Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjog I

Büntetőjog I. 1. Büntetőpolitika - jogi tárgyak - büntetőtörvény - büntetőpol: nézet arról, hogy milyen cselekményeket kell büntetni, és ezekkel a csel.kel szemben milyen büntetést kell alkalmazni (a csel-k súlyosságát is véleményezi) - bpol-i nézetek: - hagyományos nézetek - 10 parancsolat szerinti elvek, nem változnak - változó nézetek - homoszexualitás, házasságtörés, magzatelhajtás témában - szakmai bj-k: önállóan bűncsel-nyé nyilvánítottak x szakmákban kárt előidéző magatartásokat (nem a társ-i megítélés dönt, pl: orvosi műhiba) - bj más jogágak szabályainak megsértéséhez fűz bj-i szankciót (erkölcsnek még kisebb szerep): adó-, közl-i szabályok - bpol-i nézetből állami bpol: parl-i elfogadás és trvalkotás útján - védett jogi tárgyak = védett érdekek, értékek: btk 10. § (2) sorolja fel a társ-ra veszélyes csel-ket, mint a védett jogi tárgyakat ⇒ jelzés a jogalkalmazónak is (kérdés: milyen

jogvédte érték szerepel a bűncsel. mögött?) - EU-csatlakozás ⇒ kötelezettség - dekriminalizálás (pl: gazd-i tevékenységeket az EU rendelkezéseivel ellentétesen szabályozó normák) - valódi: megszüntetik a csel. büntetendőségét - nem valódi: ha a szabálysértési jogba teszik át - kriminalizálás - EU önálló gazd-i tevékenysége, működési mechanizmusa bj-i védelmet igényel - határozatlan btv tilalma: - egzaktan megállapított büntetendő magatartások és jogkövetkezmények ⇒ normacímzett védelme + magatartásdetermináló hatás - Alk 57. § (4): senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan csel. miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncsel - határozatlan tv ⇒ bírói értelmezés állandóan változtathatja - túlzott meghatározottság ⇒ merevség, egyedi esetek figyelmen kívül hagyása - német AB: meghatározottsági követelményeknek a fenyegetett büntetés

nagyságával arányosan kell nőniük (prob: alacsonyabb mérce nem engedhető meg az enyhébb deliktumokra) - Roxin: akkor kielégítő a meghatározottság, ha a trvszöveg határt szab az interpretáció tetszés szerinti kiterjesztésének + kivehető a védelmi cél - szankciónak is meghatározottnak kell lennie (pl: kényszergyógykezelés, javítóintézeti nevelés időtartama relatíve meghatározatlan jelenleg) - nullum crimen sine lege scripta et certa - bj - objektív (ius poenale): azon szabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy az állam milyen feltételek mellett rendel büntetni pontosan körülírt magatartásmódokat 1 - szubjektív (ius puniendi): az állami bhat., jog arra, hogy x magatartásmódokkal szemben büntetést, v. intézkedést alkalmazzanak - korlátozni kell; Beccaria: büntetés trvessége és az igszolg függetlensége korlátoz ⇒ jogállami bj: az elkövető és az állam hat.gyakorlásával szemben védő szabályok - Liszt: a

szabadság biztosítása helyébe a status quo biztosításához fűződő társi érdek lép, mint a bj által védett T - jogállami bj jelmondata (1800-1950): emberségesség (hat. korlátozása) + büntetés hatékonysága (hat. kiterjesztése) = jogállami bj - állami bhat. korlátai: - etikai minimum (csak ott alkalmazható a bj, ahol más társ-i kontroll mechanizmusok nem elégségesek) - mennyiségi (kell-e már új, kell-e még a régi) és minőségi (társ erkölcsi alapkövetelményei szerint) korlátok - nemzetközi szabályozások (pl. emberi jogi egyezmények) - büntető normák: sollen típusú követelmények, ezek sérelmét pönalizálják a büntető rendelkezések - kikényszerítés: bír. által érvényesített büntető szankciókkal való fenyegetés (legsúlyosabb, ezért csak akkor alkalmazható, ha nincs más eszköz) - tényállás: tipizálja a bj-ilag jogtalan magatartást, erre korlátozva az állami bhat-t (norma: jogi parancs) 2. A nullum crimen

és a nulla poena sine lege elve, valamint a Radbruch-i formula - trv nélküli nincs bűncsel, ill. büntetés ⇒ bűncsel csak az a magatartás, amit a trv elkövetésük előtt büntetendővé nyilvánított, és csak a trv által előírt büntetéseket lehet alkalmazni - kontinentális felfogás: - bírónak nincs joga más büntetést alkalmazni, csak értelmezhet ⇒ ebből vezethető le: - visszaható hatály tilalma - határozott btv követelménye - az elkövető terhére szóló szokásjog és bírói jog, ill. analógia alkalmazásának tilalma - angolszász jogrendszer: szabadabb kezű bíró, trv ált. csak maximumot jelöl ki - bj és btv: bj számos olyan körülményt szabályoz az elkövető javára, melyet a btv nem tartalmaz - btv tartalmazza a bj-i felelősség feltételeit = bj-i felelősségrevonás pozitív feltételei, de minden pozitív feltétel fennállása esetén is kizárják a bj-i felelősséget a negatív feltételek (meglétük esetén nem kerülhet

sor felelősségrevonásra) - lásd Alk. 57 § (4) - fenti 2 elvet nemzetközi dokumentumok is hirdetik (Római Egyezmény, PPJNE) ⇒ ami a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek alapján bűncsel-nek minősül, az a részes államok által üldözhető, még ha az nem is része a belső jognak (AB értelmezés) - a két elv történeti háttere: - rj, 1215: Magna Charta Libertatum - teljes tartalma: felvilágosodás - állam-egyén viszonyban az államnak biztosítania kell a szab.jogokat - hat.megosztás eszméje (Montesquieu: A trv-k szelleméről) 2 - a bíró trv-hez kötése (Montesquieu, Beccaria) - befolyás a trvhozásra: először az amerikai államok alkotmányaiban - 1789 aug 26: EPJNY - 1791-es, 93-as francia Alk.: deklaráció; kötelező szabályozás: 1810: Code Penal - 1787: Sanctio Criminalis Josephina - 1794: ALR (Pufendorf) - latin formulák megfogalmazója: Feuerbach (1801-es tankönyve; 1813: általa fogalmazott bajor btk) - 1871: német

birodalmi Btk, 1919-es weimari, 1949-es bonni Alk - SZU: 1917-től elvek eltérése, 1958-ban visszatérés a trvességi elvhez - angolszász bíróságok: bj kiterjesztése, értelmezése, átdolgozása (újabban már nem) - Mo: - 1795-ös btk tervezet: bírák kötése a trv-hez - 1878-as kódex: 2 elv megfogalmazódása - 1950-es Btá: bűntettet tv, tvr, MTr is megállapíthat, de analógia nem OK, visszaható hatály OK (nyomatékos közérdek) - 1954: MTr nem állapíthat meg új bűntettet - 1961-es btk: a két elv érvényesül - 1978:IV: két elv itt is OK - kzpkor: természetjog az írott jog felett van - polgárság küzdelme: a trv megszünteti a monarhcia önkényét, a jog eszköze lesz ⇒ pozitív jog kötőereje az állami jogalkotás autoritásán alapul, nem a természetjoggal való egyezőségén + írott jog elsőbbsége - állami hat-mal való visszaélés kérdéseket vet fel ⇒ Gustav Radbruch: Trv-s jogtalanság és trvfeletti jog (1946) c. cikke: - a

jogbiztonság nem a döntő érték, mellette meghatározó a célszerűség és az igazságosság; legutolsó a rangsorban: a jognak a közjóra való célszerűsége (nem mind jog az, ami a népnek hasznos) - konfliktus igazságosság és jogbiztonság között: egy tartalmilag támadható, de pozitív trv és egy igazságos, de trv-i formába nem öntött jog között; megoldás: mindig a pozitív jog elsőbbsége, kivéve ha az ellentmondás már helytelen joggá teszi - ahol az igazságosságra nem is törekszenek, ott a trv nem is jog - német AB (Bundesverfassungsgericht): nem kifogásolható ha a jogalkalmazó előnyben részesíti a jogbiztonság alapelvét - Radbruch-i formula: a pozitív jogot akkor kell jogtalanságnak tekinteni, h a trv és az igazságosság közötti ellentmondás olyan elviselhetetlen mértéket ért el, hogy a trvnek az igazságosság előtt meg kell hátrálnia - konkrét alkalmazása 2 mozzanatot foglal magában: - negatív lépés: a trv-s

jogtalanság esete-e a trv (negatív természetjog, ami nem mondja meg, hogy mi az abszolút helyes jog, hanem csak azt, hogy mi az abszolút jogtalan) - pozitív lépés: meg kell határozni azt a trvfeletti jogot, ami a jogtalan trv helyébe lép: természetjogi jelleg, de nem osztja meg a régi természetjog nemzetek feletti és időtlen egyetemességét (pl: bíró alkotta jog, emberi jogok, nemzetközi jog általános elvei) - jog és erkölcs viszonya - jogpol-i kérdés - prob: létezik-e olyan kapcsolat közöttük, hogy az a jogi norma, amelyik erkölcsi szabályba ütközik ezáltal jogi minőségét, jogérvényességét elveszíti 3 - pozitivista elválasztási tézis szerint: jog és erkölcs összefüggését tagadja (jogi norma érvényessége nem függ az erkölcsi igazoltságától) - 2. álláspont: meg kell tagadni az engedelmességet azoknak a jogi normáknak, amelyek alapvető erkölcsi normába ütköznek - összeütközés esetén melyik dominál? - 1. jog

(minimális állametikai követelmények kielégítése mellett); Radbruch - 2. erkölcs (csak olyan társ-ban, amelyik relatíve homogén jog és erkölcs felfogással bír) - 3. általában a jog, kivételesen a morál 3. A visszaható hatály tilalma - alap: nullum crimen sine lege elv (a bűncsel-t az elkövetés idején hatályban lévő trv szerint kell elbírálni, kivéve, ha a csel. elbírálásakor a hatályban lévő btk szerint a cselekmény már nem bűncsel., v enyhébben bírálandó el; elkövetés és elbírálás között hatályos tv-k irrelevánsak) - kialakulás: felvilágosodás (az ember lemond x dolgokról, cserébe csak a meglévő trv-knek tartozik engedelmességgel ⇒ a cselekvő védelmezése a fel nem ismerhető állami szankciókkal szemben) - Európai Emberi Jogi Egyezmény + PPJNE: oldja a tilalmat: a szűkebb értelmű nemzetközi bűncsel-t illetően OK a visszaható hatályú jogalkotás az egyes országok számára. Nürnbergklauzula: vmely személy

bír elé állítható v megbüntethető olyan csel v mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert, általános jogelvek szerint bűncsel-nek minősült - jogbiztonságot eredményez (nem a bűnösségből vezethető le, hiszen ami visszamenőlegesen nem büntetendő, az attól még lehet bűnös); megakadályozza a jogalkotót, hogy az egyedi eset okozta felháborodás befolyásolja az ítéletet - visszaható hatályra példa: - visszamenőlegesen bűncsel-nyé nyilvánítás - visszamenőlegesen súlyosabb büntetési nem bevezetése - megszegés: lex van der Lubbe: Van der Lubbe-t halálbüntetésre lehet ítélni a Reichstag felgyújtása miatt, habár az elkövetés napján még csak életfogytig tartó fegyházbüntetés volt kiszabható - visszaható hatály tilalmának tartalma - önkény tilalmának elve (egyén védelme a bírói önkénnyel szemben) - visszaható hatályú büntetőelőírások tilalma - nem lehet a büntethetőséget

kizáró, ill. megszüntető okokat megváltoztatni a terhelt hátrányára - visszaható hatályú szigorítás tilalma - a joggyakorlat utólagos megváltoztatásának tilalma - az elkövetés során megváltoztatott büntetéssel való fenyegetés esetén a tett befejezésekor érvényes trv-t kell alkalmazni (tett véghezvitelekor és az ítélethozatalkor érvényben lévő trv különbözősége esetén a tettesre nézve kedvezőbb trvt kell alkalmazni) - bűnösség elve (az egyén védelme olyan tett alapján járó büntetéstől, amelynek jogtalanságával nem lehetett tisztában az elkövetés idején) - előre láthatóság elve (az egyén előre számolhasson csel-ének jogi következményeivel) 4 - legtöbb ny-i országban a bj-i intézkedésekre is kiterjed ez az elv (Mo: megszegés, pl: alkoholisták kényszergyógyítására vonatkozó rendelkezéseket a Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűncsel. elbírálásánál is alkalmazni kell) - visszaható hatály

tilalma érvényesül a joggyakorlat változásai esetén is? Többség szerint igen - Btk nem ismeri a legenyhébb btv alkalmazásának elvét (az elkövetés után életbelépő, de az elbíráláskor már hatályát vesztő tv akkor sem alkalmazható, ha az tenné lehetővé a csel. enyhébb megítélését) - x külföldi kódexek (magyar btk nem): ha vmely csel. az új trv szerint már nem büntetendő, a miatta korábban jogerős ítélettel kiszabott büntetést is törölni kell - német példa: határőrök lőfegyver használata az adott trv szerint nem jogellenes, ha ezáltal az illegális határátlépés megakadályozható - német Alk. lehetővé teszi a német bj alkalmazását olyan csel-re, amelyeket az NSZK határain kívül követtek el, ha a büntethetőséget a német jog a tett elkövetését megelőzően trvileg kimondta, de: - német egyesítésről szóló trv kizárja az NSZK jog alkalmazását, ha az NDK jog a tettes számára kedvezőbb megítélést tesz

lehetővé - ⇒ elvileg büntetlenséget eredményeznek a szabályok, de a BGH szerint a határ védelméről szóló trvben biztosított büntethetőséget kizáró okot figyelmen kívül kell hagyni, mivel magasabb szintű jogelveket sért (Radbruch-formula alkalmazása) - btv hatályának kezdő időpontja: hatálybalépés (feltétel: kihirdetés) - bűncsel elkövetési ideje? - tevékenységi elmélet: akkor elkövetett a bűncsel, amikor a tettes a tényálláshoz tartozó vmennyi tevékenységet kifejtette (Btk ezt alkalmazza) - eredményelmélet: ha a tényálláshoz tartozó eredmény bekövetkezett - okfolyamat-elmélet: ha az okfolyamat már önállóan, az elkövető tevékenységétől függetlenül fejlődik - cselekményegység elmélete: amikor a trvi tényálláshoz tartozó bármely elem megvalósul - bűncsel elbírálásának ideje: a jogerős ügydöntő határozat meghozatalának időpontja - enyhébb elbírálás vizsgálatánál figyelembe kell venni a

mellékbüntetéseket - bűnhalmazat esetén minden bűncsel tekintetében önállóan kell vizsgálni az új trv alkalmazhatóságát - keretdiszpozíció: egy-egy bűncsel-nél a trvi tényállás elemeit más jogszabályok töltik ki tartalommal (változó vélemény, hogy az elkövetés idején hatályban lévő jogszabály alapján kell-e elbírálni a bj-i felelősséget, v. nem lehet megállapítani a bj-i felelősséget, ha a változás a kötelezettség megszűnésével, v. a tilalom teljes feloldásával jár) 4. Jogállami büntetőjog - jogállam: a trv, a közig és az egyén egymáshoz való viszonyának rendjét írja le úgy, hogy a közig sem a trv ellenére (contra legem), sem trv-i felhatalmazás nélkül (praeter ultra legem) nem avatkozhat be az egyén szab.szférájába - Robert von Mohl: az állam célja a jogállamiság - Otto Bähr: a korm. feletti bír-i ellenőrzés a jogállam lényege - Otto Mayer: a jogállam modern fogalma 5 - egységes vélemény: a

jogállam célja, hogy korlátozza az állam hatalmát és uralmát az egyének szabadságának érdekében (a jog primátusa a pol-val szemben) ⇒ konkrét alapjogokat foglal magában; magyar Alk szerint ezek: - állampolgári jogok - hat.megosztás - állami szervek alk-hoz kötöttsége - közig és igszolg alk-hoz kötöttsége - arányosság alapelve - közhat. bírói ellenőrzése - igszolg-i garanciák és eljárási alapjogok - trv-k visszaható hatályának korlátozása - jogállam - formális jogállam fogalom: minden állami hat. megnyilvánulásának trv-ek formájában mérhetőnek kell lennie - materiális értelemben: a társ-i igazságosság gondolatára kell épülnie a jogállamnak ⇒ a jogállami formák szükségesek az igazság megvalósításához, jogállam és igazságosság feltételezik egymást - arányosság követelménye: - a büntetendővé nyilvánítás feltétele: valós társ-i érdeken alapszik, a cél megfelelő - a társ-i érték

szükségességének vizsgálata az általánosan elfogadott értékítélet szerint + az alk-nak és az abban rögzített alapvető értékeknek is meg kell felelnie (pl. nem létezhet olyan tilalom, amelynek célja egyedül az erkölcsök, v. a vallás védelme) + korlátozás v szabadság? In dubio pro libertate - társ-i érdek sérelmének különösen súlyosnak kell lennie - bj-i tilalomnak hatékonynak kell lennie, számításba véve azt a várható ráfordítást, amit a végrehajtás megkövetel (szűkebb értelemben vett arányossági vizsgálat) - az igazságosság követelménye - az igazságosság érvényesülésére csak a jogbiztonság keretein belül van lehetőség - igazságosság: vonatkoztatási fogalom (vmilyen társ-i, gazd-i, jogi, pol-i történésre vonatkozik) - igazság mérőeszköze: megfelel-e a büntető rendszer az egyenlőség, az előreláthatóság és korrektség elveinek - Alk. nem mondja ki a bhat gyakorlásának kötelességét, de pl: "a

bíróságok védik és biztosítják." - AB határozatok "kiegészítik" a szűkszavú Alk.-t, láthatatlan Alk-ként funkcionálnak (az alapjogok védelmét és a bhat. gyakorlását egyensúlyozzák ki) - 23/1990 AB hat. szerint a bj-i szankció szerepe a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása, amikor már más jogági szankciók nem segítenek - a büntetés célja önmagában van: a jogépség nyilvános deklarálása - az arányos büntetés elve fér egyedül össze a jogegyenlőség eszméjével - az állami bhat korlátozza az emberi méltóságot - bj alkotmányos elve: a büntetés célja megelőző (védett társ-i értékekkel szembeni támadások visszaszorítása) - jogállamiság elve: nem kisegítő szabály, önálló alkjogi norma, sérelme önmagában alkellenességet jelent (része a jogbiztonság) - bj legalitásának (bj-i felelősségrevonás) alkotmányos elvei az Alk-ban az AB szerint: (az Alk-n kívül számos más alapelv és

alapjog is irányadó) 6 - büntetendő csel-eket és azok büntetését trv-nél alacsonyabb szintű jogszabály nem állapíthatja meg - bűncsel-nyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alk-os indokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie - elítélést csak bíróság végezheti (határozatban) - csak az elkövetéskor hatályos trv szerint lehet elítélni és megbüntetni - alk-osan csak a bűnös elkövetőt lehet megbüntetni (objektív bj-i felelősség) - bhat trvben meghatározott határai és feltételei nem változtathatók meg a megítélt személy terhére - 11/1992 AB hat: a jogbiztonság ellen hatna, ha az AB olyan jogszabályokat semmisítene meg visszaható hatállyal, amelyek a ma hatályos Alk előtt keletkeztek, vmint, ha ennek következtében olyan jogviszonyokat kellene érvénytelennek tekinteni, amelyek keletkezésekor a hatályos Alk eltérő szabályai nem voltak előreláthatóak. De:

a jogerősen lezárt büntetőeljárások kötelező felülvizsgálatát írja elő az Abtv az elítélt javára. Mivel az AB nem határozhatja meg az Alk hatálybalépése előtti időre norma alk.ellenességét ⇒ csak azokra a büntetőügyekre vonatkozik, amelyek azután fejeződtek be jogerősen, hogy alk-os tételként megfogalmazódott az elítéltre hátrányos visszaható hatályú bjalkotás tilalma (az ítéletek megsemmisítéséhez a nemzetközi jog szolgált kiindulópontként, a bűncsel-eket a PPJNE alapján határozták meg) - a kriminálpol. célszerűségi megfontolásainak a bj-ban való hasznosításáról az AB legitim módon dönthet (ha sértik az alk-os elveket) - a bűnismétlés (bj-i tilalmak tudatos, ismételt megszegése) figyelembevétele nem sérti a jogbiztonságot (2x bírálják el ugyanazt a csel-t), megfelel a tett-bj elveinek, a trvhozónak alkos szabadsága az súlyosabban büntetni - AB értelmezéseiben a jogbiztonsággal szemben az

igazságosság háttérbe szorul; mások szerint az igazságosság (Gerechtigkeit, justice) ugyanolyan része a jogállamiságnak (Rechtsstaat, rule of law), mint a jogbiztonság - objektív igazságosság: a jog keretei közötti tökéletes rend ideálja - szubjektív igazságosság: az alkalmazandó jogban megvalósuló objektív igazságosság - az Emberi Jogok Európai Bírósága necessity test-et (szükségességi tesztet) alkalmazva ellenőrzi a Római Egyezményben foglalt alapvető jogok korlátozásának szükségességét a tagországok számára adott margin of appreciation-on (értékelési sávon) belül. - vizsgálat: a bj-i szabályozás (mindig alapjogot korlátoz) szükséges-e, arányos-e, megfelel-e a büntetési célok elérésére + nemzetközi kitekintés + morális tartalom - AB: alapjog akkor korlátozható, ha másik alapvető jog és szab. védelme v érvényesülése, ill. egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el + a trvhozó a

korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni - AB szerint a véleménynyilvánítás szab-a csak trv által kifejezetten megállapított korlátozásoknak vethető alá, amelyek - mások jogainak v. jó hírnevének tiszteletben tartása érdekében szükségesek - az állambiztonság, v. közrend, a közegészség v a közerkölcs védelme érdekében szükségesek (emberek meghatározott csoportjai elleni gyűlöletkeltés is tilos) - szükségességi teszt pl: - a magyar nemzetet, vmely nemzetiséget, népet, felekezetet v. fajt sértő v lealacsonyító kifejezés nagy nyilvánosság előtti használata önmagában nem veszélyezteti a köznyugalmat annyira, hogy bj-i büntetéssel fenyegesse a trv ⇒ aránytalanul korlátozza a 7 szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Prob: az AB e jogot a vélemény érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi, ez meg ellentétes a PPJNE-vel 5. A büntetőjog forrásai

- Binding: belső bj = világ-btv (mivel a tényállásokban szereplő "aki" bárki lehetett) - nemzetközi jog jelenlegi változásai ⇒ szuverenitás háttérbe szorulása ⇒ bj feladja azt a korábbi felfogását, hogy az állam csak a saját bj-át alkalmazza és csak a saját büntetőítéletét hajtja végre - joghatóság: az államnak a jogszabályok alkotására és végrehajtására való joga - tárgya lehet: személyi (külföldön tartózkodó állampolgárok is) és T-i (utóbbi egyben korlátozott is; korlát: nemzetközi szokásjog, szerződések, jogelvek; államT-n tartózkodó nem állampolgárok is); nyílt tengeren egyetlen állam sem gyakorol T-i joghatóságot; az állam T-n belül olyan ügyekben is gyakorolható joghatóság, amelyek külföldön megvalósított csel-eket érintenek; állami önvédelmi elv ⇒ állam keveset tud tenni a külföldön tartózkodó polgárainak védelmében a joghatóság gyakorlásával való esetleges

visszaéléssel szemben - típus lehet: rendes (személyi, T-i, quasi T-i) és rendkívüli (kalózkodás, háborús bűncsel) - szuverenitás korlátozásával kapcsolatban lehet: korlátozott és korlátlan (más jogalanyok ki vannak zárva a trvalkotás, az igszolg és a végrehajtó hat. gyakorlásából) - nemzetközi jogalanyok együttműködését illetően lehet potenciális és aktuális - joghatóság korlátai: - diplomáciai mentesség (1961-es Bécsi Szerződés) - mentesség a T-i joghatóság alól, de súlyos bűncsel. esetén a küldő állam lemondhat a mentességről, és az elkövető a helyi hatóságok által is felelősségre vonható (Tenkívüliség fikciója: a diplomáciai rezidencia a küldő állam T-nek tekinthető) - konzulok nem diplomáciai képviselők ⇒ 0 diplomáciai mentesség, de él az 1963-as Bécsi Konvenció - immunitás illeti meg az államfőt ⇒ teljes mentesség a helyi hatóságok alól + az általuk elfoglalt épület T-enkívülivé

válik; büntethetőséget kizáró körülmény, de a csel. nem kerül ki a belső jog hatálya alól - emberi jogi egyezmények jogrendszerben elfoglalt helye kérdéses - a belső jog res iudicata szabálya nem egyértelműen érvényesül nemzetközileg - ne bis in idem elv alkalmazási feltétele: T-i elven alapuló ítélet érvényét azért kell elismerni, mert a bűncsel. elsősorban annak az országnak a közrendjét sérti, ahol elkövették + rendszerint ott találhatók a bűncsel. bizonyítékai is - NDK-s Schießbefehfl (tűzparancs) ügyek: - a kötelesség teljesítése (mint büntethetőséget kizáró körülmény) alkalmazását mellőzte a bíróság a nj magasabb rangú szabályát sértő volta miatt - tényállási elemek értékelése nemzetközi bűncsel-nél: - mgnjog: nemzetközi mgnjog kollíziós normái érvényesülnek - közjog: külföldi felségjog érvényesül - a külföldi ítélet végrehajtásának átvétele nem azonos a belsőjogi

szab.vesztés végrehajtásával, az csak formájában szabadságvesztés, lényegileg viszont jogsegély - elkövetés helye mellett az elkövető lakóhelye a reszocializáció szempontjából fontos - tehát a belső jog mellett forrás a nemzetközi jog és a külföldi büntetőjog is 8 - jogalkalmazás során forrásként jelenik meg a szokásjog is (kizárólag a közösség által hosszabb ideig gyakorolt jogi meggyőződésből keletkezik); kizárt a szokásjog büntetést megalapozó, v. azt szigorító hatása (Németo: a tettes javára kihathat) - alap: írott trv (nem csak a büntetésekhez és végrehajtásukhoz, de a bj-i intézkedésekhez is kéne) - szokásjog tilalma ⇒ egyén védelme + hat.megosztás biztosítása - derogáló szokásjog (bj-i norma nemgyakorlása révén) ritka - szokásjogilag megszilárdult büntethetőségi korlátozás gyakorlati szerepet kaphat - szokásjog megszilárdíthatja a btk által nem definiált fogalmakat, kategóriákat -

magyar szokásjogi fejlődés elemei: LB iránymutatásai - irányelv, elvi döntés: kötelező (nem válhat jogalkotássá!, pl: hiba volt x értékhatárok értelmezése, mert az meghatározó a büntetéskiszabás szempontjából) - cél: kötelező jelleg megszűnése - forrás lehet a bíró alkotta jog is (ha vki a trv értelmezésében jogalkotási cselekedetet lát), de mivel az ítélet kizárólag egyedi esetben kötelező, ezt általában tagadják 6. A törvény értelmezése és alkalmazása - NDK-s Schießbefehfl (tűzparancs) ügyek: - a kötelesség teljesítése (mint büntethetőséget kizáró körülmény) alkalmazását mellőzte a bíróság a nj magasabb rangú szabályát sértő volta miatt - tényállási elemek értékelése nemzetközi bűncsel-nél: - mgnjog: nemzetközi mgnjog kollíziós normái érvényesülnek - közjog: külföldi felségjog érvényesül - a külföldi ítélet végrehajtásának átvétele nem azonos a belsőjogi szab.vesztés

végrehajtásával, az csak formájában szabadságvesztés, lényegileg viszont jogsegély - elkövetés helye mellett az elkövető lakóhelye a reszocializáció szempontjából fontos - tehát a belső jog mellett forrás a nemzetközi jog és a külföldi büntetőjog is - angolszász jogalkalmazási modell: - bíróalkotta esetjog (a jogelvet tartalmazó indoklási része a precedens szabály szerint az azonos v. alsóbb fokú bír-ok számára általánosan érvényes - induktivitás: a bíró összegyűjti és tanulmányozza a hasonló eseteket és ezek alapján dolgozza ki a saját esetének megoldására követendő mintát - hatálytalanítás csak a felsőbb bíróságok által történhet meg - európai kontinens: - deduktív módszer: a norma általánosságából indul ki, ezeket vonatkoztatja az egyes esetekre - jogalkalmazói döntés jelentőségét érvényessége, érvényesülése határozza meg - büntethetőség, büntetendőség pozitív feltételeinél

érvényesülve sértené a nullum crimen elvét - negatív feltételeinél: önálló jogforrási szerephez jut - értelmezés - alkotmányharmonikus értelmezés: az értelmezés eredménye összhangban álljon az alkotánnyal - jogtárgyharmonikus értelmezés: az értelmezés eredménye összhangban legyen a védett érdekkel, a jogi tárggyal - értelmezés eredménye szerint lehet: megállapító (bj-ban minden értelmezés ilyen), kiterjesztő, megszorító (utóbbiak csak a nyelvtani értelmezéshez képest érvényesülhetnek) 9 - értelmezés fajtái: - nyelvtani (bj terminus technicusai szerint) - logikai (a minore ad maius; a maoire ad minus; argument a contrario) - rendszertani (más jogággal, a jogrendszerrel való összevetés; lex posterior derogat legi priori; lex specialis derogat legi generali) - történeti (trvalkotó akaratának vizsgálata, pl: trvjavaslat miniszteri indoklása); teleologikus (céljának vizsgálata) - az analógia tilalma - alap:

jogbiztonság, hat.megosztás, egyéni szab védelme - analógia tágabb értelemben: argumentum a minore (a kevesebbről a többre következtetés) - tilalom alapja: csak trvhozó állapíthatja meg a bűncsel. tartalmát + egyedi csel által kiváltott büntetés a társ-i felháborodás befolyása alatt áll - értelmezés: trv tisztázása (norma adott); analógia: a trvi gondolat továbbfejlesztésével új normát alkotunk a trvszövegből felismerhető irány alapján, túllépve a szavak természetes értelmét (hiányzik a trvi és a létrehozott norma identitása) + cél a trvi hézagok kitöltése a trvi norma bővítése révén - in dubio mitius: ha kétséges, hogy egy tényállást be lehet-e sorolni egy meghatározott paragrafus alá, akkor ezt mindig a tettes javára kell figyelembe venni - tartalma: - tilos analógiát alkalmazni a tettes hátrányára (in malam partem analógia): új büntető-előírás létrehozása, már létező kiterjesztése, szigorítása

tilos - általános részi szabályok is kötik a bírót - kivétel: in bonam partem analógia ⇒ a tettes javára mindig megengedett az analógia - analogia lehet - trvi analogia: trvi normából veszik át a jogi formula alkalmazását egy szabályozottról egy nem szabályozott esetre - joganalogia: általános jogi gondolatból veszik át (része több trv-i tényállás és elv) 10. A bűncselekmény fogalma - 10. §: (1) Bűncsel az a szándékosan v - ha a trv a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társ-ra, és amelyre a trv büntetés kiszabását rendeli (2) Társ-ra veszélyes cselekmény az a tevékenység v. mulasztás, amely a MK állami, társ-i v. gazd-i rendjét, az állampolgárok személyét v jogait sérti v veszélyezteti - 3 ismérv kötelező: társ-ra veszélyesség, trv által büntetni rendeltség, bűnösség (utóbbi a szándékosság és a gondatlanság gyűjtőfogalma) - cselekmény a bj-ban:

szubjektíve akaratlagos és objektíve hatóképes emberi tevékenység, emberi magatartás ⇒ hipnózis alatti állapot, reflextevékenység nem az (de: begyakorolt automatizmus az); hatótképes: társ-ilag jelentős változás előidézésére alkalmas - jogi tárgy: eszmei érték, minden bűncsel-nek van, itt: a (2) bek tartalmazza; elkövetési tárgy: az a személy, v. tárgy, aki ellen v amire nézve a bűncsel-t elkövetik - társ-ra veszélyesség: objektív tulajdonság (azon cselekmények, melyek büntetéssel való fenyegetése indokolt a társ védelme érdekében) 10 - büntetni rendeltség: a Különös Részben meghatározott x csel-t a trv büntetéssel fenyegeti (a társ-ra veszélyesség foka a büntetés kiszabása körében értékelhető) - formális bűncsel.: amit a trv büntetni rendel - materiális bűncsel eleme lehet a társ-ra veszélyesség, tényállásszerűség, jogellenesség, bűnösség - bűncsel-t a tényállásszerűség fogalmával

azonosító felfogás: az a csel. bűncsel, amely megfelel a bűncsel. trv-i tényállásának - Különös Rész: mindig a befejezett bűncsel-t írja le (bűncsel. stádiumai csak az adott trvi tényálláshoz kapcsolható viszonylagos fogalmak) - préterintencionális bűncsel: az eredmény a bűncsel minősítő körülménye - minden bűncsel-nek van alapesete, de nem mindegyiknek van minősített esete (némelyiknek privilégizált esete van, amely enyhébben minősül) - tényállás lehet: - egyszerű - utaló - kerettényállás: más jogszabály tölti ki a keretet - elkövető: általános alany a tettes, de néhány tényállásban speciális alany szerepel - a szubjektív oldalt nem írja le a különös részi tényállás ⇒ ha a gondatlan csel-t is büntetni akarja, azt kifejezetten tartalmaznia kell (egyébként mindenhol szándékosságot kell érteni) - trv értelmezhető úgy is, hogy habár az adott tevékenység megvalósít egy különös részi tényállást,

de nem veszélyes a társ-ra, így nem képez bűncsel-t - formális jogellenesség: bj-i normába ütközik a csel. (elvileg tényállásszerűség) - materiális jogellenesség tartalma: csel. jogtárgy sértő v veszélyeztető jellege + felelősséget kizáró körülmények is (elvileg a társ-ra veszélyességnek felel meg) - materiális bűncsel: tartalmaz eredményt; immateriális: nem tartalmaz - jogalkalmazó és jogalkotó eltérően bírálhatja-e el a társ-ra veszélyességet? Ha a jogalkalmazó megállapítja, hogy egy adott tényállás megfelel vmelyik különös részi tényállásnak, akkor csak azt mondhatja (ha 0 negatív feltétel), hogy a csel. csekély veszélyességű az elkövetés pillanatában (büntethetőséget kizáró ok), v. az elbírálás pillanatára elveszítette a társ-ra veszélyességét (büntethetőséget megszüntető ok) - bűncsel didaktikai fogalma: bűncsel. az a büntetendő csel, amelynek elkövetője büntetendő - nem a csel.-t

büntetik (az csak az alapja a bj-i felelősségre vonásnak), hanem a személyt - büntetendő csel - tárgyi oldal: objektív tényállási elemek - alanyi oldal: szubjektív tényállási elemek - bj-i felelősségre vonás - pozitív oldala: stádiumok, elkövetők (csak trv határozhatja meg) - negatív oldala (kizárja a felelősségre vonást): trv és bírói jog is meghatározhatja - objektív körülmények (minden résztvevőre nézve) - szubjektív körülmények (több résztvevő esetén minden elkövetőnél külön kell vizsgálni) - először mindig az objektív körülményeket kell vizsgálni, hiányuk esetén max. putatív (vélt) bűncsel valósulhat meg 11. A bűncselekmény tárgyi oldala 11 - tárgyi oldal: objektív tényállási elemek (a formális jogellenesség fogalmát részletezi) - bűncsel. akkor befejezett, ha minden objektív tényállási elem megvalósult - materiális bűncsel: trv-i tényállása eredményt is tartalmaz; immateriális

bűncsel: eredményt nem tartalmazó trv-i tényállások - objektív tényállási elem lehet (mindegyik egyforma súlyú) - szükséges - gyakori - esetleges (elkövetés helye, ideje, módja): csak esetenként találhatók a trv-i tényállásokban - jogi tárgy: az a társ-i érték, érdek, amelyet a bj véd (eszmei érték) - elkövetési tárgy (passzív alany): valóságos személy v. dolog - elkövetési magatartás (nélküle nincs bűncsel): - tevékenység - mulasztás (nem egyszerű nem tevés; azt is vizsgálni kell, hogy honnan származik a teljesíteni elmulasztott kötelesség; kötelesség-kollízió: egyiknek azért nem tud eleget tenni, mert a másiknak tesz eleget) - nyitott trv-i tényállás: csak az eredményt írják le, az elkövetési magatartást nem - eredmény lehet - sértő (tevékenység következtében előálló külvilági változás) - veszélyeztető (azon veszélyhelyzetek, amelyek a sértő eredménnyel érintett elkövetési tárgyakra

vonatkoznak, de a trvalkotó nem a sérelem okozását, hanem ennek a veszélyhelyzetnek az előidézést írja le tényállási elemként) - társadalmi (a jogi tárgy veszélyeztetése; pl: súlyos veszély, érdeksérelem) - pszichikus (az elkövetési magatartás hatására egy másik ember tesz vmit) - okozati kapcsolat elméletek (cselekmény és eredmény között) - feltétel-egyenlőségi elmélet (Glaser, Buri): minden feltétel egyenlő, egyformán oka a bekövetkezett eredménynek (szubjektív oldalon tovább kell vizsgálni) - conditio sine qua non - összefüggés megállapításához elég, ha a csel. egyik oka volt az eredménynek - Frank-féle regresszus tilalom: nem tekinthető oknak az a feltétel, amely csupán előfeltétele egy olyan feltételnek, amely szándékosan és bűnösen az eredmény előidézésére irányult - okozatos csel. az is, ami az eredmény bekövetkezését meggyorsítja - alternatív okozatosság: az egyik ok már elég lett volna az

eredményhez - kumulatív okozatosság: az okok csak együttesen valósították meg az eredményt - okkiválasztó elmélet (válogatnak az okok szerint; már a tárgyi oldalon ki lehet zárni a felelősséget) - cselekmény és eredmény közötti kapcsolat tipikus volta szerint (ha az adott eredmény nem tipikus következménye az adott csel-nek, akkor nem is oka) - jog alapján: tud-e hatni a bj arra, hogy az adott csel. ne vezessen az adott eredményre - adekvát kauzalitás tana: jogi értelemben vett ok csak az adekvát ok - relevancia-elmélet: a csel. releváns-e az eredmény bekövetkezése szempontjából? - objektív beszámításról szóló újabb tan (Roxin, Triffterer) - mulasztás és eredmény közötti kapcsolat: teljesítés esetén is bekövetkezhetett volna az eredmény? 12 - ha az eredmény minősített esetben van leírva, akkor szándékos bűncsel. kerül megállapításra a minősülő eredményre fennforgó gondatlanság mellett is - objektív

büntethetőségi feltétel alapeseti szabályozása esetén bekövetkezés nélkül nincs bűncsel.; minősített esetben a gondatlanság sem terjed ki az objektív büntethetőségi feltételekre 12. A bűncselekmény alanyi oldala - 11. § (1) A bűncsel bűntett v vétség (2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncsel, amelyre a trv kétévi szab.vesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncsel vétség - minden gondatlan bűncsel. vétség, még ha két évnél többel is büntetik - 13. § Szándékosan követi el a bűncselt, aki magatartásának következményeit kívánja, v e következményekbe belenyugszik - az aktuális tudattartalom csak logikai úton ismerhető meg - szándékosság (nem feltétlenül célra orientáltság) lehet (értelmi ismérv azonos, érzelmi különbözik) - egyenes: kívánja a következményeket - eshetőleges: belenyugszik a következményekbe (teljes érzelmi közömbösség) - x magatartásokat csak akkor

büntetnek, ha azokat vmilyen cél elérésére irányuló egyenes szándékkal követték el ⇒ ekkor célzatosság hiányában 0 bűncsel - privilégizált esetek: enyhébb büntetés (pl: erős felindulásban elkövetett emberölés) - szándék erősségének csak kivételesen van jelentősége a bűncsel minősítése szempontjából, inkább a büntetés kiszabásánál fontos szempont - 14. § Gondatlanságból követi el a bűncsel-t, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet v. körültekintést elmulasztja - tudatos gondatlanság (luxuria) - magatartás következményeit előre látja, de nagy szerepet tulajdonít a véletlennek (káros is lehet, meg nem is: "lehetséges"; ebben különbözik az eshetőleges szándéktól) - hanyag gondatlanság (negligencia): tudati és érzelmi

oldal egyaránt hiányzik - objektív gondossági kötelesség a bj-i felelősség alapja (ezt az átlaggal szemben támasztott társ-i követelmény alapján kell megítélni, hacsak az elkövető nem áll vmely meghatározott hivatás v. foglalkozás szabályainak hatálya alatt) - 15. § Az eredményhez mint a bűncsel minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli - az olyan szándékos bűncsel esetében, amelynek az alaptényállásához minősítő eredmény kapcsolódik, a csel jogi minősítése az alaptényállásban megállapított bűnösségi alakzat szerint alakul ⇒ az elkövető szándékos bűncsel-ért felel - alanyi oldal: szubjektív tényállási elemek - alkjogi szempontból: bj-i felelősség nem lehet objektív - bj-i szempontból: a szubjektív oldal döntően befolyásolja az objektív körülmények értékelését - ha a bűncsel-ben

csak szándékos elemek vannak ⇒ szándékos bűncsel - ha csak gondatlan elemek vannak ⇒ gondatlan bűncsel 13 - ha az elemek keverednek ⇒ vegyes bűnösség - a szubjektív oldalra csak a tárgyi körülményekből tudunk következtetést vonni - bj-i szándékosság lehet: - egyenes v. eshetőleges - előre megfontolt v. rögtönös - ha a veszélyeztetésből sérülés következik be (ahol a veszélyhelyzet eredmény), akkor külön kell választani a bűnösséget a veszélyeztetésre és a bekövetkezett sérülésre nézve. Veszélyeztetési szándék mellett a sértő eredményre rendszerint csak a gondatlanság terjed ki - a formális bűncsel-k trvi tényállása nem tartalmaz eredményt - bj-i szándékosság elemei: - tények ismerete (nem jogi értékelés, csak az annak alapjául szolgáló tények) - az ehhez fűződő érzelmi kapcsolat - egyenes szándék: a tények tudása, ismerete mellett kívánja a társ-ra káros következménynek minősíthető

élethelyzet bekövetkezését - eshetőleges szándék: az elkövető magatartásának következményeit nem kívánja, de beletörődik, elfogadja, közömbös az iránt, hogy az bekövetkezik (pl: biztosítási csalás előidézése során a környéken páran meghalnak) - célzat v. motívum - ha a minősített esetekben van elhelyezve ⇒ alapeset önállóan is megvalósulhat - ha az alaptényállás tartalmazza ⇒ célzat hiányában nincs bűncsel. - eshetőleges szándék általában, gondatlan bűnösségű (luxuria)viszont kivételesen büntetendő - mind2-nél az elkövető látja magatartásának lehetséges következményeit ⇒ tudati oldal azonos, de érzelmi oldal különbözik (beletörődés a következmény bekövetkezésébe könnyelmű bizakodás elmaradásában) - ha az elmaradás valószínűsége nagyobb v. legalább akkora volt, mint a bekövetkezés valószínűsége ⇒ megállapíthatják a könnyelmű bizakodást (ellenkező esetben az ítélkezés nem

honorálja a szubjektív bizakodást) - ha alappal bízik vki az eredmény elmaradásában ⇒ a gondatlanságot sem lehet megállapítani - negligencia (hanyag gondatlanság): szemben a 2 szándékossággal és a luxuriával (sein világa) az elkövető itt nem látja magatartásának káros következményét (sollen világa) - objektív alapja az objektív gondossági kötelesség (csak akkor felróható, ha az objektív gondossági kötelességet nem teljesítette és ezért nem látta előre a káros következményt) - általános gondossági kötelesség: - előrelátás kötelessége - elkerülési kötelesség - foglalkozási v. külön normák: az objektív gondossági kötelességet részletezik (ezek betartásával már az objektív oldalon kizárható a felelősség) 13. A bűncselekmény stádiumai - 16. §: Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncsel elkövetését megkezdi, de nem fejezi be - első stádium: előkészület, 2.: kísérlet (egyes elemek

megvalósulása) - materiális bűncsel: a teljes elkövetési magatartás megvalósulásakor is kísérleti szakaszban maradhatnak 14 - alaki deliktumok: befejezettséghez elegendő az elkövetési magatartás vmennyi elemének megvalósulása - 17. §: (1) A kísérletre a befejezett bűncsel büntetési tételét kell alkalmazni (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni v. mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon v. alkalmatlan eszközzel követik el (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncsel befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja (4) Ha a (2)-(3) bek. esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncsel-t, az elkövető e bűncsel miatt büntetendő - mindig enyhítő körülmény, ha a bűncsel kísérleti stádiumban marad - 18. § (1) Ha a trv külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncsel elkövetése céljából az

ehhez szükséges v. ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, v. a közös elkövetésben megállapodik (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncsel elkövetésének a megkezdése b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, v. arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncsel elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti (3) A (2) bek eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncsel, az elkövető e bűncsel miatt büntetendő - Különös Rész: befejezett bűncsel-k (ha a különös trv-i tényállás vmennyi eleme megvalósul) - bűncsel-k a stádiumok szempontjából: - formális - materiális (eredmény-bűncsel) - eredmény lehet: sérelem, veszély, társ-i és pszichikus -

objektív büntethetőségi feltétel: olyan objektív tényállási elem, amelyre nem terjed ki a tudat, ill. a szándék (ha megvalósul ⇒ befejezett a bűncsel; ha nem ⇒ még kísérleti stádium sem) - 0 kísérleti stádium: - pillanatnyi, v. verbális bűncsel-k - tiszta mulasztásos bűncsel - vegyes bűncsel-k - sajtó útján elkövetett bűncsel-k - befejezett bűncsel: az utolsó tényállási elem is megvalósul (vminek a tartása esetén akkor, amikor elkerül az elkövetőtől a dolog) - kísérlet - miért büntetendő? - objektív elmélet: mert veszélyezteti a jogi v. az elkövetési tárgyat - kísérleti stádium: az elkövető a tényállási elemek keretén belül tevékenykedik - szubjektív elmélet: mert a gonosz szándék kifejezésre jutott - szándék nagy szerepe: ha több trv-i tényállás alá is vonható egy magatartás - lehet 15 - befejezett: az elkövető mindent megtett a bűncsel befejezésére, de vmilyen tényállási elem nem valósult

meg (pl: vki nem issza meg a már elkészített mérgezett kávét); csak akkor mentesül a bj-i felelősség alól, ha önként elhárítja a bekövetkezést - befejezetlen: az elkövető abbahagyja a tevékenységet, mielőtt a tényállás vmennyi eleme megvalósulna; mentesülhet a felelősség alól, ha eláll - közeli: a tényállási elemek többségét megvalósította az elkövető - távoli: a tényállási elemek közül csak keveset valósított meg - kísérlet v. befejezett bűncsel? Vizsgálni kell a szándékot (pl ha értékhatártól függ x bűncsel megállapítása) - alkalmatlan kísérlet - objektív elmélet szerint lehet: - abszolút alkalmatlan: eleve kizárt, hogy az adott csel.típus a bűncsel befejezéséhez vezessen (pl: mérgezési szándék porcukorral) ⇒ büntetlen - relatíve alkalmatlan: tipikusan alkalmas a bűncsel befejezésére, és csak az adott körülmények között nem érte el a tettes a célját (pl: elégségesnél kevesebb méreg) -

szubjektív elmélet szerint: 0 különbség, mert nem a jogtárgy veszélyeztetését vizsgálja, hanem a szándékot (az mind2 esetben megvan); modern változata: irreális kísérlet kategóriája (pl. babonás csel-k) - tételes jog nem tesz különbséget (magyar bj-i elmélet: objektív) - putatív bűncsel: az elkövető azt hiszi, hogy a cselekménye büntetendő, holott nem az - alkalmatlan tárgy: azon sérelem nem okozható, azon a véghezvinni szándékozott eredmény nem realizálható - alkalmatlan eszköz: segítségével az elérni szándékozott eredményt létrehozni egyáltalán nem lehet (relatíve alkalmatlan: az adott feltételek mellett nem lehetséges) - előkészület - objektív ismérv: az elkövető a tényállás keretein belül tevékenykedik - szubjektív ismérv: szándékolt bűncsel megvalósításának elősegítésére irányuló célzat - 2 formája: - tárgyi: elkövetést könnyítő feltételek biztosítása (pl. kés élesítése, céllal!) -

pszichikai: többes bűnelkövetéshez hasonló tevékenység (pl. eredménytelen felbujtás) - sui generis előkészületi csel-k (önálló, befejezett bűncsel-k): pl. hamis tanúzásra felhívás - önkéntes elállás: büntethetőséget szüntet (ha ezért elmarad az elkövetés) megkezdése) - önkéntes visszalépés: - lehet: - önkéntes eredmény-elhárítás (befejezett kísérlet után ⇒ tevőleges, ellentétes irányú magatartás kell) - önkéntes elállás (befejezetlen kísérlet esetén ⇒ abbahagyással) - önkéntesség: belülről, az elkövetőből fakadjon (ne a külső körülmények hatására) - hatályos jog: parifikáció elve = ugyanazt a büntetést kell alkalmazni a kísérletre is mint a befejezett bűncsel-re, de nem ugyanúgy büntetendő! ⇒ alsó határ lefelé nyitása - kísérlet az Általános Rész alapján büntetendő; előkészület csak akkor, ha a Különös Rész kifejezetten tartalmazza 16 - maradék-bűncsel: ha az önkéntes

visszalépés miatt az elkövető nem büntethető, de közben a visszalépés ellenére egy másik bűncsel megvalósul (pl. emberölés helyett testi sértés), akkor emiatt büntethető lesz 14. A bűncselekmény elkövetői - 19. §: Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), vmint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek) - tettes: tettes, társtettes (gondatlan bűncsel egyetlen elkövetési alakzata) - részesek: felbujtó, bűnsegéd (részese csak szándékos bűncsel-nek lehet) - 20. § (1) Tettes az, aki a bűncsel trv-i tényállását megvalósítja (2) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncsel trv-i tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg - önálló tettes: aki megvalósítja a trv-i tényállást, v. megkísérli a bűncsel elkövetését (saját erővel, v. közvetítő eszközök útján, de nem egy másik ember által) - Tatherrschaft-elmélet: az a személy tettes, akinek szándéka irányította a

tényállásszerű csel. lefolyását; objektív elmélet: csak az tettes, aki tényállási elemet valósít meg - közvetett tettesség: az elkövető nem felelős, a közvetett tettes használta fel őt (nem társtettesség, mert elkülönülnek a szubjektív és objektív elemek); 3 típusa: - bj-ilag általában vétőképtelen elkövető - az adott esetben más ok miatt egyáltalán nem felelős elkövető (pl. fenyegetés hatása alatt álló) - más, enyhébb bűncsel-ért felelős személy (- felróható tévedésben álló közvetett tettes: gondatlan bűncsel-ért felel) - társtettesség: ha 2, v. több személy mind alanyi, mind tárgyi szempontból együttműködik a bűncsel elkövetésében - csak szándékos bűncsel lehet (de célnak, v. indítéknak nem kell egyeznie) - alanyi együttműködés: közös elhatározással, akarategységben megvalósított bűncsel (ha többen követnek el közösen gondatlan bűncsel-t ⇒ önálló tettesként felelnek); de pl. ha

többen megegyeznek, hogy hamisan tanúznak ⇒ annyi bűncsel, ahányan elkövetik - csak azonos trv-i tényállás esetén - egyik elkövető beszámítási képességének hiánya ⇒ 0 társtettesség - speciális tettes (pl. katona) esetén a társtettesnek is speciálisnak kell lennie - spec alanyú bűncsel-k: csak x természetes, v. jogi tulajdonsággal rendelkező személyek valósíthatják meg - nem feltétel, hogy mindegyik elkövető egyedül is képes legyen elkövetni (pl: erőszakos közösülés társtettese lehet nő is) - vegyes bűnösségű bűncsel esetén akkor állapítható meg társtettesség, ha a közös elkövetés tudata megvan a szándékos bűncsel-i részre és a gondatlanság mindegyik elkövetőnél külön-külön önállóan megállapítható - 21. § (1) Felbujtó az, aki más bűncsel elkövetésére szándékosan rábír (2) Bűnsegéd az, aki a bűncsel. elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (3) A részesekre is a tettesekre

megállapított büntetési tételt kell alkalmazni - részesség feltételei: - tettesség nélkül nem létezik (csak bj-ilag vétőképes személy által elkövetett magatartáshoz kapcsolódhat) - a tettesi alapcsel-hez kell kapcsolódnia a bűncsel befejezése előtt 17 - csak bűncsel-hez kapcsolódhat (ha az elkövető nem felelős, v. nem szándékos bűncsel-ért felelős ⇒ a részes közvetett tettes lesz) - nem feltétel a tettes megbüntetése - szándékosság (az alapcsel és a részesi magatartás is) - felbujtó: - kizárólag pszichikailag és a bűncsel véghezvitele előtt kapcsolódik - csak ha döntő a motiváció (anélkül nem követte volna el); ha csak szándékerősítő: pszichikai bűnsegély - szándékossága: - tudnia kell, hogy tevékenysége rábírás - tudnia kell, hogy a rábírás hatására a tettes milyen szándékos bűncselt fog megvalósítani (meghatározott bűncsel-re lehet csak felbujtani) - csak akkor büntetendő, ha a tettes

legalább megkísérelte az elkövetést (kivétel pl: hamis tanúzásra felhívás = önálló bűncsel) - csak azért a bűncsel-ért felel, amelyre a tettest felbujtotta - minőségi túllépésért (a tettes mást, v. mást is elkövet) nem felel - mennyiségiért (a célzott bűncsel minősített esetét valósítja meg) felel - több ember (csoport) esetében is felbujtás, ha legalább 1-nél eredményes - ha tettesként is résztvesz ⇒ felbujtás beleolvad a tettességbe - eredménytelen felbujtás előkészületnek minősül - bűnsegéd: - az elkövetés előtt, v. a végrehajtás folyamatában és csak megkönnyítés, előmozdítás útján vesz részt - lehet pszichikai segítség (a már kialakult elhatározást erősíti tovább; akár puszta jelenléttel is) - lehet fizikai bűnsegély (minden olyan csel, ami nem tartozik a trv-i tényálláshoz, de előmozdítja a tettesi magatartás kifejtését) - szándékosság: a segített bűncsel és maga a segítség - lehet

aktív, v. passzív; utóbbi: ha a tanúsítójának vmilyen okból kötelessége lett volna a bűncsel meggátlása, ezt azonban azért mulasztotta el, hogy a tettes végrehajthassa csel-t, ha a tettes előtt kifejezésre juttatja, hogy a szándékolt csel. felismerése ellenére tétlen maradna - járulékos jellegű - akkor releváns, ha a tettes legalább megkezdte a bűncsel véghezvitelét - bűnsegéd nem felel az excessusért (ha súlyosabb bűncsel-t követ el, mint amihez a segítséget kapta) (- bűncsel befejezése után nyújtott segítség már önálló bűncsel: bűnpártolás) - ha a résztvevő által megvalósított elem benne van a trv-i tényállásban ⇒ társtettes (ha nincs benne ⇒ bűnsegéd) - a bűnsegély a felbujtásnál enyhébb megítélés alá esik (a felbujtó még a tettesnél is súlyosabb büntetést kaphat) - 23. §: Nem büntethető, aki a csel elkövetésekor 14 életévét nem töltötte be - trvi vélelem: a személyiség erre a korra alakul

ki (személyiség kialakulatlansága kizárja a beszámítást); 14. életévét betöltő napon még nem felelős - 18. életévig: fiatalkor (bj-i felelősség OK, de cél a nevelő hatás) 18 - csoportos bűnelkövetés: társ-ra veszélyesebb (szervezettebb, azok is részt vesznek, akik egyedül nem csinálnák) ⇒ általában minősítő körülmény, súlyosabb büntetéssel jár - szervezett bűnözés (irányító, kitervelő, v. vezető: bűnszervező) - bűnbanda: előre meg nem határozott bűncsel-k elkövetésére alakul - bűnszövetség: 2 v. több személy 1 v több meghatározott bűncsel elkövetésében megegyezik és egy bűncsel. elkövetését megkísérlik - bűncsoport: ad hoc jellegű, többen vesznek részt az elkövetésben - bűnkapcsolat lehet - bűnpártolás - személyi: a bűnelkövetőnek nyújtott segítség a felelősség alóli mentesülésre - tárgyi: bűncsel-ből származó előny biztosításában való közreműködés - feljelentési

kötelezettség elmulasztása - vonatkozhat előkészületre is - ha még az elkövetés befejezése előtt előre megígérik ⇒ részesi magatartás - segítségnyújtás elmulasztása (esetleg) 15. Az arányosság a jogos védelemi és a végszükségi helyzetben - negatív feltételek: büntethetőséget kizáró körülmények (jogellenességet, ill. felróhatóságot kizáró okok) - objektív körülmények: a csel. büntetendőségét zárják ki - szubjektív odalt minden elkövető személyére külön kell vizsgálni - 29. § (1) Nem büntethető, akinek csel-e a saját, ill a mások személye, javai v közérdek ellen intézett, ill. ezeket közvetlenül fenyegető támadás elhárításához szükséges - az állam polgárai védelme céljára rendelt eszközei x esetben nem a bűncsel. elkövetésekor nem állnak rendelkezésre ⇒ ezt a feladatot átvállalják a társ. tagjai - "jogtalan": külső szemlélő számára bűncsel formájában nyilvánul meg, de

objektíve nem függ a támadó bűnösségétől, v. beszámítási képességétől ⇒ jogos támadás ellen, ill végszükségi helyzetben levővel szemben nem lehet büntetlenül védekezni - a jogos védelem alapjául szolgáló helyzet lehet - a felsorolt értékek ellen intézett jogtalan támadás - azokat közvetlenül fenyegető jogtalan támadás (még meg nem kezdődött támadás elhárítása) - a jogtalan támadás csak emberi csel. lehet - ha a védekező is jogtalan (pl. provokált támadás) ⇒ nincs helye a jogos védelemnek - szükségesség: - fizikai kényszerhelyzet: nincs módja a támadás előli kitérésnek - erkölcsi kényszerhelyzet: a támadás elől csak az önbecsülés feladása útján lehetne kitérni - morális szükséghelyzet: mások személye, ill. a közérdek ellen irányuló támadás esetén - jogos védelem büntetlensége: nem az élettől való megfosztás jogszerűségét ismeri el (ezt az állam nem ruházhatja át az állampolgárra,

mert ő sem rendelkezik e joggal), hanem az adott szituáció jogon kívüliségét - jogtalan támadás esetén is kitérési (menekülési) kötelezettség: - hozzátartozó kötelezettsége felmenője, testvére, házastársa részéről ellene intézett, ill. fenyegető támadás esetén - kórosabb elmeállapotban, látható tudatzavarban lévők támadása esetén 19 - aki hivatásánál fogva köteles a beteg felügyeletére, kezelésére, ellátására - arányosság kell a megtámadott és az elhárító csel. által sértett jogtárgyak között ⇒ a védekezés intenzitása korlátozva van (x jogsértés csak ugyanolyan mértékű jogsértéssel hárítható el) - az élet ellen irányuló támadás esetén az arányosság vizsgálata szükségtelen - a támadó csel. jellegét és az általa okozható sérelem mértékét nem a támadó szándéka határozza meg ⇒ védekező csak a feltűnő aránytalanságért felel bj-ilag - az elhárításhoz szükséges mérték

túllépése esetén az eredeti támadót illeti meg jogos védelem - ha a jogtalan támadás véget ért, a jogos védelmi helyzet is megszűnt - 30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét v javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, v. a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a csel-e kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett (4) Nem állapítható meg a végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége - végszükség: kizárja a társ-ra való veszélyességet (a mentést egyébként más körülmények között bűncsel-ként kellene értékelni) - végszükség: veszélyhelyzet, okozhatja természeti erő, v. emberi magatartás, amely közvetlen és másként el nem hárítható + nem róható az elkövető terhére - arányosság: csak akkor állapítható meg, ha az elhárító csel.

kisebb sérelmet okoz, mint amilyen bekövetkezésével a veszély fenyegetett - (4) bek: pl. katona, tűzoltó, mentőorvos, ápoló, stb 16. A törvényben nem szabályozott és a Különös Részben írt büntetendőséget kizáró körülmények - 22. § A büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor b) a kóros elmeállapot c) a kényszer és a fenyegetés d) a tévedés e) a csel. társ-ra veszélyességének csekély foka (csak a büntetés kiszabását zárja ki, megrovás alkalmazása kötelező, ill. elkobzás is, ha feltételei fennállnak!) f) a jogos védelem g) a végszükség h) a mgnindítvány hiánya i) a trv-ben meghatározott egyéb ok - f) és g): a társ-ra veszélyességet kizáró okok (kizáró ok még: szülői fenyítőjog gyakorlása, sértett beleegyezése, hivatásbeli kötelességek teljesítése, stb) - a), b), c): beszámítási képességet kizáró ok - d): bűnösséget kizáró ok - büntethetőséget kizáró egyéb okok (a trv a különbségeket

az alábbiak szerint nem teszi meg) - jogszerű magatartás az elkövetőtől nem várható el - parancsra cselekvés (ha nem tudta, hogy bűncsel-t követ el) - elkövető hozzátartozója nem büntethető az elkövető fel nem jelentéséért - vérfertőzés elkövetése esetén nem büntethető a 18. életévét be nem töltött leszármazott 20 - államtitoksértés feljelentésének elmulasztásáért hozzátartozó nem büntethető - nem büntethető hamis tanuzásért, aki a valóság feltárása esetén önmagát v. hozzátartozóját bűncsel. elkövetésével vádolná - a csel. nem veszélyes a társ-ra és ezért nem büntethető - az önkényuralmi jelképek használata miatt az, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti, v. a történelem eseményeiről szóló tájékoztatás céljából használja - önbíráskodás miatt senki, ha az erőszak v. fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze - másodlagos

büntethetőségi akadály: a csel. társ-ra veszélyességének csekély foka, a mgnindítvány mellett az ahhoz hasonló kívánat hiánya is - Wiener szerint - a trv-ben nem szabályozott körülmények (bíró alkotta joga) 3 csoportja: - a jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése - magzatelhajtás (mindenki elköveti, aki trv-i felhatalmazás alapján a kórházban a megfelelő eljárás lefolytatása után elhajtja, v. elhajtatja a magzatot) - rendőri fegyverhasználat - házi fegyelmi jog (szülő v. pedagógus) - a lege artis szabály betartása mellett nem követ el bűncsel-t az orvos (ha pl. vkit akarata ellenére beutal a kórházba) - a sértett beleegyezése és az engedélyezés - segítségnyújtás az öngyilkossághoz már bűncsel. (közönséges emberölés) - sporttevékenység során a játékszabályok megszegése, v. a megszegés nélkül is okozott testi sértés nem jár automatikusan együtt a bj-i felelősséggel - a bír szabályszegésnél ált.

gondatlan súlyos testi sértést fogad el; szándékosság esetén a sértett beleegyezését nem fogadja el - kísérletezés (gyógyszerek tesztelése embereken, berepülő pilóta teszteli a gépet) - sterilizáció (régen tiltva, ma már orvosi szabályok szerint lehet) - kockázat - indokolt, megengedett v. elfogadott kockázatvállalás: a jövőre vonatkozó mérlegelés (milyen előnyök milyen hátrányok vállalásával érhetők el?) - ált. foglalkozási, balesetelhárítási szabályok (de amióta ezeket a különös rész külön pozitív elemként szabályozza, elveszítette önállóságát) - a Különös Részben írt körülmények - lásd fenn + negatív értékítéletek kifejezése művészeti, tudományos témákban, vallás gyakorlása során a pap által, a tanúzás során, stb: nem lehet rágalmazás, v. becsületsértésként elbírálni 17. A jogos védelem és a végszükség arányos mértékének túllépése - 29. § (2) Nem büntethető az sem, aki

az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből v. menthető felindulásból képtelen felismerni (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség v. a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében - túllépés: a megtámadott a védekezés arányos mértékét meghaladó jogsérelmet okoz támadójának 21 - ijedtségnek és a menthető felindulásnak is a támadás következtében kell kialakulnia; tudatzavart állapot jön létre, ami nem orvosi, hanem jogi kérdés - ha a tudatzavart állapot kizárja a beszámítási képességet ⇒ nem felelős - ha csak korlátozza a beszámítási képességet ⇒ a büntetés korlátlanul enyhíthető - 30. § (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora v nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből v. menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát (3) A büntetés

korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség v. a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében - Wienernél a fenti 2 a büntethetőséget kizáró szubjektív körülmények kategóriájába tartozik - szubjektív körülmények: az egyénekre, az egyes elkövetőkre vonatkoznak, egyénileg kell megállapítani a körülmény fennforgását (hol büntetést korlátozó tényezőkbe, hol a szándékos bűnösséget gondatlanságba fordító tényezők) - kóros (pathalógiás) okokat szakértő (elmeorvos) vizsgálja - nem kóros (fiziológiás) okokat a bíróság maga vizsgálja - pl: jogos védelem és végszükség arányos elhárító mértékének túllépése - pl: kényszer, fenyegetés, tévedés - a menthetőséget is vizsgálni kell 18. A kényszer és a fenyegetés - 26. § (1) Nem büntethető, aki a csel-t olyan kényszer v fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra (2) A

büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer v. a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban - a cselekvő személy magatartása külső okok miatt determinált - kényszer: fizikai ráhatás - fenyegetés: pszichés ráhatás (138. § szerint: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen) - tárgyi oldal: súlyos hátrány kilátásba helyezése - alanyi oldal: alkalmas a félelem keltésre (pl. idősebbeknél könnyebb) - ha az így cselekvő különös részi tényállást valósít meg ⇒ az erőszakot, v. fenyegetést alkalmazó az adott bűncsel. közvetett tettese - a cselekvő felelőssége attól függ, hogy maradt-e lehetősége akaratának a megfelelő magatartásra, és ha igen, milyen határok között - Wiener: szubjektív kizáró körülmény - kényszer és fenyegetés: a szándék akarati elemének érvényesülését zárja ki (a tudati elem megvan,

hiszen tudja, hogy bűncsel-t követ el) - fenyegetés: nem a Különös Része egyes tényállásaiban leírt fenyegetés, mert azt a bűncsel. elkövetője gyakorolja és fokozza felelősségét 19. A tévedés - 27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetésekor nem tudott (2) Nem büntethető, aki a csel-t abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társ-ra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van 22 (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a trv a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti - a tévedés két formája a trv szerint: (1) és (2) bek. - ténybeli (1): az adott bűncsel különös részi tényállásának vmelyik tárgyi eleme alá vonható tényben való tévedés (de a felismert tények jogi jelentőségét nem kell ismerni: a trv nem tudása nem mentesít) ⇒ csel-ét az általa felismert tények szerint kell megítélni, felelősségre vonni (lehet, hogy

egyáltalán nem lesz büntethető, pl. ha okkal hitte, hogy a nő, akivel közösült már betöltötte a 14. életévét); kizárja a szándékos bűnösséget - társ-ra veszélyességben való tévedés (2): megállapítható a társ-ra veszélyesség tudata, ha az elkövető tisztában van csel-e: - jogellenességével (bj-i szabályok ismerete is) - erkölcsellenességével (tudja, hogy káros, de nem tudja, hogy jogellenes) - olyan veszélyességével, amelyet a megengedett kockázat nem kompenzál (- 28. § Nem büntethető az, akinek a csel-e az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társ-ra, hogy a trv szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen; ha a társ-ra veszélyesség teljesen hiányzik ⇒ 0 bűncsel) - bj-i diszpozíciók többsége mögött tartós és közismert normák állnak, megsértésüket a társ közerkölcse is elítéli ⇒ ekkor nem lehet a tévedésre hivatkozni - vélt jogos védelmi helyzet, vélt szükséghelyzet (vélt

kizáró ok): a társ-ra veszélyességben való tévedés; pl: a jogos védelemnél a támadás tényében való tévedés - bj-i szempontból közömbös tévedések: a sértett személyében (kivétel: minőségben tévedés, ha pl. hivatalos személy), az elkövetés tárgyában (kivétel: minőségében tévedés: ha pl. muzeális tárgy), ill az oksági összefüggés nem lényeges elemében való tévedés - elvétés (aberratio ictus): ha a támadás több személy közül csak az egyirke irányul, de céltévesztés folytán másik személyt ér ⇒ az előbbi sérelmére szándékos bűncsel. kísérletét, az utóbbira gondatlan elkövetést kell halmazatban megállapítani - Wiener: a büntethetőséget szubjektív alapon zárja ki - a szándék tudati elemét zárja ki, bűnösséget kizáró körülmény - ha vki a minősített esetre nézve téved (pl. nem tudja, jogy muzeális tárgyat lop), attól még az alaptényállást (lopás) megvalósítja 20. A kóros

elmeállapot - 24. § (1) Nem büntethető, aki a csel-t az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben tudatzavarban v. személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a csel. következményeinek felismerésére v. arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a csel. következményeinek felismerésében v abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék - beszámítási képességet kizár: - felismerési képesség hiánya: tények tudatának és értékelésének képessége hiányzik - akarati képesség hiánya: a fenti felismerésnek megfelelő cselekvésre való képesség hiánya - v. mind2 23 - kóros elmeállapot: orvostud-i kategória - kábítószer-függőség: csak ha személyiségzavart, elmebetegséget, szellemi leépülést okoz - kábítószer

megvonás tünetei akkor korlátozhatják, v. zárhatják ki a beszámítási képességet, ha elérik az elmebetegség szintjét - rövidzárlati csel: gyakorlat szerint kizárja a büntethetőséget (habár előtte és utána is normális) - pszichopátia: csak súlyos esetben zárja ki, v. korlátozza, még enyhítő körülmény sem mindig - 2 szakértő igénybevétele kötelező: az állapotról dönt; a bír dönt arról, hogy az állapot milyen mértékben hatott ki a szubjektív oldal tudati v. akarati elemére - büntethetőséget kizáró állapot esetén a büntetőeljárást még le kell folytatni, ha a kényszergyógykezelés elrendelésének feltételei fennállnak; ekkor felmentő ítéletet kell hozni és el kell rendelni a terhelt kényszergyógykezelését - beszámítási képességre nincs kihatással az elkövető primitív személyisége, ha az gyengeelméjűségként nem értékelhető - kóros elmeállapot csak akkor számít, ha az elkövetés idején is

fennállott 21. Az ittas állapot és a büntetőjogi beszámítás - 25. § A 24 § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a csel-t önhibájából eredő ittas v bódult állapotban követi el - tudatzavar előidézéséért az elkövető felelős (ittas, kábszer által előidézett búdult állapot) - ha a beszámítási képesség kizárt ⇒ a bűncsel-ért való bűnössége formailag hiányzik, a trvhozó azonban egy korábbi időpontra helyezi a felróhatóságot (tisztában kellett volna lennie, létezett közvetett tudat) ⇒ önhiba: ha az elkövető tisztában van azzal, hogy alkoholtartalmú italt v. bódító hatású szert fogyaszt, kivéve, ha erre kényszerítik - ha az önhibából eredő tudatzavar csak korlátozza a beszámítási képességet ⇒ általános szabályok alkalmazandóak (0 büntethetőség, v. bűnösség kizárása) - ha a tudatzavar teljesen kizárja a beszámítási képességet ⇒ objektív ismérvek (tárgyi oldal) szerint kell

megítélni a magatartást (ahogy azt külső szemlélő látja, függetlenül az elkövető aktuális tudattartalmától) - ilyen tudatzavaros személyt is megillet a jogtalan támadás elhárításának v. a végszükségben való cselekvésnek a joga - az önhibán alapuló részegség esetén a korlátozott beszámíthatóság nem érinti sem a minősítést, sem a büntetés kiszabását - a fentiek a típusos részegségre vonatkoznak (az ittasság foka az elfogyasztott alkoholtól függ); ettől eltérő a pathológiás (kóros) részegség: kvantitatív és kvalitatív intolerancia (alkoholtűrés megváltozik), esetleg időleges tudatzavar ⇒ heveny elmebetegséggel egyenlő állapotnak minősül ⇒ a 24. § rendelkezései alkalmazandóak, ill a 24. § alkalmazandó a kóros részegség csökevényes alakzata (abortív pathológiás részegség) esetén, amely csak korlátozza az elkövetőt csel-e következményeinek felismerésében 22. A magánindítvány hiánya és

egyes büntethetőséget megszüntető okok - 31. § (1) A trvben meghatározott esetekben a bűncsel csak mgnindítványra büntethető (2) A mgnindítvány előterjesztésére a sértett jogosult 24 (3) Ha a sértett korl.cselkép, a magnindítványt trv-s képvis-e is, ha pedig cselképt, kizárólag a trv-s képvis-e terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a mgnindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. (4) Ha a mgnindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a mgnindítvány előterjesztésére (5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett mgnindítvány vmennyi elkövetőre hatályos (6) A mgnindítvány nem vonható vissza - általában hivatalból üldözik a bűncsel-ket (officialitás elve), de trv meghatározhat mgnindítványtól való függést is (enélkül az elkövető nem büntethető), pl: - mgnlaksértés, mgntitok, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés -

könnyű testi sértés - erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás alapesete - egyes vagyoni bűncsel-k, ha azokat a hozzátartozó sérelmére követték el - mgnindítványhoz kötött bűncsel-k eljárásjogi szempontból: - mgnvádasak: az eljárás során a vádat ált. a mgnvádló képviseli (ügyész joga, hogy átvehesse) - közvádasak: súlyosabb megítélésűek esetén mindig az ügyész feladata a vád képviselete - előterjesztés: sértett, nagykorú cselképes esetén meghatalmazása alapján képviselője v. házastársa is eljárhat, a többi esetben lásd a trv-t - párhuzamos jogosultság: a trv több személynek biztosítja a mgnindítvány előterjesztésének a jogát - előterjesztés határideje (Be alapján): attól a naptól számítva 30 napon belül, amelyen a jogosult a bűncsel elkövetőjének a kilétéről (nem kell név szerint, elég a személyleírás) tudomást szerzett; párhuzamos jogosultság esetén ez különbözhet;

ha a sértett ismeretlen tettes ellen tett feljelentést közvádra üldözendő csel. miatt és csak később derül ki, hogy a csel. kizárólag mgnindítványra üldözendő ⇒ a jogosultat fel kell hívni jogának gyakorlására (határidő a felhívástól számít) - mgnindítvány tartalma: (mgnindítvány joghatályos és nem vonható vissza; ez nem azonos a vádelejtés tilalmával) - milyen csel-t követnek el - ki tette (név szerint, v. személyleírással) - határozott nyilatkozat, hogy a sértett emiatt kívánja az elkövető felelősségre vonását - mgnindítvány oszthatatlan (ha a mgnindítványra üldözendő bűncsel-t több elkövető valósította meg ⇒ bármelyikük ellen tett mgnindítvány a többire is joghatályos) - 32. § A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála b) az elévülés c) a kegyelem d) a csel. társ-ra veszélyességének megszűnése v csekéllyé válása e) a trv-ben meghatározott egyéb ok - a bűncsel elkövetése

után, de annak jogerős elbírálása előtt következnek be - a), b) és c) a büntetés végrehajtását is kizáró okok (jogerős határozat meghozatala után is) - a): nem zár ki minden jogkövetkezményt (elkobzás még lehetséges) 25 ki - c): olyan államhat-i aktus, amelynek okai bj-n kívüliek - közkegyelem (ogy gyakorolja trv formájában) - meghatározott bűncsel-kre, az elkövetők meghatározott körére terjed - egyéni kegyelem (közteln. gyakorolja) - köz- és egyéni kegyelem is lehet - eljárási kegyelem: folyamatban lévő eljárásra terjed ki (büntethetőséget szüntet) - végrehajtási kegyelem: jogerősen kiszabott büntetésekre és intézkedésekre terjed ki - kegyelmi mentesítés: a büntetések hátrányos jogkövetkezményeit törli - e): - Általános Rész szerinti okok - kísérlet miatt nem büntethető, akinek önkéntes elállása folytán maradt a bűncsel befejezése, ill. aki az eredményt önként elhárította - nem büntethető

előkészület miatt, aki a csel. véghezvitelétől önként elállt, ill. az elkövetés elhárítása végett felhívást stb visszavonta, v az előkészületet a hatóságnál feljelentette - próbára bocsátás esetén megszűnik az elkövető büntethetősége, ha a próbaidő sikeresen telt le - Különös Rész szerinti okok alapján nem büntethető pl. - lázadás esetén az, aki a tömegzavargást az erőszakos csel-k megkezdése előtt önként, v. hatóság felhívására elhagyja - kémkedés - tartás elmulasztása - hivatalos személy elleni erőszak - visszaélés kábítószerrel 23. A büntethetőséget megszüntető elévülés - 33. § (1) A büntethetőség elévül a) olyan büntett esetén, amely életfogytig tartó szabvesztéssel is büntethető, 20 év elteltével b) egyéb bűncsel esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 3 év elteltével (2) Nem évül el a) 81/1945 ME rendelet 11. és 13 §-ában meghatározott

háborús bűntettek b) az emberiség elleni egyéb bűncsel-k c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei d) az emberrablás és az elöljáró v. szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei e) a terrorcselekmény, a légi jármű hat-ba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el - elévülés jogintézménye: engedmény a célszerűségi elv javára a legalitással, a bj-i felelősségre vonással szemben - elévülési idő az elkövetett bűncsel. trvi büntetési tétele szerint alakul ⇒ bűnhalmazat, v. a különös, ill többszörös visszaesés esetén a felső keretet tágító tényezők 26 ebből a szempontból nem érvényesülnek (bűnhalmazatban álló bűncsel-k önállóan évülnek el, de a folytatólagosan elkövetett bűncsel részcsel-einek önálló elévülése kizárt - d) a trv zárójelben tartalmazott eseteire vonatkozik csak: az említett bűncsel-k azon

esetei, amelyek elkövetése során szándékosan okoztak emberhalált - e) ha a bűncsel-t emberhalál szándékos okozásával követik el (minősítő körülmény akkor is megvalósul, ha a terrorcsel., stb vmint az emberhalál közt az oksági kapcsolat kimutatható és ezért az elkövetőt legalább gondatlanság terheli - 34. § Az elévülés határidejének kezdő napja a) befejezett bűncsel esetén az a nap, amikor a trv-i tényállás megvalósul b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító csel véget ér c) olyan bűncsel esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a btv-ben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének d) olyan bűncsel esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik - alaki bűncsel: elkövetési magatartás megvalósításának napjával kezdődik -

eredmény-bűncsel: az eredmény bekövetkezésének a napján kezdődik - állapot bűncsel: a bűncsel csak a jogsértő állapot létrehozásával befejezett, de az elévülés mégis csak az állapot megszűnésével kezdődik - folytatólagosan elkövetett bűncsel: az elévülés szempontjából a bűncsel trv-i tényállásához tartozó kegutolsó részcsel. befejezésének, ill a véghezvitelre irányuló utolsó tevékenység megvalósításának az időpontja az irányadó, ettől kell számítani a folytatólagosan elkövetett bűncsel. trv-i büntetési tételéhez igazodó elévülési időt - 35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncsel miatt foganatosított büntetőeljárási csel-e. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztése időtartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés

nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik v. elmebeteg lett (3) Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít bele - btv: 0 abszolút elévülési határidő (amely után az eljárt hatóság tevékenységére tekintet nélkül elévültnek nyilvánulna a bűncsel) - a félbeszakító hatósági aktusnak a büntetőeljárás előbbre vitelére kell irányulnia (belső hivatali intézkedés, közkegyelem tárgyában hozott deklaratív végzés nem ilyen) - több elkövetett bűncsel esetén az egyik elévülését nem szakítja félbe az, ha a másik miatt b-eljárási csel-t foganatosítottak - b-eljárás felfüggesztése ⇒ elévülési idő nyugszik (a felfüggesztés előtti és az azt követő időt egybe kell számítani) 27 A büntetőjogi felelősségrevonás feltételei: - pozitív feltételek: csak a trvalkotó határozhatja meg (btk általános és

különös része) - bűncsel objektív elemei - bűncsel szubjektív elemei - negatív feltételek (összes pozitív feltétel megvalósulása csak akkor vezethet a bj-i felelősségrevonáshoz, ha egyetlen negatív feltétel sem valósulhat meg); a jogalkalmazás is alakíthatja - objektívek: a csel. büntetendőségét zárják ki - szubjektívek: az elkövető büntethetőségét zárják ki 28