Környezetvédelem | Levegőtisztaság » A levegőtisztaság védelme

Levegőtisztaság védelem A légszennyezés mérése 1. Mintavétel -> mindig ezzel kezdődik, sok minden eldől itt (honnan vettem és az mennyire szennyezett, mennyire pontosan csinálom) ezért fontos a mintavétel minősége, tehát jól kell tudni mintát venni. 2. Analitikai eljárás -> sokféle van, a megoldások gyorsan változnak (később lesz néhány) 3. Kiértékelés -> az eddigieket kémiai információvá lesz átalakítva 4. Terjedési modellek -> ha ismert az emisszió és a terjedési modell rendelkezésre áll, akkor az imissziót ki lehet számolni és nem kell azt is külön megmérni 5. Következmények vizsgálata -> összekapcsolja a l égkoncentrációt az egészségügyi következményekkel, az élőlényekre, természetre gyakorolt hatásokat vizsgálja  Emisszió -> közvetlen ott ahol kibocsátják (pl.: kéménynél közvetlenül), a szennyezés függ attól pl.: hogy magas, v alacsony a kémény, ami kibocsátja  Imisszió ->

a szabad levegő bármely pontján jelenlevő szennyezettség (ez az amit mi beszívunk)  Meteorológia (pl.: szél, eső) -> ez ami az emisszió térbeli elhelyezkedését befolyásolja Pl.: dioxidra a max megengedett emisszió 01nanogramm/m3, az imisszióra már ennél hígabb megengedett csak. Az analitikai eljárások: 1. Klasszikus módszer: a 60 évektől kezdve használják. Ez egy kémiai eljárás, (levegőigényes) Az anyagot egy ismert vegyületté alakítják, ami nem oldódik vízben, majd leszűrik és megmérik-> így ismertté válik a szennyező anyag tömege. Össze is önthetnek oldatokat, ahol 1 ismert a tömegű és ismeretlen koncentrációjúhoz hozzáadnak 1 i smert koncentrációjú, ismert térfogatú indikátort (fenoftaleint, v. laktuszt). Az indikátor jelzi, ha a hozzáadott anyag már sok (meghatározott színváltozásig adagolják) = > ez által számolnak Gond vele: sok a hiba lehetőség és nagyon kézimunka igényes. 2. Műszeres

elemzési eljárások:  Oldatok vizsgálata 1  Elválasztáson alapuló eljárások, pl.: Gázkromatográfia (a gáz közvetlen vizsgálatára jó)  Elektro - analitikai eljárások A gázkromatográfia: -> arra alkalmas, hogy közvetlen gázt vizsgáljanak 1 Azt nem tudom, hogy az oldatok melyik vizsgálata tartozik ide és melyik a klasszikusban, de majd megkérdezem és írok egy helyesbítést. Injektálás kapilláris oszlop adat rögzítés vivőgáz oven detektor A kapilláris oszlopban minden anyag más sebességgel mozog, így egyes anyagok késve fognak a d etektornál jelentkezni -> ezáltal az anyagokat össze lehet hasonlítani, meg lehet mondani, hogy épp milyen káros anyag található a vizsgált anyagban A hőmérséklet is befolyásolja, hogy milyen mértékben tartja vissza az anyagokat, ezért a hőmérsékletet folyamatosan ellenőrizni kell. Az injektálásnál ismert térfogatút tesznek bele a rsz-be. A detektor az idő fg-ben adja ki a

jelet, innen meg lehet határozni, hogy milyen anyag, milyen mennyiségben van a vizsgált anyagban. A,B,C,D,E anyagok hol jelentek meg (időben), az-az anyag minőségétől függ. Ez a módszer minden minta (molekula) elemzésére alkalmas, nemcsak a gázéra. Tömegspektrometria(elválasztási módszer) Minta beadagolás Adat ki Bemenet Ion forrás Adatfeldolgozás Tömeg elemző ion detektor Vákuum szivattyú Ez egy érzékeny és korszerű eljárás, melyben az anyag darabjaira esik szét és az anyagban előforduló anyagokat (atomokat és csoportokat) vizsgálja. Az egész berendezés ritkított levegőbe működik. Ion forrás -> a mágneses tér befolyásolja a töltött részecskék mozgását, a tömegével arányos, hogy milyen mértékben hajlik el a pályája. Itt a vizsgálandó anyagot mozgásba hozzuk az eltérést mérjük => tömeg spektrum Fotometria Ez az anyag koncentrációját, mennyiségét, jellemzőjét határozza meg. Ez nem

elválasztásos módszer. UV 254nm 400nm látható 700nm UR 1100nm A színe attól függ, hogy mit nyel el, amit elnyel azt leadja ua., v más frekvencián Mérési elv: fényt vezetnek át az anyagon (anyag lehet bármi, pl.: csövön) és mérik, hogy mi (minőségi elemzés) és mennyi van benne.  Lambert- Beer törvény: A= e*lc A = abszorbancia (elnyelt fény mennyisége) l = úthossz (minél nagyobb, annál nagyobb az elnyelés ) e = anyagra jellemző elnyelő képesség c = koncentráció (minél nagyobb, annál több fényt nyel el) Meg kell határozni, hogy milyen hullámhossz a jellemző -> csak arra az anyagra legyen a jellemző. Ezen a hullámhosszon kell mérni Pl.: UV tartományban mérik: aceton, anilin, stb LIDAR( light detection and ranging)  Analitikai és távolsági mérés kombinációja, viszonylag újnak számít még  Sok városban evvel mérik a légszennyezettséget -> képet kapnak a szennyezőkről és a szennyezettségről 

Általában mozgó állomásként (pl.: mikrobusz) működnek  Van 2 laser (a fénysugár párhuzamos az egyik oldalon, színe szűk tartományban azonos-> azonos frekvenciájú; koherens a fény, mert fázisai azonosak) fényimpulzus, az egyik belőle a referencia. A 2 laser 2 különböző színű (különböző frekvenciájú) A laser tulajdonságai teszik lehetővé a nagyon pontos méréseket.  A 2 l aser fényimpulzust bocsátanak ki, megnézik, hogy a tényezők (szennyezések) befolyásolják-e (elnyelik, visszaverik) a fényt -> meg tudják határozni a távolságot  Az anyagok elnyelése jellegzetes  Távolságot a radar elven mérik- a megtett út alalpján  A koncentrációt a visszaérkező jelekből lehet megállapítani  Hatótávolság 10-20km-s körök Levegőtisztaság- védelmi jogszabályok 1990 2: köhémrendelet: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról, a forgalomba helyezésük és a forgalomba tartásuk műszaki

feltételeiről 1991: hulladékégetés 1993: ózonréteg védelme, földgáz nemű gázmotorok (helyhez kötött gépeknél) 90-91:a kibocsátókat szabályozza 93: amit védeni akar, azt szabályozza (pl.: ózon) Szabályozás a: 95: szénhidrogén emisszió szabályozása (szállításnál) 98: tüzelőberendezésekről 99: gázturbinákról 01: kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 00: gépjármű- hajtóanyagokra minőségi követelményekről-> nem közúti járművekre és motorokra 01: illékony szerves vegyületekről 01: légszennyezettségi határértékről 01: helyhez kötött gépekről Fogalmak a jogszabályban: -> precízen kell őket használni!  Körny-i levegő (levegő)  Anyag  Légszennyező anyag  Levegőterhelés (emisszió)  Levegőszennyezés (légszennyezés)  Légszennyezettség (imisszió)  Alap légszennyezettség  Levegővédelmi követelmény  Elérhető legjobb technológia  Bűz 

Új létesítmény, új tevékenység A 2001-es Kormányrendelet foglalkozik a:  Helyhez kötött pontforrásokkal (engedély, határérték, BAT)  Helyhez kötött diffúz forrásokkal (engedély, határérték, BAT)  Mozgó légszennyező forrásokkal (engedély)  Vonalforrásokkal (engedély)  Bűzzel járó tevékenységekkel (BAT)  Rendkívüli intézkedésekkel  Adatszolgáltatás  Bírság és jogkövetkezményekkel  A levegővédelmi ügyekben eljáró hatóságok (az ANTSZ-nek is jelentős szerepe van itt) Az elérhető legjobb technológia (BAT) (nincs határérték megállapítás itt, hanem mondanak egy technológiát, aminél nem lehet rosszabb) 2 Az itt felsoroltaknál csak azt kell tudni, hogy kb. miket szabályoznak  A kibocsátási határérték megállapításának alapja  A technika – alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (a technológiát és létesítményt) tervezik, építik,

karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik  Az elérhető technika – elfogadható, ésszerű műszaki és gazd-i feltételek mellett, ésszerű módon hozzáférhető  A legjobb technika – leghatékonyabb a körny egészének védelme érdekében A BAT szempontjai:  Figyelembe kell venni • Az intézkedés valószínű ktg-eit és előnyeit • Elővigyázatosságot • Megelőzés alapelveit  Kevés hulladék  Kevésbé veszélyes anyagok  A keletkező és a felhasznált anyagok, hulladékok újrafelhasználása  Alternatív folyamatok, berendezések, v. módszerek  A tudományos ismeretek  A kibocsátások természete, hatásai, mennyisége  Az új és a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai  Az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő  A nyersanyag (víz is) fogyasztása és energiahatékonysága  A kibocsátások körny-i hatása, a kockázatok minimalizálása  Balesetek

megelőzése, ezek körny-i következményei  Közzétett infók az érintett iparágak BAT-járól, a monitoringról és a fejlődésről A légszennyezés csökkentése 1. A gáztisztítás fizikai módszerei  Szilárd anyagok: • Ülepítés (a különböző szemcsék a különböző közegekben ülepednek, függ a szemcse méretétől, alakjától, áramlási sebességétől), • ciklon • irányváltósleválasztók • Szűrés • Nedves leválasztók, mosótornyok • Elektrosztatikus leválasztók  Gázok és gőzök: • Abszorpció • Adszorpció • Kondenzáció 2. A gáztisztítás kémiai módszerei  Gázok és gőzök • Oxidáció, nedves: pl.: szaganyagokat, hipoklorit oldattal • Oxidáció, száraz: pl.: égetés, katalitikus • Más: lúgos oldatok, szilárd reagensek A gáztisztítás hatásfoka: (néhány esetben előírás lehet) (portalanítási/elválasztási hatásfok) η= leválasztott tömegáram η=1 -> 100%-s hatásfok

belépő tömegáram A részecskék mérete: 1nm pernye 1mm köd eső por, füst korom cigifüst pollenek baktériumok vírusok 1µm Porelválasztó ciklon: Be: Poros gáz ki: tiszta gáz Por ki A centrifugális erő és a gravitáció segíti a por kivezetését (az ülepítőnél csak a gravitációs). Attól függ az ülepedő por közege, hogy milyen erővel megy a dolog. A különböző berendezések különböző mérettartományú porok ülepítésére alkalmas. Zsákos szűrő: ki Be zsák A képen a pórzsák látható Olyan, mint 1 porszívó. Fontos, hogy a pórzsákot könnyű legyen cserélni. Égető berendezés gázok tisztítására A káros anyag éghető és büdös. Levegő befúvás -> égető ( a gázban lévő anyagokat égeti). Energiaspórolás az előmelegítéssel. Katalizátor -> utóégetésnek felel meg (hatásfok nő, ktg csökken általa) A végén: tiszta, szagtalan gáz (ált CO 2 van benne jelen, az égetés utótermékeként)

Elektrosztatikus leválasztás (az előző porleválasztók nem jók a mikron nagyságú porok leválasztására, ez pedig jó rá) A porok az elektromos körny-ben feltőlthetők (ált negatív töltést kapnak) Az elektromos tércső hatására jobban kiüllepedik, mint a gravitációs és centrifugális erő hatására. Gázmosók Itt ki Benne a csöveken mosófolyadék permetezőfej szerű részek, amik szétpermetezik a folyadékot. Amikor az hullik le és érintkezik a tisztítandó gázzal (vele ellenáramban jön). Pl.: erőművek füstgáz tisztítására Szagmentesítés biológiai oxidációval ? Száraz gáztisztítás Ez 1 torony, minél magasabb annál jobban reagál. CO 2 eltávolítására használják Mészkövet áramoltatnak fel, minél finomabbra őrölték, annál nagyobb felületen reagál. A toronyban lefelé CO 2 tartalmú gázt áramoltatnak lefele és ez reagál a mészkővel. Amire leér az anyag addigra megtisztul. Fő paraméterek:    

     Szemcseméret-, tömeg,- alak Részecske sebesség Gázhőmérséklet,- sebesség,- sűrűség Oldhatóság, PH Nyomásesés Szemcseméret-eloszlás Nedvességtartalom Kémiai jellemzők Tartózkodási idő