtelepedni

kívánó, vállalatok térnyerésével párhuzamosan a technológiatranszfer már jelenleg is pozitívnak értékelt szerepe tovább nő. A külföldi tőke kutatás-fejlesztésre gyakorolt hatását is többféleképpen értelmezik. Ezek alapján nem egyérlemű a külföldi működőtőke importnak a hazai kutatás-fejlesztésre gyakorolt hatása. A felvásárolt magyar nagyvállaltok innovációs kapacitásai nagyrészt megsemmisültek, jobb esetben önállóságukat vesztve integrálódtak a tulajdonos globális K+F hálózatába. 3 lsd bővebben: Szalavetz Andrea: A működőtőke-befektetések szerepe a magyar gazdaság modernizációjában, Külpolitika, VI. Évfolyam, 2000. 37 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 11. ábra: A K+F ráfordítások az EU-15 országokban és Magyarországon 2002 Forrás: Fenntartható fejlődés dilemmája, Pitti Zoltán Az IMD adatai szerint Magyarországon 1999-ben az összes K+F ráfordítás 329 M USD-t

tett ki, ami a GDP 0,68%-nak felel meg. 4 Ennek közel 40%-át a vállalatok ráfordításai adták. 1999-ben Csehországban (1,28%) és Szlovéniában (1,38%) jóval magasabb volt a ráfordítási arány, mint Magyarországon. Lengyelországban (0,75%) arányosan közel ugyanannyit költöttek kutatás-fejlesztésre, Észtország-ban (0,59%), Szlovákiában (0,61%) és Görögországban (0,55%) viszont kevesebbet áldoztak fejlesztésre, mint hazánkban. 5 A külföldi érdekeltségű vállalatok K+F tevékenysége még mindig lényegesen magasabb volumenű, mint a hazai cégek esetében, sőt egyre több nagyvállalat telepíti kutató fejlesztő egységeit Magyarországra (pl. Audi, Nokia, Philips, Siemens, GE, Knorr Bremse, ABB, Ericsson). Szintén érde-kes momentum, hogy a Közép-és KeletEurópában tevékenykedő cégek 45%-a Budapestet választja regionális szolgáltatói székhelyéül. Ezek közé tartozik a japán Tateyama vállalat, amely termelőegységgel nem is

rendelkezik hazánkban (S, 2002). Érdekes továbbá megjegyeznünk azt is, hogy néhány estben a pusztán összeszerelő üzemnek titulált termelőegységek rendelkeznek a legkiterjedtebb K+F tevékenységgel. 4 5 IMD: World Competitivness Yearbook, 2001 Magyarország helye a világ ranglistáin: Hazánk fejlettségének és versenyképességének mutatói. 2001 május, http://www.mfagovhu/ 38 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 11.ábra: A társas vállakozások K+F ráfordítása főbb tulajdonosi csoportok szerint (1997-2002) Forrás: Fenntartható fejlődés dilemmája, Pitti Zoltán A K+F szempontjából a magyar működőtőke-vonzás kiemelten sikeres területét jelentik ugyanakkor a nagy multinacionális befektetők hazai szoftverfejlesztő központjai. Az úttörő ezen a téren alighanem az Ericsson Távközlési Kft. tekint-hető A svéd távközlési multinacionális vállalat magyarországi leányvállalatánál 1994 óta

folyamatosan fejlesztett szoftverközpont jelenleg 220, zömében felsőfokú végzettségű alkalmazottja a felelős az anyacég valamennyi dél- és délkelet-euró-pai beruházásának szoftverellátásáért, a szükséges szoftverek adaptációjáért. A finn Nokia 1998-ban létesített budapesti szoftverfejlesztő intézetében 2000-ben 350 főt foglalkoztattak. A Siemens Rt 550 magasan kvalifikált kutatót alkalma-zott K+F egységeiben, az amerikai informatikai óriás, a Compaq pedig 2000 ja-nuárjában nyitotta meg budapesti fejlesztő-bázisát. A Világgazdaság felmérése szerint az ezredfordulón Magyarországon évente diplomát szerző mintegy 1500 informatikus egyharmada helyezkedik el multinacionális cégek hazai leányvállalatainál – akiknek nagyjából a fele (250-300 fő) kerül kutatás-fejlesztési, elsősorban szoftver-fejlesztési területre. Ehhez hozzátehetjük: gyakorlatilag máris informatikus-hiány alakult ki Magyarországon – az említett évi

1500 sem a multinacionálisok leányvállalatainak, sem a gazdaság (és a gazdaságirányítás) egyéb területeinek igényeit nem képes mennyiségileg kielégíteni.Összességében a hazai munkaerő és kutatók jó technikai felkészültsége képezi az alapját a K+F tevékenységek bevonzásának. A külföldi cégeknek pedig, miu-tán K+F tevékenységét ide telepítette, érdekében áll a munkaerőt képezni. Tehát tréningekkel, ösztöndíjakkal, külföldi 39 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában egyetemekkel való kapcsolatok építésével járulnak hozzá a hazai munkaerő potenciál fejlesztéséhez. Az ilyen tevékenysé-gek eredményeképpen a magyar szakemberek tudásának technikai színvonala és versenyképessége kétségkívül javult a rendszerváltás óta. Hatása a munkaerőpiacra A külföldi tőke gyors térnyerése döntő hatással volt az ország foglalkoztatási helyzetére. 1992 és 1998 között a Központi

Statisztikai Hivatal felmérése szerint a hazai többségi tulajdonban lévő vállalatok csoportjában 800 000 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, de ugyanez idő alatt a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok létszáma 260 000 fővel növekedett. (KSH, 2000) Bár az nem lehet pontosan elkülöníteni, hogy a már meglévő álláshelyek mekkora hányada került a privatizáció során külföldi tuljadonú vállalatokhoz, mekkora arányt képviselnek a később megszüntetett, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok által újonnan létrehozott álláshelyek, a szakemberek szerint a működőtőke-beáramlás összességében pozitív nettő hatással volt a foglalkoztatottak számára. 12.ábra: A foglalkoztatottak számának változása a vállalati szektorban a hazai és külföldi tulajdon aránya szerinti csoportokban 1992-1998 között Forrás: Fazekas Károly [2000]: A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerőpiac regionális

különbségeire Magyarországon, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest 40 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Az ábra jól alapján megállapítható, hogy a száz százalékban külföldi tulajdoban lévő vállalatok esetében volt a legnagyobb a létszám bővülése. 1998-ban a vállalati szektor alkalmazottainak már az egyharmada külföldi tulaljdonú vállalatnál dolgozott, és néhány esetben a külföldi tulajdonú foglalkoztatás aránya 80% fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az is, hogy a külföldi foglalkoztatás terjedése jelentős hatással volt a munkaerőpiac árrendszerére. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok bruttó bérszínvonala közel 50%-kal haladta meg a hazai tulajdban lévő vállalatokét. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok magasabb tőkeerejük és termelékenységük miatt általában az adott munkaköri, képzettségi kategóriákon

belül is magasabb béreket fizetnek. Ezek a vállalatok fiatalabb, képzetebb munkaerőt alkalmaznak, és adott képzettségi kategóriákon belül is magasabb béreket kapnak. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok a jobb munkszervezési módszereknek köszönhetően a termelékenyebb munkaerőt és a termelékenyebb technológiát sokkal hatékonyabban kapcsolják össze a termelési folyamat során, mint a hazai tulajdonú vállalatok. A munkaerőpiacra gyakorolt vizsgálat közben nem szaban figyelmen kívül, hogy milyen jellegű beruházásról van szó. Hiszen ha a beruházás épp az olcsó munkaerő miatt, az olcsó termelési tényező kihasználás miatt települt az országba, akkor hosszú távon a további párhuzamos beruházások, illetve a kormány jóléti politikai intézkedése nyomán emelkedő bérekkel versenyelőny az üzem továbbköltöztetését, és az ott dolgozók munkahelyének megszűnését vonhatja maga után. A beruházás jellege mellett igen

jelentős regionális különbségek is megfigylehetőek. A külföldi tulajdonú vállalatok sűrűségében, a külföldi tulajdonú foglalkoztatás súlyában, a vállalatok méretében, tecnológia színvonalában, az alkalmazott vezetési módszerekben, a munkaerő összetételében, a bérek színvonalában hatalmas területi különbségek mutathatók ki. Minél magasabb a külföldi tulajdonú vállalatoknál foglalkozatottak aránya egy régióban, annál alacsonyabb ott a munkanélküliségi ráta, magasabb a foglalkoztattak aránya és a foglalkoztatottak kereseti színvonala. Kézenfekvőnek tűnhet az a következtetés, miszerint az alacsony munkanélküliségű régiókban a kedvező munkaerőpiaci helyzet legalább is jelentős részben a külföldi foglalkoztatás elterjedésének köszönhető, így a külföldi tulajdon területi koncentrációjának csökkentésével, a külföldi tőkének az elmaradott régiókba történő 41 A külföldi tőke szerepe a

magyar gazdaság modernizálásában beáramoltatásával csökkenthetők a munkaerőpiac regionális különbségei, javítható az elmaradott régiók foglalkoztatási helyzete. Ez alapján egyszerű lenne megoldani a regionális különbségeket, de meg kell azt is vizsgálni, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább a külföldi tulajdonú foglalkoztatás területi különbségeit. Ez alapján megállapítható valamint a KSH adatai is ezt támasztják alá, hogy Magyaroszágon négy olyan régió van, amelyet a külföldi befektetők preferálnak: 1. Budapest és Pest megye 2 Győr-Moson-Sopron megye 3 Vas megye 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Több elemzés is rávilágít arra, hogy a kelet-európai országokban a külföldi tőke elsősorban a fővárosok körzetéhez, valamint a nyugati határhoz közeli régiókhoz vonzódi. 13. ábra: A preferált régió részesedése a külföldi működőtőke-állományból és a külföldi tulajdonú foglalkoztatottak

létszámából 1998-ban Forrás: Fazekas Károly [2000]: A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerőpiac regionális különbségeire Magyarországon, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest 42 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Termelékenység és munkabér A régiók közötti különbségek mellett említést érdemel még a termelékenység és munkabérek közötti kapcsolat. 1992-1998 között a reálbérek folyamatosan csökkentek, míg a termelékenység nőtt, ezt követően kiegyenlítődött a két folyamat majd 2000-2002 közötta reálbérek a folyamatos bérintézkedések hatására 30%-kal nőtt, míg a termelékenység csak 10%-kal nőtt. Ennek hatásár az egységnyi kibocsátásra jutó bérköltség jelentősen megemelkedett, és ezzel egyidejűleg a forint erősödése is csökkentette a bérek versenyképességét. Ennek az emelkedésnek leginkább a munkaintezív

feldolgozóipari ágazatokban, valamint az idegenforgalomban lehet érezni a negatív hatásait, és a Magyarországra érkező beruházókat is kedvezőtlenül érinti. Ezeket támasztja alá az utóbbi időben mind gyakrabban előforduló gyárbezárások, amelyek olyan beruházások esetében történtek meg, amelynek elsődleges célja a munkaköltségekben rejlő előny kiaknázása volt. Ez leinkább az alkatrész összeszereléssel foglalkozó vállalatokra volt jellemző, de idesorolható néhány textilipari és cipőipari eset is: - az IBM Székesfehérváron megszüntette a merevlemezgyártást, 3700 főt bocsátottak el - a Philips megszüntette a CRT monitorok hazai gyártását, 500 főt bocsátottak el - a Salamander Györén, Mecseknádasdon és Bonyhádon működő cipőgyárai bezárásval 560 főtöl vált meg - a Philip Morris Magyarország Kft. idén júniusban jelentette be, hogy bezárja egri gyárát, összesen 334 fő munkahelyének az elvesztésével

jár Ezekben az esetben azonban érdemes azt megjegyezni, hogy a fogadó és beruházó között egyfajta érdekegyezés állt fenn hiszen az olcsó munkaerőre építő beruházók munkahelyeket, adóbevételeket, jövedelmet teremtett. Bár ezek a vállalatok bizonyos mértékben hozzájárultak a munkaerő készségeinek és tudásának fejlesztéséhez, a különböző kormányoknak nem sikerült ezeket a beruházókat hosszabb tartózkodásra rábírni, vagy hogy tevékenységüket szélesítsék. A bérszínvonalak Magyarországon folyamatosan emelkednek, és ezzel egyidejűleg egy sor olcsóbb bérű ország nyitja meg 43 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában határait a külföldi befektetők előtt, ezért is települnek át ezek a beruházók inkább Ázsiába. Törvényszerű, hogy a működés minimális biztonsági megléte esetén Magyarország nem tud versenyezni a szakképzetlen olcsó munkaerő kihasználára irányuló beruházások

vonzásában. A gyárbezárások mellett azonban azt is meg kell jegyezni, hogy 2001-ben a külföldi érdekeltségű vállalkozások 600 ezer embert foglalkoztattak, a családtagokat is beleértve ezeknek a vállalokna a hatása megközelítőleg 1,8-2 millió emberre terjedt ki. Mind ezek mellett a külföldi érdekeltségű vállalkozásokban foglalkoztatottak átlagkeresete 50%-kal magasabb a nemzetgazdasági átlagnál. A külföldi nagyvállalatok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hatályos törvényekkel összhangban működjenek, befizetik a különböző járulákokat az alkalmazottak után, a betartják a munkajogi szabályokat. Ezek ellenére megoszlanak a vélemények arról, hogy a külföldi tőke összességében milyen hatással volt a munkaerőpiacra. Egyik oldalról munkahelyet teremtett, lehetőséget adott a munkavállalóknak hogy képezzék magukat, tudásukat továbbfejlesszék, a másik oldalról az utóbbi időkben megszaporodott gyárbezárások

bizonytalánságot eredményezett a külföldi tulajdonú vállalkozások iránt, hiszen ha a vállalat gazdasági érdeke úgy kívánja, akkor egyik percről a másikra beszűntetheti magyarországi tevékenységét. AZ EU CSATLAKOZÁS VÁRHATÓ HATÁSA A BERUHÁZÁSOKRA Az EU-csatlakozással Magyarország fokozatosan teljes mértékben átveszi az egységes belső piacra vonatkozó közösségi vívmányokat, beleértve a joganyag és a nem jogszabályi formát öltő szabályokat, eljárásokat és gyakorlatokat. Ennek eredményeként megszűnnek a Magyarország és EU közötti technikai akadályok is, amelyek a hazai és a közösségi szabványok esetleg még meglévő különbségeivel kapcsolatosak. Ennek ellénere megoszlanak a vélemények arról, hogy a külföldi tőkét az újonnan csatlakozó államok könnyebben vagy nehezebben tudják majd az országukban csalogatni. 44 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában A

működőtőke-beáramlás lassulásának lehetséges okai A régióban a csatlakozást követően komoly erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a működőtőkét az újonnan csatlakozók az országukba csalogassák. A külföldi működőtőke befektetésekért két területen próbálnak előnyöhöz jutni az új tagok: ki tudja felajánlani a legnagyobb adókedvezményeket, illetve ki tudja a legtöbbet ígérni a közvetlen pénzügyi támogatások terén, beleértve az infrastruktúrális beruházásokat is. Ez nem egyszerű feladat, hiszen ezeknek az országoknak a szigorű uniós normákkal összhangban kell ezeket a kedvezményeket meghatároznia. Az uniós szabályok meghatározzák, hogy egy bizonyos fejlettségű területen a beruházások értékének mekkora hányadát teheti ki az összes támogatás. Magyarország legelmaradottabb régióiban ez 50 százalék, Pest megyében 40 százalék, Budapesten 35 százalék, de az úgynevezett érzékeny iparágakban pl.

autóipar, a beruházás értékének csupán 10 százalékát kaphatja meg a beruházó. A nagyberuházások megszerzésében nagy jelentőségű az 50 millió euró feletti termelőberuházások illetve a 25 millió euró feletti szolgáltató tevékenységek, beleértve a vevőszolgálatok (call centerek) és külföldre kihelyezett szolgáltatások (outsourcing) támogatását célzó komplex szubvenció-csomag – adókedvezménnyel, állami földvásárlással és infrastruktúra- fejlesztéssel, valamint támogatott foglalkoztatással és átképzéssel. Ilyen fajta csomagokat a csehek és a szlovákok tavaly óta osztogatnaki. Magyarország néhány hónapja pályázik nagyberuházásokra, idén egyedi kormánydöntések alapján odaígértek a befektetőknek 10 milliárd forintot. Azt, hogy mennyit szán a kormány erre a célra, nehéz lenne megmondani, hiszen a 11,6 milliárd forintos befektetési előirányzatból számos más, pályázaton elnyerhető támogatást nyújt

majd a Gazdasági és Közlekedési minisztérium, az előirányzat a kormány engedélyével túlléphető. A közép-keleteurópai országok igyekeznek minél alacsonyabb társasági- illetve nyereságadókkal csábítani a külföldi befektetőket. Ezt kivédendő, a németek és franciák uniós adóharmonizációt javasoltak, ennek keretében az EU meghatározná, hogy mekkora a legalacsonyabb uniós adó, amely alá senki nem mehetne. Az adóversenyben jelenleg a balti-államok állnak az élen, (alacsony 18 és 9, illetve 5 százalékos maximális áfa kulacsikkal, mérsékelt társasági adójukkal, valamint az egykulcsos személyi jövedelemadóval). A belgrádi kormány Európában a legalacosnyabb 45 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában szintre, 14-ről 10 százélkra tervezi levinni a társasági adót. Az adórendszer egyszerűsítése terén, 19 százalékos egyenadójával Szlovákia mindekit állva hagyott. A társasági adó, a

személyi jövedelemadó és az áfa kulcsa egységesen 19 százalék, az iparűzési adó pedig nem is létezik. Lengyelországban 2017-ig 100 százalékos társasági adókedvezmény vehető igénybe, Magyarország csak a már tavaly megkezdett beruházásokhoz nyújthatott ilyen kedvezményeket, és legfeljebb 2011-ig. Csehország az „egyablakos“ támogatási rendszerrel próbál minél több befektetők az országba csalogatni. A rendszer lényege, hogy a befektető csak egy, széleskörű felhatalmazással bíró állami szervvel tárgyal, így iktatva ki a bürokratikus akadályokat. Továbbá a befektetőnek azzal is segítséget nyújt, hogy világosan és kiszámíthatóan tájékoztatja, mekkora támogatásra számíthat. Csehország, Lengyelország és Szlovákia előretörése jórészt a későn jövők előnyeivel magyarázható, ebben a három országban most zajlik a privatizáció, ami Magyarországon már az 1990-es évtized első felében végbement. 6 Ezen

kedvezmények ellenére egyes szakértők úgy gondolják, hogy az EU-csatlakozás nyomán nem várható a működőtőke beáramlás látványos növekedése az újonnan csatlakozott országokban. A külföldi befektetők számára nem lesznek sokkal vonzóbbak a csatlakozó országok. A jövőben a kisebb befektetők is értékelni fogják a viszonylag alacsony kockázatot, de ezt ellensúlyozhatja a bérek várható emelkedése. India képzettebb munkaerőt, Kína pedig fejlettebb kutatás-fejlesztés kapacitásokkal rendelkezik, mint a csatlakozó országok, amelyek a tőkéért folytatott versenyben rendben alulmaradnak Ázsiával szemben. A befektetők főként cégfelvásárlási lehetőségeket, kisebb mértékben új kereskedelmi partnereket keresnek Közép-Európában. Magyarország és az Európai Unió tagállamai közötti iparcikk kereskedelemben nincsenek vámok és mennyiségi korlátozások, ez azt jelenti, hogy a csatlakozással, és a közös külső vámtarifák

átvételével Magyarország és közép- és kelet-európai versenytársai ugyanolyan feltételek közé kerülnek harmadik Európán kívüli országokkal szemben. Ennek következtében a vámszabad területek szabályozásának módosítása kedvezőtlenül érinti az Európán kívüli országokból származóműködtőke-importot. A közösségi szabályozás 6 Harc a külföldi befektetőkért – lemaradtak a magyarok – HVG, 2004.augusztus 16 46 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában alapján ugyanis a vámszabad területekre bevitt gépek és berendezések után is meg kell fizetni a vámot és az általános forgalmi adót is. A nyolc új EU-tagország 1990 és 2003 között 158 milliárd dollár működőtőkét vonzott, tavaly mindössze 11,4 milliárd dollár működőtőke érkezett a nyolc országba, fele a 2002es 23,6 milliárd dolláros éves rekordösszegnek. A működőtőke beáramlás lelassulását összefoglalva a

következőkkel lehet magyarázni: • A nyolc új tagállam már a csatlakozás előtt is kötöttségek nélkül kereskedhettek az EU tagországokkal. Az euróövezethez való csatlakozás újabb növekedést jelenthet, de ez csak a balti államok esetében várható a közeljövőben • A munkaerőköltségek emelkedése miatt Közép-Európában számos vállalat kivonult, és keletebbre tette át a székhelyét. • Az EU bürokratikus szabályainak betartásával tovább csökken a csatlakozó országok versenyképessége, ráadásul a külföldi befektetőknek nyújtott speciális adókedvezményeket az EU előírásai miatt meg kell szüntetni. • Az eurózónához közeledő országok valutái felértékelődnek, ami szintén elriaszthat néhány befektetőt. • Az uniós csatlakozásra történő felkészülés némi költségvetési fegyelmet és piacbarát reformokat kényeszerített rá a csatlakozókra, ám a belépéssel ez a fegyelem felbomolhat. 7 A

beruházás-ösztönzés és a megváltozott adókedvezmények Ezeknek az akadályonak a kivédésére Magyarországnak teljes mértékben meg kell változtatnia ösztönzőrendszerét, melynek eddig egyik legfontossabb eleme az adókedvezmény volt. Korábban pl ha valamelyik vállalat 1 milliárd Ft-ot meghaladó termék-előállítási beruházást indított el, az üzembe helyezést követő öt adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben legalább a beruházás értékének 5%-ával növeli árbevételét az előző évhez képest, akkor az 50%-nak megfelelő beruházási adókedvezményre vált jogosulttá. Ezen felül teljes adómentességet élveztek azok a 7 Egyre kevesebb tőke jut az újonnan csatlakozóknak – HVG, 2004. május 5 47 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában vállalkozások, amelyek legalább 10 milliárd forintot fordítottak termékek előállítását célzó beruházásra. Ezzel szemben az Európai Unióban az

adókedvezmény nem normatív, azaz az adókedvezményekre pályázatot kell benyújtani, melyek odaítéléséről eseti alapon, egyedileg döntenek. Az igénybevehető kedvezmények a beruházás arányától függ, tehát az Unió előírja, hogy mennyivel lehet kevesebb a kedvezmény a beruházott tőkénél, amely a befektett összegnél csak kisebb lehet, nagyobb nem. Az adókedvezményt a támogatási térkép alapján ítélik meg, ez a térképrégiók fejlettségi szintjét mutatja meg. Ennek alapján határozzák meg, hogy mely régiók jogosultak a kedvezményre, illetve, hogy mekkora lehet a maximális támogatás összege: • Azokban a régiókban, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át az adókedvezmény a beruházás maximum 50%-a lehet. • A fejlett régiókban ez a ráta 20-30% között mozog Ebben a rendszerben a beruházás nagysága alapján változtatják a támogatási intenzitás maximális értékét: • 50 millió euró

összegig nincs változás • 50 és 100 milllió euró közé jutó részre a regionális támogatási plafon maximum 50%-a adható • 100 millió eurót meghaladó részre pedig annak 34%-a Szakértők szerint ez a szabályozás javíthatja a kevésbé fejlett régiók tőkevonzó képességét, illetve elkerülhető az, hogy a fejlettebb országok magukhoz vonzzák a befektetéseket a kevésbé fejlettek elől. A szabályozást két kormányrendelet tartalmazza, melyek alapján a kedvezmények és a beruházás közötti arányszámot úgy kell meghatározni, hogy a támogatás összegét el kell osztani a beruházási költséggel. Bár a kedvezményeker pályázni kell, azaz egyedi elbírálás alapján ítéli meg a Kormány, ha a vállalkozás a jogszabály szerinti feltéleket teljesíti, akkor a Kormány nem mérlegelhet. Ez az EU –konform kedvezmény nem 10, hanem csak 5 évig vehető igénybe. 48 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában

Az EU-csatlakozás további hatása lehet a működőtőke beáramlására, hogy az EUtagállamban bejegyzett külföldi vállalatoknak nem kell adót fizetniük a kifizetett osztalék után. Ez lehetőséget ad arra, hogy anya- és leányvállalata cégcsoport szinten vagy konszolidáltan adózzon, azaz hogy az érdekeltségek által elért összevont nyereség után egyben, egyszerre kell adózni. Az adókedvezmények területén további változás, hogy az önkormányzatok 2003. március 31-től csak a 2,5 millió forint árbevételt meg nem haladó vállalkozásoknak adhatnak adókedvezményt. A csatlakozásból származó előnyök a tőkemozgás területén A csatlakozással megvalósult a tőke szabad mozgása, ezáltal a belső piac zavartalanul, torzulásoktól mentesen működhet. Korábban is a befektetett tőke a megfelelő profilehetőségeket és üzleti körülményeket keresve a legfejlettebb tagjelöltekre koncentrálódott, lényegében Lengyelországba,

Csehországba és Magyarországra áramlott a befektetések több mint 80 százaléka. A tőkebefektetések mutatói a társult országokban 16. sz táblázat Forrás: Becsey Zsolt: Az Európai Unió bővítésének előnyei az Európai Unió számára, 2001 Budapest 49 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Az EU országaiból érkező befektetések minden társult ország esetében meghaladták a teljes befektetések több mint felét, amit a fenti táblázatból is jól kiolvasható. Az Európai Unió országaiban ezzel szemben az EU-ból érkező befektétsek aránya körülbelül 60% körüli volt, azaz elmaradt a tagjelöltek hasonló mutatóitól. Ebből levonható az a következtetés, hogy már a tagság előtt is domináns volt az európai tőke a tagjelölt országokban, vagyis e téren az integráltsági fokuk igen magas. Az EU tagországok közül Németország adja a közép-kelet-európai térségben befektett tőke csaknem felét, de

jelentős befektető még Hollandia, Franciaország valamint Ausztria is . Ezeknek az országoknak a bővítés azért lehet kedvez működőtőke kihelyezés szempontjából, mivel így nőni fog befektetésük biztonsága és haszna. Az EU tagállamok befektetési súlya közép-kelet-európai térségben 17. sz táblázat Forrás: Becsey Zsolt: Az Európai Unió keleti bővítésének előnyei az Európai Unió számára, 2001 Budapest A csatlakozással a térségben a verseny is felerősödik annak érdekében, hogy ki tudja jobban az országba vonzani a tőkét. Ahhoz, hogy ez a verseny tiszta maradjon, az unió versenyjogi előírások alkalmazását írják elő, melyeket a most csatlakozó országoktól már 50 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában a tagság előtt kikényszerítette az Unió, így ezek betartása már nem jelent új elemet belépéskor. Az állami támogatási szabályozás azonban csak a csatlakozás után lesz jobban

átlátható. Az már a tagás előtt nyilvánvaló volt, hogy a közösségi forrásokból a legtöbb tagjelölt nem számíthat akkora támogatásra, mint a tagállamoknak, ezért néhány specifikus területen az állami támogatásoknak jelentős szerepük lesz. Az is nyilvánvaló, hogy a legtöbb tagjelölt országban erős állami szubvencióra épülő rendszert alakítottak ki, melyek átalakítása illetve lebontása még nem mind országban valósult meg. Állami támogatások mutatói néhány tagállamban és tagjelölt országban 18. sz táblázat Forrás: Becsey Zsolt: Az Európai Unió keleti bővítésének előnyei az Európai Unió számára, 2001 Budapest A versenypolitika terén ezért a bővítés egyik előnye az lesz, hogy átláthatóvá válik a nemzeti támogatáspolitika, vagyis nemcsak kormányzati, de a regionális és önkormányzati szinten nyújtott támogatások is nyomon követhetőek lesznek, amelyért a brüsszeli Bizottság a felelős.

Brüsszelben csak akkor tudják a támogatásokat utalni, ha az EU versenyjogi szabályozásának megfelel, és ehhez elengedhetetlen, hogy minden támogatás átlátható legyen. Ennek következtében a csatlakozó országoknak a beruházást ösztönző adókedvezményeit a közösségi szabályokna megfelelően kell korlátozniuk. Ezáltal lehetsége lesz, hogy csak a gazdaságilag fejletlen régiókban, illetve csak 51 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában meghatározott tevékenységre adjanak az új tagállamok támogatást. Az Unió célja a támogatások mérséklésének megvalósítása, tiszta versenyviszonyok teremtése. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Magyaországon 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan dolgozták ki a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), amely öt operatív program keretében határozza meg a fő támogatási prioritásokat , melynek az egyik része a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

(GVOP). A program összköltségvetése mintegy 155 milliárd Ft, ebből 110 milliárd Ft (70%) az EU Struktúrális Alapjából érkeik, 45 milliárd Ft (30%) pedig a magyar közszéfra hozzájárulása. A Nemzeti Feljesztési Terv általános célkitűzése az ország EU átlagához képest meglévő fejlettségbeli lemaradásának mérsékelése. Ennek alapvetőfeltétele a gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennáló magas növekedési üteme, amihez elengedhtetlen egy versenyképes, az egységes piacon is jól teljesíthető gazdaság. Amint az a lenti ábrán is látható a feltételek meglennének, mivel a magyar GDP növekedése az EU trendjét követi. 14. ábra: A magyar növekedés és az EU növekedése Forrás: Pongorné Csákvári Marianna [2004]: A magyar gazdaság versenyképességének lehetőségei az EU-ban, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 52 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Az NFT fő célja a

gazdasági versenyképesség növelése, a Gazdasági Versenyképesség Program pedig elsődlegesen a termelőszféra támogatását, a vállalkozások versenyképességének javítását tűzte ki célul. A beruházás-ösztönzés területén a program célja a külföldi beruházások regionális orientációjának az irányának a megváltoztatása a fejletlen területek felzárkóztatásának érdekében. A program feladata továbbá, hogy a szigetszerűen működő külföldi tulajdonú vállalatok hosszabb távra rendezkedjenek be Magyarországon, a beszállítói kapcsolatokat erősítse, valamint hogy érdekeltté tegye ezeket a vállatokat abba, hogy nyereségüket fejlesztési céllal visszaforgassák. A program része még, hogy az eddigi termelésorientált telepítési ösztönzést kiegészítsék a szolgáltató ágazatok letelepítésének elősegítésével, és ennek segítségével növeljék a magas hozzáadott-értékű termelés részarányát, valamint hogy

ezáltal fejlesszék a munkaerő minőségét is. Cél a gazdasági infrastruktúra fejlesztése is, amely az ipari parkok és logisztikai centrumok további fejlesztését jelenti. A lenti táblázat bemutatja, hogy a GVOP keretében milyen intézkedéseket kívánnak tenni a beruházás-ösztönzés érdekében. GVOP intézkedések a beruházás-ösztönzés érdekében 19. sz táblázat Forrás Intézkedések Leírás (millió) Korszerű technikai színvonalat képviselő és piacképes, 117 1.Az ipari és szolgáltatói szektor magas minőségű termékeket előállító termelőversenyképességének kapacitások kiépítése. Kele-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkzeő vállalati fejlesztse (szolgáltató-) központok magyarországi kialakításának támogatása, és beszállítiói integrátorok számának növelése és megerősítésük 2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése (alapinfrastruktrúra és telephelyek

kialakítása), az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások számának növelése, minőségük javítása. Inkubátorházak, innovációs és technológiai transzferközpontok létrehozása és fejlesztése, az ipari parkokon belül és kívül. A komplex logisztikai szolgáltatást nyújtó minőségi logisztikai kapacitások létesítése. 17 53 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában 3. Proaktív beruházásösztönzési A Magyarországra települt vállalkozások profitjának tanácsadás befektetéséhez és új befektetők vonzásához kapcsolódó pro-aktív befektetés-ösztönzési szolgáltatás, pro-aktív célzott befektető-kereső akciók, konferenciák, üzletember találkozók, lehetséges befektetők és helyi önkormányzatok, valamint külföldi tulajdonú nagyvállalatok és beszállítóvállalkozások közötti partnerközvetítői tevénykeség. Forrás: www.nkthgovhu 6 A Magyar Kormány a Gazdasági Operatív

Versenyképesség program mellett a SMART HUNGARY beruházásösztönzési progam segítségével is igyekszik javítani az ország versenyképességén, ezen belül is a működőtőke-importot. Előrejlezések szerint a csatlakozást követően a magánosításra szánt cégeket, részvényeket többre értékeli a piac, mint ha Magyarország kimaradt volna az Unióból. A csatlakozást követően nagyobb tőkeáramlás várható távközlésbe, a gépjárműiparba, logisztikába, az élelmiszeriparba, az építő- és építőanyagiparba, az ingatlanügyletekbe (lsd. Táblázat) Ha az unión kívül maradtunk volna, a beáramlás mértéke megközelítőleg a felére csökkent volna, mivel a műkdötőke számára vonzóbb lenne a régió más új EU-tagállamaiban való befektetés. Az uniós csatlakozás potenciális nyertesi és vesztesei (egyenleg-mutatók) 20. sz táblázat Forrás: Az EU-csatlakozás hatása a gazdaságra, www.kopdathu/kutatás/tanulmanyok/EU-csatlakozás

Összefoglalásként megállapítható, hogy a külföldi működőtőke-import ösztönzésének magyarországi jogi és gazdaságpolitikai keretei kialakultak, az EU-csatlakozás nyomán 54 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában összhangban vannak a közösségi jogszabályokkal. Az adott feltételrendszerben az EUtagság követelményeit is figyelembe véve nemigen van mód olyan ösztönzők bevezetésére, amelyek ugrásszerű változást eredményezhetnek a külföldi működőtőke beáramlásában. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a külföldi működőtőke szempontjából Magyarország csak akkor lehet a nyertese, ha nem csupán a jogharmonizációs feladatait teljesíti, de fel is készül a változások hatásaira, képes lesz azok proaktív és hatékony irányítására, a lehetősége kihasználására. Emiatt egyre fontosabbá válik a további befektetési szolgáltatások megteremtése, a megfelelő infrastruktúra

kiépítése, a vállalkozói szféra tájékoztatása a lehetőségekről. 55 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon a rendszerváltást követően a külföldi működőtőke-beáramlás igen fontos szerepet játszott a magyar gazdaság fejlődésében. Ehhez hozzájárult a privatizáció megindulása valamint a magyar kormány beruházásösztönző politikája, az alacsony munkaerőköltségek és földrajzi elhelyezkedése. Ezeknek az adottságoknak volt köszönhető, hogy Magyarország külföldi működőtőke-beáramlás tekintetében a térségben sokáig vezető helyet foglalt el. Vitathatatlan tény, hogy a külföldi tőke segítségével átrendeződött a magyar gazdaság struktúrája, Magyarország exportszerkezete is megváltozott, növekedésnek indult. A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek keletkeztek, a külföldi vállalatok egy újfajta vállalati kultúrát, szemléletet hoztak be

magukkal, és ezzel együtt jelentős technológiai fejlesztés is megindult a gazdaságban. Az elmúlt egy-két évben azonban a külföldi tőkebeáramlás lassulása figyelhető meg, a beruházások helyett a kivonulásoktól volt hangos a sajtó. Ez a folyamat a következőkkel magyarázható: a külföldi vállalatok elsősorban az olcsó munkaerő miatt jelentek meg hazánkban, és az évek múlásával, valamint a fejlődés előrehaladtával a munkaerőköltségek jelentős mértékben megnövekedtek, így az egyik legfontosabb előny, amely Magyarországot vonzóvá tette a beruházók számára, szépen elolvadni látszik. Azok a külföldi befektetők, akik számára elsődleges szempont az olcsó mukaerő, az olcsóbb országokat választják, mint pl. Kína vagy India A másik ok, hogy a privatizáció folyamata tulajdonképpen befejeződött. Már csak néhány nagyvállalat van, amit a magyar kormány privatizálna szeretne. Idén ősszel vitatott körülmények között

eladták a Nemzeti Tankönyvkiadót, a Malév privatizálása is folyamatban van, egyelőre érdemi vásárló hiányában sikertelen. 2004 december 5-én népszavazás keretében tették fel a kérdést, miszerint akarjuk-e, hogy a kórházakat privatizálják. A szavazás eredménytelen volt, de komoly feszültséget okozott mind a kormány és az ellenzék, mind pedig az állampolgárok körében. Hosszasan lehetnek tanulmányozni, mi történne akkor, ha a kórházak és egészségügyi intézmények valóban magánkézbe kerülnének, és lehetőség lenne magyar vagy akár külföldi tőke bevonására. Az EU-csatlakozás is módosította külföldi működőtőke-beáramlásnak feltételeit. Korábban a kedvező adózási feltételek és beruházás-ösztönzési politika, ám most, hogy 56 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában az Európai Unió tagja lett Magyarország be kell tartani a Közösség által meghatározott szabályokat normákat. A

működőtők-importtal kapcsolatban van, aki úgy gondolja, hogy hátrányosan fogja érinteni Magyarországot a csatlakozás, hiszen a korábban versenyelőnyt jelentő tényezők fokozatosan elvesztik jelentőségüket, vagy akár teljes egészében megszűnnek. A másik tábor viszont azon a véleményen van, hogy a csatlakozás kedvező hatással lesz a beruházásokra, hiszen Magyarország – mint EU tag – kevesebb kockázatot rejt magában. Az EU-csatlakozás komoly kihívást jelent a magyar gazdaság számára, hiszen az EUtagság előtti állapothoz képest a közösségi jog hatályának kiterjedése, a közösségi joganyag és a nem jogszabályi formát öltő műszaki szabványok, termékmegfelelési követelmények és egyéb napi gyakorlat alkalmazása EU-tagként a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét rövid távon hátrányosan érinti. A módosult szabályozási való illeszkedés és a Közösség egységes belső piacába való integrálódás

pótlólagos költségekkel jár a gazdasági szereplők számára, miközben a tagság előnyei később jelentkeznek. Összegzesként el lehet mondani, hogy a magyar gazdaságnak egy újfajta növekedési pályára kell állnia a megváltozott külső és belős körülményeknek megfelelően. A külföldi működőtőke-áramlás iránya világviszonylatban is megváltozott, követni kell a globalizációval járó változásokat, és természetesen az EU-tagság is teljes mértékben megváltoztatta a tőkeáramlás lehetőségeit. A megváltozott körülmények között elsődleges szempont a nemzetközi versenyképesség javítása és a versenyképességi hátrányok mérséklése, amely a szűkülő eszköztárú gazdaságpolitika prioritásainak átrendezését, a vállalati szféra mozgástere javításának szolgálatába állítását teszi szükségessé. Végezetül azt a következtetést lehet levonni, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás kettős hatással volt

a magyar gazdaságra. A pozitív hatások közé tartozik, hogy a külföldi tőke egyes magyar ágazatokat a termelékenység nyugat-európai szintjére emelt, a magyar gazdaság tekintélyes része modernizálódott, alapvetően átalakult a külkereskedelem orientációja és termékstruktúrája. Ezzel szemben azonban megfigylhető az ország „kettészakadása“ is, hiszen a Budapest-központúság erősödésében a külföldi tőke is szerepet vállalt. Elmaradt a keleti országrész felzárkóztatása, ami mögött jórészt a munkaerőpiaci és infrasturkúrális fejlesztések folyamatos halogatása áll. A gazdasági 57 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában szerkezet átakulásában is aránytalanságok figyelhetőek meg, a külföldi cégekhez nem kapcsolódó, azokkal versenyben álló magyar cégek számára egyelőre versenyhátrányt jelent a jelenlegi helyzet. Ezért is fontos feladata a magyar kormánynak, hogy támogassák a hazai

kis- és középvállalkozásokat. A kormányzatnak minél hamarabb választ kell találnia a felmerülő problémákra, hiszen a gazdaság növekedésének szempontjából elengedhetetlen a versenyképesség megtartása. Megoldást kell találni a munkaerő-költséggel kapcsolatos kérdésekre, az infrastruktúrális hiányosságokra, a hazai vállalatok jelenlegi helyzetére, az EU-csatlakozással járó kihívásokra. Úgy gondolom, hogy a multinacionális cégekre szükség van – én is egy ilyen vállalatnál dolgozom – de meg kell találni azt az egyensúlyt, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság tovább növekedjen, de úgy, hogy ebből ne csak a külföldi befektetők profitáljanak, hanem a hazai vállalkozások is. Az elmúlt években így is elég külföldi tőke érkezett hazánkba, nem tartom megoldásnak, ha mindent el akarnak adni, hiszen akkor előbb vagy utóbb teljese kiszolgáltatott lesz a magyar gazdaság a külföldi befektetők kezében. 58 A

külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában FELHASZNÁLT IRODALOM Becsey Zsolt [2001]: Az Európai Unió keleti bővítésének előnyei az Európai Unió számára, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest Dr Kovács Árpád [1997]: A privatizáció folyamata Magyarországon (1990-1997), „The Second International Capital Markets Conference”, London Fazekas Károly [2000]: A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerőpiac regionális különbségeire Magyarországon, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest Halmos Kornél [2003]: A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon, Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest Az ipari parkok szerepe a kormány befektetés politikájában, www.gmhu Kádár Szabolcs – Markovszky Szabolcs [2003]: A külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon, BFK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest A külföldi működőtőke

bevonása 1990 és 1998 között (ágazati és területi) elemzés [1999] Gazdasági Minisztérium, Budapest Losoncz Miklós [2004]: A versenyképesség alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban és az EU-belépés várható hatásai, GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest A magyar gazdaság 2003-ban [2004] Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest Molnár László [2004]: A befektetések ágazati és regionális szerkezete és hatása az ágazatok és régiók versenyképességére, GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest Molnár László [2004]: A befektetők regionális hovatartozásának szerepe az érdekek alakulásában, GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest Molnár László – Lőrincz Vilmos [2004]: A külföldi tőkebefektetéseket befolyásoló világgazdasági eredetű és belső makrogazdasági tényezők, GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest Pongorné Csákvári Marianna [2004]: A magyar gazdaság versenyképességének lehetőségei az EU-ban, Gazdasági

és Közlekedési Minisztérium, Budapest, Réthy Imre [2004]: Befektetésösztönzés és külföldi működőtőke-befektetések Magyarországon, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest Semjén András: A magyar gazdaságban lezajlott változások, 1989-1996 [1997]: Országos Közoktatási Intézet, Budapest 59 A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság modernizálásában Vértes András – Losoncz Miklós [2004]: A befektetések ösztönzésével kapcsolatos magyar érdekek, elképzelések, GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest 60