Betekintés: A mérsékelt éghajlati övezet

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


VÁZLATOK
XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet

A MÉRSÉKELT ÖVEZET
Általános jellemzők:
Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi
Évi középhőmérséklet: 0-20 oC között mozog
Évi közepes hőingása:
a legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oC,
a leghidegebb hónapok középhőmérséklete: -5 és +10 oC között változik
Uralkodó szele: a nyugati szél

Felosztása:
A mérsékelt övezeten belül három övet különböztetünk meg:
• Meleg mérsékelt (szubtrópusi): évi középhőmérséklet: 15-20 oC
o mediterrán éghajlati terület
o mérsékelt övi monszun éghajlati terület
• Valódi mérsékelt: évi középhőmérséklet: 8-15 oC
o óceáni éghajlati terület
o mérsékelten szárazföldi (hűvös nyarú, vagy nedves kontinentális) éghajlati terület
o szárazföldi (meleg nyarú, vagy száraz kontinentális) éghajlati terület
o szélsőségesen szárazföldi (kontinentális sivatag) éghajlati terület
• Hideg mérsékelt (szubarktikus, tajga): évi középhőmérséklet: -5 és + 3 oC

I. MELEG MÉRSÉKELT ÖV

Elhelyezkedése: 30 és 45 szélességi körök között (mindkét félgömbön).
Két eltérő éghajlatot különböztetünk meg:
• a nyáron száraz mediterrán területeket a szárazföldek nyugati oldalán,
• a nyáron csapadékos monszunterületeket a szárazföldek keleti oldalán.

1



I/1. MEDITERRÁN (földközi-tengeri) TERÜLET
Nyár forró, száraz, napsütéses
Oka: a passzát leszálló ága a mediterrán területekre tolódik. Ősszel, mikor visszahúzódik, helyét átveszik a nyugati szelek által szállított ciklonok.
Tél enyhe csapadékos.
A hideg tengeráramlatokkal hűtött partvidéken (pl. Közép-Chile) a hűvös mediterrán változat
alakul ki.
Folyók vízjárása: ingadozó,
kisebb folyóknál (nyári kiszáradás)
időszakos vízszállítás jellemző.
Természetes növénytakaró: keménylombú erdő (magyal, paratölgy);
tűlevelűek (mandulafenyő: pinea); örökzöld cserjések (macchia)
Talaja:
csapadékosabb területeken: barna mediterrán talajok – humuszban gazdagabb
csapadékszegényebb területeken: fahéjszínű talajok – humusztartalom szegényebb
mészkőterületek: terra rossa – vörös színű (vas-oxidos) – erős erózió jellemzi
Kultúrnövények: olajfa, citrusfélék
Felszínformálás:

Élet:

folyóvízi erózió
heves záporok okozta leöblítés
a növénytakarótól megfosztott felszín gyorsan pusztul.

növénytermesztés (olajbogyó, szőlő, füge, narancs, citrom)
öntözött területeken (búza, árpa)
állattenyésztés (juh, kecske)
idegenforgalom
I/2. MONSZUNTERÜLET

A szubtrópusi monszun szélrendszer évszakosan változó irányú szeleit a szárazföldek és a tengerek
különböző mértékű és változó felmelegedése irányítja.
Nyár: a szél óceánok felől a szárazföldek felé fúj és csapadékot hoz.
Évi csapadékmennyiség: 1000-1500 mm.
A monszun szélrendszer életben tartásához jelentős légnyomáskülönbség szükséges.
A legnagyobb szárazföld és a legnagyobb óceán határvidékén, Kelet-Ázsiában alakult ki.
Tél:

a szél a szárazföldek felől az óceánok felé fúj és szárazságot hoz.

Folyók vízjárása: szélsőséges
Természetes növénytakaró: a babérlombú erdő
Talaja: a nedvesebb területeken
a szárazabb területeken

sárgaföld
vörösföld

A sok eső kilúgozza a talajt.
2



Felszínformálódás:
nyáron: mállás; a lejtőkön leöblítődés, és folyóvízi erózió figyelhető meg.
télen: aprózódás;
Élet:

növénytermesztés (rizs, cukornád, földimogyoró, szója, tea)
állattenyésztés (baromfi, sertés, bivaly)

II. VALÓDI MÉRSÉKELT ÖV

Az öv éghajlatát a nyugati szelek és az általuk szállított ciklonok határozzák meg. Emiatt módosul
a természetföldrajzi tényezők változásának eddigi iránya.
Az éghajlat és nyomában az egyéb természetföldrajzi tényezők nem az Egyenlítőtől való távolság alapján változnak a valódi mérsékelt övben, hanem az óceántól való távolsággal.
A valódi mérsékelt övön belül 4 területet különböztetünk meg:
• óceáni
• mérsékelten szárazföldi
• szárazföldi
• szélsőségesen szárazföldi

II/1. ÓCEÁNI TERÜLET
Az éghajlat rendkívül kiegyenlített.

Évi közepes hőingás:
Évi csapadékmennyiség:
A csapadék időbeli eloszlása:
Folyók vízjárása:
Természetes növénytakarója:

Talaja:
Felszínformálás:
Élet:

7-8oC
800-2000 mm
egyenletes
egyenletes
zárt lombhullató erdők (nyírrel kevert tölgyesek, bükkösök). A
kiírtott erdők helyén törpecserjés-bokros növényzet (fenyérek),
dúsfüvű rétek, legelők
barna erdőtalaj (humuszban gazdag)
folyóvízi erózió, mállás

szántóföldi növénytermesztés (rozs, zab, árpa, cukorrépa, burgonya, len),
legeltető állattenyésztés (szarvasmarha)

3



II/2. MÉRSÉKELTEN SZÁRAZFÖLDI TERÜLET

A terület éghajlatát az óceán szomszédságában nedves kontinentálisnak, keleten kontinentális monszunéghajlatnak nevezzük. Közös vonásuk, hogy a szárazföldek belseje felé haladva erősödnek a
szárazföldi hatások

Évi közepes hőingás:
Évi csapadékmennyiség:
A csapadék időbeli eloszlása:
Folyók vízjárása:
Természetes növénytakarója:

Talaja:
Felszínformálás:

Élet:

10-ről 20oC-ra nő
800-ról 500 mm-re csökken
nyár eleji csapadékmaximum fokozatosan kirajzolódik, a téli
csapadék egy része hó formájában hullik le.
egyre ingadozóbb
lombhullató erdők eltérő fajokkal (Európában: tölgy, bükk;
Észak-Amerikában: tölgy, nyír juhar; Kelet-Ázsiában: tölgy, hárs,
kőris) A szárazföldek belsejében a lombhullató erdőt felváltja a
ligetes megjelenésű erdős puszta.
barna erdőtalaj
mállás, aprózódás, a folyóvíz és a csapadék leöblítő hatása, valamint a szél.

szántóföldi növénytermesztés (búza, árpa, kukorica, szója, cukorrépa, napraforgó, zöldség-, gyümölcs),
legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, baromfi)

II/3. SZÁRAZFÖLDI TERÜLET

A terület száraz kontinentális éghajlata jóval szélsőségesebb, minta nedves kontinentálisé volt.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



Évi közepes hőingás:
Évi csapadékmennyiség:
A csapadék időbeli eloszlása:
Folyók vízjárása:
Természetes növénytakarója:

Talaja:

Felszínformálás:
Élet:

25-45oC
300-500 mm
egyenetlen
ingadozó
füves puszta (Eurázsia: sztyep,
Észak-Amerika: préri,
Dél-Amerika: pampa)
feketeföld, más néven csernozjom (löszön képződő, humuszban
gazdag talaj)
a szárazabb alacsonyfüvű pusztákon: gesztenyebarna talaj
aprózódás, szél

szántóföldi növénytermesztés (őszi, tavaszi),
legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, juh)

4



II/4. SZÉLSŐSÉGESEN SZÁRAZFÖLDI TERÜLET

A mérsékelt övezet félsivatagjai és sivatagjai a szárazföldek belsejében, vagy esetenként az óceánok közelében, de magas hegségekkel elzárt medencékben alakulnak ki.

Évi közepes hőingás:
Évi csapadékmennyiség:
A csapadék időbeli eloszlása:
Folyók vízjárása:
Természetes növénytakarója:
Talaja:
Felszínformálás:
Élet:

40-50oC
100-200 mm
egyenetlen
erősen ingadozó
(gyakran lefolyástalan medencékben végződnek)
gyér cserjékből álló növényzet
váztalaj
nyáron hő, télen fagyaprózódás, szél, tömegmozgások

öntözéses növénytermesztés (gyapot, rizs),
legeltető állattenyésztés (juh, kecske, teve)

A csapadék és a növényzet változása a valódi mérsékelt éghajlati övben

III. HIDEG MÉRSÉKELT ÖV
A hosszú (6-9 hónap) zord telet, rövid, meleg csapadékos nyár váltja fel.
A két átmeneti évszak nagyon rövid

Az öv északi része átnyúlik a sarkkörön túlra, így többnapos éjszakák illetve nappalok is megfigyelhetők itt.
Itt mérték a leghidegebbet (178oC-ot szibériai Ojmjakonban), és az
egész Földön a legnagyobb abszolút hőingást: 113oC-ot

Folyók vízjárása:
Természetes növénytakarója:
Talaja:
Felszínformálás:

Élet:

ingadozó, télen befagynak
a tajga (fenyőerdő)
humuszban szegény, szürke erdőtalaj (fenyvesekre jellemző)
fagyaprózódás, nyáron a felengedő folyók erózióján kívül a talajfolyásnak is nagy szerepe van.

fakitermelés,
prémes állattenyésztés
5