Kereskedelem | Turizmus » Területfejlesztés és turizmus

TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS TURIZMUS (2006 / 2007 őszi félév) Alapvető célja: • Idegenforgalmi régiók, területek, települések irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatok. turisztikai tervezésével, fejlesztésével, Konkrét célja: Idegenforgalmi területek céljainak, feladatainak, módszereinek megismertetése Területfejlesztés tervezési, irányítási rendszerének megismertetése országos, regionális, megyei, kistérségi és települési szinten is • Idegenforgalmi régióinak, vonzerőinek megismertetése • Elősegíteni, hogy a hallgatók képesek legyenek regionális, megyei, kistérségi, települési turisztikai koncepciók, tervek, programok készítésére • EU főbb regionális területeinek megismerése • • 1 TERÜLETRENDEZÉS, TERÜLETFEJLESZTÉS CÉLJA ÉS FELADATA 1996-os XXI törvény szerint A területfejlesztés • • Fő céljai: o Piacgazdaság kiépítésének és innováció térbeli terjedésének

elémozdítása, a tartós gazdasági növekedés, versenyképesség javítása, fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése az ország valamennyi térségében o A főváros és a vidék, az ország nyugati és keleti része, a városok és a közösségek, a fejlett és az elmaradott térségek, illetve települések közötti jelentős különbségek mérséklése o A társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az ország térszerkezetének harmonikus fejlődésének elősegítése o A nemzeti és térségi identitás tudat erősítése Fő feladatai: o A térségi és helyi területfejlesztési kezdeményezések elősegítése, összehangolása az országos célokkal o Fejlesztési koncepciók (adott területre vonatkozó célokat, feladatokat határozza meg), programok és tervek kidolgozása, megvalósítása o EU regionális politikájához való illeszkedés, a regionális nemzetközi együttműködésben rejlő

kölcsönös előnyök hasznosítása Mik a különösen fontos feladatok • • a területfejlesztésben? o Adott térségek erőforrásainak hatékony felhasználására megfelelő koncepciók, tervek, programok kidolgozása o Elmaradott térségek felzárkóztatásának elősegítése o Gazdasági szerkezet megújulásának elősegítése o Munkanélküliség mérséklése (ma Magyarországon kb. 4 m illió ember dolgozik, és ebből kb. 400 ezer fő a turizmusban) o Kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése (7 kiemelt üdülőkörzet: Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar, Mátra – Bükk, Tisza-tó, Sopron - Kőszeg hegyalja, Mecsek – Villány) o Befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása a területrendezésben? o Környezeti adottságok feltárása és értékelése o Környezet terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő terület felhasználás o Infrastrukturális hálózatok elhelyezésének megállapítása o

Különböző településrendezési célok összehangolása Állam kiemelt területfejlesztési feladatai: • Elmaradott térségek felzárkóztatása • Szerkezetátalakítás térségeinek fejlesztése • Közszolgáltatásokban meglévő különbségek mérséklése • Európai integrációs feladatok támogatása • Térségi terület felhasználási célok megvalósításának elősegítése Hogyan látják el ezeket a feladatokat az állami szervek a törvény szerint? o Önkormányzatok 2 o Természetes szervek és szervezetei o Gazdálkodó szervezetek o Érdekvédelmi szervezetek ,és más intézmények összehangoltan egymással együttműködve területfejlesztési alapelvek közül ez a partnerség érvényesítésének elve. látják el. EU Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium: (ZH) Felelős idegenforgalomért, területfejlesztésért (turizmusfejlesztés nem létezik az adott terület fejlesztése nélkül) • Idegenforgalmi kormányszerv

felügyelete egybeesik a területfejlesztési hivatal felügyeletével (turisztikai szakállamtitkár az élén: dr. Somogyi Zoltán) • WTO = Word Tourism Organisation: a legfontosabb turisztikai szervezet, ahol a miniszter képviseli Magyarországot (központja: Madrid) • Hozzá tartozik: o Országos Területfejlesztési Tanács o Működteti a RIB- eket és az OIB- ot (ZH) • Létrehoztak ezen belül 5 szakállamtitkárságot (augusztus 1.-től él) 1) Közjogi és koordinációs szakállamtitkár (jogi, igazgatási kérdések) 2) Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár (3250 önkormányzat van) 3) Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 4) Sport szakállamtitkár (régen volt külön sportminisztérium) 5) Turisztikai szakállamtitkár: dr. Somogyi Zoltán  Régen Országos Idegenforgalmi Hivatal volt a neve  17 fő dolgozik itt  3 részleg: igazgatás-irányítás, fejlesztés, titkárság • • Önkormányzati és területfejlesztési

miniszter felelős a (168/2006.0728 sz kormányrendelet) o Helyi önkormányzatért o Sportpolitikáért o Katasztrófák elleni védekezésért o Területfejlesztésért o Településfejlesztésért o Építésügyért o Turizmusért o Lakásgazdálkodásért o Választójogi szabályozásért o Közigazgatás szervezéséért • Önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladatai: o Előkészíti a törvényeket és kormányrendeletek tervezeteit o Javaslatokat tesz a kormánynak o Előkészíti a kormány és a köztársasági elnök határozatait o Miniszteri rendeletet ad ki o Előkészíti a nemzetközi szerződéseket o Gondoskodik az EU felé képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről o Közreműködik a Nemzeti Fejlesztési terv előkészítésében • Miniszter mit tesz a területfejlesztésért: o Irányítja a területfejlesztési koncepciók, programok és tervek kialakítását o Kidolgozza a t erületfejlesztési támogatások

irányelveit, a pénzügyi eszközök felhasználásának szabályait (100 milliárdokról van szó megyénként) o Közreműködik a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok munkájában o Segíti a területfejlesztést érintő kutatási tevékenységet 3 o o o o o • Kialakítja a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszert Irányítást gyakorol a területi főépítészek felett Összehangolja a Balatonnal kapcsolatos kormányzati feladatokat Részt vesz a BTB = Balatoni Tárcaközi Bizottság működésében (ez kormányzati szintű) Javaslatokat tesz a B alatoni Fejlesztési Tanácsba, és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsba (nem idegenfogalmi szervek, mert azok a Balatoni és a Budapesti RIB) Önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladatai a turizmus területén: (08.01) o Kidolgozza a turizmusirányítás cél, eszköz és intézményrendszerét, fejlesztési stratégiáját, ehhez kapcsolódóan a marketing

koncepciót, a turisztikai támogatási rendszert, továbbá az ezekkel kapcsolatos döntési javaslatokat (turisztikai kormányszerv fő feladata) o Közreműködik az EU-s támogatásokkal megvalósuló programok kidolgozásában, és szakmai véleményezésben o Kialakítja és működteti a turizmus kormányzati-, irányítási-, és intézményi- rendszerét (pl.: RIB-ek, OIB) o Összehangolja az EU-s tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatokat, a turizmus fejlesztését szolgáló nemzetközi programok végrehajtását, valamint közreműködi az EUs tagsággal összefüggő kormányzati kapcsolatok szervezésében, elősegíti a két és többoldalú nemzetközi turisztikai kapcsolatok fejlesztését, továbbá részt vesz a multilaterális és regionális nemzetközi turisztikai szervezetek munkájában o Irányítja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketing tevékenységet o Együttműködik az érintett miniszterekkel a gyermekek és a fiatalok iskolán

kívüli szabadidő eltöltéshez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások feltételeinek fejlesztésére vonatkozó programok kidolgozásában és végrehajtásában o Együttműködik a szociális és munkaügyi miniszterrel (Kiss Péter) az ifjúsági turizmussal kapcsolatos feladatok végrehajtásában o Együttműködik a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban, különös tekintettel a falusi és agrár turizmussal kapcsolatos feladatok ellátására  3250 önkormányzat van ma Magyarországon  ,ennek 90 % - a, azaz kb. 3000 falu  ,ebből kb. 1000 foglalkozik falusi turizmussal 4 MILYEN EGYÉB KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEZETEK FONTOSAK A TERÜLETFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATBAN? (országos hatókörű szervezetek) 1) Országgyűlés feladatai Országos területfejlesztési koncepció megtárgyalása és elfogadása Erről szóló országgyűlési határozat (elfogadó) állapítja meg a

területfejlesztési politika fő céljait, prioritásait, irányelveit • 6 évente készülnek területfejlesztési koncepciók, és a kormány az országgyűlésnek 2 évente beszámol ennek végrehajtásáról, a pénzeszközök felhasználásról évente • beszámol a határ menti területfejlesztésről • meghatározza a kiemelt térségek körét: egy vagy több megyére kiterjedő területegységeket, melyek összehangolt fejlesztéshez országos vagy más érdekek fűződnek (pl.: kiemelt üdülőkörzetek, több megyét érintő Nemzeti Parkok, tájvédelmi körzetek, határ menti térségek) • területfejlesztés eszköz-, és intézményrendszerét is az országgyűlés fogadja el, a tervek mellett • meghatározza: o azokat a s zabályokat a törvényben, melyek a megyei, települési önkormányzatokra, régiókra is vonatkoznak o területfejlesztési támogatások és decentralizáció elveit o a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét o

az önkormányzatok feladatait o a területfejlesztéssel kapcsolatos pénzügyi forrásokat • éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a t erületfejlesztést szolgáló pénzeszközökről (pénzügyi kedvezményekről is) • • 2) Kormány feladatai • • • • • • • • • • Biztosítsa a regionális politika érvényesülését Előkészíti és terjeszti az országgyűlés elé: o Országos területfejlesztési koncepciót (célok, irányelvek, prioritások) o Területrendezési terveket (fontosabbakat) o Támogatások és decentralizáció irányelveit o Kedvezményezett térségek besorolási feltételeit o Éves költségvetési törvényben a kormány előterjeszti a területfejlesztést érintő terveket Elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat Ösztönözze a fejlesztési programok készítését Elősegíti önkormányzati társulások szerveződését Összehangolja az állami pénzeszközök

felhasználását Dönt a központi és térségi pénzeszközök arányáról Különböző támogatásokat nyújt területfejlesztési programokhoz Támogatja európai regionális nemzetközi együttműködést Gondoskodik a területi információs rendszer működtetéséről 3) Országos Területfejlesztési Tanács feladatai • • (OIB-nak felel meg a turizmusban) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában o javaslattevő szervezet o tanácsadó szervezet o koordináló szervezet 5 ma Lampert Mónika az elnöke közreműködik az országos és térségi területfejlesztési programok összehangolásában véleményezi a támogatások irányelveit javaslatot tesz az ágazati eszközök összehangolására területfejlesztésért felelős miniszter: a tanács elnöke tagjai: o regionális fejlesztési tanácsok elnökei (7 fő) o gazdasági kamarák elnökei o érdekelt miniszterek és képviselőik (pl.: környezetvédelmi, gazdasági, munkaügyi,

pénzügy) o főpolgármester és képviselője o országos önkormányzati érdekszövetségek közös képviselője (különböző érdekeltségű szervezetek) • • • • • • 4) A miniszterek feladatai a területfejlesztésben • • • koncepciók és javaslatok készítése az országos területfejlesztési politika megalapozására közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában évente beszámol a kormánynak a területfejlesztési tanácsok működéséről A kormány többi tagja: • a törvény szerint a kormány többi tagja is felelős a maga területén belül a területfejlesztésért, és köteles az előírt feladatokban közreműködni • milyen kormánytagok lehetnek még érdekeltek a területfejlesztési feladatok kidolgozásában? (nézz utána pontosan!) o Belügyminisztérium o Gazdasági és közlekedési minisztérium o Oktatási minisztérium o Pénzügy minisztérium o Külügy minisztérium o

Környezetvédelmi minisztérium 6 A TERÜLETI SZERVEK / SZERVEZETEK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE 1) Megyei önkormányzatok feladatai: A megye területére vagy egy térségére területrendezési tervet készít Gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei tervekkel való összehangolásáról Együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és a települések önkormányzataival Összehangolja azokat a törvényben előírt feladatokat, melyek elsősorban az ellátással, szolgáltatásokkal kapcsolatosak, s amelyek a m egyei gazdaságfejlesztéssel, foglalkoztatáspolitikával függenek össze (koncepciók, tervek) • A települések fejlesztési tevékenységének koordinálása • Elősegíti a területfejlesztési társulások szervezését • Részt vesz a területi információs rendszer kialakításában • • • • 2) A megyei közgyűlés feladatai: Állást foglal a megye, fejlesztési koncepcióiról, és elfogadja a megyei

területfejlesztési tanács döntései után, annak önkormányzatra vonatkozó részét • Elfogadja a megyei területrendezési terveket • Véleményezi az országos és regionális területrendezési terveket, különös tekintettel a saját megyére vonatkozóan • 3) A Megyei Területfejlesztési Tanács • • • • • • • A megyékben a területfejlesztési feladatok összehangolására MTT működik Jogi személyek Székhelyük: megyeszékhely Saját maga alakítja ki munkaszervezetét, mely ellátja a döntés előkészítési feladatokat Résztvevőket delegálnak Javaslatokat tárgyalnak meg Feladatai ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a területi államigazgatási szervekkel, valamint az érdekelt társadalmi és szakmai szervekkel • Fő feladatai: o Ezen szervezetek tevékenységeinek összehangolása az adott megyében o Ennek során vizsgálja az adott megye társadalmi, gazdasági helyzetét, adottságait o Kidolgozza

és elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, programokat o Pénzügyi tervet készít a programok megvalósításához o Közreműködik a megyében kialakult társadalmi, gazdasági válsághelyzetek kezelésében o Dönt a h atáskörébe utalt pénzeszközök pályázati rendszer keretében történő felhasználásáról • Tagjai a törvény alapján: o a megyei közgyűlés elnöke o a megye területén lévő megyei jogú városok polgármesterei o a területfejlesztésért felelős miniszter képviselője o a megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások 3 képviselője o területileg illetékes RIB képviselője o az érdekelt területi államigazgatási szervek, kamarák képviselői, és a területi gazdasági kamara, megyei közigazgatási hivatal: a tanács állandó meghívottai elnöke = a megyei közgyűlés elnöke határozatképes, ha a tagok több mint fele ott van • • 7 ha a miniszter nem ért egyet, akkor 15 na pon

belül kezdeményezheti a probléma újratárgyalását (vétójog) • beszámolási kötelezettsége van a területfejlesztési miniszter felé, és a megyei közgyűlés felé • a tanács munkaszervezeteinek törvényességi felügyeletét a m egyei közigazgatási hivatal vezetője látja el • 4) A Térségi Fejlesztési Tanácsok: Régió és megye határokon túl terjedő feladatok ellátására hozták létre őket Pl.: Velencei tavi Térségi Fejlesztési Tanács Jogi személy Gazdálkodására, működtetésére ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a MTT-re Létrejötte: az érintett megyék, régiók területfejlesztési tanácsai megállapodnak, hogy milyen feladatokat lássanak el a térség fejlesztése érdekében • Pl.: Balatoni Fejlesztési Tanács is ilyen több (3) megyét, régiót érintő • • • • • • Feladatai: o Dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról o Megállapodást köthet érdekelt tárcákkal • Tagjai: o

Az illetékességi területeken működő Megyei Területfejlesztési Tanácsok elnökei o Az érintett Regionális Fejlesztési Tanács képviselője o Területi gazdasági kamarák képviselői o Az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások legfeljebb 6 képviselője o A Balatoni Fejlesztési Tanács tagja még a fentieken kívül: a kormány kinevezett képviselője, valamint a legérdekeltebb miniszterek képviselői o Állandó meghívottként részt vehetnek: a székhely szerinti illetékes közigazgatási hivatal vezetője, a területi főépítész Elnökét tagjai közül választja • 5) A Regionális Fejlesztési Tanácsok: Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott úgynevezett tervezési statisztikai régiókban a koncepciók, programok kidolgozását a RFT –ok látják el • Ennek során a tanács együttműködik a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal, a MTT –kal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a

régiók fejlesztésében érdekelt területi államigazgatási szervekkel továbbá a területi gazdasági kamarákkal • • 7 régióban működő Regionális Fejlesztési Tanács illetékességi területei: (ZH) o Közép – Magyarországi: Budapest, Pest megyei o Közép – Dunántúli: Fejér + Komárom – Esztergom + Veszprém megye o Nyugat – Dunántúli: Győr- Moson- Sopron + Vas + Zala megye o Dél – Dunántúli: Baranya + Somogy + Tolna megye o Észak – Magyarországi: Nógrád + Heves + Borsod-Abaúj-Zemplén megye o Észak – Alföldi: Jász- Nagykun- Szolnok + Hajdú-Bihar + Szabolcs- Szatmár- Bereg o Dél – Alföldi: Bács - Kiskun + Békés + Csongrád megye ( + Balatoni + Tisza tavi = 9 db tervezési statisztikai régió) • feladatköre: o vizsgálja az adott régió társadalmi, gazdasági helyzetét, annak eredményeit; és a kapott eredményeket rendelkezésre bocsátja a területi információs rendszernek o kidolgozza és elfogadja az adott

régió hosszú távú és középtávú területfejlesztési koncepcióját (!), fejlesztési programját, és annak konkrét operatív munkarészeit is o véleményezi a területet érintő országos ágazatai és regionális szintű koncepciókat, programokat 8 o ellátja a g azdaság fejfejlesztés területi koordinációs feladatait (koordináció = összehangolás) o pénzügyi tervet készítenek (a fejlesztési programok megvalósulására) o pénzügyi források függvényében döntenek a programok megvalósításáról, és szervezik azok hatékony végrehajtását o megállapodást köthetnek az érintett tárcákkal az egyes régiók különböző szintű fejlesztési céljainak, programjainak finanszírozására o ezeken túl is megállapodhatnak további feladatok megvalósításában az érintett megyékben o döntenek a pénzeszközök felhasználásáról tagjai: o illetékes régiókban működő Megyei Területfejlesztési Tanácsok elnökei (megyei

önkormányzatok elnökei is egyben a törvény erejénél fogva) o illetékes miniszterek képviselői: pl.: önkormányzati és területfejlesztési-, rendészeti és igazságügyi-, környezetvédelmi-, gazdasági-, közlekedésügyi-, egészségügyi-, oktatási-, pénzügyi miniszter képviselője o érintett területfejlesztési, önkormányzati társulások megyénként 1 – 1 képviselője o törvény erejénél fogva tagjai az adott régióban működő megyei jogú városok polgármesterei (23 db: 19 megyeszékhely + Sopron + Érd + Dunaújváros + ?) o adott régióban működő RIB elnöke o a Közép – Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak tagja még: főpolgármester vagy képviselője, kormány képviselője o tanácskozási joggal részt vehetnek még mások is, az adott tanács szabályainak megfelelően o állandó meghívottként részt vesz az adott területen működő közigazgatási hivatal vezetője + az illetékes területi főépítész o

alapszabályát a tagok határozzák meg minősített többséggel (fele + 1 fő) o alelnököt, elnököt választanak a tanácsok tagjai (míg a törvény szerint a Megyei Területi Fejlesztési Tanács elnöke = a megyei közgyűlés elnökével) o az RFT- okban működő Megyei Területfejlesztési Tanácsok elnökei a Megyei Fejlesztési Tanácsnak, és az ott működő miniszterek képviselői az őt delegáló miniszternek évente egyszer kötelesek beszámolni • jogi személyek • a RFT- ok kormányzati hozzájárulását, azaz a működési költségeit a költségvetés tartalmazza • ezek törvényességi felügyeletét a r égió székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal vezetője látja el • 6) Egyéb területi államigazgatási szervek: Részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, ellenőrzésében, koordinálásában o Különböző szakmai segítségnyújtással o Információszolgáltatással o

Hatósági ellenőrzéssel • Fontosak nekünk: megyei közigazgatási hivatalok és a területi főépítészek • Megyei Közigazgatási Hivatalok: o Ellátják az adott megye területfejlesztési tanácsa és munkaszervezete működésének törvényességi felügyeletét • Területi főépítészek: o Ellátják a területfejlesztés irányításáért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat. pl: építésügyi igazgatással kapcsolatos, építészügyi értékekkel kapcsolatos feladatokat • 9 o Adott területre kidolgozott területrendezési terveket véleményezik, és vizsgálják azok összhangját a regionális, illetve országos tervekkel, programokkal o Részt vesznek a rendezési tervek jóváhagyásában o Véleményezik a minisztérium nevében a legkülönbözőbb terveket o Önkormányzatoknak szakmai segítséget nyújtanak a területi tervek elkészítésében o Vezetik a területi TEF tanácsot o Vezeti a

főépítészi irodát, mely önálló jogi személy, részben önálló költségvetési szerv, és működési rendjét maga a miniszter határozza meg (régiónként működnek, de ezek másfajta régiók, mint eddig) 10 A TURIZMUSFEJLESZTÉS FŐBB KAPCSOLÓDÁSI TERÜLETEI MÁS ÁGAZATOK FEJLESZTÉSEIHEZ Turizmus minden nemzetgazdasági ágazattal kapcsolatban van, a turizmus interszektoriális ágazat és interdizsciplináris tudományág • Koordináció és együttműködés érdekelt az ágazatok között, hiszen a turizmus sikere e kettőn múlik • A 9 idegenforgalmi régió és más regionális besorolások közötti átjárás o Egymás mellett különböző regionális besorolások (taxációk) léteznek: o 1998-ban a kormány elfogadta a 9-es besorolást, de a marketing munka megkönnyítése végett más besorolás is megjelenhet pl.: Dunántúl (3 régiót takar), Alföld és a Tisza tó (3 régió), Budapest és környéke általában együtt, Észak –

Magyarország o Tervezési régió: 7 db • Az 5 főbb ágazat/terület, amely összefügg a turizmussal: Közlekedés, Vízgazdálkodás, Környezetvédelem, Kulturális ügyek, Ifjúsági és sportügyek • 1) A közlekedés milyen feltételeket biztosít a turizmusnak? Nemzetközi határbeléptető helyek, ezzel találkozik először a turista: vízi, légi, vonat, busz, autó • Határőrség: besorolása változó (hol a belügyminisztériumhoz tartozik, hol a rendőrséghez csatolják stb.) • Vasútfejlesztés és al ágazatai: o Gyorsvasút o Elővárosi vasút o IC • Központi repülőterek mellett a regionális és sport-repülőterek működtetése • Autópályák: (óriási jelentőségük van) üzemeltetés, működtetés, feltételek biztosítása, autóutak • Közúti utazás: egységes országos és nemzetközi turisztikai eligazító táblák, táblarendszer • Vízi utak: Duna- hajók, kikötők működtetése • Attraktív közlekedési eszközök,

létesítmények pl.: kisvasút, felvonópálya, nosztalgia vonatok (turisztikai célt szolgálnak) • Kerékpárút hálózat kialakítása: országos és regionális, térségi fejlesztések • Közlekedési létesítmények turisztikai alapszolgáltatásai: o Higiénés létesítmények (WC), o Parkolóhelyek, o Információs rendszer kialakítása az országutak mellett • Különböző sebességszabályozások, útdíjak, menetrendek térbeli és időbeli összehangolása • Oktatási programok kidolgozása, melyek a közlekedéssel kapcsolatosak • Járművek üzemben tartásával, forgalomba hozásával kapcsolatos ügyek • 2) A vízgazdálkodás területei, melyek érintik a turizmust: (Más minisztérium alá tartozik mint a turizmus: a környezetvédelem alá) • Vízparti üdülőkörzetekhez tartozó tavak, folyók, part- és mederszabályozása • Állami főműveinek fenntartása (vízművek) • Vízi turizmus feltételeinek segítése, javítása,

hasznosítása 11 • • • • • • • • • • Vízparti területek turisztikai céljait szolgáló táj rehabilitációja: Duna, Tisza holtágai, bányatavak Termál- és gyógyvízkészletek turisztikai hasznosítása o Hol van gyógyvíz?: Franciaország, Izland, Olaszország, Japán, Magyarország o Új-Zélandon nincs sok, de ott van: Ratorua üdülőváros o Hévíz előnye, hogy centrálisan helyezkedik el Európában, ezért nagy a turistaforgalma. A világ turizmusának 2/3-át Európa fogadja. o ENSZ – Magyar Termál Projekt: 1977-ben fogadta el a kormány, összeírták, hogy mely falvakban milyen víz található, több mint 1000 települést érintett Magyarországon. Ez termál- és gyógy - fejlesztési programhoz jó forrás Felszín alatti vízkészletek védelme Ivóvíz védelme A vizek minőségének védelme kiemelten fontos feladat Ivóvíz ellátás biztonságának megteremtése Ár- és belvíz szabályozása Szennyvíz elvezető és

tisztító rendszerek fejlesztése, létesítése, működtetése Belvízi- és nemzetközi vízi közlekedés feltételeinek szabályozása, ezzel kapcsolatos turisztikai információs rendszer kialakítása Horgászvizek használatával összefüggő kérdések 3) A környezetvédelem turisztikai vonatkozásai Kiemelt üdülőkörzetekben: vízminőséget biztosítani, védeni, szabályozni kell, ez különösen nagy feladat a Balatonnál • Táj rehabilitáció, ezzel kapcsolatos építésigazgatás • A védett természeti tájak turisztikai használata (Nemzeti Parkok) • A kiemelt üdülő- és gyógyhelyek környezeti kérdéseinek kezelése • A környezeti információk biztosítása a turisták részére • A turizmussal összefüggő oktatási programok a környezetvédelem területén • 4) Kulturális ügyek, művelődés, oktatás turisztikai vonatkozásai A turisztikai program kínálat fő eleme a kulturális kínálat Műemlékek, történelmi helyek

turisztikai hasznosítása Kulturális jellegű világörökség Közművelődési intézmények turisztikai szolgáltatásai A kultúra felhasználása az ország - imázs alakításában Különböző kulturális rendezvények, programok jelentősége szerteágazó: 1980. óta van Tavaszi Fesztivál (26 éve) • Kulturális adottságokkal rendelkező települések idegenforgalmának fejlesztése Pl.: kastélyturizmus • Kultúrafejlesztések, kulturális értékek védelme, fenntartása, működtetése, fejlesztése: áru a kultúra • Oktatás a kultúra területén: aug. 1 óta egy kézben van a kultúra és az oktatás (Hiller István) o Ide tartozik az idegenforgalmi oktatás, minősége, módjai (alap, közép, felsőfokon). A turizmus élőmunka igényes ágazat, közel 400.000-n dolgoznak benne, a foglalkoztatottak 10%- a ebben a szektorban dolgozik. • • • • • • 5) Ifjúsági- és Sport ügyek turisztikai vonatkozásai • • Gyermek- és ifjúsági turizmus

fontos terület Szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgáltatások létesítmények, sport klubok létesítése, alakulása 12 alakulása: szabadidős sportok, Regionális, megyei, települési szinten is: szabadidős sportok feltételeinek kialakítása, javítása Pl.: természetjárás, vízi, lovas, kerékpár turizmus • Hobbi turizmus, sport szolgáltatások biztosítása, nyújtása Pl.: sportrepülés, horgászat, vadászat stb. • Turizmus szempontjából vonzó sportesemények, versenyek, helyszínek kialakítása: pl.: Forma1: 1986 óta, 200 ezer embert mozgat meg • Korosztályok kedvezményei, sportolási lehetőségei, sportszolgáltatások • Üdülési, utazási kedvezmények rendszere: üdülési csekk jó mert adómentes, 6-8 Milliárd Ft-os az üdülési csekk forgalom • Tervezés – finanszírozás területén problémák vannak • 13 FŐBB IDEGENFORGALMI TERMÉKEK • Idegenforgalmi termék: szolgáltatás halmaz (!!!), amely a vonzerőn

alapul, és a turista igényeinek kielégítését szolgálja. Tartalmazza tehát a vonzerőnek megfelelő közlekedési, szállás, étkezési, szórakozási, biztonsági, egészségügyi, banki és egyéb szolgáltatásokat. 1) Egészségturizmus Az utazó, utas lelki és fizikai egészségének fenntartása a cél Célcsoportjai: beteg emberek, akik a t ermészeti adottságoktól várják egészségük javulását, másrészt azok az egészséges emberek, akik pihenési lehetőségeket, közérzetjavító értékeket keresnek pl.: termálvizet, relaxációt, ezzel összefüggő szórakozást • Magyarország megfelelő alapot nyújt ehhez: sok a termálvíz, gyógyvíz • A különböző területek csoportosítása sokféle: a) Gyógy turizmus o Adott helyet gyógyulás, kondíciójavítás érdekében keresi fel o Általában hosszabb időt tölt el szállodában, ahol megfelelő gyógyászati és turisztikai szolgáltatásokat vesz igénybe o Vendégkör: mozgásszervi, szív

és nőgyógyászati betegségben szenvedők (főleg idősebbek) o Szolgáltatások komplexitása, és a magasabb besorolású szállodák miatt a magasabb jövedelműeknek jelent elsősorban kínálatot b) Termál turizmus: o Gyógyászati jelleg szűkebb körű o Elsősorban fürdőzésre, masszázsra terjed ki (esetleg iszappakolás) o Melegvíz kondíciójavító, rekreációs tulajdonságai o Hangsúly: kikapcsolódás, üdülés o Szoros kapcsolatban van élményfürdőzéssel, fitnesszel, wellnesszel, sport és hobbi tevékenységgel, egészséges táplálkozással is o Árak rugalmasabban alakíthatóak (alacsonytól magasig minden van) o Tömegeit az alacsonyabb jövedelműek alkotják (pl.: fiatalok) • • • Milyen előnyei vannak a gyógy és termál turizmusnak? o Közvetlenül és hatásosan segíti elő az egészség megőrzését o Korlátozottan érvényesül az idényszerűség (szezontól független) o Csökkenti a turizmus túlzott területi koncentrációját

o Vendégek átlagos tartózkodási ideje hosszabb (12-14), mint az átlagos turistáké (3-5 nap) o Átlagosan többet költenek, mint az átlagos turisták (egyéb kezelések) o Átlagosnál jövedelmezőbb, gazdaságosabb o Multiplikátor hatás is jelentős pl.: minden 100 Ft bevételre további 167 Ft többlet jut, 100 új munkahelyre pedig, kétszerannyi munkahelyet teremt más kapcsolódó területek o Vendégek széles kört ölelnek fel: mozgásképtelen betegtől a rekreációs ajánlatokat igénylő egészséges emberekig (ideális: se nem elég beteg, se nem elég egészséges) o Igénybe veszik a természetes gyógymódokat pl.: masszázs, gyógytorna, fizikoterápia, magaslati vagy barlang terápia (ezeket nagy hatékonysággal kombinálják gyógyszeres kezelésekkel is) o Napjaink fürdő orvosának (balneológusnak) szakképzettnek kell lennie több területen is + diétás orvosok + nőgyógyászok + ortopédusok o Személyzet is magasabban képzett ezen a területen

pl.: diétás nővér, masszőr • Hazai termálvizeink: (ZH!) o Az ország területének 70 – 80 % -án nyerhető termálvíz 14 o Legnagyobb mennyiségű termálvíz az Alföldön és a Kisalföldön van o Teljes vízkészletet 4000 köbkilométere becsülik (a jelenlegi mértékű felhasználás mellett, ennek a készletnek 1 %-a is 200 évre elegendő) o Változatosabb összetételűek: kevesebb ásványi anyagtartalom + nincs bennük egyetlen elem sem, az emberi szervezet számára káros mennyiségben o Sokrétűen használják fel o Termálvíz hozam 43 %-át fürdésre o Termálvíz hozam 18 %-át ivóvízként o Termálvíz hozam 29 %-át mezőgazdasági hő ellátásra o Termálvíz hozam 3 %-át kommunális fűtésre o Termálvíz hozam 7 %-át egyébre pl.: ipari célokra fordítják (vagy ideiglenesen lezárva tartják) • Gyógy és termálszállók: o Valamilyen egészségügyi intézményekhez kapcsolódnak: egészségügyi és idegenforgalmi feladatok

megoldására is képesek o Jelentősen megnőttek a kapacitásaik (pl.: Széchenyi program) o Napjainkban kb. 100 db gyógy, és termálszálló működik, kb 10 000 szobával (20 000 férőhely) o Kapacitáskihasználtságuk 70 – 80 % - os (jobb, mint a normál szállóké) o Gazdasági eredményeik, mutatóik is jobbak, mint az idegenforgalmi átlag 2) Kongresszus és konferencia turizmus • • nemzetközi kongresszus o minimum 300 résztvevő o külföldiek aránya 40 % o legkevesebb 5 nemzet képviselteti magát o találkozó időtartama min 3 nap évente kb. 10 000 nemzetközi konferencia van o ennek több mint fele Európában van (főleg: Francia, Nagy-Britannia, Német) o Kelet – Közép Európában évente kb. 1500 db van • Rendezés gyakorisága: o Általában a szervezetek saját szabályzataiknak megfelelően azonos időben rendezik o Háromnegyed részük 1-2 évente, egynegyed részük 3-4 évente o Átlagos időtartama 3,5 nap o Résztvevők száma: 2000

fő feletti: 7 % 1000 – 2000 fő közötti: 13 % 500 – 1000 fő közötti: 23 % 250 – 500 fő közötti: 32 % 100 – 250 fő közötti: 25 % • lényegesen többet költenek, mint egy átlagos turista o általában 4 - 5 csillagos szálloda o jelentős költés: étkezés, szórakozás, autóbérlés, ajándékozás o pre és post programokban jelentős részvétel o kísérők is költenek o költés megoszlása: szállásra 46 % étkezésre 24 % vásárlásra 16 % szórakozásra 8 % költekezésre 6 % 15 o szívesen jönnek a konferencia előtt, és maradnak tovább • szabadidő kínálat fontos része: résztvevők kötetlen formában történő kapcsolatépítés, információ csere a pre – post programokon • kevésbé szezonális: o preferált időszakai nem esnek egybe az átlagos főszezonnal o szeptember, október, május o jó szervezéssel lehet befolyásolni a szezonalítását • pozitív ország imázs megteremtésében segít: ha a m értékadó

személyiségek elégedettek, akkor visszatérnek magánemberként is (hiszen a résztvevők: tudósok, politikusok, ) • rendező város tekintélyét növeli egy – egy kongresszus megrendezése o fontos a jó közbiztonság, közlekedés o fontos a vendégszeretet o fontos a szakmai tudása, nyelvtudása az ott dolgozóknak • fontos a helyszín kiválasztása, ennek szempontjai: o esemény színhelyének jó megközelíthetősége (európai normáknak megfelelő repülőterek + országon belüli közlekedés: Magyarország ilyen szempontból jó) o Magyar gasztronómia is vonzó lehet o Árszínvonal befolyásoló tényező, de kevésbé ár érzékeny, mint a turizmus többi területe (résztvevők költségeit el lehet számolni) o Megfelelő kongresszusi központok: Magyarországon az egyetlen kongresszusi központ a Budapesti Kongresszusi Központ (Novotel mellett, a Bach csomópontban, közel 2000 férőhelyes) (legnagyobb idegenforgalmi világszervezet: ASTA = Amerikai

Utazási Irodák Világszövetsége) 3) Kastély- és várturizmus: Magyarországon kb. 800 kastély, és kúria van, de a műemlékvédelem alatt álló épületekkel együtt kb. 2800 épület o Nagy része ismeretlen a külföldi és belföldi turisták előtt o Nagy részük elhanyagolt, felújításra szorul, pedig fontos emlékek o Felújítási programok készültek, szerény eredménnyel, mert drága • Van kereslete a turizmusban • Fit – program: ez egy Francia kezdeményezés, melynek célja a Közép-Európai kastélyok turisztikai hasznosítása o Funkciói: csak szállás vagy komplex turisztikai programot is kínálhat o Cél: megőrizni az épületek eredetiségét, alkalmassá tenni múzeumi és kulturális tevékenységre, valamint szállodai ellátásra • K und K projekt: ez egy Osztrák Projekt, melynek célja az osztrák - cseh - magyar kastélyokat hasznosítani a turizmusban • Volt egy portugál-bajor kezdeményezés is • Van, hogy a tulajdonosok is a

kastélyban vannak, ott élnek és kiadják a felesleges szobákat • Magyarországon: a ’80-as évek elején volt az első turisztikai célú kastélyprogram, vállalatok és magánszemélyek is újítottak fel kúriákat turisztikai céllal pl.: Sziráki, Seregélyesi kastély felújítása, a Sitkei kastélyt magánszemély újította fel • Várak: a turisták szívesen látogatják őket, de sok pénz kell a helyreállításhoz • 4) Lovas turizmus: • Az ember és a ló kapcsolata 7000 éves múltra tekinthet vissza o A ló nemcsak haszonállat, hanem az elegáns szórakozást, sportot, hobbit is szolgálja o A magyarságnak különös kapcsolódása van a lovakhoz: a harcostársból és munkaeszközből (honfoglalás korában) a szabadidő kulturált eltöltéséhez méltó partnerré vált 16 • o A lovassport reneszánsza a ’70-es évek eleje óta tart nálunk: a m agyar lovassport jó eredményei miatt és a falusi turizmus kibontakozása nyomán A világ

szemében a magyar nép lovas nemzet: imázs o Magyarországon sok a lovaglásra alkalmas terep, lovas hagyományokkal rendelkezünk, illetve szép a környezet, erős a lovas imázs o Magyarországon kb. 500 lovas létesítményből több, mint 350 l ovas turizmussal is foglalkozik • A lovas turizmus 2 fő ága: 1) Sport- és versenyág: o jelentős iránta a kereslet, pl.: a fogathajtás iránt, miután ebben a sportágban „nagyhatalomnak” számítunk, számtalan világbajnokságot rendeztünk és nyertünk. o sokan jönnek hozzánk versenyt nézni, technikát tanulni és lovat vásárolni. o A sport-, illetve versenyorientált turisták a lósporttal és a lovassporttal foglalkozhatnak. o A lósportban a lovak képességét mérik és ennek is két ágazata van: az ügető és a galopp, ahol is a szórakozásé és a látványosságé a főszerep. o A lovassportban a l ó képessége és az ember szerepe egyformán fontos, az eredmény az együttműködés

hatékonyságától függ. Megkülönböztetünk díjugratást, díjlovaglást, fogathajtást, militaryt, távlovaglást és lovastornát. 2) Szabadidős ág: o úgy szolgálja a pihenést, a l átványosságot, a környezet védelmét és tiszteletét, hogy a lovas és a ló szinte együtt él, együtt járja a természetet, miközben a turista megismeri az embereket, a tájat, a műemlékeket, az országot. • A lovas turisták 3 kategóriába sorolhatók és keresletük is ennek megfelelően alakul: 1) lovasok o magas szinten tudnak lovagolni o általában saját lovuk van és a külföldiek valamelyik lovas klub tagjai. o Szinte egész szabadságukat lóháton szeretnék eltölteni az otthonitól különböző természetben. o Elsősorban a magasabb kategóriájú lovas események iránt érdeklődnek (díjlovaglás, fogathajtás, tereplovaglás stb.) 2) hobbilovasok o megfelelő lovas tudással rendelkeznek, de ezt tovább akarják fejleszteni. o főleg a lóra koncentrálnak,

de érdekli őket más is, ami a lóval kapcsolatos (lovas hagyományok, lovasversenyek, bemutatók). o A lovas túrákat különösen kedvelik. Erős keresleti csoportnak tekinthetők 3) ló kedvelők o lovas tudása igen csekély o érdeklődésük az oktatásra, bemutatókra, legfeljebb rövid tereplovaglásra szorítkoznak. o Nagy számban vannak jelen a versenyek és a lovasbemutatók lelátóin. (A kereslet nagyobbik részét a hobbilovasok és a ló kedvelők adják.) • A lovas turizmus, mint termék az ország területének nagy részén megtalálható. • A 3 keresleti szegmensnek megfelelően alakult 3 fő kínálati termékcsoport: 1) Túrák lóháton o a jól felkészült lovasokat célozták meg a programszervezők, o felfedező utakat, romantikát, múltidézést kínálnak. 2) Szabadidő és lovas kultúra o a megfelelő lovagolni tudással rendelkező hobbilovasoknak szánják, o szakmai tudás elmélyítése, látványosságok megtekintése a cél. 17 o

Ezzel a kínálati kategóriával vezető szerephez juthatunk a kétmillió hobbilovassal rendelkező európai piacon. 3) A hagyományos Magyarország iránt érdeklődő ló kedvelőknek o a lóhoz kapcsolódó szórakozás, bemutatók, ménesek látogatása, kocsikázás o Szám szerint is jelentős keresleti tényezőről van szó. 5) Kulturális turizmus: Az idegenforgalomban a kultúra fontos turisztikai termékként jelenik meg. o Elsősorban a kultúra tudja adni azt az egyedi sajátosságot, exkluzivitást a különböző turisztikai desztinációknak, amely másoktól megkülönbözteti, versenyképessé teszi a fogadó országot. o A kultúrát tágan értelmezzük, ide tartozik a lakosság életmódja, viselkedésmintái, tudásanyaga, hagyományai, nyelve, hitvilága, politikai szervezetrendszere, gazdasági tevékenysége és művészete. • A kulturális turizmusnak különleges szerepe abban van, hogy lehetőséget teremt egy másik ország felfedezésére,

jellegzetességeinek megismerésére és elfogadására. • Az európai kultúra nagy vonzerőt jelent a világturizmusban. o Egyre nagyobb az érdeklődés a helyi és regionális kultúrák iránt. o A kulturális turizmus felértékelődik a szabadidőtöltés és a művészetek összefonódásával. o Az uniónak akciótervei vannak a kulturális turizmus expanziójára, felismerve az európai kultúrák, hagyományok és életformák kölcsönös megismerésének szükségességét. Az akciótervek különleges fontosságot tulajdonítank a kulturális örökség megőrzésének. • • • • A Kulturális Világörökség magyar helyszínei: 1) 1987. Hollókő Ófalu, múzeumfalu: o 55 épületből 27 ház kapott közfunkciót 2) 1987. Budapest: Margit-hídtól a Gellért hegyig, Andrássy út, történelmi városrész, budai vár negyed, a Duna két partjának panorámája 3) 1995. Aggteleki Karszt + szlovák karszt: o Szlovák – Magyar közös pályázat o 60.000 ha:

712 barlang o Magyarországon: 262 db van ebből, leghíresebb a: 25 km hosszú Baradla barlang 4) 1996. Az 1000 éves Pannonhalmi Főapátság o Géza fejedelem hívta a bencés szerzeteseket o híres a klasszicista könyvtár, egyházi gyűjtemény 5) 1999. Hortobágyi Nemzeti Park o Közép-Európa legnagyobb füves pusztája 6) 2000. Pécsi Ókeresztény Sírkamrák a t örténelmi belvárosban (Dóm tér), Ókeresztény temető épület, mauzóleum és sírkamrák 7) 2001. Fertői Kultúrtáj 8) 2002. Tokaji Borvidék (Ezek közül 7 db a kulturális és 1 a természeti kategóriába (Hortobágyi NP) került, valamint 2 db közös kategóriába (Aggteleki NP + Fertő táj).) A korábbi javaslatok közül várományos még világörökségnek: o Tarnóci ős-élőhely: ősmaradványok Ipolytarnócon o Komáromi Erődrendszer – közösen Szlovákiával o Dunakanyar Kultúrtáj o Tihanyi félsziget, Tapolcai medence és a Hévízi tó. Természeti látványosságok: o A turisták

nagyon kedvelik, hazánkban sok van, kedvező adottságokkal rendelkezünk pl.: Európai füves puszták – Hortobágy, délibábos róna; növényritkaságok: Bánáti bazsarózsa, pilis len, magyar nőszirom stb. 18 • Ökológiai és geológiai ritkaságok a 10 Nemzeti Parkban találhatóak: o Hortobágyi Nemzeti Park o Kiskunsági Nemzeti Park o Aggteleki Nemzeti Park o Bükki Nemzeti Park o Duna – Ipoly Nemzeti Park o Körös – Maros köze NP o Dráva menti Nemzeti Park o Balatonfelvidéki Nemzeti Park o Fertő – Hansági Nemzeti Park o Őrségi Nemzeti Park Fesztiválok: o Magyarországon évente több száz turisztikai szempontból is figyelemre méltó nemzetközi, országos és regionális rendezvény van. o Ezek nagy része központi (idegenforgalmi) támogatásban is részesül. A fesztiválok fő finanszírozója főként az állam, illetve a különböző szponzor cégek, vállalatok. A költségvetési támogatás 1996-ban majdnem 900 millió Ft volt. o Az

állami támogatás oka, hogy a rendezvények többe kerülnek, mint amennyit hoznak. o Kultúra állami támogatása sok célt szolgál. Szponzorálás: indirekt módon a piacra kerülés előnyeit növeli. o A kiemelkedő jelentőségű fesztiválok a fővárosban vannak: Budapesti Tavaszi Fesztivál, mely 1981-ben került először megrendezésre. Ennek fő támogatója az állam, az idegenforgalmi tárca, a főváros és a kulturális tárca (+ cégek). • 6) Kerékpáros turizmus: • Évente közel 1 millió biciklis turista jön át a magyar határokon • Magyarország alkalmas a kerékpározásra • A kerékpáros úthálózat képe vegyes: o a Fertő tó környékén több, mint 90%-os a kiépítettsége, de a keleti részen hiányos o Közel 5.000 km bicikliút van, de közel 10000 km-re lenne szükség • Fejlesztési koncepciók: a Balaton körüli útra, Budapest térségére, a Duna és a Tisza mentére • Az anyagi fedezet hiányzik erre • A kerékpár turizmust

o az erős szezonalítás jellemzi, ennek komoly gazdasági következményei is vannak: az egész évre kiépített infrastruktúra az év nagy részében kihasználatlan o fontos az idegenforgalom számára, jelentős keresletet jelentenek a kerékpáros turisták és sokféle szolgáltatást vesznek igénybe • A kerékpározás összekapcsolható sok más turisztikai termékkel, pl.: falus turizmussal, termálturizmussal, kulturális turizmussal. • Figyelembe kell venni, hogy összefügg az egészséges életmóddal, a szabadidő kulturált eltöltésével. 7) Gasztronómia és borturizmus Nagy a jelentősége, de kevés figyelmet fordítunk rá. Az idegenforgalom fellendülésével egyidejűleg gyorsult fel a különböző országok és népek étkezési kultúrájának megismerési folyamata is. • Egy nép étkezési szokásainak, konyhájának felfedezése egyben civilizációjának megismerését is jelenti. o Az étkezési szokások mindig a földrajzi és gazdasági

viszonyoktól függtek, az egyes országok és népek konyhája egyidejűleg kölcsönösen is hatott egymásra miközben • • 19 mindegyik megőrizte sajátos, nemzeti karakterét. Ezt az adott tájra jellemző alapanyagok, készítési módok, és ízek összhatása adja meg. o Jellemző, hogy azok a nemzeti konyhák fejlődnek a legjobban, ahol olyan magas színvonalú a vendéglátás, hogy az idegenforgalmi vonzerővé is válik. • A magyar konyha: o Ötvözi a nomád pásztorkodásra jellemző, bográcsban készülő egytálételeket a más népektől átvett kulináris kincsestárral. o különleges ételkészítési eljárásainak köszönheti jó hírnevét:  Pörkölt és paprikás ételeink alapja az olvasztott sertészsírban pirított hagyma, fűszerpaprikával elkeverve.  Másik jellegzetesség a rántás: nemcsak sűrítünk, hanem ízesítünk is.  Jellemző az átlagosnál több tejföl használata: a káposztás ételek, főzelékek, levesek,

mártások legtöbbje elképzelhetetlen tejföl nélkül.  Komoly rangot adnak gasztronómiánknak a főtt és sült házi tészták.  Nagyon fontos egyes ételeink sajátos tálalási módja, ami még vonzóbbá teszi a készítményeket. Pl: erdélyi fatányéros (sertésszelet, máj, borjú, tarja, köret: rizs, krumpli + saláta), bográcsban gőzölgő gulyás, halászlé.  Az ételeket jellegüknek megfelelő hőfokon kell tálalni: pl. a töltött paprika vagy az ürüpörkölt ízei csak tűzforrón érvényesülnek  Különleges illatot ad ételeinknek, ha tálalás előtt fűszernövényeket adunk hozzájuk (pl.: finomra vágott petrezselyemzöld, kapor stb) o A magyar konyha remekei:  a nagyhírű rántott csirke,  a paprikás csirke,  a ropogósra sült malac,  a libapecsenye,  tűzdelt pulyka,  rostélyon és nyárson sült húsok,  disznótoros ételek,  káposzta (töltött, rakott, lucskos, székelygulyás),  paradicsomos töltött

paprika,  főzelékek,  halászlé,  lecsó,  bográcsgulyás,  birkapörkölt,  tűzdelt őzgerinc,  libamáj,  hortobágyi húsos palacsinta (pörköltet ledarálják, és sós palacsintába töltik, a tetejére tejfölös-paprikás mártás kerül).  újházi tyúkhúsleves,  bableves (Zh-ra tudni, hogy, hogy készül a halászlé, 3-4 fajta gulyást pl.: bográcsgulyás, szegedi gulyás (ebben zöldségek vannak). Tésztákat is ismerni: rétes stb) • Két konyha van, amelyet jobbnak tartanak, mint a magyart: Francia és a Kínai (A világ 3.- 4 legjobb konyhája a magyar konyha.) • A magyar bor o Jelentősen befolyásolja az ételek íz hatását, hogy az egyes fogásokhoz milyen italokat szolgálunk fel. o A jó étel és a bor kiegészítik, sőt felerősítik egymás hatását, kedvező tulajdonságait. 20 o Lehet inni aperitifet (pl.: uniqum, barackpálinka, szilvapálinka, konyak stb) étkezés előtt, esetleg sört egy speciális

leveshez, konyakot a kávéhoz, de általában a bor (abból is a száraz bor) szinte minden fogáshoz illik. o A bor gasztronómiai élvezetet nyújt. o A borkultúra sok dicsőséget hozott az országnak. o A magyar borokat évszázadok óta fogyasztja a művelt világ. Európa híres uralkodóinak asztalára felkerült a tokaji aszú, vagy – a főúri hiedelem szerint – a fiúörökös fogantatásához szükséges somlói nedű. o A magyar borvidékek gazdag minőségi kínálata méltóan képviseli a magyar szólókultúrát. A 22 magyar borvidék: o Villány-Siklós, o Csongrád, o Mór, o Bükkalja, o Pannonhalmao Hajós-Baja, Sokoróalja, o Eger, o Kunság, o Mátraalja, o Somló, o Ászár-Neszmély, o Tokajhegyalja, o Sopron, o Badacsony, o Zala, o Dél-Balaton, o B.füred-Csopak, o Tolna o Balatonmellék, o Mecsekalja, o Etyek-Buda, o Szekszárd, • • Gasztronómiai- és borutak: o Hajós Baja o Badacsony o Balatonfüred-Csopak o Somló o Sopron o o o o o Eger

Tokaj-Hegyalja Sváb-sokác Eger-tokaji út Börzsöny-pilisi út o Villány-Siklós:  Magyarország első borútja itt alakult ki.  Magyarország legdélebben fekvő helyvidéke ideális a szőlőtermelésre, sok a fény, a Földközi tenger felől meleg levegő áramlik be.  A nehéz, testes, intenzív illatú, magasabb alkoholtartalmú borok termenek meg itt: a kékoportó, a merlot, a cabernet és a pinot noir.  Villányban a rosé, a hárslevelű, az olaszrizling.  Ezek az italok megkívánják a komolyabb ételeket: pl.: mohácsi kecsegepörkölt túrós csuszával.  Villány-siklósi borút komplex kínálati tényezőként jelentkezik a turisztikai piacon: természet, siklósi vár, borászat, speciális konyha. • Fontos, hogy a rendezvényeken mindig speciális magyar ételeket, specialitásokat, és borokat adjunk! 8) Vízi turizmus: A vízi turizmusnak Széchenyi István folyamszabályozási kezdeményezése óta nagy hagyományai vannak hazánkban. o

A múlt század második felében egyesek már sportszerűen eveztek és túráztak. o A két világháború között több tízezer embert mozgatott meg ez a kikapcsolódási forma, kialakult a jól működő klubok hálózata. • Hazánk víziút hálózata megfelelő lehetőséget nyújt a vízitúrázás minden kategóriája számára: o a Duna, a Tisza, a mellékfolyók, kisvízfolyások, illetve a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó, de sok kisebb tavacska is o 34 kisebb-nagyobb folyónk közül 14-en száz km-en felüli túrákat lehet tenni, de a Duna magyarországi szakasza 417, a Tiszáé pedig 745 km hosszú. • 21 o A Balaton vízfelülete több mint 600 négyzetkilométer. • Nemzetközi vízitúrák Magyarországon: o Nemzetközi érdeklődésre is számot tartó vízitúrázásra lehetőség van: Duna- és a Tiszatúra, valamint a motorcsónak- és jachtutazás (elsősorban a Dunán). o A nemzetközi Dunatúra 1956-ban indult meg és azóta minden évben

megrendezik. A túra a németországi Ingolstadtban kezdődik és a bulgáriai Silistrában év véget. Teljes hossza 2080 km. o A Nemzetközi Tiszatúra 1967-ben kezdődött és – egy év (1968) kihagyásával – folyamatosan megrendezik. Eleinte a túra csak a Tisza magyarországi szakaszán folyt, majd később Jugoszláviában csatlakoztak a Dunatúrához. A rendszerváltás óta a túra az ukrajnai Bustyaházáról indul és Szegeden ér célba. o A külföldi motorcsónak- és jachtforgalom is jelentős: 1989. óta a Dunán összesen 28 jachtkikötő létesült. • Tavaink víziturizmusa: o Négy legnagyobb tavunk (a Balaton, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tó) elsősorban fürdési és üdülési célokat szolgál. A víz hőmérséklete nyáron ritkán alacsonyabb 22 ˚C -nál, sokszor pedig a 27-28 ˚C -ot is eléri. o A Balatonon azonban nagyarányú a vitorlásforgalom, a vitorlás versenyeknek, pedig különösen nagy a turisztikai vonzereje. Legnagyobb tavunkon

mindenféle vitorlás közlekedhet. o A Velencei tavon csak kisebb vitorlások és csónakok közlekedhetnek. A kikötői kapacitás még nagyon kevés ahhoz képest, hogy a tó több mint 10 km hosszú és 2,5 km széles. A víz nem mély (1-2m), de ma már biztosítani tudják az állandó vízszintet, ami a hajózás szempontjából elengedhetetlen. o A Fertő-tó nagyobbik része Ausztriában, kisebbik fele Magyarországon van. Az osztrák oldalon több ezer, a magyar részen csekély számú vitorlás hajó közlekedik. Az osztrák részen jól kiépített az infrastruktúra, minden településen van 1-2 kikötő, míg nálunk csak Fertőrákoson. A két ország között a vízi közlekedés sincs megfelelően szabályozva. o A Tisza-tavon az idegenforgalmi lehetőségek adottak, de még nagyrészt kihasználatlanok. A déli, 14 km 2-es abádszalóki öbölben a motoros sporteszközök számára szabad a vízfelület (bár a tavon közlekedőket gyakran veszélyeztetik a bent

hagyott vagy úszó tuskók). A nagyméretű vízszintingadozást is meg kellene szüntetni a nagyobb biztonság érdekében. 9) Ifjúsági turizmus: A gyermek- és ifjúsági turizmus a 6-14, illetve a 15-24. éves korosztály tagjainak utazásait jelenti (de más osztályozás is van). • A mindenkori ifjúsági- és szociálpolitikai kiemelt területe, hiszen nevelési, oktatási és rekreációs feladatot tölt be. • Az Európai Unió prioritásai között is szerepel: A fejlesztésére ezért nagy figyelmet fordítanak • Az ifjúsági turizmus o kereslete sajátos kínálati formákat igényel: speciális szálláshelyeket, étkezést, aktív időtöltésre alkalmas programok, ismeretszerzés, szórakozási lehetőségek stb. o legfőbb megjelenési formái az iskolai kirándulások, a táborozások, a család vagy csak gyermekek részére szervezett utazások, üdülések, kirándulások. o érdekelt korosztály létszáma kb. 2 millió 700 ezer fő: ezeknek alig több mint

a fele vesz részt turistaúton, amelyek főleg iskolai kirándulást, illetve néhány napos táborozást jelentenek. • 22 o A részvételi arány rendkívül alacsony, eltér a fejlett európai országok normáitól is, ahol a részvételi arány 90-95 %-os. • Magyarországon a turizmus e formája még elmaradott, de jelentős kezdeményezések voltak: Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum (állami kezelésben maradt és közhasznú társaságként működik). A turisztikai tematikus parkok Az idegenforgalmi kínálat népszerű formája, a 19. századtól jelen van a turisztikai piacon • Tömeges elterjedése csak az utóbbi évtizedekre jellemző: o Disneyland o Vidámpark o Falumúzeumok o Szórakoztató központok • Számuk növekszik o Nem jellemző a területi kötöttség, szezonalítás o versenyképesek, nagyobb hatékonyságúak, mint a hagyományos turisztikai termékeké o Tömeges, csoportos igénybevétel (család, baráti társaságok) o Koncentrált a

kínálat, nagyobb a pénzköltés az átlagosnál • Magyarországon: o Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark: 55 hektáron mutatja be elődeink életét o Hajdúszoboszlói Aquapark: 1 millió vendégéjszaka évente, élményfürdőzés - a Széchenyi Program során fejlődtek ezek o Szentendrei Skanzen • Magyarországon nincs jelentős nemzetközi idegenforgalmi vendéglátó szórakoztató központ, pedig szükség lenne rá, hiányzik (a Balatonhoz vagy Szentendre – Dunakanyarhoz kellene). • Bécs: Greencing a város egyik előkelő kerülete: kocsmák, vendéglők vannak itt a hagyományostól (újbor+zsíros kenyér) a luxusszínvonalig itt minden megtalálható. o A vendéglőkben szól a zene, sok van egymás mellett, magas színvonalú vendéglők is vannak. o Budapesten is hiányzik egy vendéglátóipari szórakoztató központ o Ausztria idegenforgalmi tartományai (9 db): Tirol (a világ legnagyobb téli turisztikai fogadóhelye), Voralberg, Vien,

Saltzburg, Niederösterreich, Burgenland, Steiermark, Karinthia, Oberösterreich • 23 ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ • 100 év óta a legnagyobb irányú fejlesztést teszi lehetővé OTK tartalmazza: 2030-ig azt a területi jövőképet, amely rögzíti az ország fő területi jellemzőit másrészt tartalmaz átfogó területpolitikai célokat, amelyek a jövőkép eléréséhez kellenek • tartalmaz továbbá egy olyan 2015-ig szóló koncepciót, amely az ország egésze szempontjából meghatározza a területi célokat • tartalmaz a s zubszidiaritás és a d ecentralizáció jegyében egy dokumentumot, mely az ország 7 régiójának koncepcionális céljait rögzíti • tartalmazza a célok elérését szolgáló intézményi, és eszköz rendszert is • • Más szavakkal: ez az új OTK kijelöli az ország hosszú és középtávú területpolitikai célkitűzéseit és prioritás rendszerét, megteremtve ezzel a t erületi szempontok

érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikákban (pl.: turizmusban), mind az országos és területi programok kidolgozásában • ez az új OTK minden tárcától megkívánja a térségi gondolkodást o tárcák közötti koordinációt, a területi politikáért felelős kormányzati szerv látja el (önkormányzati és területfejlesztési minisztérium) • külön jelentőséget ad, hogy Magyarország tagja az EU-nak: új fejlődési perspektívákat nyitnak meg számunkra (2007-2013: 8 ezermilliárd Ft támogatás várható) • új Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció = Új Magyarország Fejlesztési terv, az OTK– val összhangban készül el a 2007-2013-as időszakra • Területpolitikai fejlesztési alapelvek: szubszidiaritás és decentralizáció elve o a szubszidiaritás elve alapján a t erületpolitikában egy térség fejlesztését azon a legalacsonyabb területi szinten kell kialakítani, ahol a feladat elvégzéséhez a legtöbb

információ rendelkezésre áll = > t örekedni kell az eszközök területi decentralizálására • a folyamatorientáltság és monitoring elve (értékelés, elemzés) o a területi politika nem epizodikus tevékenységek együttese, hanem egy állandó folyamat, mely visszacsatolásokba, különböző ciklusokba rendeződik • partnerség elve: területfejlesztési tevékenység során sok szférát és szektort érintő partnerségre kell támaszkodni • programozás elve: területpolitika programozása lehetőséget nyújt egy adott terület különböző fejlesztési céljai közötti koordinációra • koncentráció elve: az OTK a k oncentráció érvényesítésére törekszik az állami és a regionális szintű fejlesztéspolitikában a leghatékonyabb beavatkozás érdekében • a fenntarthatóság elve: az erőforrás gazdálkodás nem veszélyezteti a jövő generációinak esélyét arra, hogy alapvető szükségleteiket biztonságban kielégítsék • a

nyilvánosság elve: a nyilvánosság és a részvétel célja a regionális politikában a minél nagyobb társadalmi támogatottság biztosítása o nyilvánosság területpolitikai sajátossága, hogy a területi hierarchia legkülönbözőbb szintjein a térségek közvéleményét egyaránt meg tudja szólítani • 24 A legújabb OTK tartalma a turizmuspolitikáról: területi versenyképesség erősítéséhez hozzájárul a turizmus az új OTK megállapítja, hogy egyre több régióban, településen, térségben húzóágazat a turizmus o turizmusban a versenyképesség elérése gyorsabban lehetséges, mint pl.: a nyersanyag feldolgozóiparban • a helyi adottságok kihasználása szempontjából kiemelten fontos a turizmus • területi (Budapest, Balaton) és szezonális koncentráció a jellemző a turizmusban, amit az elmúlt évtizedek fejlesztései csak részben tudtak oldani • jellemzően térhez, régióhoz kötött szabadidős tevékenységű gazdasági

ágazat • a turista egy területi egységet, azaz desztinációt választ úti célul • egyes bizonyos turizmusra specializálódott térséget (pl.: Balaton) alapvetően befolyásolja a turizmus alakulása • a turizmus hatékony fejlesztését, szervezését, működtetését kizárólag a szubszidiaritás elvét figyelembe véve, a decentralizációt középpontba állítva, területi szemlélettel lehet • fontos, hogy komplexen fejlesszünk egy-egy térséget pl.: néprajzi kistájakat • elengedhetetlen a térségi turisztikai menedzsment rendszer kiépítése a turizmus versenyképessé tételéhez (pl.: önkormányzatok, tourinform irodák stb) • hiányzik a helyi szintű, azaz a gazda funkciót ellátó turisztikai szervezet o fő gazdafunkciók: információnyújtás, propaganda (PR), koordináció, helyi turisztikai értékek feltárása és hasznosítása o pl.: Ausztriában 9 tartomány van, ami egyben a 9 idegenforgalmi régió is (idegenforgalmi bevételeivel

első helyen áll a világon) • • 1 1 9 régió 9 régió 50 nagyobb régió 50-60 kistérségi szerveződés 1500 településen idegenforgalmi szerv gyengébb 75000 vállalkozás gyengébb Ausztriában Magyarországon így épül fel az egész turisztikai menedzsment alapvető követelmény a vonzerő szolgáltatások, turisztikai infrastruktúra és marketing integrált rendszerének kialakítása • turizmus fejlesztése során fokozottan érdemes figyelembe venni a t urizmus területi koncentrációjának túlzott csökkenését (kevés helyen van) • turisztikai versenyképességünk fontos feltétele a t erületi és regionális területi különbségek csökkentése o 2007-2013: külön döntést kell hozni, hogy melyek a kiemelten fejlesztendő turisztikai desztinációk, attrakciók, termékek, és melyek legyenek a k iemelt beruházások, fejlesztési programok • 25 • o a jelenlegi kiemelt üdülőkörzetek rendszerét felül kell vizsgálni:

Balaton, Dunakanyar, Mecsek-Villányi, Velence, Mátra-Bükk, Tisza-tó, Sopron - Kőszeg hegyalja (a kiemelt üdülőkörzetekről a parlament dönt) turizmus fejlesztésének prioritásaival is foglalkozik 1) Nemzetközi turisztikai versenyképesség megerősítése érdekében Budapest, és Balaton jelentősége 2) Kiemelt turisztikai célterületek mellett 3 kiemelt üdülőkörzet fejlesztése: Velencei-tó és Vértes, Tisza-tó, Dunakanyar 3) Regionális és helyi jelentőségű desztináció fejlesztése, különösen a turisztikai menedzsmentnél 4) Speciális természeti és kulturális adottságok fejlesztése, kihasználása 5) Gyógy és üdülőhelyek (legerősebb hazai turisztikai kínálati elem) 6) Speciális földrajzi adottságú térségek (pl.: határ menti területek), turisztikai fejlesztése, hangsúlyozva a kétoldalú együttműködést (közös pályázatok, marketing)  külön hangsúlyozza: nemzeti kisebbségek által lakott területek 7) elmaradott

hátrányos helyzetű térségek fejlesztését, különösen ott, ahol a táji értékek gazdagok  fontos, hogy a kieső mezőgazdasági jövedelmek pótlását, turizmus segítségével pótoljuk pl.: ökoturizmus, borturizmus, lovas turizmus, agroturizmus 26 AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 (múlt év őszén fogadta el a kormány) Átfogó céljai: • A foglalkoztatás bővítésének megvalósításáért teendő fő lépések: o A munkaerő kínálat növelése o Munkahelyteremtés o Kereslet-kínálat összhangjának jobb biztosítása a foglalkoztatás területén • A tartós növekedés feltételeinek a megteremtéséért teendő fő lépések: o A versenyképesség növelése o A gazdaság bázisának szélesítése, fejlesztése o Az üzleti környezet javítása, pl.: szabályozás javítása, üzleti szolgáltatások javítása A prioritások: 6 területre összpontosítjuk az erőfeszítéseket a fenti célok elérése érdekében, melyeket

az Európai Unió jogszabályi beavatkozásoknak nevezi. • A 6 pr ioritás összefügg egymással, meghatározásukkor a nagy, átfogó reformokra, feladatokra koncentráltak. • 1) Gazdaságfejlesztés: Mik szolgálják legjobban a gazdaság fejlesztését? • Az innovatív tudás alapú gazdaság megteremtése, amelynek fontos eszköze a piacorientált kutatásfejlesztési tevékenység • A kis- és középvállalatok jövedelem termelő képességégnek a javítása (tőkeellátottságuk javítása, vállalkozói kultúra szélesítése stb.) • Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése – eszközei: ipari parkok, elektronikus közszolgáltatások, fejlesztések 2) A közlekedésfejlesztéséhez szükséges feladatok • Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása (gyorsforgalmi úthálózat, folyami infrastruktúra, vasúthálózat) • A térségi elérhetőség javítása pl.: keresztirányú főutak bővítése, regionális közlekedési

szövetségek felállítása • A városi közlekedés fejlesztése 3) A társadalom megújulásával kapcsolatos célok és feladatok • Fő cél: életesélyek javítása, egyenlőtlenségek csökkentése • A foglalkoztathatóság javítása, a munkaerő piacra való belépés segítése, ösztönzés a munkavállalásra (Magyarországon: alacsony a foglalkoztatottság) • Az alkalmazkodóképesség javítása pl.: szakképzés fontos szerepe • A minőségi oktatás fejlesztése • Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, az egészséges életmód ösztönzése, pl.: egészségturizmus • A gyermekszegénység csökkentése • A hátrányos helyzetűek integrációja 4) A környezeti és energetikai fejlesztés feladatai • A környezetjavító fejlesztések (turizmussal összefügg), pl.: hulladékgazdálkodás, vizek védelme, szennyvíztisztítás, ivóvíz minőségének védelme • Környezetbarát energetikai fejlesztés 5) A területfejlesztéssel kapcsolatos

feladatok A kiegyensúlyozott területi fejlődést az alábbi beavatkozások szolgálják: 27 • Együttműködő és versenyképes városhálózat, melynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakulása • A megújuló vidék (falusias rurális térségek) integrált, fenntartható fejlesztése • Az elmaradott térségek felzárkóztatása • A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése Itt kell beavatkozni! a 7 Regionális Operatív Program (ROP) • • • • • Keretbe foglalja ezeket a beavatkozásokat Mind a 7 régióban ebben gondolkodnak: pályázatok, tervek készítése Új-Magyarország terv szerinti sorrendben: 1. Dél-Alföldi 2. Dél-Dunántúli 3. Észak-Alföldi 4. Észak-Magyarországi 5. Közép-Dunántúli 6. Közép-Magyarországi 7. Nyugat-Dunálntúli Operatív Programok A ROP-ok legfontosabb céljai: o A regionális gazdasági versenyképesség erősítése o A régiók turisztikai vonzerejének növelése o A

térségi közlekedés és környezet állapotának javítása o Az energiatakarékosság és hatékonyság ösztönzése o A települések átfogó fejlesztése o A régión belüli különbségek mérséklése o A társadalmi infrastruktúra fejlesztése Régiókon belüli különbségek mindenhol fellelhetőek pl.: foglalkoztatottságban stb 6) Az állam reformja • Új Magyarország Terv: Konvergencia Program • Két beavatkozás csoportban szolgálja az állam reformját: a) A közigazgatás megújítása Ennek fő elemei: o A jogalkotás megújítása o A civil társadalom megerősítése o A közigazgatás szolgáltatóvá tétele o A kistérségi és a regionális döntési szintek megerősítése: szubszidiaritás elve b) A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése Eszközei: o Az elektronikus közigazgatás o Az elektronikus közszolgáltatások o A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala (Az államreform a közigazgatás operatív programjában

szerepelnek.) Az Operatív Programok közötti forrásmegosztás terve: 2007-2013 • • Európai Unió kohéziós politikája keretében kapja meg ezt az állam o 22,4 Md Euro (2004-es árakban) ~ 7000-8000 Md forint, o fejlesztési forrásból valósítja meg, o ennyire jogosult, melyet hazai társfinanszírozás és magántőke egészít ki. Kell saját tőke is. Az Európai Mezőgazdasági és Fejlesztési Alapból + 3,4 Md Euro áll rendelkezésünkre. 28 Ez tenné lehetővé azt a fejlesztést Magyarországon, amelyre 100 év óta nem volt lehetőség. • A források elosztásának főbb szempontjai: o Az Európai Unió kohéziós alap és az Európai Unió strukturális alapok felhasználására vonatkozó Európai Uniós szabályozás o Az egyes beavatkozási területek relatív súlya a kitűzött célok elérése érdekében o Az EU-s tagságból eredő fejlesztési kötelezettségek Pl.: közlekedés, környezetvédelem területén o Az ország egyes régióinak

mérete és relatív fejlettsége o Az egyes területek forrásfelszívó képessége o A kormányprogramban meghatározott célok • A turizmussal kapcsolatos anyag az Új Magyarország Programban: 1. 2. 3. 4. 5. A turizmus fejlesztése kapcsolódva a gazdaság versenyképességéhez stb. A megfelelő adottságú térségeken turisztikai fejlesztések, versenyképesség növelése A turizmus multiplikátor hatású, kihat az egész gazdaságra A turizmus szektorok közötti jellege miatt is fontos: fejlesztések Projektek: Kongresszusi Központ, Gyógyhely, Világörökség. Ezek gazdasági húzóerők, versenyképességet javítják. 6. ROP-okból támogatások: gazdasági, attrakció, desztináció fejlesztések • ROP-ok: turisztikai fejlesztésre, idegenforgalmi felhasználásra használják fel a RIB-ek a kapható összeg 20-30%-át, ami a 7-8000 Md Ft 20-30%-a. A 7 ROP-on belül a turizmus fő irányvonalai: • 6 konvergencia régió van, mert a Közép-Magyarországi

nem felzárkóztatható, mivel Budapest már nagyon fejlett, Nyugat-Európai fejlettségű 1) Nyugat-Dunántúli ROP (területfejlesztést a 6 konvergencia régió közül) • Az Új Magyarország Terv az 5., Területfejlesztési részét támogatja o Infrastruktúra o Területfejlesztés o Gazdasági közszolgálati infrastruktúra o Növekedés, foglalkoztatás o Turizmusra: gyógy- és egészségmegőrző szolgáltatások fejlesztése, az örökséghasznosításra alapozott turizmusfejlesztés, a helyi térségi turisztikai menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése • Ez a régió az összes támogatás 27%-át turizmusfejlesztésre fordítja, ami: több mint kb. 33 Md Ft. Pl: Pannon Termál Program, Pannon Kulturális Út, szálláshelyek fejlesztése 2) Dél – Alföldi ROP • Fő célja: o Fenntartható növekedés biztosítása o Foglalkoztatás bővítése o Területi különbségek kiegyenlítése • Közel 200 Mrd Ft támogatásra számít

(fejlesztésekre), amiből 36 Mrd Ft-ot akarnak turisztikai célra felhasználni (ez az összes támogatás 18 % - a) • Mire költené a támogatást? o Dél - Alföld Spa egészségturisztikai programra, o kulturális turizmusfejlesztésre, o aktív turizmusfejlesztésre, 29 o meglévő vonzerőkhöz kapcsolódó számlás helyek fejlesztésére 3) Dél – Dunántúli ROP • Fő célja: o Felzárkóztatás az ország fejlettebb térségeihez • Közel 188 Mrd Ft támogatásra számít (fejlesztésekre), amiből 59 Mrd Ft-ot akarnak turisztikai célra felhasználni (ez az összes támogatás 31 % - a) • Mire költené a támogatást? o Turista forgalom növelése o Vendégek tartózkodási idejének növelése o Átlagos tartózkodási idő növelése • Ez a program tartalmazza az Európa Kulturális Fővárosa 2010 című programot is (mely a régió központi programja is), amire külön kap a régió 16 Mrd Ft támogatást o a régió központi programja is o program

készítése során rendkívül széleskörű, sokrétű egyeztetés volt: egyes minisztériumokkal, régión belüli érdekeltekkel stb. 4) Észak – Alföldi ROP • Átfogó célja: o Innovatívan, dinamikusan fejlődő régiót teremtsenek (központi régiókban a dinamikusság helyett a versenyképesség növelése van) o Fejlettségi különbségek csökkentése o Észak – Alföldi régió leszakadásának megállítása • Közel 260 M rd Ft támogatásra számít (fejlesztésekre), amiből 73 Mrd Ft-ot akarnak turisztikai célra felhasználni (ez az összes támogatás 28 % - a) • Mire költené a támogatást? o Versenyképes turisztikai attrakció és termékfejlesztés o Turizmus fogadási feltételeinek javítása (pl.: szálloda kínálat) o Régió turisztikai szervezeti és működési feltételeinek javítása (pl.: gazdafunkciót ellátó szervek, megfelelő propaganda) 5) Észak – Magyarországi ROP • Fő célja: o Régió versenyképességének javítása,

figyelemmel a r égión belüli területi, társadalmi, gazdasági különbségek mérséklésére • Közel 282 Mrd Ft támogatásra számít (fejlesztésekre), amiből 63 Mrd Ft-ot akarnak turisztikai célra felhasználni (ez az összes támogatás 22 % - a) • Mire költené a támogatást? o Régió egyedi turisztikai vonzerőinek, termékeinek fejlesztése, o kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése o helyi, térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, fejlesztése o kapcsolódó képzési programok beindítása 6) Közép – Dunántúli ROP • Fő célja: o Gazdasági, társadalmi innováció alkalmazásával biztosítani, hogy kiváló gazdasági helyzetét a magyar régiók között megőrizze • Közel 140 Mrd Ft támogatásra számít (fejlesztésekre), amiből 30 Mrd Ft-ot akarnak turisztikai célra felhasználni (ez az összes támogatás 22 % - a) • Mire költené a támogatást? o Turisztikai kínálat minőségi

fejlesztése o Turizmus menedzsment és marketing erősítése 30 7) Közép – Magyarországi ROP • Fő célja: o Versenyképesség, fenntartható fejlődés, foglalkoztatás növelése, bővítése (konvergencia régióktól eltérően) o Régió nemzetközi versenyképességének növelése • Közel 430 Mrd Ft támogatásra számít (fejlesztésekre), amiből nincs külön elkülönítve turisztikai fejlesztésre, hanem a külön fejlesztési területeken mutatják be a támogatások felosztását • Az EU átlag 75 % - át meghaladja az 1 főre jutó GDP ebben a régióban (fontos a preferenciák kialakítása) Turisztikai régiók fejlesztése: (eddig a statisztikai régiók voltak) 1) Nyugat – Magyarország: • kedvező fekvésű: 4 országgal határos, és Bécs, Pozsony közelsége is vonzó o jól megközelíthető, de a nem autópályák mentén fekvő falvak nem o hiányzik az Észak – Dél irányú összeköttetés o tömeges átutazó forgalom a jellemző

(nem tudja megfelelően levezetni) • változatos táj, népi építészet, sajátos hagyományok o különösen: Őrség, Fertő – Hansági Nemzeti Park, Göcsej vonzó a turistáknak o Pannonhalma a régió vallási központja • Minősített termálfürdők: Balf, Bükfürdő, Sárvár • Sopronban két darab új 1000 fős konferencia központ van 2) Közép – Dunántúl: • Régió jól megközelíthető, de a belső úthálózat szűk és elavult o Vasúti infrastruktúra is elavult o Pápán: regionális reptér o Átutazó forgalom jellemzi, hiszen összeköti a Balatoni és a Budapesti régiót • A legnagyobb ütemű gazdasági fejlődés ebben a régióban van, de a megyék szintjén jelentős az eltérés • Közmű ellátottság terén kedvező helyzet, de az aprófalvas térségekben a csatornázottság és a vízhálózat nem kielégítő • Légszennyezettség országos átlag feletti • Turisztikai infrastruktúra hiányos • Régió ismertsége

külföldön csekély • Gazdag történelmi, kulturális adottságok o Műemlék, kastély turizmus o Tata, Majk, Fehérvárcsúrgó, Zirc, Pápa, Sümeg, Martonvásár o Történelmi városok, volt királyi székhelyek, lovas élet fellegvárai (Bábolna, Kisbér) • Kiváló adottságok: bor-, aktív-, vadász-, falusi turizmus számára o Aktív turizmus: Velence o Két golfpálya: Tata, Alcsútdoboz • Régióba érkezők 80 % -a belföldi turista 3) Dél – Dunántúl: • A perifériás helyzet a jellemző a régióra o Nehezen megközelíthető települések o Hiányos közlekedés 31 o Kevés határátkelőhely • Régió turisztikai kínálatát a „magyar – mediterrán” szlogennel, a szép tájra, nyugalomra, egészségmegőrzésre alapozza • Egészségturizmus: Harkány, Szigetvár, Igal, Dombóvár, Gunaras, Kaposvár, Nagyatád • Öko- és bor turizmus: Villány, Siklós, Szekszárd, Mecsek-alja, Tolnai borvidék • Vadász és falusi turizmus •

Pécs: önmagában is jelentős, elsősorban örökség turizmus területén 4) Balaton: • Kedvező földrajzi, térszerkezeti helyzetű • Közlekedési infrastruktúra elmaradott o Közúti közlekedés szezonálisan túl zsúfolt o Településhálózat nagymértékben urbanizálódott • Tihanyi Félsziget, Tapolcai medence és Hévízi – tó: közösen pályáznak a Világörökség címért • Magas vállalkozói sűrűség és aktivitás a jellemző • Környezeti kultúra jelentős problémát okoz • Európa legnagyobb édesvízi tava a fiatalokat és kisgyermekes családokat vonzza elsősorban • A régió európai piai pozíciója gyenge: hiányoznak a komplex turisztikai termékek • Parti sáv fokozott környezeti terhelése veszélyt jelent, de jelenleg a vízminőség jó • Magyar turizmus probléma gócának is tekinthető a Balaton, mivel az elmúlt évtizedekben a turizmusra negatívan ható tényezők halmozódtak fel • Az utóbbi évek fejlesztései

ellenére, sok a nehezen értékesíthető, az igényeknek már nem megfelelő szálláshely, és nem szerveződnek egységes kínálattá 5) Budapest és Közép - Dunántúl: • Budapest centrikus a közúthálózat • Régió egyes települései nehezen elérhetőek • Ország gazdaságilag legfejlettebb régiója • Munkanélküliség alacsony, külföldi tőke koncentrációja magas • Adottságai kiemelkedők, de nem teljesen kihasználtak • Budapest: o Nem képes versenyezni a Nyugat – Európai fővárosokkal pl.: Párizs, London o Valós versenytársai: Bécs, Prága (Budapest szállodakapacitása nagyobb, mint Bécsé) • Desztináció marketing hiányos: Jobb együttműködés kellene MTRt. és a Budapesti Turisztikai Hivatal között • Kevés a nemzetközi nagy rendezvény, fesztivál (Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz hasonlóak) • Hiányosak a húzó nevek • Növekszik a konferenciák száma, de nincs nagy befogadó képességű konferenciaközpont •

Tömegközlekedés színvonala nem megfelelő • Szolgáltatások színvonala alacsony 6) Észak – Magyarország: • Budapest közelsége és az autópálya építés üteme meghatározó itt • Elérhetőség ennek ellenére kedvezőtlen 7) Tisza – tó: • Régió elérhetősége nehézkes, de a 3-as autópálya javított valamit ezen 32 • • • • • o Rossz minőségű utak o Hidak, kikötők hiánya Rövid turisztikai szezon Vadkempingezés sok problémát okoz Hiányzik a komplex turisztikai termék Relatíve érintetlen környezet fontos, mert kedvez az ökoturizmusnak Aktív turizmus, horgász turizmus, kerékpáros turizmus 8) Észak – Alföld: • Régió elérhetősége rossz o Gyorsforgalmi utak hiánya o Tranzitszerep jellemző • Kevés a színvonalas szálláshely • Nagy vonzerő a természet viszonylag romlatlan állapota o védett tájértékek, Hortobágyi Nemzeti Park (1. NP a hazánkban) • egészségturizmus: Hajdúszoboszló,

Nyíregyháza, Debrecen • jelentős: kulturális, vallási örökségek, népi építészet, falusi turizmus 9) Dél – Alföld: • Elérhetősége kedvezőtlen o Súlyos infrastrukturális problémák • Táj egyedi arculatát a tanya-világ, népművészet, szikes tavak határozzák meg • Termál, gyógyvíz kincs szerepe jelentős • Kevés turisztikai attrakció • Hiányoznak regionális komplex programcsomagok • Alacsony külföldi vendégek aránya 33 REGIONÁLIS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁGOK (RIB) • • • • • 1998. januártól vannak Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Magyarországon kormány fogadta el irányítási, tervezési munka hasonló funkciók, mint az Országos Idegenforgalmi Bizottságoknak elnökeit, az idegenforgalmi miniszter kéri fel (?) Fő Funkciói: kidolgozza a régióra vonatkozó idegenforgalmi koncepciókat összehangolja az idegenforgalomban érdekelt sokféle regionális szervezet turizmussal kapcsolatos tevékenységét

• véleményezi a régió turizmusát érintő különböző fejlesztési programokat, terveket • rendszeresen értékeli, és meghatározza a régió idegenforgalmi marketing tevékenységét • RIB elnöke képviseli a régió idegenforgalmi érdekeit, az adott régió regionális fejlesztési tanácsában • Közreműködik a régió turizmusát érintő pályázatok kiírásában és értékelésében • Közreműködik az adott régió idegenforgalmának külföldi propagálásában és képviseletében (pl.: külföldi kiállításokon való részvétel, sajtómunka, idegen nyelvű kiadványok készíttetése) • • Összetétele: Különböző idegenforgalmi szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervek, regionális képviselői, vezetői • Pl.: Magyar Szállodaszövetség képviselője mind a 9 RIB-nek tagja, Magyar Utazási Irodák Szövetségéből, Vendéglátók Szövetségéből, Falusi Turizmus Szövetségéből, Kamarák idegenforgalmi részlegeiből stb.

is vannak tagok • Az idegenforgalomban közel 400 ezren dolgoznak ma Magyarországon MTRt. Kapcsolata a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokkal: • MTRt. Marketinggel foglalkozik • RIB-ek munkaszervezeti feladatait az Idegenforgalmi Marketing Igazgatóságok látják el, melyeket az MTRt. felügyel (egy-egy üzem munkaszervezetét általában titkárságoknak hívják) • Igazgatókat is az MTRt. Igazgatója választja • Pl.: kisebb fejlesztési pályázatokat írnak ki • Kisebb környezetvédelmi feladatokat látnak el • 34 EURÓPAI UNIÓ RÉGIÓI, UNIÓS TÁMOGATÁSOK Régiók: 5 fajta régió = NUTS van az EU-ban (Statisztikai Területi Egységek Nomenklatúrája) 5 szint: 1) NUTS I. szint: megfelel az ország szintjének 2) NUTS II. szint: fejlesztési régiót jelent (ezek kapják a pénzt) 3) NUTS III. szint: mi megyéinknek felel meg (megyerendszerünk 1000 éves) 4) NUTS IV. szint: kistérség szintje 5) NUTS V. szint: maga a település • Számok: o EU

15-ök területe: 3 240 ezer négyzetkilométer (csatlakozásunk előtt) o EU 25-ök területe ma: 3 982 ezer négyzetkilométer (Magyarország ebből: 93 ezer) o EU 15-ök lakossága: 381 millió fő o EU lakossága jelenleg: 455 millió fő o EU 15-ök átlagos népsűrűsége: 118 fő / négyzetkilométer o EU 25-ök átlagos népsűrűsége ma: 114 fő / négyzetkilométer (ebből Magyarországon: 109 fő / négyzetkilométer) o A turizmus az európai gazdaság teljesítményének a 10, 9 % -t biztosítja (2016ra 12 %-ra nő) o EU: turizmusban dolgozik 23,8 millió fő, ami 11,8 %- a az összes foglalkoztatottnak (2016-ra 13 %- ra nő: azaz minden 8. munkahely a turizmusban lesz) Támogatások: • • 8 000 milliárd Forintnyi támogatásra számít Magyarország az EU-tól 2007-2013 között Strukturális alapok: (= Szerkezetátalakítási ?) o Európai Regionális Fejlesztési Alap o Európai Szociális Fejlesztési Alap o Európai Mezőgazdasági Orientációs Alap o Európai

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök • Úgynevezett kedvezményezett térségek kapták az EU-s pénzeket eddig, ezek alapján a különböző célcsoportok (többször módosították már): 1) Elmaradott területek: GDP nem éri el az EU-s átlag 75 %-t, 3 év átlagában (pl.: Magyarországon Közép-Magyarország kivételével mind a 6 régió ilyen) 2) Iparilag hanyatló területek: iparban foglalkoztatottak aránya magasabb EU-s átlagnál (pl.: Elzász, Lotaringia, Ruhr-vidék) 3) Tartós munkanélküliség elleni küzdelem: 25 évnél idősebb aktív népességben a tartós (12 hónap) munkanélküliség meghaladja az EU-s munkanélküliségi átlagot 4) Mezőgazdasági területek: mezőgazdaság szerkezet átalakítását segítette az EU a kedvezőtlen vidékeken 5) Rendkívül alacsony népsűrűségű területek (pl.: Finn ország 8 fő / négyzetkilométer, Svéd ország) • • 35 TURIZMUS INTEGRÁLT TERVEZÉSE • • Tervek folyamatos

korszerűsítése jellemzi Területfejlesztési, turizmusfejlesztési munka Alapfogalmak: Területfejlesztési politika: területfejlesztésre vonatkozó távlati fejlesztési célok, és irányvonalak meghatározása • Területfejlesztési koncepció: területfejlesztésre vonatkozó irányvonalak, alapvető célok (a területfejlesztési politika szinonimája) • Idegenforgalmi stratégia: távlati célkitűzések és annak eléréséhez szükséges módszerek • Idegenforgalmi terv: idegenforgalmi politika megvalósítása, azaz a konkrét célok, feladatok, eszközök, források együttese • Idegenforgalmi program: a terv egy vagy több céljának részletezett megvalósítása menete • Integrált tervezésről általában: Kettős integrációt jelent: o A tervezés érinti a turizmus valamennyi elemét: keresletet, kínálatot, ezek kölcsönhatását o A turizmust nem kiragadva, hanem egy átfogó rendszer részeként vizsgáljuk: a nemzetgazdasági tervezésbe

integráljuk a turizmus tervezését • A gazdaság valamennyi területén szükség van a tervezésre, a megfelelő színvonalú tervekhez a tervek közötti koordinációra, összhangra. • Nemzetgazdasági tervek: fontos ágazatok, alágazatok megfelelően épüljenek be • 3 fontos terv született, mely fontos a turizmus számára: (kormány szinten is elfogadták) o Országos területfejlesztési koncepció, o Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, o Új Magyarország Fejlesztési program, melyet Brüsszeli egyeztetés után fogadott el a kormány (tartalmazza a 7 statisztikai régióra vonatkozó ROP-ot) • Turizmus hatásai: (tervezésnél figyelembe kell venni) Az államnak komoly felelőssége van a turizmus fejlesztésében, a t urizmus adta lehetőségek megfelelő kihasználásában. • A turizmusra vonatkozó fejlesztési terveknek felelősségük van abban, hogy a különböző pozitív és negatív hatásait a turizmusnak megfelelően figyelembe vegyük. • a)

Természeti környezetre gyakorolt hatásai: pozitív hatások: o Természeti területek védelme (létrejötte, megléte) o Történelmi, régészeti lelőhelyek védelme o a környezet minőségi színvonalának emelésében pl.: tisztaság o infrastruktúra fejlesztésében negatív hatásai: o vízszennyezés o csatornázottság hiánya, nagy forgalom o levegőszennyeződés, közlekedési eszközök o szemét: szálloda, étterem stb. hulladékainak helytelen kezelése o ökológiai zajártalom o problémák 36 o környezeti katasztrófák: áradás, földcsuszamlás stb. b) társadalmi, gazdasági hatások: pozitív hatások: o foglalkoztatottság növelése o jövedelmek növelése o életszínvonal növekedés o infrastruktúra fejlődése o devizabevételek növelése o multiplikátor hatás érvényesül: dinamizálja a gazdaságot, más szektorokat o szakképzettség növekedése o kultúrák találkozása negatív hatások: o torzulást okoz a gazdaságban,

foglalkoztatásban: 1-1 területre koncentrálódik (gazdag- szegény terület) o zsúfoltság o negatív viselkedési normák megjelenése o szociális problémák Tervezési szintek, fajták: 1) nemzetközi tervek: o koncepciók, prognózisok o több országra kiterjedő tervek a globalizálódó világban o pl.: környezetvédelem, közlekedés 2) nemzeti tervek: o adott országra vonatkozó turizmusfejlesztési tervek ide tartoznak o globális tervek: egyes ágazatokra vonatkozó nemzeti tervek o régen volt: szálláshely bővítési terv, idegenforgalmi oktatási terv, belföldi turisztikai terv stb. o mai tervek: komplex turizmusfejlesztési programok, tehát meghatározzák 1-1 régió fő fejlesztési vonalait 3) regionális tervek: o több konkrétummal készülnek o hasonló felépítésű, mint a nemzeti terv o EU: régiók összefogása 4) helyi terv készítése: o 1-1 térség / kistérség / település turizmusfejlesztési programjait határozza meg o Magyarországon:

nemzeti, regionális, térségi, megyei, települési, vállalati tervek (nincsenek megfelelő települési tervek) 5) vállalati tervezési szint o Sok 10 000 vállalkozás van, és a többségének van terve Turizmus tervezésének folyamata: • • Nemzeti vagy regionális szintű terveken keresztül vizsgáljuk Tervezési folyamat fő szakaszai: 1) Célkitűzés meghatározása Célok meghatározása, melyeket a turizmus fejlesztésével el kívánunk érni, a legtöbb pozitív és legkevesebb negatív hatást váltsa ki • Csak előzetes célok, mert később kiderülhet, hogy a két cél kizárja egymást • 37 • A turizmus országos idegenforgalmi fejlesztési céljainak meghatározása, tervek kidolgozásának kezdeményezése melyik szervezet feladata? o OIB: javaslattevő, kezdeményező szerv o Turisztikai államtitkárság o Parlamenti Idegenforgalmi Bizottság o Felelős miniszter (pl.: MTRt drasztikus létszámcsökkentése miniszteri döntésre történt)

2) Elemzés: jelenlegi helyzet értékelése az adott területen Szakértői csapat végzi OIB hozza létre a szakértői bizottságot, kutatóhelyeket, helyek képviselőit Ellentmondások, problémák elemzése -> javaslattétel -> egységes koncepció, program A koncepciókat egyeztetik az érdekképviseletekkel, kamarákkal, OIB-val, parlamenti bizottsággal, RIB-ekkel • Szakmai szervek segítenek a t erveket integrálni a n emzetgazdasági tervbe (pl.: Új Magyarország tervre) • szakértői bizottság, team tagjai: o a turizmus országos irányító szervezetének vezetője vagy képviselője o különböző szakmai szövetségek képviselői o fontos szerepet játszó vállalatok képviselői o oktatási intézmények képviselője o kutatóintézetek képviselői o tanácsadók, szakértők pl.: pénzügyi, gazdasági, közlekedési stb o (ha regionális a terv, az összetétele akkor is hasonló) • elemzéseket a teamek végzik • a legfontosabb tényezőket

elemzik: o külső környezetet (természeti) o gazdasági helyzet o szociális, kulturális sajátosságok o közgazdasági, jogi szabályozás feltételei o turizmus jelenlegi helyzetének sokrétű elemzése o turisztikai kereslet értékelése: - érkezők száma, - forgalom alakulása, szezonalítása, - forgalom küldő országok szerinti megoszlása, - forgalom közlekedési eszközök szerinti alakulása, - látogatás motivációja, - tartózkodás hossza, - forgalom szálláshely szerinti megoszlása, - látogatók összetétele (nem, életkor, foglakozás), - költés nagysága, szerkezete, - visszatérő és újonnan jelentkező forgalom aránya, - utazási döntésekben szerepet játszó médiák, utazás szervezettsége (egyéni vagy csoportos) o turisztikai kínálat értékelése: - turisztikai termék valamennyi elemére kiterjed, - kialakult helyzet megfelel-e a követelményeknek, - hiányosságok, szűk keresztmetszetek vizsgálata, - mennyire lesz képes megfelelni

a kínálat a jövő elvárásainak, - adott terület vonzerejének vizsgálata (természeti, ember alkotta), - adott terület kulturális sajátosságai, művészete, • • • • 38 városi környezet: látnivalók, vásárlási lehetőségek, fesztiválok, rendezvények, speciális események (kiállítás, vásár, sportesemény), konferenciák, kongresszusok, tanfolyamok szervezése, egyéb speciális kínálati elemek, közbiztonság elemei, közlekedés, infrastrukturális ellátottság vizsgálata, megközelíthetőség, igénybe vehető közlekedési módok vizsgálata, utak, repterek, pályaudvarok állapotának vizsgálata, szolgáltatások színvonalának vizsgálata (pl.: benzinkút hálózat), energiaellátás, hulladékgyűjtés, kommunikáció, szálláskínálat vizsgálata (adott területen igénybe vehető összes szálláshely típusra kiterjed: forgalom, kapacitás, vendégkör), - vendéglátás értékelése (hálózat vizsgálata, választéka,

minősítése), utazási irodák szolgáltatásai - 3) Szintézis és előrejelzések készítésének szakasza Következtetések, megállapítások Fontos szakasz, szakértelmet igényel Jövőben várható tendenciákat vizsgálja pl.: várható hazai és nemzetközi folyamatok vizsgálata, tanulmányozása • Kialakul a turizmus lehetséges fejlesztési irányairól egy kép • többféle irány: legreálisabbat kell kiválasztani (választásban a kényszerítő körülmények is dönthetnek pl.: hiányos szálláskapacitás) • pozitív és negatív tényezők összevetése -> fejlesztési elképzelések -> stratégia megfogalmazása • • • 4) Fejlesztési stratégiák készítésének szakasza Meg kell nézni az adott fejlesztések pozitív és negatív hatásait A kiválasztáshoz az alábbi tényezőket célszerű elsősorban elemezni: o Rendelkezésünkre álló különböző terveket o Turizmus jelenlegi helyzetét o Fejlődési tendenciát o Fejlesztendő

turisztikai attrakciókat o Fejlesztés mértékét o Fejlesztés helyét, annak teherbíró képességét o Állami szerepvállalás mértékét (támogatás) • Fontos: teherbíró képesség (mekkora az a maximális létszám, ami megjelenhet adott területen káros hatások nélkül) • • 5) Konkrét terv elkészítésének szakasza • • Alternatívák közül választunk -> irányvonalak meghatározása Terv fő részei: o Turizmus fejlesztésének fő céljai o Fejlesztendő attrakciók, területek o Fejlesztés mértéke o Igényelt infrastruktúra és kapacitás o Állam és a magán szektor szerepét a fejlesztésben o Finanszírozás pénzügyi forrásait o Terv megvalósításának ütemezését 39 6) A megvalósítás és ellenőrzési szakasza, felülvizsgálat A terv sikeres megvalósulásának főbb biztosítéka, ha a tervkészítés során mindvégig szem előtt tartjuk a realitásokat • Állami és magánszektor aránya állandóan változik • 40