Betekintés: A légszennyezés hatása az élő és az élettelen környezetre

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




A légszennyezés hatása az élő és az élettelen környezetre
Káros hatást a légszennyező anyagok bizonyos dózisa vált ki, mint a legtöbb területen, itt is érvényes, hogy a kár nagysága arányos a hatás erősségével és időtartamával. Ezért a légszennyezés káros hatásai a szennyező anyagok (energiaformák) anyagi minőségétől és energiafajtától (pl. hőenergia), azok légköri koncentrációjától, ill. hatás idejétől függenek. A levegő szinte valamennyi élőlény élettere, vagy legalább az élettevékenységére ható közeg, ennek következtében a légszennyezés hatása alól az élővilág nem vonható ki. Ugyanez elmondható a t ermészetes és az emberi tevékenységek által létrehozott élettelen környezeti elemek jelentős részéről, a talajról, a vízről, építményekről, szerkezetekről, de még a képzőművészeti alkotásokról is. A közvetlen hatások az él ettelen környezetre: a légkör összetételének változása, a l égkör felmelegedése, a légkör fényszűrő hatásának módosulása, a légköri víztartalom savas irányú eltolódása, savas jellegű csapadék. A másodlagos hatások az hatások az élettelen környezetre: a talajsavanyodás, vízkészlet-savasodás miatt a földkéregből fémek kioldódása, korróziós károk az épített és természetes környezetben. A közvetlen hatások az élő környezetre: toxikus és roncsoló (korrozív, savas-lúgos) hatások, a bioszféra oxigéntermelő képességének csökkenése, a CO2 légköri felszaporodása. A másodlagos hatások az élő környezetre: a növény- és állatvilág károsodása, humán egészségügyi károk. Attól függően, hogy a légszennyezés a Földön mekkora területeket érint, beszélhetünk globális (egész légkört érintő), regionális (bizonyos nagyobb, össze-függő területekre, országokra, kontinensekre kiterjedő), ill. helyi hatásokról. A globális hatások közt legjellemzőbb és talán leginkább aggasztó jelenleg a földi légkörben levő szén-dioxid felszaporodása, ezáltal az atmoszféra lassú felmelegedése, azaz a sokat emlegetett üvegházhatás. A másik globális hatás Földünk ózonpajzsának vékonyodásához, ezáltal az élők nagy energiájú UV sugárzás általi károsodásához (pl. bőrrák kialakulásához) vezet. Regionális hatások között említjük (bár már egyre inkább globálissá szélesedik) a savas ülepedést és a füstköd katasztrófákat.

1



A légköri környezet szabályozása
A légköri környezet szabályozásának célja
Az emberi tevékenység a légkör összetételét jelentós mértékben módosítja. A légszennyeződés káros következményei lokális, regionális és globális léptékben egyaránt jelentkeznek. Így nyilvánvaló, hogy a légköri környezetet (a légkör egésze, a munkahelyek és zárt terek kivételével; a továbbiakban: levegő) óvnunk kell, minőségének megőrzése céljából meg kell tennünk minden lehetséges lépést. A levegő védelmi szabályozás célja a kívánt minőségű levegő biztosítása. A szabályozásba beletartozik minden, olyan intézkedés, amelynek a célja a levegő védelme minden olyan behatástól, szennyeződéstől, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja, befolyásolja.

A légköri környezet szabályozásának eszközei
A légkör szennyezettsége az emissziók, az imisszió csökkentésével, illetve transzmissziós beavatkozásokkal mérsékelhető. Elsődlegesen a légköri környezetet a különböző szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésével védhetjük meg. Ennek két eszköze van, amelyek szoros kapcsolatban vannak egymással, egymást kölcsönösen kiegészítik. Az egyik a jogi szabályozás. Ez azt jelenti, hogy rendeletekkel előírjuk, hogy különböző forrásokból mennyi légszennyeződés kerülhet a levegőbe. A másik fő eszközünk a műszaki szabályozás. Ez abból áll, hogy a termelés technológiáját úgy választjuk meg, hogy a környezetet a lehető legkisebb terhelés érje. Másrészt a keletkező véggázokból a káros anyagokat légtisztító berendezésekkel távolítjuk el.

A levegő minőségét mérő-ellenőrző szervezetek
Az imisszió térbeli változásainak, területi eloszlásának követésére mérőhálózatra van szükség, időbeli változásának ellenőrzésére méréssorozatokat vagy folyamatos mérést kell végezni. A jogszabály szerint a levegőtisztaság-védelmi feladatok ellátásáért és koordinálásáért a Környezetvédelmi Minisztérium a felelős. Részfeladatok és felelősség hárul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, a K özlekedési, Vízügyi és Hírközlési, valamint az Egészségügyi Minisztériumra. A kibocsátások mérése, ellenőrzése a Környezetvédelmi Minisztérium és szervei (K
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


örnyezetvédelmi Felügyelőségek, Környezetgazdálkodási Intézet, Környezetvédelmi Intézet) hatáskörébe tartoznak. A háttérszennyezettség, a n agytávolságú terjedés vizsgálatával, terjedésszámításokkal az Országos Meteorológiai Szolgálat szakintézménye, a Központi Légkörfizikai Intézet foglalkozik. Vizsgálataikat nemzetközi szabványok szerint végzik. 1974 óta üzemel az Országos Immisszió-mérő Hálózat, mely az Egészség-ügyi Minisztérium hatáskörében, az OKK-Országos Környezetegészségügyi Intézet szakmai irányításával működik. A területi munkák (mintavétel, analízis) a megyei és fővárosi ÁNTSZ intézetek (korábban KÖJÁL-ok) végzik. Jelenleg 106 településen és régióban 656 mérőhelyen végeznek 24 ór ás expozícióval gáz-, ill. 30 na pos expozícióval porméréseket (ún. RIV hálózat). Ezeknek a méréseknek az adatai laboratóriumi feldolgozás és értékelés után, egyhavi késéssel válnak hozzáférhetővé.

2



A regionális, globális légszennyeződési problémák megoldásának jogi szabályozása
A lokális és részben a regionális légszennyeződési problémák megoldásának jogi feltételeit adott országon belül kell megteremteni. Ezzel szemben a regionális, kontinentális és globális légszennyeződés jogi szabályozásához nemzetközi egyezmények szükségesek (4. táblázat).

Nemzetközi egyezmények
A nemzetközi megállapodások kialakulása
A 21. Századtól kezdődően születtek az első olyan nemzetközi egyezmények, amelyek szabályozták a halászatot, a hasznos madarak és a vadon élő állatfajok védelmét. Ekkoriban születtek a a határvizekkel kapcsolatos egyezmények is. A későbbiekben a temészetvédelem szempontjából igen fontos volt az 1911-ben megkötött egyezmény a fókákról, az 1946-os a bálnákról, az 1950-es madárvédelmi és 1951-es növényvédelmi egyezmény. A határvízi egyezmények előhírnöke volt az 1906-os egyezmény, amelyet az Egyesült Államok és Mexikó kötött a Roi Grande vízkészletének hasznosításáról. A földi környezet átfogó állapotának elemzése, és az ehhez szükséges nemzetközi együttműködés a második világháború után kezdődött el. Ennek fonotsabb lépései: - 1957 Nemzeközi geofizikai év: átfogó környezetmegfigyelési programok - 1958 Egyezmény a nyílt tengerekről: olajszennyezések, radioaktív hulladékok tengerbe bocsátásának megelőzése stb. - 1959 Antarktisz szerződés: a térség állat-, és növényvilágának valamint ásványvagyonának védelméről - 1961 Világűrszerződés: a világűr használatával kapcsolatos előírások

A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés időszaka
Ez a folyamat a hetvenes években kezdődött, konkrétan az 1972-es Stockholmi konferenciával. Ez az emberi környezetről és az ezzel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásáról szólt. Az itt megfogalmazott elvek értelmében az aláíró államoknak az alábbiakat kell szem előtt tartani: - Errőforrások nyújtása a környezet megőrzésére és javítására - Integrált és összehangolt megközelítés érvényesítése a fejlesztési tervekben - Együttműködés a környezeti károk áldozatainak kártérítésére vonatkozó jogszabályokban Ekkor még nem volt szó globális környezeti veszélyeztetettségről. A változást az 1979-es Genfi Egyezmény hozta. A szakemberek ebben a d okumentumben kimutatták azt a folyamatot, amely során a savasodást okozó gázok kikerülnek a légkörbe és szétterjednek országhatárokra tekintet nélkül. A nyolcvanas évek kiemelkedő jelentősségű eseménye az ENSZ által létrehozott Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1983), majd az 1987-ben általa kiadott „Közös jövőnk” című jelentés elfogadása, mely környezeti kockázatokkal kapcsolatos jelentés volt. Ekkor eljutottak a politikai döntéshozatal szintjéig. Globális egyezmények ebben az időszakban: - 1985 Bécs: ózonréteg védelme - 1987 Montreali Jegyzőkönyv - 1992 éghajlatváltozási keretegyezmény

3



-

1992 a biológiai sokféleségről szóló egyezmény 1989 Basel: a veszélyes hulladékok országhatárokon túli szállítására és elhelyezésére vonatkozó egyezmény 1992 Helsinki: ipari balesetke országhatárokon átterjedő hatásairól szóló egyezmény 1991 Spoo: az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatra vonatkozó döntés Elsivatagosodás, erdőpusztulás

A hazai energiahatékonysági programok megvalósítása során a hazai környezetvédelmi szabályozásban rögzített szempontok mellett számos nemzetközi egyezményhatároz meg kötelezettségeket az energiaágazat és környezetvédelem számára. Az egyezmények hazai végrehajtásában az előrehaladottság mértéke eg
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


yezményenként változó. Vannak olyanok, melyek ratifikációja is még várat magára, míg mások esetében már a határidős szennyezőanyag-kibocsátás csökkentések is megvalósultak. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó nemzetközi szabályokról, egyezményekről melyek megvalósítását Magyarország is vállalta.

JOGI ESZKÖZ NEVE:

Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről

Elfogadásának időpontja: 1979. november 13. Elfogadásának helyszíne: Genf Magyar aláírás: 1979. november 13. Magyarországi hatálybalépés: 1983. március 16. Kötelezettségek Magyarország számára: Az egyezmény keretegyezmény, amely nem tartalmaz Magyarország számára speciális feladatokat. Az egyezményt aláírók kötelezettségei:
• •

A levegőszennyezés fokozatos csökkentése, lehetőség szerinti megakadályozása, Konzultáció, információcsere, kutatás révén a levegőszennyezések ellen ható politikák és stratégiák kidolgozása.

4



JOGI ESZKÖZ NEVE:

Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Egyezményhez a kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30%-kal történő csökkentéséről

Elfogadásának időpontja:1985.. július 8. Elfogadásának helyszíne: Helsinki Hatálybalépés: 1987. szeptember 2. Magyar aláírás:1985. július 8. Magyarországi hatálybalépés: 1987. szeptember 2. Kötelezettségek Magyarország számára:


olyan politika és stratégia kidolgozása, melynek eredményeképpen a kénkibocsátás, vagy annak országhatáron való átáramlása az 1980-as bázisévhez képest legalább 30%-kal csökken a legrövidebb idő alatt, de legkésőbb 1993-ig. beszámolási kötelezettség a Végrehajtó Testület felé az éves összes kénkibocsátás mennyiségéről és annak számítási módjáról;



Végrehajtás Magyarországon: Magyarország összes kén-dioxid kibocsátása 1980-ban 1.632 kt volt. Az 1993-ra előírt 30%os csökkentés 1.142 kt /év szintet jelentett volna, az éves kibocsátás azonban még ennél is alacsonyabb, 757 kt volt. Jogszabályalkotás: 1. a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI.2.) MT számú rendelet; 2. ennek a végrehajtásáról szóló 4/1986. (VI. 2.) OKTH elnöki rendelkezés, továbbá ezek időközben bevezetett módosításai; 3. Ágazatközi akcióprogramok a súlyosan szennyezett levegőjű térségek levegőminőségének javítására az 1986-1990, valamint az 1991-1993 évek közötti időszakban: 4. az 1079/1993 (XII.23.) kormányhatározattal elfogadott Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségének javításáról az 1994-1998 közötti időszakban, amely jogi, műszaki és gazdasági jellegű intézkedéseket foglal magában és a Jegyzőkönyv célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, egyúttal elősegíti a további kibocsátás csökkentésének megalapozását (melyek már megfelelnek a későbbiekben Osloban elfogadott második kénemisszió csökkentési Jegyzőkönyv célkitűzéseinek is); A kén-dioxid kibocsátás csökkentését szolgálták a Központi Környezetvédelmi alapból támogatott beruházások is, például az Ajkai Erőműben a hibrid-fluid kazántípussal végzett kísérletek és ezt követő kazánrekonstrukciók; 5



A Végrehajtó Testület részére az éves adatszolgáltatást és beszámolót a m agyar felet képviselő KTM rendszeresen elkészítette és átadta.

JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez a kénkibocsátások további csökkentéséről Elfogadásának időpontja: 1994. június 13. Elfogadásának helyszíne: Oslo Hatálybalépés: 1998. augusztus 5. Magyar aláírás: 1994. december 12. Magyarországi hatálybalépés: 2001-ben várható Kötelezettségek Magyarország számára:


2000-ig 45%-kal 2005-ig 50%-kal és 2010-ig 60%-kal kell csökkenteni az országos összes kén-dioxid kibocsátást, amely nem haladhatja meg az 1980-as bázisévhez képest (1632 kt/év) 2000-ben a 898 kt /év, 2005-ben a 816 kt /év, 2010 évben a 653 kt/év értékeket. Az értékek a hazai Tárcaközi Bizottság egyetértésével, a nemzetgazdaság teherviselő képességének figyelembe vételével kerültek meghatározásra, összhangban a villamosenergia-ipar erőmű-megújítási programjával. köteles meghozni saját viszonyainak megfelelően a leghatékonyabb kénemissziócsökkentő intézkedéseket a meglévő és új forrásaira vonatkozóan; köteles legalá
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bb olyan szigorú emisszó határértékeket (technológiai kibocsátási határértékeket) alkalmazni, mint ahogyan azt az V. melléklet rögzíti az összes nagy új helyhez kötött tüzeléstechnikai forrásra; köteles legkésőbb 2004. július 1. után legfeljebb az V. mellékletben rögzített kibocsátási határértékeket alkalmazni a meglévő 500 MW th -nál nagyobb bemenő termikus teljesítményű helyhez kötött tüzeléstechnikai forrásokra, vagy más egyenértékű korlátozásokat alkalmazni, amelyek biztosítják a nemzeti maximumszint alatti kibocsátás-mennyiséget, továbbá 2004. július 1. után alkalmazni az V. melléklet emisszió-határérték iránymutatásait e források esetében; legkésőbb a hatálybalépést követő 2 éven belül bevezet a gázolaj kéntartalmára vonatkozó legalább olyan szigorú nemzeti határértékeket, mint amilyeneket az V. melléklet rögzít; a kénemisszió csökkentésére és ellenőrzésére vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása a hatályba lépést követő hat hónapon belül; vonatkozó adatok gyűjtése, továbbá jelentések készítése.











• •

6



JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Egyezményhez a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon való átáramlásának szabályozásáról Elfogadásának időpontja: 1988. október 31. Elfogadásának helyszíne: Szófia Hatálybalépés: 1991. február 14. Magyar aláírás: 1989 május 3. Magyarországi hatálybalépés: 1992. február 10. Kötelezettségek Magyarország számára:


intézkedések bevezetése az éves nitrogén-dioxid kibocsátás vagy az országhatárokon átterjedő mennyiség szabályozására úgy, hogy az legkésőbb 1994. december 31-ig ne lépje túl az 1987. év éves szintű nitrogén-dioxid kibocsátását, vagy az országhatárokon átterjedő mennyiséget; a nemzeti kibocsátási normák módosítása a jelentősebb helyhez kötött forrásokra/forráskategóriákra a legjobb technológiai megoldásokhoz igazodva; a nemzeti kibocsátási normák módosítása a mozgó forrásokra a legjobb technológiai megoldásokhoz igazodva; intézkedések bevezetése a jelentősebb helyhez kötött forrásokra, figyelembe véve a Műszaki Melléklet, az üzem jellemzőit, korát, kihasználásának mértékét, a felesleges működési zavarok elkerülésének szükségességét; megfelelő technológiák átadásának elősegítése; ólommentes üzemanyag ellátás biztosítása, különös esetekben legalább a fő nemzetközi tranzit utak mentén; nemzeti programok, politikák és stratégiák kidolgozása a nitrogén-oxid kibocsátások vagy azok országhatárokon való átterjedésére vonatkozó kötelezettségek végrehajtása érdekében.







• •



Végrehajtás Magyarországon: A Jegyzőkönyv azon célkitűzése, hogy az 1987-es nitrogén-oxid kibocsátások szintje ne emelkedjen 1994. de cember 31-ig megvalósult. Ez az érték 1987-ben 265 kt /év, az egyezményben szereplő 1994-es évben 187,5 kt/év, 1998-ban pedig 202,63 kt/év volt. Ebben a csökkenésben meghatározó szerepe volt annak, hogy jelentősen csökkent a fosszilis tüzelőanyagok használata a villamosenergia-iparban, továbbá a Paksi Atomerőmű fokozatos üzembe helyezték és az ipari termelés számottevően visszaesett. A Jegyzőkönyv előírásinak való megfelelés érdekében az alábbi lépésekre került sor:

7





a jogalkotás terén a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI.2.) MT számú rendelet és az ennek végrehajtásáról szóló 4/1986. (VI. 2.) OKTH elnöki rendelkezés, továbbá ezek időközben bevezetett módosításai; a Jegyzőkönyv célkitűzéseivel összhangban álló Ágazatközi Akcióprogramok a súlyosan szennyezett levegőjű térségek levegőminőségének javítására az 1986-1990, valamint az 1991-1993 évek közötti időszakban: az 1079/1993 (XII.23.) kormányhatározattal elfogadott Levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program a súlyosan veszélyeztetett térségek levegőminőségének javításáról az 1994-1998 közötti időszakban A kén-dioxid kibocsátás csökkentését szolgálták a Központi Környezetvédelmi alapból támogatott beruházások is, például az Ajkai Erőműben a hibrid-fluid kazántípussal végzett kísérletek és ezt követő kazánrekonstrukciók; A Végrehajtó Testület részére az éves adatszolgáltatást és beszámolót a magyar felet képviselő KTM rendszeresen elkészítette és átadta.









A Szófiai Egyezmény
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1988. október 31.én Szófiában, Bulgária fővárosában lett megtartva az a konferencia, melynek témája a nitrogén-oxidok kibocsátásának, vagy azok országhatárokon való átáramlásának szabályozása volt. Ez tulajdonképpen az 1979-ben elfogadott jegyzőkönyv kiegészítéseként szolgált, amely a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szólt. Ez volt a genfi egyezmény (LRTAP, Convention on Long Range Transboundary Air Pollution) volt az első olyan nemzetközi megállapodás (1979), amely regionális megoldást keresett a légszennyező anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak kivédésére. Az Egyezményt az európai országok, valamint Kanada és az USA írták alá, eddig (2001) 43 ország ratifikálta, és 1983-ban lépett hatályba. Céljainak megvalósítása érdekében ezidáig a következő jegyzőkönyveket fogadták el: 1. Jegyzőkönyv az Európai Monitoring és Értékelési Program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról (Genf, 1984); 2. Jegyzőkönyv a kén-dioxid-kibocsátások v. azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Helsinki, 1985); 3. Jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának v. azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Szófia 1988); 4. Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának v. azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Genf, 1991); 5. Jegyzőkönyv a kénvegyületek kibocsátásának v. azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30%-os csökkentéséről (Oslo, 1994), az ún. II. Kén-dioxid Jegyzőkönyv; 6. Jegyzőkönyv a nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről (Aarhus, 1998); 7. Jegyzőkönyv a környzetben tartósan megmaradó szerves, szennyező anyagok (POPs: persistent organic pollutants) légköri kibocsátásának csökkentéséről (Aarhus, 1998); 8. Jegyzőkönyv a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről (Göteborg, 1999), amely a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek korlátozására irányul. A felsorolt jegyzőkönyvek közül az első öt hatályba lépett. Mo. az Egyezményt és a nyolc jegyzőkönyvet aláírta és - 2001-re az első négyet – ratifikálta. A Szófiai egyezmény 1992. február 10-én lépett hatályba. Konkrét célja a nitrogénvegyületek által okozott káros hatások csökkentése az érintett európai és észak-amerikai térségben 8



azáltal, hogy mérséklik a nitrogénoxidok kibocsátását, illetve országhatárokon való átterjedését a mozgó és a helyhez kötött forrásokra, megfelelő kibocsátátsi normák bevezetésével és alkalmazásával. JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról Elfogadásának időpontja: 1994. december 17. Elfogadásának helyszíne: Lisszabon Magyar aláírás: 1995. február 17. Magyarországi hatálybalépés: 2001. nyár végére várható Kötelezettségek Magyarország számára: A keretegyezmény Magyarország számára az energiahasználatra vonatkozó általános nemzetközi alapelvek érvényesítését írja elő. Ezek közül legfontosabbak:


energiahatékonysági politikák és ebből következő programok kidolgozása, az ezek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges szervezetek kialakítása továbbá e programok társadalmi ismertté tétele, energia vonatkozású környezetvédelmi beruházások finanszírozásának nemzetközi keretek közötti, illetve harmadik fél bevonásával történő végrehajtása.



JOGI ESZKÖZ NEVE: Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Egyezményhez a savasodás, eutrofizáció és a talajközeli ózonképződés csökkentéséről (Multi-effects protocol) Elfogadásának időpontja: 1999. november 30. Elfogadásának helyszíne: Göteborg Magyar aláírás: 1999. december 1. Magyarországi hatálybalépés: várhatóan még évekig eltart Kötelezettségek Magyarország számára: A jegyzőkönyv felső határértékeket állapít meg az aláírók számára a kén-, nitrogén-oxidok, VOC és ammónia vonatkozásában. Az általunk vizsgált szennyezőanyagok közül a jegyzőkönyv célkitűzése Európa összes kénkibocsátásainak legalább 63%-kal, nitrogénoxidok esetében a kibocsátás 41%-os csökkentése. Magyarországra vonatkozóan a kén-dioxid kibocsátás 2010-re meghatározott felső emisszió határértéke 550 kt/év, ami az 1990-es évi kibocsátásnál (1010 kt/év) 46%-kal alacsonyabb. 9



Ugyanez a h atárérték a nitrogén-oxidok esetében 198 kt /év, amely az 1990-es 238 kt /év emisszióértékhez képest 17%-kos csökkenést jelent. Azon országok, így Magyarorsz
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


g esetében, amelyek gazdasága átalakulási folyamatban van, az egyezmény hatályba lépését követő nyolcadik évtől kötelező a megállapított határértékek alkalmazása. Az alábbi táblázatban összefoglalva találhatjuk a nemzetközi levegőtisztaság-védelmi egyezmények által előírt szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket, illetve az előírt szennyezés-csökkentések mértékét. Nemzetközi levegőtisztaság-védelmi egyezmények legfontosabb paraméterei SO 2 Egyezmény neve időtáv csökk. mértéke NO x kibocsátás az időtáv időtáv végére csökk. mértéke kibocsátás az időtáv végére

Kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának 30%- 1980kal történő 1993 csökkentéséről Helsinki(1985.) 19802000 Kénkibocsátások további 1980csökkentéséről - Oslo 2005 (1994.) 19802010 NO x emisszió és országhatárokon való átáramlása Szófia (1988.) Multi-effects 1990jegyzőkönyv -Göteborg 2010 (1999.)

min. 30 %

1.632 kt/év

-

-

-

45 % 50 % 60 %

898 kt/év 816 kt/év 653 kt/év

-

-

-

-

-

19871994

emisszió nem érheti el az 265 kt/év 1987-es szintet 17 % 198 kt/év

46 %

550 kt/év

19902010

10