Betekintés: A kétpólusú világ kialakulása, a hidegháború és korszaka

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A kétpólusú világ kialakulása, a hidegháború és korszaka Erőviszonyok alakulása a második világháború végén: 1945. május 8.: százezrek vonultak Európa városainak utcáira - ünnepelték a győzelmet a fasizmus felett - hálát adtak Istennek és a sorsnak, hogy életben maradtak. A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán, Moszkva, Jalta, Potsdam), amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. A potsdami konferencián azonban megbomlik a korábban tapasztalható összhang a felek között, ütköznek az érdekek, ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajt végre. USA az 1920-as évek elejétől visszavonult az izolacionizmus bástyája mögé, a nemzetközi politikától távolt tartotta magát; a Szovjetunió 1917-18-tól a világpolitika

peremére szorult; 1945-re: a rettegett tengelyhatalmak vereséget szenvedtek - Franciaország korántsem tért magához az 1940-es nemzeti kudarcból, a brit szigetország pedig a győzelem órájára már olyannyira erejét vesztette, hogy bár vezetői részt vettek a Három Hatalmi konferencián, de hatalmi súllyal nem rendelkeztek. Létrejött szervezetek: 1944.: Bretton Woods-i egyezmény: Nemzetközi Valutalap - IMF; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank - IBRD, "Világbank" Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet - ITO; 1947: Genf: Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény - GATT 1945. május 5.: London: Európatanács: alapító tagok: Benelux, Dánia, Franciaország, NagyBritannia, Írország, Olaszország, Norvégia, Svédország; később csatlakozik: Görögország, Törökország, NSZK, Ausztria, Svájc; A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg: az igen intenzíven fejlődött Németország gazdasága

megsemmisül, ugyanígy jár Franciaország is, aminek még túl kell tennie magát gyarmatbirodalmának elvesztésén is. Nagy-Britanniát nem érik ekkora veszteségek, de szintén felbomlik a gyarmatbirodalma. Befolyását a Közel-Keleten igyekszik megtartani, ezért hajlandó lemondani a Balkánról a török tengerszorosok és Görögország kivételével. USA mellé "majdnem" fölzárkózott a Szovjetunió is katonai és politikai szempontból, de gazdaságilag messze mögötte marad. Egyesült Államok és a Szovjetunió tehát a két legnagyobb hatalom, a többiek jóval elmaradnak tőlük, ezért ezt az állapotot kétpólusú világnak nevezzük. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. Az ENSZ létrejötte: előzmény: a szövetségesek 1942-ben a tengelyhatalmak ellen hadat viselő "26 nemzet nyilatkozatában" nevezték magukat Egyesült Nemzetnek; 1945. június 25.: San Franciscóban megrendezett

konferencián elfogadják az Egyesült Nemzetek Alapokmányát; 1945. október 24.: hatályba lép az okmány - 51 alapító taggal, New York központtal; főbb elvei: • • • • • • • tartózkodás az erőszaktól avagy az erőszakkal való fenyegetéstől; az államok közötti vitás kérdések békés rendezése; be nem avatkozás egymás belügyeibe; az államok kötelezettsége az együttműködésre társadalmi rendszerüktől függetlenül, az egyenjogúság alapján, megkülönböztetés alkalmazás nélkül; a nemzetek egyenjogúságának és önrendelkezési jogának, az államnak szuverenitásának tiszteletben tartása; gazdasági, szociális, kulturális és emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása; évente egyszer ülésező közgyűlésen minden tagnak egyenlő szavazati joga van; ENSZ legfontosabb szervei: Közgyűlés, Biztonsági Tanács; Közgyűlés: egyszerű vagy kétharmados többséggel dönthet - döntések csak ajánlás

szerűek; Biztonsági Tanács: minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a BT elé kell terjeszteni, amely kötelező határozatokat hozhat olyan esetekben, amikor valamely állam támadó fellépéssel a békét veszélyezteti; eljárási kérdések kivételével, tehát érdemi ügyekben a hatályos döntésekhez "az összes állandó tagok (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) egybevágó szavazataira van szükség; nagyhatalmak valamelyikének ellenszavazata, vétója esetén érvényes határozat nem hozható; ENSZ költségvetését és a tagállamok hozzájárulását a GDP arányában évente állapítják meg; Gazdasági és Szociális Tanács: gazdasági és az életszínvonal általános emelésének problémájával foglalkozik; Nemzetközi Bíróság: székhely: Hága, 15, kilenc évre választott bírából áll, s amely felkérésre hoz ítéletet jogvitákban; USA: A háborúval megint az USA járt a legjobban,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


relatíve kis katonai veszteségekkel, de 60 milliárd dolláros nyereséggel zárja a háborút, tehát marad gazdasági politikai és katonai nagyhatalom, nem utolsósorban az atombomba kifejlesztése miatt, amit Hirosimában és Nagaszakiban demonstrálnak; soha nem látott magas szintet ért el a foglalkoztatottság - alapját képezte a következő években kibontakozó fogyasztói társadalomnak; tömeges cikké vált a televízió, az elektromos tűzhely és a mosógép, az autók száma 1950-1960 között megháromszorozódott; amerikaiak tartottak attól, hogy a jólét és a gazdagság eltűnhet; nyomasztó emlék: Pearl Harbor (1941. 12. 7.); az ország megnövekedett gazdasági erejét Harry S. Truman, az USA 33. Elnöke, miként a demokrata elnökök általában, jelentős társadalmi reformprogram megvalósítására is fel kívánta használni; Fair Deal - átfogó terv; cél: javítsa a munkájukból élő, alacsony jövedelmű rétegek életkörülményeit közerőből

történő lakásépítés, az egészségügyi ellátás kiterjesztése és a minimális bérek emelése révén; Truman intézkedéseket tett a fekete bőrű lakosság érdekeinek védelmében - faji megkülönböztetéstől mentes foglalkoztatási és oktatási politikai; alkotmány 22. kiegészítése: egy személy elnökké csak két egymást követő ciklusban válaszható meg - így kívánták a törvényhozók elejét venni a Roosevelt-jelenség megismétlődésének; 1947: nemzetbiztonsági törvény: a korábbi fegyvernemi minisztériumok helyett létrehozta az egységes védelmi minisztériumot, (épületéről elnevezve) a Pentagont, a Nemzetbiztonsági Tanácsot és a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) 1947: Riói paktum 1948-ban megalapítja az OAS-t, az Amerikai Államok Szervezetét, amelynek hivatalosan 1962-ig Kuba is tagja, Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség, Nyugat-Európa és LatinAmerika. Szovjetunió: 1943-ra feloszlatta

a Kommunista Internacionálét - világ kommunistáit továbbra is a Kremlből irányítják; 1945-re nem pusztán a fennmaradását biztosította, hanem olyan kiemelkedő helyet vívott ki magának a nemzetközi politikában, mint amilyennel Oroszország utoljára 1815-ben, a napóleoni háborúk végeztével rendelkezett; szovjet vezető világpolitikai szemlélete lényegében nem változott - tőkés hatalmak állama bekerítésére és szocializmusnak nevezett társadalmi rendje elpusztítása; számoltak egy új háború lehetőségével; újjáépítés és a további fegyverkezés gazdasági hátterének biztosítása áldozatokat kívánt a társadalomtól, amelyeket csak a 30-as években meghonosodott polgárháborús módszerek alkalmazásával lehetett kikényszeríteni; széleskörű megtorlás nem csupán a németekkel kollaborálókat sujtotta, hanem a hazatért hadifoglyok tömegeit, hazaárulónak minősítettek; egész népeket deportáltak Szibériába és

Közép-Ázsiába, így a krími tatárokat, a volgai németeket és több kaukázusi nemzetiséget a kollektív felelősség alapján; gazdasági újjáépítés a lakosság súlyos teherviselése árán jelentős eredményeket ért el, főleg a nehéziparban és az energiatermelésben; mezőgazdaság: továbbra is a sztálini gazdaságpolitika mostohagyermeke maradt; Szovjetunió érdekterületei: távol-keleti, kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. Nagy-Britannia: harmadik győztes; végérvényesen másodlagos hatalom, Szovjetunióval szemben már nem volt képes saját erejéből helyreállítani az európai hatalmi egyensúlyt - USA segítsége; elveszítette külső piacainak jó részét, exportja kétharmaddal csökkent, az importja nőt; aranykészleteik vándoroltak az USA-ba; fizetési mérleg hiányának helyreállítására nyújtott kölcsön feltételei (a preferenciális Commonwealth vámrendszer leépítése, s a konvertibilitás érdekében a

sterling blokk 1947-ig történő megszüntetése) a Brit Birodalom gazdasági vázát rombolták szét; 1945.: választások: Munkáspárti győzelem. A világ kettészakadása 1945-ben kezdődik, amikor a háború lezárását követően a megszálló hatalmak igyekeznek saját ideológiájuknak megfelelő kormányokat hatalomra juttatni, többkevesebb sikerrel. A két "pólus" nyílt szembenállása 1946. március 5-én mutatkozik meg, amikor az ex-miniszterelnök Winston Churchill Fultonban beszédet tart, amelyben felhívja a figyelmet a Szovjetunió expanziós törekvéseire, és használja a "vasfüggöny" kifejezést. Churchill nézeteit Truman osztja, mire Sztálin meglehetősen gyorsan reagál: "Churchill egy háborús uszító". Ez jelenti a hidegháború kezdetét. A szó azt jelenti, hogy a két nagyhatalom között fokozott elidegenedés és ellenségeskedés tapasztalható, egymást nukleáris háborúval fenyegetik, ám ezek sohasem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fajulnak egy harmadik világháborúig. A korszakot az 1960-as években kezdődő "enyhülés" váltja föl. 1947.: megszűnik a két fél között minden kapcsolat; megkezdődik az ellenségeskedés, a kölcsönös vádaskodás; erősödik a bizalmatlanság; diszkriminatív intézkedéseket vezetnek be; ugrásszerûen nő a titkosszolgálatok jelentősége és ami a leglényegesebb, megkezdődik a fegyverkezési verseny, a katonai melldöngetés, a fegyverek helyi háborúkban jutnak szerephez; hidegháború első szakasza: Sztálin haláláig, 1953-ig tart: ez időszakban kell(ene) érvényesülnie a Truman- doktrínának, -avagy a feltartóztatási politikának-, amely kimondja, hogy a Szovjetunió bizonyos térségekben túl nagy befolyást szerzett, ezért a további terjeszkedést meg kell állítani, ennek érdekében pedig a labilis országokban minden áron a polgári erők győzelmét kell kivívni és ezek kormányra kerülését kell megoldani. Ez főleg Koreára,

Vietnámra és Görögországra vonatkozik. 1946: az Egyesült Államok kereskedelmi embargót vezet be a szocialista tömbbel szemben. Ez kezdetben csak árukiviteli tilalmat jelent, később azonban kiterjesztik a gyártási technológiákra -know-how- is. Párizsi béke: 1946 tavasz: tény: a volt szövetségesek egymás ellen fordulnak; április, Párizs: megkezdődött a 21 győztes ország békeelőkészítő értekezlete; 1947. február 10.. Párizs: a győztesek aláírják a békeszerződéseket: Magyarországgal, Bulgáriával, Finnországgal, Olaszországgal és Romániával; nem tudtak megegyezni a japán, német békeszerződésben, valamint Ausztria kérdésében; jóváhagyta a Molotov-Ribbentrop-szerződés következtében megszerzett területeket; Bulgária: elvesztette a háború idején Görögországtól és Jugoszláviától elvett területeket, és negyvenöt millió dolláros jóvátétel; megtarthatta Dél-Dobrudzsát; Finnország: át kell engedni az 1940-es

békében álló területeket Szovjetuniónak; 300 milliós jóvátétel; Magyarország: el kell fogadni a trianoni határokat; Rajka térségében három térség Csehországhoz tartozik; 300 milliós jóvátétel. A békeszerződés jogot adott a Szovjetuniónak arra, hogy az ausztriai megszállási övezetével való összeköttetés biztosítására csapatokat állomásoztasson az országban; Olaszország: lemond afrikai gyarmatairól, elismeri az általa elfoglalt Etiópia és Albánia függetlenségét, Isztriai-félsziget és Rijeka Jugoszláviáé; 360 millió dolláros jóvátétel; Románia: visszakapta Észak-Erdélyt, átengedi Bukovinát, Besszarábiát a szovjeteknek; 300 milliós jóvátétel; Truman-elv és a Marshall-terv: 1947 június 5; Harvard egyetem: meghirdetik egy beszédben a Marshall-tervet, amely egészen 1959-ig szolgálja Nyugat-Európa újjáépítését. A tervet George C. Marshall, az amerikai külügyminiszter dolgozza ki, és eredetileg egész

Európának hirdetik meg, de a Szovjetunió megtiltja a segélyek igénylését. terv: hivatalos nevén Európai Újjáépítési Program - megvalósításában 16 ország vett részt az 1948 áprilisában alakult Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet OECC keretében; terv szerint az európai államok összesen 13,6 milliárd dollárban részesülnek (Kongersszus szavazata alapján) , amelynek 90%-a segély, 10%-a pedig kölcsön. A gyakorlatban az összeg a következőképpen oszlik meg: Nagy-Britannia 23%, Franciaország 20%, Olaszország 10% és Németország nyugati zónái 10%. eredménye: résztvevő országokban az ipari termelés átlagosan 30%-al nőtt, emelkedett a termelékenység, és megújult a közlekedési és a távközlési infrastruktúra; 1950 június: létrejött az Európai Fizetési Unió a közös pénzrendszer szervezésére; 1952 július: megkezdte működését az Európai Szén- és Acélközösség; 1952-ben a Benelux-államok, Franciaország és

az NSZK létrehozza a Montánuniót, ami átfogta a nemzetipar központi nemzetközi területét, többek között a Ruhr-vidéket, a Saar-vidéket, Luxemburgot és Lotaringiát. Truman-elv: "dominó"-elmélet szerint, ha egy térség valamelyik országában kommunista hatalomátvételre kerül sor, akkor ez láncreakciószerűen maga után vonja a kommunista uralmat és a szovjet uralom befolyását a környező államokban is; 1947. március 12.: a törvényhozás elfogadta az elnök beterjesztett indítványát: juttassanak Görögországnak kétszázötven millió, Törökországnak százötven millió dollárt katonai és gazdasági célokra; az elnök kifejtette, hogy a világon csak két életforma létezik: az egyik a többség uralmára épül, a szabadon választott képviseleti kormány, az egyéni jogok, a szólás-, a vallás- és a politika szabadság jellemzi; másik típus meghatározó jegyei a kisebbség erőszakos uralma, a terror, a gúzsba kötött sajtó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


és a rádió, a választási csalások, és a személyi szabadságjogok hiánya; A Kominform: 1947 szeptember: létrehozza Szovjetunió a KOMINFORM-ot, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját. A szervezet fő ideológusa Zsdanov, akinek eszmefuttatása a következőben merül ki: "aki nem kommunista, az reakciós"; célja a fordulat elősegítése a térség országaiban, a pártokon keresztül az országok összefogása és az országok politikáját és gazdaságát a Szovjetunióéhoz igazítani. 1947-ben kapcsolódik az 1956-ig fönnálló szervezethez az olasz és a francia kommunista párt is, nagy nyugtalanságot keltve a nyugati tömbben. Jugoszlávia függetleníteni igyekszik magát a Szovjetunió törekvéseitől, az ország adottságait venné figyelembe, ezért Titót megbélyegzik, ő az "imperialisták ügynöke" és a "láncos kutya". Ennek hatására 1948-ban az olasz és a francia kommunista pártok kilépnek a

szervezetből. 1949 januárjában létrejön a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amivel a térség országait gazdaságilag is elszigetelik a nyugati területektől (Miután Sztálin megtiltotta a Marshall-segélyek igénybevételét, csak Csehszlovákia igényelt 1947-ben még egy kis összeget). A tanács egészen 1991-ig fönnáll, és eléri, hogy az országok külkereskedelmének felekétharmada a tömbön belül folyik le. A szervezet nemcsak gazdasági és kereskedelmi, hanem mûszaki és tudományos együttmûködést is jelent. Jugoszlávia kiközösítése: 1948: Sztálin elérkezettnek látta az időt, hogy Titot megrendszabályozza; a pártvezér akkor vált veszélyessé, amikor elkezdte hangoztatni a balkáni és Duna menti népek föderációjának tervét; Tito nem volt Sztálin elkötelezettje - Moszkva nem tűrt semmiféle önállósodást; 1948: Kominformmal élesen elítélték a jugoszláv kommunisták politikáját; Zsdanov: bizonyíték, hogy Tito

imperalista kém; 1949: Sztálin kizáratta Jugoszláviát a Kominformból; NATO megalakulása: 1948. Március: brüsszeli szerződés aláírása: Nagy-Britannia, Franciaország, BeneluxÁllamok - gazdasági, szociális és kulturális együttműködés és az együttes védelemről szól; később az USA is csatlakozott az egyezményhez - így kibővült az egész euro-atlanti térségre; bevonták a tárgyalásokba: Kanada, Dánia, Norvégia, Izland, Olaszország, Portugália; 1949. április 4.: Észak-atlanti Szerződés aláírása; 1952.: Csatlakozik Görögország és Törökország; 1955: NSZK is; 1982: Spanyolország csatlakozik kimondja az alapokmány, hogy bármelyik tagország elleni fegyveres támadást "valamennyiük elleni támadásnak" tekintik, és az aláírók kölcsönös védelmi, katonai segítségnyújtási kötelezettséggel tartoznak egymásnak; gyakorlati megvalósítás érdekében politikai szervezetet hoztak létre: NORT ATLANTIC TREATY

ORGANISATION; a szervezet intézményei: Tanács, a Nemzetközi Titkárság, a Védelmi Tervező Bizottság(a tagállamok védelmi miniszterei), a Katonai Bizottság (a tagállamok vezérkari főnökei), valamint a négy hadászati zóna vezetése: a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelső Parancsnoksága (SHAPE); a Szövetséges Fegyveres Erők Atlanti-óceáni Legfelső Parancsnoksága (AFLANT); a Szövetséges csatorna Főparancsnokság (AFCHAN); az USA-Kanadai Regionális Tervező Csoport (USCANPRG). Az 1970-es és 80-as években a NATO nukleáris első csapás politikája, melynek révén a hagyományos fegyverekkel történő esetleges szovjet támadás elhárítható lett volna, Nyugat-Európában igen vitatott volt. Sokan úgy tartották, hogy ez a nukleáris háború veszélyét növeli meg. 1966-ban a De Gaulle parancsnoksága alatt álló Franciaország kivonta csapatait a NATO parancsnoksága alól, de továbbra is a politikai szervezet tagja maradt. 1989-es

Kelet-európai változások után a NATO londoni csúcsértekezletén megkezdődött a szervezet katonai és politikai céljainak átértelmezése. HIDEGHÁROÚ: 1950-1952 Koreai háború: 1945 augusztus: felszabadul japán uralom alól; Koreát a Japán-ellenes háború befejezése után, a 38. szélességi fok mentén kettéosztották, és északon szovjet, délen amerikai csapatok szállták meg: észak: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság - diktatórikus kommunista rendszer; dél: Koreai Köztársaság - jobboldali diktatórikus állam; 1945. június 15.: szovjet és a kínai vezetés hozzájárulásával és támogatásával északkoreai hadsereg megtámadta Dél-Koreát - erőszakos egyesítés véget; offenzíva gyorsan eljutott délig; USA javaslatára az ENSZ BT agresszornak bélyegezte meg Észak-Koreát, és hozzájárult ENSZ-fegyveres erők alkalmazásához - zömmel amerikai csapatok, vezető McArthur; támadás visszaszorította az észak-koreai csapatokat a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


koreai-kínai határt képező Jalu folyóig - Kína saját biztonságát féltette - 300000 főnyi önkéntes hadsereggel visszaszorította az amerikai-déli-koreai erőket a 38. szélességi fokig; 1951: megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások - két esztendő múlva fejeződött be 1953: panmindzsoni fegyverszüneti egyezmény: a határvonal változatlan marad, az egyezmény szerint demilitarizált övezetet hoznak létre; Koreai háború következménye - szervezetek alapítása létrejött az ANZUS-paktum - Csendes-óceáni Biztonsági Szerződés; kiterjesztették Tajvanra is, s a 7. amerikai flotta hajói felvonultak a Tajvani-szorosba; Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok között 1951-ben jött létre; Csendes-óceán térségében a kölcsönös biztonságot célozza a fegyveres támadások ellenében. az egyezmény meghatározatlan ideig marad érvényben, nemcsak a három anyaországra, hanem a fennhatóságuk alatt álló szigetekre, fegyveres

erejükre, légierejükre és flottájukra is vonatkozik; SEATO - 1954, megalakulásának előkészületei: Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, amely a külső agresszor támadása esetén közös védelmet biztosít a nyolc aláíró ország mindegyikének; tagállamok: Ausztrália, Franciaország, Új-Zéland, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Nagy-Britannia, USA; szervezet létrejöttének további célja, hogy gazdasági együttműködés jöjjön létre a tagállamok között. központja Bangkokban van. CENTO - 1955 - Központi Szerződés Szervezete felgyorsult a háború után Teller Ede vezetésével az amerikai hidrogénbombakutatásának programja; Politikai üldözés a Szovjetunióban és a hatalmi övezetében: 1949-től ismét tömeges tisztogatásra került sor; "leningrádi ügy"-ben kivégeztek több, a városból elszármazott, magas beosztású, a háború idején jelentős érdeket szervezett párt- és állami tisztviselőt; 1952 vége:

több zsidó vallású orvost azzal vádoltak, hogy külföldi szolgálatba szegődött "cionista ügynökök"; kelet-közép-európai országokban tíz- és százezerszámra vontak bírósági eljárás alá mindenütt állampolgárokat "izgatás, beszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, feketevágás" címen; napirenden volt a koncepciós politikai perek, hazug vádak alapján, ártatlan emberek ellen; A mccartyzmus USA szenátusába beválasztották a harminchét esztendős köztársaságpárti Josep R. McCartyt Wisconsi államból; McCarty és követői elsősorban az értelmiséget támadták a kommunistaság vagy rózsaszínű világszemlélet vádjával; több politikust is megvádoltak alaptalanul; A hidegháború főbb vonásai a kialakulása és tetőpontja időszakában: Az 1947-ben kezdődött hidegháború nem igazán béke, de nem is "forró", fegyveresen vívott háború volt. Alapvető tartalmát az USA és a Szovjetunió

vezetése alatt kialakult szövetségi rendszerek között minden területen megnyilvánuló ellenséges viszony képzete. Ebből következik, hogy a hidegháború: • • • • • • • • bipoláris lévén, a két nagyhatalom testesítette meg a szövetségi rendszereket; globális jelleggel kiterjedt az egész földkerekségre; minden helyi konfliktust végső soron a szovjet-amerikai szembenállás határozott meg; fegyverkezési verseny folyt, elsősorban a két nagyhatalom között; párbeszéd híján a két szövetség tagjainak érintkezése a legszűkebb diplomáciai ügyintézésre szorítkozott; erőteljes propagandakampány zajlott a világosság-sötétség szemlélet igazolására; a felek egyoldalú, torzított információkat terjesztettek egymásról; sorompókat, szögesdrótokat emeltek bármilyen érintkezés útjába; üldözték, hátrányos helyzetbe juttatták, aki nem értett egyet a "másik fél"-ről terjesztett hivatalos véleménnyel. A

gyarmati rendszer felbomlása - a harmadik világ A gyarmati rendszer felbomlásának szempontjából döntő jelentőségű volt: a Szovjetunió katonai és politikai behatolása saját eddigi területein kívüli régiókba; a délkeret-ázsiai gyarmatbirodalmak szétesése a japán hódítás következtében; a világháborúban bár győztes, de katonailag, gazdaságilag meggyengült gyarmattartók Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia - világpolitikai súlyának csökkenése; a klasszikus gyarmati rendszer helyébe lépő, főként gazdasági eszközökkel élő tendenciák, a neokolonailizmus erősödése; a volt gyarmati országok nemzeti függetlenségi törekvéseinek fokozódása s az ezt alátámasztó társadalmi bázis létrejötte; Első szakasz: 1945-1949 délkelet-ázsiai államok felszabadulása - érinti a brit, francia, holland, japán birtokokat; kínai forradalom - félgyarmati státuszt számolt fel; francia gyarmatbirodalom felbomlását indította meg

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Vietnam függetlenné válása - 1945 Kambodzsa - 1949- és Laosz - 1949- önállósulása; Brit gyarmatok megroppanása: India és Pakisztán -1947-, valamint Burma és Ceylon függetlenné válása -1949; Holland gyarmatbirodalom legfontosabb tartománya szűnt meg 1949-ben Indonézia függetlenségének kikiáltásával; Koreai-félsziget államainak létrejötte - 1948; Második szakasz: 1950-1956 észak-afrikai államok felszabadulása; Olaszország elismeri Líbiát 1956: sorra szabadul fel: Marokkó, Tunézia, Szudán; Harmadik szakasz: 1957-1966 Afrikai gyarmatrendszer felszabadítása; Negyedik szakasz: Angola, Mozambik, Zöld-foki-szigetek - felszabadulása - Portugália veresége; Kína: A II. világháborúban a területeken Japánok jelentek meg - nem sikerült elfoglalni az egészet; ellenállást két jelentős erő fogta össze: Kínai Nemzet Párt (Kuomintang) Csang Kajsek vezetésével és a Kínai Kommunista Párt Mao Ce-tunggal; háború szükségessé tette

az összefogásukat - győzelem kivívásáig tartott; 1945. augusztus 24.: szovjet - kínai barátsági és segítségnyújtási szerződés; 1945. október 11.: Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt közötti szakítás polgárháború; 1949. október 1.: kikiáltották a Kínai Népköztársaságot; 1950 február: Sztálin és Mao Ce-tung - szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása; - gazdasági, politikai, katonai összehangoltság; a szovjet-kínai viszony hamar megromlott - szélsőségesebb megnyilvánulások; gazdaság: 1 milliárd lakos - nincs élelmiszer probléma; Indokínai gyarmatok függetlenné válása: Francia-Indokína államait a világháború alatt Japán megszállta; Japán kapitulációt követően: győztes hatalmak megállapodtak abban, hogy a 16. szélességi fokig a megszállókat északról a kínai, délről pedig az angol csapatok fegyverezik le; Így is lett: Hanoi és Észak-Vietnám - kínai csapatok; Saigonba angol

és indiai csapatok érkeztek; 1945 október: angol - francia egyezmény: Franciaország visszakapja a fennhatóságát a déli területeken; 1946 nyara: a kínai csapatok kivonultak északról - franciák megegyeztek Csang Kajjal; 1945. augusztus 13.: Indokína Kommunista Pártja, a Szocialista Párt, a Nemzeti Párt, az Országos Szakszervezetek, az Országos Parasztszervezet, a Buddhisták és a Katolikusok Országos Szervezetet, az Üzletemberek Nemzeti Szervezete által létrehozott Vietnami Függetlenségi Liga (Viet Minh) - Felkelési Bizottsága parancsot adott a japánok által létrehozott, Bao-Daj vezette Vietnami Császárság és a japán csapatok megsemmisítésére; 1945. szeptember 2.: kikiáltják a Vietnami Demokratikus Köztársaságot; 1945. szeptember 27.: Kambodzsa - Kmer állam és október 12-én Laosz - Patet Lao is kikiáltja függetlenségét; 1946. november 8.: érvényessé válik a független Vietnam Demokratikus Köztársaság alkotmánya; november

23.: francia csapatok nyílt offenzívát kezdtek a VDK ellen; franciák, elfoglalták Hanoit, egyesítették Dél- és Észak-Vietnamot - létrehoztak egy "független" császárságot, amit beillesztettek a Francia Unióba; 1954. március 14.: Dien Bien Phunál megkezdődött az indokínai háború legnagyobb, döntő ütközete; másnap: Genfben ülés: VDK, Dél-Vietnam, Kambodzsa, Laosz, USA, Anglia, Kína, Szovjetunió - deklarálták az országok szuverenitását; Vietnámot a 17. szélességi körnél ideiglenesen kettéosztották - USA és Dél-Vietnam más nyilatkoztatott tett; 1964: amerikai hadsereg bekapcsolódott a háborúba - kegyetlen bombázások, - óriási felháborodás a világban; 1973. január 27.: párizsi megállapodás - USA kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja Vietnam szuverenitását, csapatok kivonása 60 napon belül; adatok: 56550 amerikai katona halt meg, 141 milliárd dollár költség; megállapodásokat egyik fél sem

tartotta be; 1975. április 30: Saigon elesett; 1976. június 24 - július 3.: üléseik a vietnami nemzeti gyűlés - Vietnami Szocialista Köztársaság; India függetlenné válása: világháború után óriási feszültség alakult ki az országban - okok: háborús konjuktúra megszűnésével a gazdasági helyzet érezhetően romlott; India egyes területein éhínség ütötte fel a fejét; A tárgyalások Anglia és India között nem jutottak előbbre a megígért függetlenség kérdésében. 1947-re India a forradalom küszöbén állt; az utolsó indiai alkirály nevével fémjelzett Mountbatten-egyezmény értelmében az angolok 1947. augusztus 15-én elismerték India és a róla leválasztott, főleg mohamedánok lakta Pakisztán függetlenségét; mindkét állam domíniumi státusba a Nemzetközösség (1931-ben létrehozott Brit Nemzetközösség utódja) tagja maradt; 1974 után a megosztottság drámai következményekkel járt, mintegy tizenhét millió embert

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


késztetett lakhely elhagyásra; pogromok, gyilkosságok, áldozatainak a félmillióra teszik; merénylet áldozata lett: a függetlenségi harc legendás vezére, Gandhi, majd 1984-ben Indira Gandhi miniszterelnök, (Nehru miniszterelnök leánya, aki felvette a Gandhi nevet) és ennek fia, a szintén miniszterelnök Radzsiv Gandhi; 1980 január: hivatalosan kikiáltották az Indiai Köztársaságot - továbbra is tagja a Nemzetközösségnek; Pakisztán, mely 56-ban Iszlám-köztársasággá nyilvánította magát, maga is kettéoszlott, KeletPakisztánból 1971-ben megalakult a független Bangladesh. India, Pakisztán és a közeli Burma függetlenségének kivívásával az ázsiai brit gyarmatbirodalom gyakorlatilag megszűnt - hasonló sorsra jutott a francia, holland, és a japán gyarmatbirodalom is; helyszín: Észak-Afrika - Franciaország legfontosabb gyarmata Algéria, mely 1947 óta Franciaország része; Algériát három megyére osztva besorolták a francia

közigazgatási egységbe - "túlsó part"; Algériában megindult a szabadságharc; egyiptomi forradalom: 1952 július 23: hadsereg átvette a hatalmat, és lemondatva a királyt, kikiáltotta az Egyiptomi Köztársaságot; Nagy-Britannia kivonta a csapatokat a Szuezi-csatorna övezetéből; 1956 július: államosították a csatornát; 1956 március: Marokkó és Tunézia elnyerte függetlenségét; egész Afrika függetlenségi harcának ösztönzést adott a bandungi konferencia (1955 április) - 29 ázsiai és afrikai ország államfői, kormányfői gyűltek össze; 10 elvet fogadtak el, a nemzetek egymás mellett éléséről: • • • • • • • • • • • az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, az ENSZ alapokmányában kinyilvánított célokkal és elvekkel összhangban; valamennyi nemzet szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása; valamennyi emberfajta és valamennyi nagy vagy kis nemzet egyenlőségének

elismerése; más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozás; minden egyes nemzet azon jogának elismerése, hogy az ENSZ alapokmányával összhangban egyénileg vagy kollektívan védelmezze önmagát; tartózkodás az olyan kollektív védelmi rendszerbe való belépéstől, amelynek célja bizonyos nagyhatalmak különleges érdekeinek szolgálata; tartózkodás attól, hogy nyomást gyakoroljon más hatalmakra; tartózkodás az agressziótól, az agresszióval való fenyegetésétől vagy az erőszak alkalmazásától más országok területi épségével vagy politikai függetlenségével szemben; minden nemzetközi viszály békés eszközökkel való rendezése az ENSZ alapokmányával összhangban; kölcsönös érdekek és az együttműködés elősegítése; a nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása, ezen az értekezleten a Föld lakosságának többségét kitevő államok először léptek ki a világpolitika porondjára; nyilatkozat

hatással volt a gyarmattartó országok politikására is - megvalósult a Fekete-Afrika önrendelkezése; - fekete-afrikai gyarmatok közül elsőként az Aranypart, azaz Ghana, majd Guinea nyerte el függetlenségét; 1962.: befejeződött az algériai háború; 1962. május 19.: Algéria függetlenné válik, mert de Gaulle felfogta: a régi típusú gyarmatbirodalom kora lejárt, a régi, klasszikus formákat mindenképpen újakkal kell felváltani; nem rendelkezett erős gazdasági potenciállal Portugália, amely továbbra sem volt hajlandó megadni a függetlenséget afrikai gyarmatainak; 1984. június 25.: Mozambik, november 11.: Angola független; portugál gyarmatok felszabadulásával a gyarmati rendszer gyakorlatilag megszűnt a földön; még megmaradt gyarmatok problémáját (Hongkong, Gibraltár, Macao) a felek diplomáciai úton rendezték oly módon, hogy a rendezés megfeleljen minden félnek, beleértve a gyarmatok lakosságát is; gyarmati konfliktus azonban

még az 1980-as években is volt Anglia és Argentína között (Falkland-háború); Az el nem kötelezettek mozgalma: Bandungi konferencia Résztvevők: Nasszer - Egyiptom, Nehru - India, Szukarno - Indonézia és Tito, 29 ázsiai és afrikai ország Időpontja: 1955 április Cél: nemzetek békés egymás mellett élése - Pancsa Sila elv - el nem kötelezettség Belgrádi konferencia: Részvevők: el nem kötelezettek: 25 ország Időpontja: 1961 Eredmény: katonai tömbök elítélése - országok száma egyre nő - Delhiben lévő konferencia 1983-ban - 101 állam Harmadik világok létrehozta: Arab Államok Ligája ASEAN: Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása Afrikai Egységszervezet Amerikai Államok Szervezete OPEC: Kőolaj-exportáló Országok Szervezete

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!