Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » A vállalkozás és a termelés föbb jellemzői

4. A VÁLLALKOZÁS ÉS A TERMELÉS FŐBB JELLEMZŐI A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik, hozzájuk a piac közvetítésével kapcsolódik, kockázatot vállal, valamint pénzjövedelem szerzésére és növelésére törekszik. A vállalat környezete: A vállalatok, üzleti szervezetek működésének közös jellemzője, hogy termelési tényezők (inputok) segítségével egy átalakítási (transzformációs) folyamaton keresztül termékeket és szolgáltatásokat (outputokat) állítanak elől. A vállalat és környezete között gazdasági folyamatok zajlanak. Gazdasági folyamatokon a gazdaságban általában egy év alatt megtermelt javak termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgásokat értjük. A gazdasági folyamat tartalma alapján két részfolyamatra osztható:  Reálfolyamatoknak nevezzük az áruk

és szolgáltatások természetes mértékegységben való mozgását.  A jövedelmi folyamatok a reálfolyamatok ellenértékeként áramló pénzmozgásokat tartalmazzák. A külső környezet elemei A környezet a vállalat számára olyan feltételrendszer, amely behatárolja cselekvéseinek körét, irányát, mértékét. Mikrokörnyezet: a környezet azon elemei, amelyekkel közvetlen kapcsolatba kerül a vállalkozás, és ezáltal a vállalkozás működését közvetlenül befolyásolják. Ugyanakkor a vállalkozás tevékenysége is közvetlenül visszahat a mikrokörnyezetére  Versenytársak, akik hasonló terméket, szolgáltatást állítanak elő  Szállítók, akik vállalatunk számára fontos anyagokat, energiát, árukat stb. értékesítenek  Vevők, akik vállalatunk termékeit, szolgáltatásait vásárolják  Az önkormányzat, az állam, amely törvények, szabályok alkotásával hat (pl. adókivetéssel)  Piaci közvetítők, pl.

kereskedelmi ügynökök, akik a vevőket felkutatják, a kereskedelmi hálózat, továbbá szállítmányozó vállalatok, amelyek közúton, vízi, légi úton juttatják célba az árukat  Közvélemény, azok a társadalmi szervezetek, csoportok, hatóságok, amelyeket pozitívan, vagy negatívan befolyásolják a vállalatot céljai elérésében (pl. média, hatóságok, pénzintézetek, helyi közvélemény) Makrokörnyezet: a vállalat működési környezetét közvetett módon alakító olyan környezeti elemek, amelyek kölcsönhatásban vannak a vállalkozással.  Politikai, jogi környezet, ami magában foglalja a jogszabályalkotást, amely a vállalkozás tevékenységét befolyásolja (számviteli törvény, adótörvény, társasági törvény), ide tartoznak még a nagy ellenőrző rendszerek (NAV).  Demográfiai környezet, vagyis a népesség száma, összetétele (kor, nem, szakképzettség, jövedelem stb.), területi elhelyezkedés, a népesség

alakulása stb  Természeti környezet, amely nem csak a mezőgazdasági vállalatokra, hanem az időjáráson, természeti kincseken keresztül igen sok vállalatra, a környezetszennyezésen keresztül pedig lényegében mindenkire hat.  Technológiai környezet, amely a technika fejlődésével, új anyagok, eljárások megjelenésével készteti változtatásra, alkalmazkodásra a vállalatot (digitális technika megjelenése).  Gazdasági környezet, ami a gazdaság fejlettségét, jövedelemtermelő képességét jelenti, lényegében a demográfiai környezettel együtt határozza meg a mindenkori vásárlóerőt. A demográfiai környezet a létszámot, a gazdasági környezet a jövedelmeket határozza meg  Társadalmi, kulturális környezet, vagyis a környezet kulturális értékeinek megőrzése, szubkultúrák léte. Globális környezet: a világgazdaság egészét átfogó fejlődési irányzatok, amelyek ismerete különösen a jövőképet, stratégiát

kidolgozó és megvalósító vállalatok számára nélkülözhetetlen. A vállalat piaci kapcsolatai: • • Inputpiac: A termelési tényezők piacán a vállalkozások a termelésben használható javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a termelési tényezők tulajdonosaival, mint eladókkal. Outputpiac: A fogyasztási javak piacán a jövedelemmel rendelkező tényezőtulajdonosok a tovább már nem feldolgozott javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a vállalkozásokkal, mint eladókkal. A vállalat tevékenységének alapvető formái A vállalatok fajtái tevékenységük jellege körük szerint: • • • Termelő Szolgáltató Kereskedelmi vállalatok  Ezen belül megkülönböztetünk: − Ipari − Mezőgazdasági − Bel-és külkereskedelmi − Kis- és nagykereskedelmi vállalatokat A vállalat főbb céljai:  Jövedelmezőség, profit  Korszerűsödés és termelékenység növelése (innováció)  A vagyon

megtartása  Növekedés, fejlődés  Fizetőképesség, likviditás megőrzése  Fizikai és pénzügyi, szükséges erőforrások megszerzése  Piaci pozíciók megtartása, javítása  Vezetői külön célok A vállalatot elsődlegesen a profit hajtja, tehát a tevékenységek közül azt választja, amivel a legnagyobb profitot képes elérni. A technikai és gazdasági hatékonyság: − Technikai hatékonyság: gyártási módszer, műszaki megoldás akkor, ha az output már nem növelhető az input növelése nélkül (az adott erőforrásokkal a maximális outputot sikerült elérni)  rendelkezésre álló erőforrások hatékony elosztása − Gazdasági hatékonyság: a költséghatékonysággal szokták azonosítani, tehát egy termelő egység akkor hatékony, ha outputjait a lehető legkisebb költségekkel tudja előállítani, vagy fordítva: adott összköltség mellett keressük a legnagyobb termelési eredményt.  költségminimalizáló

magatartás Gazdasági időtávok: A gazdasági idő kifejezi, hogy a vállalat mennyi idő alatt és milyen módon tud reagálni a piaci eseményekre. Fajtái: • A piaci időtáv, más néven nagyon rövid időtáv az, amelyen belül a vállalat a termelés megváltoztatásával már nem képe reagálni a külső eseményekre, csak piaci eladás vagy vétel lehetséges. • A rövid időtáv az a periódus, amelyen belül a vállalat egy vagy több termelési tényező változtatásával, a termelés módosításával is reagálhat a piaci fejleményekre, miközben más tényezői változtathatatlan fix tényezők. • A hosszú időtáv az a periódus, amelyen belül a vállalat valamennyi termelési tényezőjének mennyiség megváltoztatható