Betekintés: Kollár-Tereánszki - Horgászcsali Bt. üzleti terv

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




ÜZLETI TERV
Készítette: Kollár István Tereánszki János I-es csoport II. évfolyam 3. félév

KECSKEMÉTI FŐISKOLA MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

Kecskemét, 2002. 11. 05.

1



TARTALOM 1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA ......................................................................... 3 2. ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................ 3 3. IPARÁGELEMZÉS ...................................................................................................... 4 3.1. Trendek és kilátások ....................................................................................... 4 3.2. Versenytársak elemzése.................................................................................. 4 3.3. Piac behatárolása ............................................................................................ 4 3.4. Iparági előrejelzés ........................................................................................... 5 4. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA ......................................................................... 5 4.1. A termék ......................................................................................................... 5 4.2. A vállalkozás mérete fizikailag ...................................................................... 6 5. TERMELÉSI TERV ..................................................................................................... 6 6. MARKETINGTERV .................................................................................................... 6 6.1. Ár .................................................................................................................... 6 6.2. Forgalmazás .................................................................................................... 7 6.3. Eladásösztönzés .............................................................................................. 8 6.4. Reklám ............................................................................................................ 8 6.5. Termékforgalmazási terv ................................................................................ 8 7. SZERVEZETI TERV .................................................................................................... 9 7.1. A vállalkozás tulajdonformája: betéti társaság ............................................... 9 7.2. Szervezeti forma ........................................................................................... 10 7.3. Munkaköri leírások ....................................................................................... 10 8. KOCKÁZATBECSLÉS .............................................................................................. 11 9. PÉNZÜGYI TERV ..................................................................................................... 11 9.1. A vállalkozás jegyzett tőkéje: 1.150.000. Ft ................................................ 11 9.2. A vállalkozás beruházási költségei, nettómérleg.......................................... 12 9.3. A vállalkozás eredményterve (2001-2004) .................................................. 12 9.4. Fedezeti pont meghatározása ........................................................................ 13 9.5. Érzékenységi vizsgálatok ............................................................................. 13 9.5.1. Árváltozás hatása ........................................................................... 13 9.5.2. Volumenváltozás hatása ................................................................ 13 9.5.3. Közvetlen költség .......................................................................... 13 9.6. Jövedelmezőség alakulása ............................................................................ 13 9.6.1. Vagyonarányos jövedelem............................................................. 13 9.6.2. Árbevétel arányos eredmény ......................................................... 14 9.6.3. Fedezeti hányad ............................................................................. 14 9.6.4. Bérarányos jövedelmezőség .......................................................... 14

2



1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA Neve: HORGÁSZCSALI BETÉTI TÁRSASÁG Székhely: Zirc, Rákóczi út 9. Telephely: Zirc, Kaszásdűlő 2. Tulajdonosok neve, címe: Beltag: Kajka Endre 1082, Budapest Lechner u. 99. Kültagok: Horváth Ildikó 1082, Budapest Petőfi S. út Jónás Zsuzsanna 3600, Ózd Ifjúság u.61. Losonczy Bernadett 8200, Veszprém Nefelejcs út 9. Tóth Tímea 6500, Baja Szabadság út 10. A vállalkozás működési köre: - lótücsök, mint élő horgászcsali tenyésztése. - a tenyésztett példányok eljuttatása az értékesítési helyekre (sz
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


erződő horgászboltok). Pénzigénye: Vállalkozásunk beindításához 1.000.000. Ft-ot vettünk igénybe, a kiírt Világbanki pályázatban felajánlott 5.000.000. Ft helyett, valamint apportként a Bt egyik kültagja egy személygépkocsit bocsátott vállalkozásunk rendelkezésére. 2. ÖSSZEFOGLALÓ Vállalkozásunk azzal a céllal jött létre, hogy megoldja a horgászsport egyik fontos problémáját: a drága műcsalik helyett elérhetővé tegye az olcsó, ugyanakkor kedvelt és hatékony élőcsalit, az igen szűk körben értékesített lótücsköt. Betéti társaságunk törzsbetétje / 1 150 000 Ft / elegendő forrást jelent a vállalkozás megindításához, így hitel felvételére nem volt szükség. A tenyésztéshez a megfelelő épületet a Zirc Önkormányzatától béreljük. Az épületet korábban is állattenyésztés céljára használták, így jelentősebb átalakításra nem volt szükség. A lótücsök életciklusait és a termék iránti szezonális keresletet figyelembe véve határoztuk meg az értékesítés rendjét. A lótücsköket kiskereskedelmi egységeken keresztül juttatjuk el a horgászsport hódolói számára. Ezen horgászboltok egyrészt két nagyvárosunkban, Miskolcon és Debrecenben, másrészt a Tisza és mellékfolyói /Kraszna, Szamos/ melletti településeken helyezkednek el.

3



A nagyvárosok mellett szólt azon érv, hogy az itt élő horgászok többsége még lakóhelyén beszerzi a jó csalit, hogy a horgászparadicsomban már csak szenvedélyének hódolhasson. A folyóparti városokban való értékesítést pedig maga a hely determinálja. Jövőbeni céljaink között szerepel egy új telephely létesítése, amely lehetővé tenné az ország más régióinak meghódítását is. Mindezek által reális lehetőségét látjuk vállalkozásunk beindításának, folytatásának valamint a továbbiakban megvalósuló eredményes működésének. 3. IPARÁGELEMZÉS 3.1. Trendek és kilátások A gazdasági rendszerváltás eredményeként rengeteg kisvállalkozás létrejöttét tapasztalhatjuk. Sokan rövid idő alatt nagy nyereségszerzésre törekednek. A mi vállalkozásunk ezzel szemben legalább középtávú célokat tűzött ki maga elé. Nem egyfajta fennmaradás a jövőképe betéti társaságunknak, hanem a terjeszkedés, a növekedés lehetőségeinek kihasználása. A későbbiekben szeretnénk új Telephelyet létesíteni (Győrtelek). Ennek természetesen feltétele a termékünk iránti kereslet növekedése, új kiskereskedelmi partnerek megnyerése Borsodban, Szabolcsiban illetve a "Tisza-parton" (pl. Tiszaújváros, Nyíregyháza, Tiszafüred). Más horgászterületek felkutatása után még szélesebb körű piacot lehetne azonban meghódítani. S hogy mire alapozzuk terjeszkedési elképzeléseinket? Megfigyelhető, hogy ma nagyon kedvelt tevékenység a horgászat Magyarországon. Mindinkább az igényesek sportjává válik, akik a megfelelő csalit nagyra értékelik. Az elmúlt években átalakultak a fogyasztói szokások, s kedveltté váltak az ínyenc halételek, amelyek még több embert csábítottak s csábítanak a horgászsport felé. Szervezetten e sportnak a horgászversenyek alkalmával hódolhatnak a horgászok, míg hétvégeken emberek ezrei keresik fel a tavak és folyók partjait, hogy az egész heti fáradságot feledve hódoljanak e kellemes, pihentető, s egyben hasznos szenvedélyüknek. 3.2.Versenytársak elemzése A mezőgazdasági tevékenységek többsége , így az általunk folytatott lótücsök tenyésztés is, az indulás évében még nem jövedelmező. Ez sok vállalkozót elriaszt attól, hogy tőkéjét ilyen vagy hasonló tevékenységbe fektesse. Talán ezért van az, hogy kevés számú versenytárs van a piacon. Leginkább a műcsalik előállítása terén van nagyszámú és erős konkurencia. A lótücsök mellett azonban több érv is felhozható: • az élő horgászcsali jobb minőségű, • a horgászok által kedveltebb, • míg egy műcsali ára 500 Ft /db körül mozog, addig l doboz (10 db) általunk tenyésztett lótücsök ára 170 Ft. Vagyis a műcsali előállítók lényegében nem tekinthetők közvetlen versenytársnak az eltérő termékprofil miatt. 3.3. Piac behatárolása Geográfiai szempontból vállalkozásunk Magyarország észak-keleti részére specializálódott, konkrétan a Tisza , a Szamos, a Kraszna és mellékfolyóik horgászkörzetére.

4



Először az igényes, élőcsalival horgászni szerető sportemberek körében szertnénk keresletet támasztani, a későbbiekben pedig horgászversenyek, reklámok, hirdetések révén minden horgásszal szeretnénk megszerettetni eme kitűnő csalit. 3.4. Iparági előrejelzés A mezőgazdasági tevékenységek végzésére fokozottan szükség van, hiszen az ország földrajzi előnyeit egyre inkább ki lehet, lehetne haszn
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


álni profitorientált tevékenységekre. Másrészt nemcsak a mezőgazdasági termelés bővíttető ezáltal, hanem közvetetten az idegenforgalommal is kapcsolatba hozható, hiszen a Tiszántúlra látogató külföldiek számára is kiváló horgászati lehetőségek teremthetők. Ezen elemzések alapján úgy gondoljuk, hogy vállalkozásunknak van realitása, hiszen egy igen széleskörű közönség igényeinek minél színvonalasabb kielégítésére törekszünk. 4. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA 4.1. A termék: Lótücsök / lótetű, lóbogár /,/ Gryllotalpa vulgaris / Az egyenszárú rovarok rendjének /Gryllaide/ családjába tartozó rovarfaj. Háta barnás, haloldala világosabb színű. Rágó szájszélei hatalmasan kifejlettek, mellső kisebb szárnyai bőrneműek, a hátsók nagyobbak hártyások: a potroha végén két hosszabb farksertéje van. 3 lábpárja közül legfeltűnőbb az első lábpár, amely alakjában hasonlít a vakond lábához, lapos, széles, ásóalakú combokkal és hasonlóan széles, lapos, de rövid lábszárakkal, melyeknek belső oldalán 5 erős fűrészfog van, ennél fogva az állatok vakond módjára jól tudnak a földben ásni. A nősténynek nincs tojócsöve. Hossza kb. 50 mm. Testük vaskosan hengeres és bársonyosan szőrös. Utóbbi tulajdonságuk a víztől óvja őket a nedvesebb helyeken. Úszni és merülni is tudnak, ilyenkor testüket légburok veszi körül, nem nedvesednek át. Mindenfelé közönséges. A humuszos talajokat kedveli, a laza, homokos talajban nem található. Állati anyagokkal és növényekkel táplálkozik, az élő rovarokat és néha saját ivadékát is megeszi. Föld alatt is tartózkodik, földalatti járata közel a felszínhez, szabálytalanul kanyarog. Párosodáskor /május-június/ éjjel a felszínre jön, kisebb távolságokra repül és a hím a tücsökéhez hasonló hangot is ad. Mindig a járatokban párzanak, mert a nőstény csak az alagutak falához támaszkodva tud a szükséges ideig a hím hátán tartózkodni. Június végén július elején földalatti járatát mélyíteni kezdi, s mintegy 10 - 15 cm mélységben egy tyúktojásnagyságú üreget ás, amelyhez mintegy 8 cm hosszú függőleges folyosó vezet. Maga az üreg 5 -10 cm széles. Falát az állat nyakpajzsával oly keményre döngöli, hogy az ivadékkamrát egészben ki lehet emelni a földből. Ebbe rakja 200 -300 db petéjét, melyből 1 hét múlva kikelnek a kis lótetűk. A gyenge, fehéres színű handryaszerű lárvákat eleinte az anyjuk őrizgeti, együtt maradnak, majd ha nagyobbak szétszélednek. Vedlés céljából a föld mélyébe, különösen a trágyás helyekre húzódnak. Ötszöri vedlés után teljesen kifejlődnek, ami Európában kb. 1,5 évig tart. Táplálékszerzés céljából akár 70 - 80 cm-re is lehatol a föld alá, melyben jelentős számú giliszta is él. Így biztosított a megfelelő táplálék és hőmérséklet. Mivel a lótücsök különösen kedveli a trágyás helyeket, és tápláléka a giliszta, valamint a gyakorlati megfigyelések eredményeképp célszerű szerves /elsősorban szarvasmarhától származó/ trágyában tenyészteni. Betegségekkel szemben rendkívül ellenálló. Természetes ellenségei egyes madárfajok.

5



4.2. A vállalkozás mérete fizikailag A Horgászcsali Bt. egyetlen termékét-egy telephelyen állítja elő Zircen. A fogyasztókkal közvetlen kapcsolatba 7 horgászbolton keresztül kerül. Ezek az ország északi keleti részének ismertebb pontjain találhatóak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Horgászcentrum Hegesztő- és Horgászbolt Bt 3. Moszat Horgászbolt Belvárosi Horgászbolt 5. Aqua Sport Csali Sporthorgászbolt 7. Szőke-Tisza Horgászbolt Debrecen Csillag u. 11. Debrecen Lahner u.135. Miskolc Király u. 4-6. Miskolc Batóház Miskolc Csabai Kapu 23. Fehérgyarmat Petőfi u. 25. Mátészalka Szalkai L. u.

Tevékenysége ellátásához 1 állandó alkalmazottat foglalkoztat, akinek feladata a szállítás lebonyolítása és a telephely folyamatos felügyelete. Továbbá foglalkoztatni kíván 2 alkalmi munkást, akik a közvetlen termelő tevékenységet látják el. Az adminisztrációval és a folyamatos üzletmenettel kapcsolatos teendőket az üzletvezető végzi. 5. TERMELÉSI TERV Termelési folyamat rövid leírása Mivel a lótücsök kölünösen kedveli a trágyás helyeket, célszerű gilisztákat is tartalmazó szerves / elsősorban szarvasmarha / trágyában tenyészteni. A trágyát a lótücsök életmódjának megfelelően 1 méter vastag rétegben, zárt helyiségben kell teríteni. Így biztosított a kellő hőmérséklet (a trágya belsejében), a megfelelő táplálék (giliszták, rovarok, növényi maradványok). Világítás a lótücsök földalatti életmódja miatt nem szükséges. A tenyésztés során a trágya fokozatosan humusszá alakul, így rendszeres utánpótlás szükséges. A ló
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tücsök és a fő táplálékát jelentő giliszták, férgek szaporodási egyensúlya köbméterenkénti kb. 1000 db lótücsök -ig automatikusan biztosított. Az egyedek 6 hónapos fejlődés után teljes méretük 45 % - át, 12 hónapos fejelődés után 75 %-át érik el. A megfelelő méretű egyedek eltávolítása célszerűen 8 mm szemátlójú négyzetes szemű rostahálóval történik. A rostán áteső és át nem eső részek közül az egyedeket kézzel kell kiemelni. A kívánatos egyedszámot az induló illetve a fennmaradó állomány egyedszámának befolyásolásával lehet elérni. Szellős dobozokban élelem nélkül, mintegy átlag 9 napig tarhatóak életben. 6. MARKETING TERV 6.1. Árstratégia Induló vállálkozások esetében igen nagy gondot okoz az előállított „áru” árfekvésének megállapítása. Figyelembe véve, hogy az ár kulcsfontosságú tényező, hiszen az árkialakítás mint a stratégia része, döntően meghatározhatja a piacra való belépést, valamint hogy a legfontosabb hatását tekintsük, az ár az az elem, melynek közvetítésével a vállalkozás bevételekhez jut és esetleg nyereséget is realizál. Látható ő tehát, hogy ezen marketing-mix elem kialakítására különösen nagy figyelmet kell fordítanunk. Vállalkozásunk áralakításánál figyelembe vett szempontok a következők voltak:

6



• milyen kereslet mutatkozik a lótücsök, mint élő csali iránt • milyen magasak a tenyésztés költségei • milyen árszinten mozognak a versenytermékek árai (egyéb élőcsali, műcsali) Ezekről részletesebben: A kereslet vizsgálatánál, a horgászok körében és a horgászboltokban történő tájékozódásunk, azt a hipotézist támasztotta alá, hogy a horgásztársadalom tagjai számára igen kedvelt élő csali a lótücsök. Hiszen a ragadozó halak horgászásánál igen "hatékonyak"nak bizonyulnak. Ezen élő csalik beszerezhetősége azonban eléggé korlátozott, tehát a horgászok nem tudnak minden üzletben hozzájutni kedvenc csalétkükhöz. Tehát a kereslet szintje megfelelőnek mondható a lótücsök iránt, amit vállalkozásunk igyekszik kellő mértékben kielégíteni. A kereslet kapcsán, az árak kialakításánál figyelembe vettük, hogy lehetséges vevőink mennyire árérzékenyek. Megállapítottuk, hogy horgászvásárlóink kevésbé árérzékenyek. Ezen megállapításunkat az alábbi érvekkel támasztottuk alá: • a horgászok ugyan ismerik a helyettesítő termékeket (műcsaliti), de azok kevésbé összehasonlíthatóak az élő csalival, • az élő csalival bizonyos halfajták jóval nagyobb hatékonysággal horgászhatók, mint a műcsalikkal • a „termék” kedvenc időtöltésükhöz, hobbyjukhoz kapcsolódik. A tenyésztés költségeinek felmérésére részletekbe menő számításokat végeztünk, mely becsléseket a pénzügyi terv tartalmazza. Az árak kialakításánál igen nagy jelentőséggel bír a versenytársak léte. Nyilvánvalóan tanulmányoznunk kellett a konkurencia árait, a helyettesítő termékek árait. Termelői oldalról, konkrét lótücsök tenyésztő versenytársat nem találtunk, viszont az értékesítés terén felmerültek konkurens termékek. Mégpedig a hasonló élő csalik (giliszta, csonti, szúnyoglárva), de ezek értékesítése nem darabonkénti kicsomagolásban történik, így csak hozzávetőleges összehasonlításként vettük figyelembe ezek árait. A helyettesítő termékek konkrétan a műcsalik, magas árfekvésük miatt, kevésbé jelenthetnek számunkra veszélyt. Viszont mindezek ellenér számoltunk ezen tényező hatásával is áraink megállapításánál. Végülis a haszonkulcs elvét alkalmaztuk a lótücsök végső árának megállapításakor, azaz felmerült költségeinkhez meghatározott kulcs szerinti hozamot adtunk hozzá, belekalkulálva azt a tényezőt is, hogy az értékesítő horgászbolt is részesül a haszonból. Ezek után a végső eladási ár: 17 Ft/db Ennek összetevői: • tényleges bevételünk: 10,18 Ft/db • a horgászbolt részesedése: 5,00 F/db • ÁFA: 1,82 Ft/db 6.2. Forgalmazás Vállalkozásunk a lótücsköket horgászboltokban értékesíti. Mégpedig oly módon, hogy előre lekötött szerződésekben, meghatározott mennyiségű lótücsök szállítását biztosítjuk ezen üzletek számára. Maga a csali a termelőtől, tehát cégünktől közvetlenül kerül a boltokba,

7



onnan pedig a fogyasztókhoz. Természetesen többletmegrendeléseket is szívesen fogadunk, akár a törzsforgalmazóink, akár más üzletek részéről is. 6.3. Eladásösztönzés Mint tudjuk az értékesítésösztönzés célja az, hogy adott termékből nagyobb mértékű vásárlásra ösztönözze a fogyasztókat, vagy a kereskedelmet. Az értékesítésösztönzésre a legkülönfélébb eszközökből válogatha
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tunk. Vállalkozásunk esetében az alábbi eszközöket tartjuk hatékonyaknak: • A fogyasztókat ösztönző eszközök közül, célszerűnek tekintjük a szórólapokon kialakított kuponszelvények rendszerét, mellyel a vásárló a kijelölt törzsboltokban 510 %-os kedvezményhez jut, a vásárolt mennyiségtől függően. • Törzsvásárlóinknak bizonyos mennyiség felett szintén nyújtanánk kedvezményeket, valamint törzsvásárlóink körében esetlegesen nyereményakciókat szerveznénk, melyek révén értékes horgászcikkekhez jutnának. • A kereskedelem ösztönzésére a garantált 1 napos határidővel történő szállítás szolgálna. 6.4. Reklám Cégünk a reklámhadjáratra, mint alapvető elemre is kellő figyelmet fordított. Mellyel fő célunk az, hogy tájékoztassuk lehetséges vevőinket az élőcsalik nyújtotta lehetőségekről, felhívjuk figyelmüket a forgalmazási helyekre, valamint hogy ösztönözzük a vásárlásra. Ezek tekinthetők alapvető reklámcéljainknak. Konkrétan ezen reklámcélok megvalósítására az alábbi reklámlehetőségekre, mint lehetséges eszközökre helyeztük a hangsúlyt: • A megfelelő formátumú és tartalmú, valamint kellően figyelemfelkeltő szórólapok alapvetően a horgászok figyelmének megragadására szolgálnának, valamint pontos információkat nyújtanának arra vonatkozóan, hogy hol juthatnának hozzá kedvenc csalijukhoz. Ezen szórólapokat a bevezetés időszakában kupon szelvényekkel is ellátnánk, mely a fogyasztók vásárlásösztönzésére nyújtana kiváló lehetőséget. • A forgalomba hozatal kezdeti időszakában a nagyobb népszerűségnek örvendő rádióadókat is felhasználnánk reklámcéljaink elérésére. Néhány másodperces reklámszöveg ugyanis, ha eljut az érintettekhez, akkor kellő információkat nyújt, s elérhetjük esetleg egy fülbemászó szlogennel, hogy minél több fogyasztó térjen be vásárlási szándékkal megjelölt üzleteinkbe. • Hatékony reklámeszköznek tekintjük a horgászversenyek támogatását. Valamint a szponzoráláson kívül, maguknak, a versenyeknek az esetenkénti szervezését is elképzelhetőnek tartjuk. Ennek gördülékenyebb lebonyolítása érdekében előzetes megbeszéléseket folytattunk az Erdőhát Vendégváró Bt-vel, mely vállalkozás szállást biztosítana a verseny résztvevőinek. (A pénzügyi tervben ezen utóbbi költségeket, valamint a bevételeket nem kalkuláltuk, csak az esetleges bővítés esetén a többlábonállós kitűnő lehetőségének tartjuk.) 6.5. Termékforgalmazási terv Ezen terv alapvetően azokra a kérdésekre nyújt választ, hogy mikor bonyolítjuk le a szállítást, alkalmanként mennyi lótücsök kerül a szerződő boltokba, valamint hogy milyen távolabbi terjeszkedési lehetőségekben lát cégünk perspektívát. Évenkénti periódusokat
8



tekintve, alapvetően 3 időszakot különítettünk el, a csalik iránti kereslet intenzitását figyelembe véve. Ennek megfelelően határoztuk meg a szállított darabszámot, persze a lótücsök biológiai fejlődési ciklusainak figyelembevétele mellett. A 3 időszak az alábbi: I. Januártól - Márciusig, itt viszonylag alacsony a kereslet II. Áprilistól - Szeptemberig, itt az értékesítés jelentősen nő, hiszen a tavaszi és a nyári hónapok nyilvánvalóan a legélénkebb forgalmat idézik elő. III. Októbertől - Decemberig pedig szintén egy visszafogottabb igényfelmerülés várható. Ezek függvényében az I. és a III. időszakban hetente, boltonként 200 db lótücsök szállítására és értékesítésére látunk kedvező kilátásokat, míg a II. időszakban boltonként 700 db/hét lótücsök szállítása és forgalmazása tűnt reálisnak. Az értékésítés helyeit és idejét tekintve, a megalakulás évében nem történik szállítás és forgalmazás, hiszen ekkor még nem fejlődtek ki az életképes és egyben piacképes példányok. Működésünk második évében 7 horgászboltba szállítjuk a szerződésekben lekötött mennyiségeket (Miskolcon 3 bolt, Mátészalka, Fehérgyarmat, Debrecenben 2 bolt). A harmadik évben az ellátandó bolthálózatot kiterjesztenénk, mégpedig forgalmazó üzletekkel szerződnénk Nyíregyházán és Tiszafüreden, az előrejelzés utolsó évében pedig Tiszaújvárost célozzuk meg. Ezen megnövekedett mennyiségek biztosításához természetesen új telephely megnyitása is kilátásba kerülhet, hiszen egy telephely a távolságok és az épület nagysága miatt nem bizonyul elegendőnek. 7. SZERVEZETI TERV 7.1. A vállalkozás tulajdonformája: betéti társaság A Társaság induló vagyona, tagi vagyoni betét: A Társaság induló vagyona a tagok által az alapításkor rendelkezésre bocsátott vagyoni betétekből tevődik össze, amely összesem 1150. e Ft, melyből 1 000. e Ft készpénz és 150. e Ft apport. A tár
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


saság vagyonát a tagok az alábbiak szerint biztosítják: Készpénz, Apport:      Kajka Endre 400 000,- Ft Horváth Ildikó 200 000,- Ft Jónás Zsuzsanna 200 000,- Ft Losonczy Bernadett 200 000,- Ft Tóth Tímea - 150 000,- Ft

A kültag által vagyoni betétként a Társaság tulajdonába adott vagyontárgy, nevezetesen: személygépkocsi szolgáltatáskori értékét Szerződő felek közös akaratnyilatkozattal a fenti összegben állapították meg. A tagok kötelezik magukat, hogy a fenti összegű vagyoni betétjüket készpénzben, illetve az apport tekintetében természetben a jelen szerződés aláírásának napjáig a Társaság rendelkezésére bocsátják. Eredményrészesedés: A nyereség elosztása úgy alakul, hogy a költségekkel és az esetleges tartalékolással csökkentett részét a bevételnek a tagok egyenlő arányban osztják fel egymás között, azzal a megszorítással, hogy senkit a nyereségből, illetve a vesztségből kizárni nem lehet.

9



Felelősség: A Társaság kötelezettségeiért elsősorban a Társaság felel saját vagyonával, amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy a Társaság beltagja a saját vagyonával is korlátlanul felel, a Társaság kültagja pedig a Társaságba bevitt cégjegyzék szerinti vagyonával köteles helytállni. A felelősség kizárása, vagy korlátozása harmadik személyekkel szemben szabálytalan. A Társaság legfőbb ügydöntő szervezete a taggyűlés, amely a Társaság tagjaiból áll. Határozathozatal során minden tagnak egy szavazata van. Egyhangú határozat szükséges: • • • • • a Társasági Szerződés módosításához, a Társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben, a képviseleti, ügyvezető megbízatás visszavonásához, más tagképviseleti, ügyvezetői megbízatásához, tagok kizárásához, felvételéhez, döntenek.

A Társaság tagjai az egyéb ügyekben egyszerű szótöbbséggel Szavazategyenlőség esetén Kajka Ernő ügyvezető szavazata dönt. 7.2. Szervezeti forma Ügyvezető Gépkocsivezető Alkalmi munkás I Alkalmi munkás II 7.3. Munkaköri leírások

Ügyvezető: • feladat: a vállalkozás tevékenységével kapcsolatos adminisztratív tevékenység ellátása, gépjárművezetés; • hatáskör: munkáltatói jogok gyakorlása, a társaság képviselete harmadik személlyel és hatósággal szemben; • felelősség: az ügyvezető mint beltag felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan és egyetemleges. Gépkocsivezető, karbantartó-felügyelő: • feladat: szállítás lebonyolítása, gépjárműkarbantartás, telephely felügyelete, a tenyésztéshez kapcsolódó folyamatos feladatok ellátása; • hatáskör: az üzletvezető távollétében az alkalmazottak irányítása; • felelősség: a termék megfelelő időben, megfelelő minőségben, az előírt mennyiségben a kijelölt üzletekbe eljusson. Alkalmi munkások: • feladat: közvetlen termelési tevékenység ellátása. • felelősség: a termelési eszközök rendeltetésszerű használata, az állatállomány szakszerű kezelése.

10



8. KOCKÁZATBECSLÉS Mint minden vállalkozásnak, betéti társaságunknak is számolnia kell bizonyos veszélyekkel. A mezőgazdasági termelési folyamatok fokozottan rejtenek magukban jellegükből eredő kockázatot. Ezeket meg kell próbálni minimalizálni, esetleges bekövetkezésük esetén, pedig minél gyorsabban elhárítani. Tenyésztési tevékenység veszélyei: Kiemelendő, hogy a lótücskök élőlények, melyeket megtámadhatnak bizonyos baktériumok, kórokozók, s mindezek pusztulási folyamathoz vezethenek. Ezek ellen egyrészt védekezési módszer a rendszeres fertőtlenítés, másrészt bizonyos baktériumölőszerek alkalmazása. Kockázatot rejt magában a lótücskök azon tulajdonsága is, hogy megeszik saját lárváik egy részét, melyre már történt utalás az előzőekben. Ezek figyelembe vétele szolgált alapul számításainknál, amikor 2/3-os kifejlődési arányt, illetve további 10%-os hullási arányt tételeztünk fel. Az időjárás viszontagságai számunkra, szemben egyéb mezőgazdasági tevékenységekkel, nem jelentenek veszélytényezőt, mert zárt térben folyik a tenyésztés. Piaci veszélyek: Veszélyt jelenthet, hogy termékünket nem fogadja el a piac, a megcélzott vásárlói szegmens. Ennek esélye az általunk kiválasztott körzetben a konkurencia hiánya miatt elenyésző (pl. Miskolc egyetlen horgászboltjában sem forgalmaznak lótücsköt, holott lenne rá kereslet).Azonban mindenképpen szükség van termékünk megismertetésére, illetve a visszajelzések értékelésére, hogy ezáltal is javítsuk tevékenységünk hatékonyságát. Jelentős veszélyt hordoznak magukban az árak. Ezek változása a pénzügyi kalkuláci
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


k pontos kidolgozására, esetleges nagymértékű változása pedig a kalkulációk átdolgozására kényszeríthet. Ezért fontos a jó kapcsolat fenntartása az étékesítési csatorna szereplőivel. versenytársak megjelenésére is számítani kell, ezért kiemelten fontos hangsúlyt kell fektetni a vásárlói kör megtartására a marketing különböző eszközeit felhasználva. Problémát jelent, tehát veszélyt hordoz magában, hogy a horgászat főszezonja kora tavasztól késő őszig tart, az év többi részében minimális a horgászat. Ezt a horgászidényben nagy számban értékesített termék-darabszámmal próbáljuk meg áthidalni. A vállalkozásnak a piacon megfelelő pozíciót, szilárd helyzetet kell kialakítania egy bizonyos idő elteltével. Ehhez elengedhetetlen az eddigiekben felsorolt kockázati tényezők fokozott kezelése, kiküszöbölése. Mindenképpen a lehető legjobban kell kielégítenünk a reményeink szerint egyre növekvő piaci igényeket a meglévő veszélyforrások ellenére is. 9. PÉNZÜGYI TERV 9.1 A vállalkozás jegyzett tőkéje (1. 150. 000. Ft) A jegyzett tőke szerkezete: • 1.000.000. Ft pénzbeli hozzájárulás • 150.000. Ft apporti (Lada 2107 típusú személygépkocsi )

11



A tagok a betétjeiket alapításkor (2001. június l.) teljes egészében a vállalkozás rendelkezésére bocsátották. 9.2. A vállalkozás beruházási költségei, nyitómérlege A tervezett beruházási költség 130. 000. Ft EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG (e Ft-ban) 1996. Június 30. Sorszám 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök Összesen (2-4. sorok) B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések Felszámított ÁFA III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök Összesen (7-11. sorok) ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN C. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Tartalék Összesen(15-17. sorok) D. Céltartalékok E. Kötelezettségek 1. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek levonható ÁFA Összesen (21-23. sorok) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) (5+12.sor) Tárgyév 280. 280. 870. 870. 1.150.

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

1.150. 1.150. 1.150.

ÖSSZESEN (18+19+24. sor) 9.3. A vállalkozás eredményterve (2001-2004) Megnevezés Árbevétel, bevételek Költségek és ráfordítások Anyagköltség Bérköltség Közterhek Egyéb Pénzügyileg realizált 2001. 0 590. 744. 251. 000. 170. 800. 87. 444. 81. 500. -590.744. 2002. 1. 368. 192. 941. 740. 82. 000. 417. 600. 189. 288. 252. 852. 426. 452. 2003. 2. 028. 992. 1. 034. 788. 92. 000. 417. 600. 189. 288. 335. 900. 994. 204. 2004. 2. 248. 880. 1. 056. 788. 102. 000. 417. 600. 189. 288. 347. 900. 1. 192. 092.

12



Eredmény készlet nélkül A pénzügyileg realizált eredménynek kell majd fedezetet nyújtani: • a társasági adófizetési kötelezettségére • osztalékra • tartalékra 9.4. Fedezeti pont meghatározása Fedezeti pont diagramm Fix költség - Változó költség Árbevétel 1500 e Ft 1000 e Ft A vállalkozás 2004-ben eléri a maximális üzemméretet, a kb. 240 e db lótücsök tenyésztését. Ha az értékesített mennyiséget a későbbiekben növelni kívánjuk, új telephelyre lesz szükség. 9.5. Érzékenységi vizsgálatok 9.5.1. Árváltozás hatása
20.289 ⋅ 100 = 4,76% 42.452

Az árbevétel 1 % -os növekedésének hatására 4,76 % -os nyereségnövekedés következik be. 9.5.2. Volumenváltozás hatása 12.926 ⋅ 100 = 3,03% 426.452 A fedezeti összeg 1 % -os növekedése az eredmény 3,03 % -os növekedését idézi elő. 9.5.3. Közvetlen költség
7.363 ⋅ 100 = 1,73% 426.452

A közvetlen költségek 1 % -os változására az eredmény 1,73 % -kal változik. 9.6. Jövedelmezőség alakulása 9.6.1. Vagyonarányos jövedelem Adózás előtti eredmény Saját tőke 1997:
426.452 ⋅ 100 = 37,00% 1.150.000

13



1998:

994.204 ⋅ 100 = 86,45% 1.150.000

Ez a mutató azt jelzi, hogy a lekötött tőkével mennyi eredményt ért el a vállalat az adott évben. 2002-ben a 100 Ft tőkére jutó eredmény 37 Ft, míg 2004-ben már 86 Ft ez az érték. 9.6.2. Árbevétel arányos eredmény Adózás előtti eredmény Árbevétel: 2002:
426.452 ⋅ 100 = 31,17% 1.368.192 994.204 ⋅ 100 = 49,00% 2.028.992

2003:

2002-ben a tervek szerint 100 Ft árbevételből 31 Ft eredményt realizálhat a vállalkozás, amely 49 Ft-ra növekedett 2003-ra, s ez 57%-os növekedésnek felel meg.

9.6.3. Fedezeti hányad Fedezeti összeg Árbevétel 2002:
642.304 ⋅ 100 = 46,95% 1.368.059

2003:

1,293,104 ⋅ 100 = 63,73% 2,028,992

A fedezeti hányad 2002-ben
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


46, 95 %, ami a tervek szerint 2003-ra 35, 74 %-kal növekedni fog. 9.6.4. Bérarányos jövedelmezőség Adózás előtti eredmény Személyi jellegű ráfordítás 2002:
426.452 ⋅ 100 = 70,27% 606.888 994.204 ⋅ 100 = 163,82 Ft 606.888

2003:

A 100 Ft bérköltséggel előállított eredmény 2002-ben 70, 27 Ft, amely 2003-ra várhatóan több mint kétszeresére nő és 163, 82 Ft lesz.

14