Informatika | Tanulmányok, esszék » Tamás Kovács - IKT eszközök az anyanyelvi oktatásban

IKT eszközök az anyanyelvi oktatásban Tamás Kovács Neptun kód: QCTUH1 Tantárgy kódja: TAN-MAGY-400L 2018.0110 IKT eszközök az anyanyelvi oktatásban Napjainkban egyre nagyobb elvárás a tanárok felé az, hogy az óráikon minél több, az adott témához, a tanított gyerekekhez illő infokommunikációs eszközt használjanak. Ezen IKT-s eszközök rendkívül széles skálán mozognak technikai-technológiai, használhatósági, illetve az anyagi beszerzési lehetőségeket figyelembe véve. Sokan könnyen alkalmazkodnak az új körülményekhez, érdeklődve követik, használják az újdonságokat. Sok pedagógus azonban mind a mai napig idegenkedik a modern eszközöktől, nem is próbálkoznak velük, ennek több oka is lehet. Gyakori, hogy az iskola felszereltsége (akár légköre) nem nyújt lehetőséget arra, hogy kísérletezzenek, vagy félnek új eszközöket kipróbálni, mivel nem találnak egyszerű segédanyagokat, esetleg elvesznek az interneten

található tananyagokban. De mit is takar a megnevezés: IKT-eszközök? Az IKT (angolul ICT) az információs és kommunikációs technológiákat jelöli. Ha azt halljuk, hogy IKT, gyakran nem gondolunk másra, mint a számítógépekre és / vagy az interaktív táblákra. Az IKT azonban ennél sokkal tágabb értelemben használatos, és magába foglal minden digitális technológiát. Vagyis, akkor is IKT-t használunk, ha - telefonnal videót készítünk - megosztunk egy jó linket Facebookon - Powerpoint prezentációval támogatott előadást tartunk - robotokkal játszunk, vagy programozzuk őket - készítünk Wordben egy társasjátékot, és kinyomtatjuk - interaktív táblára írunk és még folytathatnánk a sort. Természetesen csupán attól, hogy IKT-t használunk, még nem lesz hatékony az, amit csinálunk. A kérdés itt is az, hogy mire és hogyan használjuk ezeket az eszközöket. Hasonló a helyzet, mint bármi más újdonsággal. A kommunikatív

nyelvoktatás sem azt jelenti, hogy beszélgetünk az órán a gyerekekkel, hanem azt, hogy olyan környezetet teremtünk, ahol a diákok képesek és hajlandóak megszólalni, beszélgetni, gondolatokat kifejteni stb. Ha az IKT integrációjára adjuk a fejünket, fontos mindig azt megkérdezni magunktól, hogy vajon hatékonyabbá vált-e a munkánk ennek következtében. Valamiért azt tapasztaljuk, hogy az IKT eszközökkel szemben sokkal türelmetlenebben vagyunk, mint az élet egyéb területein. ‘Nem működik, nem ér semmit’, hallható gyakran kollégáktól. Az IKT eszközök hatékony használata sok türelmet, munkát, időt igényel (főleg a folyamat elején). Megdöbbenve néznénk egy kollégánkra, ha azt mondaná: Nem használok fénymásolót, olyan megbízhatatlan. Pedig mindannyian rángattunk már ki cafatokra tépett papírt a gépből. Hasonló a helyzet az IKT eszközökkel is Néhány gyakorlati tanács: - Adjunk időt magunknak arra, hogy megszokjuk az

iskolai rendszert (pl. nincs telepítve egy lejátszó, nem minden gépen fut minden, vagy éppen nem nagyon lassú az egyik gép). - Adjunk időt a gyerekeknek, hogy megszokják, hogy másképpen tanulnak egy picit (pl. az elején lassabban megy az is, hogy bejelentkezzenek digitális a osztályterembe, vagy felmenjenek a blogunkra, ahol a napi feladatok elérhetőek. Idővel ez mind rutinná válik, és sokkal gyorsabban megy majd. - Adjunk időt magunknak arra, hogy megszokjuk, hogy egy dologgal többre kell figyelnünk az órán. Ne ragaszkodjunk a ‘Tanár’ szerepéhez, nyugodtan kérjünk segítséget, ha valami nem megy, vagy akkor éppen nem tudjuk megcsinálni! Az sem ‘ciki’, ha bevalljuk, hogy ilyet még soha nem csináltunk, és együtt fedezzük fel a diákokkal azt, ami nem megy. Diákokkal beszélgetve azt tapasztaltuk, hogy kifejezetten értékelik, ha egy tanár próbálkozik, mint ahogy azt is, ha ők is a ‘modernizációs folyamat’ részeseivé

válhatnak. Web 1-2-3 Az elmúlt években egyre többet lehetett hallani arról, hogy most már a web 2.0 van itt, érdemes talán tisztában tenni, mit is jelent a kifejezés. Gyakran társítjuk a webkettőt egyes oldalak megjelenésével. A lekerekített gombok, élénk, de harmonizáló színek (narancsok, zöldek és lilák) szinte védjegyei a webkettes oldalaknak, de maga a webkettő sokkal inkább technikai és filozófiai kategória, semmint esztétikai. Technikailag a tartalom és a forma szétválasztása jelentette a nagy áttörést. EZ a technikai változás tette lehetővé a megosztásnak azt a kultúráját, amit ma már mindennaposnak érzünk. Azt is lehetővé tette, hogy bárki könnyedén hozzon létre webes tartalmat, nem kellett innentől fogva különféle html-kódokat fejből tudnia, azzal törődnie, hogy hová kell az egyes állományokat feltölteni és megfelelő-e a könyvtárstruktúra. Elég csak megírni a szöveget, felvenni a videót, a többiről

gondoskodik az oldal, elkészíti a megjelenítéshez szükséges körítést. Demokratikusabb lett tehát a web, egyfelől azért mindenki szerzővé válhatott, másfelől pedig azért, mert könnyedén oszthatott meg, terjeszthetett el bármiféle tartalmat. Így jöttek létre azok az oldalak, amik erőteljesen a felhasználók tartalmaira épültek. Egy gyakori megfogalmazás szerint webkettes az, ami annál jobb, minél többen használják. Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók Ezt a két kifejezést Marc Prennsky írta le először a Digital Natives, Digital Immigrants című tanulmányában. Digitális bennszülöttnek azokat hívta, akik már a digitális világba születtek, és akik már teljesen természetesen használják ezeket az eszközöket. Digitális bevándorlók azok, akiknek mindezt meg kellett tanulniuk, hiszen előbb születtek. Mostanában történt meg az, hogy az első digitális bevándorló nemzedék beült az iskolapadokba. Tipikusan az

oktatásban a tanárokat szokás bevándorlóknak, a diákokat pedig bennszülöttnek tekinteni. Az elmélettel szemben (bár nagyon találó a hasonlat) egyre többen fogalmaznak meg kritikát, leginkább azért, mert kezd kiderülni, hogy a diákok - bár valóban nagyon nagy természetességgel kezelnek és használnak bizonyos alkalmazásokat, ezek az IKT eszközök és lehetőségek nagyon kis szeletét fedik le. Tipikusan társadalmi életet élnek (pl Facebook), játszanak (pl WOW), vagy kommunikálnak (pl. MSN, vagy Skype) Meglepően keveset használják tanulásra, iskolai feladatokra ugyanezeket az eszközöket, alkalmazásokat. A tanulság az lehet tanárok számára, hogy igenis rengeteget tanulhatnak tőlünk - bevándorlóktól - a diákok. Mutassunk nekik egy mindmap-et, egy közösségi szerkesztő programot, vagy akár adjuk feladatul, hogy készítsenek videót - ahhoz már valóban nem nagyon kellünk, hogy a videó készítését tanítsuk nekik, de hogy mit,

miért és hogyan érdemes a videóba emelni, abban már igenis van, lesz szerepe a tanárnak. Az interaktív multimédiás rendszerek lehetővé teszik, hogy több érzékszervre gyakoroljunk hatást egyszerre a tanítási órákon. Így a tanuló sokkal több információt képes megjegyezni, mint hallás vagy olvasás során. Az interaktív eszközök nagy előnye tehát abban rejlik, hogy mind a tanári, mind a tanulói munkát segíti, támogatja és motiválja. A tanulók már ebbe a digitális világba születtek bele, használatuk számukra természetes. Így az iskolában is ki kell használnunk mindazon multimédiás lehetőségeket, amelyekkel könnyebben felkelthetjük a tanulók érdeklődését, egy-egy problémára jobban tudunk koncentrálni, ki lehet emelni a hangsúlyos részeket, és elmélyült munkára ösztönözhetjük diákjainkat. Az IKT eszközök használatának szakmai háttere A 2012 őszén hatályba lépő Nemzeti Alaptanterv (NAT, 2012) fejlesztési

területei között médiatudatosságra nevelésként jelenik meg az IKT-re nevelés. Megjelennek a tantervben a kulcskompetenciák, amelyek azokat az ismeretek, képességeket, attitűdöket jelentik, amelyek a 21. század tudásalapú társadalmaiban az egész életen át tartó tanuláshoz elengedhetetlenek. Jelentősége miatt tehát az infótechnológiai ismereteket, eszközöket, ezek használatának tanítását célszerű minél fiatalabb korban elkezdeni, hiszen megfelelő IKT ismeretek nélkül a tanuló egész életére szóló hátrányt szerezhet. Az iskolában a hátrányos helyzetben élő fiatalok is hozzájuthatnak azokhoz az ismeretekhez, melyek lehetővé teszik, hogy felnőttként megfeleljenek a társadalom elvárásainak, s versenyképesen jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Képesek lesznek alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni, az információk özönében meg tudják különböztetni az értékes és értéktelen információkat. Tisztában kell legyenek az

információszerzés jogi etikai szabályaival, az informatikai eszközök túlzott használatának egészségre gyakorolt hatásaival. A korszerű pedagógiai módszerek és az IKT eszközök kapcsolata Felvetődik a kérdés az iskola hogyan teljesítheti feladatait e téren? A konstruktív pedagógiai módszerek, munkaformák, a korszerű tanulási – tanítási technikák feltételezik, az IKT eszközök használatát. Ezek nagymértékben hozzájárulhatnak a tanulók motivációjához, eredményesebbé tehetik a nevelő-oktató munkát. A gyerekeket az iskolán kívül körülveszik a korszerű informatikai eszközök, ebben a világban élnek, s ha az iskola ezt kizárja, szürkévé, egyhangúvá, unalmassá válik a tanulás. Ha a pedagógusok meg akarnak felelni ezeknek a feltételeknek, szükséges, hogy rendelkezzenek megfelelő szintű IKT ismeretekkel. Persze, további kérdés, hogy mennyire használják fel ezt nevelő-oktató munkájukban. A magyar tanárok fele már

2006-ban rendszeresen használt IKT eszközöket (Hunya, 2008) Vajon mi a helyzet a mai iskolákban? A hagyományos tanítási módszerek már nem elegendőek, mert nem nyújtanak kellő élményt a gyerekek órai tanulásához, sematikusak és nehézségeket okoz a szemléltetés is. Megjelentek a kooperatív tanulási technikák és a differenciálás a tanórákon. Az interaktív tábla használatával változatosabbá tehetők az órák A hagyományos diavetítők és írásvetítők korlátozott méreteik miatt rosszul láthatóak voltak, így ezeket felváltották a digitális taneszközök. Ezek révén hatékonyabbá tehető a tanulási folyamat mivel a vizuális megjelenés révén például érthetőbbé válhat egy tananyag, illetve a feladatok megoldása azonnali visszacsatolást és ellenőrzést nyújt, a gyerekek alkothatnak, problémákat oldhatnak meg közösen. A színek, a hangok, az animációk a gyermekhez közeli élményeket nyújtanak, melyek fenntartják az

érdeklődést az teljes tanulási folyamat idejére. Kiemelt jelentősége van, hogy rugalmasabbak legyünk alsó fokú oktatásban. Fokozottan a tanulókon van a hangsúly, az ő képességeikhez kell igazítani a tanulási környezetet, tananyag elsajátításának módját. Ily módon a pedagógus is folyamatosan tanul, meg kell ismerkednie az új eszközökkel, szoftverekkel, módszerekkel. Új munkaformákat kell alkalmaznia, ismernie kell azokat a forrásokat, melyek segítik a megváltozott és megújulást kívánó oktató munkát. Fontos, hogy a pedagógusok elfogadják, s ne féljenek használni az új technikai eszközöket, nyitottak legyenek a változásra. Az interaktív táblák használata számos lehetőséget biztosít a tanárok számára: az információkhoz korlátlanul hozzáférhetnek, motiváló hatása jelentősen megnő a több ezer beépített galéria elemmel, interaktív jegyzetelésre van lehetőség, az interaktív munkamenettel dinamikus oktatási

környezetet valósíthat meg, az órai anyagok elmenthetők, újrafelhasználhatók, széles körben terjeszthetők, szükség esetén könnyen, gyorsan módosíthatók, internetes fórumokon új ötletek, tananyagok, témák feldolgozásait lehet közzé tenni, kicserélni. Együtt lehet működni olyan kollégákkal, akiket személyesen nem ismerünk, kiválthatók a rutinfeladatok, csökken a munkateher, új pedagógiai módszereket lehet kipróbálni, mely előmozdíthatja a személyes szakmai fejlődést is. A projektort, illetve interaktív táblát használók többsége nem használja ki ezek multimédiás lehetőségeit, csupán az írásvetítőt helyettesítik vele. Ennek egyik oka lehet, hogy nem ismerik ezen eszközök felhasználásának módszertani lehetőségeit. A másik, hogy kétségtelen, legalábbis a kezdetekben az ilyen órákra való felkészülés időigényesebb, ami persze később megtérül, hiszen ezek az anyagok később is felhasználhatók, könnyen,

gyorsan módosíthatók, frissíthetők. Nem kedvez a felhasználásnak az sem, hogy a pedagógusok óraszámának növekedésével csökken az egy-egy órára való felkészülés ideje, így még az is előfordulhat, hogy azok a pedagógusok is kevesebb IKT anyagot építenek be óráikba, akik eddig lelkes felhasználók voltak. (Czédliné, 2013) Az IKT eszközök felhasználásának lehetőségei Ingyenesen elérhető oktató programok. Először olyan lehetőségekre térek ki, amelyek felhasználása nem kíván különösebb felkészülést. A piacon található egyes tankönyvcsaládokhoz mind a tizenkét évfolyamra készültek interaktív anyagok, amelyeket a kiadók ingyenesen bocsájtanak megrendelőik rendelkezésére. Ezek számos lehetőséget tartalmaznak, melyeket csak meg kell nyitni és használni kell az órákon. Lehetőség van a tankönyv feladatainak kivetítésére is, de számos interaktív játék segítségével gyakoroltathatjuk a tananyagot.

Háromdimenziós animációk segítségével játszhatunk le történelmi eseményeket, mutathatunk be egyes állatokat, növényeket. A kisgyerekek számára sokkal maradandóbb élményt jelent, ha a tanító az olvasmány felolvasása helyett az interaktív tananyagban szereplő animációt játssza le. Számos, ingyenesen letölthető program érhető el az interneten. Elsőként említem meg a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportja, a JGYTF-i Gyakorló Általános Iskola és a kaposvári Óvoda Általános Iskola Diákotthon és Gyermekotthon munkatársai által kifejlesztett Beszédmester programot. A szoftver alkalmas a kisgyermekek beszédjavítására, valamint az olvasásfejlesztésére. A gyerekek önállóan is tudják használni, mivel az utasításokat meg is hallgathatják, az egyre nehezedő feladatok kiváló lehetőséget nyújtanak a fejlesztésre és a gyakorlásra egyaránt (Beszédmester, 2013). Egyik kedvenc helyem a

http://tanitoatwhu/oktato/ oldal, ahonnan tantárgyakra és évfolyamokra bontava sok száz, ingyenesen használható programot érhetünk el. A honlap cím kissé megtévesztő, hiszen nem csak tanítók, hanem az általános iskola valamennyi évfolyama számára található itt segédanyag. 2. A hallgatók által készített oktatási anyagok Az előzőekből már kiderülhetett, hogy számos lehetőség van arra, hogy óráinkon felhasználjuk az IKT eszközöket. Egy pedagógus azonban nem elégedhet meg csupán a készen felkínált lehetőségekkel. Fontosnak tartom, hogy hallgatóimat olyan lehetőségekkel is megismertessem, ami minden iskolában elérhető, így gyakorló tanítóként is tudjanak interaktív tananyagokat szerkeszteni. A továbbiakban erre mutatok be néhány a hallgatók által készített munkát. Minden iskolában található PowerPoint program, ezért először néhány olyan evvel készült oktatási anyagot mutatok be, amelyeket hallgatók

készítettek. Sokkal élvezetesebb igék gyűjtése egy rövid filmrészletből, mint egy száraz szövegből, amit a pedagógus olvas fel, s ha a feladatok is a filmhez kapcsolódnak, az maga a csoda. Minden bizonnyal valamennyien sokkal lelkesebben kerestük volna a rokon értelmű igéket, ha pl. Indiana Jones kincseit szerezhettük volna meg vele A prezentációba beillesztett képek átméretezhetők, áthelyezhetők, animálhatók, hozzájuk hang, zene rendelhető. Az előre elkészített órai anyag kivetítésével a magyarázat is hatékonyabbá válhat, vetítés közben beleírhatunk vagy rajzolhatunk a prezentációs anyagba, ami elmenthető lesz a számítógépen. Szükség esetén ugyanoda többször visszatérhetünk, ami segíti a megértést, a rögzítést. Az interaktív tábla lehetőséget ad a próbálkozásokra, amelyeket törölni lehet, így alkalmas a közös gondolkodásra, a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok révén. A feladatok

megoldása előre elkészíthető, így az gyorsan ellenőrizhető. A tábla használatával előre megtervezett algoritmus szerint haladhatunk óránkon, de szükség esetén a módosítások is gyorsan végrehajthatók (Bedő & Schlotter, 2008). A továbbiakban néhány az interaktív tábla felhasználására mutatok néhány példát. Szinte minden iskola rendelkezik digitális táblával, amelyhez interaktív feladatszerkesztő szoftver is tartozik. Ezek használhatók olyan termekben is, amelyekben nincs digitális tábla. Ebben az esetben persze a billentyűzettel kell kezelni a programot. Ugyancsak valamennyi tantárgy esetén jól használható a keresztrejtvény szerkesztő modul. Előre megszerkeszthetjük a kérdéseket, amelyekhez tartozó válaszok kerülnek a rejtvénybe. A kérdések tetszőleges sorrendben jeleníthetők meg egy kihúzható kártyán. Nagy előnye, hogy ugyanazon kérdésekkel is többféle rejtvényt generálhatunk. Persze az IKT eszközrendszer

használatával kapcsolatban szinte azonnal felmerül a kérdés: „Követjük vagy irányítjuk a változást?” S itt a legfontosabb gondolat maga a változás. Érdekes kutatási terület lehet, hogy mennyiben változtatta meg az iskolát, illetve az iskola főszereplőit, a tanárokat és a diákokat. Az iskolában az időhiány általános, és egy nap akár 150 diákkal is találkozik a tanár, ez a nagy szám a kapcsolatokat is meghatározza, ám az IKT-eszközök mindezt oldani tudják, használatuk a tanulókkal történő kapcsolattartást, illetve a kapcsolat minőségét is javíthatja. Arra is felhívta az előadás a figyelmet, hogy a digitális eszközök akár akadályozhatják is a tanulást, és ezt az evolúció megszaladási jelenségével magyarázza: amikor egy tulajdonság annyira uralkodóvá válik, hogy akár az adott faj kihalását is okozhatja (például az ősszarvasok agancsa). Másik gyakorlati oldalról tapasztalható jelenség, hogy az nem

teljesen igaz, hogy a digitális bennszülöttek azonnal értik és tudják is használni a digitális kultúrát. Befogadóbb generáció, elfogadják, jónak tartják, de nem rendelkeznek a használathoz megfelelő alappal. Közben a digitális kultúra olyan nagy hatású változást generál, amely alapvetően meghatározza és megváltoztatja az oktatás helyzetét: az iskola unalmasnak és lassúnak tűnik. A mikroidő kihasználása és az azonnaliság igényének következtében a diákok nemhogy könyvek, de mondatok elolvasására is nehezen bírhatók rá. A digitális kultúra lehetővé teszi a gyors információszerzést: „mindent megtudhat, nem ciki butának lenni” – ez a tanulási motiváció, a kíváncsiság hiányát okozza. Azt kell megtanítani a diákoknak, hogy miért kell tanulni: meg kell érteniük, hogy az információ önmagában nem elég, nem egyenlő a tudással. Valódi problémával kell a diákokat „megkínálni”, hogy a befektetett munkát

hasznosnak láthassák. A motivációra az iskolai színtéren a digitális kultúrában nemcsak a diákoknak van szükségük, hanem a tanároknak is. Mi motiválhatja a tanárt? Míg az üzlet világában a hibázás a tanulás útja, a kérdéseket a dolgozók teszik fel, addig az iskolában a hibákért büntetés jár, a kérdések jelentős részét pedig a tanárok teszik fel. Az iskola világában problémákról, míg a cégekben megoldásokról beszélünk, amelyeket a csapat együttműködésben dolgoz ki. „Mi lenne, ha használnánk az innovációt, és nem tanítanánk?”, „Mi van, ha mi vagyunk korlátai a változásnak?”. Az innovációhoz arra van szükség, hogy bízzunk önmagunkban, a munkánkban. Halácsy szerint a post-it-nél bonyolultabb technika nem szükséges ahhoz, hogy egy tanár innovációt hozzon létre. Farkas Róbert pedig kiemelte, hogy a digitális változásban a technológia eszköz és nem cél a pedagógus kezében. Néhány példát

ragadnék ki a hazai gyakorlatból, hogy azt is szemléltessem, hogy milyen közvetlen lehetőség van a digitális eszközök és technológiák használatára a tanórán. Csikó Szilvia programját az IPOO (Input, Process, Output, Organisation) tanulási modell alapján szervezte. Célja az volt, hogy olyan önálló tanulási módszerekkel szolgáljon, amelyeken keresztül kreatív, alkotó tanulás mehet végbe az információk gyűjtése és feldolgozása során. Az élményalapú, játékos, jó hangulatú órákon a diákok olyan készségeket és képességeket sajátíthattak el, amelyek az élethosszig tartó tanulást szolgálják. Ezek közül kiemelt volt a szövegértés és a szövegalkotás fejlesztése. A projektben szerepet kap a gamifikáció, a tanárnő a feladatokat kerettörténetbe ágyazta, és a tanulók egy konkrét szituációban saját problémamegoldásukon és élményeiken keresztül jutnak tapasztalathoz. Érdemes a sok kreatív feladatból egy-kettőt

példaként megemlíteni: címer készítése a kedvenc irodalmi hős számára, plakáttervezés szófelhőkkel, internetrally, szerethető múzeum QR-kódokkal, kvízpróbák. Dénesné Szak Andrea nyertes módszertani ötlete József Attila tanítása kapcsán született. A pedagógus célja az volt, hogy kimozdítsa a nyolcadikosokat a tanév végi motiválatlanság állapotából, minél precízebb munkavégzésre ösztönözze őket, felelősségtudatukat és önfejlesztésüket erősítse. Célja elérésére a projektmódszer mellett szintén az élménypedagógia eszköztárát alkalmazta, valamint az értékeléshez a gamifikációt: a 6 tanórás projekt során pontszerzési lehetőséget biztosított a tanulóknak. A pontszerzés egyik színtere a tanórai tevékenység, amelyet a diákok csoportban végeztek, a másik az otthoni egyéni munka volt. Az elkészült munkákat a diákok folyamatosan küldhették tanáruknak, és a határidő előtt leadott munkán még

lehetőségük volt csiszolni, ily módon egyszerre stresszmentesítette a diákokat, és fokozta felelősségtudatukat. A feladatok megoldásához eszközként laptopokat, mobilalkalmazásokat, interaktív táblát, drámapedagógiai elemeket és változatos munkaformákat használtak. Az IKT-eszközök használata a tanulási és magatartásbeli problémák leküzdésében is nagy hatékonysággal bírhat a tanulás folyamatában. A pedagógus beszámolt arról, hogy e tanulók esetén nem megfelelőek a hagyományos tanulási-tanítási módszerek, a digitális eszközök alkalmazásával viszont sikeresen bevonhatók a tanulási folyamatba. A projekt célja a diákok felzárkóztatása és osztályozóvizsgára való felkészítése volt. A tanulás-tanítás során az élménypedagógia, valamint a csapatmunka erősítése, a közösségformálás volt előtérben. A közösség teremtő ereje csökkenti a lemorzsolódást, a tanulók számára a jó közösség és a közös

munka válik húzóerővé. Az élményt a közös munkán, a digitális eszközök és alkalmazások használatán túl közös szakmai kirándulás is erősítette. A pedagógus tervező munkája, lelkesedése és kitartása meghozta a gyümölcsét: a diákok nagy százaléka sikeres vizsgát tett. Digitális játékok az oktatásban A játék és az oktatás kapcsolata régi hagyományokra vezethető vissza, a tanárok már korábban is felhasználták a tananyag elsajátításához és gyakoroltatásához a diákokhoz közelebb álló, játékosabb feladatokat (például a rejtvényeket). A mai digitalizált világban már az sem meglepő, ha egy számítógépes játék olyan egyetemes (részint lexikai) tudásra építi a játékmenetet, amelyet a diákok az iskolai tanulmányaik során később is tudnak hasznosítani. A videojátékok negatívumaival (például a függőséggel) szemben szerencsére az a pozitívum sem ritka, hogy a játékok és az oktatás közvetlen

kapcsolatba kerül. Ez a digital game-based learning, vagyis a ’digitálisjáték-alapú tanulás’. A tanulmány áttekinti a játék fontosságát a nyelvi szocializációban, majd a napjainkban egyre több teret nyerő digitális játékok oktatásban való felhasználhatóságát mutatja be az edutainment játékok, a serious game-ek, valamint részletesebben a gamifikáció elve alapján. Az utóbbira jellemző, hogy nem egy mindenre kész megoldásként, hanem szemléletformaként, a játékmechanikai eszközök játékon kívüli felhasználásával tudja támogatni a tanítást, a tanulást. Több területről is jól működő példák olvashatók arra, hogy a gyakorlatban miként hasznosíthatók a bemutatott elvek. (Balogh 2017) Pozitív üzenet a gyakorló pedagógusok részére, hogy a diákok követik (és követelik) a változást, és ez az iskolában is sikerrel hasznosítható, ha képesek vagyunk lépést tartani, irányt mutatni és segítő kezet nyújtani.

Személyes tapasztalatok az IKT eszközök tanulási órán történő használatához 1. Projektor A saját tanítási gyakorlatomban napi szinten használom a projektort, mivel általa színesebbé tehetők az órák. Technikai körülmény az, hogy a táblával ellentétben mindenki által jól látható. A tananyag feldolgozása során a kivetített tartalom nemcsak diaképekből (vázlat) állhat, hanem beszúrhatunk képeket, animációt, mozgóképet, hiperhivatkozást. Persze itt is törekedni kell az arányokra: nem elég gépies módon másoltatni a tanulókkal a vázlatot, a tanári magyarázat nem maradhat el, s alkalmat kell adni a megfelelő visszacsatolásra is. Vannak témák, amikor nélkülözhető a kivetítő használata (szövegolvasás, szövegértés, fogalmazási gyakorlatok, tollbamondás stb.), ilyenkor nem is szerencsés a technikai eszköz használata, mert elvonja a figyelmet a kommunikációról. 2. Interaktív tábla Sajnos a magyar tanteremben (ahol a

tanóráim tartom) nincs interaktív tábla, így csak ritkán tudok élni e lehetőséggel. Amennyiben más teremben tartom a tanórát, úgy a tábla és kivetítő használatával egyéni és csoportos ismeretszerzésre és gyakorlásra is kiválóan használható. A tanuló számára jó az azonnali és vizuális visszajelzés, s a tanári reakciók is fókuszáltabbak, ha egy-egy feladat elvégzése transzparensebb módon történik, mint a hagyományos táblánál. Az újszerűség, az interaktivitás miatt motiváltabbá válnak a tanulók is. Pl szófajok párosítása, mondatelemzés, irodalomtörténeti témák stb. 3. Internetes weboldalak, adattárak használata: A témától függően a kivetítő és/vagy interaktív tábla segítségével az elsajátítandó tananyag tankönyvön túli lehetőségeinek megismertetésére kerülhet sor. A kitekintéssel a gyakorlás és az önművelés irányába mozdíthatjuk a tanulókat. Megismerhetik az önálló információszerzés

és felhasználás technikáját. Pl mta.helyesirashu, http://enciklopediafazekashu/index2htm, http://mekoszkhu/, https://tudasbazis.sulinethu/hu stb 4. A rutin jellegű feladatok (pl írásbeli ellenőrzés) elvégzésében óriási segítséget nyújt a https://redmenta.com/ weboldal, ahol a tanár által összeállított tesztfeladattal mérhető a lexikális anyag elsajátításának mértéke. Persze nemcsak dolgozatoknál, hanem gyakorlásnál is alkalmazható a weboldal szolgáltatása, sőt csoportmunka jelleggel akár versenyeztethetők is a tanulók. 5. Gondolattérképek segítségével az asszociációs gondolkodási képességet tudjuk fejleszteni, s az adott témakörnél a gondolattérkép segítségével jobban fókuszba helyezhetők a kulcsfogalmak. http://freemindsourceforgenet/ 6. Egyszerű játékok segítségével sokszor könnyebben megy a tanulás; ehhez nyújt támogatást a https://wordwall.net/hu oldal (pl: szófajos feladat) 7. Kialakíthatók digitális

osztálytermek, ahol a tanár-diák munkakapcsolat a tananyag minél magasabb fokú elsajátítása érdekében szerveződik. (Pl Google Classroom, Microsoft Classroom, Edmondo stb.) 8. E-learning keretrendszer (pl https://moodleorg/?lang=hu) 9. Egyszerű kapcsolattartásra megfelel a Facebook is,, hisz ezt használják a diákok a legtöbbet; itt is alakíthatóak ki csoporttok, ahova határidőket, felkészülési anyagokat, házidolgozatokat tölthetnek fel a tanárok és a diákok, s válnak azonnal megoszthatóvá. Amint e rövid felsorolásból kitűnik nagyon gyorsan és sokrétűen fejlődnek azok az IKT eszközök/technológiák, amelyek a 21. század iskoláját meghatározhatják, amelyek új utakat jelölhetnek ki az oktatásmódszertan, az ismeretanyag, és a kölcsönös kapcsolattartás terén tanár-diák-szülő számára egyaránt. IRODALOMJEGYZÉK: BEDŐ Andrea - Schlotter Judit (2008): Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó, Budapest BALOGH Andrea 2017.

Digitális játékok az oktatásban Anyanyelv-pedagógia 10: 53-63 CZÉDLINÉ Bárkányi Éva 2014. Az IKT-vel támogatott tanulás lehetőségei In: Sokszínű pedagógiai kultúra. Komárno Intern Research Inst 335-340 DANCSÓ Tünde (2007): A Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 9 sz 128-143 HUNYA Márta 2015. Virtuális tanulási környezetek Iskolakultúra 25: 53-69 NAT (2012). Nemzeti Alaptanterv Magyar Közlöny 2012 évi 66 sz TORGYIK Judit (szerk) 2014. Sokszínű pedagógiai kultúra Komárno : Intern. Research Inst 534 p http://www.irisroorg/pedagogia2014januar/0407CzedlineBarkanyiEvapdf http://epa.oszkhu/00000/00035/00116/2007-09-in-Dancso-Sulinethtml https://www.sulinethu/iktmuhely 2010/ikt az oktatasbanhtml