Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés

2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés 1. Számviteli törvény – hazai és nemzetközi számvitel Egységesítési törekvések a globalizáció miatt. Eltérő szabályok (US GAAP – amerikai számviteli standardok, EU számviteli irányelvek, IFRS – nemzetközi számviteli standardok) Három elemet kell megerősíteni: Színvonalas, kötelező, világos elvekre épülő standardokra van szükség. Befektetőkkel és a közvéleménnyel szemben felelősséget vállaló számviteli szakmára van szükség, amely független, biztosítja a standardok alkalmazását. Hatékony felügyelet és egyéb ellenőrzési eljárások. 2. A számviteli törvény hatálya 2000. évi C törvény, 2001 január 1-jén lépett hatályba Hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelyek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. • • • • • Vállalkozók Az

államháztartás szervei Az MNB Egyéb szervezetek A felsoroltak és/vagy természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmények. Hatálya kiterjed külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére is. Hatálya nem terjed ki: • Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi képviseletére • Polgári jogi társaságra • Építőközösségre • Egyéni vállalkozásra • Az Egyszerűsített Vállalkozói Adó törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra. 3. Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés 3.1 Beszámolás Az éves beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni Az adatokat 1000 Ft-ban (ha a mérleg-főösszeg meghaladja a 100 milliárd Ft-ot, akkor millió Ft-ban ) kell megadni. 1 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Kivéve: Devizabelföldi társaságok A beszámoló formája függ: • az éves nettó árbevételtől, • a

könyvvezetés módjától, • a mérleg-főösszegtől, • a foglalkoztatottak létszámától, • a vállalkozási formától. A beszámoló lehet: • Egyszerűsített beszámoló • Egyszerűsített éves beszámoló • Éves beszámoló • Összevont (konszolidált) éves beszámoló Egyszerűsített beszámolót készíthet a vállalkozás, ha a számviteli törvény illetve a kapcsolódó kormányrendeletek engedik. Az egyéb szervezetek (kormányrendelettől függően vezethetnek egyszeres könyvelést Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a vállalkozás, ha az adott vállalkozásnál két egymást követő évben • a mérleg-főösszeg nem haladja meg a 150 millió Ft-ot • az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 300 millió Ft-ot • a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt. NEM készíthet egyszerűsített éves beszámolót: • Rt, • konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás

magyarországi fióktelepe és olyan vállalkozás, amelynek üzleti éve eltér a naptári évtől (saját választás alapján). Éves beszámolót köteles készíteni minden kettős könyvelést folytató vállalkozás, kivéve, ha egyszerűsített éves beszámolót készít. Konszolidált éves beszámolót köteles készíteni az a vállalkozás, amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. A konszolidált éves beszámolóra kötelezett vállalkozás illetve leányvállalata nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. 3.2 Üzleti év Az az időtartam, amelyről a beszámolót el kell készíteni. 2 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Eltérhet a naptári évtől: • Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér. • Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi leányvállalatánál, ha bevonták a

konszolidálásba és az anyavállalatnál is eltér. Kivéve:  Hitelintézetek  Pénzügyi vállalkozások  Biztosító cégek • Európai részvénytársaságnál, kivéve hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosító cégek Üzleti év megváltoztatása: • 3 beszámolóval lezárt üzleti év után VAGY • Az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén A létesítő okiratot ennek megfelelően kell módosítani. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az egy üzleti évvel korábbi bázisadatokat (mérleg, eredmény-kimutatás) is fel kell tüntetni. Az üzleti év általában 12 hónap. Rövidebb lehet előtársasági időszakban, az ezt követő üzleti évben, naptári évről nem naptári évre történő váltás esetén, átalakulásnál megszűnő, felszámolás alatt álló vállalkozásnál 3.3 Könyvvezetés Az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenység során előforduló, vagyoni, pénzügyi,

jövedelmi helyzetére kiható eseményekről (törvényi szabályok szerint) folyamatos nyilvántartást vezet és az üzleti év végén lezárja. Lehet egyszeres és kettős könyvelés. A törvényi hangsúly a beszámolón van, annak tartalmát szabályozza. Csak magyar nyelven történhet. 3.4 Az alkalmazott könyvviteli rendszerek megváltoztatásának szabályai Egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre váltás: Saját elhatározás alapján bármely év január 1-jén lehetséges. Kötelező, ha a vonatkozó kormányrendelet előírja Kettős könyvvitelről egyszeres könyvvitelre váltás: Ha a vonatkozó kormányrendelet szerint van rá lehetőség, január 1-jén tehető meg. 3 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés 3.5 Számviteli alapelvek: 1. Vállalkozás folytatásának elve 2. Teljesség elve 3. Valódiság elve 4. Világosság elve 5. Következetesség elve 6. Folytonosság elve 7. Összemérés elve 8. Óvatosság elve 9. Bruttó

elszámolás elve 10. Egyedi értékelés elve 11. Időbeli elhatárolás elve 12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben 13. Lényegesség elve 14. Költség-haszon összevetésének elve 3.6 Számviteli politika A vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, a törvény végrehajtását biztosító módszerek és eszközök összessége. A vállalat feladata eldönteni, milyen célt (nyereségmaximalizálás/-minimalizálás, egyenletes eredményalakulás) tűz ki maga elé A számviteli politika keretében el kell készíteni: • Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát. • Az eszközök és források értékelési szabályzatát. • Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályokat. • A pénzkezelési szabályokat. A számviteli politikát a gazdasági társaság megalakulása után maximum 90 nappal el kell készíteni. 4 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és

könyvvezetés Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata: • Ha a vállalkozás vezet a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, akkor a mérlegforduló napon nincs leltározási, csak leltár összeállítási kötelezettsége. • Ha a vállalkozás nem vezet ilyen nyilvántartást, akkor a leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értében kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél egyeztetéssel köteles elvégezni. • A leltározási szabályzatot a számviteli politikával és az annak részét képező további szabályzatok előírásaival összhangban kell összeállítani. Tartalmaznia kell: • A leltározás módját, időpontját. • A leltározás előkészítése során elvégzendő feladatokat. • A leltározás végrehajtását (eszközök/források leltározása) • A leltárértékelés technikai szabályait. • A leltáradatok feldolgozásának módját.

Selejtezési szabályzat: Célja, hogy a vállalkozás vezetője a vállalkozás vagyonának védelméért felelősséget vállalhasson. Szabályozni kell: • A felesleges vagyontárgyak feltárásának rendjét. • A felesleges vagyontárgyak értékesítésének rendjét • A selejtezés rendjét Az eszközök és források értékelési szabályzata: Úgy érdemes összehangolni a számviteli politikával, hogy együtt zárt rendszert alkossanak és ne legyenek átfedések, ismétlődések. Nincs előírt, kötelező séma. Az általános értékelési szabályok ismertetése után célszerű a mérleg felépítése szerint ismertetni az alkalmazni kívánt értékelési szabályokat. Csak azokat az eszköz/forrás értékeket érdemes szabályozni, amelyekkel a vállalkozás rendelkezik vagy a jövőben rendelkezni fog. Önköltség-számítási szabályzat: A gazdasági szervezet igényeinek megfelelően kell összeállítani. A vállalkozás költség-önköltség számítási

munkájának alapdokumentuma. Szabályozni kell: • Az önköltségszámítás tárgyát (kalkulációs egység meghatározása) • A kalkulációs sémát, a kalkulációs költségtényezők tartalmát. • Az önköltségszámítás módszerét, a költséghelyek csoportosítását, a költségek elszámolásának menetét, felosztásának módszerét. • A költségek utalványozásának, elszámolásának, felosztásának bizonylati rendjét. • Az önköltségszámítás készítésének időpontját, a kalkulációs időszakot. • Az önköltségszámítás és a könyvviteli adatok egyeztetésének módját. • Az önköltség-számítási adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörének meghatározását. 5 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Nem kell önköltség-számítási szabályzatot készíteni • • • annak, aki egyszerűsített/egyszerűsített éves beszámolót készít ha a nettó

árbevétel mínusz ELÁBÉ/értékesített szolgáltatások értéke kisebb, mint 1 milliárd Ft. ha a költség nemek szerinti költségek teljes összege kisebb, mint 500 millió Ft Az önköltségszámítás módját rögzíteni kell. Pénz- és értékkezelési szabályzat: A pénz- és értékkezelési szabályzatnak szoros kapcsolatban kell lennie a vállalkozás • Szervezeti és Munkaszabályzatával, • Az utalványozási és aláírási jogkör szabályaival, • A bizonylati szabállyal, • Az iratkezelési szabályzattal, • A vagyon- és adatvédelmi szabályzattal, • A leltárkészítési és leltározási szabályzattal, • Az eszközök/források értékelési szabályzatával, • A selejtezési szabályzattal. Meghatározza a vállalat házipénztárának és a pénzkezelő helyek szervezeti és működési rendjét. 3.7 Sajátos értékelési szabályok: Lehetőség van az értékelési szabályoktól eltérő értékelésre: A vállalkozás

alapításánál, átalakulásánál, felszámolásánál, megszűnésénél, a vállalkozás értékesítése előtti értékelésnél. 4. Beszámolók tartalma és az éves beszámoló A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és annak változásáról ad valós képet. Tartalmaz minden eszközt, minden forrást, az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és mérleg szerinti eredményt, valamint tartalmaz olyan adatokat, szöveges indoklásokat, amelyek a fentiek bemutatásához szükségesek. Az éves beszámoló tartalma: • Mérleg • Eredmény-kimutatás • Kiegészítő melléklet Az éves beszámolóval egy időben üzleti jelentést is készíteni kell. A mérleg és az eredmény-kimutatás csak értékadatokat, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés mennyiségi, értékbeni adatokat és szöveges értékelést tartalmaz. Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és

az eredmény-kimutatás szerkezeti felépítésének, tagoltságának, valamint a mérlegtételek értékelési szabályainak állandóságával lehet biztosítani. 6 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Ha a vállalkozás egymást követő években változtatni akar a mérleg (eredmény-kimutatás) összeállításának módján, biztosítania kell az összehasonlíthatóságot. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítő mellékletben indokolni kell A mérlegben és az eredmény-kimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatait is. Ha ezek nem összehasonlíthatóak, a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Jelentős összegű hibák felmerülésekor a nem vitatott (jogerős) megállapításokat a mérleg és az eredmény-kimutatás minden egyes tételénél külön be kell mutatni. A hiba jelentős, ha az adott évre vonatkozóan nagyobb, mint a mérleg-főösszeg 2 %-a, illetve nagyobb,

mint 500 millió Ft (ha a mérleg-főösszeg 2 %-a nagyobb, mint 500 millió Ft). Egyszerűsített éves beszámoló: Szerkezete egyezik az éves beszámolóéval. Mélysége, tagoltsága eltér attól (összevont csoportokkal dolgozik) Tartalma: • Mérleg • Eredmény-kimutatás • Kiegészítő melléklet • Üzleti jelentést nem kell készíteni Konszolidált éves beszámoló tartalma: • Konszolidált mérleg • Konszolidált eredmény-kimutatás • Konszolidált kiegészítő melléklet Nem része, de el kell készíteni a konszolidált üzleti jelentést. 4.1 A mérleg fő szerkezete Mérleg „A” változata (90. oldal) Mérleg „B” változata (91. oldal) 4.11 Eszközök A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozás rendelkezésére bocsátott, a vállalkozás működését szolgáló befektetett és forgóeszközöket (kivéve a bérbe vett eszközöket), valamint az aktív időbeli elhatárolásokat. Befektetett eszközök: A vállalkozási

tevékenységet legalább egy éven túl szolgáló eszközök. Immateriális javak: • Nem anyagi eszközök (vagyoni értékű jog, kivétel ingatlanhoz kapcsolódó jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék) • Immateriális javakra adott előlegek • Immateriális javak értékhelyesbítése • Alapítás-átszervezés aktivált értéke 7 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Tárgyi eszközök: • Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jog, bérelt ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás, tenyészállatok, melyek tartósan szolgálják a vállalkozói tevékenységet • A felsorolt eszközökre adott előlegek, beruházások, valamint az eszközök értékhelyesbítése. Befektetett pénzügyi eszközök: • Olyan részesedés, értékpapír, adott kölcsön, ami után a vállalkozás tartós kölcsönre tesz szert és/vagy befolyásolási,

irányítási, ellenőrzési lehetőséget kap. • Ide tartozik a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése is. Forgóeszközök: Készletek, a vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgáló követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések, pénzeszközök. Készletek: • A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek  egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és amiket a termék-előállítás / szolgáltatásnyújtás során felhasználnak,  a tevékenység során változatlan állapotban maradnak,  több tevékenységi folyamatban vesznek részt, de a törvény szerint ide kell őket sorolni,  egy éven belül használódnak el,  a termelés / feldolgozás valamely fázisában vannak,  elkészült állapotban értékesítésre várnak. Követelések: • Azok a szerződésből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett

fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. • Itt kell kimutatni a vevőköveteléseket, a váltóköveteléseket és az egyéb követeléseket. Értékpapírok: Forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedések, visszavásárolt saját részvények, üzletrészek és a vállalkozás által ellenérték fejében megszerzett visszaváltható részvények. Pénzeszközök: Készpénz, elektronikus pénzeszközök, csekkek, bankbetétek. Aktív időbeli elhatárolások: (93-94. oldal) 8 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Eszközök értékelése: • A befektetett eszközöket és forgóeszközöket beszerzési illetve előállítási költségükön kell feltüntetni, szükség esetén ezt

csökkenteni kell az elszámolt értékcsökkenés és értékvesztés összegével, illetve növelni a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegével. • Kivéve a piaci áron értékelhető befektetett eszközöket és a valós értékelés alá vont eszközöket. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése: Mérlegbe állítható értékük = bekerülési érték – terv szerinti értékcsökkenés – terven felüli értékcsökkenés + visszaírt terven felüli értékcsökkenés. Befektetések értékelése: Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést • alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban illetve annak módosításában meghatározott értéken, • vásárlás esetén bekerülési értéken, • cégvásárlás esetén üzleti vagy cégértékkel csökkentett, negatív üzleti vagy cégértékkel növelt vételáron kell értékelni, amíg értékvesztést nem kell elszámolni. Ha a

mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Értékpapírok értékelése: • A kamatozó értékpapírt a kamattal csökkentett vételáron kell kimutatni, amíg nem kell értékvesztést elszámolni. • Esetlegesen értékvesztés visszaírása (a megfelelő esetben). • Csoportos beszerzés esetén az átlagos beszerzési ár vagy a FIFO szerint meghatározott beszerzési ár minősül vételárnak. Készletek értékelése: • Vásárolt készletek – bekerülési értéken (tényleges beszerzési áron, átlagos beszerzési áron, FIFO beszerzési áron) • Saját előállítású (termelésű) készletek előállítási költségen:  Tényleges előállítási költségen,  utókalkuláció szerinti közvetlen önköltségen,  norma szerinti közvetlen önköltségen,  eladási árból számított értéken,  FIFO szerinti

előállítási költségen, kell értékelni, amíg értékvesztést nem kell elszámolni. Értékvesztés visszaírással történő csökkentése megfelelő esetben. Ha a nettó árbevétel – ELÁBÉ – közvetített szolgáltatások értéke) > 1 milliárd Ft vagy a költségnemek szerinti költségek összesen nagyobb, mint 500 millió Ft, akkor a következő évtől alkalmazni kell az önköltség-számítási szabályzat ide vonatkozó rendelkezéseit (utókalkulációs számítás). A befejezetlen építési-szerelési/technológiai szerelési munkát a közvetlen önköltségen kell értékelni. 9 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Szállítóknak adott előlegek értékelése: Készletekre, beruházásokra, immateriális javakra adott előlegeket az ilyen címen átutalt öszszegben, elszámolt értékvesztéssel csökkentve, visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Követelések értékelése: A

követeléseket az elfogadott, elismert összegben, elszámolt értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A behajthatatlan követelést a mérlegben nem szabad kimutatni. Külföldi pénzértékre szóló követelések értékelése: Az elfogadott, elismert devizaösszeget a szerződés teljesítéskori vagy mérlegforduló napon érvényes devizaárfolyamon (az ismert 3 egyikén) kell értékelni, egyezően a valutapénztárban lévő valutával, stb. Akkor kell mérlegforduló napon Ft-értékben kimutatni a mérlegben, ha a megfelelő eszközökre / forrásokra illetve az eredményre gyakorolt hatás jelentős. Pénzeszközök értékelése: Valutát / devizát az ismert módon kell értékelni, kivétel Ft-ért vett valuta / deviza, ezeket a ténylegesen kifizetett összegen kell feltüntetni. Akkor kell mérlegforduló napon Ft-értékben kimutatni a mérlegben, ha a megfelelő eszközökre / forrásokra illetve

az eredményre gyakorolt hatás jelentős. 4.12 Források A mérlegben Forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat. Saját tőke: • Tulajdonos (tag) által rendelkezésre bocsátott tőkerész. • Tulajdonos (tag) által az adózott eredményből a vállalkozásnál hagyott összeg. • Számviteli törvényben meghatározott jogcímen szereplő tőketartalék. • Befektetett eszközök piaci értékeléséből származó értékelési tartalék. • Valós értéken történő értékelésből származó értékelési tartalék. Saját tőke = + Jegyzett tőke – Jegyzett, de be nem fizetett tőke + Tőketartalék + Eredménytartalék + Lekötött tartalék + Értékelési tartalék + Mérleg szerinti eredmény Jegyzett tőke: • Cégbíróságon bejegyzett tőke, a létesítő okiratban meghatározott összegben (Rt., Kft, egyéb cégbírósági bejegyzésre kötelezett cég) • A

létesítő okiratban meghatározott, tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott (ténylegesen átadott) tőke (más vállalkozásoknál). 10 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Jegyzett, de be nem fizetett tőke: • A tulajdonosok által alapításkor / tőkeemeléskor bejegyzett tőke még be nem fizetett része. Tőketartalék: • Részvények kibocsátáskori tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közti különbözet. • Rt-n kívüli vállalkozásnál az alapításkor / tőkeemeléskor tőketartalékként végleg átadott összeg. • A Jegyzett tőke tőketartalékkal történt leszállítása. • Pénz-/eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszköz, átvett eszköz értéke. • Szövetkezeti üzletrészbevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összege. Tőketartalékot csökkentő tételek: • Jegyzett tőke emelése. • Veszteség miatti negatív eredménytartalék

ellentételezése. • Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék kivonása. • Lekötött tartalékba átvezetett összeg. • Jogszabály alapján történő pénzeszköz / egyéb eszköz átadása az eszköz / pénzeszközmozgással egyidejűleg. Eredménytartalék: • A vállalkozásnál hagyott adózott eredmény, amely növeli (veszteség esetén csökkenti) a saját tőke értékét. Lekötött tartalék: • A veszteségek fedezésére a tagoktól kapott pótbefizetések összege a pótbefizetés viszszafizetéséig. • Elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. Értékelési tartalék: • Értékhelyesbítés értékelési tartaléka (piaci áron történő értékelés esetén) • Valós értékelés értékelési tartaléka (valós értékelés alapján saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözet) Mérleg szerinti eredmény = + tárgyévi adózott eredmény + eredménytartalékból

osztalékra igénybe vett összeg – jóváhagyott osztalék Osztalék fizethető, ha Saját tőke – Lekötött tartalék – Értékelési tartalék – Osztalék > Jegyzett tőke 11 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Céltartalék: • Az adózás előtti eredmény terhére kell képezni. • Azokra a múltbeli és folyamatban lévő ügyletekre, amelyek a mérlegkészítéskori információk szerint várhatóan felmerülnek vagy biztosan fel fognak merülni, de összegük a mérlegkészítéskor bizonytalan és fedezetüket a vállalkozás más módon nem biztosította. • Céltartalék képezhető olyan várható, jelentős és időszakonként felmerülő jövőbeni költségekre, amik várhatóan / biztosan felmerülnek de összegük vagy időpontjuk bizonytalan és nem sorolhatóak a passzív időbeli elhatárolások közé. Kötelezettségek: Azok a pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, szolgáltató,

hitelező által már teljesített, a vállalkozás által elfogadott, szállításhoz / szolgáltatásnyújtáshoz / pénznyújtáshoz / kincstári vagyonhoz tartozó eszköz kezelésbe vételéhez tartozik. Hátrasorolt kötelezettségek: • Olyan kapott kölcsönök, ahol a hitelező beleegyezik abba, hogy a kölcsön bevonható a vállalkozás adósságának rendezésébe és a hitelező követelése (a tulajdonosokat nem számítva) az utolsó helyen áll. • Határideje meghatározatlan vagy jövőbeli eseményektől függ, de eredeti futamideje több mint 5 év. • A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. Hosszú lejáratú kötelezettség: Az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (kötvénykibocsátás is) és hitel, a mérlegforduló napot követő egy üzleti éven belül esedékes kamat levonásával. Rövid lejáratú kötelezettség: Az egy üzleti évet meg nem haladó időre kapott

kölcsön, hitel (hosszú lejáratú kötelezettség éven belül esedékes kamata is). Passzív időbeli elhatárolás: (100-101. oldal) Források értékelése: A saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. (A figyelembe veendő pontok a 102-103 oldalon) 12 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés 4.13 Bekerülési (beszerzési) érték A számviteli törvény szerint minden eszközre érvényes. A felsorolásra kerülő tételekből az üzembe helyezésig / raktárba szállításig felmerültek és az eszközhöz egyedileg kapcsolhatóak. + vételár, – engedmények, + felár, + szállítási költség, +rakodási költség, + alapozási költség, + szerelési költség, + üzembe helyezési költség, + beszerzéssel kapcsolatos közvetítői díj, + bizományi díj, + adók és egyéb hatósági díjak, + illetékek, + előzetesen

felszámított, le nem vonható Áfa, + vételi opció díja, + felvett hitelekhez kapcsolódó tételek (bankgarancia, kezelési költség, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék), + közjegyzői díj, + az üzembe helyezésig / raktárba érkezésig terjedő időszakra elszámolt kamat. Továbbá növelik a beszerzési értéket tárgyi eszközök (beruházások) esetén: • Üzembe helyezésig felmerült biztosítási díj. • Vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitel üzembe helyezésig esedékes árfolyam-különbözete. Építési telek esetén a beszerzett és elbontandó épületek bontási költség része a bekerülési értéknek. Egy beruházás érdekében lebontott épület bontási költsége a beruházás bekerülési értékébe számít bele. A bekerülési értéket csökken a próbaüzem során előállított, raktárra vett és értékesített termékek / szolgáltatások költségével. Ezeket az értékeket

felmerüléskor (legkésőbb üzembe helyezéskor) kell számba venni. Ha az előzetesen meghatározott és a számlázott bekerülési érték között jelentős eltérés van, korrigálni kell az eltérést. Üzleti vagy cégérték bekerülési értéke: • Megvásárolt vagyoni érték = megvásárolt eszközök piaci értéke (Áfa nélkül) – átvállalt kötelezettségek • Ha a fizetett ellenérték > megvásárolt vagyoni érték, akkor az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke = fizetett ellenérték – megvásárolt vagyoni érték • Ha a fizetett ellenérték < megvásárolt vagyoni érték és a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg, akkor a fennmaradó többlet negatív üzleti vagy cégérték. 13 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés

bekerülési értéke: • Vásárláskor a részvényekért, üzletrészért fizetett ellenérték • Cégvásárláskor az üzleti vagy cégértékkel csökkentett illetve negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték. • Alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban illetve annak módosításában meghatározott vagyoni hozzájárulás. 4.14 A bekerülési érték (előállítási költség, közvetlen önköltség) tartalma Előállítási költségek azok a közvetlen önköltséghez sorolható ráfordítások, amelyek: • Az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek. • Az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak. • Az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatóak. Az elvégzett szolgáltatások bekerülési értékének részei azok, amelyek: • A szolgáltatás

végzése során közvetlenül felmerülnek. • A szolgáltatás végzésével szoros kapcsolatban voltak. • A szolgáltatásra megfelelő mutatók segítségével elszámolhatóak. 4.15 Eszközök értékcsökkenése Értékcsökkenés: Immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódása, erkölcsi avulása pénzben kifejezve. Az immateriális javak / tárgyi eszközök értékét csökkenteni kell a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel és ezt az összeget fel kell osztani azokra az évekre, amelyekben az eszközt várhatóan használni fogjuk. Kivétel: • Üzleti vagy cégérték • Befejezett kísérleti fejlesztés • Alapítás-átszervezés aktivált értéke • 50.000 Ft alatti vagyoni jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök, amelyeknél a számviteli törvény korlátokat állít illetve engedményeket ad. Üzleti vagy cégértéket 5 év vagy hosszabb idő alatt kell leírni • Kísérleti fejlesztést 5 év vagy rövidebb

idő alatt kell leírni • Alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy rövidebb idő alatt kell leírni • 50.000 Ft bekerülési érték alatti eszközök értéke a használatba vételkor teljes összegben leírható, ha leírták, a mérlegben nem lehet feltüntetni 14 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: • Földterületre • Telekre (kivétel: bányaművelésre, veszélyeshulladék-tárolásra igénybe vett területek) • Erdőre • Üzembe nem helyezett beruházásra • Teljesen (maradványértékig) leírt eszköz esetében Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni: • Képzőművészeti alkotás • Régészeti lelet • Kép- és hangarchívum • Egyedi gyűjtemény • Más olyan eszköz esetén, amely értéke az idő folyamán nem csökken illetve évrőlévre nő. Hasznos élettartam: • Az az időszak, amíg a gazdálkodó az amortizálódó eszközt

az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: • A használatba vétel / üzembe helyezés időpontjában meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. 0 lehet, ha az eszköz várható értéke nem jelentős Az értékcsökkenés elszámolható: • Bruttó értékkel arányosan (lineáris) • Bruttó / nettó értékkel arányosan (degresszív / progresszív leírás) • Teljesítmény-arányosan • Abszolút összegben 15 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha • az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értékét, • az eszköz értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegesség vált vagy megrongálódott, megsemmisült illetve hiány következtében nem használható, • vagyoni értékű jog szerződésmódosítás miatt csak korlátozottan vagy nem

érvényesíthető, • befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik illetve eredménytelen lesz. • a terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz használhatóságának megfelelő, mérlegkészítéskor ismert piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés: • Már teljesen leírt eszközzel kapcsolatban, de elszámolható a tervezett maradványértékét elért eszköz esetében Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: • Ha az eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti érték, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést a megfelelő összegben viszszaírással csökkenteni kell. • A terven felüli értékcsökkenés visszaírásával az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéket.

Az értékcsökkenési leírás lehet: • Terv szerinti értékcsökkenés (költség) • Módosított terv szerinti leírás (költség) • Terven felüli értékcsökkenés (egyéb ráfordítás) • 50.000 Ft-nál kisebb értéknél azonnali leírás (költség) • A visszaírt terven felüli értékcsökkenést egyéb bevételként kell könyvelni. 4.16 Eszközök értékvesztése Részesedések: • Ha a befektetés piaci értéke tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, akkor a pénzügyi műveletek ráfordításai között el kell számolni a különbözetet (veszteség). • Megfelelő esetben a korábban elszámolt pénzügyi műveletek ráfordításait visszaírással csökkenteni kell. • Deviza alapú részesedés értékvesztését (annak visszaírását) devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon Ft-ra átszámolva kell feltüntetni, ezután kell megállapítani az árfolyam-különbözetet. 16 2.

fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Értékpapírok: • Egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni (pénzügyi műveletek ráfordításai), ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint a piaci érték – a felhalmozott kamat. • Megfelelő esetben az értékpapírok korábban elszámolt értékvesztését visszaírással csökkenteni kell. • Külföldi pénzértékre szóló értékpapír értékvesztése esetén a deviza- / valutaértékelés szabályai alapján kell eljárni. Követelések: • A mérlegforduló napon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követeléseknél az egyéb ráfordítások terhére értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés könyv szerinti értéke és várható megtérülése között tartós és jelentős veszteségjellegű különbözet van. • Visszaírás – a visszaírással a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba

vételi értéket. • A követelések értékét (értékvesztéssel csökkentett, visszaírt értékvesztéssel növelt értékét) a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Készletek: • Piaci ár miatti értékvesztés (óvatosság elvéből adódó) – az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. • Készletek tulajdonságából adódó értékvesztés (csökkent értékű készletek) Ha a készlet  nem felel meg a vonatkozó előírásoknak,  eredeti rendeltetésének nem felel meg,  megrongálódott,  felhasználása, értékesítése kétségesség vált,  feleslegesség vált. 4.17 Leltár, leltározás Tételesen, ellenőrizhetően tartalmaznia kell a mérlegforduló napon a vállalkozás eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltározás történhet: • Mennyiségi felvétellel • Egyeztetéssel 4.18 Befektetett eszközök piaci értékelése Piaci értéken értékelhető: • Immateriális javak (vagyoni értékű

jogok, szellemi termékek) • Tárgyi eszközök (beruházások és előlegeik NEM!) • Részesedések (befektetett pénzügyi eszközök) 17 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Egyedi eszközönként kell megállapítani: • Az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét • Az eszköz könyv szerinti értékét (elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel, visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel, visszaírt értékvesztéssel) • Az egyedi eszköz értékhelyesbítését A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések • nyitóértékét, • növekedését, • csökkenését, • záróértékét, • a piaci értéken történő értékelés elveit / módszereit. 4.19 • • • • • Pénzügyi eszközök valós értéken történő értékelése A számviteli törvény értelmében 2004. január 1-jétől minden kettős könyvelést vezető vállalkozásnál alkalmazható egyedi éves

beszámoló / konszolidált éves beszámoló esetében. Kötelezővé 2005. január 1-jétől vált Kötelező azoknak a vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait valamely uniós tagállam tőzsdéje forgalmazza. Ezeknek összevont éves beszámolójukat a nemzetközi számviteli standardok szerint kell elkészíteniük. Piaci illetve azt közelítő áron történő értékelés Pénzügyi instrumentum: • Olyan szerződéses megállapodás, amely eredményeképp az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke keletkezik. • Különösen ilyenek:  Szerződéses követelésen alapuló követelés, kötelezettség, pénzeszköz, értékpapír és a származékos ügylet.  Két nagy csoport: o Pénzügyi eszközök o Pénzügyi kötelezettségek (115. oldal) Valós érték: • Az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető vagy egy kötelezettség rendezhető. • Valós érték a piaci megítélésről

rendelkezésre álló információk alapján lehet:  Piaci érték,  Általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték,  Követelések értékelési különbözetének meghatározása • Valós értéken történő értékelésre áttérni mindig az üzleti év elején lehet. 18 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés 4.2 Eredmény-kimutatás A vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozásnál maradó adózott eredményének levezetése. Szerkezete: Üzemi / Üzleti tevékenység eredménye ± Pénzügyi műveletek eredménye = Szokásos vállalkozási eredmény ± Rendkívüli eredmény = Adózás előtti eredmény – Adófizetési kötelezettség = Adózott eredmény + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra – Jóváhagyott osztalék = Mérleg szerinti eredmény Üzemi / üzleti tevékenység eredménye megállapítható: Összköltség-eljárással Forgalmi

költség eljárással (120. oldal) Az eredmény-kimutatás tételeinek tartalma: Értékesítés nettó árbevétele: Az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek / teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett, Áfa-t nem tartalmazó ellenértéke. Aktivált saját teljesítmények értéke: ± Saját termelésű készletek állományváltozása + Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelésű készletek állományváltozása: Az év végi záróállomány és az év eleji nyitóállomány értékének különbsége közvetlen önköltségen számolva. + ha a záróállomány nagyobb, mint a nyitóállomány, – ha a záróállomány kisebb, mint a nyitóállomány Saját előállítású eszközök aktivált értéke: • Saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények közvetlen önköltsége • A tárgyi

eszközök értékét növelő munkák közvetlen önköltsége • Tenyészállattá átminősített növendékállatok, valamint az egyéb / rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltsége. 19 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Egyéb bevételek: Olyan bevételek, melyek a rendes üzletmenet során keletkeznek és nem részei a nettó árbevételnek, a pénzügyi műveletek bevételeinek és a rendkívüli bevételeknek sem. Anyagjellegű ráfordítások: • Anyagok • Szolgáltatások • Egyéb szolgáltatások • ELÁBÉ • Eladott szolgáltatások értéke Személyi jellegű ráfordítások: • Bérköltség • Személyi jellegű egyéb kifizetések • Bérjárulékok Egyéb ráfordítások: Olyan ráfordítások, amelyek a rendes üzletmenet alatt merülnek fel, de nem részei sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem a rendkívüli

ráfordításoknak. Értékesítés közvetlen költségei: • Értékesített saját termelésű készletek / szolgáltatások közvetlen önköltsége • ELÁBÉ • Eladott szolgáltatások értéke Értékesítés közvetett költségei: • Értékesítési és forgalmazási költségek • Igazgatási költségek • Egyéb általános költségek Pénzügyi műveletek eredménye: + Pénzügyi műveletek bevételei – Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli eredmény: + Rendkívüli bevételek – Rendkívüli ráfordítások • Függetlenek a vállalkozás tevékenységétől, a rendes üzletmeneten kívül esnek Mérleg szerinti eredmény: Adózás előtti eredmény – Adófizetési kötelezettség = Adózott eredmény + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra – Jóváhagyott osztalék 20 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés 4.3 • • • Kiegészítő melléklet Egyaránt része az éves, az egyszerűsített éves és

a konszolidált éves beszámolónak. Tartalmazza:  A számviteli törvény által előírt számszerű adatokat,  Azokat az adatokat, amelyek szükségesek a tulajdonosok, hitelezők számára (vagyoni-, pénzügyi helyzet, működési eredmény) Be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos információkat is A kiegészítő mellékletben értékelni kell: • A vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét • Az eszközök és források összetételét • A saját tőke és kötelezettségek tételeinek alakulását • A likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását Külön be kell mutatni a számviteli politika meghatározó elemeit és változásaikat Nincs előírt szerkezete, tartalmi követelményei: • Általános rész • Specifikus rész • Tájékoztató rész Általános rész tartalma: • Számviteli politika • Vagyoni, pénzügyi helyzet és jövedelmezőség bemutatása • Egyéb kiegészítések Specifikus rész

tartalma: • Mérleghez kapcsolódó kiegészítések • Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Tájékoztató rész tartalma: • Minden olyan adat, amely szükséges a megbízható, valós összkép kialakításához és nem része sem a mérlegnek, sem az eredmény-kimutatásnak. A mérleggel és az eredmény-kimutatással együtt az üzleti évet követő 150 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságon. 4.4 Üzleti jelentés Az éves beszámolót, konszolidált éves beszámolót készítőknek kötelező üzleti jelentést készíteni. Nincs előírt szerkezeti felépítése, tartalmi előírása Meg kell felelnie a számviteli törvény követelményeinek Nem csak a beszámolási időszakról kell szólnia, ki kell térnie a múlt, jelen, jövő tényeire, terveire is. Magyar nyelven kell elkészíteni Nem kell letétbe helyezni és közzétenni, de hozzáférhetőnek kell lennie. 21 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés

4.5 Közbenső mérleg Akkor kell összeállítani, ha • osztalékfizetésre, • jegyzett tőkén felüli saját tőkéből a jegyzett tőke emelésére, • saját részvény / üzletrész visszavásárlására, készül a vállalkozás. Könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozásnak a közbenső mérleget is auditáltatniuk kell. 5. Egyszerűsített éves beszámoló Kettős könyvvitelt készítő vállalkozás készítheti, ha • a mérleg-főösszeg nem haladja meg a 150 millió Ft-ot, • az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 300 millió Ft-ot, • a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt. Nem készítheti: • Rt., • Konszolidálásba bevont vállalkozás, • Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, • Olyan vállalkozás, amelynek üzleti éve eltér a naptári évtől. Felépítése: • Mérleg • Eredmény-kimutatás • Kiegészítő melléklet Üzleti jelentést nem kell készíteni. Ha a

vállalkozás az előírt követelmények közül kettőt egymást követő két évben túllép, a következő üzleti évtől éves beszámolót kell készítenie. 6. Konszolidált éves beszámoló A többségi részesedéssel rendelkező vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorló vállalkozás (anyavállalat) a hozzá tartozó leányvállalatok, közös vezetésű és társult vállalkozások bevonásával olyan összesített beszámolót is köteles készíteni, amelyben az eszközök és források, az árbevételek és költségek, ráfordítások, a nyereség és veszteség értékéből a halmozódásokat kiszűri (mintha az érdekeltségi kapcsolatban lévő vállalkozások egyetlen cégként működnének). 22 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Nem köteles konszolidált beszámolót készíteni: • Az az anyavállalat, amely maga is egy leányvállalata egy másik vállalkozásnak. • Az a vállalat, amely a számviteli törvény

vagy az EU Tanács 7. irányelve szerinti öszszevont üzleti jelentést készít • Ha az anyavállalat az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérlegforduló napon a következő három feltételből legalább kettőt teljesít:  A mérleg főösszege nem haladja meg a 2,7 milliárd Ft-ot,  Az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 4 milliárd Ft-ot  Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 250 főt. A konszolidálásba bevont vállalat: • Az anyavállalat • A konszolidálásba teljes körűen bevont vállalat • A tőkerészesedés alapján bevont közös vezetésű vállalat A társult vállalkozás a konszolidálásba teljes körűen be nem vont vállalkozás. A konszolidált éves beszámoló részei: • Konszolidált mérleg • Konszolidált eredmény-kimutatás • Konszolidált kiegészítő melléklet Nem része a konszolidált éves beszámolónak a konszolidált üzleti jelentés, de el kell

készíteni. 7. Egyszerűsített beszámoló (138-150. oldal) 8. A beszámolót alátámasztó könyvvezetés Lehet egyszeres vagy kettős könyvvitel Beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló – kettős könyvvitel – kettős könyvvitel – kettős könyvvitel – egyszeres könyvvitel 23 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés 8.1 Egyszeres könyvvitel Általános szabályok: • Teljes pénzforgalom rögzítésre kerül • A pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokat, nem pénzben kiegyenlített bevételeket és ráfordításokat is könyvelni kell a pénzforgalmi könyvvitelben • A naplófőkönyvbe, egyéb nyilvántartásokba csak bizonylatok alapján szabad könyvelni. 8.2 Kettős könyvelés (156-159. oldal) 9. A könyvviteli zárlat A

könyvviteli zárlat az egyes időszakok végén végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető és összesítő könyvelési munkák, valamint a számlák technikai lezárása tartozik. Ezzel a munkafolyamattal válik a könyvelés teljessé Ismertek havi, negyedéves és éves zárlati tételek. 10. Számviteli bizonylat, bizonylati elv, bizonylati fegyelem Számvitel alapokmánya a számviteli bizonylat Számviteli bizonylat: Minden olyan külső és belső okmány, amelyen a vállalkozással kapcsolatos gazdasági események kerülnek feljegyzésre. Szigorú számadási kötelezettség: • Alá kell vonni:  Készpénz és más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat.  Minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a rajta szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni.  Minden nyomtatványt, aminek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat okot. •

A bizonylatot / nyomtatványt kibocsátót terheli. • A bizonylatokról / nyomtatványokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Bizonylatok őrzése: • A vállalkozás a beszámolót, az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet 10 évig köteles megőrizni. • A könyvviteli elszámolást (közvetve / közvetlenül) alátámasztó bizonylatokat 8 évig kell megőrizni. • Az elektronikus bizonylatokat elektronikus formában kell megőrizni úgy, hogy utólag ne lehessen módosítani őket. • Az eredetileg nem elektronikus bizonylatokat is lehet elektronikus formában tárolni. 24 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Bizonylati elv: • Minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia. • Csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet könyvelni. Bizonylati fegyelem: • A könyvelés legyen pontos, megbízható, késedelemmentes 11.

Számviteli szolgáltatás A számviteli törvény illetve más kormányrendeletben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, valamint a könyvvizsgálói tevékenység. 12. • • • • • • 13. Könyvvizsgálat A vállalkozás beszámolójának független vizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásainak betartásának ellenőrzése, az ellenőrzés alapján a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása. Célja annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült; ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni / pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles az éves / egyszerűsített éves beszámolót hitelesíttetni. Nem kötelező a

könyvvizsgálat, ha vállalkozás éves árbevétele az elmúlt két év átlagában kevesebb, mint 50 millió Ft. Ez a mentesség nem vonatkozik:  Azokra a vállalkozásokra, amelyek esetében a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő.  Takarékszövetkezetekre.  Konszolidációba bevont vállalkozásra.  Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére.  Azokra a vállalkozásokra, amelyek kivételes esetben eltérnek a számviteli törvény előírásaitól. A könyvvizsgáló hitelesítő, korlátozott vagy elutasító záradékot ad, illetve elutasíthatja a záradék megadását. Közzététel és letétbe helyezés Közzétételi kötelezettség: Az éves (konszolidált éves) beszámoló eredeti vagy hitelesített másolatának megküldése az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának. Letétbe helyezés: A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe vett vállalkozás a mérlegforduló nap

után 150 napon belül köteles az éves (egyszerűsített éves) beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatokat a cégbíróságnál letétbe helyezni. 25 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés Közzététel, letétbe helyezés elektronikus úton: A 2005. évről készített beszámoló esetében lehetséges Kötelezettség elmulasztása: Kötelezettség elmulasztása esetén harmadik fél (ha jogos érdekei sérülnek a mulasztás által) kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. 26 2. fejezet: Beszámolási kötelezettség és könyvvezetés FONTOS: Ez a jegyzet Horváth Katalin: Számvitel a gyakorlatban 2004 című könyve alapján készült. A jegyzetnek nem célja, hogy kiváltsa a könyvet, CSAK EBBŐL a jegyzetből készülve NEM LEHET LEVIZSGÁZNI Számvitel tantárgyból. A cél mindössze az volt, hogy egy összegzés készüljön a Számvitel tantárgy elméleti

anyagából. A könyvvel együtt használva feltehetően sikeres lehet a felkészülés a félév közben esedékes zh-kra, félév végén pedig a vizsgára (én ennek a jegyzetnek a segítségével készültem szóbelire és átmentem).Amelyik fejezetnél, alfejezetnél csak az oldalszám-megjelölés van feltüntetve, ott én úgy ítéltem meg, hogy érdemes azt a részt a könyvből megtanulni. Ha bármilyen hibát (helyesírási, tördelési hiba, tárgyi tévedés) találnál a jegyzetben, kérlek jelezd a gazdinfo.hu üzemeltetői felé. 27