Informatika | Grafika » A grafikai eljárások története

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 19 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:39

Feltöltve:2019. október 12.

Méret:3 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

. 11. RES A GRAFIKAI ELJÁRÁSOK TÖRTÉNETE MIT NEVEZÜNK GRAFIKÁNAK? alkotta. Azzal tehát, hogy a művek fő készítteti, műkifejezéssel gű nyok értelmében vett eredetije. Még a plakát eredetije is lényegesen különbözik az utcára kira- maga a fadúc, kő alkotómunkája kezdték alkalmazni. Eleinte nem tettek különbséget a kivitelező mester és az alkotóötleteit meg,· valósító művész között. vagy a fémlemez. csupán az a műalkotás, melynek „eredetijét", a sokszorosító alapanyagot művészi megmunkálás hozta létre, vagyis azt a művész 64 művész és meghatározásukban mérvadó. Mikor a Művészi grafika grafika Valamennyi sokszorosító grafikai eljárás a kézművességből eredt, a művészek csak később nincs is az egyetlen példá- gasztott plakáttól. A grafikai alkotás eredetije ugyanis, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, művészi útján létrejött grafikai alapanyag az a két fő tényező,

mely a grafikaj művekre nézve elvi jelentősé­ ~okszorosítani nem. műveknek még mindig A sokszorosíthatóság és a élve, úgynevezett piéce-unique-ek, unikumok, egyetlen , példányok, melyeket csak reprodukálni lehet, de A grafikai műve marad. Viszont még ha oly művészi is a színes reprodukció, az mégsem műalkotás. vagy krétarajz, vízfestmény vagy pasztell nem grafika, annak ellenére, hogy a közfelfogás ezeket is , annak tartja. Ezek, sokszorosí- tás céljából lemezét,.dúcát vagy kövét stb megfelelő műintézetbe adja, azaz a levonatokat géppel kritériuma a, sokszorosíthatóság elve. Ez azonban nem tévesztendő össze a reprodukálhatósággal. Például a ce~za-, szén- A grafikai művész művész lemezzel dolgozik, meg kell ta- nulnia a tükörképben megvalósuló rajzát gondolatban megfordítani, és ez alapvetően megkülönbözteti ezt a technikát a rajzolástól és a festéstől. A GRAFIKA TÖRTÉNETE -, ( 1

A fametszet a grafikai eljárások közül a legkorábbi. Egyidős a kínai-japán kultúrával Amióta a Távol-Keleten a selyemkimonót hordják, azóta él a fametszet őse is, a mintanyomó dúc. A mai értelemben vett fametszet ugyanis ebből a selyemfestő iparból fejlődött ki Idóben jóval megelőzi a könyvnyomtatás feltalá- A kínaiak a fatáblás nyomtatást i. sz 600 körül találták fel. Az első ránk maradt fametszeti kép 868-ban készült, STEIN AURÉL (1862-1943) találta Tunhuangban (Nyugat-Kírta), egy -kínai nyelvű buddhista szutra (szent könyv) illusztrációjaként. Ma a londoni British Museumban őrzik (40. ábra) lását. Feltételezhető, hogy Gutenberget egy fadúc vezette a nyomtatás gondolatára. Bizonyos értelemben a fametszet már akkor meg- Ez arra enged következtetni, hogy az illusztrációnak a IX. század derekán már bizonyos múltja volt. Ennek előzménye, közvetlen őse az agyag:; született, amikor a selyemkimonó mintáihoz

készülő dúcokkal külön, kisebb selyemdarabokon úgynevezett próbanyomatokat készítette1<. Távol- fadúcról nyomott· kis; kerek pe~ csét formájú Buddha-kép, illetve az ezzel tele~ nyomtatott textil vagy papírdarab, mely „Ezef hogy modern fametszetekről selyemdarabokra készülnek levonatok. Buddha" néven fogadalmi ajándékként szerepelt. Ez a technika valószínűleg Indiából került át Keleten ma is előfordul, dúcról, később 40.ábra Fametszet a világ legrégibb nyomtatott könyvébó1, a Gyémánt Szutrából, i. sz 868-ból A GRAFIKA TÖRTÉNETE 65 Kínába, a buddhizm ussal együtt. Megvolta k ugyanakk or a kínai előzményei is a pecsét- és más nyomtatástechnikában. A fametszet Kínából került át Japánba és Európába. A középkorb an már kártyákat, szentképe ket sokszorosítot tak fametszetről. A könyvnyo mtatás a kézzel festett iniciálékat helyettesítették fametszetekkel, valamint elterjedése után

a könyvtábl ák előállításához használták makulatúr ának. Az illusztrációk elsősor­ ban bibliai szövegek és szentek életének meg- a évszámma l ellátott fametszet, a Szent Kristóf, 1423-ból származik (41. ábra) Az első Az első, névvel jelzett, fáról nyomtato tt lap szintén a XV. század elejéről való, és Szent Bernátot ábrázolja, amint Krisztus átöleli. Egyetlen példánya a bécsi Albertináb an található A fadúcba metszett név szerint svábföldi művész alkotta. elsősorban könyvkötők jelenítését szolgálták olyan közönség számára, mely az olvasni tudókénál sokkal nagyobb volt. Az első művészi kvalitású, tisztán vonalas megoldású fametszetek az 1410-1420 körüli időkből ismeretesek. Minden esetben színezték őket Ez sok üres, fehér felületet követelt, melyet a fadúcból ki kellett vésni, ezért nem készült akkoriban folthatásokra épülő fametszet, mely a nyomtatódúc jellegének sokkal

inkább megfelelt volna. A fametszet a reneszáns z Európába n már magasan fejlett technikáv al készült, és igen elterjedt volt. A röplapjelleg, melyet a fametszet sokáig megőr­ zött, szintén hozzájáru lt ahhoz, hogy már megjelenésekor olyan gyorsan és olyan széles körben elterjedt. Dürer is alkotott lapokat, melyek furcsa és különös eseményekről adtak hírt. Az a stíluskülönbség, ami a kínai-japán fametszetet az európai reneszáns z koritól elválasztja, megfelel annak a különbségnek, mely a két kultúrát, a két művészi látásmódo t megkülön bözteti egymástól. Technikája azonban maradt az eredeti, azaz a lapdúc módszere. A lapdúc olyan dúc, melyet a fa rostjainak mentében vágtak. 41.ábra Ismeretlen XV. századi művész: Szent Kristóf, 1423; fametszet (lapdúc), 28,7x20,7 cm 66 ábrázolása ikat rendszerin t tollrajz formájában adták ki fametsző mesterekn ek sokszorosítás céljából, így műveiket széles körben,

A művészek A GRAFIKA TÖRTÉNETE számos példányban népszerűsíthették és értéke- síthették. Ebben az idóben tehát a fametszetnek elsősorban reprodukciós célja volt. Sajátos, vonalas stílusuk is onnan ered, hogy eredetijük tollrajz volt, melyet a fametsző üzem pontosan, vonalról vonalra, a legkisebb részletekig, a la facsimile reprodukált. ALBRECHT DüRER (1471-1528) szemmel láthatóan kifinomította a fametszettechnikát, ám így is nagyon rá volt utalva a jó fametszőkre. Dürer fa- metszetei egyre gazdagodtak plaszticitásban, térhatásban és mozgalmasságban, ami már az Apo- kalipszis lapjain is jól megfigyelhető. Az 1498-ban kiadott 15 fametszetből álló sorozat mély hatást gyakorolt kortársaira, elsősorban a művészekre. Sem az ifjabb Hans Holbein, sem Lucas Cranach, sem később a francia Jean Duvet nem tudta magát kivonni ezeknek az erőteljes és érett lapoknak a hatása alól, melyeket feltehetően még Dürer maga

metszett (42. ábra) Késóbbi fametszetei, a 42.ábra Albrecht Dürer: Ababilopi szajha-(:-pokalif!szis), Mária élete és a Kis Passio finom és gyengéd pasztorális jellegű, kifogyhatatlan elbeszélő készségű, idillikus falusi képek sorozat. A Mária élete 20, a Kis Passio 37 fametszetből áll. Dürer első famet- 1496/98; fametszet (lapdúc), 39,4x28 cm· szet portréját L Miksa császárról készítette. össze tíz fennmaradt lenyomata ismeretes. <lányban adták el a zarándokoknak, de ma mind~ között A fametszetű ~önyvillusztráció fénykora - az végzett technikai kísérleteket a fametszet eljárá- IFJABB HANS HoLBEIN (1497/98-1543) mtíködése sának gazdagítására. Már 1507-ben nyomtatott alatt .volt Visszatért az illusztráló· művészettől két dúcról, mellyel a fény-árnyék hátású rajzhoz minden festői hatást távol ·tartó technikáho~. hasonló eredményt ért el. Ezzel a tisztán rajzoló-technikával p.z igazi

éite- LUCAS CRANACH (1472-1553) az elsők lemben vett ·könyvillusztráció meg~remtőjévé fűző­ vált. Leghíresebb és legjobb alkotásai közé tartoz- dik az első tiszta színes fametszet megalkotása. A nak az Ótestamentumhoz és a Haláltánchoz készí- regensburgi Szép Madonnal519-1520 körül négy- tett fametszetsorozatai, melyek· zárt ciklusként hat -színben készült. Bizonyára több ezer pél- 1538-ban jelentek meg (43. ábra) ALBRECHT ALTDORFER (1480-1538) nevéhez A GRAFIKA TÖRTÉNETE 67 A fekete alapra eljárását készülő, feltehetőleg úgynevezett fehérmetszet a svájci URS GRAF (1485- 1527/28) találta fel (44. ábra) Forradalmi átalakulás akkor következett be, amikor a harántul szeletelt, úgynevezett száldúcok használatára tértek át a fametszők. Ez az első pillanatban lényegtelennek látszó különbség adott a fametszésnek századokra kiható új fordulatot, és 43.ábra . . nyomta rá egy meróben

új stílll$ bélyegét. Az új technika ugyancsak a Távol-Keletről jutott valószínűleg . holland vagy Ifjabb Hans Holbein: Képek az Ótestamentumhoz át kontinensünkre, sorozatból, 1530; fametszet Oapdúc), 6x8 cm angol gyarmatokon járt európai művészek közvetítésével. A szál- vagy harántdúcnak a lapdúctól eltérő, a vésőnek könnyebben engedelmeskedő viselkedése kitágította a mesterségbeli lehetősé­ gek határait: új formák, új megoldások kerültek előtérbe. E műhelytitkot az angol és a holland fametszők sokáig rejtegették, de egy 1779 táján lezajlott fametszetpályázat kapcsán mégis kiderült a nagy titok, mely különösen a francia fametszők kíváncsisága elől már amúgy is jó ideje csak nehezen volt leplezhető. A napóleoni háborúk után egyre több nyilvános múzeumot létesítettek, és a mind szokásosabbá váló kiállítások katalógusai, a könyv~k illusztrációi, a folyóiratok képanyagai

nélkülözhetetlenné tették a fametszetet. Csakúgy, mint a reneszánsz idején, a fametszet igen keresett alkalmazott műfajjá vált. Ebben a korban is csodálatos technikával, azóta is felülmúlhatatlan tökéletességgel részben festményeket, rajzokat metszettek fába a la facsimile. Ez a 44.ábra Urs Graf: Luzerni zászlóvivő, 1521; fametszet (lapdúc), 19,lxl0,7 cm 68 A GRAFIKA TÖRTÉNETE xilográfia. A XIX század xilográfusai csodálatra méltó pontossággal sokszorosították a nagy vészek, így pl. DORÉ A (1815-1905) és GUSTAVE (1832-1883) rajzait (45. ábra) fametsző művészek nagyon ezzel (1808-1879), HONORÉ DAUMIER ADOLPH VON. MENZEL mesterek között lassanként kiváló is felbukkantak, akik egyéni és főként anyagszerű előkészítették stílust vittek a műfajba, JEAN-FRAN<;:01S MILLET (1814-1875) már 1860 körül megalkotta lapdúcmetszeteit. GAUGUIN és a mai értelemben vett mo- dern fametszet útját.

kezű mű­ Később őt első saját követte. PAUL (1848-1903), aki valószínűleg a faszob- rászatból indult ki (46. ábra) Nem halt ki azonban az illusztrációs fametszet sem, mint JoAN MIRÖ erről (1893-1983) eredeti, nagyon szabad, de annál frissebb, színes fametszetei tanúskodnak. 45.ábra Gustav Doré: Nimród - illusztráció Orosz- és Lengyelországban (lubov-ok) a fametszet mint népművészet zott, mely egyesülve a már korábban is virágművészi fametszéssel, a Dante Isteni színjáték című művénez~ metszette: Pannetnaker és Ligny, :J.861; fametszet, 24,5x19,5 cm modern értelemben vett fametszet felülmúlhatatlan megnyilvánulásait eredményezte. 46.ábra Paul Gauguin: Te arii vahine; fametszet (lapdúc), 10x18,5 cm A GRAFIKA TÖRTÉNETE A magyar fametszetre sajnos nem lehet teljes fenntart ás nélkül mindez t elmond ani. Ennek elsősorban két oka yan: a hagyom ány és a műpártolás hiánya. A népi hagyom ányok

nálunk hiányoz tak, továbbá a magyar fametszők Bécsből vagy Olasz- és Németo rszágbó l bevánd orolt fametszők, műveiből, tehát csak másodkézből kaphatt ák az ihletet. Jellegzetes nemzet i stílus csak késve és számos akadály on keresztü l alak1,1lhatott ki. A másik tényező 3c megfelelő műpár­ tolás hiánya V<>lt. A fametsz etnek nem volt közönsége; leginkább dekorat ív könyv-illusztráció formájában alkalma zták. Jelentős azonba n az erdélyi • népi motívu mok felhasz nálása az 1920-30-as új művészeti törekvésekben. A Kós Károlyi motívu mrends zer követői a magyar fametsz etben: GY. SZABÓ BÉLA (1905-1 985), MOLNÁR C. PÁL (1894-1 981), KUNT ERNŐ (1920-1994), ÁGOTHA MARGIT (1938-). Egyedü lálló DERKOVITS GYULA (1894-1934) fametszetsorozatai a Dózsa-sorozat, kiemelkedőek HINCZ GYULA (1904-1986) fametszetei (47. ábra) Mintho gy a fa kényes és drága anyag, felmerü lt más, olcsóbb anyago k alkalma zásának

szükségessége. A linóleum a leggyak rabban használ t ilyen . pótanya g A Unóleu m 70 fametszet-szerű 47.ábra Derkovi ts Gyula: Kaszafenő paraszt (1514. Dózsa-sorozat), 1928; fametszet, 48,6x44 cm használ atában jelentősek GYULAI Lívrnsz (1937-) művei. A magasn yomásh oz még többféle alapany ag is felhasználható: különböző műanyagok, kartonle- mez stb. Minden nek fő alapja az, hogy a nyomóforma az alapból kiemelkedik , , , , MELYNYOMAS {~EZMETSZET, REZKARC STB.) ezüstből ritkán vörösrézből A művészi mélynyomó eljárásokat két csoportra ékesítésére aranyból, osztjuk, a savval és a nem savval kezelt eljárá- készültek. Ezekre metszettek, a mélyedéseket fekete fémkeverékkel töltötték ki, egy szintbe hoz- sokéra. ták a lemezfelülettel, utána csiszolták, és így a Nem savval kezelt eljárások: - rézmetszet (Kupferstich, gravure sur cuivre, engraving), - hidegtű vagy pusztatű (Kaltnadel, pointeseche,

dry-point), - borzolás (mezzotinto, maniere noire). Savval kezelt eljárások: - rézkarc (Radierung, eau-forte, etching), - lágyalap (vernis-mou, soft-ground), - foltmaratás (aquatinta). rajz gyönyörűen látható lett. Ezek a lapocskák a niellók. (Niellum, niello: réz, ezüst, ólom, kénnel képzett vegyülete.) Ezekről a niellókról könnyen lehetett nyomóformát készíteni újabb öntésre, ese!leg egyszerűen eltávolítható festékanyaggal rajzukat papírra átnyomni. NEM SAVVAL KEZELT ELJÁRÁSOK Rézmetszet A rézmetszet kezdeti korszakának három cso- A mélynyomó, illetve a síknyomó eljárásokat méltán nevezhetjük európai sük, fejlődésük műfajnak, születé- A fametszet a könyvnyomtatás révén az európai betűjeles meghatározó tényezője A nagyrészt névtelen mesterek sora azzal az 1446-os mesterrel kezelődik, akinek munkája, a Passio, a legrégibb keltezésű fennmaradt rézmetszet. lett és a kezdóbetűs A rézmetszet

és a rézkarc mindmáig megmaradt működtek. művészek és a mestereké. könyvnyomtatásban külön iparággá alakult, a a kezdőbetűs és alkalmazásuk csak Európára vonatkozik. művelődés portja: a névtelen, a kezében, és még a mai mélynyomó mesterek szintén a XV. században Kiemelkedők az E. S; B M; A G kezdőbetűvel jelölt mesterek. eljárások sem tudták kiszorítani. A mélynyomó grafikai eljárások eredete az ötvösségbe nyúlik vissza. Valószínű, hogy az első kísérletek nem is grafikai célúak voltak. ,,Minta"lapoknak készültek, esetleges későbbi felhasználásra A kis lapocskák, díszítőlemezek A GRAFIKA TÖRTÉNETE vasvértek A betűjeles mesterek kora a XV. század utolsó negyede Kiemelkedő egyénisége MARTIN ScHONGAUER (1450-1491), jelentős művei a két, tizenkét lapos sorozat: a Mária élete és a Krisztus Passio; valamint ISRAEL VAN MECKENEM (1440-1503) német ötvös és rézmetsző, aki

rézmetszeteit nem- 71 csak saját, hanem Schongauer, Dürer rajzai után is készítette. LEONARDO DA VINCI (1452-1519) is készített rézmetszetet. Az egyetemes rézmetszet legkiválóbb alakja ALBRECHT DüRER (1471-1528). Dürer mű: vészi munkakészs égét egységeseb ben jelentik grafikai művei, mint festményei. Rézmetszete ibe szinte belevéste élete folyását. Munkásság át három részre oszthatjuk: 1. Talán a legterméken yebb szakasz a nagy la- pok kora, mely a kezdeti kis metszetek után több esztendeig tartott, és 1505-tel, a második itáliai úttal zárult (pl. A csábítás, A séta, Szent Sebestyén, Ádám és Éva stb). 2. A Passio sorozat és a Madonnák kora, mely a németalföld i út idején 1520-ban zárult le (pl. a Passiók és a Madonnák mellett, a Melankólia; a Lovag,Halál és Ördög; a: Szent Jeromos szobájá- 48.ábra Albrecht Dürer: Lovag, Halál és Ördög, 1513; rézmetszet, 25x19 cm ban) (48. ábra) Hidegtű 3. Szigorú

tárgyilagossággal készült arcmások, a jellemzés mintaképei. Ezek a képmások vitték a főszerepet egészen haláláig. vagy pusztatű Ezt az eljárást már a X--VI. századtól alkalmazták Többek között Rembrandt is használta, de csak a XIX. század vége felé terjedt el képe lényegében nem sokat vál> tozott azóta, hogy ABRAHAM BOSSE (1602.:1676) megörökítette (49. ábra) Borzolás Acélmetszet és cinkmetszet zolást eleinte csak a vonalas metszetek kiegészítésére használták. A XVIII század elején ez a technika Hollandiába n, Angliában és Francia- Arézkarcműhely Ezek a rézmetszette l rokon eljárások. Az acélmetszetet az angol CHARLES HEATI;I (1785-1848) találta fel 1820-ban Ezzel a technikával különlegese n LUDWIG VON SIEGEN (1609-1680) hesseni főhad­ nagy találta fel. 1642-ben Hesseni Elizabethről készített műve az első keltezett borzolás. A bor- finom hatások érhetők el, így még ma is használják a

bankjegynyomtatásban. A cinklemez olcsóbb országban igen elterjedt volt. A XVIII. század végén szebbnél szebb angol borzolások születtek E ritkaságok alacsony példány- a rézlemeznél, és könnyebben megmunkál ható. számuk miatt ma is nagy értékűek. 72 A GRAFIKA TÖRT~NETE SAVVAL KEZELT GRAFIK AI ELJÁRÁSOK A rézkarc. A rézkarc kezdetei szorosan összefügg nek a vasmaratássa l, melyet elsősorban páncélok és fegyverek díszítése során alkalmazt ak. Nyomai a XV század. végén szórványo san tünedezte k fel Bár az első hitelesen keltezett rézkarc évszáma a szá- 49.ábra zadfordul ó utánra esik, mégis feltételezhetjük, hogy a századvég i ötvösök a már kialakult Abraham Bosse: Pillantás egy rézkarcnyomó múhelybe, 1642; rézmetszet, 25,5x31,7 cm marató mesterség gel dolgoztak . A nagy ötvösműhelyek körébe tartozott az augsburgi fegyver kovácsműhely is, melynek több kiváló mestere, közöttük~ DANIEL HOPFER

(1470-1536) az elsők között használta a rézmaratá st grafikai sokszorosításhoz. Ezzel az eljárással készítette erőteljes lapjait, így a Golgotát és a Szent Sebestyént. , · Az első keltezett rézkarc évszáma: 1513; Szerzője a svájci URS GRAF (1485-1527/28) a kiváló festő, réz- és fametsző volt. A kísérletezők közészámíthatjuk ALBRECHT DüRER-t is, aki fegyverműves elődeihez hasonlóan vaslemeze ken kísérleteze tt 1515-1518 között. A nőrablás, Krisztus az·· Olajfák hegyén és Nagy ágyú című lapjain tisztán láthatjuk vonalbeli törekvése it (50. ábra) A nürnbergi ,,kismeste rek" közül is sokan foglalkoztak iézkarcolással, így pl. ALBRECHT ALTDORFER (1480-1538) is Itáliában az elsők között FRANCESCO MAZZUOLA/ más néven PARMIGIANINO (1503-1540) készített rézkarcot. ·Tanítványa ANDREA MELDOLLA, más 50.ábra Albrecht Dürer: Krisztus az Olajfák hegyén, 1515; vaskarc, 22,lx15,6 cm A GRAFIKA TÖRTÉNETE

néven SCHIAVONE (15207-1563) volt, aki hidegtűt is használt karcai befejezéséhez. FEDERICO BAROCCI (1526/28-1 612) volt az első, aki rézkarcain a sav fokozati efedményeit is kihasználta. 73 Az igazi rézkarcoló kultúrát Németalföld képviselte. A Rembrandtot megelőző rézkarcolók nagy az emberi lélek örök igazságainak mindig ható, ma is élő erejét vetítve felénk. Például Lázár fel- csoportjából kiemelkedett a kiváló rézmetsző, LUCAS VAN LEYDEN (1494-1533). Ezt a technikát támadása, a Bevégeztetett, a közismert Százforintos lap, a Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból stb. (51. ábra) kezdetben rézmetszettel keverve használta, ilyen alkotása pl. az I Maximilian császár arcképe Később teljesen maratásra tért át. Az IDŐSEBB PIETER BRUEGEL (1525-1569) néhány nagy méretű vona- FRANCISCO GOYA (1746-1828) Rembrandthoz hasonlóan azok közé tartozik, akiknek a rézkarc las karcot készített. LUCAS VAN UDEN

(15951672/73) elsősorban tájképeket metszett JAN fejlődése művészi VAN DE VELDE (1593-1630) karcai között bőven nőtt körű, gazdag holland grafikai rétegből ki a legkiválóbb .rézkarcoló: REMBRANDT HARMENSZ. VAN RIJN (1606-1669) Művészetében a mesterség maradéJ.<talanul alkalmazkodik a kifejezés tartalmához. Külső, letapintható érzékelés útján a belső aránt máig a legtöbbet köszönheti. Többek között a Tauromaquia (Bikaviadal)-sorozatával (1814-1816) gazdagította a rézkarc történetét (52. ábra) Angliában WILLIAM HOGARTH (1697-1764) főként találunk életképeket, arcképeket. A széles és technikai szempontból egy- tartalom lényegéhez közeledik, szatirikus lapokat alkotott (53. ábra) Az őt követő THOMAS ROWLANDSON (1756-1827) kiváló karikatúi:,ákat készített. AXX. században GEORGES BRAQUE (1882-1963) is készített rézkarcokat, melyek közül néhányat saját 51.ábra Rembrandt: Krisztus kiűzi a

kufárokat a templomból, 1635; rézkarc, 13,5x16,5 cm 74 A GRAFIKA TÖRTtNETE 52.ábra Francisco Goya Tauromaquia (Bikaviadal)-sÓrozatának 20. lapja, 1816; rézkarc, 24,5x35,5 cm maga nyomtatott. Szakadatlanul kísérletezett, amit pl. a Fehér kocsi különböző lenyomatai is tanúsítanak (54. ábra) Ennek a maratásnak JOAN MIRÖ (1893-1983) számos lapjához hasonlóan több állapotot ·mutató lenyomata ismert. Azonban a rézkarc fejlődésére 53.ábra 54.ábra William Hogarth: A nevető közönség, 1733; Georges Braque: A fehér kocsi, 1958; rézkarc, 17,8xl5,8 cm rézkarc és foltmaratás, 24x29 cm A GRAFIKA TÖRTÉNETE 75 SS.ábra Pablo Picasso: 347. Szvit, 1968; rézkarc, 39,5x56,5 cm is századu nkban a legnagyobb hatással PICASSO (1881-1973) volt (55. ábra) PABLO Foltmaratás (akvatinta) Ezt az eljárást JEAN-BAPTISTE LE PRINCE (17341781) találta fel. 1768-as keltezésű lapja a legkorápbi foltmaratás Ezzel a technik ával

készítette Goya 1794-98 között a 83 lapból álló csodálatos Caprichos (Ötletek)-sorozatát (56. ábra) Lágyalap A puha tónusok elérésén ek további lehetosége az átnyom ásos eljárás, az úgynev ezett lágyalap. 56. ábra Francisco Goya: Egy húron pendülnek (a Caprich os-soroz at 5. lapja), 1794; rézkarc, foltmaratás és 76 hidegtű, 19,SxlS cm l iRlFI Kl TÖRTtNETE 57. ábra Toan Mira: foltmaratás hat színben a ITT. sorozatból, 1953; 24,5x32 cm A GRAFIKA TÖRTÉNETE 77 G / kőraj/. = litográfia eljárás fe ltalálója és alkalma1.ója ALOIS első S1 JI.FELDER (1771-1834) volt, l,1pjait 1798-ban készítette Bajorország ba n. A ké5rnjzolásró l írott könyve 1818-ban jelent meg. A kőrajz azonban mégsem Németors7á g- aki első ban indult ME~ZEL fej l ődésnek. Csak AoOLlII VO/ (1815-1905), aki szüle tett és persze ta- nult litográfus volt, íllkotott néhány lapot ezztI a technikáv11 I (58. ábra) példas✓erű

/ tu lajdonképpe ni és technikailag je lentős fejlő­ dés THfOUOl{E G(:RtCAuLT (1791 - 1824), ELCF.IE ÜI::LJCROIX (1798-1863) és HO/ORF ÜAUMII R (1808-"1879) munkásságá vnl kezd (ídött. A „litográfia" elneve7ést is a franciáknak köszönhetjü k Minden 1817 előtt nyomtatott lapot ( émetor- ~zágban aL. 1820-ig keletkezette ket is) i11k1111rílm/1111mak, ,,(ísnyomtat ványnak" neveznek, ugyanúgy, mini az 1500 előtt kés7ült könyveket. fhcodore Gérica ult-nak az elsők közölt sikerült a litográfiába n krétarajaal különleges, változatos fel ületű hat,ísl elérnie. Géricault 1817 óta dolgo- zutt ezzel a technikáva l, Eugenc Delacroix pedig már 1814-bcn végezte első kísérleteit. Géricaullval együtt ő volt az, aki festészetéve l párhuzamosn n oldott, a klasszicislc1 merevségcn felül kerekestílust alakított ki, és ezért méltán neve1Lék „a litográfia felszabadító jának". Dclacroix-n ak dő

mindenckcl6tt Goethe Ft111stjáho/4 és Slmkrspenre l-fn111/etjéhe7 készített illus/4trációi váltak ism e rtté. Kora legkiválóbb állatfestője volt, és a litográfia területén is olyan kiváló ábrázolások kerültek ki a keze alól, mint pl. a Lovat 111nrcn11goló oroszlán (59. ábm) FRA"fCISCO GOYA (1746- 1828) i dős korában Bordeaux-b an vált az akkor még fia tal technika mesterévé. 1820-tól tartózkodot t o ll, és alkolla 58. ábra többek között a Los Taro~ de Burdeos (A borde(IIIX-i bikák) soro.~,l négy csodálatos lapját, melyek kertjében, 1851; litográfia - kaparásos technika, 1825-ben jelentek meg. Goya a krétával készített k6rajz szépségeive l gazdagította a litográfia tör- 23,5x18 cm ténetét (60. ábra) Ada/pi, von Me11zel: Knrikajáték n kastély 78 A GRAFIKA TÖRTENET E 59. ábra Eugene De/acroix: Lovat m arcm,goló oroszlan, 1844; kréta Iitográ fia, 23,8x12 cm H ONORF 0 1UMIER tnnu1t li

tográfusból vált rnt.í- EDOUARD M ANET (]832- 1883) is alkalmazta ezt a vésszé, n karikatúrát egyedülállóan müvészi technikát. színvonalra emelte. 1901) 1891-ben készítette H EN RI DE TOULOUS.E-LAUTREC első (1864- színes litográfiáját, 60. ábra Francisco Goya: Bmvo, tora!, 1825; krétali tog ráfia, 30,5x41 cm A GRAFIKA TÖ RTENE TE 79 @OOiíl~ !Rl@M@~ eoNe ERT BAL fö)@ílflfivfi? @ílRílfiM t:!Jlb 1N IJQ,, ~!91.S TOUS L cis SOIRS @ WJ!Olt9 ~@@@[ 61. ábra 1 Henri de To11lo11se-Lmitrec: Mo11li11 Ro11ge La Go11 /11e; 1891; színes litográfia (plakát), 191xl17 cm LA GOULU E egy plakátot a Moulin Rouge szárn ára (61 , ábra), E lső színes plakátjainak sikere arra ösztönözte Toulouse-Lautrecet, hogy (,;!gyre többet fogla lkozzon ezzel a technikával, és 1896-ban az Elles (Ók) című sorozatban először has✓.:nálta fel a szú,éket tisztán művészi lapokon. A színes litográfia fejlő­ désében nagy szerepet já

tszott az is, hogy a kiadók egyre több a mi.ífajnak, A művészt művészi nyertek meg ennek litográfia fejlődése ettől kezdve - Franciaországban máig - szorosan összefügg a könyvillusztrációvaL PICASSO 19l9 és l921 között ra jzolta kőre e lső litogrii fiáit, de csak jóval késéSbb vált a modern litográfia legnagyobb hatiisú és a leggazdagabb variációs lehetősége ket feltá ró ösztönzőj évé (62. ríbm) , 62, ábra 63. ábra Pa/Jlo Picnsso: Csrrládi portré, 1962; Georges Braque: Madár /0111l1ok között, 1961; színes kréta litográfia, 56x76 cm litográfia, 80,Sxl 0S cm 80 A GRAF I KA TÖRTÉNETE 64. ábra Marc Chagall: Fa lusi hegedtís, 1911; l itográfia - ecsettechnika, 28,9x22,5 cm 65. ábra Barabás Miklós: Koss uth Lajos, 1848?; litográfia, 24,Sx18,5 cm l 1 GEORGE~ BRAQUE-tól (1882-1963) kb. száznegyven litográfiát ismerünk (63 á/Jm) M 11{ö 1944-ben fejezte be ötven darabból álló fe-

kete-fehér sorozatát, és 1950-ben egy könyv illus7trációjaként 72 színes litográfiát készített. Ezenkívül még számos öná lló lapot is nyomta tott M 1RC O t/C/LL (1887-1985) négyszáz lapot és illusztrációt alkotott (64. á/Jra) BARABÁS M I KLÓS 0810-1898) volt a XIX. század i litográfia kiváló m,1gyar mestere (65. ábm) A GRAFIKA T ÖR T ÉNETE ,, . -·; 81 ZI A OMA A szitanyomás (szcrigráfia, latinu l seric-um = selyem) eredete több évszázadra te hető. Már az d e rendkívüli sokoldalúsága révén m.egjelent az ipar és a reklám számos terü letén. Grafikai lapoelőször amerikai művészek sokszorosítottak ókorban is használtak sablonokat, melyek a szi ta- ka t nyomás alapelemei. Az első grafikai nyomtatásra szitanyomással. használt szi tát azonban csak a XVIl. század vége állított ki szitanyomat-sorozatot. A második vi- felé készítették Japánban . Ezt a technikát az 1920- lágháború utá n ez

az eljárás nagymértékben e l- as évekig kizárólag textilnyomásra használták, terjedt. (66 ábra) Elsőként Guv MACCOY 1938-ban 66. ábra Zala Tibor: Carminn B11rtllrn 0 Forh111a, 1993; szitanyomat, 70x55,5 cm 82 A GRAFIKA TÖRTÉNETE