Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mikroökonómia vázlatosan, vizsgára, 2001

1. A közgazdaságtan tárgya, alapkérdései, fő részei A gazdaságkoordináció alaptípusai A termelési lehetőségek határgörbéje és a csökkenő hozadék elve. Tárgya: az ember döntéseivel és következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Alapkérdései: Mit, hogyan, kinek? Mit – milyen javakat és szolgáltatásokat, milyen mennyiségben és minőségben állítsanak elő. Hogyan – a rendelkezésre álló erőforrásokat milyen arányban kombinálják. Kinek – a különféle javakat és szolgáltatásokat kik fogják elfogyasztani. Milyen gazdasági törvényszerűségek érvénysülnek az elosztás területén. Gazdaságkoordináció alaptípusai: 1. Etikai koordináció – a társadalmi erkölcsi normák, tradíciók érvényesülnek 2. Agresszív koordináció – a szereplők között szigorú alá és fölérendeltségi viszonyokat teremt Modern társadalomban: 1. Piaci koordináció – a szereplők számára a legfontosabb információkat a pénz

közvetíti; döntéseiket az árak, költségek, jövedelmük, nyereségük és veszteségük motiválja. A piaci koordináció lehetővé teszi a rugalmas reagálást, gyors alkalmazkodást és takarékosságra ösztönöz. 2. Bürokratikus koordináció – a gazdaság tudatos, központi tervek, és utasítások alapján működik 3. Vegyes koordináció – egyszerre vannak jelen a piaci és állami koordináció elemei A termelési lehetőségek határgörbéje, és a csökkenő hozadék elve. - a gazdálkodásban megnyilvánuló választási és döntési kényszer. A termelési lehetőségek határgörbéje a maximális termelési lehetőséget illusztrálja. A görbe minden pontja hatékony – az egyik termék termelésének növelés csak a másik termelésének csökkentése árán valósítható meg. A görbe konkáv (lefele görbülő) Csökkenő hozadék elve: - ahhoz, hogy az egyik termékből folyamatosan egy egységgel többet állíthassunk elő a másik

termékfajtának a növekvéséről kell lemondanunk. A szűkösséget, a választási lehetőséget és a választással járó haszonáldozatot jelenti. 2. Piacgazdasági alapfogalmak; kereslet, kínálat, ár, jövedelem A piaci szereplők jellemzői: Keresletikínálati függvény; Marshall kereszt. Kereslet – az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandók és képesek megvásárolni. - Kínálat – az a meghatározott árutömeg amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. - Ár – az áru értékének pénzben történő kifejezése. Ezt rövid távon a kereslet – kínálat alakítja A kereslet növekedése áremelkedést, a kereslet csökkenése árcsökkenést von maga után; de az ár is befolyásolja a kereslet kínálat alakulását. - Jövedelem - termelői oldalról – az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete. - fogyasztói

oldalról – a fogyasztó vásárlóképessége. Szereplők jellemzői: Szereplők – mindazok személyek, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és piaci szempontok szerint egységnek tekinthetők. Piaci szereplők: vásárlók, eladók, állam, állami intézmények. Azok akik vagy keresletükkel, vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz. Piaci szereplők általános sajátosságai: racionális gazdasági cselekvés / önérdek, gazdasági hatékonyság /. Az embereket a gazdasági cselekedeteiben önérdekük vezérlik A racionális cselekvés nem önzés. Keresleti függvény: valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Negatív lejtésű Alakját a fogyasztók száma, jövedelme, igényei és ízlése határozza meg. A függvény elmozdulását az árváltozás váltja ki; hatására megváltozik a keresett mennyiség.

Kínálati függvény: a termelők különböző árak mellett milyen mennyiséget kínálnak eladásra a piacon. Helyzete és alakja alapvetően a termelők számától a termelés költségeitől függ Marshall kereszt – az ugyanazon termékekre vonatkozó keresleti és kínálati függvény. A kereslet és kínálat metszési pontját egyensúlyi árnak nevezzük. Az egyensúlyi ár az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenlő. - 3. A termékpiac keresleti oldala A hasznosságelmélet kétféle megközelítése Gossen I II törvénye. Keresleti oldal – a vállalatok, üzleti szervezetek, mint eladók, termelők a piac kínálati oldalán helyezkednek el. A piac keresleti oldalát a végső felhasználók alkotják A fogyasztás célja és értelme a szükségletek kielégítése; ennek eszközei a javak és szolgáltatások; ezeknek szűkössége miatt a végső felhasználó rendszeresen választásra kényszerül. – el kell döntenie milyen sorrendbe választ A

fogyasztó szükségleteinek rangsorolása során saját értékrendjéből indul ki, figyelembe véve a javak hasznos tulajdonságait. Csak a fizetőképes szükséglet az, amelyet a fogyasztó meg tud és meg is vásárol – ez a kereslet. Hasznosságelmélet kétféle megközelítése: A hasznosság a jószág oldaláról nézve a hasznos tulajdonságoknak összege – a fogyasztó oldaláról pedig a jószág elfogyasztásával nyert haszonérzet. Gossen I. törvénye: A csökkenő hozadék elve – az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a tejes haszon egyre kisebb mértékben nő. A javak nagy részére a csökkenő határhaszon, ha nem is beszélhetünk mindegyiknél telítettségi pontról Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyan akkora. A fogyasztó arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló általában

korlátozott pénzjövedelméből a lehető legnagyobb összhasznot szerezze meg. Mivel a jövedelem korlátozott választásra kényszerül Ahhoz, hogy egy bizonyos termékből többet fogyaszthasson, egy másik termékről le kell hogy mondjon. Addig érdemes feláldozni egy javat másik javára, amíg az összhaszon a csere segítségével növelhető. 4. A közömbösségi görbe és tulajdonságai A helyettesítés határrátája A költségvetési egyenes. A fogyasztó optimális választása Adott pillanatban a fogyasztó a javak oriási halmazával találkozik. A javak között preferenciarendszerezés szerint dönt. Vannak preferált és kevésbé preferált termékek melyek mindenkinél mások. Egyenkén változnak a szigorúan preferált, gyengén preferált, és közömbös javak és szolgáltatások. A választás során elvárjuk, hogy a fogyasztó legyen következetes. 1. a fogyasztó két tetszőleges kosárról el kell tudja dönteni, hogy melyiket preferálja a

másikkal szemben. 2. A fogyasztó két teljesen egyforma kosarat közömbösnek kell nyilvánítson 3. A fogyasztó két kosár közül mindig azt kell válassza amelyben egyetlen jószággal sincs kevesebb de egyel több van mint a másikban. 4. A fogyasztó a tranzitivitás követelményének meg kell feleljen Közömbösségi görbe tulajdonságai 1. a görbék nem metszetik egymást 2. negatív meredekségüek - a közömbösségi görbe konvex és minél távolabb helyezkedik el az origótól annál preferáltabb. A helyettesítési ráta – két terméknek azt az arányát, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra. A helyettesítési határráta /MRS/ - az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág egy tetszőleges kis egységével történő növelése céljából; a határhasznok arányát fejezi ki. A költségvetési egyenes – azon jószágkombinációk összegzése, két jószág

terén, melyet a fogyasztó adott pénzösszegből, annak teljes elköltésével megvásárolhat adott piaci árak mellett. A költségvetési egyenes a fogyasztó számára korlát amely megmutatja, hogy vásárlásaival meddig mehet el. Meredeksége a termék árának arányát tükrözi A racionális választás – az az optimális termékkosár ahol a költségvetési egyenes, érinti az általa elérhető legtávolabbi közömbösségi görbét. 5.A jövedelem és a piaci ár hatása a fogyasztói keresletre A kereslet rugalmasságai Keresetrugalmassági mutatók. A jövedelem – fogyasztás görbe a fogyasztói optimális változásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak esetén. A költségvetési egyenes elmozdulását nem csak a jövedelemváltozás, hanem a változatlan pénzjövedelem mellett történő árváltozás is. A kereslet rugalmasságai – az a számérték amely megmutatja, hogy hány százalékkal változik adott

jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos változásának hatására. Árrugalmasság – a jószág árának agy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben. Ennek száma általában negatív, de ettől eltekinthetünk, mivel az ár és a kereslet mennyisége ellentétes irányba mozog. Kereszt árrugalmasság – egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresletében. Ez akár pozitív akár negatív is lehet attól függően, hogy a két termék fogyasztása milyen kapcsolatban van egymással. Jövedelem árrugalmasság – hány százalékkal változik meg az árú kereslete a fogyasztó jövedelmének 1%-os hatására. 6. Időtávok a mikroökonómiában A rövidtávú termelési függvény Teljes termék, átlagtermék határtermék és kapcsolatuk. A gazdasági változásokra való reagálás módja és időigénye alapján határolható be. A

termelők legalapvetőbb piaci reagálása a kínálat megváltoztatása; a kínált áru mennyiségének növelése vagy csökkentése. A mikroökonómiai idő első sorban az inputok megváltoztathatóságától függ 1. piaci időtáv – amely alatt a termelő nem képes egyetlen inputját sem megváltoztatni 2. Rövid táv – amely alatt a termelő legalább egy – de nem minden – inputját meg tudja változtatni, melynek hatására a kínálat is nő. 3. Hosszú táv – amely alatt a termelő minden inputját képes megváltoztatni Rövidtávú termelési függvény – a felhasznált munkamennyiség változásának eredményeként milyen mértékben növelhető a kibocsátás. A tőke olyan tényező amit rövid távon nem lehet megváltoztatni. A termelés eleinte gyorsulva nő, de egy idő után növekedése egyre lassuló, majd a termelés csökkenni kezd. Ez a csökkenő hozadékelv Teljes termék – teljes munkára, és teljes időre jutó összes termelési érték.

Átlagtermék – egységnyi munkára jutó átlagos termék. 7.A vállalat költségeinek különböző csoportjai Rövidtávú költségfüggvények Költség – a ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Költségek csoportosításai: 1. Számviteli költségek – a folyó költségek adott évben a tartós lekötések / gépek, épületek / elszámolható értéknövekedésének, amortizációjának összege. 2. Gazdasági költség – a termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét. 3. Folyó költségek – amelyeknek a ráfordított értéke az adott időszakban merülnek fel, és a termék eladásával megtérülnek. 4. Explicit / kifejezett / költségek – melyek az adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerülnek. / számlák, átutalások stb / 5. Implicit költségek – alternatív költségek azon része, mely pénzkifizetés formában nem jelennek meg, de a gazdasági folyamatokban figyelembe kell

venni. / saját munka, tőke ráfordítás / 6. Fix költségek – amelyeket akkor is fizetni kell ha nincs kibocsátás / bérleti díj / 7. Változó költségek – amelyek a kibocsátás mennyiségével együtt változnak Rövid távú költségfüggvények: - Kevés termék előállítása általában nagy induló költséget vesz igénybe. - Egy technikailag optimális kibocsátáson túl a költségek meredeken emelkednek. - A költségvetési függvények jellegzetesen U alakúak. - Az általános összköltség görbe és az általános változó görbe fokozatosan közelít egymáshoz. - A határköltség a termelés növekedésével először csökken, majd növekszik. 8.A maximális profit elérésének kritériuma Ha a cél költségeit adottnak vesszük, akkor a profit maximalizálás egyetlen eszköze a bevételek növekedése. Fix árak esetén a határbevétel egyenlő lesz az árral Mindig érdemes egy terméket előállítani, és piacra dobni, addig ameddig a

bevétel nagyobb mint a költség. A vállalati kínálat alakulása kompetitív piacon. A szabadon versenyző vállalat kínálati függvénye azonos a határköltség függvényével az üzem bezárási pont feletti árak esetén. Az ennék kisebb árak esetén a kínálat a nullával egyenlő Az optimális kibocsátás sajátosságai monopólium esetén. A monopol vállalat költségfüggvényei megegyeznek a versenyző vállalatéval, a monopólium azonban arról is dönt, hogy milyen áron adja el termékeit. A költségek mellett a bevételi oldalt is vizsgálni kell. A monopóliumnak nincs versenytársa – így a keresleti függvénye megegyezik a piaci keresleti függvénnyel. Monopólium esetén a határbevétel kisebb mint az ár., és mindig a keresleti görbe alatt helyezkedik el 9.A termelési tényezők piacának általános jellemzői A munkakereslet mikroökonómiai sajátosságai. A munkabérek alakulására ható tényezők és kínálat Termelési tényezők:

- Elsődleges tényezők – nem gazdasági okokból következnek, viszont a felhasználásuk mértéke a gazdasági folyamatokban határozódnak meg. Kínálatuk felső határa rugalmatlan / munka, termelési erőforrások /. - Tőketényezők – korábbi termelési folyamat eredményei, hosszabb távon felhasználhatóak. Kínálatuk rugalmas / termelt tőkejavak, reál tőke, humán tőke, pénz, értékpapírok /. A munkakereslet és kínálat mikroökonómiai sajátosságai – a társadalom legfontosabb erőforrása a munka. Alanya az ember A munkapiacon a kereslet alatt a munkáltatót, a kínálat alatt a munkavállalót értjük. Kereslet oldalról közvetlenül összefügg a gazdasági élet hullámzásaival, és a végső fogyasztási cikkek árának alakulásával. A munka határterméke, minden egyéb feltételt változatlannak tekintve, a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka mekkora termelésnövekedést eredményez. Kínálat oldalról – az egyén

szükségletei kielégítésének lehetősége – mint cél az életminőség maximalizálása – mint eszközök - fogyasztási javak megszerzése és szabadidős tevékenységek. A fogyasztási javak megszerzésének feltétele a jövedelem és ennek a munkavégzés. A szabadidős tevékenységek feltétele a szabadidő és elegendő jövedelem. A munkabér alakulására ható tényezők Nominálbér – a pénzbér Reálbér – a pénzbér vásárló értéke A reálbér index = nominálbér index / fogyasztási árindex. Az alacsonyabb jövedelemtartományokban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal reagál a bér emelkedésére. Igen magas jövedelem esetén fokozódó szabadidő igénnyel lép fel a munkavállaló. 1. Helyettesítési hatás – a magasabb bér csábítása a szabadidő munkával való helyettesítésére 2. Jövedelemhatás – a magasabb jövedelem fokozott igényt támaszt a szabadidőre Minimál munkabér alakulására ható tényezők –

társadalmi értékítéletek, kompenzációs bérkülönbség a magasabb szakképzetségnél, humántőke befektetés / tanulmányi idő; pénz /. A munkabér – a munka ára. 10.A tőkepiac és sajátosságai A fontosabb értékpapírok jellemzői A jelenérték és a jövőérték számítása. A tőkepiac sajátosságai A gazdasági élet szereplői megjelennek a termelési tényezők piacán jövedelemszerzés céljából. A tőkepiac is egy ilyen tényező. Általában a kölcsöntőkék piacáról beszélünk A pénzpiac – egy évnél rövidebb lejáratú kölcsönök piaca A tőkepiac – hosszabb lejáratú tőkeátcsoportosítás A kettőt együtt pénzügyi piacnak nevezzük. Tőke hozadékrátája – az évente kapott nettó hozadék, a befektetett tőke arányában százalékos formában való megjelenítése. A fontosabb értékpapírok jellemzői: Értékpapír – valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. /adni venni lehet, és

hozadékot vagy kamatot fizetnek utána /. Értékpapír típusok: - Váltó – fizetési ígérvény vagy felszólítás , rövid lejáratú forgatható értékpapír. - Állampapír – államadóságot megtestesítő értékpapír. - Kötvény – fix kamatozású hosszú vagy rövidebb lejáratú értékpapír. - Záloglevél – kölcsön, mely ingatlanra jegyezhető be. - Pénzintézeti értékpapírok – részvény / bemutatóra vagy látra szóló /; törzsrészvény /az osztaléka a vállalat eredményességétől függ /. Jelenérték – PV – egy jövőbeni pénzösszeg mai pénznemben kifejezve. PV = 1 / (1+r) * Ct ahol T = évek száma, Ct = tárgyévben esedékes összeg R = piaci kamatláb Nettó jelenérték – a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a befektetés pénzráfordításának különbsége. Ha egy befektetés nettó jelenértéke negatív a befektetést nem célszerű megvalósítani. Jövőérték – FV – az idő és a

kamatláb segítségével állapítjuk meg. / kamatos kamatot számítunk FV = Co*(1+r) T = évek száma, r = kamatláb századrésze, Co = jelenleg meglévő Pénzösszeg. 11.A föld kereslete és kínálata A földjáradék formái A föld ára A jövedelmek funkcionális elosztása. A föld kereslete és kínálata. A föld kereslete – származékos kereslet – a mezőgazdasági termékek iránti kereslet függvénye. A föld kínálata – természetétől fogva összkínálata állandó, és rugalmatlan. Annyiért kell hasznosulnia, amennyit az iránta keresletet támasztók ajánlanak. Ezt a tényezőt árnak nevezzük A föld ára – a földjáradék határozza meg. A földjáradék formái: Földjáradék – tulajdonosának jövedelme. 1. Különbözeti földjáradék – a föld minőségi különbségen alapúl Ez a termőképességből, intenzitási járadékból / gépek, jobb vetőmagok; a jobb föld nagyobb többletet hoz /, és a helyzeti járadék ami azt

jelenti, hogy előnyös fekvésű / közel a piachoz, városhoz /. A föld nem oka, hanem következménye az áralakulásnak ( Ricardo). 2. Abszolút földjáradék – olyan bevétel, amelyhez minden földtulajdonos hozzájut ha átengedi földje használatát másnak. Ennek oka, hogy a föld korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre – így monopolhelyzetbe hozza tulajdonosát. Hosszútávon a föld az egyik legjobb értéknövekedésű vagyontárgy – azaz vagyontartási forma. A jövedelem funkcionális elosztása A felhasznált tényezők határtermékének és mennyiségének szorzatösszege egyenlő a termelés mennyiségével. A szabadversenyzés elvégzi a termelési tényezők olyan elosztását, amely legnagyobb kibocsátás mellett garantálja a maximum elérhető jólétet. 12.A közjavak és az externáliák lényege, csoportjaik Az externális hatások internalizálásának problémái. A közjavak és az externáliák lényege, csoportjaik. Az emberi

szükségletek kielégítését szolgáló javak közül / magán javak, közjavak, vegyes javak / a közjavakból származó előnyök egynél több egyént érintő oszthatatlan fogyasztási hatásokkal járnak. A közjavakra a kollektív fogyasztás a jellemző. A közjavak elfogyasztásának társadalmi haszna van. A tiszta közjavak fogyasztásából senki sem zárható ki, és a fogyasztók között nincs rivalizálás / honvédelem, kikötői világítótorony, folyam menti gátak /. Az externális hatások internalizálásának problémái. Externáliák – külső gazdasági hatások; létük a piaci kudarcok egyik legsúlyosabb formája. Externális hatások 1. pozitív hatások – a forrásként tekintett szolgáltatás megvalósulása pótlólagos hasznosságot juttat az extern hatás kedvezményezett szereplőjének / Termelési; méhész és almásgazda - Fogyasztási; szomszéd virágos kert /. 2.Negatív hatások – a forrásként tekintet tevékenység pótlólagos

költségeket ró az extern hatás kárvallottjára. A jóléti vesztességet, a külső hatások belsővé tételével, piacosításával megszüntetni a jóléti gazdaságtan. Ennek megállapítása komoly nehézségekbe ütközik: - sok a megoldandó eset - a résztvevők gyakran vitatják a tényeket és irányokat - problémás az érintettek körének meghatározása. Pigou elképzelése szerint az externális hatások internalizálását államgazdasági beavatkozással kell megoldani; - a negatív externális hatások forrástevékenységének megakadályozásával. - a pozitív externális hatásokat okozó tevékenységek támogatásával