Betekintés: A gazdaság története

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


GAZDASÁGTÖRTÉNET (SZERZŐ: „TULAJ”) I. 1. 2. 3. 4. Közgazdaságtan elméletekből: Merkantilizmus és a fiziokraták A klasszikus közgazdaságtan Neoklasszikus elméletek Keynes hatása a közgazdaságtanra II. 5. 6. 7. 8. Nemzetközi kereskedelem és valutaárfolyamok A nemzetközi kereskedelem kifejlődésének okai Valutaárfolyamok és kiszámítási módjai Valutaárfolyam rendszerek Hume-i alkalmazkodási mechanizmus A nemzetközi munkamegosztás és szakosodás A nemzetközi munkamegosztás története A nemzetközi munkamegosztás okai Szakosodás az abszolút előnyök alapján A komparatív előnyök klasszikus koncepciója Heckscher-Ohlin-modell Heckscher-Ohlin-Samuelson Leontief-paradoxon 14. A protekcionizmus gazdaságtana 15. A protekcionizmus megalapozott a megalapozatlan indoklása III. 9. 10. 11. 12. 13. IV. 16. 17. 18. 19. A nemzetközi erőforrás áramlás és a transznacionális beruházások A nemzetközi munkaerő áramlás A nemzetközi

tőkeáramlás A transznacionális vállalatok A külföldi közvetlen tőkeberuházások hatása a befogadó és a tőkeexportőr ország számára V. 20. 21. 22. 23. A globális problémák Az ökológiai problémák A humán problémák A hagyományos közgazdaságtan problémái A fenntartható fejlődés 1 A gazdaság története Közgazdaságban felügyeli: erőforrások felhasználásával felállítanak árukat, szolgáltatásokat, hogy igényeiket ki tudják elégíteni Görögök: összegző, rendező dolgok; meg akarták magyarázni az okokat00 I. Hériodosz: i.e.7.sz. Görög gondolkodó volt. Az első olyan, aki komoly gazdasági dolgokat vetett papírra. Ő írta: „Munkák és napok”. A törzsi társadalomról szólt; redisztribúció: újraelosztás, reciprocitás: kölcsönösség. Azt vizsgálta, hogy ebből a törzsi társadalomból hogyan alakult ki más társadalom. „egyén éhségfélelme” – ez által egyéni gazdasági tevékenységre van

szorulva. II. Platón: i.e.4-5.sz. Szókratész tanítványa volt. A munkamegosztás gondolata megtalálható nála. Nem így nevezte, ezt mondta: minden embernek egy tevékenységet kell folytatnia. Mindenki azzal foglalkozzon, amire születésétől fogva alkalmas. III. Xenophón Platón kortársa volt. Ökonómia című műve jelent meg. Jelentései: - oekos: ár, gazdaság - oekos nomos: gazdaság szabályozása - oekos némeis: javakelosztása, elrendezése IV. Arisztotelész Rendező elvű, rendezte a görög tudást. Nagy hatást kelt az utókorra. Skolasztika nagy alakja. Nagy Sándor tanítója. Művei: Politika, Retorika, Mikhomakloszi etika Úgy gondolta, hogy a világ legfontosabb része a filozófia. 2 fajtája van: - elméleti: matematika, logika, teológia - gyakorlati: etika, politika, gazdaságtan Gyakorlati filozófia: 2 nagy intézmény van a görög gazdasági életben: 1. háztartás, család - hierarchizált volt - élén férfiak álltak, utána nők, fiatal

felnőttek – gyereket – rabszolgák - háztartás: önellátó: megtermeli saját szükségleteit (kremátisztika) felesleg: lehetett értékesíteni (kapélosz) 2. állam, polisz - gazdasági javak elosztása - szociális támogatás rendszere (színházpénz, gabona adományok) - közmunkák megszervezése (Akropolisz) - tengeri kereskedelem felügyelete: létszükséglet volt a gabona behozatala, ezért kellett uralniuk a tengert (kapélike) - hadizsákmányok elosztása - rabszolgák esetleges lázadásának elfojtása - ajándékozási rendszer felügyelete (metadoszisz) Arisztotelész szerint kétféle kereskedelem van: - természetes kereskedelem: olyan szükségletet elégít ki, amit másképp nem lehet - természetellenes kereskedelem: olyan igénykielégítés, mely mások kárára megy A pénz szerepe ugyanaz volt: - értékmérő funkció - forgalmi eszköz funkció - kincsképző funkció 3 fontos dolog határozza meg a termék árát: - munkavégzés - hasznosság -

hatalmi helyzet 2 Római jog: az európai jogrendet meghatározza, rá épül Gazdasági jog: eladó-vevő viszony, tulajdonviszonyok Tulajdonjog: - rendelkezés joga - használat joga - birtoklás joga - végső elfogyasztás joga Arab, iszlám: közvetítésben volt nagy szerepük az araboknak. India felől is jöttek gazdasági értékek: arab számok (ez indiai eredetű, csak az arabok által került Európába). Mátyás korában terjedtek el az arab számok, addig római számok voltak. Legjelentősebb arab tudós: Ibn Rushd (határszámítás). Sok európai egyetem arab mintára épült. Kereszténység, feudalizmus kora: - mindent a vallás határozott meg, így a gazdaságot is - a gazdaságot kimondottan etikai kérdésnek tartották - 1903-ban jelent meg először a közgazdaságtan tantárgy és tanszék, előtte az erkölcstan része volt - nem volt szokás, hogy az embereket pénzzel ösztönözzék - a Bibliával kellett harmonizálnia minden gazdasági eseménynek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


- munka szeretete - harcolnak a rabszolgamunka elítéléséért, megszűntetéséért Aguinoi Szent Tamás: - Mi az igazságos ár? – a befektetett pénzt kell visszakapni + befektetett munkák 3 nagy társadalmi réteg: arisztokrácia: nem volt vállalkozói szellem, kisajtolták a jobbágyoktól a hasznot, nem fejlődtek láthatóan jobbágyság: nem volt szervezettség kézműves: céhek; ne menjenek mennyiség irányába; inas-segéd-mester; mindent meghatároztak, saját érdekszférájukat védték Eredeti tőkefelhalmozás kora: (Marx) volt anyagi és szellemi oka. Anyagi ok: akkumulációs lavina, megjelenik egyfajta vállalkozás - nagy piaca volt a gyapjúnak - a modern szövőszék technikát átvették a Németalföldön - bérbe vették a jobbágyokat, hogy ők szőjenek és a földesúr húzott hasznot - Angliába is átmentették, ott nagy hasznot hozott - Benyomultak a nagyvárosokba, 1 milliós nagyvárosok jöttek létre Európában - A szállításra jöttek

komoly gépek (gőzmozdony, gőzhajó, gőzgép) - Meg kellett előznie egy fejlett, szabad, modern társadalmi rendszernek - Létrejött a kapitalizmus (Max Weber szerepe) - Angliában és az USA-ban fejlődik ki legjobban a kapitalizmus 3 1. tétel Merkantilizmus és a fiziokrácia Preklasszikusok (2 irányzat) Merkantilisták: - komoly elméletek megjelenése - kereskedelmi jellegű elméletek voltak - céljuk: minél több arany áramoljon be az országba - úgy áramolhatott be, hogy gyarmatokat szereztek, ehhez kellett tengeri flotta - voltak riválisok – állandó háborúskodáshoz vezetett - egy erős állam, és pénz kellett, hogy a versengést, háborúskodást bírja az adott nemzet - fontos szerepe van az államnak, lényeg, hogy arany áramoljon be, hogy lehet ezt elérni: a kivitelt kell megerősíteni ipai támogatása teremtsen munkalehetőségeket segítse elő a munkamegosztást M. Colbert Monchretien: 1615. – Politikai gazdaságtan W. Petty: a gazdasági

statisztika megalakulása fűződik nevéhez, az emberi tőke szerepét is felismerte Fiziokraták: - nem a vállalkozásban látták a javakat - hogyan változik a természet viszonya F. Quesnay: orvos volt; műve: 1758 – Gazdasági táblázatok. A gazdaságot összefüggő rendszerként ábrázolta. Hibája: túlzottan a mezőgazdaságot tolta előre, azt mondta, hogy az államnak ne legyen szerepe. („Laissez fair, Laissez passer” – minden menjen a maga útján) 4 2. tétel A klasszikus közgazdaságtan Klasszikusok, kiforrott kapitalizmus: - kiforrott, jól működő kapitalizmus 1. társadalmi, politikai előzményeknek kellett lenni, pl.: nagy francia forradalom, amerikai függetlenségi háború, ipari forradalom 2. gondolati előzmény: D. Defoe Bernard Mandeville: cél szentesíti az eszközt Benjamin Franklin: az amerikai gazdaság nyomán a puritán gazdasági erkölcs kidolgozója volt Liberális demokrácia: Grotius – népfelség elve, Spinoza – emberi

szabadság fogalmáról írt, Locke – minden ember egyenlő, Kant – „merj tudni”, ész szerepe. Adam Smith – közgazdaságtan atyja; - 1776 – Vizsgálódás a nemzetek gazdaságának természetéről és okairól - Néhány fontos megállapítás: 1. Az emberek alapvetően, eredendően hajlamosak a cserére, a kereskedelemre 2. „láthatatlan kéz” elmélete: - minden embernek a saját önös érdekét kell követni - van egy ismeretlen tényező, amely ezeket a munkálatokat a társadalom jóléte félé vezeti 3. az állam feladata minimális - csak azt szabad csinálnia, amelyeket a magánszféra nem, vagy rosszabbul csinálna - közvilágítás, szúnyogirtás, közoktatás ügye - védekezési intézkedéseket lát el - fellép a monopóliumok ellen 4. a forrása a gazdaságnak az emberi munka - az adott termékben mennyi munka fekszik benne- ez határozza meg az értéket 5. abszolút előnyök tana - mikor szabad egy országnak egy másikkal kereskedni - csak

akkor szabad, ha abszolút előnye van - ez a nemzetközi kereskedelem alapja 6. a munkamegosztás a nemzetgazdaságon belül - korábban céhek – mindenki elvégezte a teljes munkát - a részmunkával időt lehet spórolni - pl.: átállás más szerszámra - ezt továbbfejlesztette Taylor és Ford Malthees – népesedésről szóló tanai (úgy tévedett, hogy igaza lett) - ezt Angliában vizsgálták: 25 évente megduplázódik a népesség (mértani sor) - ez a harmadik világban lett igaz Ricardo - angol közgazdász - munkaérték elméletét fejlesztette tovább - komparatív előnyök tana Say - „minden termék megteremti saját pozícióját” - „minden kínálat megteremti a maga keresletét” Marx - voltak érdemei a közgazdaságtanban, de megadta a kapitalizmus bírálatát, jól látta a hibáit (gyerekmunka) 5 3. tétel Neoklasszikus elméletek Neoklasszikusok: - az a lényeg, mennyi hasznot hoz a munka nekem Marshall - mind a kereslet, mind a kínálat

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fontos - ennek bemutatására szóló ábra: a Marshall-kereszt - ő vezette be a „ceteris paribus” elvet (csak egy tényező mozog, a többi állandó) 6 4. tétel Keynes hatása a közgazdaságtanra New Deal: J. M. Keynes - az állam szerepének megerősítése a cél - az államnak a szerepe a kereslet erősítése - pl.: költségvetési politika, monetáris politika - a világon a gazdaság 30-40%-a az állam kezében van ma - megtakarítások, beruházások szerepe a gazdaságban - a gazdasági változások szerepe - fontosak a várakozások Monetarizmus: Friedmann - mindent a pénz kínálatán keresztül meg lehet oldani Ökológiai/alternatív gazdaságtan: - globális válságra ad választ - savas esők, vizek, termőföldek problémás helyzete - 1972-ben a Római Klub tagjai voltak az elsők, akik ezeket a problémákat felismerték - megoldások: fenntartható fejlődés elve, képviselői: H. Daily E. F. Schumacher 7 5. tétel A nemzetközi kereskedelem

kifejlődésének okai A nemzetközi kereskedelem pénzügyi kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 4. 1914-ig az arany jelenti a pénzt 1914-ig a pénzhelyettesítők átválthatók voltak aranyra – volt a pénznek belső értéke (arany állt mögötte) később: úgy kell termelni, hogy el lehessen adni kellenek olyan tárgyak, amelyeket más dologra át lehet váltani ez lett a pénz sok mindennel kísérleteztek (só, bőr) miért az arany, ezüst lettek a pénzek? – vannak tulajdonságai, ami csak ezeknek van: ritka tartós (nomád népeknél: bőr) könnyen osztható kis mennyiségben nagy értéket képvisel fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon jók (nem rozsdásodik) jól ötvözhető (bármilyen fémmel) savaknak ellenáll esztétikum zavar volt a pénzforgalomban az aranynál kellettek pénzhelyettesítők klasszikus pénzhelyettesítők: váltó bankjegy papírpénz bankszámlapénz 1. - Váltó: kötelezvény, amelyben az adós kötelezi magát, hogy a

váltón szereplőidőpontban megfizet egy összeget 4 dolog szerepel rajta: ki tartozik, mennyivel, mikor fizet, 2 tanú váltóforgatás: valamilyen módon tovább lehetett adni az írt váltót a bank egy olyan intézmény lett, amely ezeket a váltókat pénzzé váltotta – leszámítolás vagy diszkontálás így a jövőbeni pénzt jelenlegiben kifizeti a bank a bank nem annyit adott, mint amennyi a váltón állt meg kellett fizetnem a jövőbeni értéket, kamatot, kockázati és kezelési költséget diszkontkamat: ami kamatot a bank felszámít rediszkontálás – viszontleszámítolás: a kereskedelmi bankok (akik váltót számítottak be) ugyanazt csinálták a jegybankkal szemben, mint a magánszemélyek a kereskedelmi bankkal szemben 2. - Bankjegy: az államnak a saját nevére szóló váltója ugyanúgy működik, mint egy váltó, de nem volt rajta időpont 3. - Papírpénz: olyan pénzhelyettesítő, amely az állami adósságok finanszírozására szolgált

ezt meg kellett venni pl.: háborús időszakban – de az állam garantálta, nem érte kár azokat, akik megvették Bankszámlapénz: a látra szóló folyószámla-követelések összege a 18. század közepétől 1933-ig (klasszikusan 1914-ig) volt az aranystandard rend néhány fontos tulajdonsága: az arany, érme és tömb formájában közvetlenül funkcionált különböző pénzhelyettesítők vannak forgalomban, amelyeket a tulajdonos kívánságára a jegybankok a feltűntetett névértékben kötelesek voltak aranyra váltani az aranyat is, érmét is, tömböt is korlátlanul ki-be lehetett az országból vinni a belső pénz kibocsátást a jegybank aranykészletéhez kötötték - ez a 19. század végéig jól működött - kapitalizmus válsága 4. - 8 - 1914-ben megszűnt ez a rend később Angliában Churchill megpróbálta visszaállítani, de nem sikerült utoljára 1933-ban az USA-ban próbálták meg visszaállítani, de nem sikerült Bretton Woodsi

rendszert hozták létre 1944-ben új pénzügyi rendszert dolgoztak ki: aranydeviza rendszer lényege: nemzeti forgalomban egy kulcsvaluta volt, ami mögött arany állt: dollár a dollár lett az aranypénz a világpiaci árakat dollárban határozták meg a nemzeti kereskedelmet dollárban csinálták, a nemzeti hitelügyeket is a pénzügyi tartalékokat dollárban határozták meg cserébe az USA vállalta, hogy a dollárt korlátlanul átváltja aranyra, 1 gramm aranyat adott 1 dollárért ekkor az USA a világ aranykészletének 70%-át birtokolta az bizonyos szempontból sikeres rendszer volt a 2. világháborús károkat helyreállították, stb. másfelől nem: hosszan nem lehetett csinálni amikor egyes Nyugat-Európai országok megerősödtek, egyre több dollárhoz jutottak – dollár kiáramlás illetve USA háborúkba bonyolódott, ez is dollárkiáramlást eredményezett lecsökkent az USA aranykészlete emiatt, és leértékelődött a dollár 1970-ig működött ez a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rend – Nixon ekkor bejelentette, hogy az USA nem vált be dollárt ekkortól minden valutának csak képviseleti értéke van – nem belső értékű már a dollár a mai modern pénzrendszer: a mai pénz belső értékkel nem bíró, számítógépes műveleteken alapuló papíranyagú hitelpénz Valutapénz/Nemzetközi kereskedelem: - a nemzetközi kereskedelem kibővíti a kereskedelmi kérdéseket - a nemzetközi kereskedelem többrétegű fogyasztói kielégítettséget ér el – nagy ára van: környezetszennyezés (kamionkereskedelem miatt) - más a korlátozása: nagyobbak a korlátai a nemzetközi kereskedésnek - elvileg szabadon lehet kereskedni bármivel, de ez nem így van – protekcionizmus - a belföldi kereskedelemben van egy egységes pénznem, amit el kell fogadni – a nemzetközi kereskedelemben valuták vannak, amik átválthatóságát kell megoldani - jellemző, hogy mennyire nyitott – tehát a kereskedelem hányad részét teszi ki a GDP-nek - pl.:

ebből a szempontból: USA zárt; Ny-Európa nyitottabb - miért jön létre nemzetközi kereskedelem: természeti adottságok miatt ízlésbeli eltérések – fogyasztói preferenciák miatt ezáltal csökkennek a termelési költségek – olcsóbb behozni mint előállítani 9 6. tétel Valutaárfolyamok, és kiszámítási módjai Valutaárfolyamok: - más országok törvényes fizetőeszköze és az arra szóló követelések - mi az oka, hogy szükség van valutára?: az áru import miatt a másik ország szolgáltatásainak eléréshez a másik országba történő tőkeberuházás miatt egyoldalú átutalások miatt – pl.: támogatás, ajándékozás, segély miatt - a valutaárfolyamok adnak tájékoztatást mennyit ér az én pénzem más ország valutájához képest - Jelentései: 1. egységnyi B valutáért mennyi hazai A valutát kell fizetnem 2. egységnyi hazai A valutáért mennyi B valutát kapok 3. keresztárfolyam: 2 ország valutájának egymáshoz való

viszonyát úgy adom meg, hogy előtte mindegyiket C országhoz viszonyítva kiszámítom 4. reálárfolyam Valutapiac: - az a piac, ahol a külső országok valutáinak adásvétele folyik és ahol kialakulnak az árfolyamok - ha van piaca, van kereslete és kínálata - pl.: infláció van – csökken a dollár értéke a jenhez képest - a japán kereskedők így többet keresnek – kevesebb lesz az adott amerikai termék, ez a kereslet törvénye - ha nő a dollár értéke, több jent adnak érte – kínálat törvénye - lehetnek zavarok: valamelyik valuta inflálódik - hogy lehet egyensúlyt elérni ekkor? - ez vezet el a valutaárfolyam rendszerekig 10 7. tétel Valutaárfolyamrendek Valutaárfolyamrend: 1. rugalmas árfolyamrend - a piaci erők határozzák meg - a kormány nem ad meg konkrét valutaárfolyamot, ezt a piac határozza meg - pl.: 4 pezó 1 dollárért – túlkínálat pezóból - 2 módon lesz túlkínálat: kínálat lép a kereslet fölé, vagy

fordítva - hogy reagál rá a piac? - csökkenti a kínált mennyiséget, vagy növeli a keresletet, vagyis lerántja a pezót a dollárhoz képest – 6 pezó 1 dollárért - csökken a kínálat pezóból - USA-ban sokkal több pezót kaptak 1 dollárért 2. rögzített árfolyamok rendszere - az adott kormány határozza meg az átváltási összegeket - aranystandard rendszer volt ilyen - mindent az aranyhoz mértek - ez volt az aranyparitás - minden ország valutájának volt aranytartalma - pl.: 1 font: 7,3225g; 1dollár: 1,5047g - ez rögzítette a font és dollár értékét 11 8. tétel Hume-i alkalmazkodási mechanizmus D. Hume: alkalmazkodásmodellje - USA-ban infláció – csökken a kivitel Anglia felé, a behozatal nő - külkereskedelmi hiány alakul ki – több dolgot hozunk be, mint amennyit kiviszünk - ezt ki kell egyenlíteni – aranyat szállít az USA Angliába, az USA aranyat veszít, Anglia nyer - az USA-ban így csökken a pénzkínálat –

csökkennek az árak, ha csökkennek az árak, nő az USA exportja, importja csökken - így az USA fizetési mérlege helyreáll - tehát Anglia aranyat nyer – nő a pénzkínálata, nőnek az árak - az angol export drágább lesz, export csökken, az import nő - így Anglia fizetési mérlege is helyreáll (ábra) 3. szabályozott árfolyamok rendszere: - van olyan valuta, amelyik szabadon lebegtetett, van ami rögzített, van csúsztatott (kis országokban) - valutaövezetek: pl.: monetáris unió Európában - a kormányok be tudnak avatkozni a kereslet-kínálat rendszerébe - részt vesznek a valuta adás-vételében – valutaintervenciók (ábra) 12 9. tétel A nemzetközi munkamegosztás története Nemzetközi munkamegosztás 1. 2. az alkalmi cserékben keresendő kialakulásának oka – egyik árut kicserélték a másikra lehetett valamiféle kényszer is, ami kialakította jó dolog elcserélni egy árut a másikra érdemes ezt tervezetten, szándékosan is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


csinálni tehát egy bizonyos árut, dolgot azért kezdtek el gyűjteni, csinálni, hogy az el tudják cserélni – munkamegosztás első formája ebből alakult ki a nemzetközi munkamegosztás 2 módon történt kialakulása: spontán: egyes nemzetek közötti természeti adottságok közötti különbségek miatt pl.: Európába Kínából a selyem technikai tudás előnyös volt bizonyos országok rendelkeztek olyan árukkal, amelyek egyedülállóak voltak a piacon (kínai porcelán) kényszer útján: gyarmatok és gyarmatosítók között nyersanyagvadászat 13 10. tétel A nemzetközi munkamegosztás okai Kialakulásának okai: 1. az országok közötti természeti feltételek közötti különbség (éghajlat, talaj) 2. bizonyos termékeknél fennáll az ún. munkaráfordításbeli különbség 3. a termékek előállításánál fennálló alternatív költségek közötti különbségek (opportunity cost) 4. az egyes országok közötti termelési tényezőkkel való

relatív ellátottság közötti különbség (más a munka és a töke közötti ellátottság 5. az egyes országok közti technikai és műszaki fejlettség közti különbségek 6. a termékek életciklusának különböző szakaszaiban meglévő inputok közti különbség 7. külső gazdaságossági okok: szállításbeli közlekedésbeli kommunikáción belüli különbségek a környezetvédelem helyzete 8. fogyasztói szokásokban és preferenciákban megmutatkozó különbség 9. piacdifferenciálódás nyújtotta eltérő lehetőségek miatt 10. transznacionalizálódás miatt - 2 elmélet a nemzetközi szakosodás kialakulására: 1. abszolút előnyök elve – ez volt a legelső, speciális szituációkban még alkalmazzák 2. komparatív előnyök elve 14 11. tétel Szakosodás az abszolút előnyök alapján Abszolút előnyök tana: - Adam Smith nevéhez fűződik - van 2 ország: A, B; mindkettő 2 féle termék: X, Y - ha A ország olcsóbban tudja

előállítani az X terméket, a B pedig Y terméket, akkor A országnak X termékre érdemes szakosodnia, és ezt a terméket nemcsak saját maga, hanem B országnak is gyártani, B-nek pedig Yra érdemes szakosodnia - akkor járnak el jól, ha saját előnyükre termelnek, a másik termékhez cserével jutnak hozzá - A ország 1 óra alatt 8 terméket X-ből, Y-ból 2t csinál; B ország X-ből 1et, Y-ból 3at – A-nak X-ben, B-nek Y-ban van előnye - ez csak akkor éri meg A-nak, ha 8X-ért több mint 2Y-t kap, ill. B 3Y-ért több mint 1X-et kap (2X: 1Y – cserearány) 15 12. tétel A komparatív előnyök klasszikus koncepciója Komparatív előnyök tana: - Torrens és Ricardo dolgozta ki - olyan szituáció, amikor 1 ország mindkét termékben előnyös helyzetben van - melyikben van nagyobb abszolút előnye? Mi alapján lehet megállapítani? 1. relatív termelékenység: 2 relatív termelékenységű adat hányadosát összehasonlításával lehet eldönteni, mire

kell szakosodni. 2. relatív költségek alapján (ráfordítás) 3. bizonyos szigorú feltételek között az árak alapján - van néhány fogyatékossága: csak 2 ország több terméket vagy több termék 2 országot tud statikus jellegű tökéletes egyensúlyban tud számolni tökéletes piacokat feltételez csak egy termelési tényezőt vizsgál, a munkát 16 veszem. Két hányados 13. tétel Hecksher-Ohlin-modell Hecksher-Ohlin-Samuelson Zeontief-paradoxon Ezt korrigálni próbálta: Heckscher-Obein-modell: - ők bevonták a tőkét is a munka mellé - lényeg a partnerországok mennyire vannak ellátva munkaerővel és tőkével - 2 ország, 2 termék, 2 tényező lesz vizsgálva - egy ország akkor juthat előnyhöz egy másikkal szemben és az a másik is az egyikkel szemben, ha az országok a viszonylag bőven rendelkezésre álló természeti tényező intenzívebb felhasználást igénylő termék előállítására szakosodik Hechscher-Ohlin-Sammelson-tétel: -

a szakosodás és a nemzetközi kereskedelem eredményeként (anélkül, hogy a tényezők nemzetközi áramlása szükséges lenne) az egyes termelési tényezők ára, illetve költségszínvonala nemzetközileg kiegyenlítődik - tehát a szakosodás addig tarthat, amíg ki nem egyenlítődnek a relatív árak Zeontief-féle paradoxon: - az ’50-es években az USA külkereskedelmét vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy az USA gazdasága tőkeerős, varható az lett volna, hogy exportjában a tőkeerős termékek dominálnak - de! azt tapasztalta, hogy exportjában a munkaerőig termékek dominálnak 17 14. tétel A protekcionizmus gazdaságtana Protekcionizmus: - külkereskedelmi korlátozások léphetnek fel, ami miatt a szabadkereskedelem gátolva lesz - 3 ilyen van: Vám – Kvóta – Szállítási költségek Vám: - az importra kivetett adó - 2 féle vám van: 1. tiltó vám: a kormányzat ezzel el tudja érni, hogy azzal ne legyen értelme az adott

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


terméket behozni 2. nem tiltó vám: megnehezítik az importot, de nem teljesen lehetetlenítik el plusz 2 dolláros emelés: 6 dollár – nehezíti az importot, a hazai termelőknek ez jó (150 egység) ez keresletcsökkenést okoz, de 50 egységgel többet termelnek a hazai kereskedők 100 egység az import (250-150) Kvóta: - a kormányzat olyan beavatkozást tesz, hogy maximált egységet ad az importra - lehet tiltó kvóta – import - lehet kevésbé szigorú kvóta, amely csak nehezíti, de nem tiltja meg teljesen az importot - kvóta is erősíti a hazai termelést így - vám és kvóta különbsége: vám az importra kivetett adó, ami az államkasszába jut kvóta nem egyértelműen az államot erősíti, hanem azt, akinek haszna van az adott termékből Szállítási költség: - hasonló hatása van, mint egy vámnak, korlátozó hatása van - hatással van a belföldi piacon: emeli az árat, szűkíti a kereskedelmet - nem kormányzati tevékenység, hanem adottság -

vannak elveszett vámok (példa) 18 15. tétel A protekcionizmus megalapozott és megalapozatlan indoklása Protekcionizmus melletti érvek: A. Gazdasági érvek B. Gazdaságon kívüli érvek A. Gazdasági érvek: 1. Megalapozatlan érvek, indokok 2. Megalapozott indokok Megalapozatlan érvek: - divatosak - merkantilizmus irányait követi 1. vámérdekcsoportok elemei (lehet termelői) 2. az olcsó külföldi munkával való versenyzés 3. a munkaerőtől független az előny azonban a valóságban (komparatív előnyök elve) 4. megtorló vámok elmélete – ha valamely ország kivet valamilyen kvótát a „mi termékünkre”, mi is ezt tesszük az „övékkel” 5. az import-verseny korlátozására vonatkozó intézkedések. 3 intézkedés van a kormánynak erre: menekülési záradék (védekezési intézkedés, ha baj van) antidömping vámok kiegyenlítő vámok (ha egy másik ország támogatja import termékét, ezt mi nehezítjük) Megalapozott indokok: 1. a vámok

javíthatják egy ország nemzetközi cserearányait: - optimális vám: ami a hazai reáljövedelmet maximálni igyekszik - ezt a nagy ország kiveti – megemeli az árát a világpiacihoz képest - ezzel csökkenti a keresletet - ha csökkenti a keresletet, csökkenti az árat - tehát a nemzeti árakat leszorítja, az export árait növeli - pl.: USA kőolajbehozatalra vetett ki optimális vámot - így nőtt az ár a világpiacon – lecsökkentette a keresletét - ez a csökkenés az egész világpiacra kihat - ha csökken a kereslet – csökken a kőolaj világpiaci ára - ez minden termék árába beépül – növeli az exportárat - így kettős hatást vált ki 2. „kiskorú” iparágak védelme: - lehetnek olyan iparágak, amelyek ki tudnak teljesedni, hogy komparatív előnyt adnak - remélik, hogy ettől megerősödik az adott iparág 3. a vámok bizonyos körülmények között javítja a munkanélküliséget - emeli a belföldi árakat - a hazai vállalkozások be

tudnak kapcsolódni - így új munkahelyek jönnek létre - ezek ellenlépést szülhetnek 19 16. tétel A nemzetközi munkaerőáramlás Nemzetközi erőforrásáramlás (transznacionális vállalatok) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. a mennyiségi tényezők fontosak: föld munka tőke ebből a legmobilabb a tőke a munka is mobilis, de a bevándorlási, letelepedési törvények korlátozhatják a föld, természet immobilis további tényezők a szellemi tőkeáramlás tudományos kutatás – fejlesztés kapacitása technológiai-technikai ismeretek szabadalmak vállalkozói képességek (vállalatvezetés, menedzselés) információáramlás kultúraáramlás sportkapcsolatok, sportpolitikák terjedése Nemzetközi munkaerőáramlás, migráció: Fajtái: 1. magasan képzett munkaerő áramlása: - szellemi dolgozókat jelent leggyakrabban - brain drain - egy ország szellemi elitjének egy részét külföldre csábítják - az USA-ban ez igen magas 2. tudatlan,

szakképzetlen munkaerő családdal együtt történő áttelepülése véglegesen: - jó részük menekült – menekültstátusz kérése politikai okok miatt 3. család nélkül átmenetileg külföldön tartózkodó és onnan rendszeresen hazajáró munkaerő - korlátozott idejű munkavállalás 4. illegális betelepülő és munkát vállaló - feketén vállal munkát 5. különböző okoknál fogva ideiglenesen vagy véglegesen külföldre menekülők áramlása - politikai, vallási okokból Okai: 1. menekülés - valami elől menekülnek - pl.: természeti katasztrófa elől, járványok elől, éhínség, faji megkülönböztetés elől, politikai okokból, stb 2. a család számára jobb körülmények teremtése - jobb, egészségesebb éghajlat - jobb iskolák, képzés - ezt a magasabb jövedelmek, illetve a jobb adókörülmények okozzák 3. családegyesítési szándék: - vegyesházasság miatt 4. kalandvágy: - idegen tájak, kultúrák megismerése miatt 5.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


személyes érvényesülés - önmagára találás - tehetségkifejtés más országokban Külföldre távozás költségei: - elvesztett jövedelem - új környezetbe való beilleszkedés költsége - új életmód, új törvények elsajátítása 20 - egyfajta kockázat költsége – jó lesz-e, hogy külföldre megyek vagy sem Külföldre távozás hasznai: - magasabb jövedelem - jobb TB rendszer - jobb adórend - jobb lakáshelyzet - jobb közbiztonság - jobb iskolák – elhelyezés - - ha a haszon nagyobb, mint a költség, megéri külföldre távozni fő iránya: a kevésbé fejlett, munkaerőbőséggel rendelkező, alacsonyabb bérszínvonalú és relatíve tőkehiányban szenvedő országok felől folyik a tőkeáramlás a fejlett, munkaerővel rendelkező, magasabb bérszínvonalú, tőkés országok felé ez a valóságban nem így működik, csak tökéletes körülmények között megoldások: külföldre áramló, ideiglenes vendégmunkások jövedelmének

hazautalása bevándorlók jövedelmének plusz megadóztatása – anyaországnak jár 21 17. tétel A nemzetközi tőkeáramlás Nemzetközi tőkeáramlás 4 formája van: 1. kormányhitelek 2. nemzetközi szervezetek által nyújtott segélyek és kedvezményes kölcsönök 3. külföldi, közvetlen tőkeberuházások 4. portfólióberuházások Külföldi közvetlen tőkeberuházások: - olyan módon fektetünk be külföldön, aminek sorsában a tőkeberuházónak szerepe van - pl.: külföldi leányvállalat alapítása esetén - irányítom és ellenőrzöm a tőkét Portfólióberuházások: - külföldi értékpapírokat, részvényeket vásárolok - tisztán pénzügyi dolog - e 2 csoport indítékai: a. portfolióberuházásoknál: magasabb tőkehozadék megszerzése kockázat diverzifikálása (megosztása, csökkentése / olyan értékpapírokat veszek, amelyek egymás ellen hatnak) b. külföldi közvetlen tőkeberuházásnál: magasabb tőkehozadék megszerzése

kockázat diverzifikálása (felvásárol egy céget) anyavállalatok szerepének – gazdasági szempontból – erősítése = aggregált profit emelése piacok megszerzése, megtartása a régieknek 22 18. tétel Transznacionális vállalatok Transznacionális vállalatok: nemzetközi vállalat: - legalább 2 szuverén állam vagy ezek illetékessége alá tartozó vállalat közös tulajdonaként vagy együttműködés irányítás és ellenőrzés feltételével hozták létre úgy, hogy a tulajdonjogok és az illetékességek szerződésben rögzítettek multinacionális vállalat: - olyan vegyes tulajdonú vállalat, amelynek különböző állampolgárságúak a részvényesei, viszont amelynek az irányítása és az üzletpolitikája egységes transznacionális vállalat: - olyan vállalat, amelynek működése (leányvállalatok révén, bedolgozó cégek révén) egyszerre több nemzetgazdaságra terjed ki, tőketulajdona lehet multinacionális és nem multinacionális

- működése globálisan a globális optimalizálásra orientált, és elsősorban az anyagazdaságban lévő bázis érdekei által meghatározott szupranacionális vállalat: (nemzetek feletti) - az állampolgári hovatartozástól független a vállalat - működésüket nemzetek feletti érdekek határozzák meg Motivációk a transznacionális vállalatokra: 1. ezek révén bizonyos specifikus előnyökre tesznek szert 2. a már meglévő előnyök kisajátítása, monopolizálása 3. bizonyos hátrányok leküzdése Előnyök szerzése: miből adódhatnak előnyök: földrajzi okokból, adottságokból tényezőellátottságban való differenciákból eltérő kulturális értékekből piaci struktúrák és mechanizmusok fejlettségének különbségéből - mi okozza az előnyt ezek révén közgazdaságilag a piac tökéletlenségei (vámkorlátok, monopóliumok, letelepedési engedélyek) a spontán piaci mechanizmus működésképtelensége (láthatatlan kéz elmélete) a

világban adottak a már meglévő árupiacok, tőkepiacok - korporációs rendszeren keresztül előnyök szerzése – szabadkereskedelem hiányából hiányosságok kezelése így - 2 fajtája van a korporációs rendszernek a. horizontális: ugyanannak a terméknek a gyártása zajlik egy időben különböző nemzetgazdaságok leányvállalataiban Konglomerátumszerű is lehet – szorosan egymással össze nem függő termékek gyártása folyik a leányvállalatokban b. vertikális: a termelés teljes spektrumát osztja el az előállítástól az értékesítésig a leányvállalatok között (egymásra épültség) ami az egyiknek végtermék, a másiknak kezdő termék - a korporációs rendszer előnyei: a vállalat profitrátája növekszik: kiszámítása Pi’=(TR-TC)/K bizonyos költségek csökkenését lehet elérni (pl.: olcsó munkaerővel) hatékonyságnövekedés érhető el megtérülési idő elérése összvagyon növelése a vállalat piaci részesedése

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bővül a piaci kockázat csökkenése - mihez kapcsolódnak az előnyök / hozadéknövekedés: 1. a természeti vertikum a nyersanyaghoz és energiabázishoz kötődő része (pl.: gyarmati rendszer) 2. olcsó munkaerő alkalmazása 3. termelési technológiai bázisához (hardver, szoftver) 1. - 23 4. 5. 6. 7. 8. 9. a termék életciklusához a termelés méretgazdaságossága a vállalati tevékenység finanszírozási bázisa az értékesítés pillanata (protekcionizmus) a vállalati tevékenység információs bázisa az irányítási és ellenőrzési mechanizmushoz - a transznacionális vállalatok külföldi beruházásainak 4 fő típusa: a. erőforrások megszerzését célzó beruházások (pl.: munkaerő, szellemi tőke, természeti tőke, természeti beruházás, infrastruktúra) b. piac megszerzésére irányuló beruházás c. hatékonyság növelésére törekvő beruházás (hatékonyság: eredménytelen ráfordítás) d. stratégiai előny megteremtését

célzó beruházások Meglévő előnyök kihasználása, megőrzése: méretgazdaságosság előnye és a piaci erőviszonyok előnye technológiai fölény kutatás-fejlesztés birtoklása a gyártott termék minőségében, piaci bevezetettségében lévő előny információs adatszerző lés szolgáltató monopolhelyzet piaci részesedés nagysága értékesítési és kooperációs hálózat szervezettsége pénzügyi előny (tényleges rendelkezésre álló, illetve mobilizálható finanszírozási források) kormányzati politikai befolyásolásának lehetősége - ekkor 3 lépés közül választhat: 1. hazai terméket, illetve exportot bővíti 2. külföldi tőkeberuházásokat folytat és külföldi leányvállalatokat létesít 3. ezeket a technikai előnyöket „licence” formájában értékesíti - transznacionalizációs előnyre törekszik: 1. versenytársak piacra lépésének megakadályozása vagy hátrányosabb piaci helyzetbe való kényszerítése 2. olyan

vállalati stratéga létesítése, ami az állam által nyújtott védelemre épít, illetve a kormányzati döntések befolyására épít 3. olyan vállalati stratégia, ami azokra az objektív tényezőkre épít, melyek természetszerűen meg vannak (pl.: domináns vállalkozások államilag támogatott ellenlépéseket tudnak tenni) 2. 3. Hátrányok leküzdésének az indítéka - hiányzó nyersanyagok és energiaforrások külföldi forrásokkal való kiegészítése - gyenge tőkeerő vagy valutahelyzet miatt külföldi leányvállalat lévén valutához lehet jutni - anyaországi szigorú környezetvédelmi és adóztatás miatti menekülés - gyengébb a versenytársak szolgáltatási hálózata - kulturális ismeretek elsajátítása 24 19. tétel A külföldi közvetlen tőkeberuházások hatása a befogadó és a tőkeexportőr ország számára Külföldi tőkét befogadó országok előnyei: - a gazdasági fejlesztés finanszírozási forrásait bővítheti - a

foglalkozási lehetőségek bővítése - korszerű, fejlett technikához való hozzájutás - vállalat szervezési és irányítási módszerek megismerése (pl. elszámolási rendszerek) - külpiaci kapcsolatok fejlesztése - nemzetgazdaság makroszintű hatékonyságának javulása - a világgazdasági alkalmazkodóképesség növelés Külföldi tőkét befogadó ország hátrányai 1. a tőkeáramlás veszélyeztetheti az adott ország autonómiáját: a. függőség emiatt b. hazai vállalatokat kiszorítják c. befolyást gyakorolnak az adott ország gazdaságpolitikájára d. pl.: a kormány hitelpolitikáját lehetetlenné tudják tenni e. ezek a transznacionális vállalatok marketingtevékenységükkel jelentős mértékben befolyásolni tudják, illetve a nem kívánt irányba tudják terelni a befogadó ország fogyasztói struktúráját 2. nehezen adaptálható, sok probléma van vele, vagy idejétmúlt technológia jön be 3. a transznacionális vállalatok elszívják

a munkaerőt, a szellemi tőkét, és a kutatási kapacitásokra is ráteszik a kezüket 4. lobbytevékenységnél, gazdasági súlyánál fogva olyan kedvezményeket tudnak kiharcolni a transznacionális vállalatok, amilyet a helyiek sohasem – helyiekkel szemben diszkrimináció A tőkeexport országok előnyei: 1. a külföldi befektetéssel szerzett tulajdon révén ellenőrzést nyer a tőkeexportőr az ottani erőforrások felett 2. egy külföldön végzett tevékenység folytatásával együtt jár egy exportnövekedés 3. a külföldi leányvállalatok működéséből származó jövedelmek egy részét is az anyaországból származó javakra fogják elkölteni (menedzserek, szakértők fogyasztási dolgai az anyaországból) 4. az idegen országban az adó exportált és az ott beruházott tőke profitrátája magasabb, mintha otthon fektették volna be – nagyobb haszon Tőkeexport országok hátrányai: 1. külföldön való tőkeberuházás csökkentheti az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


anyaország adóbázisát 2. olcsóbb külföldi munkaerőforrás felhasználása miatt elképzelhető, hogy az anyaországban foglalkoztatási problémák lesznek 3. a tőkeexportálás folyamatosan a kihelyezett leányvállalatnál a kutatás-fejlesztés miatt- a hazait elhanyagolják 4. gyorsabban fejlődnek a tőkét befogadó országok a külföldi tőkeberuházások révén csökkennek a korábbi exportlehetőségek 5. a tőkeberuházások és a tőkét befogadó országok technikai előnye következtében a tőkeexportőr ország elveszítheti technikai fölényét A fejlődési egyenlőtlenségek - globalizálódás folyamata - nemzetközi gazdasági rend intézményei - globális problémák Egyenlőtlenségek okai: 1. a világ szabályozásában nincsenek olyan mechanizmusok, melyek az egyenlőtlenségek kiküszöbölését szolgálják 2. azért nincsenek ilyen mechanizmusok, mert nincs olyan, aki ezeket a szerepeket ellássa - megindult a világ globalizálódása, a

világgazdaság valamennyi országra, kiterjedő, szerves rendszerré válik a globalizáció része az interdependenciák (országok kölcsönösen függnek egymástól) kialakulása globális problémák 25 - 1. 2. 3. 4. nemzetközi gazdasági rend: vannak elvek, szabályok és intézmények, amik együttesen a világgazdasági folyamatok és viszonyok rendezésére szolgálnak az a gazdasági rend, ami ma uralkodik - 2. Világháború után jött létre 4 alappilléren nyugszik. aranydeviza rendszer (Bretton Woods) Nemzetközi Valutaalap (IMF) Nemzetközi Újjáépítési- és Fejlesztési Bank (IBRD) – Világbank (WB) Általános Vámtarifa –és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Globális problémák Definíció: olyan gazdasági, társadalmi és környezeti jelenségek és folyamatok, amelyekre jellemző, hogy: - hatásuk nem szűkíthető le lokális szintre, hanem a Föld egészére kiterjednek - az emberiség jövőjét katasztrófák sorozatával fenyegetik -

elhárításuk vagy kezelésük is csak globális méretekben, a föld egész népességének összehangolt együttes cselekvési programjával valósítja meg 26 20. tétel Ökológiai probléma 1. 2. 3. 1. 2. 3. 4. 5. a gazdaság és a természet konfrontációja 3 ilyen kapcsolat lehet a gazdaság és a természet között: a gazdaság erőforrásokat vesz ki a természetből a maga számára – probléma ha ez túlzott! valamiféle kibocsátást juttat vissza a természetbe – probléma a nagy mennyiségű visszajuttatás! a gazdasági beavatkozások strukturális változásokat idézhetnek elő a természetben – fajok halnak ki! ilyen ökológiai problémák: klímaváltozás: felmelegedés, üvegházhatás ózonpajzs sérülése: emiatt veszélyes UV anyagok jutnak a földre faszilis, meg nem újuló energiahordozók kérdése (kőolaj, földgáz, szén, víz) savas esők problémája természetes vizek problémája (édesvíz, tengerek) Édesvizek problémája: - van

párolgása - a meglévő készletek egy része nagy mennyiségben természetesen olvad - talajvíz fogy: a mezőgazdaság nagy mennyiségű vizet fogyaszt, a fejenkénti vízfogyasztás is megnőtt - ez nemzetközi konfliktusokat szülhet – migráció oka is - a vizek szennyezettsége is probléma – ipar miatt Tengerek és óceánok problémája: - szennyezettségük nagy - állatfajok kihalnak emiatt (korallzátonyok) - kőolaj, vegyipar melléktermékei jutnak a tengerekbe - meg tud újulni a halállomány, de nem mind 6. 7. 8. 9. erdők pusztítása: a föld „tüdeje” az állatvilág 80%-a itt él a talaj megkötésében fontos – talajenodáció esztétikai szempontból is fontos légszennyezés: ipari forradalom óta megváltozott a levegő tisztasága nőtt a CO2 szint a levegőben az ipar nagy mennyiségekben bocsát ki ilyen anyagokat energiahordozók égetése során kerül CO2 a levegőbe 1997. Kyoto-egyezmény: CO2 kibocsátás csökkentése 2010-re ez nem

sikerült, mert az USA nem ratifikálta alternatív energiahordozók, amelyek nem bocsátanak ki CO2-t, elenyészők cél 2015-2020-ra növelni az alternatív energiahordozókat talajszennyezés és erózió: pusztulás esetén nem lehet pótolni több ezer km2-nyi terület pusztul el évente 102 cm talajképződéshez több száz év kell, ha most leállunk a pusztítással mitől pusztulhat: elsavanyodás miatt, pH érték csökken a gombaölőszerektől biodiverzitás csökkenése: biológiai sokféleség csökkenése állat-, növényfajok kihalása – újak előtérbe kerülése minden órában kihal egy állatfaj (rovarfaj) élőhelyek tönkretétele ebben fontos szerepet játszik 27 21. tétel Humán problémák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. túlnépesedés problémája szegénység – gazdagság: Észak (gazdag) – Dél (szegény) ellentéte a föld lakosságának 20%-a birtokolja a 80%-át az összes erőforrásnak GDP mennyiségével mérik a leggazdagabb országokban

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


32ezer dollár/fő/év legszegényebb országokban pár száz dollár/fő/év nagy embertömegek vándorolnak emiatt el lakhelyükről (pl.: USA – Mexikó, vándorlás USA felé) urbanizációs probléma: manapság a lakosság több mint fele él városokban középkorban megindult városodás problémái már akkor megmutatkoztak (járvány terjedése) ma más problémák is vannak bádogvárosokban higiéniai problémák Mexikó, Rio de Janeiro nagy lakosságú városok; vannak elitnegyedek, arrébb nyomor található szociológiai problémák a nagyvárosokban fegyverkezés, fegyverkereskedelem: a 2. Világháború óta fegyveres harcban több 10 millió ember halt meg atomfegyverek problémája emberi jogok és az alapvető emberi szükségletek korlátozása: női diszkrimináció (iszlám) fejlett világokban nem így van faji üldöztetés problémája (kurdok üldözése) vallási megkülönböztetés alapján – iszlám fundamentalizmus, buddhisták üldöztetése politikai

megkülönböztetés – nagy számú kubai menekült ügye, Kína rabszolgaság intézménye – 1870 körül ezt az ENSZ betiltotta országhatárokon át terjedő betegségek (AIDS, Ebola) menekültáramlatok (háborúk elől) Világméretű bűnözési hullám, terrorizmus Maffiák és kábítószer kereskedelem Az ökológiai problémák története (környezetgazdálkodás) 3 korszak van: 1. harmónia korszaka: - az emberiség még nem tudott és, vagy nem akart annyi kárt tenni – a generációkra gondolt maga után - természeti népek időszaka – természet kihasználása 2. harc korszaka: - a mezőgazdaság megjelenésétől indul - természet legyőzése a lényeg – intenzív öntözéssel - ez a talaj kimerüléséhez vezet - az egész Mediterráneumban jellemző volt - ipari forradalom – szén felhasználása – komoly erdőpusztítások - folyók szennyezése - globális problémák kialakulásának korszaka ez - a 2. Világháború után fellendülés -

technikai fejlődés - műanyagipar fellendülése (nylonharisnya ’50-es évek) - atomenergia-felhasználás - pénzügyi viszonyok megváltozása (Bretton Woods) 3. rádöbbenés korszaka: - ’50-es évek vége, ’60-as évek eleje - a Föld védelme – „Csak egy Földünk van!” - ODT növényvédő szer – brutális hatásai vannak - ezt nem tudja lebontani a természet - ezek a szerek nem tudnak kiürülni - mindez népbetegséghez vezetett 28 - - - - 1968-69 Római Klub megalakulása: tudományos igényű volt – természeti problémákra válasz 70-80 db világ vezető tudósa, művésze hozta létre ezt cél: figyelemfelhívás összegyűjtötte, feldolgozta, közzétette az ezzel kapcsolatos dolgokat innentől kezdve felfigyeltek a környezeti problémákra – kormányok pénzt különítettek el erre 1972. Stockholm – Világkonferencia: fejlődő országok ezen nem vettek részt szocialista országok sem mentek el rá Beindultak környezetvédelmi

mozgalmak – Greenpeace ’70-es években működött a leginkább a Római Klub – 6 világ felmérést tett nagy, Nobel-díjas tudósok csatlakoztak ehhez a mozgalmakhoz (Gábor Dénes) jöttek a nagy konferenciák, de ezek csak ajánlás jellegűek ’80-as évek: fenntartható fejlődés gondolata Brundtlana miniszter asszony vezetésével alakult 1987-ben adott jelentése: „Közös jövő” fontos a fenntartható fejlődés olyan módon kell kielégíteni a jelen igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációit felbuzdult a világ ezen, 1992. Rio de Janeiro – Világkonferencia (sok ország kormányfői szinten képviseltette magát azóta helyet ilyen módon folyik tovább nehéz eredményt elérni Ökológiai lábnyom: - eszköz kell a környezeti problémák mérésére - ennek lett a neve az ökológiai lábnyom - W. Rees – M. Wackernagel dolgozták ki ezt a módszert - ’70-es évek elején indult be a dolog - nay adathalmazt kellett feldolgozni - ez

modellnek számít ma is – reformgondolat - eredményeik figyelemre méltóak - azt a termékeny víz és földmennyiséget értjük alatta, amire szükség van az összes erőforrás megtermeléséhez és elnyelhesse a hulladékot = ökológiai lábnyom - ha ez az ország területénél nagyobb, akkor ez az ország a Földdel szemben rablógazdálkodást folytat - az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy népesség mennyire függ más tájaktól Mérése: 1. statisztikai adatokkal meg kell becsülni, egy átlag polgár mennyit fogyaszt egy adott cikkből (fc=össz.fogy./népesség száma; ktg/fő) 2. annak megbecsülése, hogy ez az átlagpolgár a fogyasztás során mekkora földterületet sajátít ki (kfc=fc/Pfc; ha/fő) 3. ökológia lábnyom teljes kiszámítása (ö.l.= össz.kfc) 4. egész ország ökológiai lábnyoma (Ö.L.= össz. X öl.) 29 22. tétel Hagyományos, jelenkori közgazdaságtan problémái: - paradigmaváltás következett be ezt mindig egy

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nagy probléma hívja elő (kell egy új paradigma) sok probléma jön mindenhonnan manapság (ez valami újat hoz) néhány probléma merül fel a tudományt nem lehet a tárgyszintről megítélni, ehhez a metaszint kell a tudományágak a metaszint által vannak lefordítva, ebből merít (pl.: nyelvtudomány) Mi az élet célja? Mi az emberiség célja? maga a közgazdaságtan a filozófia része volt régen – nem volt külön tudományág 1903-ig nem volt önálló közgazdaságtan – változik a közgazdaságtannak középtájon kell elhelyezkednie a tudományok között a közgazdaságtanban is fontos a metaszint ez 3 problémát hoz elő: Mi a tárgya? Mi az értékválasztása? Módszere? Tárgya: - pénzközvetítéssel megvalósult akció - ha tágabban nézem a gazdaságot, ezek a monetáris tevékenységek csak a jéghegy csúcsai - nagyobb értéket kapunk a háztartások és a közösségek pénz nélküli gazdálkodásában - ettől még nagyobb a természet: kb.

33x10 12-en dollár/év Értéke: - 2 szemlélet 1. nem tulajdonítunk neki árat – P=0 2. P>0 –van valamilyen ára - a természet ingyenességének problémái: Hordin: „Közlegelők tragédiája” című műve egyre több közgazdász van, aki megpróbálja a közgazdaságtant kritika alá vonni egyre több az érv, az információ Zsolnai László írásai Hagyományos közgazdaságtan problémái: 1. a tudomány tárgya: mivel foglalkozik 2. értékmódszere 3. értékválasztása 1. Hagyományos közgazdaságtan tárgya - monetarizált, pénz közvetítésével (foglalkozó) lejátszódó folyamatokkal foglalkozik - természeti javak ára, ármegállapítása - ingyenes javak-közlegelők tragédiája - p=0 - ma mindent a kereslet és kínálat dönt el Javak: Elsődleges: - természetben előforduló javak: megújítható (búza, gyümölcsök), megújíthatatlan (nincs eszköz, mód rá pl. kőolaj) Másodlagos: - ember által előállított javak: áruk,

szolgáltatások - gondolat megalapozója: E. F. Schumacher - ő a modern közgazdaságtan atyja - modern felfogás: a pénz elvileg végtelen, de a föld véges Makrogazdasági mutatók: 30 GDP: bruttó haza termék: - 1 év alatt egy adott ország területén belül előállított, megtermelt javak, szolgáltatások értéke dollárba kifejezve GNI: bruttó nemzeti jövedelem (régebben GNP): - 1 év alatt a nemzetállam állampolgárai által megszerzett jövedelem, megtermelt javak, szolgáltatások - legfejlettebb ország: GDP/fő: 30.000 dollár - legszegényebb: GDP/fő: 400 dollár - a GDP azonban sok mindent nem már, ami közgazdaságtanilag fontos GDP problémái: Bizonyos tényezőket nem vesz figyelembe: - háztartáson belüli munkavégzés - háztartások közötti munka és termékcsere - természeti szolgáltatások - emberi tőke (emberekben rejlő képesség potenciál: tudás, gyakorlat, stb.) - életminőség (munkahelyi, otthoni, stb.) Bizonyos tényezőket

figyelembe vesz, de nem reálisan - perköltségek - bűnözés - egészségügy Megoldás: - GDP korrigálása - NEW (exonomic) mutató=nettó gazdasági jólét - Nodhaus-Tolin (2 Nobel díjas közgazdász, ők dolgozták ki ezt a mutatót - kiindulási alap: GDP, ami adott, +- korrigálási tényezők - a fejlett országokban az 50-es évektől kezdve megkettőszereződött, megháromszorozódott a GDP. - ISEW = fenntartható gazdasági jólét indexe - szintén a GDP korrigálása szolgáló mutató - Világhírű közgazdászok: Cobb-Dally - alap: személyi fogyasztás - pl.: környezeti károk, reklámköltségek - 70-es évekig lassabb ütemben növekedtek, utána visszaesik - 70-es években volt a legtöbb lehetőség Alternatív mutatók: - Kornay János: magyar közgazdász - egy szám csak egy átlag - ebből még nem lehet következtetni - nem lehet mindent összevetni - bizonyos tényezőket szét kell szedni - HDI=Emberi Fejlődés Indexe (Human Development Index) - ENSZ

kutatócsoport dolgozta ki indiai közgazdász elgondolásai alapján, aki 1998-ban Nobel-díjat kapott: Amartya sem. - 3 tényezőt vizsgál: 1. születéskor várható élettartam 2. iskolai szint 3. anyagi javak bősége (mennyire részesül a javakból az illető) - Victor Anderson több mutatót használ: 1. iskolába járók aránya (fiú, lány, külön kell venni pl. arab országokban) 2. írni-olvasni tudás 3. munkanélküliségi arány 4. étkezési kalória-bevitel a szükség mennyiség %-ban 5. tiszta ivóvízzel ellátott népességarány 6. telefon ellátottság 7. a háztartások legfelső és legalsó arányának szám, utolsó 20%-ban 8. 9. gyermekhalandóság 10. erdőpusztulás mértéke 11. CO2-kibocsátás mértéke 12. népesség átlagos növekedési rátája 13. működő atomreaktorok (nagy probléma a hulladék anyag tárolása, ami még akár több ezer évig is sugároz) 14. termelés intenzitása 31 2. Értékválasztás: - hagyományos

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


közgazdaságtan értékválasztása a materiális fogyasztás növelése 3. Módszer: - hagyományos közgazdaságtan esetén Pozitivizmus - teljes objektivitásra való törekvés - leírja objektíven érzelmektől, értékektől mentesen mi van, mi lesz - Descartes-i fordulat - A közgazdaságtan mentes az etikai kérdésektől - Machiavelli: „cél szentesíti az eszközt” politikát leválasztja az etikától méhek meséje: méhtársadalmat ír le a politikában nincs etikai kérdés a profit növekedése érdekében minden megengedett 32 23. tétel Fenntartható fejlődés - nem minden gazdasági növekedés jó – lehetnek olyan hátrányok, amik lehúzzák a fejlődést 60-as években ennek voltak jelei 1968. nagy fordulat: római klub: tudatos erővel, közvéleményt figyelmét megragadták korlátozni kell a fejlődést Aurelio Peccei alapította Rómában a Római Klubot függetlenül, alapítványi pénzekből jött létre a globális problémák

természetéről tudományos igénnyel beszéltek- „mit hoz a jövő?” ha jövőkép rossz jövőt jelez, változtatatás kell világmodelleket alkottak: mi várható, hogyan néz ki az emberiség jövője jelentéseket alkotott: 1. 1972: RK-1 növekedés határai: - D. Meadows volt a vezetője - ez számítógépes modell - ehhez visszamenőleg 4 pontos adatokat adtak meg: (pl.: népesség száma, az ipari és mezőgazdasági terméket, természeti erőforrások készletei, környezet szennyezés mértéke) - fontos ezek egymásra gyakorolt hatása - 1900-1970 között tényadatokat mértek - 2100-ig megpróbálták ezekből az adatokból a jövőt kiszámolni. - egyre gyorsuló növekedést mutattak az adatok, kivéve a nyersanyagkészlet - 12 különféle terv készült erre - 2 szélsőhelyzet lehet a. ha maradnak a trendek - a nyersanyagkészletek csökkenni fognak - egy darabig növekedés lesz, majd drasztikus csökkenés, krízis - a földnek van egy határa eltartó

képességben b. mindent megváltoztatnak - gyengesége: nem tudott differenciálni - regionális különbségeket nem tudott érzékelni - nem tudta kezelni a világ bonyolultságát sem - nem lehet a múltból a jövőre következtetni - előnye felhívta a világ és a kormányok figyelmét a globális problémákra 2. 1974: RK-2: Fordulóponton az emberiség - Mesanovic-Pestel dolgozták ki - differenciálni kezdtek - beosztották 10 övezetre világot fejlettség szerint- ebből is akartak egy egészt létrehozni - régiónként különböző időben és mértékben következnek be a változások - 2 dologban látták a kiutat: a. organikus fejlődés b. az emberi tudat megreformálása - ki kell alakítani felelősségtudatot az emberiségért - úgy fogyasztói magatartás kialakítása - takarékos szemlélet kell - természet kímélése - a jövő generációért érzett felelősség 3. 1975 RK-3: Nemzeti rend átalakítása - Tibergen (Nobel-díjas közgazdász) a kidolgozó

- a föld és a gazdaság jövője attól függ, hogy a világban fennálló egyenlőtlenséget hogyan sikerül megváltoztatni - ezt meg kell próbálni megszűntetni: a. gazdasági reformok és támogatások kellenek a fejlődő országokban b. nemzetek feletti szervezet kell ehhez - ehhez az ENSZ gyengekezű - utópisztikus ez a jelentés 4. 1976 RK-4: Hulladékkorszak után 33 - Gábor Dénes a vezető - azt vizsgálta, hogy a tudás és a technika hogyan tudja befolyásolni a fenntartható fejlődést - biztos korlátozott mértékben megoldást hoz, de nem mindenre: ez a megállapításuk - pl. népességszaporodást nem tudja - nemzetközi egyezmények, új intézmények kellenek 5. 1977: RK-5: Célok az emberiség számára - melyek az emberiség azon céljai, amelyre képesek áldozni - miről hajlandóak lemondani - biztonság, béke, szolidaritás világ kell - ehhez 2 dolog kell a. világméretű kooperáció b. új gazdasági világrend 6. 1979: RK-6: a tanulásnak

nincsenek határai - az egész probléma nagyon komplex - erre nem vagyunk felkészülve - sosem volt ilyen helyzetben az emberiség - nem volt ekkora technikai felkészültség - új problémafajtára fel kell készíteni az embereket - ehhez tanítás, tudati átalakítás kell - mert nagyon sokan ezt fel sem fogják - innovatív tanulás kell - olyasfajta tudás kell, ami jövőorientált - lassú változáshoz most nincs idő- minden egyes embert erre meg kell tanítani - ez kissé utópisztikus - a növekedésnek korlátai vannak - ehhez olyan gazdasági fejlesztés kell, ami számos a korlátokkal - erre találták ki a fenntartható fejlődés fogalmat - ezt a nemzetközi termelésvédelmi Unió használta először - 80-as években bement a köztudatba - 1984: ENSZ közgyűlés létrehozott egy Környezet és Fejlődés Világbizottságot - Brundtland- ebből jelentés - Záng István magyar ökológus is benne volt - az volt a feladatuk, hogy az ezredfordulón és az azt

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


követő időszakra mi várható, illetve az új kihívásokra milyen válaszokat kell és lehet adni - felmérő munka folyik itt - 1987: eredmény: „Közös jövőnk” címmel - ebből ered a Fenntartható Fejlődés folyamata - ez Rió de Janero-i konferencián vált ismertté - 1992-ben terjed el ez folyamat a jelentés hatására - megállapításai: felmérték a világ helyzetét egyrészt a gazdasági fejlődés túlhajszolása következett be másrészt a javak egyenlőtlen eloszlása zajlik ezzel párhuzamosan a termelési javak felélése zajlik a 2 emberiség és a föld jövője veszélyben van nem élhető világot hagyunk a jövő generációjára ennek a problémának a megoldását a fenntartható fejlődésben látták a termelés és mesterséges tőke olyan módon való felhasználása, ami egyrészt kielégíti a jelen szükségleteit, emellett ebben nem akadályozzák meg a jövő generációját. - az utolsó 300 évben megnövekedett a népesség és a

környezet szennyezés (kapitalizmus) - megváltozott egy csomó minden - fontos lenne a változások megvizsgálása - azt gondolták, hogy a föld olyan nagy, és kihasználásából baj nem lehet sosem - de ez csak egy végtelen rendszerben lehet igaz, végtelenben nincs - a gazdasági növekedés mindenre jó, de egyetlen egy dologra nem – környezeti gondokra, nem jó - ezt nem látták a 60-as évek végéig - környezettel szemben szennyezést váltott ki ez a gazdasági növekedés 34 - ez a felismerés vitte el az emberiséget a fenntartható fejlődés gondolatáig - 70-es években ezt már felismerték (számítógépes világmodellek kora) - generáltak egy újfajta tudományt: számítógépes modellezés - ez vittel el a világot, hogy 80-as években az ENSZ-nek egy komoly bizottsága volt-e célra - ez volt az a „Közös Jövőnk” jelentés (1980), ami bebizonyította, hogy ez a korlátlan növekedés véget ért, új korszak jött- Fenntartható Fejlődés -

ez új gazdasági korszakot nyit - ez egyfajta féket jelent Fenntartható fejlődés: természetes és mesterséges tőke olyan jellegű felhasználása, ami kielégíti a jelen igényeit és nem csorbítja a jövő generációját Alapelvei: 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről - ez többszintű probléma - azokról az életközösségekről kell gondoskodni, akik a legalsó szinten vannak (éhínség, tiszta ivóvíz hiánya, betegségek gyakorisága) - szociális kérdések, generációs kérdések szerepet játszanak az életközösségekben - világjelenség, hogy a fejlett világban öregszik a népesség (idősekről való gondoskodás problémája) - fiatalok munkanélküliség, bűncselekmények velük szemben, kábítószerezés, alkoholizmus nagy száma körükben - olyan élethelyzetet kell teremteni, hogy ne nyúljanak ilyenhez a fiatalok 2. Az ember életminőségének javítása - ez nem egyenlő az elfogyasztott javak összességével - fontos

összetevő az anyagi gazdaság is, de nem ez a legfontosabb - az életminőségbe beleszámít a környezet állapota (tisztasága) - vannak országok, akik ezért fontos intézkedéseket tesznek (turizmus szempontjából is) - társadalmi viszonyok összessége is fontos - családi viszonyok is számítanak – atomizálódik a társadalom főleg a fejlett országokban (szinglik) - a közbiztonság is problémás – jövedelem egyre nagyobb hányadát költik az emberek biztonsági eszközökre - oktatás is fontos – lehet-e tanulni, mennyire elérhető a különböző rétegek számára - kultúra ereje, integráló hatási is fontos – mit közvetít, hagyományok megőrzésében való szerepe 3. A föld életképességének és diverzitásának a megőrzése - életet támogató rendszerek megőrzése - megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása - minden élet a fotoszintézisből indul 6 CO2+6U2O—C6H12O6+6O2 - ezen kívül még a víz is alap

lételem - vizek tisztítása is fontos kérdés - megújuló erőforrások problémája – ha lehetősége van rá meg tud újulni 4. Meg nem újuló erőforrást használnak minimalizálása - kőolaj, földgáz, szén - évmilliókkal ezelőtt speciális körülmények között jött létre 5. A föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni - van egy plafon/keret - a fenntartható fejlődés szerint a fejlődés véges 6. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét, magatartását - komoly eredményt elérni az emberek magatartásának megváltozásával lehet - nem kell a másikat ellenségnek tekinteni – ezzel lehet a háborút megideologizálni 7. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről - lakóhely együttes tisztán tétele 8. Biztosítani kell az integrált fejlődés és a természetvédelem kereteit - probléma a természet megőrzése - mindenhol más a probléma (szigetországban pl.) 9.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Globális szövetséget kell létrehozni - ilyen szövetség ma az ENSZ – de ez nem olyan szereppel bír, hogy irányítani tudja a földet - rendezni kell a viszályokat tudni és ehhez az ENSZ kevés - képesek-e az emberek ilyen szövetséget létrehozni - Stock: egy bizonyos állomány az idők folyamán nem romlik, nem pusztul = fenntartható állomány 35 Tőke olyan állomány, amelyek használata során áru és szolgáltatás áramok keletkeznek = „flow”-k keletkeznek, amelyeket aztán az emberek közvetve vagy közvetlenül elfogyasztanak - A tőkékkel úgy kell bánni, hogy a tőkék értéke időben ne csökkenjen – ez a fenntarthatóság 4 féle tőke van: 1. technikai tőke gépek berendezések infrastruktúra sokan ezzel azonosítják a fenntartható fejlődést 2. Emberi tőke emberi tudás emberi képességek egészségi állapota, magatartásformai oktatás színvonalának emelése fontos 3. Szervezeti tőke vállalatok, szakszervezetek, egyházak

működőképessége, civilizáltsága ez ezek a társadalomra nagy hatással vannak 4. Ökológiai tőke ökoszisztémák egészségét, produktivitását, diverzitását értjük ez alatt - mind a 4-re igaz, hogy nem csökken – ez közgazdaságilag a fenntarthatóság - 1992 Rio De Janero: ENSZ csúcsértekezlet: „Környezetről és Fejlődésről”. Itt már kimondottan a téma a Fenntartható Fejlődés - ezután több nagy konferencia is volt –mind a fenntartható fejlődés gondolatában zajlott - 2002. Johanessburg: ENSZ csúcs. Célja: 1992-es gondolat erősítése - 3 dolgot hozta a tárgyalások: 1. Brundthand jelentés igazságát elfogadták - léteznek ezek a problémák, amit ez a jelentés leírt 2. Nyilatkozatban elkötelezték magukat a kormányképviselők, hogy az utódgenerációk számára megőrzik ezt a bolygót. 3. Elfogadták a Fenntartható Fejlődés alapelveit és keretprogramját. - Keretprogramok: 1. A fejlődés középpontjában az emberek

állnak 2. Mindenki számára méltányos életminőséget kell elérni és fenntartani 3. Mindezt úgy kell elérni, hogy Földi környezete minőségi jellemzői alapvetően ne alakuljanak át 4. Mind a nemzetközi, mind az egyes országok szintjén azonnali cselekvésre van szükség Mindezek ellenére a világ nem javult fenntarthatóság terén Fenntartható Fejlődés (folyt.): Johannesburgi találkozó - A Rio-i (10 év telt el) eredményeket tudta csak megerősíteni - Rioi elvek jogosultságának elismerése Gazdaságelméleti problémák: - még az értelmezésében is eltérnek a szakemberek 2 féleképpen értelmezhető: - 1987 – Brundthand jelentés – közös jövő jelentés: gazdasági korlátozások… technika fejlődés… társadalmi szerveződés… Fenntartható fejlődés: elérésének módja a gazdasági növekedés által érhető el: - reform közgazdászok radikális erő a társadalmi rend okozza a problémát komoly reformok - másik oldal:

konzervatív, hagyományos növelni a gazdasági növekedést 1. Fenntartható fejlődés = Fenntartható növekedés 36 - mennyiségi értelmezése van, ezért ellentétben áll 2. Reformszárny - minőségi növekedés (átalakulás) - a jelenlegi színvonal fenntartása a cél, de más struktúrákkal (pl. környezetkímélőbb) 37