Betekintés: A légszennyezés hatása az élő és az élettelen környezetre, oldal #5

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!

1988. október 31.én Szófiában, Bulgária fővárosában lett megtartva az a konferencia, melynek témája a nitrogén-oxidok kibocsátásának, vagy azok országhatárokon való átáramlásának szabályozása volt. Ez tulajdonképpen az 1979-ben elfogadott jegyzőkönyv kiegészítéseként szolgált, amely a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szólt. Ez volt a genfi egyezmény (LRTAP, Convention on Long Range Transboundary Air Pollution) volt az első olyan nemzetközi megállapodás (1979), amely regionális megoldást keresett a légszennyező anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak kivédésére. Az Egyezményt az európai országok, valamint Kanada és az USA írták alá, eddig (2001) 43 ország ratifikálta, és 1983-ban lépett hatályba. Céljainak megvalósítása érdekében ezidáig a következő jegyzőkönyveket fogadták el: 1. Jegyzőkönyv az Európai Monitoring és Értékelési Program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról (Genf, 1984); 2. Jegyzőkönyv a kén-dioxid-kibocsátások v. azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Helsinki, 1985); 3. Jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának v. azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Szófia 1988); 4. Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának v. azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Genf, 1991); 5. Jegyzőkönyv a kénvegyületek kibocsátásának v. azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Oslo, 1994), az ún. II. Kén-dioxid Jegyzőkönyv; 6. Jegyzőkönyv a nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről (Aarhus, 1998); 7. Jegyzőkönyv a környzetben tartósan megmaradó szerves, szennyező anyagok (POPs: persistent organic pollutants) légköri kibocsátásának csökkentéséről (Aarhus, 1998); 8. Jegyzőkönyv a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről (Göteborg, 1999), amely a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek korlátozására irányul. A felsorolt jegyzőkönyvek közül az első öt hatályba lépett. Mo. az Egyezményt és a nyolc jegyzőkönyvet aláírta és - 2001-re az első négyet – ratifikálta. A Szófiai egyezmény 1992. február 10-én lépett hatályba. Konkrét célja a nitrogénvegyületek által okozott káros hatások csökkentése az érintett európai és észak-amerikai térségben 8



azáltal, hogy mérséklik a nitrogénoxidok kibocsátását, illetve országhatárokon való átterjedését a mozgó és a helyhez kötött forrásokra, megfelelő kibocsátátsi normák bevezetésével és alkalmazásával. JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról Elfogadásának időpontja: 1994. december 17. Elfogadásának helyszíne: Lisszabon Magyar aláírás: 1995. február 17. Magyarországi hatálybalépés: 2001. nyár végére várható Kötelezettségek Magyarország számára: A keretegyezmény Magyarország számára az energiahasználatra vonatkozó általános nemzetközi alapelvek érvényesítését írja elő. Ezek közül legfontosabbak:


energiahatékonysági politikák és ebből következő programok kidolgozása, az ezek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges szervezetek kialakítása továbbá e programok társadalmi ismertté tétele, energia vonatkozású környezetvédelmi beruházások finanszírozásának nemzetközi keretek közötti, illetve harmadik fél bevonásával történő végrehajtása.



JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Egyezményhez a savasodás, eutrofizáció és a talajközeli ózonképződés csökkentéséről (Multi-effects protocol) Elfogadásának időpontja: 1999. november 30. Elfogadásának helyszíne: Göteborg Magyar aláírás: 1999. december 1. Magyarországi hatálybalépés: várhatóan még évekig eltart Kötelezettségek Magyarország számára: A jegyzőkönyv felső határértékeket állapít meg az aláírók számára a kén-, nitrogén-oxidok, VOC és ammónia vonatkozásában. Az általunk vizsgált szennyezőanyagok közül a jegyzőkönyv célkitűzése Európa összes kénkibocsátásainak legalább 63%-kal, nitrogénoxidok esetében a kibocsátás 41%-os csökkentése. Magyarországra vonatkozóan a kén-dioxid kibocsátás 2010-re meghatározott felső emisszió határértéke 550 kt/év, ami az 1990-es évi kibocsátásnál (1010 kt/év) 46%-kal alacsonyabb. 9



Ugyanez a h atárérték a nitrogén-oxidok esetében 198 kt /év, amely az 1990-es 238 kt /év emisszióértékhez képest 17%-kos csökkenést jelent. Azon országok, így Magyarorsz

«« Előző oldal Következő oldal »»