Nyelvtanulás | Magyar » A mondat fogalma. A mondat fajai a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint. A modalitás. A grammatikai forma és a funkció ellentmondása

1. tétel: A mondat fogalma A mondat fajai a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint. A modalitás A grammatikai forma és a funkció ellentmondása Mondat: a beszédnek elemi, láncszemnyi egysége. Mondat minden olyan nyelvi eszközből álló megnyilatkozás vagy megnyilatkozásrész, mely a beszédfolyamatot, illetve a beszélő és a hallgató közötti kommunikációs kapcsolatot egy kerek kifejező, tájékoztató és/vagy felhívó mozzanattal építi tovább. /Deme/ A beszélő szándékát figyelembe véve lehet: Kifejező: felkiáltó, óhajtó Közlő: kijelentő, felszólító Érdeklődő: kérdő A mondatok közti különbségek a modalitásban jelentkeznek. A modalitás: a beszélő ember valósághoz való szubjektív viszonyának nyelvi kifejezése, főleg az igemódok és módosítószók használata és az intonáció (hangsúly, hanglejtés) által. Kijelentő mondat: Elsősorban gondolati tartalmú, általában ábrázoló funkciójú. A beszélő

ismereteit, tapasztalatait közli. Formai szempontból: kijelentő módú állítmány jellemzi. Ha az állítmány hiányzik, kijelentő módú ige vagy névszó helyettesíti. pl: Megvettétek a cipőt? Meg(vettük) Feltételes kijelentés: főleg a feltételes összetett mondatok jellemzője. Azok a mondatok is kijelentők, melyek az alany kívánságát, óhaját feltételes módú állítmánnyal jelzi, de nem a vágy, hanem a közlés a lényeg. pl: Péter szeretne olvasni Jellemző még a közepes hangfekvés, hangerő, nyugodt hanglejtésforma. Írásbeli jele a pont Felkiáltó mondat: Az ember érzelmeinek kifejezője, elsősorban érzelmi telítettségű. Közel áll a kijelentő mondathoz, mert sokszor logikai ítéletet fejez ki, állítmánya kijelentő módú, de megjelenik a beszélő érzelmi állásfoglalása is. pl Jött a nyár! Formai szempontból: erősebb nyomaték, magasabb vagy mélyebb hangfekvés. Sokszor indulatszót is tartalmaz. pl Ejnye, de ügyetlen

vagy! Gyakori a mit, és a hogy névmást, illetve határozót tartalmazó mondatok. pl Hogy nézel ki! A mondat végén ! van Óhajtó mondat: Akaratot, kívánságot, vágyat fejez ki. Célja, hogy a hallgató tudomásul vegye a mondat tartalmát. Kétféle lehet: megvalósulható és megvalósulhatatlan A megvalósulható a jelenre vagy a jövőre vonatkozik. pl Bárcsak 5re felelnék! A múltra vonatkozó csak akkor lehet jó, ha a kívánság sorsa már eldőlt pl. Bárcsak 5 lenne a tegnapi dolgozatom! A megvalósulhatatlan általában múltra vagy a jelenre vonatkozik. Formai szempontból: állítmánya feltételes módú, általában benne van a feltételes módosítószó. Mondatvégi írásjele a ! Felszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz!), kérés (Idefigyelj!), buzdítás (Vegyen csak belőle!), ráhagyás, megengedés (Had fusson egy kicsit!). Formai szempontból:

felszólító módú állítmány. Lehet hiányos mondat is felszólító (Pincébe!) Az ige 1. vagy 2 személyű, ritkán 3 Nagyobb hangerővel mondjuk Írásban !-t használunk Kérdő mondat: A tudás bizonytalansága, vágya hozza létre. Elsődleges az ábrázoló, tájékoztató funkció Lehet eldöntendő vagy kiegészítendő kérdő mondat. Eldöntendő: Ezeknél a mondatoknál a hallgató valamilyen bizonytalanságra várja a megerősítést. A mondat fő része az a rész, ahol a bizonytalanság kifejeződik Ez lehet alany, állítmány, tárgy, határozó vagy jelző. A hallgatót válaszadásra hívja fel Az állítás és a tagadás közt van. Állító, tagadó vagy bizonytalan válasz adható rá Idesoroljuk a választó kérdéseket is (Sajtos vagy vajas kenyeret kérsz?). Kétféleképp kérdezzük: -e, ugye kérdőszóval Kiegészítendő: A beszélő arról tájékoztat, hogy ismerete valamilyen téren hiányos, erről szeretne információt kapni. Jellemzője a

kérdő névmás (ki?, mi?), kérdő határozószó (hol?, meddig?, mikor?). Általában a kiegészítendő mondatrésszel válaszolunk rá Idesorolható a nyitott kérdés is, amire a válasz hosszabb (Hogy képzeled a jövődet?). Gyakran használják szépirodalmi művekben, ezek a költői kérdések (Minek nevezzelek?). Végére ?-t teszünk A grammatikai forma és a funkció ellentmondása: A mondatok nem mindig azt a funkciót szolgálják, mint amire gondolunk. Főleg a kérdő mondatot használjuk más modalitásúak helyett. Ahhoz a mondatfajtához tartozik így a mondat, ami helyett használjuk. Először a formát és csak aztán a funkciót állapítjuk meg A kérdő mondattal kifejezhető: felkiáltás (Kell ez nekem?), óhajtás (Miért nem később jöttünk?), felszólítás. Beszélhetünk olyan mondatról is, amiben kérdőszó van, mégis felkiáltó (Milyen szép ez a virág!). A kérdő mondat feltételes módú igével óhajtást is kifejezhet (Elmennél a

gyerekért?) A felkiáltó mondat is lehet óhajtó (Ha egyszer elmehetnék oda!), felszólító (Ezt a következő órán felmondod!). A felszólító mondat lehet óhajtó (Ott vedd el feleségül, ahol először megcsókoltad!). 2. tétel: A mondatok osztályozása logikai minőség és szerkezet szerint Egyszerű mondat: Egyetlen alany- állítmányi szerkezetet vagy egy tagolatlan egységet tartalmazó szerkezet. Szerkezetileg lehet tagolt vagy tagolatlan. Ha van benne állítmány, akkor tagolt (A tó szélén áll a ház.), ha nincs tagolatlan (Ejnye!) A csak predikatív szerkezetet (alany- állítmány) tartalmazó mondatot tőmondatnak nevezzük (A kutya áll.) Beszélhetünk halmozott tőmondatról is (Almát, krumplit vettem) Ha az állítmányhoz vagy az alanyhoz alárendelt bővítmények tartoznak, akkor bővített mondatról beszélünk. Hiányos a mondat, ha az azt szervesen alkotó elem valamelyike kimarad belőle, de úgy, hogy a többi elem kifejezi a kimaradt

elemet. A mondatnak van egy minimális szerkezete, ez a predikatív szerkezet, amihez hozzátartozik a tárgy és a vonzathatározó is (Kati köti a pulcsiját.) Ezek az elemi mondatok Ha hiányzik valamelyik rész, akkor hiányos a mondat. A vonzatszerű mondatfunkciós részek osztályozása: Kötelező: az, ami az állítmány mellől semmiképp sem hiányozhat (ért vmihez). Reprezentálható: a minimális mondatrészhez tartozik, de elhagyható bizonyos körülmények közt (hozzáfog). Fakultatív: az a mondatrész, ami nem tartozik a minimális szerkezethez, így simán elhagyható ((Kedvesen) mosolyog). Hiányok esetei: Állítmány hiányának esetei:  Összetett állítmány igei részének hiánya. Akkor lesz hiányos, ha múlt vagy jövő idejű, 3 személyű, de nem kijelentő módú.  A létigével kifejezett állítmány hiánya. Hiányos az a mondat is, melyben határozószó a személyes névmás határozós személyragos formája vagy határozói igenév a

határozó, ami mellől elmaradhat a létige. (Rajta a szeme)  Elmarad az állítmány, mert azonos az előző mondatrész alanyával.  Természetszerűleg hiányzik az állítmány, mivel megegyezik a főmondat állítmányával. Alany hiányának esetei:  Csak akkor hiányos, ha az állítmány 3. személyű, az alanyt pedig csak hozzáértjük (Hazafelé mindig betér hozzá (öcsi).)  Hiányos akkor is, ha alanyi mellékmondat pótolja a hiányt (Érdekes, hogy nem hív.) Tárgy hiányának esetei:  az ige grammatikai és jelentéstani jegyei arra mutatnak, hogy a tárgy a mondathoz tartozna: ige tárgyas ragozása, az ige tranzitívvá válása (bámul- megbámul), az ige jelentése (kap, kér, lát).  a tárgy számára és személyére nem következtethetünk az állítmányból.  A tárgyi mellékmondat főmondata nem tartalmaz utalószót. (Nem látja, hogy mi folyik itt.) Határozó hiányának esetei:  Ha hiányzik a birtoklást kifejező,

létigéhez kapcsolódó nak/nek ragos, 3. személyre utaló részeshatározó (Olyan gondolatai is voltak (Gábornak)).  Ha hiányzik a kell, lehet, szabad + főnévi igenév 3. személyű cselekvést kifejező részeshatározó (Ahhoz kell tartania magát.)  Ha elmarad a középfokú melléknévhez hasonlító határozó (Az egyik nagyobb (a másiknál)). Birtokos jelző hiánya: A birtokos személyjel mindig jelzi a birtokos jelző szükségességét. Elmaradásakor a személyjel bármely névszóval pótolható. A személyjel pontosan kifejezi a birtokos személyét és számát. Összetett mondat: Két vagy több mondategység összekapcsolásával keletkezik. Beszélhetünk szerves és szervetlen összetételekről. A szerves összetételek tagmondatai alá vagy mellérendelő kapcsolatban lehetnek egymással. A szerves mondatrész lehet mondatrészkifejtő és nem mondatrészkifejtő is és mindkettő lehet sajátos jelentéstartalmú is. Tagolatlan mondat: Nem tartalmaz

predikatív szerkezetet, de kommunikációs funkciói ugyanúgy vannak. Ilyenek a kifejezés (Oh!), befolyásolás (Hess!), tájékoztatás (Rokonok). Lehet szerkesztett és szerkesztetlen. Szerkesztett, ha szintagmákra bontható, de a szerkezet főtagja nem alany vagy állítmány. Szerkesztetlen, ha egyetlen szóból áll Mindig szerkesztetlen: indulatszók, felelő szók (talán, igen, nem). Lehet ez is az is: vezényszavak, felkiáltások egy része, címek, megszólítások. Átmeneti típusok: Halmozott mondatrészes mondatok, mondathoz lazán kapcsolódó részeket tartalmazó mondatok, módosító értékű mondatrészeket tartalmazó mondatok, „mint”-es szerkezeteket tartalmazó mondatok. Halmozott mondatrészes mondatok: Egymással mellérendelő szószerkezetet vagy szószerkezetcsoportot alkotnak. Lehet állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző. Halmozott állítmányú mondatok: Főzött, mosott, takarított rá évekig. Halmozott alanyú, tárgyú,

határozójú mondatok: Mindig egyszerű a mondat, kivéve, ha az állítmány közbeékelődik, mert akkor összetett lesz. Mondathoz lazán kapcsolódó értelmezőszerű tárgy és határozók: ha az állítmányhoz tudjuk kapcsolni és nem a mondategységhez, akkor egyszerű. Módosító értékű mondatrészeket tartalmazó mondatok: Formailag összetett. A leglényegesebb elemet a mellékmondat tartalmazza, a főmondat a beszélő viszonyát fejezi ki. (Kati, úgy vélem, meggyógyult) „mint”-es szerkezeteket tartalmazó mondatok: Összekapcsolhat alárendelt mondatot. Bevezethet álhasonlító mondatot (A nyelvtan, mint köztudott alapvető tárgy.) Állhat mondatrész szerepében is. 3. tétel: A szintagma fogalma és fajtái A szószerkezetcsoportok Szintagma: legalább 2 nem viszonyszói értékű szónak nyelvtanilag megformált, bizonyos általános viszonyt is kifejező, a szónál rendszeresen alkalmibb egysége. Nyelvtani megformáltság: a szószerkezet tagjai

szabályos szófaji- alaktani egyezések szerint kapcsolódnak (ragokkal, jelekkel, névutóval, kötőszóval). pl: ezt a könyvet, ma és holnap Általános viszonyt is kifejező, a szónál alkalmibb egységek. Nem csak fogalmat jelöl, hanem 2 fogalom viszonyát. általában a fogalmak alkalmibb viszonyait fejezi ki pl: kenyeret vesz, DE a részt vesz, figyelembe vesz is!! Szintagmákra pl:  igei: Lola ír.  főnévi: Feri olvas.  tárgyas: könyvet olvas  számnévi: sok hiba  melléknévi: zöld póló  névmási: ő vette meg  igenevek: főnévi: szeret aludni, melléknévi: alvó ember, határozói: futva beszél Szintagmát alkotnak: ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenevek, határozószók. Nem alkotnak szintagmát: viszonyszók: segédige, névutó, névelő, igekötő, kötőszó, módosítószó, mondatszók: indulatszó, felelő-, kérdőszók, hangutánzó szók. Szószerkezetek fajtái: A tagok közt fennálló viszony alapján:

hozzárendelő, mellérendelő, alárendelő.  Hozzárendelő: A-Á szintagma (predikatív) pl: Én olvasok.  Alárendelő: alaptag bővítmény (determináns) Fajtái: alanyos: bíró vezette, tárgyas: levelet ír, határozós: szépen olvas, jelzős: piros alma.  Mellérendelő: a mellérendelő szintagmák általában kéttagúak, de lehetnek többtagúak is. A szintagmatagok mondatrészi szerepe azonos, tehát egymással általában felcserélhetőek, akármelyikük elhagyható a mondat szerkezetének felbomlása nélkül. pl: érdekes és tanulságos könyvet olvastam tanulságos és érdekes könyvet olvastam tanulságos könyvet olvastam könyvet olvastam. Fajtái: kapcsolatos: fiú és lány ellentétes: fontos, de rossz hír választó: gyorsan vagy lassan gyere következtető: győzelmet, tehát sikert magyarázó: használhatatlan, ugyanis törött Szószerkezetcsoportok: a szószerkezetek egymás mellé és egymás alá rendeződhetnek, ily módon

szószerkezetcsoportokat hozhatnak létre. Az elrendeződés módja szerint 3 csoportot különböztetünk meg:  szószerkezetlánc: függőleges, azaz alárendeltségi viszonyt jelent. pl: Nagyon hosszú könyvet akart írni. A T T Jmi Jmi  Szószerkezetbokor: itt az alaptaghoz külön- külön kapcsolódnak különböző bővítmények, melyek közt nincs nyelvtani kapcsolat. pl: A szobában, csendben könyvet olvas Á T Hm Hh  Szószerkezetsor: mellérendelő szószerkezetek kapcsolásából jön létre. A sor minden egyes tagja kapcsolódik az alaptaghoz, ugyanakkor egymáshoz is. A bővítmények közti viszonyt a mellérendelés valamely fajtája jelenti. pl: Fagyit, kávét, sütit és üdítőt kérek Á T T T T 4. tétel: Az állítmány fogalma és fajtái Állítmány: a mondatnak az a része, mellyel az alanyról megállapítunk valamit (cselekvést, történést, létezést, minőséget, mennyiséget). Ez történhet igével, névszóval vagy együttesen.

Az alannyal számban és személyben is egyezik Kérdése: mit állítunk? Elemzéskor 2 vonallal húzzuk alá. Fajtái:  Igei állítmány: olyan jelentést fejez ki, melyet az ige, mint szófaji kategória hordozhat, tehát: cselekvést, történést, létezést, állapotba jutást. Cselekvés: Kati olvas. Történés: Kati főzött. Létezés: Kati van. Állapot: Kati alszik. Különleges fajtája a kettős állítmány, melyben 2 igealak van. Ezekben a mondatokban a kell, lehet, szabad stb. személytelen állítmány mellett az eredeti főnévi igenévi alany helyett ragozott állítmány áll: kell mennemkell menjek Ábrázolása: (van)  Névszói állítmány: az alannyal minősítő vagy azonosító viszonyban áll. Főnévi, melléknévi vagy számnévi jelentéstartalmat vonatkoztat alanyra. főnév: apa autószerelő melléknév: a gyerek ügyes számnév: sok a leves névmás: ilyen a hangulatom. A névszói állítmány alaktanilag kötött: jelen idejú,

kijelentő módú, 3. személyű pl: A fiú okos. A fiúk okosak Ha valamelyik kritérium közül az egyik megváltozik, akkor névszói- igei állítmány lesz.  Névszói- igei állítmány: minden olyan esetben használjuk, amikor a névszói rész által kifejezhető jelen idő, kijelentő mód megváltozik, vagy ha az alany nem 3. személyű pl: Pisti okos volt. Pisti okos lenne Te okos vagy  Összetett állítmány: Egy főnévi igenév és a szokott, talál, tetszik segédigék kapcsolata. A szokott a cselekvés gyakoriságára utal. pl: Kati gyakran szokott olvasni A talál a cselekvés véletlen voltára utal, modális jelentése van. pl: És ha le talál ugrani? A tetszik a magázódás egyik kifejezésének változata. pl: Holnap tetszik jönni? 5. Az alany fogalma, szófaja, fajtái Az állítmány egyeztetése az alannyal Alany: A mondatnak azon része, melyről az állítmánnyal megállapítunk valamit. Kérdőszava: ki, mi, kik, mik Szófaja: leggyakrabban

főnév vagy főnévi jellegű szófaj. Főnév: Leállt a szél. Főnévi névmás: Ki kopog? Főnévi igenév: ha a mondatban a kell, lehet, illik, muszáj, van, nincs, szabad igei állítmányok vagy a jó, rossz, tilos, hasznos stb. névszói állítmányok vannak, akkor betöltheti a főnévi igenév az alany szerepét. pl: Tilos dohányozni!  Alakja: Nincs viszonyragja, de jeleket felvehet. k többesjel: A könyvek érdekesek. birtokos személyjel: A könyvem érdekes. birtoktöbbesítőjel: A könyveim érdekesek. birtokjel: Az íróé érdekes. Ragok közül csak főnévi személyrag szerepelhet az alanyon: Mennem kell. Fajtái:  Határozott alany: Az 1. és 2 személyű személyrag esetében az alany személye olyan értelmű, hogy kitétele felesleges. Csak akkor tesszük ki a mondatban, ha külön értelmi hangsúly van rajta. pl: Most én beszélek (nem pedig te)  határozatlan alany: ha az állítmányban mondottak hordozóját nem tudjuk vagy nem akarjuk

határozottan megjelölni. Kifejezhetjük: határozatlan névmással pl: Valaki jött. Az állítmány T/3as alakjával pl: Futnak  általános alany: az állítmányban mondottak hordozóját azért nem tudjuk pontosan megnevezni, mert bárki vagy bármi lehet. Kifejezheti: főnév: ember, világ. Általános névmás: minden, mindenki, akárki, bárki, semmi Alanyos szerkezetek fajtái:  halmozott alany: a mondatban több alany van, ezek mellérendelő viszonyban vannak egymással. Kapcsolatos: fiú és lány. Ellentétes: nem a fiú, hanem lány Választó: a fiú vagy a lány Következtető: a fiúk tehát Zoli is. Magyarázó: A fiú, azaz Péter fiú lány sétálnak  Kettős alany: az ilyen mondatban elsősorban a tetszik, látszik, hallatszik állítmány mellett két alany van, az egyik főnévi igenév. A kettős alany transzformációval két predikatív szerkezetté alakítható. pl: Az autó közeledni látszik Az autó közeledikAz autó látszik

 Összetett alany: egy névszóból és egy igenévből áll. Nem transzformálható predikatív szerkezetté, viszont névszói- igei állítmányból keletkezik.  Tapadásos és lappangó alany: vannak olyan mondatok, melyeknek alanyát nem szoktuk, vagy nem tudjuk kitenni. pl: Terítve van Éjfélt ütött  Alanytalan mondat: pl: Esik. Támad Állítmány egyeztetése az alannyal: az igei állítmány számban és személyben, a névszói-igei állítmány igei részét számban és személyben, névszói részt számban, a névszói állítmányt számban egyeztetjük. Számbeli egyeztetés: egyes számú alany egyes számú állítmány Pl: Te alszol. Egyes számú alany ritkán többes számú állítmány. pl: Elküldtük takarítani a testvéreddel A mind alany mellett ingadozás tapasztalható. pl: Mind itt van? Több egyes számú alany egyes számú állítmány. pl: Nincs kedvem és erőm Ha az alany számnév, az állítmány lehet többes szám.

pl: Vörösmarty,Ady, Radnóti mind költők voltak. Ha az alanyok kölcsönös cselekvést végeznek, alkalmazhatunk többes számot. Értelme szerint egyes számú, de alakilag többes számú alannyal egyes számú állítmányt egyeztetünk. pl: A Szép Versek hamar elfogyott Az egyes számú alany többes számú értelmező követi, az állítmány többes számú lesz. Ingadozó az állítmány egyeztetése, ha több, vegyesen egyes és többes számú alany van a mondatban. Ilyenkor a szórend meghatározó lehet, az állítmány számát a hozzá legközelebb eső alannyal egyeztetjük. pl: Bejött a tanár meg a gyerekek Személybeli egyeztetés: Az általános egyeztetési szabályt akkor változtatjuk meg, ha a mondat különféle személyű alanyaihoz közös állítmány tartozik. Ha az alanyok egyszerű kapcsolatos viszonyban vannak, az állítmány többes számú és a legkisebb sorszámú alanyhoz tartozik. pl: Anya meg én elmentünk vásárolni. Mellérendelő

alanyok: az állítmányhoz legközelebb eső alany személy az egyeztetés alapja. pl: Nem te, hanem Pisti segített. 6. tétel: A tárgy fogalma, szófaja, alakja és fajtái A tárgy és az igei alaptag ragozása Tárgy: valamely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítménye, azt nevezi mg, amire a cselekvés irányul, illetőleg azt, ami a cselekvés eredményeképpen létrejön. Kérdései: kit, mit, kiket, miket Szófaja:  Főnév: sütit süt.  Főnévi névmás: azt akarom  Főnévi igenév: (akart, tud, szeret, kíván, bír, mer, kezd igék mellett): szeret enni. Alakja:  Jelölt: kirakjuk a –t tárgyragot. pl: láttam az iskolát  Jelöletlen: nem rakjuk ki. pl: Szeret enni Fajtái:  egyszerű: könyvet olvas.  Összetett: egy ragtalan névszóból és egy főnévi igenévből áll. pl: Szeretnék tanító lenni  Halmozott: mellérendelő szószerkezetsor van benne. pl: főzött előételt főételt desszertet 

Többszörös: lépcsőzetes szerkezetű, alárendelő szószerkezetláncot alkotnak. pl: szeret enni finomat  Iránytárgy: a cselekvést megelőzve már megvolt a tárgy . pl: Eszik a kenyeret  Eredménytárgy: olyan dolgot vagy személyt nevez meg, mely az alaptagban kifejezett cselekvés előtt nem létezett, annak eredményeképp jött létre. pl: sütit süt  Határozói értékű tárgy: gyakran találkozunk olyan bővítménnyel, melynek formai ismérve tárgyi bővítményre utal, jelentése azonban a határozók közé sorolná. pl: Járja a várostJár a városban. Ötöt füttyent Ötször füttyent 7. tétel: A határozó fogalma, a határozók rendszere (szófaji, alaktani sajátosságokkal) Határozó: gyakoribb típusában valamely cselekvés, történés, létezés fogalmat kifejező szó bővítménye, azzal alkot szószerkezetet, mint determináns. pl: iskolábajár gyorsan Valamely tulajdonságot, mennyiséget vagy egyéb körülmény

fogalmat kifejező szó bővítménye. pl: nagyon okos közel az iskolához Szófaja:  főnév: házban van  főnévi igenév: elmegyek vásárolni  névmás: azzal ment haza  határozószó: délelőtt meglátogatlak  határozói igenév: futva énekel  melléknév: nyugodtan alszik  melléknévi igenév: odaadóan ápol  számnév: százszor megpróbálom Alakja:  határozós ragos alak. pl: iskolába megy  névutós névszó alak: könyvek közt található  ragtalan névszóként: az első nap meglátogatott + HATÁROZÓS LAP!! 8. tétel: A jelző fogalma, fajtái (szófaji és alaktani sajátosságokkal) Jelző: többnyire névszói jellegű mondatrész bővítménye, azzal alkot szószerkezetet, mint determináns. Megjelöli az alaptagjában kifejezett fogalomnak minőségét, mennyiségét, birtokosát, illetve értelmezheti vagy azonosíthatja az alaptagot. Bővítményi alaptagja tipikusan főnév, de lehet más névszó,

ritkán határozószó. A jelzős szerkezet alaptagja minden mondatrész szerepét betöltheti:  alany: A szorgalmas fiú dicséretet érdemel.  névszói állítmány: Bence szorgalmas fiú.  névszói igei állítmány névszói része: Bence szorgalmas fiú marad.  tárgy: A jó fiút megjutalmazták.  Határozó: A szorgalmas fiúnak jutalmat adtak.  jelző: A szorgalmas fiúnak a jutalma egy szép könyv.  Értelmező jelző: Bence, a szorgalmas fiú okos. A jelző mindig a jelzett szó előtt áll. Jelzős szerkezetek fajtái:  halmozott és többszörös: alkothatnak mellérendelő halmozott szószerkezetet. pl: fehér és tarka virágok. virágok fehér tarka A jelzőnek is lehet jelzője. pl: fekete kalapos férfi férfi kalapos fekete  Összetett jelző: igenévi birtokos jelzőből alakul ki. pl: ideje indulni az indulásnak az ideje  Jelző a frazémaszerű szerkezetekben: ide tartoznak a jelzős szerkezetet tartalmazó

terminusok. pl: nagyra tart, véget ér  Kapcsolódó szerepű igenévi jelző: ilyen a való, lévő melléknévi igenév. pl: fertőzéstől való félelem. Mivel nem kapcsolódhat határozó főnévhez, ezek azt teszik lehetővé  Alanyi bővítménnyel ellátott ige-igenév, mint jelző: hasonlóak a képzős melléknévi alaptagokhoz, önmagukban nem teljes jelentésűek. pl: bíró vezette mérkőzés mérkőzés vezette bíró  Határozói értékű jelző: átmeneti mondatrész. Fajtái:  Minőségjelző: a jelzett szónak külső, belső tulajdonságát, különféle tulajdonságszerű körülményét határozza meg. Fajtái:  Minősítő jelző: bővíti, gazdagítja alaptagjának jelentéstartalmát. Kérdése: milyen, miféle, mekkora? A bővítés történhet úgy, hogy valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával a jelzett szó jelentésköre szűkül. Ez a megkülönböztető jelző pl: idős ember Ha olyan szoros kapcsolatban állnak

egymással, hogy majdnem mindig együtt használjuk őket, akkor állandó jelzőről beszélünk. pl: gyorslábú Akhilleusz A jelző jelentése kiterjedhet a jelzett szó teljes fogalomkörére is. Funkciója a fogalom bizonyos tulajdonságának kiemelése. Ez a kiemelő jelző pl: Anyánkat, ezt az édes, jó anyát A kiemelő jelzők közé tartozik, jellemzésre, hangulatkeltésre vonatkozik a díszítő jelző. pl: kanyargó Tisza.  Kijelölő jelző: jelzett szava jelentéskörének csupán egyetlen egyedére vonatkozik. Kérdése: melyik, hányadik? Történhet tartalmas jegy hozzáadásával. pl: egyik lábad itt, másik ott Vagy rámutatással: őt választom.  Minőségjelző szófaja: Általában melléknév (kék a szeme), melléknévi igenév (az álló lány), melléknévi névmás (ilyen cipőt szeretnék), névutó mellékneves szerkezet (ember utáni csend). Lehet főnév vagy főnévi értékű szófaj is, ez köznév vagy tulajdonnév. Ha köznév, akkor

valamilyen anyagnév vagy meghatározhat nemet, életkort, állapotot, foglalkozást, helyzetet (férfi vendég, szomszéd asszony). Tulajdonnévi általában kijelölő jelző (Géza bácsi) A minőségjelző nem veszi fel jelzett szavának toldalékait. Közte és a jelzett szó közt általában más szó nem áll.  Mennyiségjelző: az alaptagban megnevezett dolog mennyiségét jelöli meg. Kérdése: hány, mennyi? Szófaja:  általában számnév, számnévi névmás (valahány, annyi), mértéket, mennyiséget megjelölő főnevek (csapat, kanál, üveg), számtalan, számos, összes melléknevek, -nyi képzős melléknevek.  Alaki kérdések: nem veszi fel jelzett szava toldalékát. A jelzett szó mindig egyes számban áll. Mindig a jelzett szó előtt áll  Birtokos jelző: az alaptagban megnevezett dolog vagy személy birtokosát jelöli meg. Birtokos jelzős szerkezet (birtokos szerkezet)= jelző (birtokosszó)+alaptag (birtokszó). Kérdése: kinek

a, minek a valamije/kije. mindig bele kell foglalni a birtokszót, ami mindig főnév, így lehet megkülönböztetni a részes határozótól!!!  Jellemzői: Nem csak jogilag fennálló tulajdont fejez ki (szülők háza), hanem jelölhet családi, társadalmi viszonyt is (anyja lánya). Ha a birtokszó cselekvést, történést fejez ki, a birtokos jelző megnevezheti a cselekvés, történés hordozóját (jég verése), de megjelölheti így a cselekvés tárgyát is (Tűz élesztése a tüzet élesztik).  Szófajai: mindig főnév vagy főnévi jellegű szó, főnévi névmás.  Alaki kérdések: felépítése: birtokos: a lány/ a lánynak a birtok: könyve/könyve. A rag neve: birtokos személyjel. Ha a jelző az alaptag előtt áll nem kell kitenni a ragot, de ha utána áll igen. (domb pereme, peremén egy dombnak) Nak/ nek ragot kap, ha: birtokszón van a hangsúly, hangsúlyos minőség vagy mennyiség jelzője van, a birtokszónak névelője van vagy

tagadószó áll előtte (A fiúnak se apja, se anyja nem él). A birtokolás egyéb kifejezési lehetőségei:  az –é birtokjel a birtokoson van, és azt fejezi ki, hogy valami tartozik hozzá. Birtokos: a lány/a lányé Birtok: könyve/-.  A birtokos névmás helyettesítheti az egész birtokos szerkezetet: birtokos: a lány Birtok: könyve övé. A birtokjeles főnév és a birtokos névmás is állítmány a mondatban: Ez a könyv a lányé.  Értelmező jelző: mindig az alaptag után áll, ezért utójelzőnek hívjuk. Értelmezi a jelzett szóban megnevezett dolgot minőségi, mennyiségi jegyének, birtokosának vagy a vele azonosított dolognak a megnevezésével. Mivel az alaptaggal egyeztetünk ugyanazokat a jeleket, ragokat veszi fel. Írásban vesszővel választjuk el Két fő típusa:  A minőség, mennyiség, birtokos jelzőnek felel meg, azzá alakítható: vettem csizmát, pirosat piros csizmát vettem.  Az értelmező főnév, az

azonosítás viszonyában van értelmezett szavával, ez az azonosító jelző: Kati, a barátnőm meglátogatott.  Kati a barátnőm Meglátogatott Fajtái:  A minőség, mennyiség, birtokos jelzőnek megfelelő szófaj. A birtokos jelzőnek megfelelő értelmezőn az –é birtok jel fejez ki szintagmatikus viszonyt: Elvittem a barátom könyvét  Elvittem a könyvet, a barátomét.  Alaki kérdései: Néha más bővítmény is állhat az jelző és a jelzett szó közé. Kapcsolódhat hozzá az is kötőszó is: Kati a húgom is eljött.  Eljött a húgom is, Kati Ha az alaptag tárgy: a szerkezettagok bármelyike ragtalan: Elkérném a tollad, a pirosat. Ha az alaptag határozó: a ragok és a névutók különbözhetnek: Elment Szolnokra, a városba. Ha az alaptag birtokos jelző: a szerkezet mindkét tagja nak/nek ragos: Vett egy pulcsit a lányának, Katinak. 9. tétel: Az összetett mondat fogalma A mellérendelő összetett mondat fajtái Összetett

mondat: funkcionálisan éppen olyan kommunikációs egység, mint az egyszerű mondat, mert a beszédfolyamatot egy teljes, lezárt mozzanattal viszi tovább. Ha a mondatrész 2 tagegységből áll, akkor összetett, ha többől, akkor többszörösen összetett. Tagmondat: az összetett mondaton belüli, önálló szerkezetű mondategység. Mellérendelő mondat: csak tartalmi- logikai viszonyú tagmondatok. Alárendelő mondat: azok a tagmondatok, melyekben a szemantikai összefüggéseken kívül grammatikai összefüggések is vannak. Mellérendelő összetett mondat: a tagmondatok azonos értékűek, könnyen szétbonthatóak egyszerű mondatokká. Lehet:  Tipikus: kölcsönös viszony jellemzi. Ez a kapcsolatos, választó, kizáró ellentétes  Nem tipikus: nem fordítható meg. Ez a következtető, magyarázó  Kötőszóval ellátottak: ez az általános. Beszélhetünk egyes, páros és hármas kötőszókról  Kötőszó nélküli: oda kell gondolni a

kötőszót.  Zárt szerkezetű: ilyenkor mindig kéttagú.  Nyílt szerkezetű: korlátlan számú mellékmondat kapcsolódhat egymáshoz. Fajtái:  Kapcsolatos mellékmondat: a tagmondatok tartalma közt tartalmi- logikai összefüggés van. A 2 tagmondat továbbfűzi az előzőt Altípusait kötőszavaik alapján különböztetjük meg: o Egyszerű kapcsolatos: a tagmondatok tartalma közt tér és időbeli összefüggés van. Kötőszavai: és, s, meg o Hozzátoldó kapcsolatos: a már befejezett főmondathoz kiegészítést fűz. Kötőszavai: is, se, sem, szintén, valamint. o Ellentétesen hozzátoldó: nem valódi ellentétet fejez ki. Kötőszava: nemcsakhanem-is o Összefoglaló:A tagmondatokban kifejezett tény egyszerre áll fenn. Ha a kötőszó hangsúlytalan, mindig a kiemelt mondatrész után következik, ha hangsúlyos, a mondat élén áll. Kötőszavai: is-is, se(m)-se(m) o Megosztó: a tagmondatokban kifejezett tény nem egyszerre áll fenn. Kötőszavai:

hol-hol, egyszer-egyszer, egyrészt- másrészt o Fokozó: A 2. tagmondat az 1 fokozását jelenti Kötőszava: sőt Hozzákapcsolódhat az „is” és a „még” is.  Ellentétes mellékmondat: a tagmondatok tartalma közt valamilyen ellentét van. Eszerint lehet:    o Egyszerű vagy szembeállító: mindkét mondat tartalma igaz, de ezek szemben állnak egymással, de nem zárják ki egymást. Kötőszavai: azonban, ellenben, pedig, viszont, meg, ritkán a de is. o Kizáró vagy ellentmondó: az egyik tagmondat állító, a másik tagadó, tiltó, ezért csak az egyik lehet igaz. Kötőszava: ne(m)- hanem o Megszorító: mindkét tagmondat tartalma igaz, de a 2. tartalma ellenkezik azzal, amit az 1.ből következtetni lehetne, azaz a 2 korlátozza az 1 érvényességét Kötőszavai: de, ám, ámde, mégis, mégse(m), csakhogy Választó mellékmondat: a tagmondatok különféle lehetőségeket ábrázolnak, melyekből dönthetünk. o Kizáró: csak annyi

lehetőség van, amennyit a tagmondatok tartalmaznak, ebből kell választani. Kötőszavai: vagy, vagy- vagy o Megengedő: a lehetőségek nem zárják ki egymást, a beszélő számára mindegy, melyiket választjuk. Kötőszavai: akár, akár-akár Következtető mellékmondat: a tagmondatok közt nincs kölcsönösségi viszony. Csak a 2 tagmondat tartalmazza a következményt. A két tagmondat közt ok-okozati kapcsolat van, az első az okot a második az okozatot tartalmazza. Kötőszavai: ezért, tehát, hát, így, ennélfogva, következésképpen, úgyhogy. Magyarázó mellékmondat: a tagmondatok közt nincs kölcsönösségi viszony. Csak a 2 tagmondat tartalmazza a magyarázatot. A következtető mellékmondat ellentéte Az 1 tagmondat az okozatot, a 2. az okot tartalmazza o Okadó: A nyílván való okokra a hisz, hiszen, úgyis, úgyse(m) kötőszók utalnak, a még nem ismert magyarázatot az ugyanis, tudniillik kötőszók fejezik ki. o Kifejtő vagy helyreigazító

magyarázó: nincs ok-okozati viszony. Más szavakkal fejezi csak ki az első tagmondatot, vagy helyesbíti. Kötőszavai: azaz, azazhogy, vagyis, illetőleg, illetve, mégpedig. 10. tétel Az alárendelő összetett mondat fogalma, fajtái, sajátos jelentéstartalom Az alárendelő összetett mondat Tagmondatai között nemcsak tartalmi kapcsolat van, hanem szoros nyelvtani, szerkezeti összefüggés is. A tagmondatok kétfélék lehetnek: - főmondat - mellékmondat (=alárendelt mondat) Ezek grammatikai szempontból nem azonos értékűek: a mellékmondat mindig a főmondat egyik mondatrészét fejti ki egy teljes tagmondat formájában. Ezért ezeket mondatrész kifejtő mellékmondatnak is hívjuk. Pl: Azt kérem, hogy pontos légy. A főmondat és mellékmondat elnevezés nem a bennük kifejezett tartalmak értékkülönbségére utal, hanem a köztük lévő grammatikai viszonyt jelöli. A mellékmondatnak annyi fajtája van, ahány mondatrész van. Nyelvtani kapcsolat

Főmondat + mellékmondat utalószó kötőszó (alárendelő) Távolra mutató névmás pl. az, olyan, annyi, Pl: hogy, mert, Névmási határozószó pl. ott, oda, arra, 1.) Alanyi mellékmondat Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki. Utalószava a főmondatban alanyként szereplő, alanyesetben állófőnévi mutató névmás (az, azok, azé), vagy főnévi értelemben használt melléknévi és számnévi névmás (olyan, akkora, annyi). Az utalószó nincs mindig kitéve Elemzési kérdése: a főmondat állítmányához kapcsolt ki?, mi?, kik?, mik?, kié? + az állítmány harmadik személyű alakja. Kötőszavai szerint 2 típust különböztetünk meg: 1. A hogy kötőszós (ill kötőszó nélküli) alanyi mellékmondatok 2. A vonatkozó alanyi mellékmondat Általában főnévi (aki, ami), néha melléknévi (amilyen) vagy számnévi (amennyi) vonatkozó névmás vezeti be. A vonatkozó névmás lehet ragos és rag nélküli, asszerint, hogy milyen

mondatrész szerepét tölti be a mellékmondatban. Pl. Az futott, aki bírt Olyan főzött, aki tudott. Annyi érkezett, amennyit vártam. 2.) Állítmányi mellékmondat A főmondat névszói állítmányát, illetőleg a névszói-igei állítmány névszói részét fejti ki egész mondat formájában. Az igei állítmányt nem lehet mellékmondattal kifejezni, mert ez annyira tartalmas mondatrész, hogy önmagában is felér egy bővített mondattal. Csak olyan esetben szerkesztünk állítmányi mellékmondatot, amikor a főmondatban névmási állítmány van, s ez egyben utalószóként is szerepel. 1. Az azonosító állítmányi mellékmondat utalószava a főmondatban állítmányként szereplő főnévi névmás (az, azok). Kötőszava a főnévi vonatkozó névmás pl. Ő az, akiről beszéltem neked A főnévi névmás (az, azok) személyes névmással vagy tulajdonnévvel kifejezett alany mellezz szokott állítmányként előfordulni. 2. A minősítő állítmányi

mellékmondat utalószava a főmondatban állítmányként szereplő melléknévi igenévi vagy számnévi névmás (olyan, akkora, annyi, olyané, stb.) vagy melléknévi értelmű, többnyire -é birtokjeles névmás (azé, azoké, stb.) Kötőszava a vonatkozó névmás vagy a hogy. pl. Annyi lesz a fizetésem, hogy el sem tudom költeni Az állítmányi mellékmondatra a főmondat alanyához névszói állítmányként kapcsolt ki?, mi?, milyen?, mekkora?, kié?, mennyi?, milyené? stb. kérdő névmással kérdezünk 3.) Tárgyi mellékmondat A főmondat valamely mondatrészében megnevezett cselekvés tárgyát fejti ki. Utalószava a főmondatban tárgyként szereplő tárgyragos főnévi mutató névmás: azt, azokat, azé, stb. de lehet főnévi értelemben használt melléknévi vagy számnévi mutató névmás is: olya(n)t, olyanokat, akkorát, annyit, stb. A tárgyi mellékmondat elemzésekor a föléje rendelt főmondatbeli mondatrészhez kapcsolt kit?, mit?, kiket?,

miket?, kié?, esetleg a milye(n)t?, mekkorát?, mennyit? stb. kérdő névmással kérdezünk. Kötőszava a hogy (amely el is maradhat) és a vonatkozó névmások. Pl. Olyat szeret Kati, amit nem kap meg 4.) Helyhatározó mellékmondat A helyhatározói mellékmondat a főmondat helyhatározói bővítményét fejti ki. Utalószavai:ott, abban, az előtt, onnan, abból, oda stb. Elemzési kérdései: hol?, honnan?, hová?, merre?, meddig? + a szerkezeti alaptag Kötőszava rendszerint vonatkozó határozószó: (a)hol, (a)honnan, (a)hová, (a)merre, (a)meddig stb. Pl. Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni A képes helyhatározói mellékmondat Gyakran előfordul az is, hogy a mellékmondat nem valóságos, hanem képes (átvitt értelmű) helyet fejez ki. A képes helyhatározói mellékmondat kifejezőeszközei általában megegyeznek a helyhatározói mellékmondatban szokásos utalószókkal és kötőszókkal. Pl. Oda jutott már, hogy senki sem hitelez neki 5.)

Időhatározói mellékmondat Az időhatározói mellékmondat a főmondatbeli időhatározót fejti ki. Utalószavai a főmondatban lévő időhatározó-szó vagy határozóragos, esetleg névutós névmás: akkor, azóta, attól kezdve, addig stb. Kötőszava rendszerint vonatkozó határozószó: (a)mikor, amit, miután, (a)mióta, amíg stb. Elemzéskor a mikor?, mióta?, meddig? határozószóval + a szerkezeti alaptaggal kérdezünk rá. Fő és mellékmondat viszonya alapján lehet: egyidejű előidejű utóidejű Pl. Akkor megyek, amikor csak akarok 6.) Módhatározói mellékmondat A főmondat valamely igével, igenévvel, ritkábban melléknévvel kifejezett mondatrészéhez kapcsolódó alárendelt módhatározót fejt ki. Utalószava: úgy, akképpen, akként, aszerint, anélkül. Az utalószó nem szokott elmaradni, mert rendszerint erős hangsúlyt kap. Kérdései: hogyan?, mi módon? + a szerkezeti alaptag. Kötőszava: hogy, valamint az ahogy, (a)mint vonatkozó

határozószó. Pl. Úgy csináltam, ahogy kérted 7.) Társhatározói mellékmondat Megnevezi azt a személyt vagy dolgot, akinek vagy minek a társaságában van a főmondat alanyában, ill. tárgyában megjelölt személy vagy dolog Utalószava: azzal, olyannal stb. Elemzésekor a kivel?, mivel?, kivel együtt?, mivel együtt? + a szerkezeti alaptag kérdéssel kérdezünk rá. Kötőszava rendszerint vonatkozó névmás. Pl. Azzal mentem el, aki hívott Azzal mentem, amelyiken volt fék. 8.) Eredethatározói mellékmondat Azt nevezi meg, honnan, miből ered, származik a főmondat alanyában, ill. tárgyában megjelölt személy vagy dolog. Utalószava: abból, attól, onnan Elemzésekor kiből?, miből?, kitől?, mitől?,honnan? + a szerkezeti alaptag kérdéssel kérdezünk rá. Kötőszavai a főnévi vonatkozó névmások és a hogy. Pl. Abból csinálta, ami volt otthon 9.) Eredményhatározói mellékmondat Azt fejezi ki, hogy mivé, vagy milyené válik a főmondat

alanyában vagy tárgyában megjelölt személy vagy dolog. Utalószava: azzá, olyanná, annak, olyannak, olyanra stb. Elemzésekor a kivé?, mivé?, milyenné?, minek? + a szerkezeti alaptag kérdéssel kérdezünk rá. Kötőszava rendszerint vonatkozó névmás. Pl. Azzá lett, amit a szülei akartak 10.) Minőségjelzői mellékmondat Utalószava: az, olyan, akkora stb. Kérdései: melyik?, milyen?, mekkora? + a szerkezeti alaptag. Kötőszava rendszerint vonatkozó névmás, néha vonatkozó határozó, illetőleg a hogy. Az utalószók és a kötőszók gyakran szerkezetet alkotnak: olyan.amilyen, akkoraamekkora pl. Olyan férjet szeretnénk, aki házias 11.) Mennyiségjelzői mellékmondat Utalószava: annyi Kérdései: hány?, mennyi? + a szerkezeti alaptag. Kötőszavai: ahány, (a)mennyi. pl. Annyi srác rajongta körül, hogy alig tudott választani 12.) Birtokos jelzői mellékmondat Utalószava: annak, olyannak, azoknak stb. Jelzett szava a főmondatban mindig birtokos

személyjeles névszó. Elemzéskor az ehhez kapcsolt kinek a?, minek a?, kiknek a?, miknek a? Kérdéssel kérdezünk. Kötőszava a hogy vagy a főnévi vonatkozó névmás. pl. Annak a könyvét kértem kölcsön, aki mellettem ült Sajátos jelentéstartalom Az alárendelő összetett mondat mellékmondatának egy részében a főmondat valamely mondatrészének kifejtése mellett még egyéb tartalmi vonatkozások is megfogalmazódhatnak. (Nem mindegyik mondatban található meg!) Feltételes: pl. Legjobb lesz, ha időben váltok jegyet (alanyi feltételes) Hasonlító: pl. Olyat szeretne, mint az apjáé (tárgyas hasonlítói) Következményes: pl. Akkora volt a sár, hogy alig lehetett járni (állítmányi köv) Megengedő sajátos jelentéstartalmú: pl. Bár súlyos beteg volt, felkelt az ágyból (tipikus kötőszavak: bár, ámbár, jóllehet) 11. tétel: A többszörösen összetett mondat fogalma, alaptípusai, a körmondat, a mondatátszövődés

Többszörösen összetett mondat: a kettőnél több tagmondatból álló mondatösszetétel. Elemzéskor a következőket határozzuk meg:  mondategységek egybeszerkesztése  a mondaton belüli szinteződés, tömbösödés. Az azonos tagok közt tartalmi-logikai viszonyt vagy közömbös viszonyt találunk, a szomszédos szintek közt pedig grammatikait vagy semmilyet. Többféleképp ábrázolható:  Deme-féle: F= főmondat, m= mellékmondat, m₁=a beszéd szintje alatti mélységfokozat, mellé és alárendelő viszony jele. pl: Vártalak, de nem jöttél. F- F Mások is látták, hogy vártalak, de nem jöttél. F/m₁ m₁ Azért haragszom, mert mások is látták, hogy vártalak, de nem jöttél. F/ m₁/m₂ m₂ Még mindig akadhat, aki azt hiszi: azért haragszom, mert mások is látták, hogy vártalak, de nem jöttél. F/ m₁/m₂/m₃/m₄ m₄  Rácz Endre- féle: az, ahogy mi is tanultuk (karika, négyzet, vonalak).  Körmondat: művészien

megszerkesztett többszörösen összetett mondat. A klasszikus körmondat szerkezetileg 2 nagy részre oszlik: előszakra és utószakra, ezeket „;”-al választjuk el egymástól. Az előszak előkészíti az utószak mondanivalóját Akkor alegszebb, ha a két rész kb. ugyanakkora Ha formailag eltolódott az arány az előszak felé, akkor az utószaknak rövidnek, csattanósnak kell lennie. Szerkezetileg az előszak alá van rendelve az utószaknak. pl: Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! /Petőfi XIX. sz költői/  Mondatátszövődés: a mindennapi beszédtevékenységben fordul elő, de lehet írott szövegben is. A beszélő gondolatai nem mindig logikai sorrendben követik egymást A közbeékelődés és az átszövődés közti különbségek: a

közbeékelődésnél a beszédben a fő és a mellékmondat közt szünetet tartunk, mondatátszövésnél viszont nincs szünet. Mondatátszövés 2 típusa:  a főmondat teljesen beleszövődik a mellékmondatba: általában akkor fordul elő, mikor a főmondatban a kell az állítmány, a mellékmondat pedig kötőszós. pl: Kell, hogy elmenjek hozzá.  Részleges átszövődés: az összetett mondatot a főmondattal kezdjük, ezután jön a mellékmondat egy része, majd ezután jön hogy kötőszóval a mellékmondat további része. pl: Nem baj egy kicsit, ha erős Én nem emlékszem éjszaka, hogy jég esett volna