Kereskedelem | Elektronikus Kereskedelem » Dr. Kolozsi Sándor - Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben

Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben dr. Kolozsi Sándor osztályvezető Reklámfelügyeleti és e-kereskedelmi Osztály A jogi szabályozás aspektusai EU-alapelvek: • a tőke, a munkaerő, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása • kereskedelmi szólásszabadság • fogyasztók információhoz való joga Jogi korlátok Versenyjog Fogyasztóvédelem Az Interneten való megjelenés formái  „egyszerű” megjelenés  tartalomszolgáltatás  reklámtevékenység  effektív kereskedelmi tevékenység Fogalmi megközelítés Információs társadalmi szolgáltatás minden olyan szolgáltatás, amelyet általában díjazás ellenében, távolról, elektronikus úton, a szolgáltatás címzettje egyéni kérésére nyújtanak Fogalmi megközelítés Információs társadalmi szolgáltatás 2001. évi CVIIItörvény elektronikus úton, távollévők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek

igénybevételét a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg kezdeményezi, továbbá mindazon ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollévők részére, az igénybevevő egyedi kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások, amelyek a szolgáltató, illetve az igénybevevő részéről nem az Alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartozik Fogalmi megközelítés Információs társadalmi szolgáltatás Ide sorolható bármilyen B2B vagy B2C viszonylatban nyújtott szolgáltatás Internet-hozzáférés biztosítása, tárhely-biztosítás Bulletin Board Service (BBS) fenntartás kereső- és portálszolgáltatás online termékértékesítés online kulturális szolgáltatás Fogalmi megközelítés Az elektronikus kereskedelem fogalma Business to business (B2B) a piaci szereplők között zajló elektronikus kiskereskedelem Business to administration (B2A) a piaci szereplők és a hatóságok között zajló elektronikus

kommunikáció Business to consumer (B2C) a piaci szereplők és a fogyasztók között zajló elektronikus kiskereskedelem Az EU-normák és a hazai szabályozás megfelelősége 97/7/EK irányelv a távollévők közötti szerződésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelemről 17/1999. (II5) Kormrendelet a távollévők között kötött szerződésekről 2000/31/EK irányelv az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről 2001. évi CVIII törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 84/450/EGK irányelv a tagállamok megtévesztő reklámozásra vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítéséről 1997. évi LVIII törvény a gazdasági reklámtevékenységről A hatályos szabályozás rövid áttekintése 1997. évi LVIII törvény a gazdasági

reklámtevékenységről • • a reklámjelleg felismerhető feltüntetésének kötelezettsége burkolt reklám tilalma általános előírások – speciális követelmény a csomagküldő kereskedők vonatkozásában termékspecifikus tilalmak és korlátozások A hatályos szabályozás rövid áttekintése 2001. évi CVIII törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről fogalmi meghatározások a szolgáltatók felelősségének meghatározása • tájékoztatási, adatközlési kötelezettség • kéretlen kereskedelmi e-mailek (spam) küldésének szabályozása (opt-in rendszer) A hatályos szabályozás rövid áttekintése 17/1999. (II5) Korm rendelet a távollévők között kötött szerződésekről • • • technológiai megközelítésű definíció – az előírások az áruértékesítéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek és a fogyasztók

között egy vagy több távközlési eszköz használata útján létrejövő szerződések távközlő eszköz – minden olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződési nyilatkozat megtételére széles körű tájékoztatási kötelezettség indokolás nélküli elállási lehetőség biztosítása (8 nap) Reklámozási módozatok az Interneten     a reklámozó saját web-oldala  a cég bemutatása, szöveges, képes leírások, akciók, játékok, vásárlási lehetcség banner  más web-oldalakon elhelyezett reklámok, amelyekre „ráklikkelve” eljuthatunk a reklámozó web-oldalára pop-up  egy klikkelés után külön, meglepetésként megnyíló ablakban jelenik meg a reklám, ahonnan természetesen szintén el lehet jutni a reklámozóhoz cookiek a felhasználó gépéről kereskedelmi szempontból hasznosítható információt közvetítenek a szolgáltató és a reklámozó felé Az internetes reklám specifikumai

     interaktivitás  a fogyasztó nem csupán passzív célszemély, folyamatos „visszacsatolásra” van lehetőség „rich media”  magában foglalja a videót, a szöveges információkat, a hangot és a közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségét pontosan meghatározható célcsoport  a hagyományos médiumokhoz hasonlóan a web-oldalak is specializálódnak mérhető hatékonyság banner - click-trough - cookiek alacsony közzétételi költség  attól függően, hogy saját vagy idegen honlapon történik a közzététel Miért kell külön foglalkozni az internetes reklámmal? Magyarország ma:  a 15 éven felüli lakosok csak mintegy 5 %-a használja az Internetet  a magyar háztartások csak mintegy 2,5 %-a rendelkezik internetcsatlakozással De!  rendkívül dinamikus fejlődés  a Deloitte Consulting becslése szerint 2002-ben világszerte már több mint 200.000000 ember használja majd rendszeresen az Internetet 

az online hirdetési piac hazánkban is dinamikus növekedésnek indult Hazai online reklámköltés * Szakértői becslés (Forrás: Carnation Research) A speciális jogi szabályozás szükségességének okai      globális média  egy adott országban közzétett reklám a világ bármely pontján lekérhető globális szabályozás szükséges  a nemzeti jogok harmonizálása + nemzetközi szintű normák (EU) a gyermek- és fiatalkorúak védelme  a negatív tartalmak közzétételének, illetve letöltésének megakadályozása (erőszak, pornográfia) a „kéretlen kereskedelmi e-mail”  alkotmányjogi, magánjogi vonatkozások ≈ direkt marketing cookiek - adatvédelmi kérdések Alkalmazhatóak-e a hatályos magyar jogszabályok az Interneten közzétett reklámokra?     a belföldi székhellyel (telephellyel, fiókteleppel rendelkező reklámozókkal szemben hazai szolgáltató által közzétett reklámok esetén

igen gyermek- és fiatalkorúak egészséges fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének károsítása, de csak ha reklám termékspecifikus tilalmak  ne szóljon gyermek- és fiatalkorúakhoz (vodkaman) eljárási gyakorlat  vényköteles gyógyszerreklámok a hazai web-oldalakon Külföldi reklámozó és szolgáltató által közzétett reklámok speciális vonatkozásai      ki a reklámozó? ki a közzétevő? mi a közzététel helye? alkalmazható-e a nemzeti jog? ha igen, hogyan foganatosíthatók a szankciók? Az elektronikus kereskedelem, mint jogi jelenség  Az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX7) KeM rendelet   Csomagküldő kereskedés Definíció:  a kereskedő kizárólag az áru ismertetőjét (katalógusát) juttatja el a vásárlóhoz, vagy reklámban hívja fel az árura a figyelmet, és az ismertető, illetve reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja

(szállíttatja) a megjelölt címre Az effektív kereskedésre vonatkozó szabályok Fogyasztóvédelmi törvény: 1. § E törvény hatálya - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) a Magyar Köztársaság területén végzett mindazon tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. Az effektív kereskedésre vonatkozó szabályok Fogyasztóvédelmi törvény: e) Fogyasztó: az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. A fogyasztó információhoz való jogának

érvényesülése garanciák „statikus” tájékoztatás Elektronikus kereskedelemről szóló tv. „dinamikus” tájékoztatás Kormányrendelet a távollévők között kötött szerződésekről Az elektronikus kereskedelem fogalma 2001. évi CVIII törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről : Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje; Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg kezdeményezi, továbbá mindazon ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollevők részére, az igénybe vevő egyedi

kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások, amelyek a szolgáltató, illetve az igénybe vevő részéről nem az Alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartoznak Az effektív kereskedésre vonatkozó szabályok az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII törvény - statikus adatszolgáltatás elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok szolgáltatói felelősség Adatszolgáltatás        4. § (1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon magyar nyelven közzétenni legalább az alábbi adatokat: a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, a képviselőjének nevét is; b) a szolgáltató lakcímét, székhelyét, telephelyét; c) a szolgáltató elérhetőségeit,

különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét; d) amennyiben a szolgáltató tevékenységének végzéséhez jogszabály nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő, a szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát; e) amennyiben a szolgáltató tevékenysége jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt a jogszabály megjelölésével, a felügyeleti hatóság megnevezésével és elérhetőségével; valamint a felügyeleti hatóság engedélyének számával; f) amennyiben tevékenységére szakmai vagy etikai előírások irányadóak, az azokra való hivatkozást elérhetőségük megjelölésével; Adatszolgáltatás       g) a szolgáltató adószámát; h) amennyiben a szolgáltató valamely - az adott szolgáltatással összefüggő szakmai kamara tagja, annak megnevezését; i)

amennyiben természetes személy szolgáltató vagy a szolgáltató szervezet tagja vagy vezetője - az adott szolgáltatással összefüggően - ilyennel rendelkezik, tudományos vagy szakmai fokozatát és megszerzésének helyét; j) amennyiben a szolgáltató minősítését vagy akkreditációját törvény írja elő, a minősítő, illetve akkreditáló okirat adatait, elérhetőségét; k) az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 8 §-nak megfelelő tájékoztatást (2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen tájékoztatni kell az igénybe vevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a szolgáltatást

terhelő közterheket, illetve az igénybe vevőhöz történő eljuttatás minden költségét. (3) A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről Az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok        5. § (1) Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybe vevő ajánlatának elküldését

megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni; b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; d) a szerződés megkötésének, valamint a szerződésnek a nyelvéről; e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető. Az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok       (3) A

szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől. 6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását ajánlatának elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen eszköz hiányában az igénybe vevő nyilatkozata nem minősül ajánlatnak. (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő ajánlatának megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő ajánlatának elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik meg az igénybe vevőhöz, az igénybe vevő ajánlati kötöttsége megszűnik. (3) Az ajánlat és annak visszaigazolása akkor tekintendő a másik szerződő félhez

megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. (4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak. (5) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján létrejött szerződések esetén. Az effektív kereskedésre vonatkozó szabályok A távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5) Korm rendelet A szerződéskötés módszere: távközlő eszköz bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz: a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány,a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az

automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex, az elektronikus levél, a telefax és a televízió Fogyasztóvédelmi előírások  Jogi garanciák      Széles körű dinamikus tájékoztatás Elállás Védelem a zaklató jellegű reklámüzenetektől Bizonyítási teher A fogyasztói „hallgatás” értelmezése Tájékoztatási kötelezettség I.          a gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról; a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól; az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is; szükség szerint a szállítás költségéről; a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről; az elállás jogáról; a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg; az

ajánlati kötöttség idejéről; a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor (2. § (1) bekezdése) Tájékoztatási kötelezettség II.     Az elállási jog részleteit; A gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti; A szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását; A szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja Az elállás gyakorlása  Objektív elállás Szubjektív vagy szankciós elállás  Elállás a Korm. rendelet szerint:     8 munkanapon belül az áru visszaszolgáltatása mellett a vételárat

haladéktalanul, legkésőbb 30 napon belül köteles visszatéríteni Az e-kereskedés további szabályai  30 napos teljesítési határidő  A fogyasztó által meg nem rendelt áruk és szolgáltatások kérdése  Az ajánlat hallgatólagos elfogadásának kizárása  Bizonyos eszközök igénybevételének korlátozása  Bizonyítási teher szabálya  Eltérés csak a fogyasztó javára Eljáró hatóságok  Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény megsértése esetén • Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és területi szervei  A távollévők között kötött szerződések kormányrendeleti szabályainak megsértése esetén • Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek Szankciók  47. § (1) Ha az eljáró hatóság eljárása során    a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, c) elrendelheti

a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru forgalomból való kivonását, d) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni. ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a 47. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban foglaltakat, ha erre halaszthatatlanul szükség van. (2) Az eljáró hatóság vezetője elrendelheti a hozott határozat azonnali végrehajtását.      Ellenőrzések 2005-ben - folyamatos

reklám-monitoring - az elektronikus kereskedelmi folyamat átfogó ellenőrzése A hazai online kereskedelem alakulása 2500 2000 1500 1000 500 0 1999 2000 2001 2002 Az aktív internetezők vásárlási szokásai 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tervezi-e, hogy a következő hat hónapban vásárol az Interneten? nem igen már vásárolt online még nem vásárolt online Az e-kereskedelem megjelenése az EU fogyasztóvédelmi stratégiájában Fő cél: a bizalomerősítés Alap: eEurope Benchmarking Report 2002. Cél: közös és összetartó közeg létrehozása, biztosítva azt, hogy a fogyasztók EU szerte bizalommal viszonyuljanak a határon átnyúló kereskedelemhez a határon átnyúló vásárlás reális lehetőségének megteremtése Eszközök: egyszerűbb és általánosabb jogszabályok a jogszabályok EU szerte hasonló szintű végrehajtása hozzáférhetőbb fogyasztói tájékoztatás és oktatás hatékony jogorvoslati mechanizmusok

Az e-kereskedelem megjelenése az EU fogyasztóvédelmi stratégiájában Jogalkotás Az eEurope Benchmarking Report megállapítása: a biztonságot fenyegetők elleni védelem erősítésének folyamata még mindig lassú, annak ellenére, hogy az állami- és a magánszektornak számos kezdeményezése volt, mint pl. az elektronikus aláírásra vonatkozó direktíva elfogadása Megfogalmazott cél: a Bizottság és a tagállamok intézkedések sorát fogják meghozni az elektronikus kereskedelem biztonságának fokozása céljából, mely tartalmazná a tudatosság fokozását, a technológiai támogatást, a törvényi szabályozást és a nemzetközi koordinációt Az e-kereskedelem megjelenése az EU fogyasztóvédelmi stratégiájában Végrehajtás hatékony együttműködés szükségessége a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása érdekében Meglévő együttműködési eszközök: International Consumer Protection and Enforcement Network (ICPEN - IMSN) –

információ-szolgáltatás – a törvényvégrehajtó hivatalok nemzetközi együttműködésének ösztönzése CLAB („clauses abusives) – tisztességtelen szerződési feltételek adatbázis – bírósági ítéletek, közigazgatási határozatok – önkéntes megegyezések – peren kívüli vitarendezések, döntőbírósági ítéletek Köszönöm a figyelmet! kolozsi@fvf.hu