Betekintés: A légszennyezés hatása az élő és az élettelen környezetre, oldal #2

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!

örnyezetvédelmi Felügyelőségek, Környezetgazdálkodási Intézet, Környezetvédelmi Intézet) hatáskörébe tartoznak. A háttérszennyezettség, a n agytávolságú terjedés vizsgálatával, terjedésszámításokkal az Országos Meteorológiai Szolgálat szakintézménye, a Központi Légkörfizikai Intézet foglalkozik. Vizsgálataikat nemzetközi szabványok szerint végzik. 1974 óta üzemel az Országos Immisszió-mérő Hálózat, mely az Egészség-ügyi Minisztérium hatáskörében, az OKK-Országos Környezetegészségügyi Intézet szakmai irányításával működik. A területi munkák (mintavétel, analízis) a megyei és fővárosi ÁNTSZ intézetek (korábban KÖJÁL-ok) végzik. Jelenleg 106 településen és régióban 656 mérőhelyen végeznek 24 ór ás expozícióval gáz-, ill. 30 na pos expozícióval porméréseket (ún. RIV hálózat). Ezeknek a méréseknek az adatai laboratóriumi feldolgozás és értékelés után, egyhavi késéssel válnak hozzáférhetővé.

2



A regionális, globális légszennyeződési problémák megoldásának jogi szabályozása
A lokális és részben a regionális légszennyeződési problémák megoldásának jogi feltételeit adott országon belül kell megteremteni. Ezzel szemben a regionális, kontinentális és globális légszennyeződés jogi szabályozásához nemzetközi egyezmények szükségesek (4. táblázat).

Nemzetközi egyezmények
A nemzetközi megállapodások kialakulása
A 21. Századtól kezdődően születtek az első olyan nemzetközi egyezmények, amelyek szabályozták a halászatot, a hasznos madarak és a vadon élő állatfajok védelmét. Ekkoriban születtek a a határvizekkel kapcsolatos egyezmények is. A későbbiekben a temészetvédelem szempontjából igen fontos volt az 1911-ben megkötött egyezmény a fókákról, az 1946-os a bálnákról, az 1950-es madárvédelmi és 1951-es növényvédelmi egyezmény. A határvízi egyezmények előhírnöke volt az 1906-os egyezmény, amelyet az Egyesült Államok és Mexikó kötött a Roi Grande vízkészletének hasznosításáról. A földi környezet átfogó állapotának elemzése, és az ehhez szükséges nemzetközi együttműködés a második világháború után kezdődött el. Ennek fonotsabb lépései: - 1957 Nemzeközi geofizikai év: átfogó környezetmegfigyelési programok - 1958 Egyezmény a nyílt tengerekről: olajszennyezések, radioaktív hulladékok tengerbe bocsátásának megelőzése stb. - 1959 Antarktisz szerződés: a térség állat-, és növényvilágának valamint ásványvagyonának védelméről - 1961 Világűrszerződés: a világűr használatával kapcsolatos előírások

A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés időszaka
Ez a folyamat a hetvenes években kezdődött, konkrétan az 1972-es Stockholmi konferenciával. Ez az emberi környezetről és az ezzel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáról szólt. Az itt megfogalmazott elvek értelmében az aláíró államoknak az alábbiakat kell szem előtt tartani: - Errőforrások nyújtása a környezet megőrzésére és javítására - Integrált és összehangolt megközelítés érvényesítése a fejlesztési tervekben - Együttműködés a környezeti károk áldozatainak kártérítésére vonatkozó jogszabályokban Ekkor még nem volt szó globális környezeti veszélyeztetettségről. A változást az 1979-es Genfi Egyezmény hozta. A szakemberek ebben a d okumentumben kimutatták azt a folyamatot, amely során a savasodást okozó gázok kikerülnek a légkörbe és szétterjednek országhatárokra tekintet nélkül. A nyolcvanas évek kiemelkedő jelentősségű eseménye az ENSZ által létrehozott Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1983), majd az 1987-ben általa kiadott „Közös jövőnk” című jelentés elfogadása, mely környezeti kockázatokkal kapcsolatos jelentés volt. Ekkor eljutottak a politikai döntéshozatal szintjéig. Globális egyezmények ebben az időszakban: - 1985 Bécs: ózonréteg védelme - 1987 Montreali Jegyzőkönyv - 1992 éghajlatváltozási keretegyezmény

3



-

1992 a biológiai sokféleségről szóló egyezmény 1989 Basel: a veszélyes hulladékok országhatárokon túli szállítására és elhelyezésére vonatkozó egyezmény 1992 Helsinki: ipari balesetke országhatárokon átterjedő hatásairól szóló egyezmény 1991 Spoo: az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatra vonatkozó döntés Elsivatagosodás, erdőpusztulás

A hazai energiahatékonysági programok megvalósítása során a hazai környezetvédelmi szabályozásban rögzített szempontok mellett számos nemzetközi egyezményhatároz meg kötelezettségeket az energiaágazat és környezetvédelem számára. Az egyezmények hazai végrehajtásában az előrehaladottság mértéke eg

«« Előző oldal Következő oldal »»