Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Dr. Német Béla - Fenntartható fejlődés, vagy csak fenntarthatóság

PTE Fizikai Intézet, Környezetfizika II. 1 előadás: „Fenntartható fejlődés, fenntarthatóság”, 2011-12, NB 1. előadás: Fenntartható fejlődés, vagy csak fenntarthatóság 1.1 Mi és kinek az érdekében fenntartható? 1.2 Eddigi energiaforrásaink felhasználásának (fosszilis: szén, kőolaj, földgáz) véges volta, használatának nem fenntarthatósága. 1.3 Nukleáris energia sajátos helyzete 1.4 Energiaforrások teljes rendszere 1.1 Mi és kinek az érdekében fenntartható? A teljes rendszer (a mindenség) elemei: 1. Milyen főbb elemei vannak a Földi létnek az ember megjelenésével? Természeti környezet; az ember gazdasági tevékenysége és a társadalomi viselkedése. (Röviden: természet, gazdaság, társadalom) 2. Melyik komponens játszik jelenleg „vezető szerepet” a három közül? (a gazdaság, gazdasági növekedés „képében”) 3. Fenntartható-e a „gazdaság vezérelt rendszer”? A gazdasági növekedésnek van-e felső határa?

(nincs) 4. Mit ért a gazdaság fejlődés alatt? (mennyiségi növekedést, mindig újabb és újabb eszközöket és minél többet, nem sportszerű versenyben) 5. Milyen elveket fogalmaz meg a fogyasztói társadalom? (egyre gyorsabban termelj, minél hamarabb dobd el, amid van, dolgozz – de mit?- vegyél újabb termékeket, Fogyaszd a tartósított dolgokat, mert messziről, centralizált előállító helyekről szállítjuk mindenhová) 6. A mostani „fogyasztói társadalom” az emberiség egészére vonatkozik? (nagyon nem) 7. Kik és hányan vannak az élvezői a fogyasztói társadalom „szokásainak”? (nagyon kevesen) 8. Meddig szeretne az emberiség fennmaradni? (beláthatatlan ideig) Kivehető-e a természetből (bányászat, szállítás) a mostani kitermelés ütemében „végtelenségig” az emberiség igényeinek megfelelő mennyiségű nyersanyag, energiaforrás? (40-100 évig) 9. Boldogságot, emberi életet ad-e a fogyasztói társadalom az emberiség nagy

többségének? (nagyon nem) 10. Mit értsünk ezek után a fejlődés szó alatt? (Természet vezérelt, az ember által a természet korlátainak felismerésével megvalósított változások sorát) 10. Összehangolhatók-e a természet, a gazdaság, és a társadalom igényei? Igen: a természet vezérelt tevékenységgel (mi ember is természeti lény vagyunk!!!) 11. Lehet-e fenntartható a „fejlődés irányú változás”? (Igen, ha nem a véges mennyiségben meglevő (fosszilis) energiaforrások utáni marakodásba torkollik, hanem a már meglevő energia igényeinket a KIMERITHETETLEN források felhasználásával, jórészben (de nem teljesen) decentralizált (napenergia, -ennek akkumulált formája a biomassza geotermia, ) formában elégítjük ki. Jelenlegi helyzet: 1 PTE Fizikai Intézet, Környezetfizika II. 1 előadás: „Fenntartható fejlődés, fenntarthatóság”, 2011-12, NB A gazdasági fejlődés és a hozzá rendelt elméletek és szabályozások az

erőforrások állandó fogyasztásában gondolkodnak, mintha az erőforrások mindenkor hozzáférhetőek volnának. Sok erőforrást, (mint például a kőolajat és a földgázt) az emberiség (egy szűk része) nagyon nagy ütemben fogyasztja. Az üzleti életben a „fenntartható fejlődés” szókapcsolatot úgy használják, mint ha a jelenlegi fajta gazdasági fejlődés is fenntartható volna, vagy mintha a kapitalizmus környezetbarát volna és nem veszik figyelembe a környezeti és a társadalmi értékeket szempontokat. MÁS VÉLEMÉNY: A nem fosszilis energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások megfelelő megszervezése gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni fejlődést, (a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatukkal. Szemlélet (paradigma) váltás: a fejlődés alatt nem feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli növekedését, hanem

inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor ez elvileg lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is. Nemzetközi konferenciák, egyezmények az elmúlt 30 évben 1973 nyara. „Olajválság”???? Mi az? 1987 ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot A „Brundtland Bizottság” „Közös Jövőnk” című jelentése: Meghatározza a fenntartható fejlődés fogalmát: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. 1992 1993 1997 1999 2000 2002 20052010 Rio de Janeiró – Környezet és Fejlődés Világkonferencia ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága New York – az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka (Rió+5) Kyotoi Egyezmény az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásáról Tokió „Átmenet a

fenntarthatóság felé”. „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” 2002. aug – szept a dél-afrikai Johannesburgban Fenntartható Fejlődés Világkonferencia társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet védelme közötti szoros kölcsönhatás, Földünk általános környezeti állapota összességében erőteljesen romlik. Stockholmtól Johannesburgig A PEAK OIL csúcsán vagyunk. Pl. Magyar Tudomány 2006/1 62 old http://wwwmatudiifhu/06jan/09html, A Föld népességének 5 % (300 mill. ember, USA) fogyasztja el a Föld olajtermelésének 25 %-t 2 PTE Fizikai Intézet, Környezetfizika II. 1 előadás: „Fenntartható fejlődés, fenntarthatóság”, 2011-12, NB És most (2008) hol állunk? Az előzőekben felsorolt kérdések jelentős mértékben megfogalmazottak már az egész emberiség számára, de a

társadalmak és az egyes ember gyakorlstába még csak kis mértékben mentek át. A fenntarthatóság ellenében hatnak a következő tényezők: • • • • a fogyasztás-központú szemlélet terjedése, (Kína, India, arab országok) a jólét fogalmának elsősorban az anyagi javakra történő korlátozása, (USA) a természeti erőforrások fokozott felhasználása, (USA, Japán, Kína) a fosszilis és a nukleáris energiaforrások monopolhelyzete, ezek elosztásában meglevő óriási (130 GJ/év; 10 GJ/év) különbség, (USA, Európa, -, Afrika, Ázsia,) • • • • • a szolgáltató ágazat fontosságának túlzott hangsúlyozása, a „fejlett országokban” az emberek atomizáltsága, nem természetes életmódja, a megelőzés helyett az „utókezelés”, nem én vagyok a felelős, még magamért sem, a saját érdek és a közösség érdekének nem ismerete, félreismerete, boldogság hiány • az áltudományos „indoklások” nagy tere, Mi

változtathat ezen a helyzeten? A társadalombeli totális tudásátadás • az átfogó szemléletmód kialakítása minden korosztálynál, • a társadalom – a gazdaság – a környezet kölcsönhatásait kiegyensúlyozottan figyelembevevő, kezelő tervezés és irányítás minden szinten, • az ágazatokra osztott igazgatási és intézményrendszer kellő mértékű összhangja, • a tantárgy-központú, tudományág-alapú oktatás mellett, ezzel összhangban az összefüggéseket bemutató (integrális ) „tárgyak” (multidiszciplinaritás) 1.2 Eddigi energiaforrásaink felhasználásának (fosszilis: szén, kőolaj, földgáz) véges volta, használatának nem fenntarthatósága. 3 PTE Fizikai Intézet, Környezetfizika II. 1 előadás: „Fenntartható fejlődés, fenntarthatóság”, 2011-12, NB 1.3 Nukleáris energia sajátos helyzete Új, második, harmadik, negyedik generációs nukleáris erőművek kialakíthatók (nagy a „tüzelőanyag

mennyiség”; nagy a biztonság igény) http://www.reakbmehu/oldweb/aszodi/eloadasok cikkek/ Aszodi OAH TIT Miskolc 2007maj10 v4.pdf 1.4 Energiaforrások teljes rendszere Honnan lesz az új dolgokra energiánk A jövőbeli energiatermelés során figyelembe kell venni az összes lehetséges forrást 1. Nem megújuló (nem megújítható) energiaforrások (kémiai-, nukleáris reakciók eredménye) 1.1 Fosszilisek (szén, kőolaj, földgáz) 1.2 Hasadó anyagok (urán) 2. „Kimeríthetetlen” energiaforrások: 2.1 Nap (UV, VIS, IR elektromágneses) sugárzása 2.2 Földünk kőzethője 3. Nap által generált un megújítható, és megújuló energiaforrások: 3.1 Biomassza (megújítható) 4. megújuló energiaforrások: 4.1 Szél (megújuló) 4.2 Folyók vize (megújuló) 5. Szerves hulladékok 5.1 Kommunális szerves hulladékok (háztartás) 5.2 Ipari szerves hulladékok (pl gumiipar, műanyagipar,) 6. Energia hatékony termelői és fogyasztói rendszerek (negajoule) 6.1

Nagyobb hatásfokú berendezések 6.2 Energiatudatos egyéni, kisközösségi életmód Fenntartható fejlődés http://hu.wikipediaorg/wiki/Fenntarthat%C3%B3 fejl%C5%91d%C3%A9s Olajhozam-csúcs http://hu.wikipediaorg/wiki/Olajhozam-cs%C3%BAcs Energiafejlesztés http://hu.wikipediaorg/wiki/Energiafejleszt%C3%A9s Technológiai szingularitás http://hu.wikipediaorg/wiki/Technol%C3%B3giai szingularit%C3%A1s Megújuló energiaforrás http://hu.wikipediaorg/wiki/Meg%C3%BAjul%C3%B3 energiaforr%C3%A1sok Dr. Aszódi Attila: Atomenergia a 21 században BME Nukleáris Technikai Intézet http://www.reakbmehu/oldweb/aszodi/eloadasok cikkek/ Aszodi OAH TIT Miskolc 2007maj10 v4.pdf 4 PTE Fizikai Intézet, Környezetfizika II. 1 előadás: „Fenntartható fejlődés, fenntarthatóság”, 2011-12, NB Hivatkozások: KF-II-1.1 KF-II-1.2 KF-II-1.3 KF-II-1.4 KF-II-1.5 KF-II-1.6 KF-II-1.7 KF-II-1.8 KF-II-1.9 KF-II-1.10 KF-II-1.11 KF-II-1.12 KF-II-1.13 KF-II-1.14 KF-II-1.15 KF-II-1.16

KF-II-1.17 KF-II-1.18 KF-II-1.19 KF-II-1.20 Az energia ellátás kérdései; Molnár László Energiagazdálkodás 2004/2 http://www.energiamediahu/menu/enpol/enpol013html Energiapolitika Magyarországon, Stróbl Alajos 2004 http://www.energiamediahu/menu/enpol/enpol011html Kiotóig vezető történelem 1824-1997, Zágoni http://hps.eltehu/~zagoni/kiotohtm Környezet és jövőkép, Természet Világa, 131. évf 5 sz 2000 május; Papp Sándor http://www.kfkihu/chemonet/TermVil/ Megújuló energiaforrások és fenntartható fejlődés; G3231; DE; http://meteor.geokltehu/meteorologia/oktatas/megujulo/g3231 megújulódoc Féléves kurzus a Debreceni Egyetemen Nemzetközi konferenciák, egyezmények az elmúlt 30 évben; Saját összeállítás Stockholmtól Johannesburgig http://www.ff3hu/stockhtml Magyar energetika és távhő aktuális kérdései; Molnár László Magyar Energetika 2003/4 http://www.energiamediahu/menu/enpol/enpol007html Gaia zöld ruhája; Borhidi Attila, Természet

Világa, 134/6. 2003 http://www.chemonethu/TermVil/ Biomassza, Országgyűlési Könyvtár, Képviselői Szolgálat, 2005. május Országgyűlési Könyvtár - Képviselői Kutatószolgálat, Elekházy Nóra Renewable energy sources, DIERET Energia gazdálkodási kézikönyv, A biomassza energetikai hasznosítása, Barótfi István; http://www.undphu/oss hu/tartalom/kiadvanyh/kiadvanyh body/energazd/egk09 htm Egy új természetképről Végh László, Debreceni Egyetem Fenntartható fejlődés az emberiség különböző korszakában Végh László, Törvényjavaslat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről A PEAK OIL a csúcson vagyunk. Magyar Tudomány 2006/1 62 old http://www.matudiifhu/06jan/09html G3231 Megújuló energiaforrások és fenntartható fejlődés Szabadon választható tárgy a Debreceni Egyetemen, tanár, geográfus számára Zvolenszky István: Egy

agroenergetikus magánya MÉRNÖK ÚJSÁG 2005/jan. http://www.mernokujsaghu/indexphp?n=20 Lengyelországi döntések 2002-ben megújuló energiaforrások felhasználásának országos koordinálása terén Meskó Attila: A földi élet fenntarthatóságának kérdései http://www.mindentudashu/mesko/20040918meskohtml 5 PTE Fizikai Intézet, Környezetfizika II. 1 előadás: „Fenntartható fejlődés, fenntarthatóság”, 2011-12, NB Kérdések: K-II-1.1 K-II-1.2 K-II-1.3 K-II-1.4 K-II-1.5 K-II-1.6 K-II-1.7 K-II-1.8 K-II-1.9 K-II-1.10 K-II-1.11 K-II-1.12 K-II-1.13 K-II-1.14 K-II-1.15 K-II-1.16 K-II-1.17 K-II-1.18 K-II-1.19 K-II-1.20 Pécs, 2012. február 20 Dr. Német Béla 6