Alapadatok
Év, oldalszám:2015, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:22
Feltöltve:2019. szeptember 07.
Méret:613 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!Legnépszerűbb doksik ebben a kategóriában
Tartalmi kivonat
Szó, mondat, szöveg Gondolatainkat beszédben vagy írásban közöljük társainkkal, más emberekkel. Az elmondott beszédet, a leírt írást szövegként fogalmazzuk meg A szöveg a beszéd legnagyobb egysége, amely egymással összefüggő mondatokból áll. A mondat beszédünk, írásunk legkisebb olyan egysége, amely önálló értelemmel bír A mondat szavakból áll, a szó szótagokból, a szótagok pedig hangokból tevődnek össze. A hangot kimondjuk, a kimondott hang leírt jele a betű. Példa Szavak: leány, búza, fiú, arat, kasza, ebéd, reggel, nap, anya Szótagok: le-ány, bú-za, fi-ú, a-rat, ka-sza, e-béd, nap, a-nya Mondatok: A fiú arat. A Nap süt Az ebéd finom A búza megérett Az anya főz Szöveg: Nyár van. Beérett a búza Az apa aratani küldi a fiait és a két nagyobbik leányát. A fiúk és a leányok kora reggel a mezőre sietnek. A fiúk kifenik a kaszájukat, és vágni kezdik az érett búzát A leányok összegyűjtik és kévékbe
kötik a levágott kalászokat Délben az anya a legkisebbik leányával ebédet küld az aratóknak Mivel a Nap már nagyon melegen süt, a fiatalok egy fa árnyékába húzódnak, és ott költik el a finom ebédjüket Rövid pihenő után szorgalmasan folytatják a nehéz munkát, így este a jólvégzett munka örömével térhetnek haza. 1. Másold le szótagokra bontva a szöveg első három mondatát! 9 2. Figyeld meg a kézi aratásról szóló szöveget Minden mondat nagy betűvel kezdődik, és minden mondat után pont van. A mondatot, ha kérdést fejez ki, kérdőjellel zárjuk Például így: Mikor érik a búza? Írj le néhány kérdő mondatot a fenti szöveggel kapcsolatban!
3. Vannak olyan mondatok, melyek után felkiáltójelet kell tennünk Ezek kívánságot, kérést, parancsot, felszólítást fejeznek ki. Például: – János, fogd be a szekérbe lovakat! – kiáltotta a gazda a legkisebbik fiának. – Induljatok a mezőre! – Siessünk, amíg nincs nagyon meleg! – hívta a többieket a legnagyobbik fiú. – Katica, hozz egy kancsó vizet a forrásból! – kérte a húgát az ebédhez készülődő fiú. Írj egy rövid párbeszédet a kézi aratásról szóló szöveg alapján, amelyben legyenek kérdő és felszólító mondatok is! A párbeszéd játszódhat: az apa és a fiai között, az anya és a legkisebbik leány között, a fiúk között, illetve a fiúk és a leányok közt. Könnyebb lesz a párbeszédet megírni, ha nevet is adsz a szereplőknek.
10 4. Az alábbi népmesét egy írni tanuló kisfiú írta le anélkül, hogy a mondatokat különválasztotta volna egymástól. Segíts neki, válaszd szét a mondatokat! egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon gazdag úr ennek a nagyon gazdag úrnak volt egy nagyon-nagyon szegény szolgája egyszer a nagyon gazdag úr kiadta neki parancsba, hogy menjen el a szántóföldjére aratni megparancsolta neki, hogy egy nap alatt két holdat kell learatnia, marokba szednie, kepébe raknia, azonban csak úgy arathat, hogy a gabonát szálanként vágja le a szegény ember ki is ment a mezőre elkezdte vágni a búzát, de akármennyit is dolgozott, egy nap alatt alig tudott a szántóföld végére érne esteledett már, amikor szomorúan látta, hogy nemsokára kiér a hosszú föld végére, és még mindig csak egy sort aratott le egész nap ráadásul más nehézség is kezdett tornyosulni előtte egyre vastagabbak lettek a gabonaszálak a föld vége felé
nem tudta, milyen gabona ez, mi lehet ennek az oka? Mire ide ért a mesében a kisdiák, már megtanulta, hogy a mondatokat külön-külön kell írni, ezért a mese folytatását már nem neked kell javítanod. Íme a történet folytatása: Megállott a szálak előtt, és nem tudta magát elhatározni, hogy végigsuhintsa-e rajtuk a kaszáját, vagy se. A szálak már olyan vastagok voltak, mint a szegény ember dereka. Mégiscsak nekifohászkodott, mert arra gondolt, hogy odahaza éhes gyermekei várják, nekik is kell a kenyér. Előbbre lépett, és a deréknyi vastag gabonaszálaknak suhintotta a kaszáját. Azt várta, hogy a kasza éle nem fogja el a vastag szálakat, azonban úgy keresztülszaladt rajtuk, hogy a szegény ember meg sem érezte. Nem ez volt azonban az igazi csoda. Ahogyan dőltek a szálak, a kalászokból aranyszemek peregtek alá. A szegény ember nagyon 11 megörült ennek, abbahagyta az aratást, és rohant haza, hogy hívja a feleéségét is
összeszedni a sok kincset. Késő éjfélig vágta a feleségével a vastag búzaszálakat, a vékonyakat mind lábon hagyta. Mikor megelégelték a sok arany összeszedését, abbahagyták az aratást. Másnap szó nélkül otthagyták a gazdag embert, és más országba költöztek. A sok aranyon házat és földet vásároltak maguknak. Ott éltek boldogan és szépen, míg meg nem haltak 5. Az alább megkezdett minta alapján folytatsd a párbeszédet és a mesét saját szavaiddal attól a részétől, amikor a gazda hazaért és elmondta a feleségének, hogy mi történt a mezőn! Meg is változtathatod a mese végét, ha ki tudsz találni érdekes befejezést! – Hol voltál ilyen sokáig, édes uram? – kérdezte az asszony. – Búzát arattam, és közben hihetetlen dolog történt! – válaszolt a gazda, és elmesélte a különös történetet. 6. Alkoss két-két szót a következő betűkből! a) p, k, é b) k, r, a c) á, t, l 7. Változtasd meg a hangok
(betűk) sorrendjét úgy, hogy más értelmes szót jelentsenek! a) b) c) d) e) étel róka mára kár tér 12
kötik a levágott kalászokat Délben az anya a legkisebbik leányával ebédet küld az aratóknak Mivel a Nap már nagyon melegen süt, a fiatalok egy fa árnyékába húzódnak, és ott költik el a finom ebédjüket Rövid pihenő után szorgalmasan folytatják a nehéz munkát, így este a jólvégzett munka örömével térhetnek haza. 1. Másold le szótagokra bontva a szöveg első három mondatát! 9 2. Figyeld meg a kézi aratásról szóló szöveget Minden mondat nagy betűvel kezdődik, és minden mondat után pont van. A mondatot, ha kérdést fejez ki, kérdőjellel zárjuk Például így: Mikor érik a búza? Írj le néhány kérdő mondatot a fenti szöveggel kapcsolatban!
3. Vannak olyan mondatok, melyek után felkiáltójelet kell tennünk Ezek kívánságot, kérést, parancsot, felszólítást fejeznek ki. Például: – János, fogd be a szekérbe lovakat! – kiáltotta a gazda a legkisebbik fiának. – Induljatok a mezőre! – Siessünk, amíg nincs nagyon meleg! – hívta a többieket a legnagyobbik fiú. – Katica, hozz egy kancsó vizet a forrásból! – kérte a húgát az ebédhez készülődő fiú. Írj egy rövid párbeszédet a kézi aratásról szóló szöveg alapján, amelyben legyenek kérdő és felszólító mondatok is! A párbeszéd játszódhat: az apa és a fiai között, az anya és a legkisebbik leány között, a fiúk között, illetve a fiúk és a leányok közt. Könnyebb lesz a párbeszédet megírni, ha nevet is adsz a szereplőknek.
10 4. Az alábbi népmesét egy írni tanuló kisfiú írta le anélkül, hogy a mondatokat különválasztotta volna egymástól. Segíts neki, válaszd szét a mondatokat! egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon gazdag úr ennek a nagyon gazdag úrnak volt egy nagyon-nagyon szegény szolgája egyszer a nagyon gazdag úr kiadta neki parancsba, hogy menjen el a szántóföldjére aratni megparancsolta neki, hogy egy nap alatt két holdat kell learatnia, marokba szednie, kepébe raknia, azonban csak úgy arathat, hogy a gabonát szálanként vágja le a szegény ember ki is ment a mezőre elkezdte vágni a búzát, de akármennyit is dolgozott, egy nap alatt alig tudott a szántóföld végére érne esteledett már, amikor szomorúan látta, hogy nemsokára kiér a hosszú föld végére, és még mindig csak egy sort aratott le egész nap ráadásul más nehézség is kezdett tornyosulni előtte egyre vastagabbak lettek a gabonaszálak a föld vége felé
nem tudta, milyen gabona ez, mi lehet ennek az oka? Mire ide ért a mesében a kisdiák, már megtanulta, hogy a mondatokat külön-külön kell írni, ezért a mese folytatását már nem neked kell javítanod. Íme a történet folytatása: Megállott a szálak előtt, és nem tudta magát elhatározni, hogy végigsuhintsa-e rajtuk a kaszáját, vagy se. A szálak már olyan vastagok voltak, mint a szegény ember dereka. Mégiscsak nekifohászkodott, mert arra gondolt, hogy odahaza éhes gyermekei várják, nekik is kell a kenyér. Előbbre lépett, és a deréknyi vastag gabonaszálaknak suhintotta a kaszáját. Azt várta, hogy a kasza éle nem fogja el a vastag szálakat, azonban úgy keresztülszaladt rajtuk, hogy a szegény ember meg sem érezte. Nem ez volt azonban az igazi csoda. Ahogyan dőltek a szálak, a kalászokból aranyszemek peregtek alá. A szegény ember nagyon 11 megörült ennek, abbahagyta az aratást, és rohant haza, hogy hívja a feleéségét is
összeszedni a sok kincset. Késő éjfélig vágta a feleségével a vastag búzaszálakat, a vékonyakat mind lábon hagyta. Mikor megelégelték a sok arany összeszedését, abbahagyták az aratást. Másnap szó nélkül otthagyták a gazdag embert, és más országba költöztek. A sok aranyon házat és földet vásároltak maguknak. Ott éltek boldogan és szépen, míg meg nem haltak 5. Az alább megkezdett minta alapján folytatsd a párbeszédet és a mesét saját szavaiddal attól a részétől, amikor a gazda hazaért és elmondta a feleségének, hogy mi történt a mezőn! Meg is változtathatod a mese végét, ha ki tudsz találni érdekes befejezést! – Hol voltál ilyen sokáig, édes uram? – kérdezte az asszony. – Búzát arattam, és közben hihetetlen dolog történt! – válaszolt a gazda, és elmesélte a különös történetet. 6. Alkoss két-két szót a következő betűkből! a) p, k, é b) k, r, a c) á, t, l 7. Változtasd meg a hangok
(betűk) sorrendjét úgy, hogy más értelmes szót jelentsenek! a) b) c) d) e) étel róka mára kár tér 12
Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan tanulni az iskolában, illetve otthon. Áttekintjük, hogy milyen a jó jegyzet tartalmi, terjedelmi és formai szempontok szerint egyaránt. Végül pedig tippeket adunk a vizsga előtti tanulással kapcsolatban, hogy ne feltétlenül kelljen beleőszülni a felkészülésbe.
