Betekintés: A folyók felszínformálása

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A folyók felszínformálása
Mitől függ a munkavégző képesség:
- vízhozam
- mederesés
A hordalékot szemcseméret szerint görgetheti, ugráltathatja vagy lebegtetve szállíthatja a
folyó.
A folyók szakaszjellege: attól függ, milyen a felszín. A folyók hegyvidéki szakaszain mélyítik
a völgyet, ez a b evágódó szakasz. Vízszinteshez közeli területeken feltöltik a t erületet, ez a
feltöltő szakasz. A kettő közötti mérsékelt lejtésnél a folyó kanyarogva szélesíti völgyét, ez az
oldalazó szakasz.
Bevágódó szakasz: az áramló víz magával ragad hordalékszemcséket és ennek
felhasználásával mélyíti a medret. A bevágás sebessége a kőzetek keménységétől függ, és
ezzel kapcsolatos a v ölgyszakasz keresztmetszete is. A hegyi folyók völgyei általában V
alakúak. Ha a kőzet viszonylag puha, akkor a völgyoldalak gyorsan pusztulnak, és ilyenkor a
V két szára szétnyílik. Ellenkező esetben a völgyoldalak meredekek lesznek, ekkor
keletkeznek a szurdokok. Pl. a folyók hegyvidéki szakaszai és a Visegrádi-szoros.
Oldalazó szakasz: a csökkenő vízsebesség miatt a folyó valamelyik partjánál hordalékot rak
le. Emiatt a folyó sodorvonala (ez a folyóban a leggyorsabban mozgó vizet összekötő vonal)
kilendül és a túlpartot elkezdi alámosni. A folyó kanyarogni kezd, és a kanyarok egyre
nagyobbak lesznek, végül egy árvíz alkalmával átvágódik, és minden kezdődik előröl. Ilyen a
Tisza magyarországi szakasza is
Feltöltő szakasz: A vízsebesség erős lecsökkenése miatt a folyó képtelen az addig szállított
hordalékkal megbirkózni, kénytelen lerakni azt a folyómederben. Kialakulnak előbb a
zátonyok, majd a szigetek. A sok sziget miatt a folyó ágak sokaságára bomlik szét. Erre a
szakaszra jellemző a deltatorkolatok kialakítása, mint pl. a Nílus vagy a Duna-delta.
Egy folyónál a szakaszok nem feltétlenül sorban követik egymást. A Duna eredésénél
bevágódó jellegű, ez a Kisalföldön feltöltővé válik. A Visegrádi-szorosnál újra bevágódóvá
válik az emelkedő hegység miatt, majd Bp. környékén újra feltöltő. Innen lefelé oldalazó,
aztán Mohácsnál megint feltöltő és így tovább a torkolatig.
Folyóteraszok: A folyók szakaszjellege egy adott ponton is változhatott a földtörténet során.
Ennek egyik oka a felszín emelkedése, vagy süllyedése, a másik az éghajlat szárazabbá vagy
csapadékosabbá válása. Egy bevágódó szakasz mély völgyet váj, amit egy oldalazó kiszélesít.



Ha ezt egy újabb bevágódás követi, az már nem biztos, hogy az egész völgyre kiterjed. A régi
völgy és az új találkozásánál kialakul egy terasz. Ha a f olyamat többször ismétlődik, akkor
akár 5-7 teraszszint is kialakulhat egy folyóvölgyben.