Betekintés: A mediterrán térség bemutatása

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A mediterrán térség bemutatása
/száraz nyarú szubtrópusi éghajlat/

Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat
2008



A mediterrán térség lehatárolása (Köppen alapján)










A mediterrán éghajlat fő jellemző
Sevilla
30

100
90

70

20

60
15

50
40

10

30
20

5

10
0

0

hónap

hőmérséklet

25

80

au
g
s z us
ep ztu
te s
m
be
r
no
ve
de m b
c e er
m
be
r



nap
Kialakulásának
oka:
a
látszólagos
járása

nyáron
szubtrópusi anticiklonok (leszálló
légáramlások), télen a nyugati szelek
érvényesülnek.
Csapadék: 500-750 mm, elsősorban
télen – árvizek télen (badland
képződés) – gyakori tüzek nyáron
Hőmérséklet: júliusi középhőmérséklet 20-25 0C, a januári 0-10 0C
A napsütéses órák száma magas (a
leszálló légáramlatok miatt nyáron alig
van felhő az égen – a mezőgazdaság
számára kedvezőtlen, a turizmus
szempontjából kedvező.
A kontinensek Ny-i, DNy-i peremére
jellemző (A DK-i peremeken ezen a
szélességen inkább szubtrópusi monszun éghajlat jellemző)
Ahol hideg tengeráramlat található, ott
ködös időjárás (magas relatív
páratartalom, mérsékelten meleg)
jellemzi (Kalifornia, Dél-Afrika)

csapadék



csapadék
hőmérséklet



A mediterrán térség demográfiai adottságai


Korábban sokáig alacsony népsűrűség jellemezte (a termőterületek



A demográfiai átmenet itt is érvényelült (a Földközi-tenger partvidékén és
Kaliforniában hamarabb, Chile és a Dél-Afrikai Köztársaság esetében még
nem is zárult le teljesen)



A kedvező éghajlat miatt a vándorlási mérleg ma többnyire pozitív, és
nagy a népsűrűség (Kalifornia, Provance, Languedoc, Valencia, Andalúzia,

horizontális és vertikális
népességkoncentráció)

tagoltsága

miatt

nem

jöhetett

létre

nagy

Murcia, Baleár-szigetek, Adelain, Melbourne, Perth stb.). Főleg a tehetős idősebb
korú népesség körében kedvelt - munkalehetőség is egyre több van: idegenforgalom +
a gazdasági társaságok is előszeretettel telepítik főhadiszállásukat a térségbe



A mediterrán mezőgazdaság fő jellemzői



Alapvető különbség van a Földközi-tenger partvidéke és a tengerentúli
mediterrán térség között (birtokviszonyok, gépesítettség, művelési mód stb).
A termelés igazodik az éghajlathoz:
– őszi vetésű gabonák, tavaszi primőráruk, magas terméshozamok
– A talajadottságok nem a legjobbak (terra rossa – mészkőfelszínen kialakuló vöröses

talaj, de barna és fahéjszínű talaj is kialakulhat a csapadékosabb területeken + talaj
nélküli területek)
– kedvező vízháztartási adottságokkal rendelkező növények (pl. olajfa), hegyoldalak
művelése (pl. a citrusfélék 700-800 mm csapadékot igényelnek)
– Öntözés (víztározók, csepegtető, árasztásos vagy esőztető öntözés, fóliával csökkentik
a párolgást)




Három pillérű a termelés: szántóföldi növénytermesztés, állattartás, zöldségés gyümölcstermesztés
Vertikálisan és horizontálisan is tagolt a felszín:
– Többnyire nem állnak rendelkezésre nagy síkságok (kivétel: Törökország - Adenai

síkság, Mecedónia – Vardar völgye, Olaszország – Pó-síkság, Spanyolország – Ebro,
Guadalquivir)
– teraszos művelési mód
 A Földközi-tenger medencéjében a kisbirtok (családi alapú gazdálkodás – zadruga
- 2-3 ha) jellemzi (kivéve Dél-Olaszországot), az egykori gyarmatokra a nagybirtok a
jellemző (árutermelő nagyüzemi termelés). A magántulajdon azért is fontos, mert az
olajfák akár 300 évig, a szőlőtőkék akár több évtizedig is teremnek.





A mediterrán mezőgazdaság fő jellemzői
A Földközi-tenger partvidékén korábban nem volt jellemző a gépesítés (ez
napjainkra sokat változott), a tengerentúli területeken a gépesítettség foka jóval
magasabb (hagyományosan) + az EU támogatások sokat segítenek.



Transhumans jellegű juh – merinó juh Spanyolországból! (Sott-fennsík) és
kecsketartás (Marokkó, Tunézia, Algéria) + a szarvasmarha



A fontosabb termesztett növények: őszi búza, kukorica, rizs, füge, olajfa, datolya,
szőlő (mazsola, bor) citrusfélék (narancs, klementin,grapefruit, citrom – arab
közvetítéssel), kiwi (Új-Zéland – 20. Század), gránátalma, dohány, gyapot, parafa
(Portugália a világ termelésének felét adja), virágos növények (parfüm – Provance).
Egyes országokban évi kétszeri aratás pl. Valencia, Murcia: campo regadiao
(öntözéses), campo secano (száraz).



A jellemző állatok: juh, kecske, szarvasmarha (transhumans). A rétek legelők
aránya magas (Görögországban 40%). - tejtermékek, sajtgyártás, húsipar, textilipar,
vegyipar (lanolin – 100 kg gyapjúból 2-4 kg lanolin nyerhető ki)



Halászat:A halászat fontos élelmiszerforrás a térségben, legkedveltebb a tonhal

(ragadozóhal, akárcsak a kardhal). A túlhalászás, a szennyezés, a vonóhálók alkalmazása
miatt egyre kevesebb és kisebb halakk. A hagyományos tonnarákat felváltották a több hétig is
a vízen tartózkodó halászhajók.



Haraszthy
Ágoston



Szőlő (ezer
tonna)

Bor (ezer tonna)

Juh (ezer db)

Halfogás (ezer
tonna) - 2001

Világ

60 883

27 126

1 049 503

129 943

Franciaország

6 178

4 735

9 204

858

Olaszország

7 484

4 409

10 950

529

Görögország

1 200

420

9 100

192

Spanyolország

6 480

4 624

23 813

1 397

Törökország

3 650

35

27 000

595

USA

5 877

2 350

6 300

5 405

Chile

1 750

575

4 100

4 363

Ausztrália

1771

1 255

98 200

236

Dél-Afrikai
Köztársaság

1400

761

29 100

760

Top 3
1.

Olaszország

Franciaország

Kína (143000)

Kína (44000)

2.

Spanyolország

Spanyolország

Ausztrália

Peru (8000)

3.

Franciaország

Olaszország

India (59000)

India (6000)





A mediterrán térség bányászata és ipara











foszfát: Marokkó (20 mt), Tunézia
(6,5 mt)
kőolaj: Líbia (92,1 mt), Algéria
(96,5 mt-fehér olaj, 40%-a benzin),
Egyiptom (33,9 mt), Tunézia (3,5
mt), Kalifornia
földgáz: Algéria (98,2 mrd m3
Arzew és Sikikda – LNG kikötő +
tenger
alatti
vezeték
Olaszországba)
vasérc: Algéria, Tunézia (az export
visszaesett), Marokkó
bauxit. Görögország (2,4 mt)
Marokkó,
szén:
Ausztrália,
Görögország (barnakőszén)
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


színesfém-ércek: Marokkó (ólom),
Tunisz (ólom,cink), Portugália
(volfrám,
urán,
réz,
pirit)
Olaszország (ólom, cink, ezüst,
mangán) Görögország (mangán,
króm, nikkel)



kén: Olaszország a világ termelésének 80%át adta korábban, ma már csak 1-2%-ot



A megújuló energiaforrások közül is sok a
potenciálisan felhasználható (nap, szél, tengerhullámzás stb.), a folyóvíz hasznosításánál
figyelembe kell venni a szélsőséges csapadékeloszlást. (lásd Olaszország, így ott kezdetben az
Alpok vízenergiájára települt az ipar, majd
később a kikötők lettek fontosak – ma már csak
20%-át adják az energiatermelésnek a
vízerőművek) – ennek ellenére sok a víztározó
Energiahiány (lásd Kalifornia, Dél-Afrikai
Köztársaság)
iparral
rendelkezik
A
térség
jelentős
(Olaszország, Franciaország, Spanyolország,
Görögország, Kalifornia, Dél-Afrikai Közt.,
Ausztrália) – élelmiszeripar, textilipar, gépipar
(lásd repülőgépgyártás az éghajlat miatt








A mediterrán térség ipari termelése


Kőolaj finomítás, vegyipar: Főleg a kikötőkben vannak a vegyipari üzemek: Mohamedija,
Casablanca, Safi, Youssifia, Annaba, Oran Algír, Arzew (Arzév), Tunisz, Sfax (műtrágya,
kőolajfinomítás), Marseille (kőolaj-finomítás) Tarragona (Spanyolország legnagyobb kőolajfinomítója), Lisszabon, Piacenza, Ferrara, Milánó, Torinó



Kohászat: A kohászati üzemek az utóbbi fél évszázadban főleg kikötők közelében épültek, és így
a térség felértékelődött (Olaszországban szinte az összes kohót kikötőkbe építették fel – így Európa
második legnagyobb termelője Németország után): Seixal, Marseille, Taranto (kohászat), Augusta,
Santa Panagia, Genova, Pombino, Siracusa, Nápoly, La Specia, Velence, Trieszt, Bressa,
Barcellona, Elefszisz, Thesszaloniki, Pireusz, Koper, Split, Sibenik, Fiume, Izmir, Antalya, Tel
Aviv-Yafo, Fes, Annaba, Tunisz, Menzel Bourguiba, Athén



Járműgyártás, gépgyártás: A kikötőkben jellemző a hajóépítés és javítás, bár a nagy
hajógyárak Japánban és Dél-Koreában vannak. Ezen kívül a személygépjármű gyártás meghatározó
(főleg Európában)Torino (Fiat), Firenze (Fiat), Milánó (Alfa Romeo), Modena (Ferrari, Maserati),
Algír, Annaba, Trieszt (hajógyártás), Casablanka (hajóépítés), Fes (fegyvergyár), Toulon, Caravelle
(Airbus), Lisszabon, Athén



Könnyűipar: kiszorulóban, inkább csak Észak-Afrikában van jelentősége, ahol a kézműipar
jellemző inkább (gyapot), bár a turizmus egyre inkább elvonja a tőkét és a munkaerőt (lásd
Marokkó). Európában a tradicionális termelők egyre inkább piacukat vesztik (Portugália,
Franciaország, Görögország), kivéve Olaszországot, bár a termelés egyre inkább megszűnik itt is.



High tech: Kalifornia (Szilícium-völgy), Franciaország: Provance, Languedoc – Montpellier
(IBM legnagyobb francia üzeme, biotechnológia,
technolpolisz;Portugália, Spanyolország, Görögország



egyéb

K+F),

Sophia-Antipolis

Élelmiszeripar: halkonzerv (szinte minden nagyobb kikötőben van), olajütés.





A mediterrán térség turizmusa


Adottságai miatt igen kedvelt turista célpontok. Előnyei: kedvező éghajlati
adottságok, gazdag kulturális kínálat, jelentős történelmi háttér
(látványosságok), tengerpart, biztonság (kivéve Izraelt és Észak-Afrikát),
magas színvonalon kiépített infrastruktúra (szállás, közlekedés, vendéglátás)



Az ide látogatók száma alapján a mediterrán országok a fogadott külföldi
turisták száma, és a turisztikai bevételek alapján jelentős szerepet játszanak
a turizmusban:
ország
millió fő (2006)
bevétel, mrd USD (2006)
1. Franciaország
79,1
42,9 (3.)
3. Spanyolország
58,5
51,1 (2.)
4. Olaszország
41,1
38,1 (4.)











Görögország
Horvátország
Dél-Afrikai Közt.
Marokkó
Tunézia

16
8,7
8,4
6,6
6,6

14,3
7,9
7,9
6
2,2