Nyelvtanulás | Magyar » Antalné-Raátz - Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv 11-12. évfolyam számára

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 178 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1692

Feltöltve:2007. január 21.

Méret:900 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Frida003 2014. február 08.
  Köszönöm szépen a segítséget ahhoz, hogy elkerülhettem egy rossz pontszámú nyelvtan dolgozatot.
11111 tjuci.95 2013. október 31.
  Kár, hogy csak ez a nyelvtan tankönyv van fent, de ez is nagyon sokat segített! Köszönöm!
11111 merle 2013. március 12.
  Köszönöm a feltöltést, életmentő volt.

Tartalmi kivonat

ANTALNÉ DR. SZABÓ ÁGNES-DR RAÁTZ JUDIT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Tankönyv a 11-12. évfolyam számára Átdolgozott kiadás NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST A tankönyv engedélyszáma: 13829-1/2003 Bírálta: DR. GRÉTSY LÁSZLÓ főiskolai tanár Fedélterv: KOLOSVÁRY BÁLINT Illusztrációk: LEHOCZKI ISTVÁN Felelős szerkesztő: DR. TAKÁCS EDIT ISBN 963 19 4793 9 Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A kiadásért felel: Pálfi József vezérigazgató Raktári szám: 01131-1231/1 Felelős szerkesztő: Takács Edit Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Orlai Márton Grafikai szerkesztő: Megyeriné Kovács Katalin Terjedelem: 16,08 (A/5) ív 2. kiadás, 2004 Formakészítés: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző ALFÖLDI NYOMDA Rt. munkája A nyomdai megrendelés törzsszáma: 9483.4901 Készült Debrecenben, a 2004. évben Felelős

vezető: György Géza vezérigazgató TARTALOM BEVEZETŐ . 9 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TANKÖNYV A 11. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT . 13 FOGALMAZÁSI KALAUZ . 17 A VITA . 17 JELEK ÉS JELTÍPUSOK. 22 A JELEK CSOPORTOSÍTÁSA . 22 A SZAVAK JELENTÉSE . 23 Mi A STÍLUS? . 25 BESZÉD, NYELV, SZÖVEG, STÍLUS . 26 A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI . 29 A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA . 33 A SZÓALAKOK ÉS A MONDATFORMÁK MINT STÍLUSESZKÖZÖK AZ ALAKZATOK . 38 . 43 . 47 A SZÓKÉPEK . 48 A KÉPSZERŰSÉG EGYÉB STÍLUSESZKÖZEI . 52 A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK . 55 A HANGZÓ SZÖVEG . 55 A SZÖVEG KÉPE . 56 A SZÖVEGFORMÁLÁS MINT STÍLUSESZKÖZ . 60 A STÍLUSRÉTEGEK ÉS A STÍLUSÁRNYALATOK . 63 A MAGÁNÉLETI SZÖVEGEK STÍLUSA . 63 5 11 A KÖZÉLETI SZÖVEGEK STÍLUSA . A HIVATALOS SZÖVEGEK STÍLUSA. A TUDOMÁNYOS SZÖVEGEK STÍLUSA . A SAJTÓSZÖVEGEK STÍLUSA . A SZÉPIRODALMI SZÖVEGEK

STÍLUSA . A STÍLUSÁRNYALATOK . 64 66 67 68 70 71 FOGALMAZÁSI KALAUZ . 72 Az ESSZÉ . 72 NYELVMŰVELŐ MOZGALMAK RÉGEN . 74 A NYELVMŰVELÉS NAPJAINKBAN . 78 NYELVHELYESSÉG ÉS NYELVHASZNÁLAT . 78 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TΑΝΚÖΝΥV A 12. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 85 A NYELV ÉS AZ EMBER . 87 A NYELV ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ . 87 A NYELV ÉS A TÁRSADALOM . 88 A NYELV ÉS A GONDOLKODÁS . 89 A NYELVEKRŐL ÁLTALÁBAN . 90 A NYELVEK EREDETE . 90 A NYELVEK TÍPUSAI . 92 AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE . 94 A MAGYAR NYELV ÉVEZREDEI . 98 A NYELVROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI . 99 A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐBB KORSZAKAI . 1 04 A NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK FORRÁSAI . 1 07 A HANGRENDSZER VÁLTOZÁSA . 112 NYELVTANI RENDSZERÜNK KIALAKULÁSA, VÁLTOZÁSA . 116 A MAGYAR HELYESÍRÁS TÖRTÉNETE . 119 SZÓKINCSÜNK BŐVÜLÉSE . 122 JELENTÉSVÁLTOZÁSOK . 126 AZ IRODALMI NYELV KIALAKULÁSA . 1 29 A HATÁRON TÚLI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATA . 1 32 A KETTŐSNYELVŰSÉG, A KÉTNYELVŰSÉG ÉS A

KEVERTNYELVŰSÉG . 1 33 NYELVI TERVEZÉS, NYELVI POLITIKA . 135 A NYELVI TERVEZÉS. 135 A NYELVI POLITIKA . 1 36 FOGALMAZÁSI KALAUZ . 138 A FELELET . 1 38 KÉSZÜLÜNK AZ ÉRETTSÉGIRE . 140 ÁLTALÁNOS ISMERETEK A NYELVRŐL . 141 6 NYELVTÖRTÉNET . SZÓKINCSTAN . HANGTAN . ALAKTAN . SZÓTAN . SZÓSZERKEZETTAN . MONDATTAN . JELENTÉSTAN. KOMMUNIKÁCIÓTAN . SZÖVEGTAN. STÍLUSTAN . RETORIKA . NYELVMŰVELÉS . HELYESÍRÁS . SZÖVEGSZERKESZTÉS . 144 147 149 152 155 157 159 161 163 166 169 172 175 177 179 7 BEVEZETŐ „A műveltség megszerzéséhez három dologra van szükség: természeti adottságra, tanulásra és gyakorlásra." (Arisztotelész) Szervusz! Köszöntünk újra, egy évfolyammal feljebb, egy újabb magyar nyelvi tankönyv megismerésének a kezdetén. Néhány hasznos tanáccsal szeretnénk segíteni abban, hogy minél eredményesebben és minél nagyobb kedvvel tanulj ebből a tankönyvből. Fontos, hogy ne a tankönyv leckéjének az

elolvasásával kezdd a tanulást, mert így megfosztod magad az ismeretek fölfedezésének örömétől. Azt szeretnénk, ha kísérleteznél anyanyelveddel, ezért először mindig a munkafüzet feladataival próbálkozz! Ha az órán mind megoldottátok, akkor olvasd át őket újra! Sokkal nagyobb örömed lesz a magyar nyelv tanulásában, ha először Te próbálod megfogalmazni az új nyelvi szabályt a munkafüzet feladatai alapján. Ezután már bátran fordulhatsz a tankönyv leckéihez. A tankönyvben összegyűjtve, rendszerezve találod meg mindazt, amit meg kell tanulnod. Gondolkozz el a példákon, majd figyelmesen olvasd el a magyarázatokat! Az apróbb betűkkel szedett szövegrészek kiegészítő tudnivalókat, a témához kapcsolódó érdekességeket tartalmaznak. A fontosabb ismereteket a l eckékben színes téglalapokkal emeltük ki. A vastag betűvel kiemelt kulcsszók irányítanak abban, hogy mi kerülhet egy-egy összefoglaló füzetvázlatba vagy

felelettervbe. Ha mindent elolvastál és megértettél, minden fontos tudnivalót megjegyeztél, akkor biztosan tudsz majd válaszolni a leckéket záró kérdésekre. Ismereteid rendszerezésében segítenek a m unkafüzet leckéit záró felelettervek, az ismétlőfejezetek és az összefoglaló táblázatok. Miről fogsz tanulni az anyanyelvi órákon az elkövetkező két esztendőben? Folytatod azoknak az eszközöknek megismerését, amelyek a sikeres kommunikációhoz szükségesek. Sok újat tanulhatsz a nyelvekről, a magyar nyelv történetéről, a nyelvművelésről. Folytatod az ismerkedést a magyar nyelvészeti szótárakkal, folyóiratokkal, kézikönyvekkel. 9 Gyarapítod tudásodat a szövegről és a stílusról. Gyakorlati segítséget kapsz ahhoz, hogyan felelj okosan, és mitől lesz eredményes az érettségi és a felvételi vizsgád. Szeretnénk, ha sok örömed telne ennek a tankönyvnek a használatában és a munkafüzet gyakorlatainak a megoldásában.

Ehhez sok sikert és jókedvet kívánunk! A szerzők 10 MAGYARNYELVÉSKOMMUNIKÁCIÓ Tankönyv a 11. évfolyam számára KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Az anyaggyűjtés Az előző években megtanultad, hogy egy dolgozat, egy kiselőadás elkészítéséhez vagy egy vitához milyen módon tudsz anyagot gyűjteni. Már tudod, hogy a könyvtárban található kézikönyveket, szótárakat, lexikonokat csak ott helyben olvashatod. A kölcsönözhető könyveket azonban hosszabb időre haza is viheted. Egy-egy témához a s zakirodalmak felkutatásában sokat segíthet a könyvtári katalógusrendszer. Ha ismered a keresett mű szerzőjét, a mű címét, akkor a betűrendes katalógust érdemes használnod. Ha még a gyűjtőmunkád elején vagy, akkor a választott témád szerint is kereshetsz a szakkatalógusban (vagy tárgykatalógusban). Itt eligazít a művek témák szerinti és az ETO-szám szerinti csoportosítása. Élhetsz a ma már egyre inkább elterjedt

formával, a számítógépes anyaggyűjtéssel is. Ennek több módja lehet Használhatsz például olyan CD-ket, amelyek számodra fontos információkat tartalmaznak, de gyűjthetsz anyagot az internetes keresők valamelyikén is. Hasznos oldalakat lehet letölteni a Magyar Elektronikus Könyvtárból (MEK). Az internet még arra is lehetőséget ad, hogy idegen nyelvű irodalmakhoz, idegen országok elektronikus könyvtári állományához is hozzáférj. Foglald össze, hogy mit jelent a könyvtárközi kölcsönzés! Az idézés és a hivatkozás Az összegyűjtött anyag kijegyzetelése, elrendezése után következhet a dolgozat vázlatának összeállítása, majd a dolgozat megírása vagy a vitában elhangzó beszéd összeállítása. Egy nagyobb lélegzetű dolgozat, például egy tanulmányi verseny pályamunkája vagy egy vitában az érvelésed akkor lesz hiteles, ha más művek, más szerzők gondolataira is utalsz. Az idézetekkel alátámaszthatod saját

megállapításaidat, vagy éppen vitába szállhatsz velük. 13 Az idézés történhet szó szerint vagy csak utalásszerűen, a leírtak tartalmára vonatkoztatva. A szó szerinti idézésnek nagyon sok formája van Most csak a leggyakoribbakat tekintjük át. Megnevezhetjük a szerzőt és a művet is. Zárójelben adjuk meg a kiadás évét és az idézet oldalszámát. Kiss Jenő Magyar anyanyelvűek -magyar nyelvhasználat című munkájában (1994:93) írja: „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását." Itt az idézés szabályainak megfelelően kerülhet a szerző neve és a mű címe az idézet végére is, vagy akár meg is szakíthatja az idézetet. Egyszerűbb és áttekinthetőbb az a forma, amikor csak a szerző nevét tüntetjük föl, és a neve után zárójelben megadjuk a mű kiadásának évét, valamint az idézet oldalszámát.

„Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását" -jegyzi meg Kiss Jenő (1994:93). Természetesen a szerző neve itt is több helyen állhat. Ha nem akarjuk kiemelni a szerző nevét, vagy ezt már korábban megtettük, akkor az idézet után zárójelben a kiadás évével és az oldalszámmal az alábbi formában közölhetjük. „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását" (Kiss 1994:93). Előfordul, hogy az idézet szövegéből valamit ki akarunk hagyni. Ilyenkor a hiányzó részt zárójelbe tett három ponttal szokás jelölni: „Bármely nyelvnek kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után (.) az anyaországitól eltérő módosulását" (Kiss 1994: 93). Az sem ritka, hogy az

idézetet nem az eredeti mondat elején kezdjük. Ilyenkor az idézőjel után tegyünk három pontot, s a mondatot kisbetűvel folytassuk: „.kisebbségi nyelvként való használata természetes módon vonja maga után a nyelvhasználat speciális, az anyaországitól eltérő módosulását" (Kiss 1994: 93). A nem szó szerinti, azaz tartalmi idézéskor fontos a szövegbe beépíteni a szerző nevét és művének az évszámát, esetleg az oldalszámot is. Ennek a következő formáit használhatod: • Az anyanyelv több módosuláson megy keresztül, ha kisebbségi nyelvként használják (Kiss 1994). • Az anyanyelv több módosuláson megy keresztül, ha kisebbségi nyelvként használják (Kiss 1994: 93). • Kiss Jenő (1994) megállapítása szerint is az anyanyelv több módosuláson megy keresztül, ha kisebbségi nyelvként használják. 14 Az irodalomjegyzék Minden olyan nagyobb terjedelmű dolgozat végére, amelyekhez mások munkáit fölhasználtuk,

gondolataikat idéztük, illik irodalomjegyzéket készítenünk. Ebben a szerzők nevét betűrendben föl kell sorolni, valamint megnevezzük azokat a munkákat, amelyeket elolvastunk, amelyekből idéztünk. Az egyes művek adatait pontosan meg kell adni. A következő adatokat szokás feltüntetni az irodalomjegyzékben: a szerző nevét (ha több szerző van, akkor az б vagy a könyv szerkesztőjének nevét), a mű címét, a kiadó nevét, helyét és évszámát. Ezeket az adatokat többféle sorrendben jegyezheted le. Például: Kiss Jenő: Magyar anyanyelvűek - magyar nyelvhasználat Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994 Újabb és egyre gyakoribb forma, hogy a szerző neve után áll az évszám, majd a mű címe, kiadója és a k iadás helye: Kiss Jenő 1994. Magyar anyanyelvűek - magyar nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó Ha egy könyvnek több szerzője van, akkor az ő nevüket a könyvön található sorrendben újuk, és a nevek közé nagykötőjelet

teszünk: Kósa László-Szemerkényi Ágnes 1973. Apáról fiúra Móra Kiadó, Budapest. Az sem ritka, hogy egy művet sokan írtak, ilyenkor a szerkesztő nevét adjuk meg, s a neve mellett zárójelben jelöljük, hogy б szerkesztette a művet: Keszler Borbála (szerk.) 2000 Magyar grammatika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Az idegen szerző (szerzők) nevét is a magyar névsorrendnek megfelelően írjuk, vagyis a családnév után áll a keresztnév. De a neveket vesszővel választjuk el, így jelezve az eredeti sorrendtől való eltérést: Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest Ha egy újságból vagy egy folyóiratból használsz föl valamilyen cikket, akkor annak az adatait a következő sorrendben jegyezd le: a szerző neve, a tanulmány címe, a folyóirat neve, kiadásának éve (száma), majd utána kettőspont és az oldalszámok, azaz hányadik oldaltól hányadikig tart a megjelölt cikk. Például: Zimányi Árpád: Az idegen

szavak helyesírásáról. Édes Anyanyelvünk 2000 4 s zám 9 o Ekkor is élhetünk az újabban elterjedt formával: Zimányi Árpád 2000. Az idegen szavak helyesírásáról Édes Anyanyelvünk 4: 9 Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a számítógép segítségével a világhálóról gyűjtünk adatokat. Ezekre is illik hivatkoznunk Ilyenkor a szerző és a cikk címe után föl kell tüntetnünk azt az internetcímet, amelyen a felhasznált munka elérhető. Ha az internetről felhasznált irodalomnak, adatnak nincs szerzője vagy címe, akkor is adjuk meg az elérhetőségi címet. A felhasznált irodalmak fölsorolását minden esetben a szerzők neve szerint rendezzük betűrendbe. 15 Az anyaggyűjtést segítik: a könyvtári betűrendes és szakkatalógus, valamint az internet keresőprogramjai. A dolgozatban vagy egy vitában idézett szerzőkre minden esetben utalni kell. A felhasznált műveket az írásbeli munka végén betűrendben szokás megadni. 1. Sorold fel az

anyaggyűjtés módjait! 2. Foglald össze, milyen módon hivatkozhatunk a szövegen belül a felhasznált irodalmakra! 3. Szemléltesd példákkal, hányféle módon idézhetsz szó szerint egy műből! 4. Indokold meg, miért van szükség az irodalomjegyzékre! 5. Írd le egy könyv és egy folyóirat adatait úgy, ahogyan az egy irodalomjegyzékben szerepelne! 16 FOGALMAZÁSIKALAUZ . alapvető feltétele minden jó és helyes beszédnek, hogy a szónok elméje világosan lássa az igazságot abban a kérdésben, amelyről szólni akar." (Platón) A vita • Nevezz meg olyan időszerű vitatémákat, amelyekről mostanában sokat lehet hallani a televízióban vagy a rádióban! Az élet minden területén előfordul vita. Ha egy témán belül két ember ellenkező véleményt képvisel, vitáról beszélünk. Vitatkozunk otthon, az iskolában, a munkahelyen, sőt még az utcán is. Általában azért vitatkozunk, hogy megvédjük az álláspontunkat, és megcáfoljuk a

másik fél érveit. A vita szó helyett használhatjuk latin eredetű megfelelőjét, a disputa elnevezést is. A vitatkozik latin eredetű megfelelője a disputál vagy a disputamozgalomban elterjedő disputázik ige. A vitatkozásnak is van tudománya (Ennek versenyszerű változatáról olvashatsz bővebben Szálkáné Gyapay Márta Gyakorlati retorika című könyvében. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999) Ha eredményesen akarsz vitatkozni, akkor tanulj meg kritikusan gondolkodni, légy tájékozott, ennek érdekében végezz kutatómunkát! A vita művészetét már az ókori görögök is tanították. 17 Miért vitatkozunk? A vita elsődleges célja a tanulás. Nem azért vitatkozunk, hogy győzzünk, hanem azért, hogy tanuljunk. A jó vitában a szembenálló feleknek nem az a céljuk, hogy legyűrjék a másikat, hanem az, hogy együtt, közös belátással közelebb jussanak az igazsághoz. Vitatkozni bármiről lehet, de a nyilvános vita tárgya általában valamilyen

időszerű, közérdekű kérdés. Hogyan vitatkozzunk? Figyeld meg a televízió vitaműsoraiban, hogyan vitatkoznak az emberek! Gyűjtsd össze a vitatkozó felek pozitív és negatív tulajdonságait! A vitában nagyon fontos a becsületesség és az őszinteség. Őszintének kell lennünk amikor érvelünk, amikor válaszolunk a másik fél kérdéseire. Be kell ismernünk, ha kiderül, hogy nincsenek jól alátámasztva érveink, vagy érvelés közben logikai hibát követtünk el. Ha őszinték vagyunk, kivívjuk ellenfeleink, bíráink tiszteletét, elismerését. A vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről, véleményekről Ezért sohasem szabad személyeskedni, a másik ember személyét támadni. Az eszmék harcában egy másik vélemény ellen csak jól felépített érvekkel lehet szembeszállni. A jó vitatkozó türelmes, mindent megtesz azért, hogy megismerje a másik álláspontját, igyekszik megérteni az ellenkező véleményt alátámasztó érveket.

Vitatkozni csak udvariasan, higgadtan lehet. A jó vitapartner rendelkezik a kritikai gondolkodás készségével. Ez a gondolatok és érvek felismerését, megfogalmazását és igazolását jelenti. Ennek segítségével leszel képes a vitatémát feldolgozni és világos, jól szerkesztett érvrendszert fölépíteni. A kritikai gondolkodás segít abban, hogy kövesd vitapartnered gondolatmenetét, megértsd érveit, és felismerd, hol vannak a gyenge pontjai. Fölkészülés a vitára Idézd fel, mit tanultál az anyaggyűjtés módjairól! Ha alaposan fel akarsz készülni a vitára, akkor próbálj mindkét oldal mellett érvelni: egyszer az állító, azután a tagadó oldalon. Ha ezt teszed, akkor fogod igazán megérteni a probléma lényegét, körültekintőbb, 18 megfontoltabb leszel. Ehhez azonban kutatómunkára, információgyűjtésre van szükséged. Az érveléshez előzetesen kell összegyűjtened az anyagot Gyakran elegendő az, ha csak a logika és a

mindennapi példák segítségével támasztod alá a véleményedet, vagyis a logikai gondolkodás segítségével te magad alkotod meg legfontosabb érveidet. Van olyan eset is, amikor külső forrásokból származó bizonyítékokra, adatokra, mások véleményének az idézésre van szükséged. A vitára való felkészüléshez bármit használhatsz. Olvass könyveket, újságokat, kutass a könyvtárban! Hasznos segítőtársad lehet az internet. De személyesen is megkérdezheted mások véleményét a témakörrel kapcsolatban. Sohasem maradhat el a kérdés nyugodt végiggondolása, azaz fogalmazz meg te magad is következtetéseket saját tapasztalataidra, olvasmányélményeidre építve. A vitára való felkészüléshez hozzátartozik a szerkesztés, az összegyűjtött anyag elrendezése, az érvek hatásos beszéddé szerkesztése. Érdemes előzetesen kiválasztani közülük az erős, azaz az építő, valamint a gyenge érveket. A vita menete A tételmondat A vita

általában tételmondattal kezdődik. A tételmondat olyan rövid és egyszerű állítás, amely meghatározza, hogy miről vitatkoznak a szembenálló felek. Ilyen tételmondat volt a retorikai fejezetben a következő állítás: Az iskolai menzákon népszerűsíteni kell a magyar konyha ízeit. A jó tételmondat magában foglalja az állítás és a tagadás lehetőségét is. A fogalmak meghatározása A vita kiindulópontja, hogy meghatározzuk a tételmondatban szereplő fogalmakat. Előfordul, hogy emberek csak azért vitatkoznak, mert ugyanazt a fogalmat másképpen értelmezik. A magyar konyha ízeinek népszerűsítéséről vitatkozva tisztázni kell, hogy a vitatkozó felek mit értenek a magyar konyha ízein, és miképpen értelmezik a népszerűsítés szót. A meghatározás jelöli ki a vita határait, leszűkíti a vita témáját. Ezáltal válik világossá a vitázók számára, hogy miről szólhat és miről nem szólhat a vita. A pontos definíciók képezik

az alapját a saját érvek fölépítésének és a másik fél megértésének. A fogalmak meghatározásában segítenek az értelmező szótárak. 19 Az érvelés Érveléshez fölhasználhatunk bármilyen érvfajtát, alkalmazhatjuk bármelyik érvelési módszert: akár a dedukciót, akár az indukciót. Meggyőzőek és hatásosak leszünk, ha érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk, ha szaktekintélyeket idézünk, ha minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze, hasonlatokat (analógiákat) is fölhasználunk. Tehát fontos, hogy minél változatosabban érveljünk. A jó vitapartner mind az ér zelmekre, mind az észre kíván hatni, tehát nemcsak hatásos, hanem meggyőző is. Akkor leszel sikeres a v itában, ha érvelésed világos és logikus. Vita közben mindenképpen hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló részben pedig hasznos megismételni őket. Az érvelés végén általában következtetéseket

fogalmazunk meg. A keresztkérdések A vitában a beszéd ugyanolyan fontos, mint a hallgatás, a másikra való odafigyelés. Akkor tudod megcáfolni a másik fél érveit, ha türelmesen meghallgatod, ha megpróbálod megérteni őket. Ezért vita közben érdemes jegyzetelni. A másik meghallgatása után keresztkérdéseket lehet feltenni a vitapartnerednek. Ezeknek az a céljuk, hogy meggyengítsék az ellenfél érveit, és a sajátunkat megerősítsék. A keresztkérdések segítenek tisztázni a v itapartner állásfoglalását, illetve kiemelik a másik fél értelmezésének és érvelésének a hibáit. A cáfolat A keresztkérdésekre adott válaszok segítenek a cáfolat megfogalmazásában, azaz a másik fél véleményének a tagadásában. Fontos, hogy a másik fél erős, építő érveit megcáfoljuk, vagy bebizonyítsuk, hogy hibás a t ételmondat fogalmainak az értelmezése, téves analógiákat használ, nem logikus a következtetése. Az összegzés A vita

zárásakor mindegyik vitapartner lehetőséget kap arra, hogy összefoglalja véleményét, kiemelje a vitának a fontosabb ütközőpontjait, rámutasson saját érveinek az erősségére, a szembenálló fél főbb gyengéire. Az összegzésben nem célszerű új érveket fölhozni, inkább erős érveinket ismételjük meg. 20 A bíró és a vitavezető feladata A vitát gyakran egy harmadik, kívülálló fél dönti el, őt nevezzük bírónak. Ha bíró követi a vita folyamatát, akkor az a célunk, hogy bizonyítsuk számára, a mi véleményünk a helyes, a másik álláspontja a téves Ha vitavezető vesz részt a vitában, akkor az ő feladata a vita levezetése, s б figyel az igazságos időbeosztásra is. A vitavezető végig pártatlan marad, nem állhat egyik fél oldalára sem. Abban segít, hogy ne durvuljon el a vita, vagyis ügyel a megfelelő stílusra, figyelmezteti a személyeskedő vitapartnereket. Vitatkozni csak udvariasan, nyugodtan érdemes, ne engedd,

hogy az érzelmek, indulatok kerekedjenek felül rajtad! Ha figyelembe veszed a v itatkozásnak ezeket a szabályait, akkor a v ita valódi szellemi erőpróba, játék, igazi kihívás lesz számodra. A vitát megelőzi az alapos fölkészülés. A vita menete: a tételmondat megfogalmazása, a f ogalmak értelmezése, a vitapartnerek érvelése, a keresztkérdések, az ellenvélemény cáfolása, az összegzés. A vitában gyakran bíró vagy vitavezető vesz részt. 1. Nevezd meg a vitatkozás viselkedési szabályait! 2.Hogyan kell fölkészülni egy vitára? 3.Mi a vita menete? 21 JELEK ÉS JELTÍPUSOK „ezer (.) hang: mindegyik mögött, bár elzengtek, annyi kép röpködött." (Szabó Lőrinc) Sorold föl, milyen jelek segítségével tudunk kommunikálni! Az előző években már sokat megtudtál a különféle jelekről. Megtanultad, hogy a jel olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást

jelent, mint amit a megjelenéskor közvetlenül felfogunk. Bármilyen jelenség lehet jel, ha az jellé válik, jelként működik, és jelként fogják fel. Tehát jelnek azt tekintjük, amit a jelet használó csoport elfogad, és a neki tulajdonított jelentésben használ is. A jeleknek tulajdonított jelentés legtöbbször közmegegyezésen (konvención) alapul Ilyen közmegegyezésen alapulnak például a közlekedési táblák jelei, egy-egy állam jelképei (zászló, címer stb.), és így jönnek létre a nyelvi jelek is. A jelek sohasem önmagukban vannak jelen, hanem más jelekkel együtt. Így egy jel több jelrendszernek lehet a tagja A jelek csoportosítása A jelek gazdagságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani. Korábbi tanulmányaidból már ismered azt a felosztást, melynek a jelek eredete az alapja. Eszerint beszélhetünk természetes jelekről (pl a tűz füstje, a befagyott tócsa jege) és mesterséges

jelekről (pl. a közlekedési táblák, a karjelzések, az írásjelek). Csoportosíthatjuk a jeleket úgy is, hogy milyen viszony van a jel (a jelölő) és a között a valóságdarab között, amelyet jelöl (a jelölt dolog). Ha a jelölő és a jelölt dolog között valamilyen hasonlóság van (pl. egy fénykép, egy térkép), akkor ikonról beszélünk. Az olyan jeleket, amelyek nem hasonlítanak a jelölt dologra, de van közöttük valamilyen valóságos kapcsolat, valamilyen (ok-okozati, logikai, térbeli vagy időbeli) érintkezés, indexnek nevezzük. Ilyen indexek a közlekedési jelző22 táblák köréből a haladási irányt jelölő tábla vagy a nyelvtanfüzetben a könyvtárhasználat jele. A jelek többségénél azonban a jelölő és a jelölt dolog között nincs semmiféle kapcsolat, csupán megállapodás, hagyomány köti össze őket. Idesoroljuk például a nemzeti lobogó színeit, a matematika jeleit és a legtöbb nyelvi jelet is. Ezt a jeltípust

szimbólumnak nevezzük A szavak jelentése • Vizsgáld meg az idézetben szereplő szavak jelentését! Mit jelentenek szövegkörnyezet nélkül, és mit jelentenek a szövegben? „Gondosan öltöztek s ruháikon kefék, vállfák és vasalások hosszú fegyelme látszott." (Németh László: Égető Eszter) A fegyelem szót hallva sok minden felidéződik bennünk, a szó jelentését a Magyar értelmező kéziszótár így adja meg: „1. A közösség eredményes működését biztosító szabályok megtartása / Az e szabályokkal biztosított rend. () 2 Cselekvésbeli, magatartásbeli tudatos rendszeresség és mértéktartás." Mindennapi tapasztalataink alapján fegyelme van az iskolának, a diáknak, az embereknek stb. Németh László szövegrészletében azonban a fegyelem szó a kefék, vállfák, vasalások konkrét főnevekkel kerül birtokviszonyba. Az idézetben a fegyelem szó értelme közel áll a nyom szó jelentéséhez, de sokkal árnyaltabb,

kifejezőbb annál. S képzettársítás révén a szó jelentéséhez hozzákapcsoljuk nemcsak a ruhákat, hanem azok viselőit, környezetüket is. Tehát a szövegben a fegyelem szó az alapjelentéséhez képest új értelmet kap. A fegyelem szónak ez a jelentésbeli többlete a szövegkörnyezet hatására idéződik fel bennünk. Minden nyelvi elemnek van valamilyen, a körülöttünk levő valóságra vonatkozó elsődleges jelentése, alapjelentése, idegen szóval deno-tatív jelentése. Ezt olvashatjuk a fegyelem szó mellett a Magyar értelmező kéziszótárban. A szavak denotatív jelentését szövegkörnyezet nélkül is megértjük. De a nyelvi elemek a szövegben kaphatnak másodlagos, származékszerű jelentést is. Ezt a nyelvi elemek konnotatív jelentésének nevezzük. A fegyelem szó konnotatív jelentését a Németh László-szövegrészletben egyetlen szóval nem tudtuk megfogalmazni, de közelállónak érezzük a nyom szó jelentéséhez. Amikor tehát egy

szót olvasunk a szövegben, felidéződik bennünk a szó denotatív jelentése, de 23 a szövegkörnyezet hatására a s zóhoz új képzettársítások (asszociációk) is kapcsolódnak, azaz hat ránk a szó konnotatív jelentése is. Ez különösen igaz a szépirodalmi művekre. Amikor valamilyen irodalmi alkotást olvasunk vagy hallunk, értjük a szavak elsődleges alapjelentését, és megfejtjük a szóhoz a szövegben társuló többletjelentéseket is, vagyis mindkétfajta jelentés egyszerre hat ránk. A műben levő nyelvi elemek denotatív és konnotatív jelentésének a megfejtését kettős kódolásnak nevezzük. A konnotáció a szöveg egy-egy részletéhez kapcsolódik, de áthangolja a s zöveg egészét, hat az egész műre. A társadalom életében nemcsak különféle viselkedési szabályok alakultak ki, hanem jellemző egy-egy korra az is, hogy milyen szabályokhoz igazodnak a kommunikációs helyzetekben, a nyelvi kifejezésmódban. Az egyes korokban

másmás a beszéd és a l ejegyzett szövegek stílusa A stílus folyamatosan változik és alakul napjainkban is. Az egyes stíluseszközök hatása leginkább abban rejlik, hogy eltérnek ezektől a kialakult stílusbeli szabályoktól. A jel olyan (látható, hallható, tapintható stb.) érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül felfogható. A jelek lehetnek természetesek vagy mesterségesek A jeltípusok: ikon, index, szimbólum. A szavaknak lehet denotatív és konnotatív jelentésük A szavak konnotatív jelentését a szövegben érthetjük meg. 1. Mit nevezünk jelnek? 2.Mutasd be példákkal a jeltípusokat! 3.Mit nevezünk a szavak denotatív és konnotatív jelentésének? 24 Ml ASTÍLUS? „.a stílus helyessége a gondolat helyessége" (Babits Mihály) Mit értesz a stílus szón? Milyen jelentéseit ismered ennek a szónak? A stílus szó a köznyelvben sokfélét jelent:

nyelvi kifejezésmódot, sajátos magatartásbeli szokást, jellemző viselkedési módot, modort. Beszélhetünk életstílusról, munkastílusról, egyéni stílusról és korstílusról is. A stílus eredetileg annak az íróvesszőnek a neve, amelynek a hegyes végével a rómaiak a viasztáblába vésték a betűket, tompa végével pedig elsimították a tévesen írt szöveget. Ebből az ókori használatból fejlődött ki a szónak a nyelvi vonatkozású jelentése. Napjainkban a stílus szón olyan kifejezésmódot értünk, amely a szöveg egyes nyelvi és nem nyelvi elemeinek céltudatos kiválasztása és összekapcsolása által jön létre. Ebben benne foglaltatik a szövegelemek gyakorisága is, összevetve azt a köznyelvben való előfordulásukkal. A szövegelemek kiválasztásának és összekapcsolásának az a célja, hogy a kommunikációs tényezőknek megfelelő nyelvi változat jöjjön létre. A szöveg stílusát már az ókori retorika nagy mesterei is

vizsgálták. Arisztotelész, a görög kultúra kiemelkedő alakja Rétorika című művében a szónoki beszédet elemzi, és a stílus három fontos tényezőjeként a szónokot (a beszélőt), a hallgatóságot és a beszéd tárgyát nevezi meg. Arisztotelész három stílusnemet különböztet meg: az egyszerű, a közepes és a fennkölt stílust. 25 Ε három stílusnem megteremtéséhez a szavak kellő kiválasztását, a szavak egybefűzésé-nek harmóniáját és a művészi alakzatok, szóképek alkalmazását javasolja. Arisztotelész munkáiban szinte a napjainkban is használt összes stilisztikai fogalom őse megjelenik. A római kultúra nagy mestere, Quintilianus szerint az igényes szónok stílusa világos és ékes. Ő is fontosnak tartja, hogy a stílus összhangban álljon a beszéd tárgyával és a mondanivalóval. Híres római mesterek voltak Cicero és Cornificius is Beszéd, nyelv, szöveg, stílus Amikor a nyelvet bármilyen közlésre felhasználjuk,

mindig beszédet kapunk, azaz a beszéd a tudatunkban elraktározott nyelvből születik. Amikor a beszéddel kapcsolatban a megfogalmazás módját vizsgáljuk, már stílusról beszélünk. A nyelv tehát az anyagraktár, a b eszéd, illetve a stílus a megvalósulás. Szöveg és stílus egyszerre születik a beszédben, a stílus milyenségét a kommunikációs tényezők szabják meg. Stílus nincsen szöveg nélkül, és minden szövegnek van stílusa A stílusvizsgálatokat tehát csak a szövegben érdemes elvégezni. Bármilyen nyelvi egységnek (hangnak, szóelemnek, szónak, szószerkezetnek, mondatnak) lehet stílusértéke a szövegben, és kihat a szöveg egészére, a teljes szöveg jelentésére. Így a nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus szorosan összetartozó fogalmak. De nemcsak a szövegeknek van stílusuk, hanem stílusa van egy szövegtípusnak, szerzőnek, kornak is. A stíluseszközök Minden szövegalkotó válogat és kombinál, amikor szóban vagy

írásban fogalmaz. Választási lehetőségünk minden nyelvi szinten van Választhatunk különféle hangzású és jelentésű szavak közül. Választhatunk a közvetlen (betű szerinti) és a közvetett (metaforikus, képi) kifejezésmód közül. Rendelkezésünkre állnak különféle választható mondatszerkesztési megoldások, mondatformák. Fogalmazhatunk például mellérendelő összetett mondatokban, többszörösen összetett, terjedelmes körmondatban vagy rövid mondatos, szaggatott stílusban. Jellemző a szövegalkotóra a bekezdések terjedelme is. Kosztolányi Dezső írásait általában erősen tagolta, Krúdy Gyula és a maiak közül Nádas Péter nagyobb tömbökből építkezik. Választási lehetőségnek kell tekintenünk a műfajt is A műfajnak és a műfaji sajátosságoknak is lehet hírértékük. A stíluseszközök kiválasztását és társítását (kombinációját) meghatározzák a kommunikációs folyamat tényezői (a szövegalkotó, a

szöveg26 befogadó, a téma, a kommunikáció célja és a beszédhelyzet). A szövegbefogadók (a hallgatók vagy olvasók) számára a kommunikációs tényezőktől függően bárminek lehet hírértéke, kifejezésbeli többlete, más szóval stílusértéke a szövegben. Így stíluseszközzé válthatnak: a hangok, a tőtípusok és a toldalékváltozatok, a szavak, a szószerkezetek, a mondatok és a szöveg megformáltsága, valamint a szöveg nem nyelvi jelei is. Amikor a szövegelemek gyakoriságát kutatjuk, mindig a hasonló típusú, hasonló kommunikációs helyzetű szövegekhez viszonyítunk. Sőt valamely elem gyakoriságát a szöveg többi részletéhez képest is vizsgálhatjuk. A stíluseszközök alkalmazásának a célja, a stílus lényeges eleme a hatás és az esztétikum (= a valóságban és a művészi alkotásokban megnyilvánuló szépség). Amikor a stíluseszközök közül válogatunk, és elrendezzük őket, arra törekszünk, hogy

közleményünk minél hatásosabb, minél kifejezőbb (idegen szóval: expresszív) és a lehetőségekhez mérten minél szebb legyen. Célunk a kommunikációs körülményeknek (a kommunikációs célnak, helyzetnek, a szövegbefogadóknak stb.) való megfelelés, idegen szóval az adekvátság is A stílus a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése által jön létre, ennek a célja a kommunikációs körülményeknek való megfelelés és a hatáskeltés. Bármilyen nyelvi és nem nyelvi szövegelemnek lehet stílusértéke. Mi határozza meg a stílust? • Milyennek képzeled a képen látható személy levelének a stílusát? 27 Sokféle tényező határozza meg, hogy milyen stílusban fogalmazunk. Amikor szóban vagy írásban szöveget alkotunk, hatnak stílusunkra a magyar nyelv sajátosságai. Minden kornak más-más a stílusa, mások például a nyelvi divatok is. A korstílus jegyeit is akarva-akaratlanul magunkon hordozzuk, így az hat szövegalkotásunkra.

Mindannyian valamilyen kisebb közösséghez is tartozunk, és sok mindent átveszünk iskolatársaink, barátaink, családtagjaink stílusából, tehát fontos tényező a csoportstílus. Amikor fogalmazunk, mindig a beszédhelyzetnek megfelelő műfaj, szövegtípus szabályaihoz igazodunk, tehát figyelembe vesszük a kiválasztott szövegtípus stílusbeli követelményeit. A kommunikációs körülményekhez is igazodunk, tehát hatnak a stílusra a kommunikációs folyamat tényezői is. Különböző helyzetekben különféle stílusú szövegeket alkotunk. A szöveg stílusa természetesen függ a szövegalkotótól és a befogadótól, és fontos az is, hogy milyen a kapcsolat közöttük, továbbá mi a közlést közvetítő csatorna, mi az üzenet tárgya, és mi a közlés célja. Befolyásolja a stílust a közlemény formája is (szóbeli vagy írásbeli szöveget alkotunk-e), és a kód, vagyis az, hogy milyen kommunikációs jelek közül válogatunk. • Találj ki

olyan helyzetet, amikor Németh László korábban elemzett szövegrészletében a fegyelem szónak ironikus jelentése lesz! Minden szöveget átszőnek a szövegalkotó egyéni ízlésének sajátosságai, mindenkinek van egyéni stílusa. A szöveg stílusát meghatározzák: a kommunikációs tényezők, az illető nyelv stílusa, a korstílus, a csoportstílus, a szövegtípus stílusa és az egyéni stílus. 1.Mit jelent a stílus fogalma? 2.Hogyan függ össze a beszéd, a nyelv, a szöveg és a stílus? 3.Mit nevezünk a szavak denotatív és konnotatív jelentésének? 4.Sorold fel a stílusmeghatározó tényezőket! 5.Bizonyítsd példával, hogyan hatnak egy szöveg stílusára a bemutatott stílusmeghatározó tényezők! 6.Milyen a te egyéni stílusod? Jellemezd! 28 A ZENEISÉG STÍLUSESZKÖZEI „A hang a szépség virága." (Zénón) Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymás után.

Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat. Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is; a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át. (Weöres Sándor: A versről) A szöveg - ahogyan Weöres Sándor is megfogalmazta - hangzásával is hat ránk. Bár a hangoknak önmagukban nincs jelentésük, de van esztétikai hatásuk, kifejezőerejük. Mit mondanak a hangok? Milyen hangokat tartasz vidámnak és szomorúnak? Így ír az u hangról Radnóti Miklós: ha megharagszol, ép olyan vagy, mint az ú, mélyhangu, hosszan zengő és sötét, (.) (Radnóti Miklós: Hasonlatok) Radnóti Miklós szövegrészlete is bizonyítja, hogy a hangok és a h angkapcsolatok kellemes vagy kellemet29 len benyomást kelthetnek bennünk. A hangok képzési sajátosságaiból fakadó eltérések

miatt egyes szavakat, szövegrészleteket jól hangzónak, míg másokat rosszul hangzóknak érzünk. A jóhangzást (eufóniát) fokozzák például a zöngés mássalhangzók (ballag), vagy előidézheti a magánhangzók változatossága is (fülemüle). Rosszhangzást (kakofóniát) eredményezhet a mássalhangzók torlódása (strand), a magánhangzók egyhangúsága (megvesztegethetetlen). Egyes hangokat vidámabbnak, világosabbnak érzünk (i, e), míg másokat inkább sötétebbnek, szomorúbbnak (u, ο). Α hangokkal a szövegben érzelmeket, állapotokat fejezhetünk ki. Ezt a hatást, kifejezőerőt hangszimbolikának nevezzük. A hangok hatása függ szövegbeli gyakoriságuktól. A zeneiség stíluseszközei a szövegnek azt a jelentését erősítik fel, amely egyébként a szövegben benne van. Vajda Jánosnak hanghatásokban gazdag Nádas tavon című versében a kellemes ringatózás érzését erősítik fel, fejezik ki a gyakran ismétlő nt, nd, ng hangkapcsolatok.

Mint az árnyék, leng a csónak, Mint az árnyék, olyan halkan, Észrevétlen, mondhatatlan Andalító hangulatban. (Vajda János: Nádas tavon) A szöveg hanghatását erősíti az is, ha ugyanaz a hang ismétlődik a szavak elején. Ezt a jelenséget betűrímnek, idegen szóval alliteráció-nak nevezzük. Az alliteráció az egyik legősibb stíluseleme a népköltészetnek is. Fáradhatatlan felhők görgetik az égen lomha lavináikat. Hallotátok hírét Híres Barassónak? (Szabó Lőrinc: Pannón ősz) (Népballada) A hangutánzó és a hangulatfestő szavak stílusereje Különösen nagy kifejezőerejük van a szövegben a hangutánzó és hangulatfestő szavaknak. Mivel hangalakjuk is felidézi vagy sejteti a szavak jelentését, képzeletmozdítóbbak, hatásosabbak „szürke" társaiknál. A harangszót érzékelteti Arany János a következő versrészlet hangutánzó szavaival: Zendül, kondul szent harangszó, Csengve, bongva messze hangzó. (Arany János:

Az ünneprontók) 30 Az emberi hangot utánzó szavak sokat elárulnak az ember körülményeiről, kedélyéről, belső állapotáról is. Tamási Áron szívesen élt a hangutánzó szók kifejezőerejével regényeiben: Hümmögött egyet a legény, utána Lőrincre nézett. (Tamási Áron: Teremtett világ) A hangutánzó szókhoz hasonlóan hatásuk van a szövegben a hangulatfestő szóknak, melyek hangalakjukkal nem utánoznak semmit, hanem érzékeltetik, felidézik a fogalom jelentését, pontosabban annak hangulatát. Ezek itt mind sötéten, zárt szemmel, bumfordi módra, szétszórva álldogálnak. (Móricz Zsigmond: Új földesurak) A szöveg vagy szövegrészlet hanghatását fokozzák azok a kifejező hangalaki újítások is, amelyekre egy-egy szó szokásos hangalakjának a megváltoztatása a jellemző. Mókás hangulatot kelt hangzásával például Petőfi versében a szokatlan igealak. Sétifikáltam így én is Valaha, Merthogy voltam, voltam én is Katona.

(Petőfi Sándor: Nézek, nézek kifelé) Kedélyes hangulata van szokatlan hangzása miatt Tamási Áron igealakjának. Az öreg Ehedi lassan odacsosszintott a vaskályha mellé. (Tamási Áron: Szegénység szárnyain) Rímesen és ritmusosan Az irodalmi művekben és a népköltésekben a rím is fokozza a z eneiséget. A sorvégi hasonló hangzású hangok összecsengése valamilyen hangulatot kelt, összekapcsolja a rímelő szavakat jelentésben, ezáltal erősíti, módosítja a szöveg jelentését. Rengeteg erdők rejtelmes mélye Rejti el őket nappal is éjbe. (Kozma Andor: A magyarok szimfóniája) 31 A szöveg zenei hatását fokozza a ritmus is. A gyors mozgást sugallják Petőfi Sándor versében a rövid szótagok. Ninini: Ott az ürge, Hű, mi fürge, Mint szalad! (Petőfi Sándor: Arany Lacinak) Különleges hatása van annak, ha a sor végén nem ott törjük meg a versmondatot, ahol ezt a természetes tagolás kívánná. .s ott messzebb, kint a réten a

permeteg sötétben borzong a félreugró nyulak nyomán a fűszál. (Radnóti Miklós: A mécsvirág nyílik) Ennek a sorvégi áthajlásnak, idegen szóval enjambement-nak (ejtsd: anzsambman) a szerepe szövegkörnyezettől függően lehet a gondolat megszakítása vagy továbblendítése, esetleg tartalomkiemelés vagy feszültségkeltés. A hangzó szöveg A hangzó szöveg hatását fokozzák a mondatfonetikai és a szövegfonetikai eszközök is. Közleményünk értelmét erősíthetjük, sőt módosíthatjuk is, ha élünk a hangsúlyozásban, a hangszínváltoztatásban, a hanglejtésváltozatokban és a beszéddallamban rejlő lehetőségekkel. Az sem mindegy a hallgatókra gyakorolt hatás szempontjából, hogy beszéd közben mikor tartunk szünetet, milyen hangerővel és milyen gyorsan beszélünk. A zeneiség stíluseszközei a szövegben: a hangok zenei hatása, a hangszimbolika, az alliteráció, a hangutánzó és a hangulatfestő szavak használata, a hangalaki

újítások, a rím, a ritmus, a mondat- és szövegfonetikai eszközök. 1.Melyek a zeneiség stíluseszközei? 2.Keress irodalmi olvasmányaidból példákat a zenei stíluselemekre! 3.Tanulj meg egy-egy példát szépen kiejtve, könyv nélkül! 32 A SZÓKINCS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. A szavakat is Egyetlen szó, egy tájszó se maradjon kint. Semmi sem fölösleges." (Kányádi Sándor) A magyar irodalomba tévedve föl kellett figyelnem valóságos helyzetemre, miszerint nem erdőbe, hanem bokorba születtem, az anyanyelv diribdarabjai közé, ahol minden, amiből a legkisebb költőnek is föl kellene ruházkodnia: csupa maradvány, foltnak való, szalagvég, elhullajtott kacat. Téli estéken Arany Toldija tartott ébren, azzal a döbbenettel, mint mikor a szilvafáról a hátamra esve szavamat vesztettem. Nem ismerjük a nyelvünket! - kezdett sajogni bennem a f elismerés. Nálunk mint valamely nagy csata után, veszteségek

és hőstettek számbavételeként szólt a mese. Ha ugyan mesélés volt az: a kényszerű sietség a történet csattanója felé, csupaszon sántáló mondatok buktatói között; a helyzetek, fordulatok, lelkiállapotok szószegény elnagyolása; a képzelet mögött kullogó kifejezőkészség (megfogalmazás) elesettsége; feltáratlan maradt a természet, névtelen virágaival és egyetlen esőjével, amely - későbbi megfigyeléseim szerint - sohasem szemerkélt, nem zengett, suhogott, nem dobolt, nem paskolt, semmilyen más változatában meg nem jelent, mindig csak esett. (Sütő András: A világ birtokbavétele) Sütő András írásában a szegényes kifejezések, a nyelvi szürkeség miatt kesereg. A szó kitüntetett szerepéről, a szavak kiválasztásának fontosságáról szól. Meggyőző erővel bizonyítja, hogy a szavaknak is van kifejezőerejük, a szavak is kaphatnak a szövegben stílusbeli többletet. Amikor az író a szókészletből választ, már számol

a szó denotatív és konnotatív jelentésével is. Sütő András írásában a képzelet mögött kullogó kifejezést olvasva felidéződik bennünk a kullog igének az alapjelentése, melyhez a szövegben újabb értelem, a szürke kifejezésmód jelentés társul. Többletjelentést kap a s zövegben a csupasz melléknév is a csupaszon sántáló mondatok szövegrészletben. Ezek az elemzések is bizonyítják, hogy meghatározza a szöveg stílusát, a szöveg jelentését, hogy - amikor fogalmazunk - milyen szó- és kifejezéskészletből válogatunk. 33 A hangalak és a jelentés kapcsolatának stílusvizsgálata A szöveg kifejezőereje sokszor a szavak többértelműségéből, többjelentésű szavak használatából fakad. Minden ember legyen ember És magyar. (Vörösmarty Mihály: Fóti dal) • Magyarázd meg a két ember szó jelentését az idézetben! Többjelentésű szavak keletkeznek metaforikus és metonimikus névátvitellel is. Ez a forrásuk a hegyláb,

asztalláb stb szavaknak és а jó tollú író kifejezésnek. Ezekről A szóképek fejezetben fogsz részletesen tanulni. Stíluseszközzé válhatnak a s zövegben szóval homonimák is. Hangulatteremtő íróink, költőink. Indulok. Értem Jól tudom: értem, értem üzenget a zsenge határ. (Áprily Lajos: Tavaszodik) az azonos alakú szavak, idegen hatásukat gyakran aknázzák ki Jaj de nagy volt az a mérték, Mivel a bánatot mérték! (Népdal) Sütő András korábban elemzett írása a rokon értelmű szavak, idegen szóval szinonimák használatában rejlő kifejezésbeli lehetőségekről szól. Mennyivel színesebbek, szemléletesebbek a s zövegben a szemerkél, suhog, dobol, paskol igék, mint a „szószegény" esik kifejezés! A szövegalkotó mindig a tudatában levő szinonimasorból válogat a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelően. Közlésünk árnyaltsága, pontossága attól is függ, hogy a megfelelő rokon értelmű szót

választjuk-e ki. Az ellentétes jelentésű szavakban, idegen szóval antonimákban rejlő stíluserőt nemcsak a népköltészet, hanem íróink, költőink is kiaknázzák. Fekete városban fehér torony látszik. Az élet harcterén Láttam a babámat, más ölibe Egymásba játszik gyakran bűn, játszik. erény. (Népdal) (Gyulai Pál: B. Kemény Zsigmond sírjánál) 34 A szókincs mint stíluserő A szöveg vagy szövegrészlet stílushatása gyakran származik abból, hogy a szövegalkotó milyen szókincsrétegből meríti a szöveg szavait, kifejezéseit. A tájnyelvi szavaknak környezetfestő, hangulatfelidéző szerepük lehet a szövegben. Népi alakok beszédében természetes módon keverednek a tájnyelvi szavak a köznyelvi kifejezésekkel: Az ördög emelgette helyben a lábait szaporán: - A hideg mindjárt megveszen. - Gyere bé s fűtőzzél meg! (Tamási Áron: Ördögváltozás Csíkban) Más nyelvváltozatok szavai is hozzájárulhatnak a szöveg

kifejezőerejének az erősítéséhez, a környezet hitelesebb megrajzolásához. József Attila a külváros hangulatát idézi a szakszók használatával. .hol a fémkeblű dinamókat szopják a sivalkodó transzformátorok, itt élünk mi. (József Attila: Munkások) A korhűség igényét szolgálják azok a szavak, amelyek nyelvünkből ugyan már kivesztek, csak az írók, költők használják fel őket a szöveg hatásosságának a fokozására. Áprily Lajos versében ezért van nagyobb stílusértéke az ősrégi, archaikus verő szónak, mint a kalapács alaknak. Előbb csak a kiskalapács szólt, a mester indított vele, kondult a középső s utána a nagy verő zúgott bele. (Áprily Lajos: A régi házban) Az írók, költők, újságírók gyakran élnek azzal a stíluseszközzel, hogy olyan szavakat alkotnak, amelyek nem léteznek. A szövegkörnyezet teszi érthetővé ezeket az új szóalkotásokat, neologizmusokat. Különösen gazdag ilyen költői leleményekben

Juhász Ferenc költészete. Még csak annyit: biztos vagyok abban, hogy nyelvünk (ez a voltaképpen természeti nyelv) hatalmas virágzás, hajlékonysági-bomlás előtt áll. Most kezd nyelvünk élni csak igazában! S nekünk, magyar költőknek kötelességünk ezt a v irágzást segíteni: minden lehetséges mutációt létrehozni, keresztezni és szaporítani, új szó-létezőket kitenyészteni, akár szókentaurokat, hattyúlovakat, rákliliomokat, rózsacsődöröket, pókkristályokat, zsiráf-angyalokat, szó-embernö35 vényeket, csönd-harkályokat és szemgolyó-ősfákat, új-szavakkal terhes kozmosz-csikóhalakat nemzeni, kihordani, szülni. Minden ilyen kísérlet fontos és számontartandó! (Juhász Ferenc: Mit tehet a költő? - részlet) Az idegen szavak is sokféle stílushatást eredményezhetnek a szövegben. Fokozó szerepű az idegen szó a következő versrészletben. Persze nagyon szép, nagyon impozáns fogadtatás kellene. (Kaffka Margit: Színek és

évek) A szófajok stílushatása A szöveg jelentését meghatározza a szófajok kiválasztása is, különösen, ha a szokásosnál nagyobb számban szerepelnek a szövegben. Többnyire állapotszerűséget, mozdulatlanságot sugall az a szöveg vagy szövegrészlet, amelyben nem találunk igét, amelyet a névszói, idegen szóval nominális stílus jellemez. Piros Ősz, piros Föld, piros Ég, De a gondolatok ma: kormok, De a gondolatok feketék. (Ady Endre: Nóták piros ősszel) Az igéket halmozó szöveg stílusát idegen szóval verbális stílusnak nevezzük. Az igenevek halmozásával teszi szemléletesebbé az állapotleírást Ady Endre másik versrészletében. Remegve, bújva, lesve, lopva Nézni egy idegen halottra. (Ady Endre: Sírni, sírni, sírni) A szöveg hírértékét növeli, ha egy szó a köznyelvitől eltérő szófaji szerepben szerepel a szövegben. Ezt a jelenséget szófaji átcsapásnak nevezzük A következő példában a szórend mutatja, hogy két

főnév melléknévi szerepet kap a szövegben. Óh igen, a fényt, napot, a derűt azt kellene most visszahozni, hogy átjárjanak új, forró áramok, .nem ezek a jegesmedve s rozmár hidegek. (Szabó Lőrinc: Mozart hallgatása közben) 36 A tulajdonneveknek hangulatkeltő hatását kiaknázva sok írónk talál ki beszélő neveket. Gondolj Lázár Ervin mesefiguráinak nevére: Dömdödöm, Mikkamakka stb.! Csokonai A méla Tempefői című színművében nem véletlenül adta hőseinek a következő nevet: Gróf Fegyverneki, Báró Serteperti, Tökkolopi stb. Általános emberi tulajdonságot is ki lehet fejezni tulajdonnévvel: Úgy szeretnék gyáván kihunyni S meg kell maradnom Herkulesnek. (Ady Endre: A muszáj-Herkules) A szólások, közmondások szintén hangulatosabbak, színesebbek, kifejezőbbek köznyelvi megfelelőiknél. Arany János a szóláshasonlatban rejlő kifejezőerőt használja ki a következő versrészletében: Szidja, mint a bokrot; akármit

csináljon, Azt se tudja szegény, mék lábára álljon. Ha leül, az is baj; ha feláll, az is baj, Pedig áldott ember Jóka, mint a friss vaj. (Arany János: Jóka ördöge) A bemutatott vers- és prózarészletek is szemléltetik, milyen ereje van a szónak, milyen gazdagság rejtőzik szókincsünkben. Törekedj arra, hogy amikor fogalmazol, a kommunikációs körülményeknek leginkább megfelelő, leghatásosabb kifejezések közül válogass! Stílusteremtő lehetőségek a szó- és kifejezéskészlet szintjén: a többjelentésű, az azonos alakú, a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavak; a tájnyelvi és a csoportnyelvi szavak; a különféle szófajú szavak; a tulajdonnevek; az állandósult szókapcsolatok használata. 1.Milyen stílusteremtő lehetőségeket kínál számunkra a szókincs? 2.Gyűjts példákat olyan reklámszövegekre, amelyekben a szavak, kifejezések megválasztásának van kifejezőereje! 3.Fogalmazz olyan szöveget, amelyben nagy

szerepük van az állandósult szókapcsolatoknak! 37 ASZÓALAKOKÉS A MONDATFORMÁK MINT STÍLUSESZKÖZÖK „A mondat a stílus törzse, a szavak a lombozat." (Arany János) • Fogalmazzátok meg egyszerű mondatban, összetett mondatban és többszörösen összetett mondatban, mi Arany János mondatának a jelentése! Amikor szöveget alkotunk, nemcsak a szavak közül, hanem a különféle grammatikai formák közül is válogatunk. Hasonló jelentésű szavakat, szószerkezeteket és mondatokat különféle grammatikai alakokkal fejezhetünk ki. A következőkben a stílus szempontjából vizsgáljuk a mondatépítésben részt vevő szótő- és toldalékváltozatokat, a s zórendet, a s zószerkezeti megoldásokat és a mondatformákat. A szóalakok mint stíluseszközök A szóalkotás módja is stílushatás forrása lehet. A képzett szavak stílushatását akkor fedezzük fel igazán, ha összevetjük őket nem képzett változatukkal. A gyakorító ige

képzője kedélyességet, szinte idillikus hangulatot sugall a következő népdalban. A lábával csak úgy ringatgatja, Szép szavával csak ezt dúdolgatja. (Népdal) Kedveskedést, érzelmi melegséget éreztetnek a következő sorokban a kicsinyítő képzők. Alatta folyik el Egy szép patakocska, Oda jár friss vízre Egy pár galambocska. (Népdal) 38 A mellérendelő szóösszetételben rejlő elevenséget aknázza ki Petőfi Sándor a János vitéz részletében: Dúlt-fúlt lluskának gonosz mostohája, Hol marad, hol lehet oly soká leánya? (Petőfi Sándor: János vitéz) A szóalakok megválasztásával is sokféle stílusszínezetet adhatunk a szövegnek. Emelkedettséget, fennköltséget sugároz a szenvedő igealak a következő versrészletben: Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong, s lehull a porba, Amelyből vétetett. (Ady Endre: A föl-földobott kő) A tárgyatlan ige tárgyas használata szokatlanságával hat: A fák vörös virágokat

lázadnak éjjel. (Radnóti Miklós: Tavaszi vers) A mondatformák mint stíluseszközök A három jelzős szószerkezet egymás mellé rendelése az egyik hatáskeltő eszköz a következő közmondásban: Széles asztal, keskeny abrosz, vékony vacsora. (Közmondás) Különleges hatása van a következő verssornak amiatt, hogy a rokon értelmű szavak más-más mondattani szerepben vannak: Sírok, zokogok keseregvén. (Csokonai Vitéz Mihály: Édes keserűség) A szóösszetétel és a szószerkezet egymásutánisága kelt feszültséget Petőfi Sándor versrészletében: Lennék én folyóvíz, hegyi folyam árja. (Petőfi Sándor: Lennék én folyóvíz) 39 A bővítmények közül stílushatásukat vizsgálva kitüntetett szerepe van a költői jelzőnek: A mindennapi gond veti Reám kegyelmes, jó ködét. (Tóth Árpád: Őszi vihar) Kifejezőereje lehet a mondatterjedelemnek, a m ondat szerkezettípusának. Gyakran épülnek be a mondatokba szervetlenül

megszólítások, indulatszók, felelőszók. A tagolatlanul kapcsolódó megszólítás is lehet stílusélénkítő a szövegben. Meghitt hangulatot kelt Juhász Gyula versében a Tisza megszólítása: Te vagy szívemnek legrégibb szerelme, Szép, szőke tündér, édesbús Tiszánk. (Juhász Gyula: A Tiszához) Az állító és tagadó mondatforma szembeállítása gyakran a gondolat kifejezésének, a mondanivaló erősítésének az eszköze: Tisza be nem vette, Partjára vetette. (Népdal) Rózsa mindig nyílnál, el sem is virulnál! Szerelem, szerelem, jaj be áldott volnál! (Arany János: Toldi szerelme) Arany János versrészlete azt is szemlélteti, hogy a különböző mondatfajtáknak, a mondat modalitásának is lehet stílusértékük a szövegben. Különféle érzelmek megszólaltatói a felkiáltó mondatok, ezért nagyobb érzelmi hatásuk van általában, mint a kijelentő mondatoknak. Figyelemfelhívó, nyomósító szerepük lehet a szövegben a kérdéseknek.

Különösen nagy meggyőző erejük van a költői kérdéseknek, melyek valójában nyomatékos állítások: S ha élet ez álom, miért oly zsibbatag, Kimerült, kifáradt, egykedvű, sivatag? (Arany János: Ha álom ez élet) 40 A mondaton, tagmondaton belüli szórendnek és a mondatrendnek (a tagmondatok rendjének) van stílushatása a következő szövegrészletekben. Érzelemfokozó, ünnepélyességet keltő szerepű Vörösmarty versrészletében a nyomatékos szórend: Hazádnak rendületlenűl Légy híve rendületlenűl Légy híve, oh magyar. hazádnak, oh magyar (Vörösmarty Mihály: Szózat) Hírértéke van annak, ha megváltozik a szokásos szórend. A szokatlan szórendet mint stíluseszközt idegen szóval inverziónak nevezzük. Drámai hatást, feszültséget kelt a közbeékelés a következő idézetben, hiszen megszakítja a gondolat ívét: Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál. (Vörösmarty Mihály: Szózat) A körmondat A

mondatszerkezeti formáknak is lehet stílusteremtő erejük. Pátoszos hatása van Eötvös József bonyolult körmondatának: Ha, mikor ezen idő el fogott telni, a nemzet azon öntudattal tekinthet vissza múltjára, hogy hivatását betöltötte; - ha az utódok akkor pirulás nélkül emlékezhetnek a régiekről, mert az ősöktől vont határokat megtartották, mert munkásságuk által termékenyíték a mezőt, melyen azok véröket ontották, s a magyar név nem szenvedett csorbát egy ezredév használata alatt; - ha nemzeti művelődésünk nagy épületjén, melynek Kazinczy alapjait rakta le, tovább dolgozva, azt oly magasra visszük fel, hogy a magyar nép e békésebb kifejlés korszakában ismét azon helyet foglalja el, melyet egykor neki haditettei szereztek; - s ha, midőn közülünk sokan pihenni mentek, gyermekeink e hon ezredévi létét ünnepelve, hálát mondanak a világ urának, ki e nemzetet e földre vezette, és fenntartotta annyi viszontagságok

között, Európa népei részt vesznek e nemzet örömében, mely egy ezredév előtt mint fergeteg csapott le közéjök, de csak hogy melléje állva, századokon át a kereszténységnek, azaz a civilizációnak bajnoka legyen, s a végső napig minden téren, hol annak nagy érdekei kérdésben forognak, az első sorba álljon, küzdve, mint férfiúhoz illik, saját lobogója alatt, de az emberiség közös ügyeiért; ha a n agy remény, melyért ivadékok véröket ontották, mely ezreket lelkesített, mellyel Kazinczy sírjába szállt, beteljesült: akkor e nemzet lerótta tartozását azok iránt, kik életöket jövőjének szentelék, s Kazinczy érdeme jutalmazva lesz. 41 A klasszikus körmondat két logikai részből áll: az előkészítő részben az azonos típusú mellékmondatok fokozzák az érdeklődést, feszültséget teremtenek; a főmondat(ok)ból felépülő utószakasz pedig feloldja ezt a feszültséget, kielégíti az érdeklődést. Klasszikus

körmondatokat találunk például Kölcsey Ferenc és Eötvös József beszédeiben. A barokk körmondat alá- és mellérendelések bonyolult szövevénye. A tagmondatok egymásba kapcsolódása arányosan tagolt, szimmetrikus és ritmikus szerkezetet hoz létre. A barokkosan zsúfolt mondat gondolatmenete a végén lezárul, tovább már nem nyújtható. Barokk körmondatok fordulnak elő például Pázmány Péter beszédeiben. A romantikus körmondat nyitott szerkezetű mondat. A szerkezet hatalmas ívét mellérendelések aprózzák fel, a mellérendelő tagmondatokon belül mellérendelő szószerkezetek is előfordulhatnak. A mellérendelések száma elvben tetszés szerint szaporítható. A romantikus körmondat különösen alkalmas indulatkeltésre Kossuth Lajos igen kedvelte beszédeiben ezt a mondatformát. • Gyűjts példákat a körmondat típusaira híres magyar szónokok beszédeiből! Az előzőekben elemzett példák nagyszerűen szemléltetik, milyen fontos, hogy

szövegalkotáskor a kommunikációs célunkhoz és a körülményekhez leginkább illő szóalakot, mondatformát válasszuk ki. Ezért, amikor fogalmazol, ne állj meg annál az első mondatváltozatnál, amely először eszedbe jut! Ne sajnáld az időt arra, hogy próbálgasd a különböző grammatikai formákat, és elemezd, melyiknek milyen a stílushatása a szövegben! A különféle nyelvtani formáknak is stílushatásuk lehet a szövegben: a szóalakoknak, a szószerkezeti megoldásoknak, a szórendnek, a mondatformáknak, a mondatfajtáknak és a mondatrendnek. 1.Milyen mondatépítő stíluseszközöket tudsz megnevezni és példákkal szemléltetni? 2.Válassz ki egy irodalmi művet! Vizsgáld meg két szomszédos mondatát, és alakítsd át a mondatokat többféleképpen úgy, hogy a tartalmuk ne nagyon változzon! Mi a különbség a mondatváltozatok stílushatása között? 3.Írj változatos modalitású mondatok fölhasználásával egy monológot! 42

AZALAKZATOK „Formát keresni minden gondolatnak." (Juhász Gyula) A szöveget úgy alakítjuk, hogy a kommunikációs céloknak minél jobban megfeleljen. Ezeknek a szövegátalakító eljárásoknak az eredményeként születnek az alakzatok. Ezek az átalakító műveletek a szöveg valamely részletéhez, valamely nyelvi szintjéhez kötődnek: átalakíthatunk hangsort, szóalakot, mondatformát vagy szövegrészletet. Eszerint megkülönböztetünk hangalakzatokat, szóalakzatokat, mondatalakzatokat és gondolatalakzatokat. Az alakzatokat már az ókori retorikákban is tanították mint a szónoki beszéd legfontosabb hatáskeltő eszközeit. Mindegyik szövegátalakító műveletet azért végezzük, hogy a szöveg nagyobb kifejezőerőt kapjon. Az alakzatokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy milyenfajta átalakítást végzünk a szövegben. Egyes alakzatok a hozzátoldás műveletével születnek, megismételjük például a szó eleji hangot, a teljes szót, a

mondatot. Mások az elhagyás műveletének az alakzatai Idesoroljuk például a kötőszónak az elhagyását és a hiányos szerkezetű mondatok alkalmazását. Az is előfordul, hogy fölcserélünk a szövegben nyelvi elemeket. A fölcserélés alakzatai közé tartozik például a szokatlan szórendű mondat, a jelző és a jelzett szó elválasztása más szó közbeékelésével. Újakra is kicserélhetjük a n yelvi elemeket, így születnek a kicserélés alakzatai, például a túlzás. • Elemezd a következő alakzattípusokat abból a szempontból is, hogy milyen szövegátalakító művelet eredményeként születtek! Az egyik legfontosabb alakzat az ismétlés, vagyis a hangalak megkettőzése, a szöveghez való hozzáadása. Az ismétlés helye és a megismételt szövegegység fajtája szerint különböztetjük meg az ismétlés fajtáit. Beszélhetünk szóismétlésről: Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom, Minden madár társat választ, virágom,

virágom. (Népdal) 43 Nemcsak szavakat, hanem szókapcsolatokat, sőt egész mondatokat is megismételhetünk. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. (József Attila: Tiszta szívvel) Gyakran állandóságot érzékeltet, a gondolat kifejezőerejét erősíti, és egyfajta játékosságot is kölcsönöz a szövegnek a refrén. A következő két sor refrénszerűen visszatér Petőfi Sándor költeményében: Mily édes az élet! Mily szép a világ! (Petőfi Sándor: Mily szép a világ!) • Olvasd el a teljes Petőfi-verset! Keress olyan Petőfi-verseket, amelyekben nem refrénszerűen ismétlődnek a teljes mondatok! A szavak, szószerkezetek módosított alakú ismétlése egyszerre keltheti az állandóság és a v áltozás érzetét. Ennek igen hatásos fajtája a tő-ismétlés (figura etimologica), amikor ugyanannak a szótőnek különböző alakváltozatait ismételjük meg egymás után. Egy kis független

nyugalmat, Melyben a d al megfoganhat, Kértem kérve. (Arany János: Epilogus) Amikor hasonló felépítettségű szerkezeteket állítunk egymás mellé, párhuzamos szerkezetet (= gör.-lat paralelizmust) kapunk Párhuzam lehet a tagmondatok, a mondatok vagy nagyobb szövegegységek között: Hervadt az a rózsa, Kinek színe nincsen, Bágyadt az a madár, Kinek társa nincsen. (Népdal) Máskor éppen az ellentét (gör. antithesis) hordozza a stílushatást, amikor az értelmi és érzelmi nyomatékosítás kedvééit állítunk szembe ellentétes jelentésű szavakat, kifejezéseket, tagmondatokat, mondatokat vagy nagyobb szövegrészeket: 44 Felmentem a hegyre, lenéztem a völgybe, Ott láttam a babám egy kovácsműhelybe. (Népdal) Hatásos gondolaterősítő stíluseszköz a látszólagos vagy álellentét, a paradoxon: Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szertenézett, s nem lelé Honját a hazában. (Kölcsey Ferenc: Himnusz) A mondandó

erősítését, a sokoldalú megvilágítást szolgálja, ha azonos mondatrészi szerepben levő, nem rokon értelmű szavakat sorolunk fel. Ezt az alakzatot felsorolásnak nevezzük. Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol, Küzd, hömpölyög, él s éltet szűntelen. (Arany László: A délibábok hőse) A részletezés a felsorolással rokon stilisztikai alakzat. A mondanivaló aprólékos kibontásával, újabb fogalmi jegyek megnevezésével kelt érzelmi telítettséget, segíti a fogalomtisztázást: Tavaszodik, lágy az idő, Kihajt a fű, kövéren nő. (Arany János: Haj, ne hátra, haj előre) A halmozás azonos szófajú és mondatrészi szerepű, gyakran rokon értelmű szavak, kifejezések együttes megnevezését jelenti. A halmozást is a közlésvágynak, a szabatosság igényének, az érzelmi elragadtatás kifejezésének a célja hozza létre: Sírjatok, szemeim, Hulljatok, könnyeim, Gyakran áztassátok Elhervadt orcáim! (Népdal) A fokozás olyan alakzat, amelyben

egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében soroljuk fel a rokon értelmű szavakat, kifejezéseket: 45 Hej, ne búsulj s ne bánkódj, Ne is siránkozzál! (Népdal) Bátor Opos száguld, csak alig zabolázza haragját, Menne, rohanna, repülne, de nem hozhatja vezérét. (Vörösmarty Mihály: Cserhalom) A túlzás az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja vagy éppen ellenkezőleg, kicsinyíti a jelenségeket: Tenger virág nyílik tarkán körülötte. (Petőfi Sándor: János vitéz) Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. (Arany János: Toldi) A túlzással rokon stíluseszköz a gúny és az irónia. A nevetségesség forrása az irónia. A látszólagos magasztalás mögött elítélés, elmarasztalás bújik meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le: Ha az éjet kinn töltöm, Gyönyörű mulatságocska lesz, Nedves háttal sáros földön. (Petőfi Sándor: Bolond Istók) A gúny a képtelenségig felnagyítja egy jelenség negatív vonásait: Sehallselát

Dömötör buta volt, mint hat ökör. (Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör) Az alakzatok az alaki és tartalmi erősítés stíluseszközei a szövegben. Az alakzatok leggyakoribb fajtái: ismétlés, párhuzamosság, ellenté-tezés, felsorolás, részletezés, halmozás, fokozás, túlzás, humor, irónia, gúny. 1.Milyen alakzatokat ismersz? Mi a szerepük a szövegben? 2.Tanulj meg mindegyik alakzatra egy-egy példát könyv nélkül! 3.Keresd meg a könyvtárban Comificius retorikáját! Gyűjts példákat különböző alakzatfajtákra a stílusról szóló IV. fejezetből! 46 A KÉPEK ÉS A KÉPI ÁBRÁZOLÁS „Szerelmes vagyok rejtelmes szavakba, Melyek nagy órák lázában fogantak, És pirosan és égőn és ragyogva Új színeket lopnak az alkonyainak." (Juhász Gyula) • Idézd fel, milyen szóképekről tanultál az irodalomórákon! Tudsz-e egyegy példát mondani rájuk emlékezetből? Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a

szemléletesség és a hatásosság gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás. Nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken. (Radnóti Miklós: Erőltetett menet) A Radnóti-versben összekapcsolódó szavak a szövegkörnyezet hatására képes értelmet kapnak. A képek csak a szövegkörnyezetben értelmezhetők képnek, és a képi ábrázolás e kettős szerepében rejlik stílushatásuk. A képek egyrészt a dolgokat magyarázzák, megvilágítják, szemléltetik, tehát a megértést szolgálják. Másrészt a névcserével vagy névátvitellel elképzeltetnek, szemléltetnek, meglepetést keltenek, tehát érzelmi, hangulati hatásuk van. A képi ábrázolás érzékletessége megsokszorozza a gondolatsor erejét Az ember mindig is törekedett arra, hogy gondolatait minél érzékletesebb képekben fejezze ki. Ezt bizonyítják a népdalokban is gyakorta előforduló képek: Nyújtsd ki, babám, ölelőre Fehér hattyúkezedet! (Népdal) Játszik a szél a Balaton

homokos partjával. (Népdal) A képek jelentése három elemből tevődik össze: az azonosítottból (kéz), az azonosítóból (hattyú) és az azonosítást jelző tulajdonságból (fehérség). A képalkotásra a köznyelvben is találunk példákat, tehát 47 használunk köznyelvi képeket is: Bogaram! Nyulacskám! Képet rejtenek a következő kifejezések: a kancsó füle, a hegy gerince, és így fül és a gerinc szó alkalmilag vagy állandósult jelleggel - többjelentésűvé válik. • Gyűjtsd köznyelvi és sajtónyelvi szóképeket! A szólásokban, közmondásokban is sok a képes kifejezés: Áll, mintha gyökeret vert volna a lába. (Szólás) A nyakába veszi a határt. (Szólás) A képi ábrázolás ereje attól is függ, mennyire eredeti a kép, mennyire szokatlan az azonosított és az azonosító összekapcsolása. A szóképek A szóképek (idegen szóval trópusok) egy része névátvitellel (metafora), másik részük névcserével keletkezik

(metonímia). • Idézd fel, mit tanultál irodalomórán a metaforáról! A névátvitelre épülő szóképek A metafora (= átvitel) a leggyakrabban előforduló szókép. A metafora a névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján. Annál nagyobb a metafora hangulati ereje, minél eredetibb, minél távolabbi dolgokat kapcsol össze. 48 Majd ég dörrent, felhő repedt, hosszúhajú zápor esett és csattogva szerteszállt. (Radnóti Miklós: Zápor után) Alakja szerint a m etafora kétféle lehet: teljes vagy csonka. A teljes metafora kéttagú; mind az azonosított, mind az azonosító megjelenik a szövegben. Hálót fon az est, a nagy barna pók. (Juhász Gyula: Tiszai csönd) Az egyszerű csonka metafora egytagú, csak az azonosító elemet tartalmazza, hiányzik az azonosított megnevezése: Vígan élem világom, Ne ítélj meg, virágom! (Népdal) Más-más a metafora kifejezőereje a szófajától

függően is. Megkülönböztetünk főnévi, melléknévi (melléknévi igenévi) és igei metaforákat: Milyen szépen lépegetnek itt, a fejükön áthajló fűzfák szellős alagútján. (Németh László: Égető Eszter) Őrzöm is, szinte mind a költeményeket, azokat a rügyező napokat, amikor együtt vágtuk ketten a rendet. (Tamási Áron: Dalos madár) Éjjel szelíden csőszködött a hold. (Szabó Lőrinc: Egy volt a világ) A metaforával rokon, ugyancsak hasonlóságon alapul a megszemélyesítés. A megszemélyesítés élettelen dolgokat élőként mutat be. A megszemélyesítéssel megeleveníthetjük a természeti jelenségeket, a tárgyakat, a fogalmakat, az állatokat: emberi cselekvéseket kapcsolunk hozzájuk, vagy emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel őket: Valami titkot súg a végtelenség. (Juhász Gyula: Tájkép) Mosolygó és síró pillantások alatt biztatgatják egymást cihelődő szavak. (Illyés Gyula: A ház végén ülök) 49 A szinesztézia

(= együttérzés, összeérzés) különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben, s e nagyfokú sűrítő erejében rejlik stílusértéke. Hull a sötét, de ne félj! megszólal a néma, ezüst éj. (Radnóti Miklós: Virágének) A metaforás névcserének azt a fajtáját, amikor egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki képben, képsorban, allegóriának (= gör. képletes beszéd) nevezzük Az allegorikus ábrázolásban a kettős értelem egyidejűleg érvényesül. Mind a képi, mind a gondolati tartalom megtartja önállóságát, és a képsor minden mozzanatának megfeleltethető a jelentés egy-egy eleme. Közismert Arany Jánosnak a Toldi IV. énekében olvasható álomallegóriája Majd az édes álom pillangó képében Elvetődött arra tarka köntösében, De nem mert szemére szállni még sokáig, Szinte a pirosló hajnal hasadtáig. Mert félt a szúnyogtól, félt a szúrós nádtól, Jobban a nádasnak csörtető vadától, Félt az

üldözőknek távoli zajától, De legis-legjobban Toldi nagy bajától. A szimbólum (= gör. ismertetőjel, bélyeg, jegy) ködösebb, homályosabb szókép az allegóriánál és a metaforánál, mert egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze. A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. A köznyelvben is gyakran használunk szimbólumokat. Ilyen köznyelvi szimbólumok: a rabságot jelképező lánc, a házastársi hűséget szimbolizáló gyűrű. A költői szimbólumok építenek az olvasók képzettársításos készségére, sejtéseire, megérzéseire. A szimbolizmus mint stílusirányzat a szimbólumok egész rendszerét tudta megteremteni. Hatásos szimbólumokban gazdag pl Ady Endre költészete Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. (Ady Endre: A magyar Ugaron) 50 A névcserére épülő szóképek Nem névátvitelre, hanem névcserére épül a metonímia (= gör. névcsere) Ha két

fogalom között ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen (pl. térbeli, időbeli, rész-egész) érintkezés van, akkor az egyik nevet fölcserélhetjük a másikkal, azt a másik értelmében használhatjuk. Térbeli érintkezés ad okot a következő szövegrészletben a ház metonímia használatára, a szó a benne élő embereket helyettesíti. Édes anyám asszony, ne féljen kegyelmed, Nem hozok a házra semmi veszedelmet! (Arany János: Toldi) Időbeli érintkezés címén évszakokat jelölnek az évszakokra jellemző kifejezések. Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor. Ha akkorra sem jő, búzaaratáskor, ha akkorra sem jő, szilvaaszaláskor. (Népdal) Az anyagnév cserélődik fel a belőle készült eszköz nevével. Tegnap este jöttem meg a csatából, Leesett a vas a lovam lábáról. (Népdal) Az ok és az okozat is fölcserélődhet a metonimikus képben: Előtte sivár halom mered, Két szeméből a bánat ered. Szegény diák. (József Attila: A vergődő diák) A

metonímia alfaja a s zinekdoché (= együttérzés, veleérzés), melynek több típusát szoktuk megkülönböztetni. A rész megnevezése jelöli az egész fogalmát a következő szóképben: Itthon vagyunk; pata és küllő a tanyaház előtt megállnak. (Erdélyi József: A tanyára) 51 A tágabb körű nemfogalom és a szűkebb körű fajfogalom fölcserélése a szinekdoché másik fajtája: Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él. (Balassi Bálint: Egy katonaének) Szinekdoché úgy is keletkezhet, hogy egyes számú szót használunk többes számú helyett: Már búcsúzott az élet, eltávozott a szerelem, fáradt sugár mosolygott a gyér, pirosló levelen. (Kosztolányi Dezső: Egy nyári dél álma) A szóképekkel szemléletesebbé, kifejezőbbé tehetjük beszédünket, írásunkat. Próbálj te is fogalmazásaidban szóképeket alkotni! A képszerűség stíluseszközei a szóképek: a metafora, a m egszemélyesítés, a szinesztézia,

az allegória, a szimbólum, a metonímia és a szinekdoché. 1.Hasonlítsd össze a szóképek fajtáit! Miben különböznek egymástól, és miben hasonlítanak? 2.Gyűjts további példákat irodalmi olvasmányaidból a szóképekre! 3.Tanulj meg minden szóképre egy-egy irodalmi példát könyv nélkül! A képszerűség egyéb stíluseszközei Bár a hasonlat nem szókép, hanem alakzat, mégis ebben a f ejezetben tárgyaljuk, hiszen szerepe megegyezik a szóképekével. A hasonlat képszerűségével szemléltetni, érzékeltetni kíván: közös tulajdonságuk alapján kapcsol össze, állít párhuzamba két dolgot. A következő hasonlatban a magány állapota a hasonlított, és az almahéj a hasonló, a hasonlítás alapja pedig az, hogy az almahéjhoz hasonlóan a magány is teljesen betakarja az embert. Mint héj az almát, borít a magány. (Szabó Lőrinc: Roppant világ) 52 Fontos a hasonlat nyelvtani formája, megszerkesztettsége is, hiszen változatos nyelvi

formában jelenhet meg a szövegben: Él bennem is mindez, mint tünde álom. (Madách Imre: Az ember tragédiája) Csomókban hull már a napfény s aranymedveként nyalja a tüzes pocsolyákat. (Radnóti Miklós: Hőség) Patak módra folyt a sárgalé a sáncban. (Arany János: A nagyidat cigányok) A körülírás mind a köznyelvnek, mind a népköltészeti és irodalmi alkotásoknak kedvelt stíluseszköze. A fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével idézzük fel az elhallgatott fogalmat. Zászlódat látom, Bulcsú, s szemem árja megindul. (Vörösmarty Mihály: Zalán futása) Azokban a szövegekben is van kifejezőerejük, amelyekben a körülírt fogalommal együtt jelennek meg: Alig várja, hogy virradjon, Hogy a hajnal meghasadjon. (Népdal) Gyakran találkozunk metaforás körülírással is: Vissza akart ültetni bennünket a vidámság ágaira. (Tamási Áron: Hazai tükör) Körülírásos kifejezéseket gyakran azért

használunk, hogy valamilyen fogalmat tapintatból, szeméremből vagy illendőségből ne mondjunk ki; helyette szépítő kifejezést, idegen szóval eufemizmust alkalmazunk. Az eufemizmus egyik gyakori eszköze éppen a körülírásos kifejezés. A legtöbb eufemisztikus kifejezés a halál szóhoz kapcsolódik. Dalos Eszter csak nem jött ki, temetőbe költözött ki. (Arany János: Tengeri hántás) 53 Máskor egyetlen szóval szépítjük meg a valóság tényeit: Ami még lopható s egyáltalán mi még emelhető vala: magas elődeid már mind elemelék. (Illyés Gyula: Óda egy hivatalba lépő afgán miniszterhez) A komplex kép Ha a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben, összetett kép, idegen szóval komplex kép születik. • Állapítsd meg, milyen szóképek fonódnak össze a következő versben! Futtam, mint a Farkas leszek, takaros. szarvasok, lágy bánat a Varázs-üttön megállok, szememben. Famardosó ordas

társam mind farkasok űznek vala habos; mosolyogni szivemben. próbálok. Agancsom rég S ünőszóra fülelek. elhagyám, törötten ing Hunyom szemem az ágon. Szarvas voltam álomra, setét hajdanán, farkas leszek, eperlevelek hullanak a azt bánom. vállamra. (József Attila: Bánat) József Attila költeményében a versindító hasonlathoz (Futtam, mint а szarvasok) szinesztéziás jelzős kifejezés kapcsolódik (lágy bánat). Az ember másik arcát, másik lényét egy metafora fejezi ki a következő sorokban (famardosó farkasok űznek vala szivemben), ez egyben ellentétben áll az első két sor képével. A versben többszörös metaforák ötvöződnek stilisztikai alakzatokkal (szarvas voltam -farkas leszek). Az ellentétes képek erejét erősíti egy sajátos költői szóösszetétel is (varázs-üttön). A vers képsorai az emberi magatartásformák hasonlóságát és különbözőségét ábrázolják szemléletesen. A képi síkok közötti vibrálás az ember

kétféle arcának az ellentétességét tükrözi. A képszerűség egyéb stíluseszközei: a h asonlat, a körülírás és az eufemizmus. Ha több kép, alakzat egymásba fonódik a szövegben, komplex kép jön létre. 1.Fogalmazd meg, mit nevezünk hasonlatnak, körülírásnak és eufemizmusnak! 2.Tanulj meg két-két példát minden stíluseszközre! 3.Alkoss saját példákat a tanult szóképekre és a képi ábrázolás egyéb módjaira! 4.Hogyan születik a komplex kép? 54 A NEM NYELVI STÍLUSESZKÖZÖK . az írás szegényes dolog az eleven szóhoz képest." (Platón) A hangzó szöveg • Nevezd meg, hogy milyen nem nyelvi jelek kapnak szerepet a képen látható beszédhelyzetben! Ha szóban fogalmazunk, a hallgatók nemcsak a szöveg nyelvi jeleire, a szavakra és a mondatokra figyelnek. Ahhoz, hogy a nyelvi jelekkel kifejezett üzenetet fölfogják, mondandónkat követni tudják, fontosak számukra a hangzó szöveg nem nyelvi jelei is. Sokféle érzést,

gondolatot tudunk közvetíteni hangunkkal attól függően, mekkora hangerőt, milyen hangsúlyozást, hangmagasságot, hangszínt, tempót választunk, hol és mekkora szünetet tartunk szövegmondás közben. Ezekkel a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel jelezzük például, ha egy új gondolatsort nyitunk, vagy lezárjuk a gondolatmenetet, vagy előrejel-zünk, sejtetünk valamit. Ugyanazzal a nyelvi formájú mondattal kérdezhetünk, kijelenthetünk vagy felkiálthatunk. Ez kedves Ez kedves? 55 Ez kedves! Fontos, hogy a szövegfonetikai eszközök használata összhangban legyen a szöveg mondandójával, a szövegalkotó szándékával. A hangzó szöveget nemcsak hangjelek kísérik, hanem különféle kifejező mozgások is. Élőszóban megerősítő vagy megkérdőjelező szerepük lehet a szemmozgásoknak, az arcjátéknak, a gesztusoknak, egész testtartásunknak. A szövegbefogadó nemcsak azt értelmezi, amit a szavak közvetítenek, hanem a látványt is.

Szerepe van annak is, milyen távol állunk partnerünktől, mekkora közöttünk a távolság. Ugyanakkor az is jelent valamit, ha elhallgatunk, vagy éppen nem szólalunk meg. Meghatározó az öltözékünk, a külsőnk stílusa is. • Próbáld meg ugyanazt a szöveget szomorúan, bizakodva és ironikusan felolvasni! Figyeld meg, hogyan változik a szöveg jelentése! A hangzó szöveg nem nyelvi stíluseszközei: a mondat- és szövegfonetikai eszközök, a tekintet, az arcjáték, a g esztusok, a testtartás, a térköz, a hallgatás, külső megjelenésünk. A szöveg képe ÉJFÉL MAGYAR ÍRÓK MISZTIKUS NOVELLÁI A NOVELLÁK AT BÁLINT ALADÁR GYŰJTÖTT E ÖSSZE GYOMA 1917 KNER IZIDOR KIADÁSA LILLA ANAKREONl DALOK · ÓDÁK MAROSVÁSÁ RHELYI GONDOLATOK · A LÉLEK HALHATA TLANSÁG A DOROTT YA ANTHOLOGI A CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖLTEMÉNY EIBŐL RÉGI HÁZAK ELFAKULT ÍRÁSOK + K1120K А МАGYAR MÚLTBÓL + ÍRTA SACELLÁRY PÁL G ÁΥ ΝΟΜ KNER IZIDOR

KÖLTSÉGÉN ÉS BETŰIVEL. 1921. Budapest, 1926 A könyvborítók nemcsak nyelvi jelekkel, hanem nem nyelvi eszközökkel is hatnak ránk. Az írott szöveg megértését segítik a szövegben levő kiemelések, a betűtípus, a tagolás, a színek és a szöveghez tartozó 56 rajz is. Ezek a n em nyelvi alkotóelemei a s zövegnek szolgálhatják az értelmi, érzelmi kifejezést, tehát stíluseszközök is egyben. A fotón levő szöveg alkotója különösen szívesen élt a kiemelések tagoló, értelmező szerepével. A szöveg hatását fokozzák a szövegben alkalmazott különféle tagolójelek (pöttyök, vonalak, csillag stb.) is Árulkodnak a szövegben az új bekezdések, hiszen a szöveg tagolása, a tördelés módja is hat az olvasóra. Másképpen olvassuk és értjük ugyanazokat a gondolatokat egy tagolás nélküli, egytömbös és egy világosan tagolt, áttekinthető szövegben. A szöveg képében rejlő stíluslehetőségeket messzemenően kiaknázzák a

költők. Gondoljatok a képversekre! Szinte irányítják a szövegben az olvasó tekintetét a betűformák: a dőlt, félkövér vagy ritkított betűs kiemelések; a kisbetűs és nagybetűs változatok. Kosztolányi Dezső így fogalmazta meg a szöveg képében rejlő stílushatást: Ha olvasunk, akkor a szöveg betűjegyei hatnak szemidegünkre, érzeteket és képzeteket keltenek lelkünkben, úrrá lesznek ottan, s elhessegetik azokat az érzeteket és képzeteket, melyek addig foglalkoztatták. (Kosztolányi Dezső: Táncoló betűk) A szöveg képének a megtervezésekor érdemes a sortávolságra és a margóra is odafigyelni. A színek, a keretek, az aláhúzások stílusos használatával is fokozhatjuk a szövegnek az olvasóra gyakorolt hatását. A számítógépes szövegszerkesztés a szöveg nem nyelvi jeleinek a változatos, kifejező használatát teszi lehetővé. Segítségével többféle bekezdést nyithatunk, a betűméretek és a betűformák gazdag

kínálatából választhatjuk ki a kommunikációs célokra leginkább megfelelő betűnagyságot és -alakot. Aláhúzhatjuk, keretbe foglalhatjuk a szövegrészeket, vagy különféle háttérmintázatokkal emelhetjük ki a fontosabb információkat. A szövegben való eligazodást segítik a tagolójelek; számítógéppel könnyen szerkeszthetünk áttekinthető táblázatokat és szemléletes ábrákat. A térbeli elrendezést is a kommunikációs céloknak, pl. a figyelemfelhívó szerepnek megfelelően tervezhetjük meg. Többféleképpen tördelhetjük a szöveget, átalakíthatjuk többhasábos szöveggé. A számítógép segítségével a s zöveget és a kiegészítő képek arányos és esztétikus elhelyezését többféleképpen is kipróbálhatjuk. A szövegtípustól és a kommunikációs körülményektől függően más-más margót, eltérő sortávolságot, betűközt alkalmazhatunk. Érdemes megtanulni és kiaknázni a s zámítógépes szövegszerkesztésben

rejlő lehetőségeket. A gondosan kialakított és kifejező szövegkép zavartalanabbá teszi a kommunikációt. 57 Milyen legyen a szöveg központozása? Amikor írásban fogalmazunk, az írásjelekkel jelezzük a beszéd ritmusát, tagolását; az írásjelek segítik a szöveg összefüggő olvasását. A központozás részben a grammatikai szerkezetektől függ (pl. vesszőt teszünk a tagmondatok határára, az értelmező jelzős szószerkezetbe), részben pedig a szöveg jelentésének, stílusának megfelelően alkalmazzuk az írásjeleket. Ez utóbbi esetben az írásjelek is rendszert alkotnak, a szövegben ugyanabban a helyzetben következetesen használjuk őket. Az írásjelek alkalmasak stilisztikai különbségek, kifejezésbeli árnyalatok jelzésére is. A mondatvégi írásjelek megválasztását a grammatikai forma, a mondat fajtája határozza meg, ugyanakkor jelezhetjük velük a mondatnak a formától eltérő szerepű használatát (Ki érti ezt?!).

Tehát a kérdőjellel nemcsak kérdést, hanem mondat közben zárójelben alkalmazva megkérdőjelezést, bizonytalanságot is jelezhetünk. A felkiáltójel pedig az indulat erejét is szemlélteti. A pontosvesszővel általában nagyobb tömböket jelzünk a szövegben, ezeket élőszóban szövegfonetikai eszközökkel határoljuk el. Így pontosvesszőt teszünk a többszörösen összetett mondatban szorosabban összetartozó tagmondatok határára, de használjuk az elkülönítésre felsorolásban is. A kettőspontot élőszóban szünettel jeleníthetjük meg; írásban azt mutatja, hogy utána részletezés vagy magyarázat következik. A zárójelek beékelődést jelölnek, de alkalmazhatunk helyettük gondolatjelpárt is. A zárójelbe vagy gondolatjelek közé került, kevésbé fontos beszédrészeket élőszóban gyorsabban, halkabban, mélyebb hangfekvésben mondhatjuk. De a mondat végén egyedülálló gondolatjelet utólagos megjegyzés, hozzátoldás jelzésére

vagy a megnyilatkozás befejezetlenségének, a gondolatnyi szünet kifejezésére is használhatjuk. Az írásjeleket részben jelezzük a hangos beszédben is. Ugyanakkor az írásjelek egy részét, pl. a vesszőket bizonyos szöveghelyzetekben a hangos beszédben elnémítjuk. Ha minden vesszőt egyformán életre keltenénk, beszédünk akadozóvá, töredezetté válna. Máskor pedig a központozás hiánya ellenére tartunk szünetet Tehát a hangos szövegben -ha szükséges - az írott szöveg írásjeleit a kommunikációs céloknak megfelelően átértékelhetjük. Ha a szöveg mondanivalója úgy kívánja, és ezt a mondatszerkezet is igényli, célszerű többféle írásjellel tagolni a szöveget. Az írásjelek árnyalt és változatos alkalmazásával többletjelentést is adunk a szövegnek, és segítjük az olvasó szövegértését. De nem érünk el kedvező hatást az írásjelek változatosságával, ha nem társul mindehhez valamiféle célszerűség,

következetesség és rendszerszerűség. Ahogyan a stíluseszközök alkalmazása58 ban is érdemes egységre és harmóniára törekednünk, ugyanúgy kell tennünk a szöveg központozásakor is. Ha azonos helyzetekben azonos írásjeleket választunk, a szöveg hasonló mozzanatait az írásjelekkel is egymáshoz fűzzük. Bármilyen kis szövegrészletről is legyen szó, mindig a szöveg egésze szempontjából kell kiválasztani a legmegfelelőbb szövegképet. Soha ne felejtsd el, hogy munkád külső formája is árulkodik rólad! Az írott szöveg nem nyelvi stíluseszközei: ábrák, tagolás, tördelés, tagolójelek, kiemelések, betűtípus, színek, keret, aláhúzás, írásjelek. 1. Milyen nem nyelvi jelek lehetnek stíluseszközök a hangzó szövegben? 2.Mi a szerepük a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek? 3.Milyen nem nyelvi stíluseszközöket alkalmazhatunk az írott szövegben? 59 A SZÖVEG FORMÁLÁS MINT STÍLUSESZKÖZ „A stílus a nyelv

ellenére kifejezett egyéniség." (Németh László) A szöveg stílusa fontos szövegösszetartó erő, ezért a szövegtanban megismert szövegépítő elemek is stíluseszközök lehetnek. A szövegformálásnak nemcsak kohéziós szerepe van, hanem egy-egy íróra, költőre, sőt minden szövegalkotóra jellemző, milyenfajta kapcsolóelemeket, szövegfölépítést használ. Előfordulásuk gyakorisága is hatással van az olvasóra, a hallgatóra. A szövegformálás stíluseszközei a szöveg egy-egy részletére vagy a teljes szövegre hatnak. • Figyeld meg, hogy milyen a kapcsolat az Egri csillagok című regény beveze tő mondatai között! Próbáld meg összefűzni a mondatokat! A patakban két gyermek fürdik, egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem is tudják: a fiú hétesztendős; a leányka két évvel is fiatalabb. Az erdőben jártak, patakra találtak. A nap tüzesen sütött A víz egy vápában szekérfordulatnyi

tavacskává szélesült. Tetszett nekik Először csak a lábukat mártogatták bele, azután beleereszkedtek térdig. (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) Gárdonyi Géza regényrészletében hiába próbáljuk összefűzni, kötőszóval összekapcsolni a mondatokat, nem sikerül. Gárdonyi művészetére jellemző ez a rövid mondatos és a mondatokat lazán összefűző szövegszerkesztési stílus. Gárdonyi hagyja, hogy a mondatok között megpihenjen az olvasó képzelete, erősen tagolja a mondatokat, közöttük gondolkodásnyi szünetet hagy. • Idézd fel, mit tanultál a szöveg lineáris és globális kohéziójáról! A szövegstilisztikai jelenségek közé soroljuk a mondatok közötti kapcsolatokat, a kötőszóhasználatot, az egyéb nyelvtani kapcsolóelemek 60 alkalmazását (utalások, egyeztetés, kifejtetlenség a szövegben, névelő-használat stb.) is. A kifejtetlenség eszközével szívesen él Örkény István egyperces novelláiban • Olvasd el a

munkafüzetben Örkény Istvánnak a Szakmai önérzet című novelláját! Figyeld meg benne, hogyan mutatja be a szerző a helyszínt, az időt, a szereplőket! De stíluseszközzé válhatnak a szöveg jelentésbeli kapcsolóelemei is (a témaréma kapcsolatok, az ismétlés, a szinonimák, a körülírások stb. alkalmazása) Jellemző a szövegalkotó stílusára, hogy milyenfajta megnevezésformákat használ a szövegben. Olvasd el újra A szöveg jelentése című fejezetben a Sütő Andrásszövegrészletet! Jellemezd az író szövegformálását, stílusát! A szöveg egészére hatnak a szövegfonetikai eszközök, a szövegegészet átfogó időbeli, térbeli és oksági kapcsolatok, a szóképek rendszere, a szerkezettípus kiválasztása és a szerkezeti egységek megformálása. Keressetek olyan szerzőktől műveket, akik kedvelik a tagolt szöveget, és olyanokat, akik az egytömbös szövegfölépítést választották! Weöres Sándor Ó ha cinke volnék kezdetű

versének fontos stílussajátossága az a térbeli tágulás, amely az egyes versszakokon végigkövethető: Ó ha cinke volnék. Ó ha szellő volnék Ó ha csillag volnék A térbeli fokozatok a lelki folyamatot is tükrözik. Tehát meghatározó a vers stílusában a szöveg térbeliségre épülő fölépítése. Ezzel a szerkesztésmóddal az elvágyódás és a visszavágyódás szorosan összetartozó érzéspárját is szemlélteti. Ε két érzéshez kapcsolódnak a szöveg vissza-visszatérő motívumai. A szöveg élményszerűségének fokozására más szerzőktől származó szó szerinti idézeteket szövünk bele a b eszédbe, vagy egy-egy jellegzetes szóval, szószerkezettel idézzük fel a hallgatóságnak, illetve az olvasóknak valamely kor stílusát, hangulatát, egy-egy személy sajátos kifejezésmódját. Ezt az eljárást latin eredetű szóval evokációnak (előhívásnak, idézésnek, felidézésnek) nevezzük. Nemcsak a szó szerinti idézést

tekintjük evokációnak, sajátos szóhasználattal, szövegformálással feleleveníthető egy szövegműfaj, egy kor vagy valakinek az egyéni stílusa is. Az evokációval olyan hangulati-érzelmi-gondolati hatásokat keltünk, mintha a valóságban élnénk meg azokat. Az írók, költők is szívesen élnek ezzel a stíluseszközzel, hősüket beszédmódjukkal jellemzik, és ezzel jelzik társadalmi hovatartozásukat. A letűnt korokat idézik az archaikus kifejezések. Az evokáció 61 sajátos irodalmi műfaja a stílusparódia. Egyik kiváló képviselője Karinthy Frigyesnek az Így írtok ti! című munkája. Az evokáció alkalmazásakor az író az olvasóval, a beszélő a hallgatóval közös ismeretre, közös élményre épít. Az idézetek és a f elidézésre használt szavak, szószerkezetek valójában hívószók, és a befogadóban különféle képzettársításokat indítanak el. A példák is bizonyítják, hogy bármilyen szövegelem stíluseszközzé

válhat a szövegben, és alkalmazásuk a szöveg kifejezőerejét, az olvasóra vagy a h allgatóra gyakorolt hatását növeli. A szövegformálás stíluseszközei megerősítik, színezik, árnyalják, módosítják a szöveg jelentését. Minden szövegalkotónak vannak sajátos, csak rá jellemző szövegformálási eszközei, minden írónak, költőnek van saját stílusa. A szöveg megformáltsága is stíluseszközzé válhat. A szövegformálás stíluseszközei: a mondat- és szövegfonetikai eszközök használata, a j elentésbeli és a n yelvtani szövegkapcsoló elemek, az utalások, az egyeztetés alkalmazása, a téma-réma viszonyok, a kulcsszók hálózata a szövegben. A szöveg stílusát meghatározzák az időbeli, a térbeli és az oksági kapcsolatok, a szövegtípus sajátosságai és a szerkezeti tagoltság is. 1.Milyen szövegformáló eszközöket sorolunk a stíluseszközök közé? 2.Gyűjts példákat a leckében bemutatott stíluseszközökre!

3.Elemezd saját fogalmazásaidban a szövegformáló eszközöket! 62 ASTÍLUSRÉTEGEKÉSASTÍLUSÁRNYALATOK „Összemosolygás nyelve; a titkon össze-világló könnyek nyelve; a hűség nyelve; a föl nem adott hit tolvaj-nyelve." (Illyés Gyula) • Idézd fel, hányféleképpen csoportosítottuk a szövegeket szövegtanból! Az egyes stílusrétegek megkülönböztetésének az alapját a s zövegek osztályozása adja. A szövegtani fejezetekben a s zövegeket a kommunikációs színterek szerint is csoportosítottuk Ezekben a szövegtípusokban felismerhetők olyan stílusjegyek, amelyek a szöveg egészére, a szövegtípusra is jellemzőek. Eszerint megkülönböztetünk magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos, publicisztikai stílusréteget. Ezektől eltérő, más stílusrétegek sajátosságait ötvöző, sajátos csoportot alkotnak a szépirodalmi szövegek. Az egyes stílusrétegeknek vannak feltárható általános stílussajátosságaik, ugyanakkor

eltérések lehetnek az egyes stílusrétegeken belül attól függően, hogy milyen szövegtípusról, annak szóbeli vagy írásbeli változatáról van-e szó. A magánéleti szövegek stílusa A magánéleti szövegek közé különféle szóbeli és írásbeli szövegtípusokat sorolunk: párbeszéd, viccmesélés, pletyka, történetmondás, telefonálás, üzenet, levél stb. A magánéleti szövegtípusokat a kötetlen társas érintkezésben használjuk. A kommunikációs funkciók változatossága jellemzi őket, de különösen jellemző rájuk más szövegtípusokhoz képest az érzelemkifejezés szabadsága. Gyakoriak bennük a tagolatlan mondatformák (megszólítások, köszönések stb.) Más stílusrétegekhez képest gyakoribb a hiányos mondatok, közbevetéses vagy félbeszakított mondatok alkotása. Jobban kedvelik a lazábban kapcsolódó mellérendelő, mint az alárendelő összetett mondatokat. Változatos modalitású mondatokat alkalmaznak a különféle

kommunikációs funkciók kifejezésére. 63 A szövegformálás szempontjából mind a szóbeli, mind az írásbeli magánéleti szövegtípusoknak lazább a mondatkapcsolódásuk, más szövegtípusokhoz képest kevésbé kötött a szövegek kohéziója, nem olyan átgondolt a tagolásuk, kevésbé következetes a fölépítésük. Gyakori bennük a témaváltás, a témától való elkalandozás. Keverednek bennük a különféle szövegszerkezet-típusok Egy szövegen belül például megjelenhet az időrendre, a térbeliségre és a logikai rendre épülő szerkesztésmód is. A hiányos mondatszerkezetek sokszor a nem nyelvi szövegkörnyezetből egészülnek ki, például a beszédpartnerek közös ismereteiből, a beszédhelyzetből stb. Különösen jellemző rájuk a kifejtetlenség Ugyanakkor a beszédet zavaró külső tényezők miatt sokszor van szükség a magánéleti szövegekben is ismétlésekre, redundanciára, azaz ter-jengősségre. Szókincsük igen

változatos, szívesen merítenek különféle stílusrétegekből, a regionális köznyelv vagy a tájnyelv szavait is felhasználják. A szófajok közül más stílusrétegekhez képest gyakoribbak bennük a módosítószók, az indulatszók, a kötőszók, a funkció nélküli töltelékszók. A szóbeli szövegekben kiemelten fontos a közlemény jelentését megerősítő, kiegészítő, módosító nem nyelvi jelek használata. Az írott szövegekben gyakori az írásjelek érzelemkifejező szerepének a felerősítése, a szokásostól eltérő alkalmazása. A magánéleti szövegtípusok hangneme általában közvetlen, természetes, többnyire mentesek minden mesterkéltségtől. Nem ritkák azonban a gunyoros, tréfás, sőt a durva stílusárnyalatú szövegek, szövegrészletek sem. • Elemezz egy neked címzett magánlevelet abból a szempontból, mi található meg benne ezekből a stílussajátosságokból! A közéleti szövegek stílusa A közéleti szövegek közé

soroljuk többek között: a szónoki beszédet, az előadást, a felszólalást és a hozzászólást. Mindegyik típusú szöveg közös stílussajátossága, hogy a kommunikációs funkciók közül hangsúlyos szerepet kap bennük a felhívás, a meggyőző érvelés. Ennek érdekében mozgósítja a s zövegalkotó a különféle stíluseszközöket. Az alábbiakban a szónoki stílust mutatjuk be részletesen • Idézd fel, mit tanultál a hozzászólásról és a felszólalásról! 64 A szónoki stílus A szónoki beszédnek a célja elsősorban a meggyőzés. Ezért a felhívó, tájékoztató szerepen kívül fontosak a szónoki beszéd szövegében az érzelemkifejezés eszközei is. A szöveg egészét jellemzi a hatásosságra való törekvés, ennek szolgálatában állnak a különféle stíluseszközök. Az érvelés alátámasztására szívesen alkalmazzák a s zónokok az alakzatokat, gyakran aknázzák ki a szóképekben, a hangzó beszéd zenei eszközeiben

rejlő stíluslehetőségeket. A mondatformák is a meggyőzés eszközei, nem ritkák a szónoki beszédben a költői kérdések, a felszólítások, a felkiáltások sem. Szóhasználatát az igényesség, választékosság jellemzi, gyakran ünnepélyesség sugárzik a szövegből. A mai szónoki beszédekre kevésbé jellemző a pátosz, mint az ókor nagy szónokainak beszédeire. A szöveg nyelvezete világos, szemléletes, közérthetőségre törekszik. A szöveg fölépítése is áttekinthető, általában meghatározott rend szerint kapcsolódnak egymáshoz a szónoki beszéd egyes részei. • Hallgass meg egy parlamenti beszédet! Elemezd abból a szempontból, hogyan alkalmazza a szónok a különféle stíluseszközöket! 65 A hivatalos szövegek stílusa Adalék a hivatalos írásmodorhoz Ezen a héten szóról szóra a következő közlemény jelent meg: „A kormány nincsen abban a h elyzetben, hogy az állatállomány kiszolgáltatása iránt támasztott

igény teljesítésének lehetőségét elismerje." A kalocsai meg a szolnoki paraszt azonban, ki csak arra kíváncsi, elviszik-e marháját vagy sem, s nem tudja, hogy ez a halmozott birtokviszony a francia szövegben csakugyan ékesen és világosan hangzik, így sóhajt föl: „A magyar nép nincsen abban a helyzetben, hogy az ép nyelvérzéke ellen elkövetett kicirkalmazott és körülteremtettézett erőszakosság megérthetőségének körülményeit előmozdíthassa." (Kosztolányi Dezső - Pesti Hírlap, 7 922. április 9) • Mi a véleményed Kosztolányi Dezső gondolatairól? Egyetértesz-e vele? A hivatalos stílusú szövegeket többnyire a különféle intézmények használják maguk között, valamint az emberekkel való érintkezésben. A hivatalos stílusrétegbe tartozó szövegek közé soroljuk többek között a kérvényt, a pályázatot, a rendeletet, a hivatalos levelet, a hivatali tájékoztatót, a jegyzőkönyvet stb. Leginkább

tájékoztató céllal alkotják őket, ritkábban a kommunikáció felhívó funkciója is szerepet kap bennük, de teljesen hiányoznak belőlük az érzelemkifejező mozzanatok. Nem feltétlenül törekszenek világos, szemléletes mondatszerkesztésre, közérthetőségre. A hivatalos szövegekben gyakran találni túlbonyolított, terjedelmes, többszörösen összetett mondatokat. Kedvelik a sablonszerű mondatformákat. 66 Szókincsük egy része a jogi szaknyelvből merít. A hivatalosság megmutatkozik a kötőszók (illetve, ennélfogva, valamint, tudniillik), a szakszók és az idegen szavak használatában. A pontosság érdekében sokszor túlságosan részletezően fogalmaznak, sok bennük az ismétlés. Nem ritkák a terpeszkedő kifejezések, a zárójeles megjegyzések és a terjedelmes szószerkezetek sem. Hangnemük személytelen, gyakran elidegenítő. Ez különösen az igehasználatban mutatkozik meg. Nyelvhasználatukra nem mindig jellemző az igényesség,

előfordulnak bennük nyelvhelyességi, szövegszerkesztési hibák Nem jellemző rájuk az esztétikai hatásra való törekvés, nem alkalmazzák a képszerűség stíluseszközeit. • Írj egy hivatalos levelet az iskolaigazgatónak valamilyen közérdekű ügyben! • Foglald össze, amit korábban a hivatalos iratok fölépítéséről, nyelvezetéről tanultál! A tudományos szövegek stílusa A tudományos stílusrétegbe tartozó szövegek jellemző típusai: előadás, felszólalás, ismertetés, cikk, értekezés, tanulmány, monográfia. A tudományos témájú szövegek elsődleges kommunikációs célja a t ájékoztatás, nem jellemző rájuk az érzelemkifejezés, ritkán alkalmaznak felhívó mozzanatokat. Ezért szókincsükben gyakran fordulnak elő szakkifejezések, igényes, pontos a szóhasználatuk. Sokszor szerepelnek bennük hivatkozások vagy másoktól származó idézetek. Más stílusrétegekhez képest a tudományos stílusú szövegekben fordulnak elő

legnagyobb arányban idegen szavak. Mondatszerkesztésükre általában jellemző a világosság. Többnyire áttekinthető, világos szórendre törekszenek. Gyakoribbak az alárendelő összetett mondatok, mint az egyszerű vagy a mellérendelő összetett mondatok. A tudományos szövegekben azonban előfordulnak túlbonyolított, többszörösen összetett, sőt újabban idegen szavakkal telezsúfolt mondatok is. Fontos a szövegkapcsolatokat jelző utalószók és kötőszók használata. Általában hiányoznak belőlük a képszerűség stíluseszközei, a festői elemek. Jellemzően kijelentő mondatokkal élnek A tudományos stílusrétegbe tartozó szövegek logikai rendre épülő lineáris szerkezettípusúak, de kedvelik a párhuzamos vagy az ellentétező szerkesztésmódot is. • Idézd fel, amit korábban az ismertetésről, az értekezésről és az előadásról tanultál! 67 Az előadói stílus A tudományos stílus beszélt nyelvi változatai közé tartozik

az előadás. A tudományos előadás célja, hogy az előadó valamilyen tudományos kutatási témáról szakmai közönségnek véleménye igazságát bizonyítsa, valamilyen kutatási eredményről beszámoljon. Ezért az előadás céljától függően az előadásban találunk ismertetés és magyarázat jellegű részeket is. Szókincsére jellemző a tudományos szakszavak használata, ezek nemritkán idegen eredetű kifejezések. Az előadó törekszik az érthetőségre, és gyakran együttgondolkodásra készteti a hallgatóságot Ehhez kérdő és felszólító mondatokat is használ. A jó előadásban a mondatszerkesztés igényes, világos, a szöveg jól követhető. Ez megmutatkozik a gyakori ismétlésekben és az utalószók, kötőszók tudatos használatában. Az előadó általában előre megírja az előadás szövegét, hiszen gondos szövegszerkesztésre, jól fölépített szövegszerkezetre törekszik. Az előadás bevezetőjében a témát és a

témaválasztás okát szokás megnevezni. Már ekkor fontos a hallgatóság meggyőzése a témaválasztás indokoltságáról. Ugyancsak a bevezetőben szükséges fölvázolni az előadás menetét. A bevezetőt követően lehet az érveket, állításokat felsorakoztatni, a fogalmakat, összefüggéseket megvilágítani. Sohasem maradhat el az érvelés, a tételmondatok megfelelő, stíluseszközöket is alkalmazó bizonyítása. Az előadások gyakran tartalmaznak másoktól vett idézeteket, hivatkozásokat Az összefoglalásban érdemes visszakapcsolni a bevezetőben megfogalmazott problémafelvető gondolathoz. Ekkor célszerű összefoglalni a tanulságokat, esetleg a továbblépés lehetőségeit felvillantani. Az igazán jó előadó mindig tartogat valamilyen hatásos mozzanatot az előadás végére. A tudományos előadás gyakran él a szónoki beszéd hatáskeltő eszközeivel. Fontos, hogy az előadás ne csupán az írott szöveg megszólaltatása legyen, hanem vegye

figyelembe a szóbeliség követelményeit, és igazodjon a kommunikációs körülményekhez. • Elemezd saját előadói stílusod, hogyan szoktál kiselőadást tartani! A sajtószövegek stílusa A publicisztikai szövegek általános törekvése a hallgatók és az olvasók világos, egyértelmű tájékoztatása. A sajtószövegek témája többnyire valamilyen időszerű esemény. 68 A sajtószövegek stílusa nagymértékben függ a szövegműfajtól, hiszen másfajta stíluseszközökkel él az újságíró, ha hírt, jegyzetet, glosszát vagy riportot ír. Megfigyelhető bennük a különböző stílusrétegek keveredése. Szívesen merítenek a társalgási, a hivatalos, a tudományos és a szépirodalmi stílusrétegből. Nem ritkák a szövegbe ágyazott állandósult szókapcsolatok, a neologizmusok (= új nyelvi jelenségek) sem. A sajtóműfajokban fel-felbukkannak a társalgási nyelv divatszói, közhelyszerű fordulatai is. Egyes sajtóműfajok hangnemére

inkább a tárgyilagosság, a pártatlanság a jellemző (hír), míg más műfajokban az érzelemkifejező, felhívó mozzanatok (jegyzet, glossza) vannak túlsúlyban. Ez utóbbi sajtóműfajokban a szerzők kedvelik a szóképek (metaforák) és a különféle alakzatok (felsorolás, halmozás, fokozás, túlzás) használatát. A mondatszerkezeti sajátosságok is eltérőek az egyes műfajokban. Általában világos, áttekinthető mondatformálásra, változatos moda-litású mondatok használatára törekszenek. A szövegek a műfajtól függően lehetnek lineáris, párhuzamos vagy ellentétező fölépítésűek. Fontos, hogy a sajtószövegek szoros kohéziójú, jól tagolt szövegek legyenek. Kiemelt szerepe van - a címes szövegekben - a címnek Ez a szövegműfajtól függően lehet témajelölő (A pápa látogatása) vagy inkább figyelemfelhívó, hatásos reklámcím (Izgatott várakozás a repülőtéren). Az utóbbi időkben terjednek a fra69 zeologizmusokat

felidéző (Messze esik az alma a fájától), valamint a szokatlan szórendű rikkancscímek. • Hasonlíts össze egy hírt, egy riportot és egy glosszát! Milyen közös és milyen eltérő stílusjegyeik vannak? A szépirodalmi szövegek stílusa A szépirodalmi szövegek stílusa sokban eltér más stílusrétegek sajátosságaitól. Minden műalkotás egyedi, így magán viseli alkotójának a stílusjegyeit. A szépirodalmi szövegek minden más közlésfajtánál egyénibbek. Minden szempontból a sokszínűség, a változatosság jellemzi őket. Igen nagy szerepük van bennük a stíluseszközöknek, hiszen a kommunikációs funkciók közül elsősorban az érzelemkifejezés, az esztétikai hatáskeltés jellemzi őket. Stílusuk nemcsak alkotójuktól, hanem a műnemtől és a választott műfajtól is függ. Más stílusjegyei vannak a prózának, mint a versnek vagy a drámának. S az egyes műne-meken belül is nagy eltérések lehetnek műfajonként Hasonlítsatok

össze például egy szonettet és egy szabadverset! Általában igen nagy a szépirodalmi szövegek expresszivitása (kifejezőereje) a gyakrabban előforduló szóképek és egyéb sajátos stíluseszközök miatt. Minden szépirodalmi műben fontos a szavak konnotációja, vagyis a stíluselemeknek a szövegkörnyezet hatására kapott többletjelentése. A szöveg üzenetének megfejtésében kiemelt szerep jut az olvasónak, hiszen a szövegek megértését befolyásolják az olvasó élettapasztalatai, előismeretei, a világról alkotott tudása is. Ezért más módon olvassuk és értjük a szépirodalmi szövegeket, mint a többi szövegfajtát. • Jellemezd kedvenc költőd vagy íród egyéni stílusát! 70 A stílusárnyalatok A szöveg stílusának megválasztásakor nemcsak az a fontos, hogy milyen stílusrétegről van szó, hanem az is, milyen hangnemben fogalmazunk. A stílusárnyalatok a stílusrétegeket átható közlésformák. Ezek jelzik például, hogy

milyen nyelvi rétegből származik a szövegalkotó által választott szókincsnek a szokásosnál nagyobb hányada, eszerint beszélünk pl. köznyelvi, népies, szlenges stílusról. Máskor a szöveg stílusa arról is árulkodik, milyen arányban jellemzik a szöveget a hangulati, az érzelmi és az értelmi összetevők. Így például a szöveg stílusa lehet: választékos, patetikus, dagályos, bizalmas, családias, közönséges vagy durva. A stílusárnyalat megnevezése máskor a szöveg műfaji és műnemi sajátosságaira utal, fogalmazhatunk: lírai, epika, drámai, továbbá ódai, dalszerű stb. stílusárnyalatban. A stílusrétegek fajtái: magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos, publicisztikai stílus. Külön csoportot alkotnak stílussajátosságaik alapján a szépirodalmi szövegek. Az egyes stílusrétegeken belül eltérések lehetnek műfajonként és aszerint, hogy a stílusréteg írásbeli vagy szóbeli változatáról van-e szó. A

stílusrétegeket tovább árnyalják, színezik a stílusárnyalatok. 1.Mi a különbség a stílusréteg és a stílusárnyalat fogalma között? 2.Készíts vázlatot minden stílusréteg főbb jellemzőiről! 3.Gyűjts példákat a különféle stílusrétegekre és stílusárnyalatokra! 71 FOGALMAZÁSIKALAUZ „Az esszé: kaland, a lélek kalandja." (Gyergyai Albert) Az esszé Olvasd el a munkafüzetben Kosztolányi Dezső Katona Józsefről írt esszéjét! Keresd meg a szövegben azokat a sajátosságokat, amelyeket a tankönyvben az esszéről olvashatsz! Kosztolányi Dezső ugyan személyes hangnemben, de tudományos igényességgel ír Katona Józsefről. Az író bemutatásakor a szépirodalom stíluseszközeivel is él. Az ilyen, értekező, értékelő műfajok körébe tartozó írást esszének nevezzük. Az esszé témája lehet valamilyen filozófiai, politikai, történelmi, művészeti, nyelvészeti vagy egyéb szaktudományos kérdés, problémakör,

szöveg stb. elemzése, értékelése, értelmezése Az esszé különleges, összetett műfaj. Témájában tudományos műhöz, kommentárhoz hasonlít, de megfogalmazásában, megformáltságá-ban a szépirodalmi és a szónoki művekkel rokon. Az esszé megírását tudatos anyaggyűjtés, előkészítés előzi meg. A szöveg megszerkesztése is nagy gondossággal történik A bevezető részben általában a szöveg témáját fogalmazzuk meg, esetleg megindokoljuk a témaválasztást. A tárgyalási rész tartalmazza a részletes kifejtést, az értékelést A tételmondatokat, a főbb állításokat mindig példákkal szemléltetett érvek támasztják alá Több bekezdésre tagolódik a tárgyalás. A bekezdések között és a bekezdésen belül a mondattömbök között különféle logikai-tartalmi kapcsolatok lehetnek: kapcsolatos, magyarázó, következtető vagy ellentétes viszony. Gyakori a párhuzamos szerkesztésmód is. Az esszé szövegét leginkább a logikai

menetre épülő láncszerű (lineáris) szerkesztésmód jellemzi. A befejezésben történik az összegzés, esetleg visszakapcsolás a bevezetőben vagy a címben fölvetett gondolathoz. Nem ritka a váratlan, hatásos érvet tartogató befejezés sem. Az irodalmi műveket bemutató esszé témája általában műértelmezés, pályaképbemutatás vagy összehasonlító elemzés. Az esszé mindig igényesen megformált szöveg. A tájékoztató szerepen kívül meghatározó 72 benne az érzelemkifejezés, sót a felhívó funkció is, és minden esetben hangsúlyos a szöveg esztétikai szerepe. Az esszében nem kell feltétlenül szigorú, logikai sort követni. Lehet eredeti, egyéni az elrendezése. Az esszészövegekre a művek megközelítésmódjában és a szemléletmódban a változatosság a jellemző. Nagyobb teret kapnak bennük az érzelmi mozzanatok, a s zubjektivitás (= egyéni, személyes felfogás), a képzettársítás. Az esszéíró általában hangulatos,

változatos kifejezésmódra törekszik. Az esztétikai hatás kedvéért az író változatos mondatformákat, szóképeket, alakzatokat használ. Nemritkán az érzelmek áradását a változatos mondatfajták alkalmazása is jelzi. Szokatlan fordulatokkal, kifejező stíluseszközök alkalmazásával, lendületes szövegszerkesztéssel tartja ébren az olvasó érdeklődését. Az esszében kifejtett gondolatoknak hiteles háttérre, szakszerű tudásra kell épülniük. Az esszé tehát az eg yéni szövegformálást és az egyéni szövegmegközelítést tudományos szakszerűséggel ötvözi. Az esszé olyan filozófiai, szaktudományos, irodalmi, művészeti vagy társadalmi témát feldolgozó értekező műfaj, amely szépírói eszközökkel él, és az író személyes véleményét tudományos igényességgel fogalmazza meg. 1. Mi jellemzi az esszé műfaját? 2. Gyűjts híres íróktól esszécímeket! 3. Fogalmazz kedvenc irodalmi olvasmányodról esszét! 73

NYELVMŰVELŐ MOZGALMAK RÉGEN „Mi hát voltaképpen a nyelvművelés? Az életbe való tudatos, határozott irányú beavatkozás, a nyelv fejlődésének bizonyos ésszerű korlátok közé szorítása, sőt a fejlődés irányítása." (Bárczi Géza) • Fogalmazd meg az idézet alapján, hogy mi a nyelvművelés! A nyelv állandóan változik. Ezt a változást az adott kor társadalma, történelme befolyásolja, meghatározza. Ahhoz, hogy a nyelv egészségesen fejlődjön, szükség van a nyelv ápolására, a nyelv művelésére. A nyelvművelés a nyelv fejlődését a n yelvhelyesség elvei alapján, a n yelvi műveltség terjesztésével segíti. A nyelvművelés előzményei Nyelvművelésünk régmúltra tekint vissza. A magyar nyelv történetének ősi korszakában nyelvfejlesztésről még nem beszélhetünk. A magyar nyelv fejlődésének tudatos befolyásolását először a középkor végén figyelhetjük meg. Ebben az időszakban, bár nem tudatos

nyelvművelőként, a kódexfordítók sokat tettek nyelvünk gazdagításáért. Számos új szót alkottak meg, amikor latinról magyarra fordították a kódexeket. A kor igazi nyelvművelőinek a 16 század második negyedének humanistáit tartjuk. Közülük is kiemelkedik Sylvester János, ő indította el a grammatika magyar szaknyelvének a kialakítását. Megírta az első magyar nyelvtant, amely még elsősorban a latin nyelvtani rendszer bemutatását szolgálta. Elkészült az első teljes egészében magyar nyelvű, a magyar nyelvről szóló mű, Dévai Bíró Mátyás 1538-ban megjelenő Ortographia ungarica [Magyar helyesírás] című könyve. A magyar nyelvvel való tudatos törődés, az igazi nyelvművelés a 17. század első felében kezdődött. A történelmi kor is kedvezett számos olyan nyelvészeti munka megjelenésének, amelyekben nyelvhelyességi utalások is olvashatók voltak. Fontos szerepe volt Szenczi Molnár Albert 1610-ben megjelent Novae

grammaticae ungaricae libri duo [Az új magyar nyelvtan két könyve] című munkájának. Ez az első teljes magyar nyelvtanunk, mely nyelvünk szabályainak számbavételével 74 azt a célt szolgálta, hogy a hazánkba érkező idegeneknek érthetővé tegye a magyar nyelvet. Ebben a században több értékes nyelvtan jelent meg (pl Komáromi Csipkés Györgyé, Pereszlényi Pálé, Kövesdi Pálé). A legjelentősebb és az első igazán nyelvművelő munka Geleji Katona István Magyar Grammatikatskája, mely 1654-ben jelent meg, és helyesírási, valamint a nyelvhasználatra vonatkozó tanácsokat is tartalmaz. Geleji számos olyan új szót alkotott, amelyek közül ma is sokat használunk (pl. sugallat, adalék, küldemény, emberiség, lelkiség, fűszer, földrengés, független, elismer, kinevez). A kor másik nyelvművelője Medgyesi Pál református lelkész volt, aki azt követelte, hogy nyelvünket ne a latinhoz mérjük, hanem az élő nyelvszokáshoz, valamint

helytelenítette a mértéktelen szócsinálásokat, főleg Gelejiét. A 17. századi Erdélyben a magyar szaktudományi nyelv kiművelői-nek hosszú sorát Apáczai Csere János nyitotta meg a Magyar encyc-lopaediával (1653). Apáczai művében igyekezett mindent magyarul kifejezni, kerülte az idegen szavakat, szókapcsolatokat. • Tartsatok egy-egy, legfeljebb háromperces kiselőadást az e fejezetben megismert híres emberek életrajzáról! A nyelvújítók mozgalma A nyelvújítás mozgalmát (1772-1867) sok-sok tényező segítette: a francia felvilágosodás eszméinek elterjedése, Mária Terézia nyugat felé nyitó politikája, a Bécsben megalakított nemzeti testőrség. A nyelvi és irodalmi mozgalom robbanásszerű elindulását II. József német rendelkezései is fokozták A magyar nyelv védelmében a német és a még mindig a műveltség nyelvének számító latin nyelv uralma ellen két szálon indult el a küzdelem. Egyfelől a pozsonyi országgyűlésben,

ahol a politikai élettől függően, hol kedvező, hol kedvezőtlen rendeletek születtek a magyar nyelvről. Másfelől a testőríró Bessenyei György által, aki a Magyarság című röpiratában (1778) a következőt írta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha." A nyelvművelő mozgalmakhoz egyre többen csatlakoztak. Legnagyobb szerepük a szépirodalom művelőinek volt. A kor vezéregyénisége, Kazinczy Ferenc fáradhatatlan munkával szervezte a mozgalmat, melynek központjává otthonát, Széphalmot tette. A nyelvújítás leglátványosabb hatása a s zó- és kifejezéskészlet gyarapításában, megújításában mutatkozott meg. Közel tízezer szó született ekkor. 75 A nyelvújítás szóalkotó mozgalma többféle módon hozott létre új szavakat: Kazinczy Ferenc • Az idegen szavakat szó szerint lefordították: materia (lat.) > anyag; Kellner (ném.) > pincér • Tájszókat emeltek közhasználatú szavakká:

csapat, róna, hullám, betyár. • Kihalt szavakat újítottak fel: bakó, fegyelem, hós, lomb. Téves olvasattal több régi személynevet is felelevenítettek: Zoltán, Géza. • Szóké pzéssel: huzal, dereng, nőies, állítólag. • Elvonással: cikkely > cikk, kapál > kapa, árnyék > árny, percent > perc. • Szóösszetétellel: vérszegény, bérkocsi, pénztár. • Szóösszerántással: elöl + ülnök > elnök; levegő +ég > lég; könnyű + elméjű > könnyelmű. • Természetesen erőltetett szóalakok, tövek, sőt képzők is születtek (pl. csáb, dics, -oncl-önc > tanonc; -mal-me > érme; -dal-de > járda). • Gyűjtsetek olyan szavakat a nyelvújítás szóalkotásai közül, amelyek nem terjedtek el, amelyeket nem használunk! A kortárs írók nagyrészt maguk is nyelvújítók (neológusok) voltak, üdvözölték az új szavakat, és használták is őket. De a nyelvújítást ellenzők, az ortológusok tábora sem volt

kicsi. 1813-ban megjelentették a Mondolat című röpiratukat, ebben nyakatekert újításokkal teletűzdelt szöveggel gúnyolták ki a neológusokat s köztük Kazinczyt is. A röpirat válaszát Szemere Pál és Kölcsey Ferenc fogalmazta meg 1815-ben Felelet a Mondolatra címmel. Ebben a m aradi, régi nyelvet állították pellengérre Az ortológusok és a neológusok harcából az utóbbiak kerültek ki győztesen, hiszen sok akkor alkotott szót ma is használunk (pl. meder, barangol, vezekel, zömök, könyvtár). A nyelvújító mozgalom a szóalkotáson kívül sokat tett a stílus megújításáért, a nyelvi norma kialakításáért is. Kialakult az egységes köznyelv, az irodalmi nyelv. 76 Az Akadémia hatása a nyelvművelésre A Magyar Tudományos Akadémia már megindulásakor kiemelt feladatának tekintette a m agyar nyelv ápolását. Alapszabályzata kimondta: „Mindenekelőtt kötelessége a társaságnak a honi nyelvet mívelni és gyarapítani."

Egyre fontosabbá vált a helyesírás ügye. 1832-ben jelent meg az első helyesírási szabályzat A magyar helyesírás és szóragasztás szabályai címmel. A nyelvújítás újabb hulláma a Bach-korszakban volt. Ekkor az írók harcoltak a német nyelv erős hatásával szemben, és a t ermészettudományok, valamint az orvostudomány nyelvének a megmagyarítására törekedtek. 1872 januárjában Szarvas Gábor vezetésével megjelent a Magyar Nyelvőr első száma. Ε folyóirat napjainkban is számos nyelvművelő cikket közöl. A 19 század végén több szótár látott napvilágot. Nyelvművelés a 20. században A 20. század első felében a nyelvművelők elsősorban az idegen hatások ellen harcoltak. A második világháború után az volt a céljuk, hogy a nyelv minél alkalmasabb legyen a v ilágos, árnyalt közlésre. Fontossá vált az is, hogy a nyelvhasználók minél jobban megismerjék a nyelv törvényszerűségeit, használati szabályait. Ezek az elvek

napjainkban is érvényesek, és a mai nyelvművelők is magukénak vallják őket. A nyelvművelés történetének főbb állomásai: • A kódexírók szógyarapító tevékenysége, a humanisták törekvései, Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás munkássága. • Elindul a tudatos nyelvművelés, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Apáczai Csere János munkái. • A nyelvújítás mozgalma Kazinczy Ferenc vezetésével. • Az Akadémia hatása a nyelvművelésre, az első helyesírási szabályzat megjelenése. • Nyelvművelés a 20. század első felében 1. Mikor és hogyan kezdődött hazánkban a nyelvművelés? 2. Milyen nyelvvédelem folyt a 18 században? 3. Kik az ortológusok, és kik a neológusok? 4.Milyen szóalkotási móddal hoztak létre új szavakat a nyelvújítás korában? 5. Milyen hatással volt az Akadémia megalapítása a nyelvművelésre? 77 A NYELVMŰVELÉS NAPJAINKBAN „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes

neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagával." (Kazinczy Ferenc) Napjainkban a nyelvművelés egyik legfontosabb feladata a nyelvi norma (a nyelvi sztenderd) változásainak a f igyelemmel követése. A nyelvművelők a nyelvhasználat időszerű jelenségeinek az elemzésével igyekeznek a nyelvet a helyes irányban befolyásolni. Ezt a n yelvvédő munkát folyamatosan végzik a helyesírás, a b eszédtechnika, a s zóalkotás, a szóhasználat, a g rammatika, a mondatalkotás, a fogalmazás és a beszédstílus területén. Milyen feladatai vannak még napjaink nyelvművelésének? Folytatni kell a szükségtelen idegen szavak elleni küzdelmet. Már eddig is több olyan anyanyelvi pályázatot írtak ki, amelyek célja a fölöslegesen használt idegen szavak magyarral való helyettesítése volt. Igen eredményesek a s portnyelv és az informatika területén végzett magyarosító törekvések. Emellett egyre jelentősebbé válik a határon

túl élő magyarság nyelvhasználatának a k utatása, anyanyelvük megőrzésének a segítése is. Nyelvhelyesség és nyelvhasználat • Milyen nyelvhelyességi hibákat ismersz fel saját beszédedben? Az alábbiakban felsoroljuk azokat a nyelvhelyességi hibákat, amelyek leggyakrabban fordulnak elő a mindennapi beszédben, az írott szövegekben. A következőkben felsorolt nyelvhasználati jelenségeket nem szabad minden esetben hibának tekinteni, hiszen lehetnek a nyelvjárási beszéd sajátosságai is. Ezért mindig körültekintően járj el, amikor véleményt formálsz! 78 Félrecsúszott toldalékok Hiányos ragozású igéink között a szokik igének csak múlt idejű alakja van, s ezt használjuk jelen idejű jelentésben is (mindig én szoktam mosogatni). Az igekötős alakot azonban használhatjuk mind a három időben: leszokott a dohányzásról, mindent megszokik az ember, hozzá fogunk szokni. Néhány -zik és -lik végű igénknek nincs felszólító

módja, pl. hírlik, rémlik, rejlik, porlik. Ilyenkor az igék körülírásával alkotjuk meg a felszólító módot: ne verjen port stb. A többi ilyen típusú igénél a teljes tó-alakhoz illesztjük az igei toldalékokat: hajlik - hajoljon, csuklik ~ csukoljon, áramlik ~ áramoljon. Az egyes szám első személyű, jelen idejű, feltételes módú, általános (alanyi) ragozású igealakban a toldalék mindig -nék: olvasnék, tudnék, várnék. A t végű igék kijelentő módú alakjai helyett a felszólító mód használata helytelen. Ezt a jelenséget nevezzük suksükölésnek: Nem lássuk jól helyett nem látjuk jól a helyes. Ha azonban felszólító módban van az ige, akkor a suksüköléstől félve ne használjuk a kijelentő módot: halasztjuk el a t alálkozást helyett halasszuk el a találkozást! Ügyeljünk az ikes igék használatára! Legalább kijelentő mód, jelen időben használjuk az ikes igék ragjait! Tehát nem azt mondjuk, hogy eszek, fázok,

dolgozok, hanem eszem, fázom; dolgozom. Vigyázzunk a könyörög ige ragozására! Ez nem ikes ige! Így helyesen könyörgök és nem könyörgöm. A -nál, -nél rag már-már kiszorít más határozóragokat és névutós formákat, pedig választékosabb a gyermekeknél ingyenes kifejezés helyett a gyermekeknek ingyenes alakot mondani vagy alacsonyabb hőfoknál fagy meg helyett alacsonyabb hőfokon kifejezést alkalmazni. Egyeztetési hibák Gyakran félkész birtokos jelzős és értelmező jelzős szerkezeteket fogalmazunk, pedig az értelmező jelzőt mindig egyeztetjük az alaptaggal: Dobos Sándornak, a kis matematikusok felkészítő tanárának köszönjük a munkáját. Fontos kitennünk a birtokos jelző ragját, ha láncszerű birtokos szerkezetet használunk: a legjobb gimnázium sikerének a titka. Gyakran nemcsak a magyar nyelvet tanuló idegen ajkú diákok tévesztik el a szavak vonzatát, és egy-egy melléknév vagy ige mellett helytelen névutós vagy ragos

formát használnak. Így nem valakivel va79 gyünk hűségesek, hanem valakihez vagy valamihez, nem valamiből áll a nehézség, hanem valamiben. Nem érdemes terpeszkedő névutós kifejezéseket használni egyszerűbb ragos formák helyett: ne az önkormányzat felé, hanem az önkormányzatnak küldjük el a levelet, és nem a kérdés fölött vitatkozunk, hanem a kérdésen. Máskor a névutókat keverjük össze, így pl nem szokás célhatározót megnevezni miatt névutóval, helyesebb végett névutót használni. PL: Ellenőrzés végett (és nem miatt) jönnek az ellenőrök. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a birtokszóra kitett birtokos személyjelet nem egyeztetjük a birtokossal, pl. több birtokos esetén is egy birtokosra utaló toldalékot használunk: A szorgalmas diákoknak nagyobb az esélyük (nem az esélye!). Szóhasználati vétségek Gyakori hiba az igekötők helytelen használata. Az alábbi igében fölöslegesek az igekötők: (ki)hangsúlyoz,

(be)pótol, (ki)értesít, (le)ellenőriz, (le)rendez, (le)fedez, (le)kezel, (le)szerződik. Előfordul az igekötők felcserélése is A (be)indít, (be)jósol, (át)beszél, (ki)tárgyal igékben inkább a meg igekötőt használjuk! Az igekötő hiánya is lehet zavaró. Az ügyet nem bonyolítjuk, hanem lebonyolítjuk. Hiba tőszámnevet használni sorszámnév helyett. Azaz helytelen azt mondanunk: a kilenc ába járok, a tíz kerületben lakom, május tizenötre kell leadni a feladatot. Ezek a mondatok helyesen így hangzanak: a kilencedik ába járok, a t izedik kerületben lakom, május tizenötödikére kell leadni a feladatot. Igen sokféle szabály vonatkozik a névelők használatára. Közülük csak a legfontosabbakat tekintjük át. A határozott névelő használatára jellemző, hogy a személynevek, a földrésznevek előtt általában nem áll névelő (Kossuth, Európa). Az országrészek, a tájegységek, a címek, az intézmények, a több szóból álló

államnevek előtt viszont kitesszük a névelőt (a Dunántúl, a Bakony, a Nyelvművelő kéziszótár, az Opera, az Egyesült Államok). Ugyancsak használjuk a névelőt az állatnevek és a jelzővel ellátott tulajdonnevek előtt (a Bodri; a szép Finnország, az igazságos Mátyás) Ne használjuk a határozatlan névelőt a főnévi állítmány előtt: ez egy vicc helyett: ez vicc. A köznévi értelemben használt tulajdonnév elé ki kell tennünk a határozatlan névelőt: egy Herkules veszett el benne. Hasonlóan szükséges az egy névelő a határozatlan mennyiséget vagy a mértéket jelölő szavak előtt: egy kevés só, egy csomó zöldség, egy csapat fiú. Réges-régi javaslatuk a nyelvművelőknek, hogy kerüljük az idegen szavak fölösleges, öncélú használatát. Használjunk magyar kifejezést 80 az idegen helyett: Ne shopba, shopingcenterbe, hanem üzletbe, üzletközpontba menjünk inkább vásárolni! Minden kornak megvannak a saját divatszavai. A

közelmúltban még klassz, oltári jó volt minden. Ma már egyformán tök jó és tök rossz, esetleg király, lehet valami. Sokkal színesebb lenne beszédünk, ha szemléletesebb rokon értelmű megfelelőikkel helyettesítenénk őket. Mondatok szerkesztése Az ő, ők személyes névmások állhatnak tárgy helyett is. Helyesek a következő mondatok: Megvettem a könyveket, a polcra tettem őket. Nem értem ezt a f eladatot, foglalkozzunk vele! Személyre ne utaljunk az az, ez mutató névmásokkal! Sok gondot okoz az aki, amely, ami vonatkozó névmások használata. Az aki névmást csak személyre vonatkoztatva használjuk: János volt, aki nem mondta meg az igazat. Az amely névmást akkor mondjuk, amikor a vonatkozó névmás főnévvel megnevezett dologra utal: Megnéztük a filmet, amelyet javasoltál. Az ami névmás használata akkor helyes, ha az előzményt tartalmazó tagmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra utal: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

Szintén helyes az ami névmás használata, ha egy egész tagmondat tartalmára utalunk vele: Nagyon kedves volt vele, ami jólesett neki. Általában helytelen a melléknévi igenév állítmányi szerepben való használata. A látvány körvonalai erősen kirajzolódók helyett A látvány körvonalai erősen kirajzolódnak mondatot írjuk és mondjuk! Elfogadható a beálló történésű melléknévi igenév állítmányi szerepben történő használata hivatalos és szakszövegekben: Ez az ügy elintézendő. Ez a szó különírandó. Amikor már a melléknévi igenév főnévvé vagy melléknévvé vált, akkor szabályos az ál lítmányi szerepe: viselkedése kirívó; ragaszkodása megható. Sokan a határozói igenév és a létige együttes alkalmazását mindig magyartalannak vélik, pedig helyes ez a szerkezet, ha állapotot vagy állapotváltozást (a kerítés kékre van festve), ha a cselekvés befejezettségét, eredményességét (be van fejezve a nagy mű), ha a

személytelenséget fejezi ki (Ezzel a dolog még nincs lezárva.) Helytelen azonban ennek a szerkezetnek a használata, ha megnevezzük a cselekvőt (többen össze voltak veszve). Ilyenkor a cselekvést igével fejezzük ki (többen összevesztek). Ügyelni kell arra, hogy az alárendelő mondatok mellékmondatában ne használjunk kijelentő módú igét felszólító módú helyett: Arra várt, hogy kérését teljesítik. Helyesebben: Arra várt, hogy kérését teljesítsék 81 Néha a túlságosan zsúfolt egyszerű mondatot világosabbá teszi, ha több tagmondatra tagoljuk: A nyelvhelyességi hibák kijavítására vonatkozó tanácsokról szeretnénk beszélni. Helyette: Azokról a tanácsokról szeretnénk beszélni, melyek a nyelvhelyességi hibák kijavítására vonatkoznak. A nyelvművelő munka intézményi háttere A magyar nyelvművelésben kiemelkedő szerepe van a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő Magyar Nyelvi Bizottságnak, amely igyekszik

összefogni a magyar nyelvművelést. Az 1989-ben alakult Anyanyelvápolók Szövetsége nemcsak a hazai, hanem a határon túli magyarság műveléséért is dolgozik. A szervezet különösen nagy gondot fordít az anyanyelvi táborok szervezésére, a Beszélni nehéz-körök megalakítására. A nyelvművelés intézményei között tartjuk számon az 1991-ben létrejött Szép Magyar Nyelvért Alapítványt is. A szervezet feladatai közé tartozik a hazai és a határainkon túli nyelvművelő folyóiratok támogatása. A nyelv védelméért fáradoznak a Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztályának munkatársai. Az intézet kutatóinak munkájaként jelent meg az 1980-as években a Nyelvművelő kézikönyv. Ennek a műnek a tömörebb, korszerűbb változata az 1996-ban kiadott Nyelvművelő kéziszótár. A tömegkommunikáció szerepe a nyelvművelésben • Milyen nyelvészeti témájú újságokat, folyóiratokat ismersz? Jegyzetelj ki va lamelyikből egy cikket

vagy egy tanulmányt! A nyelvművelést segítik a nyelvészeti folyóiratok, valamint a napi-, heti- és havilapok hasábjain megjelenő nyelvészeti témájú cikkek (pl. Szabad Föld, Elet és Tudomány, Heves Megyei Néplap). A szakmai folyóiratok közül a legtöbb nyelvművelő írás a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr és az Édes Anyanyelvünk című folyóiratokban jelenik meg. • Milyen anyanyelvi témájú műsort láttál, hallgattál már? Sokat tehet a magyar nyelv ápolásáért a televízió és a rádió is. A televízió ismert nyelvművelő adása a Szószóló, mely a Gyöngyök és az 1997 szeptemberéig jelentkező Álljunk meg egy szóra! című adások utóda. Szintén a televízióban láthatjuk a Nyelvőrző és a Nyelvédesanyánk című műsorokat. A rádióban az Édes anyanyelvünk (már a háború előtt is létezett), a Magyarán szólva, a Beszélni nehéz, a Tetten ért szavak, az Értsünk szót!, a Napközben című műsor anyanyelvi rovata

népszerűsítik a magyar nyelvvel való tudatos foglalkozást, a nyelvművelést. 82 Kiemelkedő szerepük van a diákok anyanyelvi műveltségének a fejlesztésében a különféle országos iskolai versenyeknek (pl. a Kazinczy-versenynek, a „Nyelvünkben élünk" versenynek, a Verseghy Ferenc nyelvművelő versenynek, a Simonyi Zsigmond és az Implom József országos helyesírási versenyeknek), valamint az anyanyelvi táboroknak. A nyelvművelés ügyét szolgálja a minden év áprilisában megrendezésre kerülő magyar nyelv hete rendezvénysorozata is. Ekkor kb 1500-2000 nyelvművelő, magyar nyelvi ismeretterjesztő előadás hangzik el országszerte. A nyelvi norma koronként változik, ismerete szükséges a sikeres kommunikációhoz. A nyelvművelők a nyelvi norma változásainak és a nyelvhasználatnak a megfigyelésével igyekeznek a nyelvet a helyes irányban befolyásolni. Ezt a munkát különféle intézmények, szervezetek, kiadványok és

tömegkommunikációs eszközök segítik. Magyar nyelvészeti folyóiratok, szótárak, kézikönyvek A nyelvészeti folyóiratok közül több mint százéves múltra tekint vissza az anyanyelvet népszerűsítő Magyar Nyelvőr, mely a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának a lapja. A Magyar Nyelv 1905-ben jelent meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság hivatalos lapjaként. Cikkei, tanulmányai főleg a szakmai közönséghez szólnak A legfiatalabb folyóiratok közé tartozik a nagyközönséghez szóló Édes Anyanyelvünk, amely 1978-ban jelent meg először, s a 90-es évek óta az Anyanyelvápolók Szövetségének a lapja. A szótárak közül is csak a legfontosabbakat mutatjuk be. 1959 és 1962 között jelent meg a hét kötetből álló, A magyar nyelv értelmező szótára (rövidítése: ÉrtSz.) A szótár 58 023 szócikket és 206 873 adatot tartalmaz Ε szótárnál gazdagabb szókinccsel rendelkezik az 1972-ben megjelent Magyar értelmező

kéziszótár (rövidítése: ÉKSz.), melyben 70 000 címszó található. A 2003-ban megjelent átdolgozott kiadásban már 75 000 címszót találhatunk. A tájszótárak a népnyelv szavait, sajátos kifejezéseit gyűjtik össze. A 19 század végén és a 20. század elején jelent meg a Magyar Tájszótár, mely mintegy 80 000 s zóadatot tartalmaz. A szótár folytatásaként 1950-ben indultak el az Új magyar tájszótár (rövidítése: ÚjMTsz.) elkészítésének a munkálatai. A négy kötetre tervezett szótár az 1890-1960-ig terjedő népnyelvi adatokat tartalmazza. A magyar nyelv szavainak eredetét, jelentésváltozásait vizsgálja A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (rövidítése: TESz.) A szótár négy (3+1 kiegészítő) kötetből áll. Az egyes szócikkek élén a szótörténeti adatok állnak, ezek segítségével végigkövethetjük a vizsgált szó magyar nyelvi életútját. Hasznos segítséget kínál az Idegen szavak és kifejezések

kéziszótára. A szótár a magyar nyelvben előforduló idegen szavak eredetét és jelentését adja meg. Sokat segít fogai83 mazáskor a Magyar szinonimaszótár. 1998-ban jelent meg ennek iskolai változata, a Szinonimaszótár diákoknak, valamint a Magyar szókincstár. A szólások vagy közmondások jelentését O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvében olvashatjuk el. A nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel kapcsolatos kérdésekben a Nyelvművelő kézikönyv, illetve a Nyelvművelő kéziszótár ad segítséget. A helyesírás legfontosabb kézikönyvei A magyar helyesírás szabályai (AkH. 11 kiadás), a Helyesírási kéziszótár és a Magyar helyesírási szótár. Korunk technikai fejlődésének köszönhetően ma már sok szótárt számítógépen is használhatunk. Ilyen pl az Anyanyelvi könyvespolc című számítógépes lemez is. A nyelvművelő munkában fontos szerepet töltenek be a különféle magyar nyelvi folyóiratok,

szótárak, magyar nyelvészeti szakkönyvek és kézikönyvek. 1.Mi a nyelvművelők feladata? 2.Milyen szervezetek segítik a hazai és a határon túli nyelvművelést? 3.Nevezd meg a nyelvműveléssel foglalkozó televízió- és rádióadásokat! 4.Nézz utána annak, hogy mi volt a legutóbb megrendezett magyar nyelv hetének a központi témája! 5.Sorold fel a legjelentősebb nyelvészeti folyóiratokat, szótárakat, kézikönyveket! 6.Hányféle szótárban lehetne utánanézni a húsvét szónak? 84 MAGYARNYELVÉSKOMMUNIKÁCIÓ Tankönyv a 12. évfolyam számára A NYELV ÉS AZ EMBER „Nyelv nélkül nincs szellem, nincs erkölcs. A nyelv maga az emberség (.) Nyelv nélkül semmi sincsen. Mindennek kezdete, gyökere és lényege a nyelv." (Fábry Zoltán) • Idézd fel, mit tanultál korábban a nyelv és a beszéd kapcsolatáról! A nyelv és a kommunikáció Az emberek életében meghatározó szerepe van a nyelvnek. A nyelv segítségével

beszélünk, azaz kapcsolatot teremtünk, ismereteket szerzünk és közvetítünk, általa fejezhetjük ki érzelmeinket, hívhatjuk fel embertársaink figyelmét. A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. A nyelvi elemkészletből válogatva alkotjuk meg a kommunikációs körülményeknek megfelelő szöveget. • Nevezd meg a kommunikációban használható nyelvi és nem nyelvi jeleket! Más emberek beszédét akkor értjük meg, ha ismerjük azt a n yelvet, amelyen beszélnek. A nyelv tudása azonban nem elegendő a kölcsönös megértéshez Amikor a nyelvet használjuk, azaz szöveget alkotunk, nem csak nyelvi szabályokhoz igazodunk. A nyelv és a beszéd nem választható el a viselkedéstől A kommunikációban nemcsak a nyelvi eszközök játszanak szerepet, hanem a beszélők egész magatartása is. Mindent megtesznek azért, hogy megértsék egymást, és megértessék magukat. A nyelv az emberek közötti kapcsolatokban folyton változik: alakul az

elemkészlete, és módosulnak a s zabályai. Ugyanakkor valamilyen állandóság is szükséges egymás megértéséhez, ezeket a n yelvi és viselkedési hagyományokat tanulják meg utódaink. A nyelv változása és viszonylagos állandósága a sikeres kommunikáció feltétele. Amikor kommunikálunk, cselekszünk is. Valódi megbocsátást jelent, ha szavakkal megbocsátunk azoknak, akik megbántottak bennünket. Az üdvözlés, az ígérés sem csupán a nyelv használata, hanem cselekvés is. Ha a kommunikáció folyamatát kutatjuk, három mozzanatot vizsgálhatunk: elsőként magát a szöveg létrehozását, a szavak kimondását; 87 másodszor azt a szándékot, amelyért a szöveget megalkotjuk; s végül azt a hatást, amelyet a beszélő gyakorol a hallgatóra. Érzelmeket kelthetünk, érdeklődést ébreszthetünk, beszélgetőtársunkat cselekvésre ösztönözhetjük. A beszélgetők egymásra gyakorolt hatásának nyelvi és nem nyelvi tényezői vannak. A nyelv

és a társadalom • Érvelj amellett, miért fontos a nyelv az egyén és a társadalom számára! Hová való vagy? Mi a foglalkozásod? Ezek a leggyakrabban feltett kérdések, amikor valakivel megismerkedünk. Elég azonban csak megszólalnunk, s már sok mindent elárulunk: magunkról, életünkről, társadalmi helyzetünkről. Nyelvhasználatunkat nemcsak külső tényezők, azaz a lakóhely, a foglalkozás, az iskolázottság határozzák meg, hanem szerepet játszanak beszédünkben és viselkedésünkben belső tényezők is: életkorunk, nemünk, öröklött tulajdonságaink. Saját nyelvváltozatunkat kisgyermekkorunk óta tanuljuk a családban, alakul az iskolában, hatnak rá a tömegtájékoztató eszközök, munkahelyünk is. A kisgyermekben tanulás által alakul ki az a képesség, hogy anyanyelvén szavakat, mondatokat tudjon összerakni, tehát fokozatosan sajátítja el anyanyelve elemkészletét és nyelvi szabályait. Ahhoz azonban, hogy megértsen másokat,

és különféle beszédhelyzetekben helyesen ítélje meg mások viselkedését, és ő is képes legyen a megfelelő magatartásra, kommunikációs szabályokat is meg kell tanulnia. Az ember akkor képes különféle szerepeket betölteni a társadalomban, ha ismeri a nyelvi és a viselkedési normákat. A nyelv teszi lehetővé számunkra, hogy a családhoz, nagyobb csoportokhoz, a társadalomhoz tartozzunk. Segítségével szerzünk új ismereteket, adjuk át utódainknak a hagyományokat, őrizzük kultúránkat. A nyelv kifejezi a nemzethez való tartozásunkat Anyanyelvünk tehát a magyar nyelvi közösséghez való tartozás legfontosabb szimbóluma. 88 A nyelv és a gondolkodás • Mit gondolsz, melyik a fontosabb, a nyelv vagy a gondolkodás? Indokold meg véleményedet! Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? Vagy a nyelv határozza meg, miként gondolkodunk? Két ellentétes vélemény van a nyelv és a gondolkodás viszonyáról. Az egyik felfogás szerint a nyelv

és a gondolkodás két külön dolog, és az egyik függ a másiktól. Míg az ellenkező vélemény szerint a nyelv és a gondolkodás azonos dolog, és nem képzelhető el gondolkodás nyelv használata nélkül. Az igazság valahol a két vélemény között van. Az első felfogás azt próbálja tisztázni, hogy a nyelv függ a gondolkodástól, vagy a gondolkodás a nyelvtől. Az emberek általában azt vallják, hogy előbb születnek a gondolatok, majd ezután öntjük szavakba őket. Ezt támasztja alá az is, ahogyan a kisgyermekek megtanulnak beszélni Gondolkodni, a világot megismerni már akkor is képesek, amikor még nem tudnak beszélni. Egy másik nézet szerint a n yelvhasználat határozza meg a gondolkodásmódot. Egy napjainkban népszerű, harmadik elképzelés szerint a nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezik egymást, ez azonban nem jelenti azt, hogy azonosak volnának. Sok olyan hétköznapi esetet lehetne említeni, melyek azt bizonyítják,

hogy a nyelv a sikeres gondolkodási folyamat legfontosabb eszköze. Ha kölcsönösségüket elismerjük, akkor azt is elfogadjuk, hogy a nyelv a gondolkodási folyamat nélkülözhetetlen része, és a nyelv megértéséhez gondolkodnunk kell. Mindkettő elengedhetetlen az emberi kommunikációhoz, a világ megértéséhez és megismeréséhez. Szoros kapcsolat van a nyelv és a kommunikáció, a nyelv és a társadalom, valamint a nyelv és a gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra, és egymást kölcsönösen feltételezik. 1. Indokold meg, miért van fontos szerepe a nyelvnek a kommunikációban! 2.Mi a szerepe a nyelvnek az egyén és a társadalom életében? Hogyan hat a társadalom a nyelvhasználatra? 3.Milyen viszony van a nyelv és a gondolkodás között? 89 A NYELVEKRŐL ÁLTALÁBAN „A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett

nemzetekké." (Tamási Áron) • Mit tudsz eddigi tanulmányaid alapján a magyar nyelvnek az Árpád-kor előt ti történetéről? A nyelvet a társadalom alkotta meg, nélkülözhetetlen része, eszköze az emberek életének, működésének. A nyelvet is, mint a társadalmat és a benne élő emberek életét, állandó változás, fejlődés jellemzi. Ezért minden élő nyelvet kétféleképpen vizsgálhatunk. Leírhatjuk a nyelv mai állapotát, ezt kutatja a leíró nyelvészet. A leíró nyelvészeti kutatások alapja a szinkrónia (a görög syn együtt és a chrono idő szóból). Másrészt kutathatjuk a nyelv történetét, ezzel foglalkozik a történeti nyelvészet, ennek az alapja a diakrónia (a görög dia át, keresztül végig). Mi az anyanyelvi órákon mind szinkronikus, mind diakronikus módszerrel vizsgáljuk anyanyelvünket, hiszen nemcsak azt elemezzük, mi jellemzi a mai ember nyelvét, hanem azt is, mi ennek az eredete, hogyan változott a magyar

nyelv az évezredek során. A nyelvek eredete • Mit tudsz a nyelvek eredetéről? A tudósok régóta kutatják a nyelvek eredetét. Még a mai napig sem sikerült eldönteni, hogy melyik az igazi a többféle feltételezésből: a nyelvek vajon egyetlen ősnyelvre vezethetők-e vissza, vagy több ősi nyelvből származnak. Az egyetlen ősi nyelv létét valló elmélet a mono-genézis (mono = egy, genézis = eredet). Ε szerint az elmélet szerint a nyelvek egy közös ősnyelvből származnak Ezt az elméletet támasztják alá a Bibliában a Bábel tornyáról olvasható sorok. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. És lón vihar, kelet felől elindultak vele, Sineár földén egy síkságot találának, és ott letelepedének [.] És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és sze90 rezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. [] És monda az Úr: Íme e nép

egy, s egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét (Mózes I. könyve, 11) Nyelvcsalád Hány nyelv tartozik hozzá? altaji nyelvek török mongol mandzsu-tunguz indoeurópai uráli sémi-hámi kaukázusi bantu koiszán kínai-tibeti japán afroázsiai paleoszibériai dravida mon-khmer szudáni asztronéziai pápua ausztráliai amerikai indián munda pidzsin és kreol* - 30 12 nyelvjárás 16 150 25-26 250 40 600 140 300 100 fölött 8 22 5 600 700-900 750 170 900 3 120 Hányan beszélik a nyelv(ek)et? 80 millió 3-4 millió 100 ezer 2 milliárd 24 millió 175 millió 6 millió 150 millió 80 ezer 1,5 milliárd 125 millió 200 millió 25 ezer 60 millió 60 millió felett 300 millió 250 millió 2,5 millió 30 ezer 150 ezer 12 millió több millió Sokáig az Ószövetség

nyelvét, a hébert tekintették a nyelvek ősének. A több ősi nyelvet valló elmélet a poligenézis (poli = sok). Ε szerint a Föld több pontján egyszerre alakultak ki a nyelvek, és ezek különbözőek voltak. * A helyi nyelv és egy nagyobb tekintélyű nyelv (rendszerint a volt gyarmatosítók nyelvéből: angol, francia, spanyol stb.) keveredéséből származnak Szókincsük korlátozott, nyelvtani szerkezetük leegyszerűsödött. 91 Hogy melyik változat lehet az igazi, ezt a kérdést ma még a tudomány sem tudja eldönteni. Arra sincsenek pontos adataink, hogy összesen hány nyelv létezik a Földön. A pontos meghatározást nehezíti az, hogy sok nyelvet a modern társadalmaktól messze, elzártan, őserdőkben, kis szigeteken, sivatagokban beszélnek. Ezekről a nyelvekről alig tudunk valamit, vagy igen hiányos ismereteink vannak róluk. De nehéz a nyelv és a nyelvjárás között is különbséget tenni, ebben sok esetben politikai és történelmi okok

is közrejátszanak. Gondoljatok a szerbhorvát nyelvre, amely helyett ma már szerb és horvát nyelvről beszélünk! A világon 3000-6000 nyelvet tartanak számon. Közöttük több száz már az ókorban kihalt. Igen nagy a számuk azoknak a nyelveknek, melyek napjainkban kihalófélben vannak. Idetartoznak az írással nem rendelkező, kis lélekszámú nyelvek. A világon a különféle osztályozási rendszerek ma 150-200 nyelvcsaládot különböztetnek meg. A táblázat mutatja, hogy a világ legnagyobb nyelvcsaládja az indoeurópai, a legtöbb ember e n yelvcsaládból származó nyelvet beszél. Több ágát szokták megkülönböztetni, az indoeurópai nyelvcsaládba tartoznak pl. az iráni, az örmény, a görög, a latin, a kelta, a germán és a szláv nyelvek. A magyar nyelvet eredete szerint az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjába, azon belül is az ugor nyelvek közé soroljuk. • Tanulmányozd a munkafüzetben az indoeurópai nyelvek családfáját! Keresd meg

rajta a h azánkkal szomszédos népek nyelvét, valamint az angol, a francia, a spanyol, a lengyel és az olasz nyelvet! A nyelvek típusai A nyelveket nemcsak eredetük szerint osztályozza a n yelvtudomány, hanem alaktani és mondattani típusuk szerint is. Az alaktani csoportosítás a nyelvtudomány történetében nagyobb múltú és általánosabb, ezért mi ezzel a f elosztással ismerkedünk meg. Alaktani szempontból három nyelvtípust különböztetünk meg. Az izoláló (elkülönítő) nyelvek szóalakjaiban nincsenek ragok, jelek, egyes esetekben még képzők sem. Tehát a morfémák száma azonos a szavak számával A nyelvtani viszonyokat a szórenddel, a hangsúllyal vagy önálló szavakkal (elöljárószókkal, módosítószókkal) fejezik ki. Ez jellemzi a vietnami, a kínai, az indonéz nyelveket, illetve efelé tart az angol nyelv is. Az agglutináló (ragasztó) nyelveket a szóképzés, a szóösszetétel, a toldalékok gazdagsága jellemzi. Az egymáshoz

csatlakozó szóelemek (morfémák) határai rendszerint jól elkülöníthetők a szóalakon belül, pl. 92 ház + -as + -ok + -ról. Ezekben a n yelvekben a grammatikai segédelemek (pl a toldalékok) a szótövek elé vagy a szótövek mögé kerülnek. Ez utóbbi típusba tartoznak a magyar és a vele rokon finnugor nyelvek is. A flektáló (hajlító) típusú nyelvek jellegzetes jegye, hogy a nyelvtani viszony a szótő belsejében, annak megváltozásával fejeződik ki. Pl az angol sing énekel múlt ideje sang, vagy a német Mutter anya többes száma Mütter. Gyakori az ilyen típusú nyelvekben, hogy a szavakban elmosódik a szóelemek határa, a morfémák összefonódnak. Általános e nyelvekben a grammatikai nemek (hímnem, nőnem, semlegesnem) megkülönböztetése, ebből különféle névszóragozási típusok és egyeztetési szabályok adódnak. A nyelvet vizsgálhatjuk leíró és történeti módszerrel. A nyelv eredetéről két felfogás létezik: a

monogenézis (egy közös ősnyelv léte) és a poligenézis (egyszerre több nyelv kialakulása). A nyelvek típusuk szerint lehetnek: izoláló (elkülönülő), agglutináló (ragasztó) és flektáló (hajlító) nyelvek. 1. Mit jelent a szinkrónia és a diakrónia fogalma? 2. Mit jelent a poligenézis fogalma? 3. Magyarázd meg a Bibliában olvasható felfogást a nyelv eredetéről! 4.Mi a nyelvek csoportba sorolásának az alapja? 5. Sorold fel és röviden jellemezd a nyelvek típusait! 93 AZ ÍRÁS TÖRTÉNETE „Semmi sem örök, és kevés dolog maradandó a földön." (Seneca) • Gyűjtsd össze, milyenfajta írásfajtákról hallottál már! Az írást a mindennapi élet szükségletei hozták létre. A különböző írásrendszerek egymástól függetlenül, eltérő időkben alakultak ki a világ több részén: Mezopotámiában, Kínában, Közép-Ázsiában és másutt. Az írás elterjedésével térben és időben távol élő emberek is üzenni tudtak

egymásnak. Általa teremtődött meg az irodalom, és vált lehetővé az irodalmi alkotások lejegyzése, évezredekre történő megőrzése. Az írás napjainkban már nem mindig szolgál gyakorlati célt. A TávolKeleten és az iszlám országaiban nagyra értékelik a szépírás művészetét, a kalligráfiát. Az arab kalligrá-fus mesterek úgy tudják a betűk vonalait alakítani, hogy a végeredmény egy rajzot formázzon. Az első írásjelek Az írás első jeleit a kb. Kr e 3500 tájáról való közel-keleti és délkelet-európai agyagtáblákon találták meg. Több sumer agyagtábla került elő a mai Irak és Irán területéről. Az írás legősibb formái embereket, állatokat és hétköznapi tárgyakat ábrázoltak. Ezeket a képírásos jeleket piktogramoknak nevezzük. A legősibb ismert képírás Kr. e 3000 tájáról való A képírás megfejtéséhez nem szükséges értenünk azt a nyelvet, amelyet az írás rögzítője beszélt, elegendő a jelképeket

fölismernünk. Hullámos vonalak jelképezték pl. a tengert vagy a folyót A piktogramok anélkül ábrázolták az üzenet tartalmát, hogy bármilyen kapcsolatban lettek volna a kiejtéssel. Egyiptomban, Mezopotámiában és Kínában is találtak korai képírásjeleket. • Gyűjts a mindennapi életben használt képes jeleket, piktogramokat! 94 Mivel a képírásos jelek bonyolultabb üzenetek közvetítésére alkalmatlanok voltak, és félreérthették őket, kifejlesztették a fogalomírást. A fogalomírás jelei, az ideogramok nemcsak azt a tárgyat jelentették, melyet ábrázoltak (pl. egy lábat), hanem azt a fogalmat is, amely a tárggyal kapcsolatos (pl. a járást) Az írásfajták történetük során az ésszerűség irányában fejlődtek. Így az ideogramok fokozatosan egyszerűsödtek, és egyre kevésbé hasonlítottak arra a tárgyra, amelynek a képéből származtak. Az ésszerűsítés folyamatában az írásjelek többjelen-tésűek lettek, és

bizonyos jelek összekapcsolásával újabb jelentések születtek. A mezopotámiai sumerok kb. 5000 éve találták fel az ékírást, a legősibb ismert írásrendszert. A képírásos jeleket oldalra döntötték és egyszerűsítették Az ékírás arról kapta a nevét, hogy a nádheggyel a nedves agyagtáblákra nyomott jelek ék alakúak voltak. Eleinte kb 2000 jelet ismertek, majd az állandóan használt írásjelek száma pár százra csökkent. A jelek azáltal is változtak, hogy oszlopokban vagy balról jobbra futó sorokban jegyezték-e fel őket. Az ékírást különböző nyelveken beszélő különböző népek is értették, a késői ékírást már szavak, szótagok lejegyzésére használták. Az ékírás különböző változataival kb. 3000 éven keresztül közel egész Közel-Keleten írtak. Ezek az ábrák mutatják, hogyan fejlődtek ki a piktogramokból a különféle írásjelek. Az írás fejlődésének következő állomása, amikor a jelek már

nemcsak szavakat, hanem szótagokat, sőt később hangokat is jelöltek, vagyis az írásjelek egyre inkább kapcsolódtak a kiejtéshez. Az egyiptomiak kb 3000 évvel ezelőtt alakították ki sajátos írásmódjukat. Az ősi egyiptomi jelekben madarak, testrészek és hétköznapi tárgyak képét ismerjük fel, mégsem képírásjelek, mivel összetett rendszert alkottak, és szavakat, szótagokat vagy hangokat is jelöltek. Az ősi egyiptomiak írásjeleit hieroglifáknak nevezzük. A hieroglifa szó görögül szent vésetei jelent, mivel templomokra, sírokra és más vallásos emlékművek falára vésték őket. 95 • Figyeld meg, mit ábrázolnak a képen az ősi egyiptomi hieroglifák! Egyiptomban jól képzett és megbecsült írnokok gyakorolták az írás tudományát. Mivel hieroglifákkal írni nagyon lassú munka volt, kialakítottak egy gyorsabb, egyszerűbb írásformát, melyet hieratikus írásnak nevezünk, ez lett a hétköznapok írásmódja. Majd

később kifejlesztettek egy még gyorsabb írást, a demotikus írást. Az egyiptomi civilizáció hanyatlása idején a görögök uralkodtak Egyiptomban, ezért az egyiptomi írnokoknak meg kellett tanulniuk a görög ábécé használatát. Amikor a Földközi-tenger népei megalkották a hieroglifákat és az ék-írást, kb. 4000 évvel ezelőtt a kínaiak is kifejlesztették saját írásukat. A kínaiak írása leginkább szóírásnak tekinthető, mivel a kínai írásjelek általában teljes szavakat, néha azonban szórészeket jelölnek. A kínai írás az utolsó 4000 é v alatt csak kismértékben változott, ezért a mai kínaiak többé-kevésbé el tudják olvasni az ősi kínai szövegeket is. A kínai írás kb 40 000 írásjelből áll, de már néhány ezer jel ismeretével el lehet boldogulni a mindennapi életben. A japánok is a kínai írást használják, de a japán nyelv követelményeinek megfelelően a kínai írásjeleket egyszerűsítették, és

kialakították saját japán szótagírásukat, melyben az írásjelek a szavak szótagjait jelölik. Az ábécé kialakulása • Készíts rövid leírást az egyes ábécékről! Nevezz meg minél több olyan nyelvet, melyek a különféle ábécéket használják! Nem tudjuk pontosan, hogyan és mikor alakult ki az első ábécé, a hangok jelölését megteremtő hangírás, más szóval a betűírás. Az ábécé segítségével jóval kevesebb jellel lehet lejegyezni az üzenetet, mivel a betűk hangokat (fonémákat) jelölnek, ezáltal megszakadt a kapcsolat az írásjelek és a szó jelentése között. Az ábécé a szót alapelemeire, hangokra (fonémákra) képes szétbontani. A betűírás a leggazdaságosabb és a leggyorsabb írásforma. 96 A modern ábécé ősét valószínűleg egy Szíria és Palesztina területén élő nép találta fel kb. 3000 évvel ezelőtt A legelső fennmaradt ábécét a föníciai nép használta, ez az ábécé egy sémi nyelv

leírására szolgált. A föníciaiak a mai Szíria és Libanon területén éltek. 22 betűs ábécéjük nem tartalmazott magánhangzójeleket, ezeket az olvasónak kellett behelyettesítenie a szövegbe. A kereskedők terjesztették el ezt az írásformát, ebből alakították ki a különféle népek saját nyelvük számára ábécéjüket. A föníciaiak írása az arámi nyelv közvetítésével előfutára lett többek között a héber, az arab, az iráni és a török-mongol ábécéknek. A görögök valószínűleg 2800 éve sajátították el az írás művészetét a kereskedő föníciaiaktól. Módosították néhány föníciai betű formáját, egyes mássalhangzójelölő betűkkel magánhangzókat jelöltek, és kiegészítették a betűkészletet olyan hangok jeleivel, amelyek a f öníciai nyelvben ismeretlenek voltak. Ezzel lehetővé vált a kimondott szó hangjainak a lejegyzése. A görög ábécé volt a bölcsője a grúz, az örmény és a cirill

ábécének is. A világhódító rómaiak etruszk közvetítéssel a görögöktől tanulták meg az írásformájukat, így alakult ki a latin ábécé. Ma a l atin ábécé a legelterjedtebb a világon, ezt használják a román és a germán nyelvek, ezt vette át több finnugor nyelv, közöttük a magyar is, valamint a szláv nyelvek többsége. A latin betűk először a görög vagy az etruszk betűkre hasonlítottak, és jobbról balra haladva írták őket. Később az egyenes vonalú betűket meghajlították, megfordították az írás irányát, így az ábécét saját nyelvükhöz igazították. A mai latin betűs ábécé lényegében azonos a 2000 évvel ezelőttivel. Bár a magyarok írása kezdettől fogva latin betűs volt, ismertek egy sajátos írásformát, a rovásírást, ezt is használták egészen a 17. századig Több rovásírásos emlékünk maradt fenn Székelyföldön (pl.: a s zékelyderzsi írásos tégla, a karácsonyfalvi toronyfelirat, a

csíkszentmihányi templomfelirat). Ez az írásforma nem mindig jelöli a magánhangzókat, és nemcsak betűjeleket, hanem szótagjeleket is alkalmaz. A nevét arról kapta, hogy a bal kézben tartott fapálcákra késsel rótták fel a sorokat, jobbról balra haladva. A több évezredes fejlődés során különféle írásformák alakultak ki: a képírás, a fogalomírás, az ékírás, a szó- és szótagírás, valamint a hangírás. A világon az emberek különféle ábécéket használnak, pl. a görög, a cirill, a héber, az arab és a latin ábécét. 1. Mi volt az oka az írásbeliség kialakulásának és fejlődésének? 2. Foglald össze a képírás, a fogalomírás, a szó-, a szótag- és a hangírás jellemzőit! 3. Készülj fel egy ötperces kiselőadásra az egyiptomi hieroglifákról! 4. Meséld el a különféle ábécék kialakulásának a menetét! 97 A MAGYAR NYELV ÉVEZREDEI „A magyar nyelv a Tiszához hasonló kanyarulatokkal vándorol útján.

Növekedett, szélesedett, gyarapodott." (Krúdy Gyula) • Mit tudsz nyelvünk eredetéről? Beszélj róla a családfa segítségével! Korábbi tanulmányaidból már tudod, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, annak is a finnugor ágába tartozik. Az uráli alapnyelvet beszélők őshazája valószínűleg Nyugat-Szibériában, az Ob alsó folyása és az Urál hegység között, valamint a hegység nyugati oldalán terült el. Az ősnyelv kb 6 ezer évvel ezelőtt válhatott szét finnugor és szamojéd ágra. Majd a finnugor együttélés nyelve Kr. e 3500-3000 körül ismét két ágra bomlott: a finn-permi és az ugor ágra Az ugor ágat a magyar, a vogul és az osztják nyelv alkotja. A vogulok belső neve a manysi, az osztjákoké pedig a hanti, ezt használták saját maguk elnevezésére. A vogulokat és az osztjákokat lakóhelyükről, az Ob folyó környékéről obiugoroknak is nevezték. 98 Az ugor egység felbomlását az időjárási viszonyok

megváltozása idézte elő. Ugyanis a Kr. e 1-2 évezred fordulóján Nyugat-Szibéria földművelésre alkalmas, ligetes sztyeppvidéke a f elmelegedés következtében száraz sztyeppé, félsivataggá változott. Ezért az obi-ugorok északabbra vándoroltak, hogy tovább tudják folytatni régi, földművelő gazdálkodásukat. A magyarok elődei viszont inkább a helyükön maradtak, régi életmódjukat feladva áttértek az állattartás egy sajátos formájára, a lovas nomádizmusra. Így az ugor népcsoportok szétváltak Később őseink, a magyarok elindultak hosszú vándorútjukra, míg a vogu-lok és az osztjákok az őshaza területén folytatták életüket. A vogulok és az osztjákok nyelvi elkülönülése csak későn következett be. Ezt a kettéválást az is segítette, hogy ez a két népcsoport igen nagy, több mint félmillió km2 kiterjedésű területen telepedett le. A nagy távolság miatt az is előfordult, hogy az egy nyelven belül levő

nyelvjárások annyira különböztek, hogy a más-más nyelvváltozatot beszélők nem értették meg egymást. A történelem és a politika is közrejátszott abban, hogy napjainkra erősen megfogyatkozott az obi-ugor nyelvet beszélők száma, és egyes nyelvjárások már teljesen kihaltak. A magyarral szemben az obi-ugor nyelvek nem rendelkeznek írásbeliséggel. Írásos dokumentumok (meséskönyvek, tankönyvek) a 20. század 30-as éveiben jelentek meg, de ezek is cirill betűkkel készültek Mindkét népcsoportban az északi nyelvjárás vált az irodalmi nyelv alapjává. Népköltészetük főleg a területükön járt európai kutatók gyűjtéséből vált ismertté. A nyelvrokonság bizonyítékai Nem könnyű a több ezer éve távol élő népek között a nyelvrokonságot tudományos hitelességgel bizonyítani. A nyelvek közötti rokonság megállapítására a szakemberek a nyelvrokonítás tudományos eljárását dolgozták ki. A nyelvrokonság bizonyítékai:

• a szabályos hangmegfelelések; • az alapszókincs közös jellege; • a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága; • a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága; • egyéb segédtudományok (régészet, antropológia, néprajz stb.) bizonyítékai A nyelvrokonságot nem a szavak hasonló hangzása vagy a hasonló jelentésű szóalakoknak az összecsengése dönti el, hanem a szavak, szóelemek egyes hangjainak szabályos megfelelése. A szabályos hang-megfelelések az ősi örökségből megmaradt szavakban történt szabályos eltérések, szabályos különbségek. A nyelv hangkészlete az idők során 99 változik. Ugyanaz a hang egy rokon nyelvben másként változott, de ez a változás csaknem minden esetben azonosan és szabályszerűen történt. magyar fa fon vogul pa pun zürjén pu pinni votják pu pun cseremisz pu penem finn puu puno Ilyen például a magyar nyelv szókezdő/hangja, amely a finnugor nyelvekben a ρ hangnak felelt meg. Fontos az

alapszókészlet egy részének szabályos megfelelése. Alapnyelvi szavak: • névmások: magyar te, zürjén të, votják ton, cseremisz tënj, mordvin ton, finn sinä, lapp ton; • az egyszerű számok: magyar két, osztják kát, vogul kit, zürjén, votják kyk, cseremisz kok, mordvin káftá, finn kahte-, lapp kykt; • a testrészek elnevezései: magyar szem, osztják szem, vogul sem, zürjén szjin, votják szjim, cseremisz szindze, mordvin szjëljnje, finn silmä, lapp csjalm; • rokonságnevek: magyar fiú, osztják poch, vogul pygh, zürjén, votják pi, finn poika; • a természet tárgyai és jelenségei: magyar tél, osztják täl, vogul tél, zűrjén tyl, votják tol, cseremisz tël, mordvin tjëljë, finn talve-, lapp tálevé; • az állatvilág neve: magyar lúd, osztják lont, vogul lunt, cseremisz ludo, finn lintu (madár); • a növényvilág neve: magyar fa, vogul pa, zürjén, votják, cseremisz pu, finn puu; • az ásványok neve: magyar kő, osztják

keu, vogul kű, zürjén ki, votják kő, cseremisz kü, mordvin kjëv, finn kive-; • a lakás, az eszközök, a fegyverek, a ruházat elnevezései: magyar ház, osztják chót, zürjén -ka, votják kua, cseremisz kudo, finn kota; • a táplálkozás szókincse: magyar lé, vogul lém, cseremisz lëm, mordvin ljomj, finn lieme-, lapp liébma (halleves); • helyzet: magyar al, osztják yl, vogul jal-, zürjén, votják ul-, cseremisz ül, mordvin al-, finn ala, lapp vuöllé-; • elemi cselekvéseket, érzékeléseket, jelenségeket jelölő igék: magyar mén, men- (megy), osztják, vogul mën-, zürjén mun-, votják myn-, cseremisz mij-, finn mene-, lapp manna-; • tulajdonságok, mennyiségek: magyar hosszú, vogul chosa, zürjén, votják kuzj, cseremisz kuzso. 100 Alapnyelvi szavaink általában rövidek, csak egy-két szótagból állnak. Nyelvünkben kb. 700-800 finnugor eredetű szó található A nyelvrokonság másik bizonyítéka, ha a rokon szavak jelentésköre

megegyezik. Ha eltérések vannak, azt a jelentésváltozások törvényeivel meg lehet magyarázni. Ilyen például a kéz vagy a három szavunk, melyek jelentése a többi finnugor nyelvben is ugyanaz, mint a magyarban. De a ház szavunkat tekintve, melynek finn megfelelője a kota, már jelentéseltérést figyelhetünk meg. A finn kota szó jelentése kunyhó, főzőház, de más rokon nyelvekben a ház szó jelenthet vadászsátrat vagy putrilakást is. A szó jelentése megőrizte egy-egy nép gazdaságtörténetének különböző emlékeit. A nyelvrokonítás fontos bizonyítéka a rokon nyelvek hasonló nyelvtani rendszere. Pl. a magyarral rokon nyelvek mind toldalékoló (agglutináló) jellegűek Az uráli nyelvekben az igei személyragok egy része és a birtokos személyjelek hangsúlyukat vesztett személyes névmásból alakultak ki. Közös sajátosságuk még az uráli nyelveknek, hogy a birtokos személyjelek kifejezik a birtokos, sőt a birtok számát is. A legtöbb

uráli nyelvben az E/1 személyű birtokost az -m toldalékkal jelölik (pl. magyar fejem; cseremisz: attam atyám; mordvin: kudom házam). A magyar határozórendszerre jellemző irányhármasság (honnan? hol? hova?) is megtalálható a rokon nyelvekben. Finnugor elemből származnak a -k többesjel, a középfok -bb jele és az igei idő- és módjelek. A mondattan, szórend körében is találhatunk egyezéseket. Ilyen például a névszói állítmány megléte a finnugor nyelvekben, valamint a jelző és a jelzett szó szórendje. A nyelvrokonság bizonyításáéit ugyan legtöbbet a nyelvtudomány tesz, de számos más tudományterület kutatási eredményei is sokat segítettek és segítenek napjainkban is. Fontosak a régészeti, a néprajzi, az antropológiai, a földrajzi helyzetet, az éghajlatot, az állat- és növényvilágot vizsgáló kutatások. Ezek a tudományos feltárások segítették az ősi népek hazájának, vándorlásainak és életmódjának a

megismerését. Nyelvrokonságunk kutatói • Nevezz meg olyan tudósokat, akik nyelvünk eredetével foglalkoztak! Nyelvünk finnugor rokonságának gondolatával egyes tudósok viszonylag korán foglalkoztak. A 18 században már német és skandináv tudósok utaltak a lapp és a magyar nyelv közötti esetleges rokonságra. Az első magyar kutató Sajnovics János volt, aki megvetette nyelvünk 101 ι rokonságának tudományos alapjait. Sajnovics nem volt nyelvész, jezsuita szerzetesként tagja volt annak az expedíciónak, amely 1769-ben Mária Terézia megbízásából Észak-Norvégia partjainál, Vardö szigetén végzett méréseket és megfigyeléseket az 1769. június 3-i napfogyatkozás kapcsán A tudósnak a mérések mellett az is a feladata volt, hogy tanulmányozza a szigeten élő lappok anyanyelvét is. Sajnovics elsőként a két nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságára figyelt fel. Majd a nyelvek szókészlettani, hangtani és alaktani

egyezéseit kutatta Sajnovics a lapp és a m agyar nyelv azonosságairól már 1770-ben könyv alakban (Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse) írt, és ezzel elindította nyelvünk eredetének tudományos kutatását is. Igaz, hogy a tudós munkáját inkább külföldön fogadták el, hazánkban értetlenül és nem kis ellenszenvvel szemlélték. Ennek ellenére Sajnovics feltételezése az orvos és természettudós Gyarmathi Sámuel személyében követőre talált. Gyarmathi az 1799-ben megjelent A magyar és a finnugor eredetű nyelvek rokonságának grammatikai bizonyítása (Affinitas linguae Hungaricae cum linguis Fennicae originis grammatice demonstrata) című munkájában a rokonságot több finnugor nyelvre, főleg a finnre és az észtre is kiterjesztette. A nyelvtani azonosságokat és az alapszókincsbeli egyezéseket állította a nyelvrokonság bizonyításának a középpontjába. Noha Gyarmathi eredményei sokban előrevitték nyelvrokonságunk

kutatását, de őt sem ismerték el saját honfitársai. Az első magyar nyelvtudós Reguly Antal volt, aki 1843-ban eljutott az obiugorokhoz, és ott rövid idő alatt igen gazdag népköltészeti kincset gyűjtött össze rokonaink dalaiból, meséiből, szertartási szövegeiből, verseiből. A finnugor nyelvrokonítás tudományos eljárását Budenz József dolgozta ki. Legfontosabb művei a Magyar-ugor összehasonlító szótár (1873-1881); Ugor alaktan (1884-1894). Őt tekintjük a finnugor nyelvészet megalapítójának Budenznak és tanítványainak (Szinnyei József, Munkácsi Bernát, Halász Ignác, Pápay József) munkássága által Magyarország lett egy időre a finnugor nyelvtudomány központja. Nyelvünk rokonítási kísérletei • Mit hallottál arról, milyen nyelvekkel rokonították még a magyart? Hosszú és nehéz út vezetett odáig, hogy nyelvünknek az uráli nyelvcsaládba történő tartozását a tudomány és a közvélemény is elfogadta. Nyelvünk

rokonítására több kísérlet történt, és történik még napjainkban is. Ezeknek a t örekvéseknek általában valamilyen nyelven kívüli mozgatórugójuk van. Így például a nyelvi egyenjogúság vagy elsőbbség, a gazdasági hatalom, a politikai érdek. 102 Az ókorban és a középkorban a tudósok a bibliai Bábel története kapcsán a héber nyelvet tekintették elsődlegesnek, bár a másik két - szintén szent nyelvhez, a göröghöz és a latinhoz is szívesen hasonlították magukat a különböző nemzetek nyelvei. Hazánkban is több olyan nyelvhasonlításról tudunk, mely a hébert tekintette a magyar nyelv rokonának. Ezt hirdette pl. a 17 s zázadban Geleji Katona István, Komáromi Csipkés György Ennek a hagyománynak több népnél az ébredő nemzeti öntudat mond ellent, és ennek következménye lesz, hogy e népek magukat ősibbnek tartják a hébernél, s vele szemben elsőbbségüket bizonyították. Így tett Táncsics Mihály, Markos Gyula

is és Horváth István történész, aki 1825-ben megjelenő könyvében a következőt írta: „Pözsög a Szentírás mindenféle magyar nevektől: Mózes, Simon, Áron. De akár Ádám, aki mint a neve is mutatja, Ádám (Tudniillik almát Évának). Vagy Babilon, ami nem más, mint Bábolna, Karthágó pedig Kard-hágó, Ilion (Trója görög neve) tulajdonképpen Ilonka-vár, és végül Stokholm is magyar eredetű, mert előzőleg Istókhalma volt." Gyakori jelenség, hogy a politika játszik szerepet a nyelvhasonlításban. A II. világháború idején az éppen esedékes széljárás határozta meg, hogy a magyar-japán, a magyar-német vagy a magyar-angol rokonságot hirdető elmélet került-e előtérbe. A 19. század utolsó harmadában folyt az úgynevezett ugor-török háború. Vámbéry Ármin nevéhez fűződik a magyar nyelv törökkel történő rokonítása. Ezt az elméletet sokan támogatták, és előnyben részesítették az akkor Budenz és Hunfalvy

által megismertetett finnugor „halzsíros atyafiakkal" szemben. Egy nemrég feltárt magyar rovásírásemlék kapcsán ismét szóba került a török-magyar nyelvrokonság gondolata. Sokan támogatták a sumer-magyar rokonítás gondolatát. A sumerok Mezopotámia őslakosai voltak. Az 1950-es években feltárt gazdag ősi kultúra igézetében kelt életre a sumerokkal való rokonításunk. A rokonságot vallók főképpen a közösnek tartott szavakkal próbálják megalapozni állításaikat. Például sumer har ordít, dörög ~ magyar harsog; sumer kul zárni ~ magyar kul-csár, kul-cs. Ezek az azonosítások azonban igen könnyen megcáfolhatók. A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, annak is a finnugor ágába tartozik. A nyelvrokonítás tudományos alapjai a s zabályos hangmegfelelések, az alapszókincs közös jellege, a rokon szavak jelentéskörének, a nyelvtani rendszernek a hasonlósága, valamint egyéb segédtudományok bizonyítékai. A finnugor

rokonság kiemelkedő kutatói: Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel, Reguly Antal, Budenz József. 1. Melyik nyelvcsaládba tartozik a magyar nyelv? Kik a közvetlen nyelvrokonaink? 2. Sorold fel a nyelvrokonítás tudományos bizonyítékait! 3. Bizonyítsd a nyelvrokonítás tudományos bizonyítékai alapján egy-egy példával, hogy nyelvünk az uráli nyelvcsalád tagja! 4. Mutasd be a kezdeti finnugor rokonságot valló kutatók munkásságát! 5. Nevezz meg néhány, nyelvünket érintő rokonítási kísérletet! 103 A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐBB KORSZAKAI . a tagolt, hajlékony emberi nyelv az emberiség legnagy szerűbb vívmánya, melyet mai változataiban a nemzedékek végeláthatatlan sorainak állandó erőfeszítése teremtett meg." (Bárczi Géza) Nyelvünk történetében a nyelvtudomány különböző korszakokat különít el. A korszakhatárok általában nem merevek, hiszen a nyelv állandó változása sem köthető pontos dátumokhoz. Azért

kapcsolódik mégis egy-egy korszak valamilyen történelmi eseményhez, hogy megkönnyítse a tájékozódást, segítse a nyelvi és a történelmi folyamatok párhuzamba állítását. A magyar nyelv fejlődésének főbb korszakai: • az ősmagyar nyelv kora (a honfoglalásig), • az ómagyar kor (a mohácsi vészig, 1526-ig), • a középmagyar kor (a felvilágosodás koráig, 1772-ig), • az újmagyar kor (napjainkig). Az ősmagyar nyelv kora az ugor nyelvközösség felbomlásától a honfoglalásig (895-96-ig) tartott. Ebből a korból nincsenek írásos emlékeink, így a nyelv akkori állapotára későbbi dokumentumokból, a rokon nyelvek történetéből lehet következtetni. Az alapnyelvi és a belső keletkezésű szavakon kívül az ősmagyar korban nagy számban gyarapodott nyelvünk jövevényszókkal. Népünk vándorlása során főleg iráni és török, illetve a honfoglalás előtt szláv nyelvű népekkel érintkezett. Tőlük nagyon sok tárgyat és fogalmat

ismert meg, és gyakran az őket megnevező szavakat is átvette. Számos változás érte hangrendszerünket is. Ebben a korban alakultak ki a magas és mély hangrendű szavak mellé a vegyes hangrendűek. Nyelvtani rendszerünk is gazdagodott az igei személyragokkal, az igei módjelekkel, a birtokos személyjelekkel, a középfok jelével, a t árgyraggal és több viszonyraggal. A mondatok szerkezete bonyolultabbá vált. Kialakultak a mellékmondatok főbb típusai. 104 Az ómagyar kor a honfoglalástól a mohácsi csatáig (1526-ig) tartott. A magyar nép letelepedése a Kárpát-medencében jelentős változást hozott népünk társadalmi, gazdasági életében. Megjelent a latin betűs írásbeliség, amelynek köszönhetően ebből a korból már vannak írásos emlékeink. Gyarapodik a szókincs főleg szláv (pl berkenye, luc, kereszt, pap, szent), latin (pl. apostol, legenda, advent) és a polgárosodásról tudósító német eredetű (pl. polgár, soltész, cégér)

szavakkal Ebben a korban is több változás történt hang- és toldalékrendszerünkben, változott a mondat szerkezete is. Az ómagyar kor második felét a kódexek korának is nevezik, mert a korszak irodalmát a kódexirodalom, a kézzel írott könyvek jellemezték. A kései ómagyar kor nyelvi anyagában az egyházi eredetű vallásos emlékek mellett már a világi jellegű magyar szövegek is megtalálhatók. Nyelvünk ekkor még alapvetően területi változatokban, nyelvjárásokban élt. Társalgásban a beszélők egymás között - nemtől, rangtól és életkortól függetlenül - az általános tegezést használták. A középmagyar kor a mohácsi csatavesztéstől (1526) a felvilágosodás koráig (1772) tartott. A korszak történelme - a három részre szakadt ország élete, a török hódoltság, a tizenöt éves háború, a Rákóczi-szabadságharc - hatott a nyelv változására is. Segítette a nyelv fejlődését a reformáció és a könyvnyomtatás Magyar

nyelven és a nyomtatott művek terjedésével bontakozott ki a hitvitázó irodalom. Elkészültek az első részleges Biblia-fordítások, 1590-ben született meg Károli Gáspár első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítása. Terjedt a magyar nyelvű írásbeliség, és ez hatott a hivatalos iratokra is. Egyre gyakoribbak lettek a terjedelmes emlékiratok, a n aplók, az úti feljegyzések. De e korszakban még mindig a latin nyelvet használták a hivatalokban, és ez volt a férfiak társalgási nyelve is. Ugyanakkor ekkortájt már megfigyelhető a magyarnyelvűség erősödése. Ε korszak jelentős eseménye nyelvtörténeti szempontból, hogy elkezdődött a magyar nyelv egységesülése. Ezt segítették a megjelenő hazai nyelvtanok és szótárak Ebben a korban is végbementek - bár a korábbiaknál kisebb mértékű - hangtani, nyelvtani és szókészlettani változások. Kialakult a magázó forma A kor jelentős műve Sajnovics János Demonstratio. című munkája,

amely 1770-ben először mutatta be a magyar nyelv finnugor rokonságát. Az újmagyar kor 1772-től napjainkig tartó korszaka több fontos szakaszra osztható. A nyelv fejlődésére nagy hatással volt a felvilágosodás, a nyelvújítás és a reformkor. Sokat gazdagodott és megújult a szókincs Elkezdődtek a nyelvművelő mozgalmak. Megteremtődött a magyar nyelvi egység és a magyar irodalmi nyelv Sok új magyar nyelvű nyelvtan, szótár jelent meg. Kialakult a helyesírás normarendszere, és 1832105 ben megjelent az első magyar helyesírási szabályzat, mely Vörösmarty Mihály irányításával készült. A nyelvért folytatott harc fontos eredménye, hogy az 1844-es országgyűlés államnyelvvé nyilvánította a magyar nyelvet. Elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány. A Jordánszky-kódex (1516-1519) A magyar nyelv fejlődésének főbb nyelvtörténeti korszakai: az ősmagyar nyelv kora, az ómagyar kor, a

középmagyar kor és az új-magyar kor. 1.Sorold fel a magyar nyelv fejlődésére jellemző nyelvtörténeti korszakokat! 2.Mutasd be az egyes nyelvtörténeti korszakokat röviden, a megismert főbb jellemzők alapján! 3.Idézd fel, amit korábban a nyelvművelő fejezetben a nyelvújításról tanultál! Foglald össze egy vázlat segítségével! 106 A NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOKFORRÁSAI „Kis forrásból eredő folyó a nyelvünk, táltosok és hittérítők, a Don mellől jött harcos keleti fejedelmek és furulyázó pásztornépek szavaiból keletkezett." (Krúdy Gyula) Biztosan elgondolkoztál már azon, milyen forrásokból ismerhetjük meg anyanyelvünk múltját. Többféle fogódzójuk van a nyelv történetét kutató szakembereknek. A legrégibb korokról a rokon nyelvek tanulmányozásával szerezhetünk ismereteket. Tanulságosak a különféle nyelveket vizsgáló, összehasonlító nyelvészeti kutatások is. De a kutatók számára a legfontosabb és a

legbiztosabb források azok az írásos nyelvemlékek, amelyek a r égmúltból maradtak ránk. Ezeket a nyelvtörténeti forrásokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, de elkülöníthetjük őket abból a szempontból is, hogy milyen nyelvi anyagot őriznek. A nyelvemléktípusok: • szórványemlékek, • glosszák, szójegyzékek, szótárak, • kéziratos szövegemlékek, • nyomtatott szövegemlékek. A szórványemlékek azok az írott források, amelyek idegen nyelven íródtak, s a szövegben magyar szavak csak elszórtan jelennek meg. Az idegen nyelvű szövegben szereplő magyar szavak többsége valamilyen tulajdonnév (földrajzi vagy személynév), amelyet nem tudtak idegen nyelvre lefordítani. A legjelentősebb szórványemlék a 950 körül keletkezett Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnak fia okulására írt, görög nyelvű írása, mely A birodalom kormányzásáról címet viseli. A görög mű gazdag

magyar tulajdonnevekben Megtalálhatók benne a fővezérek (Álmos, Árpád, Levedi, Üllő, Tas), a törzsek (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) és az egyes földrajzi helyek (Etelköz, Tisza, Maros, Levédia) neve. A szövegben néhány tisztséget jelölő főnevet is olvashatunk (gyula, vajda). A veszprémvölgyi apácák adománylevelében - mely Szent István korában keletkezett - a görög és a későbbi latin nyelvű változatban dunántúli magyar helynevek találhatók. 107 1055-ből származik A tihanyi apátság alapítólevele, ebben nemcsak tulajdonnevek maradtak fenn, hanem magyar köznevek, sőt egy mondattöredék is: feheruuaru rea meneh hodu ut u rea [= Fehérvárra menő hadútra]. Az alapítólevél nemcsak a hangtani és az alaktani, hanem a szószerkezettani kutatások forrásanyaga is. A tihanyi apátság alapítólevelének pecsétje és aláírásai 108 A szórványemlékek közé tartozik az Anonymus által 1200 kör ül

írt Gesta Hungarorum. Anonymus, aki feltehetően III Béla király jegyzője lehetett, korának divatos regényes gesztájában a m agyar királyok és nemesek származását kívánta megírni. A regényes mű adatai ugyan nem hitelesek, de számos szórványnyelvi emléket tartalmaz. Gazdag személynevekben, és több helynevet is találunk benne (pl.: saruuar [sárvár], satmar [szatmár], matra [mátra]) A glossza nem szerves része a szövegnek, hanem a szövegek megértését segítő lapszéli vagy a sorok közé beírt jegyzet. A glossza a latin szöveg olvasóját segítette az egyes szavak, szókapcsolatok megértésében. Legjelentősebb fennmaradt glosszáink: a Marosvásárhelyi, a Szal-kai-glosszák és a 1 5. századi latin prédikációsgyűjtemény, a Sermones Dominicales glosszái. Az ómagyar korban a szótárak helyett fogalomkörök szerint csoportosított szójegyzékeket használtak. Ezek a szójegyzékek latin nyelvűek voltak, s a latin szavak fölé

jegyezték be a magyar jelentést. Két fontos szójegyzékünk az 1395 körül keletkezett Besztercei, valamint az 1405 körül készült Schlágli- (ejtsd: slégli) szójegyzék. A szövegemlékek olyan nyelvemlékek, amelyek már összefüggő, magyarul írt szövegek. Ezek a szövegek hosszabbak vagy rövidebbek lehetnek, kézírásosak vagy nyomtatottak, illetve egyházi vagy világi témájúak. A magyar és egyben az összes finnugor nyelv első szövegemléke a Halotti beszéd, amely a latin nyelvű Praykódexben úgynevezett magyar vendégszövegként maradt fenn. A 12 század végén íródott mű egy temetési beszéd, mely két részből áll: egy 26 soros beszédből és egy 6 soros könyörgésből. A legkorábbi magyar versünk a 13. század közepe táján keletkezett Ómagyar Mária-siralom. A vers a Leuveni-kódexben (ejtsd: lőveni) maradt fenn Az Ómagyar Mária-siralmat feltehetően prédikáció előtt az áhítat felkeltésére mondogathatták vagy

énekelhették. Újabb kutatások szerint a vers nem egyetlen latin mintára vezethető vissza, hanem feltehetően a szerző a verset több latin Mária-siralom részleteiből állította össze. A Königsbergi töredék és szalagjai valószínűleg a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom között keletkezett. Ez a mű terjedelmében nagy lehetett, de mint a középkorban oly gyakran, ezt a művet is felszabdalták, és egy latin kódex elé tették védőlapnak, illetve a könyv gerincét erősítették meg vele. Így ez a nyelvemlékünk hiányosan, töredékeiben maradt csak fenn. A 13. század második felében keletkezett a három részre tagolt, rím-szerűen összecsengő prédikációvázlat, a Gyulafehérvári sorok. A kódexek nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások. A kódexek jelen109 tős részét az az igény hozta létre, hogy az egyház hivatalos nyelvét, a latint kevésbé értőknek anyanyelvükön szóljanak az imádságok, a példázatok, a

bibliai részletek, a legendák. A kódexek kisebb része a 15 században, nagyobb részük a 16 század első harmadában keletkezett. Legjelentősebb kódexeink közül az első a Szent Ferenc életét elbeszélő Jókai-kódex. A kódex eredetije a 14 század második felében született, a másolat a 15. század közepéről való Szintén 15 századi a világi papoktól származó első magyar Biblia-fordítás, a Huszita Biblia, melyet három kódexben találtak meg. Az Ószövetség egyes részeit a Bécsi kódex, az evangéliumokat a Müncheni, míg a zsoltárokat az Apor-kódex őrizte meg. A 15. század második felének legdíszesebb kódexe a Festeticskódex, mely Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készült imádságos könyv. A 16. század számos kódexe közül kiemelkedik a Ráskay Lea domonkos apáca által 1510-ben másolt Margitlegenda. A kódex IV Béla király leányának, Margitnak az életét és a vele kapcsolatos csodás eseményeket írja le.

Legterjedelmesebb kódexünk az 1527 körül készült Érdy-kódex. A tudatos szerkesztésű mű az egyházi év ünnepeire szóló prédikációkat és a szentek legendáit gyűjti össze. A korai nyomtatványok közül érdemes kiemelnünk Sylvester János Új Sylvester János Új Testamentumát (1541) és Károli Gáspár Szent Testamentumának Bibliáját (1590, Vizsoly). í l j Az egyházi tárgyú nyelvemlékeink mellett világi tárgyú szövegek is fennmaradtak. Közülük legkorábbi az eredetiben megmaradt 150 soros históriás ének, a Szabács viadala. Az ének Mátyás király egyik dicsőséges haditettét meséli el. Összesen két sorból áll a Soproni virágének, mely a 15. század végéről származik, és a magyar nyelvű szerelmi líra első emléke. Wyrag th[u]dyad, theuled el kel mennem, Es the yrethed kel gyazba ewlteznem. у = [i, í] ew, eu = [ö, ő] 110 Nyelvészeti szempontból jelentős források még a korabeli kelengyelajstromok, a nyugták, a

bírói ítéletek és a magánlevelek. A nyelvtörténeti kutatások forrásai Nyelvemléktípus Szórvány emlékek Glosszák Szójegyzékek Szövegemlékek, kódexek Nyelvemlék Jellemző nyelvi adat 950 k. Bíborbanszületett Konstantin: tulajdonnevek A birodalom kormányzásáról (földrajzi 1018 U./1109 A veszprémvölgyi apácák és személynevek, adománylevele mondattöredék) 10SS A tihanyi apátság alapítólevele 1200 k. Anonymus: Gesta Hungarorum 1410 k. Marosvásárhelyi glosszák lapszéli vagy 1490 Szalkai-glosszák sorközi jegyzetek 15. sz Sermones Dominicales 1395 k. Besztercei magyar szavak szójegyzék 1405 k. Schlágli szójegyzék 1195 e. Halotti beszéd összefüggő, kézzel 1200 k. Königsbergi töredék és írt vagy nyomtatott szalagjai anyanyelvi szöveg 13. sz közepe Ómagyar Mária-siralom 13. sz második fele Gyulafehérvári sorok 1372 u. Jókai-kódex A Huszita Bibliát őrzi 1416 u. Bécsi kódex, Müncheni kódex, Apor-kódex 1494 e Festetics

kódex 1541 Sylvester János: Új Testamentum 1590 Vizsoly: Károli Gáspár: Szent Biblia Szabács viadala 15. század vége Soproni virágének 1. Sorold fel a nyelvemléktípusokat! 2. Jellemezd a szórványemlékeket! 3. Mit nevezünk glosszának és szójegyzéknek? 4. Mutasd be a legfontosabb szövegemlékeinket! 5. Mi a témájuk a kódexeknek? Készülj fel egy kódex részletes bemutatására! 111 AHANGRENDSZERVÁLTOZÁSA . zengő nyelvünket tündérek szőtték, nagysza kállú táltosok énekelték, kobzosok pengették, Tisza selyem-vize susogta, Kárpát mennydörög te, tatár-török nem bírta, magyar költő kis mécsvilágánál imádkozva idézgette, mint az aranyvarázsló az ő szellemeit." (Krúdy Gyula) Az önállóvá vált magyarság hangrendszere az eredeti (kikövetkeztetett) alapnyelvi hangállományhoz képest jelentős változáson ment keresztül. A különböző korszakokban más és más hangtani változásokat követhetünk nyomon. Mai

hangrendszerünk hosszú folyamat eredményeképpen az ómagyar kor végén és a középmagyar kor elején alakult ki. Az ősmagyar korban meglevő magánhangzók feltehetően megvoltak már a finnugor alapnyelvben is. Ezeket a magánhangzókat az alábbi táblázat mutatja be Mélymagánhangzók Felső nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású ajakkerekítéses ajakréses u i Magasmagánhangzók ajakkerekítéses ü ajakréses i o ë a e Megfigyelhetjük, hogy az ősmagyar korban a mainál még kevesebb magánhangzónk volt. De találunk olyan magánhangzókat is, amelyeket ma már nem ismerünk (mély i), illetve csak az egyes nyelvjárásokban fordulnak elő (ë). A mély i hang emlékét ma már csak azok az i vagy í hangot tartalmazó szavaink őrzik, amelyek mai magas hangrendjük ellenére is mély végződést kapnak (pl. kín: kínos, kínban; híd: hidak, hídról; sír: sírra, sírja; szív: szívtak, szívós). A zárt ë hangot még ma is

több nyelvjárásban ismerik és ejtik. A táblázat szemlélteti, hogy ekkor még nem voltak hosszú magánhangzóink. 112 Voltak azonban a nyelvben kettőshangzók (diftongusok), pl. az ei, ezek egyetlen szótagot alkottak a szóban. A kettőshangzókat is megőrizték egyes nyelvjárásokban (pl. jup, föüd, kiëk) A kettőshangzók az ómagyar korban már véglegesen egyszerűsödtek, és hosszú é, í, illetve á hanggá váltak. Az ősmagyar korszakban számos alapnyelvi örökségünk tovább él, de több változás is történik. Ilyen a szóvégi magánhangzók története A finnugor alapnyelvben a szavak magánhangzóra végződtek. Ezek a tővégi magánhangzók az ősmagyar kor végére zárt magánhangzókká váltak (i, ü, i, u), majd a honfoglalás körüli időben elkezdődött a teljes elnémulásuk, lekopásuk. A tővégi magánhangzók eltűnése az ómagyar korban fejeződött be. A tővéghangzók az ősi toldalékok előtt azonban megőrződtek (pl.

keze-t; háza-s) A tővéghangzók lekopása gyakran hatott a tőbelseji magánhangzókra is. Az időtartam csökkenésének kiegyenlítésére a tőben levő magánhangzó (több szótagú szó esetében az utolsó szótag magánhangzója) megnyúlt. Ezt a hangtani változást pótlónyúlásnak nevezzük (pl utu > út; varu > vár; kezi > kéz). A magánhangzó-harmónia is finnugor alapnyelvi sajátosság volt. Ez azt jelenti, hogy a szavak vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzót tartalmaznak. Ez az ősmagyar kor végéig nem változott. A toldalékok is követték a m agánhangzóharmóniát Ez a hangtörvény az illeszkedés, amelyet már hangtani tanulmányaidból ismersz. A magánhangzó-harmónia az ősmagyar kor végéig fennállt De a korszak végén a kettőshangzók egyszerűsödése és a mély i magassá válása következtében létrejöttek a vegyes hangrendű szavak (pl. nyíl, nyilak) Az ómagyar korban a magánhangzók száma növekedett. A

kettőshangzók egyszerűsödésének köszönhető, hogy kifejlődtek a hosszú í, é, ő, ű és ó,á hangok. Az ő,ű és ó már az ómagyar korban kialakult a kettőshangzókból. Jellemző hangváltozási tendencia az ómagyar korban a hangok nyíltabbá válása (pl. pukul > pokol). Így jött létre az ü, ű hang nyíltabb változataként az ö, ő Ennek a változásnak az emlékét még ma is őrzik szavaink (pl. türül ~ töröl) A finnugor kortól tart az a változás, hogyha egy több szótagból álló szóban két magánhangzóra végződő szótag követte egymást, akkor a második szótag magánhangzója kiesett (pl. uruszág > ország; várotok > vártok) Ha a szóalakban három ilyen szótag is volt, akkor először a harmadik szótagnál esett ki a magánhangzó (pl. berekenye > bereknye > berkenye) Ezt a jelenséget kétnyíltszótagos tendenciának nevezzük. A mai magánhangzórendszerünk az ómagyar kor végére már teljesen kialakult. A

mássalhangzók fejlődése, változása is hosszú folyamat volt. Az alapnyelvi mássalhangzóinkra is csak a rokon nyelvi adatok összeha113 sonlításából, a szabályos eltérések megfigyeléséből tudnak a gyelvé-szek következtetni. Így valószínűleg az ősmagyar kor elején a következő mássalhangzók fordultak elő nyelvünkben: MÁSSALHANGZÓK A képzés helye szerint SzájpadlásAjakhangok Foghangok hangok Zön- Zön- Zön- Zön- Zöngétlen gés gés gétlen gés xxx Zárxx hangok Orrhangok Réshangok Zár-rés hangok Pergő hang Ρ t m η w δ, l Gégehang Zön- Zön- Zöngétlen gés gétlen k ny, η sz.s, sz cs, cs j, ly r • Hasonlítsd össze ezt a táblázatot a mai mássalhangzó-táblázattal! Figyeld meg, mikor alakulnak ki a ma is ejtett mássalhangzók! A mássalhangzók közül sok mai hangunk még hiányzott ekkor (pl. d, f, z, dz, zs, gy, ty, g, h), illetve több olyan hangot is találunk a táblázatban, amelyek a m ai nyelvünkben

már nem szerepelnek. Vegyük szemügyre ezeket a hangokat! A w hang képzése hasonló a b hangéhoz, csak a hang ejtésekor a két ajak között rés támad. Nagyon hasonlít az angol w (well, where) vagy a spanyol v, b hangok ejtéséhez. A δ zöngés réshang ejtését szintén az angol kiejtéssel érzékeltethetjük, ugyanis úgy képezzük, mint az angol th-x (pl. thank, the) Az orrhang η ejtését jól szemléltethetjük olyan szavak kimondásával, amelyekben az n-t g hang követi (pl. ing, láng, lenge, hang) Az sz és a cs hangokat lágyabban kell ejteni, mint az sz és a cs hangot, úgy, mintha a j hangot is akarnánk egyszerre ejteni. Az ly betűként még ma is megtalálható hangrendszerünkben, de ejtése azonos a j fonémával. Ezt a hangot az előző két hanghoz hasonlóan jésítetten kell ejteni. Az ly egészen az ú jmagyar korig önálló fonéma volt, mely az l és a j együttes ejtéséhez hasonlítható a legjobban. (Egyes nyelvjárások, pl a palóc, ma is

őrzik) Az alapnyelvi mássalhangzók rendszere már az ősmagyar korban lényeges átalakuláson ment át. Ez a változás az ómagyar korban tovább 114 folytatódott. Egyes hangok eltűntek, mások -jóval nagyobb számban -keletkeztek A honfoglalás korának mássalhangzórendszere már sok tekintetben hasonlít a napjainkéhoz. A mássalhangzók között az ly mint önálló fonéma még az ómagyar korban megvolt. A szájpadlás közepén képzett ch hangot egyes szavak ejtésében ma is őrizzük (pl. pech, mechanika, technika), de ez a hang ma már nem önálló fonéma. A korai ómagyar kor elején mint önálló fonéma hiányzott hangrendszerünkből a c, a zs, a dz, a ν és a dzs mássalhangzó. Közülük a c, a zs és a dzs hangokat idegen eredetű jövevényszók honosították meg. Ez a dzs hang nincs összefüggésben az ómagyar kor elején, a honfoglalás táján még meglévő dzs (j-sen ejtett dzs) hangunkkal, melyet az ómagyar kor végére végleg kiszorít

a gy változat. A mai nyelvünkből ismert dzs fonéma a 16. s zázadban az oszmán-török jövevényszók bekerülésével (pl findzsa, szandzsák) honosodott meg A ν fonéma létrejötte belső magyar hangfejlődés eredménye. Túlnyomórészt a szókezdő, illetve szótagkezdő и·-ből jött létre (pl. víz, virág) A dz hang keletkezése is belső fejlemény. Többnyire a hangzóközi r-ből alakultak (pl mazzag > madzag; bozza > bodza). Ez a f olyamat szinte napjainkban is tart. Bizonyítja ezt több szóalak egymás melletti megléte is (pl vakarózik ~ vakaródzik; dörgölőzik ~ dörgölődzik, lopózik ~ lopódzik). Mássalhangzóink nemcsak minőségi, de mennyiségi változásokon is keresztülmentek. Így alakult ki például a múlt idő kettőzött tt-je, mely először csak két magánhangzó között nyúlt meg, majd magánhangzó után a szó végén is. Az ősmagyar korban csak rövid magánhangzóink és kettőshangzóink voltak. Az ősmagyar és

ómagyar kori legfontosabb magánhangzó-változások: a tővégi magánhangzók eltűnése, a pótlónyúlás, az illeszkedés törvényének érvényesülése, a hosszú magánhangzók létrejötte, a kétnyíltszótagos tendencia. Az ősmagyar kor elején sok mai mássalhangzónk hiányzott még: a b, d,f, z, dz, zs, gy, ty, g, h; és ma már nem ismerjük a következő hangokat: w, δ, η, sz és a cs, ly. A hiányzó mássalhangzók nagy része az ómagyar kor végére kialakult, kivétel a dzs hang, mely csak a 16. században került nyelvünkbe 1.Jellemezd az ősmagyar kor magánhangzókészletét! 2.Magyarázd meg a tővégi magánhangzók eltűnésének folyamatát! 3.Mi a pótlónyúlás? 4.Mutasd be példákkal a kétnyíltszótagos tendencia lényegét! 5.Milyen, ma már ismeretlen mássalhangzók voltak nyelvünkben az ősmagyar korban? 6.Mikor és hogyan alakult ki a dzs hang? 115 NYELVTANI RENDSZERÜNK KIALAKULÁSA, VÁLTOZÁSA Csak a holt nyelv nem változik."

(Raffai Sarolta) Nyelvtani rendszerünk is igen nagy változáson ment keresztül a magyar nyelv külön életében. Nyelvünk mai szabályrendszerének jelentős része 1500-2000 év alatt, az uráli együttélés végétől a honfoglalásig terjedő időszakban alakult ki. Az ebben az időben történt változásokat - nyelvemlékek hiányában - igen nehéz pontosan meghatározni. Nyelvünk alapjaiban megtartotta finnugor jellegét, de több ponton a rokon nyelvek rendszerétől eltérően fejlődött. Ezt a fejlődést főleg két irányban figyelhetjük meg. Az egyik fejlődési irány, hogy a grammatikai eszközök (a toldalékok és a viszonyszók) újabb csoportjai jöttek létre, illetve a meglevő csoportok eszközei bővültek. A fejlődés másik fő irányvonala, hogy a jelöletlen mondatbeli kapcsolatok fokozottan jelöltté váltak (pl. a tárgy eredetileg ragtalan volt, a birtokviszonyt sem jelölték korábban). Az igeragozás rendszere Mai igeragozási

rendszerünkhöz hosszú út vezetett. Számos gazdagodást és szegényedést figyelhetünk meg igeragozási rendszerünk történetében. Ősi eredetűek az ige különböző (kijelentő, felszólító, feltételes) módú alakjai. Az időjelek közül csupán a múlt idő egyik formája (nézé, kezdé) származik a finnugor korból, a többi időjel később alakult ki. Az igei személyragok többsége személyes névmásból az elő- és az ősmagyar korban jött létre. A lát + m én > látom; lát + te > látod, a többes számban ezekhez a ragokhoz járult a -k többesjel: látun + -k; látto + -k. Igeragozási rendszerünk az ómagyar korban sokat bővült, gazdagodott. Ε korszakban legalább négyféle múlt időt használtak. 116 • Elbeszélő múlt (nézé, várá), mely időviszonyítás nélküli múlt. Az ősmagyar korban ez volt az általános múlt idő. • Befejezett múlt (nézett, várt), a jelenre már befejeződött cselekvést, történést

fejezett ki. • Régmúlt (várt vala, várt volt), amely egy másik múlt időhöz viszonyítva régebben történt, befejezett cselekvésre, állapotra utalt. • Folyamatos múlt (néz vala, vár vala), a múltban folyamatosan tartó, befejezetlen cselekvés, állapot kifejezésére használták. A múlt idők használata a középmagyar korban kezdett egyszerűsödni, s a leggyakrabban használt befejezett múlt (-tl-tt) vált általánossá. A jövő idő kifejezésére jelen időt használtak. Később, az ómagyar korban kialakul a fog és a kezd segédigékkel kifejezett összetett jövő idő, valamint egy md > -nd jeles jövő idő is (látand látni fog). Az új-magyar korban egy átmeneti divathullám után ez az alak is elfelejtődött. Ezt a jövőidő-jelet őrzi a beálló történésű melléknévi igenév -andó / -endő képzője. Napjainkban a jövő idő kifejezésében szegényedést tapasztalunk, hiszen ma ezt az igeidőt legtöbbször a jelen idejű

igealakkal fejezzük ki. Már az ómagyar korban kettévált a tárgyas és az alanyi igeragozás (újabb nevén a határozott és az általános ragozás). Igeragozási rendszerünk egyszerűsödött, a középmagyar korban elkezdődött az ikes igék ragozási rendszerének a szegényedése. A 17. században már alig használták a feltételes mód jelen idő, többes szám 1. személyben a tárgyas ragozást jelölő igealakot (látnók, kérnők) Ma mind a k ét ragozás (alanyi/általános és tárgyas/határozott) kifejezésére ugyanaz az alak szolgál (látnánk valamit, azt). Az újmagyar korban szinte teljesen kiszorult a szenvedő igék használata (a ház el-adatik). A névszók jelei és ragjai A névszók toldalékai közül több ősi eredetű már az alapnyelvben megvolt. Ilyen ősi örökség a főnév többes számának a jele (-k). Alapnyelvi a birtokos személyjelek kialakulása, mely hasonlít az igei személyragok létrejöttéhez. Az uráli alapnyelvben

kifejlődött a melléknév középfokának a j ele (-bb). Néhány határozórag (-n, -t) is megvolt már e korban. Ezek a ragok feltehetően önálló szavakból jöttek létre, és helyhatározói viszonyt jelölve alkalmassá váltak az irányhármasság kifejezésére. Ezekből az egyelemű ragokból sok alakváltozat fejlődött ki. Az ómagyar korban jelentősen fejlődött és bővült névszóink toldalékrendszere. Terjedt a tárgyrag és a birtoktöbbesítő jel használata. Egyre több rag keletkezett névutóból is. Például bele > -bal-be; a reá névutóból a -ra/-re vagy a belől > -ból/ből Természetesen a raggá válás folyamata nem érintett minden névutót, így nem lett rag pl. az alá, fölé, elé, közé névutókból 117 A viszonyszók gazdagodása Az ősi finnugor eredetű viszonyító eszközök mellé (pl. a tagadószók mellé) nyelvünk külön életében újabbak születtek. Igekötőink nagy része a magyar nyelv külön életében

alakult ki. A 16-17 században már számos példát találunk erre (Pl megszilárdul a v égleges alakja a meg, be, le, ki, által, alá, össze, vissza, körül igekötőknek.) Számuk egyre nő, s a meglévő igekötők egyre több igéhez kapcsolhatók. Szaporodásuk összefüggött az igemódok és az időjelek szegényedésével. Kialakultak az ómagyar korban a névelők. Először a mutató névmásból a határozott névelő (az árok), majd kicsit később a 14. században a határozatlan névelő, mely tulajdonképpen egy nyomatékát vesztett határozott számnév (egy árok). Egyre több névutó született (pl. szemben, múlva, folytán), és a meglevők jelentése megváltozott, módosult (pl. elvontabb viszonyt is ki tudtak fejezni: védelem alatt). Gyarapodott nyelvünk kötőszókkal is (szintén, részint). Jelentős volt a vonatkozó névmások létrejötte, s kötőszói szerepben való megjelenésük (pl. megjött az, aki.) A mondatszerkesztés változásában is

gazdagodás történt. Az ősi egyszerű mondatok először mellérendelő szerkezetté kapcsolódtak össze, majd ezután alakultak ki az alárendelő összetett mondatok, illetve a többszörös alá- és mellérendelések. Nyelvtani rendszerünk fejlődését két irányban figyelhetjük meg. Újfajta grammatikai eszközök: toldalékok (az igei jelek és az igei személyragok; a névszók jelei, ragjai) és a viszonyszók újabb csoportjai jöttek létre. A jelöletlen mondatbeli kapcsolatok fokozottan jelöltté váltak. Kialakultak az összetett mondatok 1.Milyen fő irányban változott nyelvtani rendszerünk? 2.Mutasd be az igeragozási rendszer kialakulását! 3.Mely névszójelek tekinthetők ősi eredetűeknek? 4.Milyen szófajból fejlődött ki sok ragunk? 5.Sorold fel, milyen viszonyszók keletkeztek nyelvünk külön életében! 6.Hogyan váltak többszörösen összetett mondatokká az ősi egyszerű mondatok? Szemléltesd példákkal! 118 ΑMAGYAR HELYESÍRÁS

TÖRTÉNETE „A magyar helyesírás története talán valamennyi más latin betűs helyesírásénál színesebb és változatosabb." (Kniezsa István) • Olvasd el a 16. századi szöveget! Hasonlítsd össze a szavak írásmódját a mai helyesírással! Heltai Gáspár (1510?-1574?) IIΙ. fabulájának eredeti szövege A Szent István korától formálódó magyar helyesírás történetében három korszakot különítünk el. 119 A magyar helyesírás korszakai: I. A középkori rendszerek kora (a 11 századtól az 1530-as évekig, a könyvnyomtatás koráig). П Az újkori rendszerek kora (az 1530-as évektől 1832-ig, az első helyesírási szabályzat megjelenéséig). Ш A legújabb kori helyesírás (1832-től napjainkig). A középkori magyar nyelvemlékekben a szövegek hangjelölése gyakran különbözik egymástól, sőt még egy kéziraton belül is eltérhet. A Halotti beszédben pl. (a 12 század végén) ugyanazt a hangot y-nal és i-vel is jelölték

(feleym, neki) A középkorban a kiejtés erősen ingadozott, és a magyar nyelv hangjait nem lehetett tökéletesen jelölni a latin ábécé betűivel. A helyesírás tehát kezdetben azt az írásmódot jelentette, ahogyan a beszéd hangjait írásban lejegyezték. A helyesírás történetének első korszakában meghatározó szerepet töltött be a királyi kancellária helyesírása. Mivel az oklevelek írásához egyre tökéletesebb megoldást kerestek, egységes írásgyakorlatot igyekeztek kialakítani. A Husz Jánosról elnevezett Huszita Biblia magyar fordítói egy újszerű hangjelölést vezettek be: a huszita vagy más néven mellékjeles helyesírást alkalmazták a kódexekben. A 16. s zázad végén egyre fontosabbá vált a magyar helyesírás ügye A középkorban még különféle helyesírási rendszerek éltek egymás mellett, és keveredtek egymással. A különböző kézírásos könyvek helyesírása még mindig sokban eltért egymástól. Az újkorban a

könyvnyomtatás elterjedése miatt megnőtt az igény a minél egységesebb hangjelölés iránt. A helyesírás vallási felekezetek szerint is eltért, kétféle írásgyakorlat alakult ki a magyar írók és nyomdászok helyesírásában: a protestáns és a katolikus helyesírás. A protestáns helyesírást mindenekelőtt a Károli Gáspár fordította Vizsolyi Biblia (1590) és Szenczi Molnár Albert Zsoltároskönyve (1607) terjesztette. Szabályait Dévai Bíró Mátyás Orthographiája (helyesírástana) és Szenczi Molnár nyelvtana (1610) foglalta össze. A protestáns szerzők műveikben ennek a helyesírásnak az elveihez ragaszkodtak. A protestáns helyesírás választotta külön pl. a z és az sz, valamint az s és a zs hangok jelölését. Állandósította a ty, gy, ny, ly jelölésmódját, és véglegesítette a hosszú magánhangzóknak a mai módon való jelölését. A katolikus helyesírás Káldi György és Pázmány Péter írásgyakorlatában bontakozott

ki. A katolikus és a protestáns helyesírás között nem voltak lényeges eltérések, csak egyes hangokat jelöltek más-más módon. Így pl a protestáns helyesírás a c-t tz-vel, a cs-t ts-vel jelölte, míg a katolikus helyesírás а с jelölésére a cz-t, a cs lejegyzésére pedig a ch-t használta. A kétféle helyesírás eltérő betűjelei maradtak fenn a hagyományos helyesírású magyar családnevekben. (Rátz, Madách) 120 А 17. századig a magyar írásgyakorlatban inkább a kiejtésnek megfelelő helyesírás volt a gyakoribb, csak ritkán fordult elő a szóelemek feltüntetése. A magyar helyesírás legfőbb elve a kiejtés szerinti írásmód volt, az újkorban kezdett erősebben érvényesülni a szóelemző írásmód. Emiatt tört ki az ypszilonista-jottista háború Verseghy Ferenc, az ypszilonisták vezére a szavak kiejtett alakjainak a leírásához ragaszkodott, és az aggya, láttya, nénnye írásmódot használta. A jottisták vezéralakja,

Révai Miklós viszont a szóelemzés híveként az adja, látja, nénje írásmódot követelte. A vita a jottisták győzelmével végződött, mivel az írók többsége - élükön Kazinczy Ferenccel - Révai Miklós felfogását fogadta el. A felvilágosodás korában megszűnt a magyar helyesírás vallási alapú megosztottsága. A magyar helyesírás történetének legújabb korszaka a letisztulás, a megállapodás időszaka. 1830-ban megalakult a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje. Vörösmarty Mihály közreműködésével készítették elő az első hivatalos helyesírási szabályzatot, amely már az egész nemzetnek szólt. 1832-ben jelent meg a Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai című nagy jelentőségű kiadványuk. A Magyar Tudományos Akadémia 1832-től napjainkig tíz alkalommal dolgozta át a helyesírási szabályzatot. 1954-től 1984-ig volt érvényben a szabályzat 10. kiadása 1984-ben jelent meg az

Akadémiai Kiadó gondozásában a most is érvényben levő A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása Ezt a helyesírási szabályzatot a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottsága készítette elő és dolgozta ki Fábián Pál vezetésével. A helyesírási szabályzat megjelenését 1988-ban követte a Helyesírási kéziszótár, majd 1999-ben ennek példaanyagában korszerűsített változata, a Magyar helyesírási szótár. A magyar helyesírás gondozásának fontos állomásai a szakmák szókincsét feldolgozó szaknyelvi helyesírási szótárak. A legújabb kori magyar helyesírás történetének fontos állomásai: az első helyesírási szabályzat (1832) és az ezt követő újabb kiadások, a 11. kiadás (1984), valamint a helyesírási szótárak megjelenése. 1.Nevezd meg a magyar helyesírás történetének főbb korszakait! 2.Jellemezd a középkori magyar helyesírást! 3.Kik és miért harcoltak az ypszilonista-jottista háborúban? 4.Milyen

fontos eseményei vannak a legújabb kori magyar helyesírás történetének? 121 SZÓKINCSÜNKBŐVÜLÉSE „Csak azt az első pillanatot hadd álmodjam meg újra, mikor szóra a szó úgy csapódott, mint mozdulatra mozdulat." (Dalos György) • Idézd fel, amit a szóalkotás módjairól tanultál! Milyen módon gyarapodhat egy nyelv szókészlete? Egy nyelv szókincsének gyarapodása sokféle módon mehet végbe. Korábbi tanulmányaid során már számos szóalkotási formát megismertél. Most azokat, a szókincs bővülését szolgáló módokat mutatjuk be, amelyek az egyes nyelvtörténeti korszakokban a legjellemzőbbek voltak. Nyelvünkben kb. 700-800 lehet azoknak a szavaknak a száma, amelyek a finnugor-ugor korból származnak, vagyis az ősi szókészlet elemei. Ezeknek a szavaknak a n agy része kezdetleges tárgyfogalmakra, tulajdonságokra, cselekvésekre utal. Alapnyelvi szavak: • igék: él, hal, megy, kel, fél, hagy, nyal, nyel, fal, fúj, tud, fon,

mos, fúr, mar, fő, szül, üljön, nyom, von, hány stb. • testrésznevek: váll, mell, far, ágyék, öl, láb, kéz, könyök, arasz, ujj, fej, homlok, szem, száj, orr, fül, áll, ajak, nyelv, fog, íny, torok, szív stb. • rokonságnevek: apa, atya, anya, fiú, leány, öcs, vő, meny, nő, ős, rokon, árva stb. • a természet jelenségei: ég, menny, éj, hajnal, fény, villám, hold, csillag, év, hó, tavasz, nyár, ősz, tél, víz, jég, tó, láp, hegy, domb, tűz stb. • növénynevek: fa, gyökér, ág, vessző, héj, nyír, hárs, fűz, fenyő, szil, fagyai, hagyma, bogyó stb. • állatnevek: fogoly, fajd, lúd, daru, holló, varjú, fecske, méh, hangya, nyű, szú stb. • melléknevek: nagy, hosszú, vékony, sovány, kemény, lágy, lassú, könnyű, keserű, meleg, langyos, nyers, fekete, agg, vén, ó, új, ifjú, jó, szomorú stb. 122 • számnevek: két ~ kettő, három, hat, húsz, harminc, száz, első, második stb. • névmások: én, te,

ő, mi, ti, ki?, mi?, ez, az stb. Az ősi keletkezésű szavakat elődeink az alapalakjukon kívül összetételekben, továbbképzett formáikban is használták (pl. fő >főz; vág > vágat; bal > b alog balkezes). Az így létrejött szóalakok tehát belső szóalkotással keletkeztek Belső szóteremtéssel jöttek létre az indulatszók (pl. jaj, ó, hopp) A magyarság - minden más néphez hasonlóan - igyekezett különféle állati, emberi hangokat is szavakkal kifejezni, azaz hangutánzó és hangulatfestő szavakat is alkotott (pl. mekeg, fecseg, csattan, ugat, loccsan). Az alapnyelvi és a belső keletkezésű szavakon kívül már az ősmagyar korban nagy számban kerültek nyelvünkbe idegen szavak. Ezeknek a szavaknak a többsége annyira alkalmazkodott hangrendszerünkhöz és nyelvtani rendszerünkhöz, hogy idegen eredetük lassan feledésbe merült. Az olyan szavakat, melyek idegen eredete a mai nyelvhasználó számára már nem ismerhető fel,

jövevényszóknak nevezzük. A jövevényszók jól mutatják egy adott nép életében, műveltségében bekövetkezett változásokat. Népünk a vándorlás során az iráni, a török, majd a honfoglalás előtt a szláv népekkel érintkezett. Általuk nagyon sok tárgyat, új fogalmat ismert meg, és ezeknek az elnevezéseit is átvette. • Tanulmányozd a honfoglalás előtti jövevényszók jelentését! Indokold átvételüket történelmi ismereteiddel! Iráni jövevényszók tej, tehén, nemez, hús, tíz, vászon, asszony, híd, vért, gazdag, kard, vásár, vám bika, ökör, borjú, tinó, kos, ürü, disznó, tyúk, gyapjú, Török sajt, túró, serte, bélyeg (az állatot jelölő jel), ól, jövevényszók vályú, búza, árpa, tarló, eke, sarló, szérű, őröl, gyümölcs, alma, dió, szőlő, bor, komló, kender, tiló, csepű, borsó, sátor, bölcső, ács, gyűszű, szatócs, gyárt, tűr, gyúr, béke, tanú, tolmács, kalauz, bér, tor, gyász, érdem,

sárkány, betű, szám, ok, idő, gyertya, borz, béka, ürge, görény, oroszlán, turul, bors, iker, öreg szeplő apró orosz kék sárga gyűlik Keleti szláv lengyel, jász, görög, varsa, zátony, tanya, kereszt, jövevényszó szombat k A honfoglalás után az ómagyar korban a belső keletkezésű szavak mellett sok jövevényszó is került nyelvünkbe. Ezek főleg szláv, latin és német eredetűek voltak, de beépültek nyelvünkbe olasz (pl. füge, na123 rancs, mandula, datolya, rizs, kandalló, trombita, tréfa, piac, forint) és francia (pl. kilincs, lakat, szekrény, mécs) szavak is. • Figyeld meg a következő táblázatban, milyen fogalmi körbe tartozó szavakat vett át népünk az ómagyar korban! Szláv jövevényszók ugar, parlag, kapál, répa, rozs, zab, hajdina, gabona, kalász, szalma, korpa, bab, lencse, kapor, uborka, káposzta, retek, cékla, málna, cseresznye, galagonya, kasza, gereblye, villa, kazal, petrence; pajta, jászol, iga, patkó,

zabola, bárány, birka, kacsa, jérce, galamb, medve, hörcsög, patkány, csíz, gerli-ce, csuka, kárász, pisztráng; patak, mocsár, gát, zsilip, iszap; udvar, pitvar, konyha, pince, ablak, gerenda, kemence, kémény, asztal, katlan, pad, lóca, párna, dunyha, abrosz, pólya, kulcs, zár, retesz; ebéd, uzsonna, vacsora, kalács, pecsenye, galuska; ruha, nadrág, gatya, szoknya, csizma, párta; család, cseléd, mostoha, koma, dajka, déd, unoka; bodnár, takács, mészáros, esztergályos, csizmadia, gölöncsér; király, jd i gróf, á iporkoláb, d tánc, k lant, farsang, dáma, é herceg, Német puszi; csaplár, kufár, borbély, hóhér, pallér, ráspoly, jövevényszók tégely, pléh, zsindely, papír Latin jövevényszók iskola, lecke, tábla, tinta, ceruza; paradicsom, templom, kolostor, oltár, mise, orgona, angyal, sátán, pápa, káptalan, kántor, sekrestye, eklézsia, ostya A középmagyar korban nyelvünk szókészlete tovább gyarapodott szóképzéssel,

valamint szóösszetétellel. Ez utóbbi egyre nagyobb szerepet kapott a szóalkotási módok között. Jövevényszóink között főleg latin (pl hiéna, persze), német (pl. pisztoly, kvártély, gavallér) és oszmán-török (pl kávé,findzsa, kajszi, pite, zseb, papucs, pamut, kalpag, kefe, dívány, basa, bég, aga, szandzsák) eredetűeket találunk. Az újmagyar korra is jellemző a szókincs gyarapodásának belső, természetes módja (pl. hangutánzó, hangulatfestő szavak keletkezése: bizsereg, döbben, dünnyög, motyog, pukkan, recseg). Szép számmal kerültek szókincsünkbe újabb német (pl slicc, puccos, kuglóf, szósz, parkett, vicc, frakk, rizikó) és latin jövevényszók (pl. reakció, illegális). A korszak jelentős szókincsbővítése azonban a tudatos nyelvújítási mozgalomnak köszönhető. • Milyen törekvései voltak a nyelvújító mozgalomnak? Nézz utána korábbi tanulmányaidban! 124 A nyelvújítás fő szóalkotási módjai a

következők voltak: • Az idegen szavakat szó szerint lefordították: materia (lat.) > anyag; Kellner (ném) > pincér. • Tájszókat emeltek közhasználatú szavakká: csapat, róna, hullám. • Kihalt szavakat újítottak fel: bakó, fegyelem, hős, lomb. Téves olvasattal több régi személynevet is felelevenítettek: Zoltán, Géza. • Szóképzéssel: huzal, dereng, nőies, állítólag. • Elvonással: cikkely > cikk, árnyék > árny, percent > perc. • Szóösszetétellel, tükörfordítással: vérszegény, bérkocsi, pénztár. • Szóösszerántással: elöl + ülnök > elnök; levegő + ég> lég; könnyű + elméjű > könnyelmű. • Mesterséges szóalkotással tövek, sőt képzők is születtek (pl. csáb, dics, -onc/-önc > tanonc; -ma/-me > érme; -dal/-de > járda). Ezek közül a -da, -de képző sok szóval gazdagította nyelvünket, használata divatos ma is (bútorda, másolda). Szókincsünk napjainkban is

állandóan változik, bővül. Egyre több idegen szó kerül nyelvünkbe (pl. internet, menedzser, kalkulátor) Ezeken a szavakon az idegen eredetet még érezzük. A legtöbb idegen szót az angol nyelvből vesszük át Az idegen nyelvből való szókölcsönzés sajátos változata a tükörszó. Ezek a szavak úgy keletkeznek, hogy az idegen szó elő- és utótagját szó szerint lefordítjuk. Így születtek például a német nyelvből fordított állatkert (< Tiergarten), álláspont (< Standpunkt), kebelbarát (< Busenfreund) szavak. Nyelvünkben kb. 700 -800 szó származik az ősi szókészletből A szókincsbővítés módjai: a belső szóalkotás és szóteremtés (összetétel, szóképzés, indulatszók létrejötte), jövevényszók, nyelvújítási szóalkotási módok, idegen szó átvétele, tükörszó alkotása. 1. Sorold fel a szókincsbővülés formáit! 2. Határozd meg a jövevényszó fogalmát! Tanulj meg példákat különböző eredetű

jövevényszókra! 3. Milyen szóalkotási mód jellemezte a nyelvújítás korát? 4.Mit nevezünk tükörszónak? 5. Sorolj fel idegen szavakat mai nyelvhasználatunkból! Hogyan tudnád magyar megfelelővel helyettesíteni őket? 125 JELENTÉSVÁLTOZÁSOK . árva gyermekből királyfivá növekedett magyar nyelvün ket (.) már senki se veheti el tőlünk" (Krúdy Gyula) • Mit jelenthet az alábbi idézetekben a trágya szó? „Nádmézből, gyömbérből trágyát csinálhatsz neki." (17. századi szakácskönyv) „csókkal trágyáit ölelésről." (Gyöngyösi István) Nyelvünk életében a s zavaknak nemcsak a h angalakjuk, hanem a j elentésük is folyamatosan változik. Az idézetekben szereplő trágya szavunk még a 16-17 században is édesség, nyalánkság, édes fűszer jelentésű volt. Később ezt a szót kezdetben a talaj javítását szolgáló anyag megnevezésére használták (fűszer a talaj számára), majd ebből alakult ki lassan a

szó mai értelme. A szavak hangalakjának és jelentésének a változása között nincs összefüggés. Például a gyimilcs > gyëmëlcs > gyümölcs hangváltozást követve tapasztalható, hogy a szó jelentése változatlan maradt. A jelentésváltozások általában a nyelvhasználatban zajlanak le. Ennek sok oka lehet Az okok között elkülöníthetünk külső, nyelven kívüli és belső, nyelvi okokat. A jelentésváltozások nem nyelvi okai A külső, nem nyelvi okokat főleg a társadalomban, a gondolkodás-és műveltségbeli tényezők között kell keresnünk. A társadalmi, gazdasági változások, az új eszközök, a korszerűbb ismeretek már az ősma-gyarokat szókölcsönzésre késztették (pl. alma, borsó, kecske) Előfordult, hogy egy-egy régi finnugor eredetű szó jelentése változott meg, 126 mivel az új területen levő növény, állat, dolog stb. hasonlított a régiekhez, de ez az új helyen ismeretlen volt. Így kapta a császármadár

jelentésű fogoly szó a mai jelentését. A technika fejlődése miatt is sok új szóra volt szükség. Gyakran egy tárgyat az anyagáról vagy a szembetűnő tulajdonságáról neveztek el, s ez az elnevezés maradt meg akkor is, amikor a tárgy már átalakult. Ilyen például a madártollból készült íróeszköz, a toll elnevezése. Ebben az esetben a szó jelentéstartalma módosult az eredetihez képest, hiszen ma már a toll igen sokféle íróeszközt jelölhet. Jelentésváltozás történik akkor is, ha a társadalom a gondolkodás fejlődésével új összefüggéseket ismer fel (pl. a pirul ige bővülése a szégyenkezik jelentéssel) A régen ismert, változatlanul maradt dolgok esetében is előfordulhat, hogy új elnevezést kell rájuk alkotni, mert a régi valamilyen okból nem használható. Ilyen például a primitív vallású népeknél a tabuk és a tote-mek, melyeket nem szabad eredeti nevükön nevezni. Ezért érthető, hogy a finnugor népek legjobban

tisztelt állatát, a medvéi rokon népeink réti állat, karmos állat, öreg ember, nagyapó körülírással nevezik meg. Hasonlóak nyelvünkben a farkas (farkas állat) és a szarvas (szarvas állat) elnevezések is. Napjaink nyelvhasználatában is találunk a körülírás jelenségére példát. Bizonyos kommunikációs helyzetekben nem illik nevükön nevezni a dolgokat, jelenségeket, ilyenkor körülírással, szépítő kifejezés (eufemizmus) használatával élünk (örökre lehunyta a szemét). • Gyűjts mai nyelvünkből szépítő kifejezéseket, eufemizmusokat! A jelentésváltozások nyelvi okai A belső nyelvi okok is fontos szerepet játszanak a jelentésváltozásokban. Ezek közül a leggyakoribbakat mutatjuk be. A rokon értelmű szavak (szinonimák) egymásra hatottak. Jelentésük közel áll egymáshoz, de kapcsolódásuk egyéb szavakkal különböző lehet. Például a finnugor eredetű héj szavunk eredetileg csak a fa kérgét jelölte. Az elnevezés

azután átterjedt sok hasonló dologra is (pl. a gyümölcs, a kagyló, a csiga, a kígyó, a kenyér, a tojás, sőt a párna héja). A héj szavunk jelentése így igen széles körű lett De ez a jelentés azután szűkült, illetve egy-egy más jelentésű szó kiszorította. Így a fának kérge, a párnának huzata, a csigának háza, a kígyónak bőre lett. Az azonos alakú (hononim) és a hasonló alakú (paronim) szavak is kölcsönhatásba léptek egymással, és jelentésváltozást okoztak. A tár127 gyak érintkezése alapján névátvitellel azonos alakú szavak keletkeztek. Ilyen a bolt íves szerkezetű mennyezet és a bolt kereskedésre szolgáló kis helyiség azonosalakúsága. A két szó jelentése eredetileg összefüggött, hiszen a boltíves mennyezetű helyiség szolgált a kereskedés helyeként. Ma már ezt az összefüggést természetesen nem érezzük. A hasonlóalakúság is lehetett a j elentésváltozás okozója. Ez történt az iromba szó

esetében is, amely eredetileg tarka, cirmos, kendermagos jelentésű volt. Az otromba, goromba szavakhoz hasonló hangzása az esetlen, ormótlan jelentést kölcsönözte az iromba szónak. Sok esetben a hasonló hangzás a jelentés szétválását eredményezte (pl. gondatlan ~ gondtalan; helység ~ helyiség). Jelentésváltozást okozhat, ha egy szó a mondatban gyakran szerepel együtt egy másik szóval. Ilyenkor a jelző átveszi az egész szerkezet jelentését, azaz jelentéstapadás történik (pl. a tokaji bor > tokaji; rétes tészta > rétes) Alkalmi jelentésváltozás történik akkor, ha egy szót, mondatot egy beszédhelyzetben más jelentéssel használunk, mint a szó eredeti jelentése. Ilyen alkalmi jelentésváltozás az is, ha megrovó hanggal mondjuk valakinek: Ez aztán szép munka volt! Vagy az írott szövegben ugyanebben a m ondatban a „szép" melléknevet idézőjelbe tesszük. Mindkét esetben a szép eredeti jelentésével ellentétesen,

csúnya értelemben szerepel. A jelentésváltozások külső és belső tényezői többnyire együtt, egymással összefonódva jelennek meg. Ezért szétválasztásuk sokszor igen nehéz A jelentésváltozásnak lehetnek külső (nyelven kívüli) és belső (nyelvi) okai. A külső okok: a társadalom, a gondolkodás- és műveltségbeli tényezők változása. A belső okok leggyakoribb tényezői: a rokon értelmű szavak egymásra hatása; az azonos alakú és a hasonló alakú szavak kölcsönhatása; jelentéstapadás, alkalmi jelentésváltozás. 1. Milyen okai lehetnek a jelentésváltozásnak? 2.Nevezz meg külső okokat egy-egy példával szemléltetve! 3.Sorold fel a belső okok leggyakoribb tényezőit! 4.Határozd meg a jelentéstapadás fogalmát! 128 AZ IRODALMI NYELV KIALAKULÁSA „Magyarul kell gondolkoznunk, és magyarul kell írnunk." (Kosztolányi Dezső) • Határozd meg az irodalmi nyelv fogalmát! Irodalmi nyelvről a 16. század közepéig

hazánkban nem beszélhetünk Addig mindenki saját nyelvjárásában írt és beszélt. Például Sylvester János 1541-ben íző nyelvjárásban adta ki Újtestamentum-fordítását Ilyen alakok szerepelnek fordításában: vitetnek vétetnek; jegyzís jegyzés; beszíd beszéd; attul attól stb. Az előzmények A nyelvi egységesülés a kezdetekben két fő területen zajlott. A kódexek és az oklevelek elterjedése szükségessé tette az egységesebb helyesírás, hangjelölés kialakulását. A 16 század elején keletkezett kódexeink, okleveleink közül több ö-ző nyelvjárásban íródott. Az egységesülést szolgáló másik jelenség a királyi kancelláriához és a királyi udvarhoz kötődik. A királyi kancellária szoros kapcsolatban állt az udvarral, saját gyakorlatában viszonylag egységes helyesírást és szóhasználatot alakított ki. Az udvar különböző nyelvjárási területek találkozásánál feküdt, és az ország minden területéről érkeztek

ide urak és íródeákok. Ezért a királyi udvarnak nagy szerepe volt a beszélt és az írott nyelv egységesítésében. A magyar irodalmi nyelv kialakulása A 16. század húszas éveiben kezdődő nyelvi egységesülés tovább folytatódott Ezt a folyamatot elsőként a humanizmus terjedése segítette. A humanisták azért fordultak az anyanyelv felé, hogy egyrészt mindenki számára hozzáférhetővé tegyék a Szentírást és az evangéliumo129 kat, másrészt azért, hogy megkönnyítsék a három szent nyelv (a héber, a görög, a latin) megértését és elsajátítását. Hazánkban ez a folyamat anyanyelvünk felfedezéséhez, a nyelvi öntudat felébredéséhez és a magyar nyelvű irodalom kialakulásához vezetett. A reformáció a magyar nyelvű istentiszteletek bevezetésével, a Biblia és a zsoltárok magyarra fordításával, az anyanyelven való oktatás kiterjesztésével sokban segítette az egységes irodalmi nyelv kialakulását. Jelentós volt a

fordító tudósok munkája is, akik hozzáláttak nyelvünk jelenségeinek és helyesírásának rendszerbe foglalásához. Az irodalmi nyelv, a magyar nyelvű irodalom fejlődését a nyomdák elterjedése is ösztönözte. Az önálló Erdély a 17 században a magyar művelődés és az anyanyelvi műveltség központja volt. Nézz utána, hogy a 17. században Bethlen Gábor fejedelem milyen intézkedésekkel tette Erdélyt a magyar művelődés központjává! Anyanyelvünk egységesüléséért az ellenreformáció szinte ugyanazokat a művelődésbeli eszközöket használta fel, mint a reformáció. Az ellenreformáció vezető alakja, Pázmány Péter sokat tett a magyar prózai stílus megteremtéséért, valamint az i rodalmi nyelv kialakításáért. A 16-17 században számos nyelvtan készült, ezek a nyelvi normarendszer kialakulását és megteremtését segítették elő. Az említett korszakban írt nyelvtanok közül a legjelentősebbek a következők: Sylvester

János Grammatica Hungarolatina (1539), Szenczi Molnár Albert Novae Grammaticae. libri duo ( 1610), Geleji Katona István Magyar Grammatikatska (1645), Komáromi Csipkés György Hungaria Illustrata (1655) A 18. s zázad elejére irodalmi nyelvünk formailag kialakult Ez azt jelentette, hogy nyelvünk helyesírási, hangtani és alaktani tekintetben egységessé vált, de szóés kifejezéskészletében igen szegényes maradt. Ezt a nyelvújítók felismerték, és sokat tettek nyelvünk szókincsének gazdagításáért. Idézd fel korábbi tanulmányaid alapján a nyelvújítási mozgalom főbb eseményeit! Nyelvünk igazi egységesülése a reformkorban fejeződött be. Tehát a 19 század közepére a magyar nyelv helyesírási, hang- és alaktani normarendszere fő irányaiban kikristályosodott, megszilárdult és elterjedt, azaz kialakult az irodalmi nyelv. 130 Irodalmi nyelvünk további alakulása A 20. század fordulója gazdasági és kulturális téren is nagy

fellendülést hozott, és ez a nyelv életében is éreztette hatását. Az irodalmi nyelv tovább szilárdult és terjedt, a még ingadozó hangtani, alaktani formák elnyerték mai alakjukat. A technikai fejlődés számos új szóval gazdagította nyelvünket. A fejlődő, színesedő irodalom, a különböző izmusok (impresszionizmus, expresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus stb.), a Nyugat nemzedéke sok nyelvi-stilisztikai furcsaságot hozott, de egyben gazdagította is a magyar irodalmi nyelvet. Ezért a századforduló és a következő évtizedek nyelvével kapcsolatosan második nyelvújításról is szoktak beszélni. Nézz utána, kik azok a költők és írók, akik a második nyelvújításban részt vehettek! Irodalmi nyelvünk napjainkban is változik, de érvényesek még Bárczi Géza nyelvész szavai: „anyanyelvünk, a mai magyar nyelv mindent tud, amit ebben a világban tudni kell". Irodalmi nyelvünk kialakulásának korszakai: • Az előzmények - a

16. század második negyedéig • A magyar irodalmi nyelv kialakulása és megszilárdulása - a 16. század második negyedétől a 19. század közepéig • Irodalmi nyelvünk további alakulása - a 19. század közepétől napjainkig 1. Milyen előzményei voltak az irodalmi nyelv kialakulásának? 2. Hogyan hatott a nyelv egységesülésére a reformáció és az ellenreformáció? 3. Milyen hatása volt a 20 század eleji irodalomnak nyelvünkre? 4. Szemléltesd példákkal, hogyan változik napjaink irodalmi nyelve! 131 A HATÁRON TÚLI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATA „Engedjétek hozzám jönni a szavakat." (Sütő András) A világon kb. 14 millió magyar anyanyelvű ember él Területi elterjedtségét tekintve a magyar nyelv a közepes elterjedtségű nyelvek közé tartozik. A határon túl kb. 4 millió ember tekinti magát magyarnak, közülük legtöbben a Kárpátmedencében, a t örténelmi Magyarország területén élnek Összefüggő magyar

nyelvterületeken és kisebb nyelvszigeteken, azaz szórványokban él a magyarság Ausztriában Burgenlandban, Szlovákiában a Felvidéken, Ukrajnában Kárpátalján, Romániában Erdélyben és Jugoszláviában a Vajdaságban. • Keresd meg a térképeden ezeket a területeket, keress magyar elnevezésű településeket! Torockói ház 132 A történelmi Magyarországon kívül, a világ más tájain is élnek magyarok, közülük legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban. Jelentős létszámú magyarlakta települések vannak Kanadában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában. Sok magyar európai országokban telepedett le: pl Németországban, Franciaországban, Svédországban, Nagy-Britanniában. A kisebbség fogalma Azokra a népcsoportokra, amelyek nem anyanyelvi területen élnek, a kisebbség szót használjuk. A világnak majdnem minden országában élnek kisebbségek Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni. A kisebbségek

arra törekednek, hogy egyenlőségben, békében élhessenek a többséggel, és nyelvüket megtarthassák, kultúrájukat, vallásukat megőrizhessék. Ezt biztosítják a kisebbségi jogok. Mivel az emberek csak közösségben használhatják nyelvüket, nemcsak az egyéni, hanem a közösségi, idegen szóval a kollektív jogok is fontosak. A történelem során számos esetben volt példa kisebbségek szándékos beolvasztására, a többség nyelvét beszélők tömeges betelepítésére. A magyar anyanyelvűeknek kb. a harmada él Magyarországon kívül, tehát kisebbségben. Megkülönböztetünk történelmi kisebbséget Idetartoznak azok, akik a történelmi Magyarországtól más országokhoz elcsatolt területeken élnek. Ez az őshonos magyar kisebbség eredeti lakóhelyén él évszázadok óta. A határon túli magyar anyanyelvűek másik csoportját a Kárpát-medencén kívül élő magyarok alkotják. Ők gazdasági, politikai vagy egyéb okból hagyták el

Magyarországot, közülük sokan az 1956-os forradalom idején. Kisebb-nagyobb tömbökben, a világ különböző országaiban szétszóródva élnek. Őket bevándorló magyaroknak nevezzük. Ennek a csoportnak a legrégebbi ágát a moldvai csángók alkotják. A csángók a 13 század végén vándoroltak ki Közép-Erdélyből A szórványmagyarság fogalma a nem anyanyelvű állam hatósága alatt egy tömbben élő magyarok közösségét jelenti. A kettősnyelvűség, a kétnyelvűség és a kevertnyelvűség Általában egyetlenegy ember sem csak azt az egy nyelvet beszéli, amelyet kisgyermekkorában megtanult. Az iskolában megtanuljuk ugyanannak a nyelvnek az irodalmi változatát, illetve megtanulunk más 133 nyelvváltozatokat is. Ennek megfelelően beszélünk kettősnyelvűségről A kettősnyelvűség azt jelenti tehát, hogy egy nyelvnek két különböző változatát sajátítjuk el, pl. a nyelvjárást és a köznyelvet Amikor két különböző nyelvet

használ valaki, kétnyelvűségről beszélünk. Megkülönböztetünk egyéni és közösségi (idegen szóval kollektív) kétnyelvűséget. Kétnyelvű lesz az a gyermek, aki olyan családban nő fel, amelyben más-más nyelven szól hozzá az édesanya és az édesapa. Közösségi kétnyelvűség jellemzi a kisebbségi helyzetben levő népcsoportokat. Ilyen helyzetben élnek a határon túli magyarok. A két különböző (pl a magyar és a román vagy a m agyar és az angol) nyelv helyzete és használata sohasem egyforma. Az egyik nyelvet általában a családban, a rokoni, a köznapi, a személyes kapcsolatokban használják, míg a másikat csak a hivatalokban, az iskolákban és a közéleti kapcsolatokban. Abban az esetben, ha a két nyelv tudásának a szintje nem egyforma, a meghatározó nyelv használata hatással lesz a m ásik nyelvre. Ez az alapja pl a szókölcsönzésnek. A két nyelv egymásra hatásának a nagyobb mértékét mutatja, ha ez nemcsak a s

zókészletben, hanem a n yelvtani rendszerben, a k iejtésben is megnyilvánul. Az jelzi, hogy valaki milyen nyelven beszél, hogy melyik nyelvnek a grammatikáját használja. A moldvai csángók esetében a román hatás olyan erős volt, hogy már régóta kétnyelvűek. Előfordul azonban olyan is, hogy már nem állapítható meg, melyik nyelvet használja valaki. Ilyen esetben szoktunk beszélni keveréknyelvről, azaz kevertnyelvűségről. A határon túli magyarok kisebbségben élnek, megkülönböztetünk történelmi kisebbséget és bevándorló magyarokat. Az egyéni és a közösségi nyelvhasználattól függően beszélünk kettősnyelvűségről, kétnyelvűségről vagy kevertnyelvűségről. 1.Sorolj fel olyan területeket, ahol a határon túli magyarok nagyobb tömbökben élnek! 2.Kiket nevezünk történelmi kisebbségnek és bevándorló magyaroknak? 3.Hasonlítsd össze a kettősnyelvűség, a kétnyelvűség és a kevertnyelvűség fogalmát! 134 NYELVI

TERVEZÉS, NYELVI POLITIKA „Ha a magyar földet kiveszik lábam alól, a magyar nyelvnek és magyar muzsikának felhőjén szállok meg." (Balázs Béla) A nyelvi tervezés Minden ember felelős anyanyelve jövőjéért. Az emberek közötti kommunikáció sikerességét meghatározza a nyelv állapota és a nyelvet beszélőknek anyanyelvükhöz való viszonyulása. Az anyanyelv fennmaradásáért vívott harcban és a nyelv ápolásában meghatározó szerepük van a nyelvészeknek, a nyelvművelőknek. A magyar nyelvészek olyan nyelvfejlesztő munkát végeznek, amely során figyelembe veszik a nyelv és a társadalom kölcsönhatásait, a nyelvben végbement történeti változásokat. Ezt a fajta tudatos nyelvművelő tevékenységet nyelvi tervezésnek nevezzük. Nevezz meg olyan nyelvi jelenségeket, melyeket az elmúlt századokban még nyelvhelyességi hibának tekintettek, ma már azonban elfogadottak a köznyelvi használatban is! A nyelvi tervezés támogatja és

fölhasználja a m agyar nyelv állapotát feltáró tudományos vizsgálatokat. A nyelvművelők döntéseikben figyelembe veszik az egyes nyelvváltozatok, a nyelvjárások és a csoportnyelvek helyzetére vonatkozó megfigyeléseket, az egyes társadalmi rétegek nyelvhasználatát jellemző problémákat. Ennek tükrében fogalmazzák meg a fontosabb nyelvfejlesztő célokat és feladatokat, illetve ezek ismeretében hozzák meg döntéseiket. Milyen célokat és feladatokat fogalmaznál meg a magyar nyelvművelők számára a szleng és az idegen szavak terjedésével kapcsolatban? A nyelvi tervezés feladatai közé tartozik az is, hogy intézményhálózattal, megfelelő tömegtájékoztatással segítse a magyar nyelv fejlődését, a káros jelenségek visszaszorítását. Kiemelt szerepük van a n yelvhez való pozitív viszony kialakításában az iskoláknak és a családnak. Hatásuk meghatározó abban, hogy mit tartunk anyanyelvünk használa135 tában értékesnek,

és mit kerülendőnek, azaz milyen nyelvi értékrendet fogadunk el. • Gyűjts olyan ötleteket, amelyek növelik az iskolák szerepét a nyelvi terve zésben! A nyelvi politika A nyelvi tervezés az egész anyanyelv jövőjét befolyásoló nyelvpolitikai döntésekkel is foglalkozik. A nyelvi politika feladata tudatos politikai döntésekkel, intézkedésekkel segíteni azt, hogy a m agyar nyelvet beszélők minél könnyebben megértsék egymást, és szót értsenek más országok állampolgáraival is. Mások a törekvéseink és a feladataink, ha a Magyarországon élő vagy a határon túli magyar közösségekre gondolunk. • Keresd meg a politika szó jelentését és eredetét! Nyelvi politika itthon A hazai nyelvhasználat fejlődését meghatározza az iskolákban folyó anyanyelvi nevelés színvonala, a közéletben és a tömegtájékoztató eszközök által használt nyelv állapota is. Ezért a nyelvművelőknek - a tudományos kutatások eredményeinek

figyelembevételével - tudatos döntéseket kell hozniuk az intézmények munkájával kapcsolatban. Befolyásolják az embereknek az anyanyelvükhöz való viszonyulását az anyanyelvi műsorok, a sajtóírások, a magyar nyelvi pályázatok és vetélkedők is. Ugyanakkor segítenünk kell a közöttünk élő kisebbségek nyelvhasználatát, a közösségek közötti zavartalan kommunikációt. Fontos, a jövőt meghatározó feladat pl. a cigányság nyelvileg hátrányos helyzetének a csökkentése A nemzetek közötti kommunikáció erősítését szolgálja az idegen nyelvek tanítása. A nyelvi tervezés feladatainak teljesítésében szerepet vállalnak a nyelvészek és a k ülönféle intézmények, pl. az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; kiemelt szerepe van a Magyar Tudományos Akadémia irányító tevékenységének. Nyelvi politika határainkon túl Mindenkit megillet az anyanyelv használata. A kisebbségben élő magyarok

anyanyelvének fennmaradásához nem elég az egyéni, a családi környezetre korlátozódó használat, hanem közösségi, kollektív jogok is szükségesek. Ennek különböző fokozatai léteznek: a leg136 rosszabb helyzet a teljes jogfosztottság állapota, pl. a második világháború után a szlovákiai magyarság helyzetét ez jellemezte. A magyaroknak akkor sem egyéni, sem kollektív jogaik nem voltak. A nyelv helyzetét abból a szempontból is lehet vizsgálni, hogy milyen fokon van lehetőség anyanyelvi oktatásra (óvodában, iskolában vagy egyetemen); az anyanyelv milyen mértékben használható a k özéletben. Ebbe beletartozik pl a névhasználat is. A magyar kisebbségek számára az anyanyelvi közélet legfontosabb fórumai az anyanyelven oktató iskolák, az anyanyelvű tömegtájékoztatás, a kultúra és a tudomány. A kisebbségek nemzeti és nyelvi megmaradásában történelmi szerepük van az egyházaknak. A nyelvi politika egyik legfontosabb

feladata, hogy az egyetemi szintű magyarnyelv-oktatást biztosítsa, ahol megfelelő létszámú magyar nyelvű lakosság él (pl. Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken) Ahol kevesebben vannak, a bevándorlók közösségei vállalják a magyar nyelvű oktatás bizonyos szintű megszervezését (pl. vasárnapi, délutáni iskolák formájában) Ezek támogatása is részben az anyaország feladata. Sokat segítenek a kulturális kapcsolatok is a magyar nyelv megőrzésében és a magyar nyelv nemzetközi elismertségének a növelésében. A nyelvi tervezés társadalmi-történeti változásokat is figyelemmel követő tudatos nyelvművelő tevékenységet jelent. A nyelvi tervezéssel összefügg a nyelvi politika. A nyelvi politikának mások a céljai és a f eladatai itthon, valamint a határon túli magyarok közösségeiben. 1. Hasonlítsd össze, mit tanultál korábban a nyelvművelésről, és most mit a nyelvi tervezésről! 2. Fogalmazd meg a fiatalok feladatait a

nyelvi tervezésben! 3. Magyarázd meg a nyelvi politika fogalmát! 4. Milyen nyelvpolitikai intézkedésekre van szükség itthon és határainkon túl? 137 FOGALMAZÁSIKALAUZ „Bármit tanulsz, magadnak tanulod." (Petronius) A felelet • Foglald össze az eredményes felelet jellemzőit! A felelet is érvelő típusú szövegfajta, tulajdonképpen afféle kiselőadás. Ezért a felelet sok szempontból hasonlít az előadásra és a kiselőadásra. Amikor megkapod vagy kihúzod a kérdést, érdemes először értelmezni azt, körülhatárolni a témát, végiggondolni, mi tartozhat hozzá. Ha kapsz fölkészülési időt, akkor feltétlenül írj vázlatot! Csak ezután kezdj hozzá a részletezéshez, de akkor sem teljes mondatokat célszerű leírni, hanem csak kulcsszavakat, neveket, adatokat. A feleletet hatásos egy, a témához kapcsolódó idézettel és a v ázlattal kezdeni. Ebben fölvázolod, miről fogsz beszélni, hogyan építed föl a f eleletet. Ha a

tankönyvön kívül más forrásmunkákat is olvastál a témával kapcsolatban, akkor a feleleted elején hivatkozz ezekre a könyvekre, tanulmányokra! De később, felelet közben is meggyőzőbb leszel, ha megnevezed olvasmányaidat. Határozd meg a feleletben a fölhasznált fogalmakat, egyértelmű és következetes szakszóhasználatra törekedj! Ne csapongj a r észtémák között! Fogalmazz meg állításokat, ezeket mindig érvekkel, példákkal támaszd alá! Érvelj meggyőzően, elsősorban logikai érveket használj! De a siker érdekében nem tilos személyes vallomásra épülő, érzelmekre ható érveket is alkalmazni, sőt a megtanult ismeretek tárgyszerű közlésén kívül fontos a saját véleményed megfogalmazása is. Ha már bizonyítottad, hogy alaposan fölkészültél, pontosan ismered a fogalmakat, föltártad a szükséges összefüggéseket, akkor fogalmazd meg - ha van ilyen - a témával kapcsolatos egyéni ötleted! De kerüld a személyeskedést!

A felelet végén érdemes rövid összegzést adni. A feleletben sohase hangsúlyozd, hogy mit nem tudsz, hanem mondd meggyőzően, határozottan, amit tudsz! Próbáld az arcoddal is mutatni, hogy ismered és kedveled a témát! Törekedj folyamatos, érthető, köze138 pes hangerejű és megfelelő tempójú beszédre! Ne tördeld a kezed, ne vágj szenvedő arcot, még ha izgulsz is! Ha alaposan fölkészülsz, és megfogadod ezeket a tanácsokat, mindig eredményesen fogsz felelni. Az eredményes felelethez szükséges: megfelelő felkészülés, vázlatírás. A felelet fölépítése: idézet, elővázlat, olvasmányokra való hivatkozás, állítások, fogalmak értelmezése, részletezés, érvek, bizonyítékok, példák, összegzés. 1. Mi a hasonlóság az előadás és a felelet mint szövegtípusok között? 2.Hogyan felel az okos diák? Foglald össze! 139 KÉSZÜLÜNKAZÉRETTSÉGIRE „Magyar az, akinek nyel ve és esze magyarul forog. Becsületesen nem le hel

más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni." (Illyés Gyula) A következő leckékben segítséget adunk az érettségi vizsgára való felkészüléshez. Áttekintjük, mit tanultál a nyelvről és a nyelvhasználatról az elmúlt tizenkét év alatt. Minden témakört egy, a korábbi tanulmányaidból már ismert idézettel indítunk. Elevenítsd fel, mi jut eszedbe az idézetről, és tanuld meg könyv nélkül! Ezzel kezdheted majd az érettségi feleleted. Ezután egy olyan nyelvészeti ismeretterjesztő szöveg következik, amely az adott témakörhöz kapcsolódik. Olvasd el figyelmesen a szöveget, és válaszolj a szövegfeldolgozó kérdésekre! Válaszadás közben gondold végig, mire emlékszel az adott témakörből! Az ismétlést segíti a kérdésedet követő tételvázlat. Ebben rövid leírását,

összefoglalását olvashatod az addig tanult ismereteknek. Tanulmányozd a táblázatokat! Majd olvasd el újra mindazt, amit a korábbi osztályokban erről a témakörről tanultál! Segítségképpen megnevezzük az egyes tankönyvek főbb fejezetcímeit, így könnyebben megtalálod őket. Ezután készíts saját magad egy rövid vázlatot minden témakörről, kizárólag kulcsszavakból! Ehhez használd fel a tankönyvekben olvasott tudnivalókat és tételleírásokat! Végezetül tanuld meg a saját vázlatodat! Akkor lesz igazán sikeres a szóbeli vizsgád, ha próbát tartasz, és minden tételt felmondasz hangosan. Mérd az időt, egy-egy témakörről kb 10-15 percet beszélj folyamatosan! Ha megakadsz, használd az általad készített vázlatot! Ha így készülsz fel, biztosan sikerülni fog a vizsgád. Az eredményes felkészüléshez szorgalmat, kitartást és jókedvet kívánunk. 140 ÁLTALÁNOS ISMERETEKA NYELVRŐL „A nyelv olyan, mint az ég a maga

egymásba futó színeinek gyönyörű ajándékával." (Kazinczy Ferenc) A beszéd és a nyelv A beszéd az, aminek segítségével az ember zsenge korában játszva átveszi az előtte járt nemzedékeknek vérrel és verejtékkel szerzett tapasztalatait; a beszéden alapul mindaz a képessége, hogy gondolkozzék, mind pedig az, hogy e gondolatait közölje, és másokét megérthesse; hogy hasson társaira, és azok is hathassanak rá. Az emberi társadalmak mind beszélnek, de korántsem egyformán. Beszédük eszköze, a nyelv, társadalmanként különbözik: közösségenként más és más hangeszközöket találunk, e hangeszközökből más és más jelek épülnek egybe a fogalmak jelölésére, s e jelek más és más módon állnak össze jelzésekké a gondolat anyagi burkaként. Ám minden általunk ismert beszédforma mélyén valamilyen nyelv van; nincs ma olyan beszédforma - a legkevésbé fejlett sem az ismertek közül -, amely ne valamiféle nyelvnek a

működési formája volna. A felületet nézve főleg különbségeket találunk - más hangrendszert, más szókincset, más nyelvtani szabályokat nyelvenként -; mélyebbre menve azonban egyre több és több az emberi nyelvekben a közös vonás, az egyezés. (Deme László) • Fejtsd ki a szöveg segítségével, mi a kapcsolat a nyelv és a gondolkodás, valamint a nyelv és a beszéd között! • Bizonyítsd példákkal Deme Lászlónak azt az állítását, hogy a nyelv társadalmanként és közösségenként különbözik! A beszéd és a nyelv A beszéd a kommunikáció eszköze, a nyelv a beszéd eszköztára. A nyelveket vizsgálhatjuk leíró és történeti módszerrel. A szöveg a beszéd része 141 • Értelmezd az ábrát! SZÖVEG Mondatok BESZÉD N Szószerkezetek Szavak Υ Ε Szóelemek L Hangok V A nyelvek változatai A nyelveket csoportosíthatjuk eredetük és típusuk szerint. A magyar nyelv eredete szerint a finnugor nyelvcsaládba, típusa

szerint a ragasztó (agglutináló) nyelvek közé tartozik. A fontosabb nyelvcsaládok: altaji, indoeurópai, uráli, kaukázusi, kínai-tibeti, japán stb. A nyelvek típusai: elkülönítő (izoláló), agglutináló (ragasztó) és flektáló (hajlító) nyelvek. • Hasonlítsd össze az egyes nyelvtípusokat! Szemléltesd példákkal az egyes nyelvtípusok közötti különbségeket! Anyanyelvünk változatai A nyelvváltozatok: • köznyelv (írott és szóbeli változata), • csoportnyelvek (szaknyelvek, hobbinyelvek, ifjúsági nyelv, argó stb.), • nyelvjárások (nyugati, dunántúli, déli, tiszai, palóc, északkeleti, mezőségi, székely). • Mondd el, mit tudsz az egyes nyelvváltozatokról! Mit jelent a kétnyelvűség és a kevertnyelvűség fogalma? A világ mely tájain élnek magyarok? Mi jellemzi a nyelvhasználatukat? • Fogalmazz egy néhány perces kiselőadást a határon túli magyarok életéről, gondjairól! 142 Emlékszel? Olvasd el újra a

tankönyvben! 5. évfolyam • Anyanyelvünk helye a világban 9. évfolyam • A beszéd és a nyelv • Jelek és jelrendszerek 7. évfolyam • A szövegtől a hangokig 8. évfolyam • A magyar nyelv típusa • Hányféle magyar nyelvet beszélünk? 10. évfolyam • Anyanyelvünk változatai 12. évfolyam • A nyelv és az ember • A nyelvekről általában 143 NYELVTÖRTÉNET „A magyar nyelv a Tiszához hasonló kanyarulatokkal vándorol útján. Növekedett, szélesedett, gyarapodott, kis mécsek égtek, amelyek világánál költők hajoltak a pergamen fölé, és örvösök módjára csiszolták a nyelv ékköveit." (Krúdy Gyula) Hogy lett az anyából banya? „Angyalt kerestem, és banyát lelek" - mondja Vörösmarty Balgája a Csongor és Tündében. A csúf és gonosz vénasszony, a szipirtyó neve a banya - már néhány század óta. Pedig származása egyáltalában nem indokolja ezt a jelentést. Valamikor a n agyanyát jóbanyának hívták.

„Az én anyámnak anyja énnekem jobanyám" - olvassuk Verbőczi Istvánnál. Ugyanígy a nagyapa jóbapa: „.sem apád, sem jobapád soha nem járt hintóba" - írja Heltai Gáspár egyik meséjében. Szavunkat azonban nem így kell elemezni: jó + banya, hanem így: jób + anya, ahol a jób a jó melléknév régies középfoka (vö. nemesb), jelentése tehát jobb A jobb anya azért jelenthetett nagyanyát, mivel a jó-nak volt nagy, sok jelentése is. Ma is mondjuk, hogy jó ideje várunk valakire (azaz sok ideje), ma is beszélünk jó beszédű (azaz sok beszédű) emberről; „nagy szélesen és jó hosszan" - olvassuk Bornemisza Péternél (tehát nagyon hosszan) stb. A nyelvérzék egy idő múlva nem érzékelte a jóbanyában a jó középfokát, s így elemezte: jó + banya. Akkor pedig a puszta banya nem jó, hanem rossz öregasszony. (Fajcsek Magda-Szende Aladár) • Hogyan változott meg a banya szó jelentése? • Milyen nyelvi változást

szemléltet a szöveg? • Nevezz meg más típusú nyelvi változásokat is példákkal szemléltetve a magyar nyelv történetéből! • Sorold fel és röviden jellemezd nyelvünk történetének főbb korszakait! A magyar nyelv történetének tanulmányozását segíti a korszakokra bontás. Ezekre a k orszakokra a s ajátos hangtani, nyelvtani rendszerbeli és szókincsbeli változások jellemzők. 144 A magyar nyelv történetének főbb korszakai: • az ősmagyar nyelv kora (az ugor nyelvközösség felbomlásától a • az ómagyar kor (895-1526), honfoglalásig), • a középmagyar kor (1526-1772), • az újmagyar kor (1772-). A nyelvek közötti rokonságot tudományos hitelességgel lehet bizonyítani. • Bizonyítsd érvekkel és példákkal az előző mondat igazságtartalmát! A nyelvrokonság bizonyítékai: • • • • • a szabályos hangmegfelelések, a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága, a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága, az

alapszókincs közös jellege, egyéb segédtudományok (régészet, antropológia, néprajz stb.) bizonyítékai A nyelvtörténeti kutatásokat más tudományok eredményei, a nyelvtudomány kutatásai, a nyelvemlékek segítik. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: • • • • • szórványemlékek, glosszák, szójegyzékek, szövegemlékek, kódexek. • Mondj példákat a különböző nyelvemlékekre! • Sorolj fel olyan tudósokat, akik nyelvünk rokonságát kutatták! • Tarts egy néhány perces ismertetőt a Halotti beszédről vagy az Ómagyar Mária-siralomról! 145 A nyelvi változások területei: • a hangállomány változása, • a szókészlet változása, • a nyelvtani rendszer változása, • a helyesírás változása, • jelentésváltozások. • Bizonyítsd a következő tételmondat igazságtartalmát: „Csak a holt nyelv nem változik." Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam 9. évfolyam • Anyanyelvünk helye

a világban • A szóalkotás módjai • Az írás története 6. évfolyam • Kalandozás a nevek világában 11. évfolyam • Nyelvművelő mozgalmak régen 8. évfolyam • A magyar nyelv története 12. évfolyam • A magyar nyelv évezredei 146 SZÓKINCSTAN „A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs, akinek több szava van, több ismerete van. akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla." (Babits Mihály) Szavak és számok Hány szó van nyelvünkben? Hány szót használ egy ember? Hány szóból áll egy regény vagy egy egész írói életmű? Igen gyakran hangzanak el ezek vagy a hozzájuk hasonló kérdések. Az első kettőre pontos választ nem adhatunk. Nincs olyan szerkezet, amely az első megszólalástól halálig rögzítené a kimondott szókat. De nincs olyan nagy szógyűjtemény sem, amelyet ne lehetne még tovább gyarapítani, és nem lehet számon tartani sem a naponként keletkező -képzéssel, összetétellel stb.

létrehozott - szókat, sem a nyelvünkbe áramló idegen szavakat. Így csak megközelítő becsléssel, számítással állapíthatjuk meg, hogy a magyar nyelvnek legalább egymillió, de alighanem ennél is jóval több szava van. Könnyebb a helyzet az írásban rögzített, meghatározott terjedelmű szövegekben előforduló szókkal. Az ún írói szótárak révén megtudhatjuk pl., hogy Dante az Isteni színjátékban 12 986, Cervantes 12 372, Puskin 21 290, Juhász Gyula (verseiben) 11 606 szót használt; a készülő Petőfi-szótár kb. 24 000 , a Goethe-szótár kb 90 000 szót tartalmaz Ezekből a számokból következtethetünk az egyéni szókincs nagyságára. (Benkő László) • Milyen nagy a szókészletünk? Indokold meg a szöveg alapján, hogy miért nehéz a szókészlet nagyságát pontosan megállapítani! • Hogyan következtethetünk az egyéni szókincs nagyságára? A magyar nyelv szókészletét vizsgálhatjuk földrajzi és társadalmi tagolódás,

valamint eredet szerint. Az egyén szókincsének rétegei: • aktív szókincs, • passzív szókincs, • köznyelvi szavak, • nyelvjárási szavak, • csoportnyelvi kifejezések. 147 • Nevezd meg a tájszók és a csoportnyelvi szavak típusait! A szókincs rétegei eredet szerint: • alapnyelvi szavak, • belső keletkezésű szavak (szóösszetétellel, szóképzéssel, ritkább szóalkotási móddal), • jövevényszók, • idegen szavak, tükörszók. A szókészlet állandósult szókapcsolatai kész szerkezetekkel segítik a kommunikációt. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: • • • • szólások, közmondások, szállóigék, képes kifejezések, • körülírások, • társalgási fordulatok, • közhelyek. • Jellemezd az állandósult szókapcsolatok egyes típusait! Szemléltesd őket egy-egy példával! A szókészlet egyes rétegeit dolgozzák fel a különféle nyelvészeti szótárak: Magyar értelmező kéziszótár, Magyar

helyesírási szótár, szaknyelvi szótárak, tájszótárak, Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, írói szótárak, Magyar szólások és közmondások gyűjteménye, szállóigegyűjtemények, Közhely szótár, Magyar szókincstár stb. Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • Az állandósult szókapcsolatok 8. évfolyam • Hányféle magyar nyelvet beszélünk? 10. évfolyam • Anyanyelvünk változatai 11. évfolyam • A szókincs stilisztikai vizsgálata 9. évfolyam • A szóalkotás módjai 12. évfolyam • Szókincsünk bővülése 148 HANGTAN „Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük." (Kodály Zoltán) Hosszú vagy rövid? Nyelvünkben fontos szerepe van a hosszú és rövid magánhangzók megkülönböztetésének. Sok esetben a magánhangzó

időtartamának megváltozása csak a f ület bántja, mint a h osszú magánhangzóval ejtett únom, Tibor, kőrút esetében. Vagy a helyesírási készséget zavarja meg Előfordul azonban, hogy az önkényesen megrövidített vagy megnyújtott magánhangzó megváltoztatja a szó jelentését, értelemzavaró lehet. Finom csemege a h enger formájú kürtőskalács. Alakja a kürtőéhez hasonlít, elnevezése innen ered. Gyakran halljuk kürtöskalácsnak is ejteni Ez azt sugallja, hogy némelyek a dorongfánknak vagy botratekercsnek is nevezett süteményt a kürttel hozzák összefüggésbe. Bár a rövid ö-vel írt és ejtett kürtösfánk, kürtöskalács a régi nyelvben s a népnyelvben is gyakori, s bár kürtő szavunk történetileg csakugyan összefügg a kürttel, belőle fejlődött ki, a köznyelvben az említett rövid magánhangzós formák zavaróan hatnak. (Huszár Ágnes) • Mi a szerepük a hangoknak a nyelvi rendszerben? • Mi a kapcsolat a hang és a

fonéma fogalma között? • Idézd fel, hogyan képezzük a magánhangzókat és a mássalhangzókat! Milyen képzési sajátosságra hívja föl a figyelmet a szöveg? Mély magánhangzók ajakkerekítéses ajakréses Magas magánhangzók ajakkerekítéses ajakréses Felső nyelvállású u, ú ü, ű i,í Középső nyelvállású o,ó ö, ő é Alsó nyelvállású a Legalsó nyelvállású e á 149 A magánhangzókat csoportosíthatjuk a nyelv függőleges és vízszintes mozgása, ajakműködés, valamint a kiejtés időtartama szerint. A mássalhangzókat csoportosíthatjuk a képzés helye, a képzés módja, valamint a hangszalagok állása szerint. MÁSSALHANGZÓK A képzés helye szerint Ajakhangok Foghangok Szájpadláshangok A képzés módja szerint Zön- Zön- Zön- Zöngétlen gés gétlen gés Zárhangok b Orrhangok m Réshangok V Zár-rés hangok Pergő hang Ρ d t η f Gégehang Zön- Zön- Zöngés gétlen gés g Zöngétlen k ny

z, zs, sz.s l dz, dzs c,cs i, ly gy h ty r • Hasonlítsd össze a a magánhangzókat és a mássalhangzókat képzési sajátosságaik szerint! • Bizonyítsd és cáfold is a következő tételmondat igazságtartalmát: A hangoknak is van jelentésük. A hangok képzésében részt vesznek a beszélőszervek: a tüdő, a légcső, a hangszalagok, a garatüregben a n yelvcsap, a szájüregben a szájpadlás, az íny, a nyelv, a fogak és az orrüreg. MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYE K • hangrend • illeszkedés • hiátustörvény MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYE K • hasonulások (részleges, teljes) • összeolvadás • mássalhangzó-rövidülés • mássalhangzó-kiesés • Szemléltesd egy-egy példával a hangtörvények érvényesülését! 150 Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • A hangok világa 7. évfolyam • A szövegtől a hangokig 9. évfolyam • A beszéd és a nyelv • A hangok és a hangtörvények 11. évfolyam • A zeneiség

stíluseszközei 12. évfolyam • A hangrendszer változásai 151 ALAKTAN „Alig akad olyan árnyalat, melyei hajlékony, rugalmas, gazdag nyelvünkön ma nem fejezhetnénk ki." (Kosztolányi Dezső) jó tudni(uk) „El kéne indulni, meg ké házasodni, Csakhogy az a kérdés, kit kéne elvenni, Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, kit kéne elvenni." Bizony ez igen fogas kérdés, de nem az egyetlen gond az ismert népdalban. Nemcsak az a kérdés, hogy „kit kéne elvenni", hanem az is, hogy ki az, akinek meg kellene házasodnia, hiszen az el kellene indulni, meg kellene házasodni, el kellene venni főnévi igenévi alakok nem mutatnak rá egyértelműen a cselekvő személyére. Csak a következő versszakokból derül ki, hogy egyes szám első személyben szól a dal. Máskor nem ilyen egyszerű a megoldás. Ha el kellene döntenünk, hogy mit is jelent például ez a mondat: „Péternek levelet kell írni", olvasóink minden bizonnyal két táborra

szakadnának annak megítélésében, vajon ki az, akinek a levelet meg kell írnia. Az egyik csoport nyilván amellett kardoskodna, hogy Péterre vár ez a feladat, a másik pedig bizonyára arra adná a voksát, hogy valaki más készül írni Péternek. Mi a teendőnk, hogy elkerüljük ezt a félreértésre alkalmat adó kettősséget? Kiváló eszköz áll a rendelkezésünkre: a főnévi igenév személyragozása. Ennek segítségével röviden és egyértelműen megjelölhetjük a cselekvő személyét. A „Péternek levelet kell írnia", illetve a „ Péternek levelet kell írnod" forma senkiben sem hagy kétséget afelől, hogy az előbbi esetben Péter írja, az utóbbiban viszont kapja a levelet. (Felde Györgyi) - Milyenfajta szóelemek használatáról szól a szöveg? - Nevezd meg, milyen toldaléktípusokat nevez meg az írás szerzője! Egészítsd ki a felsorolást! - Mi a morféma szerepe a nyelvtani rendszerben? - Milyen tőtípusokat ismersz?

Szemléltesd őket egy-egy példával! A szóelemek: a szótő és a toldalékok (képző, jel, rag). A nyelvtani rendszerben a morfémák szerepe a szavak fölépítése. A toldalékok szabályos kapcsolódási rendben következnek egymás után. 152 SZÓTŐ + TOLDALÉK képző(k), jel(ek), rag A toldalékok fajtái A képzők A jelek A ragok • főnévképzők • melléknévképzők • számnévképzők • igeképzők • igenévképzők Igejelek: • módjelek • időjelek Névszójelek: • a többes szám jele • birtokos személyjelek • birtokjel • birtoktöbbesítő jel • igei személyragok • az igenevek személyragjai • a tárgy ragja • a névszók határozóragjai • a birtokos jelző ragja A szóalkotás módjai: • szóképzés, • szóösszetétel, • ritkább szóalkotási módok (mozaikszó-alkotás, szórövidülés, szóelvonás, szóvegyülés, szóösszerántás, szóhasadás, népetimológia). - Nevezz meg példákat az ifjúsági

nyelvből a különféle szóalkotásmódokra! A szóképzés: • • • • • igéből igét: mos + -akodik, beszél + -get, ír + -at igéből névszót: néz + -és, fél + -énk,fest + -mény névszóból névszót: szép + -ség, asztal + -os, kert + -ész névszóból igét: szép + -ít, szép + -ül, tavasz + -odik igéből igenevet: ír + -ni, ír + -ó, kér + -t, kér + -endő, ír + -va - Gyűjts további példákat minden szóképzési típusra! - Tarts egy rövid kiselőadást a magyar nyelv toldalékrendszerének gazdagságáról! 153 A SZÓÖSSZETÉTEL Szerves szóösszetételek Alárendelő szóösszetételek: • alanyos szóösszetételek (napsütötte, nyakatekert) • tárgyas szóösszetételek (lábtörlő, egyetért) • határozós szóösszetételek (magasugrás, célbadobás) • jelzős szóösszetételek (tejfölösszájú, tízperc, háztető) • jelentéstömörítő szóösszetételek (patyolatfehér, csigalépcső) Szervetlen

szóösszetételek Mellérendelő szóösszetételek: • valódi mellérendelő szóösszetételek (búbánat, apraja-nagyja) • szóismétlések (alig-alig, nőttön-nő) • ikerszók (ugrabugrál, fidres-fodros) Hasonlítsd össze az alárendelő és a mellérendelő szóösszetételek helyesírását! Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • Miből épülnek föl a szavak? • A toldalékok típusai 9. évfolyam • A beszéd és a nyelv • A szóelemek • A szóalkotás módjai 6. évfolyam • Az egyes szófajok toldalékolása 11. évfolyam • A szóalakok és a mondatformák mint stíluseszközök 12. évfolyam • Nyelvtani rendszerünk kialakulása, változása 7. évfolyam • A szövegtől a hangokig • A szóösszetételek 154 SZÓTAN „Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban, ahonnan jöttek." (Tamási Áron) Mikor repül, mikor száll? Vajon egyformán

használhatjuk-e a repül és a száll igét? Ha madárról, rovarról vagy légi járműről van szó, akkor egyaránt mondhatjuk azt is, hogy repül, azt is, hogy száll. Persze azért nem egészen mindegy, hogy a kettő közül mikor melyikkel élünk. Mert a repül inkább csak a - gyors -haladásra utal, a száll viszont a könnyedséget, a lebegést, illetőleg az egyenletességet is érzékelteti (már csak hangalakjának ljei folytán is). Aztán: a repül stilisztikailag közömbös, a száll ellenben választékos, illetve népies színezetű. Arra, aki repülőgépen utazik, a köznyelvben rendszerint azt mondjuk, hogy repül. De a költői nyelv egyszer-egyszer, kivételképpen a száll igét is alkalmazza: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj" (Radnóti). Az, aki hintázik, akit valamilyen erő kilendít a helyéből, egy kis túlzással megint csak repül, már csak gyorsasága miatt is. Ugyanígy repül az is, akit - átvitt értelemben kidobnak,

kipenderítenek valahonnan, mondjuk, az iskolából vagy állásából. Ezért a repül igével fenyegetőzni is lehet: „Elhallgass, vagy röpülsz!" (Ruzsiczky Éva) Tömörítsd a szöveg tartalmát két-három mondatba! Jellemezd a száll és a röpül igéket jelentésük, toldalékolhatóságuk, mondatrészi szerepük és mondatbeli bővíthetőségük szerint! Keress minden tanult szófajra egyegy példát a szövegből! A szavak is fontos elemei a nyelvtani rendszemek: belőlük épülnek föl a szószerkezetek és a mondatok. A szavak összefűzését jelentésük, toldalékolásuk és mondatbeli viselkedésük határozza meg. A szófajok csoportosításának a szempontjai: • jelentésük, • alaktani jellemzőik (toldalékolásuk), • mondatbeli viselkedésük (mondatrészi szerepük és bővíthetőségük), • szövegbeli szerepük. 155 A SZÓFAJOK I. AZ ALAPSZÓFAJOK ige főnév melléknév számnév határozószó főnévi névmások melléknévi

névmások számnévi névmások határozószói névmások főnévi igenév melléknévi igenév határozói igenév névelő névutó segédig e II. Α VISZONYSZÓK igekötő kötőszó szóértékű módosítószó III. A MONDATSZÓK indulatszó mondatértékű módosítószó - Nevezd meg az egyes szófajok alcsoportjait példákkal szemléltetve! - Bizonyítsd érvekkel és példákkal, hogy miért nevezhetjük az indulatszókat és a módosítószók egy csoportját mondatszóknak! Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 6. évfolyam •A szófajok 9. évfolyam • A beszéd és a nyelv • A szavak 7. évfolyam • A szövegtől a hangokig 11. évfolyam • A szókincs stilisztikai vizsgálata 12. évfolyam • Szókincsünk bővülése 156 SZÓSZERKEZETTAN „Egyes szavak csupán levelei, vékony ágai a nyelv törzsökének, (. )de a szókötési formák azon nemesb ereket, csatornákat képezik, melyeken a fa éltető nedve kering." (Arany János)

Eltévedt jelzők A birtokos szerkezet, mint köztudomású, egy birtokos jelzőből és a hozzá tartozó jelzett szóból áll (a tojás héja). Mind a birtokos jelzőnek, mind birtokának, a jelzett szónak lehet még saját, külön jelzője is. Mondhatom pl. ezt: a főtt tojásnak a h éja De mondhatom ezt is: a tojásnak a m eszes héja. Az első esetben a birtokos jelző, a másodikban a birtokszó kapott külön jelzőt. Eddig minden rendjén volna. De csakugyan rendjén van-e? Sajnos nem Sajtóban, rádióban és másutt is egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy baj van a jelzők sorrendjével. Különösen a birtokos szerkezet jelzett szavának, a birtokszónak a saját jelzője hajlamos az eltévelyedésre. Íme, egy mondattöredék a rádióból: „Rákóczi Ferenc háromszázadik születésének évfordulója." Így hangzott el, pedig világos, hogy nem Rákóczi háromszázadik születésének évfordulóját, hanem születésének háromszázadik évfordulóját

ünnepeltük. () (Grétsy László) • Milyenfajta nyelvi egység használatának szabályait taglalja a szöveg? Foglald össze! • Mi a szószerkezetek szerepe a nyelvtani rendszerben? • Nevezd meg a szövegben elemzett szószerkezettel rokon szerkezetek típusait! • Hasonlítsd össze a szószerkezettípusokat! Mi a különbség, és mi a hasonlóság közöttük? Az alapszófajú szavakból szószerkezeteket lehet alkotni. A szószerkezetekből épül fel a mondat Az alany és az állítmány kapcsolatát hagyományosan hozzárendelő, egy alaptag és bővítménye viszonyát alárendelő, két egyenrangú mondatrész kapcsolatát mellérendelő viszonynak tekintjük. Az alárendelő szószerkezeteket csoportosíthatjuk a bővítmény mondatrészi szerepe szerint (tárgyas, határozós stb. szószerkezet), valamint az alaptag szófaja szerint (igei, főnévi, melléknévi stb. szószerkezet) A bővítmények lehetnek szabad bővítmények vagy vonzatok. • Értelmezd a

szövegben kiemelt nyelvtani fogalmakat! 157 A SZÓSZERKEZETEK TÍPUSAI Alárendelő Mellérendelő szószerkezete szószerkezete k k • alanyos szószerkezet • kapcsolatos szószerke • tárgyas szószerkezet zet • határozós • ellentétes szószerkezetek szószerkezet (hely-, idő, szám-, • választó mód-, szószerkezet eszköz-, ok-, cél-, fok • magyarázó mérték-, tekintet-, álla szószerkezet pot-, eredet-, eredmény- • következtető , szószerke társ-, részes-, hasonlító zet és állandó határozó) • jelzős szószerkezetek (minőség mennyiség Az alany és az állítmány kapcsolatát az eg yeztetés mutatja. Az alárendelő szószerkezetek tagjai közötti viszony lehet jelölt vagy jelöletlen. A viszonyjelölők: a tárgyrag, a határozóragok, a névutók, a birtokos jelző ragja, a birtokos személyjelek. A mellérendelő szószerkezetek között a tartalmi kapcsolatot kötőszók jel(e)z(het)ik. Hozzárendel ő szószerkezet alany +

állítmány • Foglald össze az alany és az állítmány egyeztetésének a szabályait! • Alkoss mindegyik szószerkezettípusra egy-egy saját példát! Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 7. évfolyam 9. évfolyam • A szövegtől a hangokig • A beszéd és a nyelv • A szószerkezetek • A szószerkezetek • A hozzárendelő szószerkezet 11. évfolyam • Az alárendelő szószerkezetek • A mellérendeld szószerkezetek • A szóalakok és a mondatformák mint stíluseszközök 12. évfolyam • Nyelvtani rendszerünk kialakulása, változása 158 MONDATTAN „A mondat: egy gondolat összefüggő, kerekded kifejezése, formai tagolása, természetes lélegzetvétele." (Kosztolányi Dezső) A magyar mondat regénye (.) dús növényzethez, kerthez hasonlítottuk a nyelvet, amelyben a szavak jelentik az egyes virágokat, növényeket. Nos, a növénytanból ismertek a „ növényi társulás"-ok: különféle fák, füvek, cserjék szerves

összefonódásai. Ilyesféle alakulatnak foghatjuk föl a mondatokat is, azzal a különbséggel, hogy itt alkalmi társulásokról van szó: szüntelenül változtatják helyüket a virágok, lombok, mint szél ingatta cserjéken ahogy a gondolat szele, a „szellem" beléjük fuvall. Van aztán () olyan vélemény is, hogy egyetlen szó - egyetlen virág, egy rózsaszál is beszélhet: egy szál maga is kifejezhet mondatszerű üzenetet, nemcsak a csokorba rendezett virágok együttese. (Szilágyi Ferenc) Magyarázd el a kert metaforájával, hogy mi a szavak, a szószerkezetek, a mondatok és a szöveg szerepe a nyelvben, illetve a beszédben! Jellemezd szerkezet és modalitás szerint az egy szóból álló mondatokat! A szavakból és a szószerkezetekből mondatokat lehet alkotni. Mondatokból épül fel a szöveg A mondat a jelentését a szövegben nyeri el A mondatok fajtái szerkezet szerint: 159 • Alkoss mindegyik mondatfajtára egy-egy példát! Az alárendelő

összetett mondatok főmondatból és a nekik alárendelt mellékmondatból állnak. A tagmondatok közötti grammatikai viszonyt jelzi a főmondat utalószavának mondatrészi szerepe. A mellékmondatok kötőszóval vagy kötőszó nélkül kapcsolódnak a főmondathoz. A mellékmondatok sajátos jelentéstartalmúak is lehetnek, kifejezhetnek: hasonlítást, feltételességet, következményt vagy megengedést. A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai között tartalmi-logikai kapcsolat van. Ezt a viszonyt kötőszó(k) jelezheti(k) A mondatok fajtái a beszélő szándéka és a kommunikációs tartalom szerint: A Hanglejtése mondatfajta Kijelentő ereszkedő mondat Felkiáltó ereszkedő mondat erősebb érzelmi nyomatékka Felszólító lmeredekebbe mondat n esőereszkedő Óhajtó ereszkedő mondat nagyobb érzelmi nyomatékkal emelkedőKérdő eső, mondat ereszkedő Jellemző szófajok - - indulatszók, módosítószó k - 8. évfolyam • A mondatfajták 160

Jellemző beszédfunkció tájékoztatás, ábrázolás érzelem kifejezé s felszólító mód felhívás indulatszók, módosítószó k -e, vajon kérdőszók, kérdőnévmáso k Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 7. évfolyam • A szövegtől a hangokig Jellemző igemódok feltételes mód érzelem kifejezé s felhívás, ábrázolá s 9. évfolyam • A beszéd és a nyelv • A mondatok 11. évfolyam • A szóalakok és a mondatformák mint stíluseszközök 12. évfolyam • Nyelvtani rendszerünk kialakulása, változása JELENTÉSTAN „A jel csak annak él, ki mondandóját megérti, megsejti vagy bogozza." (Keresztury Dezső) Mit mond a szívünk? Ha megdobban vagy nagyot dobban a szívünk, az váratlan örömet jelent. Amíg az embernek dobog a szíve, addig nincs semmi baj, ez az élet, sőt az öröm jele. Rendjén van a dolog akkor is, ha ver a szívünk Amikor azonban kalapál, kalimpál, lüktet, ugrál, zakatol, zötyög vagy lötyög,

már nem szabad tréfára venni a dolgot, tanácsos orvoshoz fordulni. Ha aztán a szívünk megáll vagy megszűnik dobogni, akkor befejezzük az életet, elérkezett vagy ütött az utolsó óránk. Amikor azt olvassuk valamelyik népmesében, hogy meghasad, megrepedt vagy megszakadt a szíve szegénynek, azt is tudjuk, hogy a bánatba halt bele szegény. .amikor valakiért dobog vagy ver az ember szíve - kivált, ha fiatal -, tudjuk róla, hogy szereti az illetőt, sőt szerelmes bele. Egyszóval: nem érzéketlen, nem kőből van a szíve! (Ruzsiczky Éva) Milyen típusúak a szövegben található igék a hangalakjuk és jelentésük viszonya alapján? Nevezz meg a szöveg valamelyik szavának jelentésmezőjébe tartozó szavakat! A JELEK TÍPUSAI Eredetük szerint: • természetes jelek • mesterséges jelek A jel és a jelölt dolog kapcsolata szerint: • ikon • index • szimbólum Nevezz meg mindegyik jeltípusra egy-egy példát lakókörnyezetedből! SZÓ = HANGALAK

+ JELENTÉS Sorolj fel olyan szavakat, amelyek motiváltak, és olyanokat, amelyek közmegegyezés alapján keletkeztek! 161 Mutasd be az ábra segítségével a nyelvi jel összetevőit! Bizonyítsd érvekkel és példákkal, hogy a morféma a legkisebb jelentéssel bíró szóelem! Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • A toldalékok típusai • A szavak jelentése 9. évfolyam • A beszéd és a nyelv • Jelek és jelrendszerek • A hangalak és a jelentés kapcsolata 6. évfolyam • A kommunikáció jelei • Nem nyelvi jelek a beszédben 11. évfolyam • A zeneiség stíluseszközei • A szókincs stilisztikai vizsgálata 7. évfolyam • A szövegtől a hangokig 12. évfolyam • Jelentésváltozások 162 KOMMUNIKÁCIÓTAN ,,.az ember természeténél fogva társas élőlény" (Arisztotelész) Az információ öt forradalma (.) az emberiség eddigi történetében öt nagy korszakot különböztethetünk meg, az információ öt

nagy „forradalmáról" beszélhetünk. Az első a beszéd forradalma; az ember kiemelkedik az állati létből, s a munkavégzés során szerzett és teremtett információit átadja társainak, utódainak. A második az írás forradalma: az információtárolás függetlenné válik a jócskán megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a primitív társadalom megindul a civilizáció útján. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma: a sokszorosítás technikája az i nformációk (ismeretek) tömeges terjesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás felgyorsulását. A negyedik a távközlés forradalma: az információs összeköttetések behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik, felderengenek az egységes emberi társadalom körvonalai. Az ötödik az elektronikus információfeldolgozás forradalma: a kommunikáció új minőséggel gyarapodik, az ember-ember párbeszéd mellett

megjelenik az ember-gép párbeszéd, az információtárolás és -feldolgozás új, még messze kihasználatlan lehetőségei tárulnak fel. (Fülöp Géza) * Mutasd be a szövegrészlet segítségével a kommunikáció fejlődését! • Nevezd meg a szöveg alapján a kommunikációs folyamat tényezőit! A kommunikáció: tájékoztatás, információk cseréje, közlés valamilyen erre szolgáló eszköz, nyelvi és nem nyelvi jelrendszer segítségével. A kommunikációs folyamat tényezői: a feladó, a címzett, az üzenet, a kód, a közös nyelv, a csatorna, a közös valóság, a közös előismeret, a közös előzmények, a beszédhelyzet, a kapcsolat és a zaj. I Mi lehet a bevezető szövegrészlet kommunikációs célja? Bizonyítsd szövegrészletekkel! 163 A kommunikáció funkciói: • tájékoztatás, • érzelemkifejezés, • felhívás, • kapcsolatteremtés, -tartás és -zárás, • metanyelvi szerep, • esztétikai szerep. A Közvetlen

KOMMUNIKÁCIÓ Kétirányú két barát beszélget egy asztalnál Egyirányú előadás az iskolában Közvetett telefonbeszélgetés televízióadás Beszélj a táblázat és az ábra segítségével a kommunikáció különböző formáiról! Tömegkommunikáció Nyilvános kommunikáció Csoportos kommunikáció Két ember közötti kommunikáció Értelmezd a képet a kommunikációs ismereteid segítségével! 164 Mutasd be a táblázat segítségével a kommunikáció nem nyelvi jeleit! A NEM NYELVI JELEK A szóbeli kommunikációban: Az írásbeli kommunikációban: • hangjelek • tekintet • arcjáték • gesztusok • testtartás • térközszabályozás • a külső • a csend • elrendezés • margó • tagolás • sorok • sortávolság • betűköz • betűtípus • színek • keret A kommunikációnak vannak szóbeli és írásbeli formái. A kommunikációs folyamatban érvényesül az együttműködési alapelv - Hasonlítsd össze a

kommunikáció szóbeli és írásbeli formáit! - Érvelj a következő közmondás igazságtartalma mellett és ellen! „A szó elszáll, az írás megmarad." Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • Mi a kommunikáció? • A kommunikációs kapcsolat 6. évfolyam • A kommunikáció jelei • Nem nyelvi jelek a beszédben • A szöveg képe 9. évfolyam • Mi a kommunikáció? • A tömegkommunikáció • A médiaműfajok 7. évfolyam • Anyanyelvünk zenéje 10. évfolyam • A szövegtípusok 11. évfolyam • A stílusrétegek 8. évfolyam • Milyen lehet a kommunikáció? 12. évfolyam • A nyelv és az ember 165 SZÖVEGTAN „Az emberek folyton beszélnek. Mióta megszülettek, szavak zümmögnek köröttük." (Kosztolányi Dezső) Mindent-egy-szóba-címek Egy ideje a cikkírók (vagy a címszerkesztők, akik állítólag nincsenek, valójában mégis vannak) egyetlen összetett szóba igyekeznek belesűríteni a cikk egész

tartalmát vagy legalábbis mondanivalójának minél több lényeges elemét Így lesz a sütőipari szakmunkások szórakozóhelyeiből Pékdiszkó, a méhészek téli munkájából pedig Kaptárvizit. Tulajdonképpen új szavak garmadája keletkezik így a sajtónyelvben. Mégsem tekinthetjük e folyamatot igazi szókincsbővülésnek, mert az efféle alkalmi összetételek többnyire megmaradnak egyedi-egyszeri alkotásnak, nem válnak közkeletűvé, nem kerülnek bele semmiféle szótárba. Kérészéletű jövevények tehát (más képhez folyamodva: egyetlenegyszer felsziporkázó s nyomban ki is hunyó ötletpetárdák). Megesik, hogy a főcímen kívül a felcím is ilyen tartalomtömörítő összetett szó. Tehát mondjuk a nagyobb betűs Akadálybörze cím fölött ez áll felcímként: érdekérvényesítés; vagy a Vesszőfutam címet ez a f elcím egészíti ki: Komolyzenész-jövedelmek. Nem az ilyesmire szokták mondani, hogy jóból is megárt a sok? (Kemény

Gábor) Milyen típusú címről szól a szöveg? - Mi a szerepük általában a címeknek? Foglald össze egy magyarázatban! - Elemezd a szöveg kapcsolóeszközeinek a típusát! A szöveg a nyelvhasználat eszköze, a beszéd része. A szöveg nyelvi és nem nyelvi jelekből áll. A szöveg fontos sajátossága a szövegösszetartó erő, amely a kommunikációs, a szerkezeti, a jelentésbeli és a grammatikai kapcsolatokból jön létre. - Mutasd be milyen eszközökkel biztosíthatjuk, hogy egy szóbeli hozzászólás is összefüggő szöveg legyen! 166 A szövegalkotást és a szövegbefogadást meghatározó tényezők: • a kommunikációs folyamat tényezői (a szövegalkotó, a szövegbefogadó, a beszédhelyzet, a kapcsolat, a csatorna, a kód, az üzenet, a valóság), • a szöveg típusa és a szöveghasználati szabályok, • a szöveg kommunikációs funkciója, • a szövegalkotó és a szövegbefogadó tudása. Utalások a szövegben: • visszautalás a

szövegben, • előreutalás a szövegben, • a kommunikációs körülményekre való kiutalás a szövegből. A szöveg szerkezeti egységei mondat, mondattömb, bekezdés, bevezetés, tárgyalás, befejezés verssor, versmondat, versszak A szöveg egészét összetartó eszközök (a globális kohézió eszközei) • témahálózat (kulcsszók) • tartalmi-logikai kapcso latok (időbeli, térbeli, ok-okozati összefüggé sek) • témajelölő cím jelenet, szín, felvonás Szerkezettípusok lineáris: időbeli, térbeli, logikai, párhuzamos, keretes, mozaikszerű, képzettársításos stb. A szövegrészeket összekapcsoló eszközök (a lineáris kohézió eszközei) Jelentésbeli kapcsolóeleme k • megnevezésformák (ismétlés, metaforikus, metonimikus megneve zés, rokon értelmű szó, nemfogalom használata, körülírás) • többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú, ellentétes jelentésű szavak használata • tartalomváró szavak • téma réma

• • • • • • • Grammatikai kapcsolóeleme k névmások határozószók kötőszók egyeztető toldalékok hiányos mondat szórend, mondatrend névelőhasználat 167 A szövegtípusok Α kommunikációs forma szerint: • monologikus • dialogikus szövegek • írásbeli • szóbeli szövegek A kommunikációs funkció szerint: • ismeretközlő • érzelemkifeje ző • felhívó • kapcsolatterem tő, -tartó és -záró • elbeszélő • leíró • érvelő szövegek A szövegalkotás módja szerint: • nem tervezett • tervezett szövegek A kommunikációs színterek szerint: • magánéleti • közéleti • hivatalos • tudományos • egyházi • sajtó• szépirodal mi szövegek • Bizonyítsd érvekkel és példákkal, hogy minden szöveg, aminek a kommunikációban üzenetértéke van! • Nevezz meg mindegyik szövegtípusra egy-egy példát saját életedből! • Válassz ki egy szövegtípust, és ismertesd részletesen a műfaji

sajátosságai alapján! Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 6. évfolyam • A névmások • A kötőszó 7. évfolyam • A szövegtől a hangokig 8. évfolyam • A párbeszéd és a monológ 168 9. évfolyam • A beszéd és a nyelv • Mi a szöveg? • A szöveg és a kommunikáció • A szöveg szerkezete • A szöveg jelentése • A szöveg grammatikája 10. évfolyam • A szövegtípusok 11. évfolyam • A stílusrétegek STÍLUSTAN „a stílus helyessége a gondolat helyessége." (Babits Mihály) Szóképek, klisék .a szókép használata nem korlátozódik a költészetre Bőven élünk vele a köznyelvben is. Aki távoli tárgyakat, apróságokat jól lát, olyan szeme van, mint a sasnak, tehát sasszemű. De beszélünk fátyolos hangról vagy arról, hogy valaki nagy lábon él, olajra lép stb. Ezekben a szóképekben nem az újszerűség, az eredetiség a lényeg (mint a költői képekben), hanem a szemléletesség. A képszerű

ábrázolás könnyebben érthetővé teszi, jobban kiemeli azt a tulajdonságot, cselekvést stb., amelyet a beszélő hangsúlyozni kíván. Így a köznyelvi szóképben az eredetileg fontos és jellemző hangulatkeltés is gyakran elhalványul, olykor meg is szűnik. Nemcsak a hangulati elem, hanem a szóképi eredet és jelleg is teljesen eltűnt már egy-egy olyan kifejezésből, mint hegygerinc, nehéz a felfogása, megfontol valamit stb. A megkopott, a gyakori használat folytán elszürkült szóképet klisének is mondjuk. () Egyes szóképi eredetű kifejezések (hegyezi a f ülét, futótűzként terjed; tudja, mitől döglik a légy stb.) azért válnak klisévé, mert szemléltető, érzékeltető képességüknél fogva alkalmasak bizonyos tartalmak hangsúlyozására, nyomatékosabb kifejezésére; továbbá, mert kész nyelvi megformáltságuk révén használatuk könnyíti, kényelmessé teszi a nyelvi közlést. Ezért kettős arculatú jelenség, kétélű fegyver

a nyelvi klisé Egyrészt találó kifejezőeszköze lehet bizonyos közlendőknek, másrészt, gyakran használva, az eredetiség hiányáról, szegényes gondolat- és stíluskészségről árulkodik. (Benkő László) • Milyenfajta stíluseszközről szól a szöveg? Mi a szerepe? Milyen fajtáit ismered? • Értelmezd a klisé fogalmát a szöveg alapján! • Bizonyítsd példákkal, hogy milyen stílusrétegben íródott a szöveg! Milyen stílusrétegeket ismersz még? A nyelv, a beszéd, a szöveg és a stílus szorosan összetartozó fogalmak. A stílus szónak különféle jelentéseit ismerjük a nyelvhasználatban. A szövegben bármi stíluseszközzé válhat. A stíluselemeknek a szövegben többletjelentésük, azaz konnotatív jelentésük lehet Minden stíluseszközt csak szövegkörnyezetben lehet értelmezni A stíluseszközök 169 alkalmazásának a célja: a hatás, az esztétikum, a kifejezőerő növelése és a kommunikációs körülményeknek való

megfelelés. A zeneiség stíluseszközei hangszim bolika, alliteráci ó, hangutánzó és hangulatfestő szavak, rím, ritmus, mondatés szövegfonetikai eszközök A szókincs mint stíluseszköz többjelen tésű, rokon értelmű, azonos alakú, ellentétes jelentésű szavak szakszók, archaikus szavak, neologizmusok, idegen szavak A STÍLUSESZKÖZÖK A szó- Az alak- A képek alakok és zatok és a képa mondatszerűség formák eszközei a szóalko- ismétlés, metafora, tás módja, párhuzam megszeszóalako , ellentét, mélyesíparadoxo tés, szik n, nesztézia felsorolás , , részlete- allegória zés, hal- , mozás, szimbófokozás, lum túlzás, humor, irónia, szószerke gúny, metonízeti meg- evokáció mia, szioldások, nekdoch mondaté formák, mondatfajták, szórend, hasonlat, mondatkörülírás rend , komplex kép A nyelven kívüli stíluseszközök mondatés szövegfonetikai eszközök , tekintet, arcjáték, gesztusok , testtartás, térköz,

időviszonyok, a külső ábrák, tagolás, tagolójelek, kiemelések , betűtípus, színek, keret, aláhúzás, írásjelek A szövegformálás mint stíluseszköz a szövegtípus, a cím, a szöveg szerkezete , kulcsszó k, jelentésben és nyelvtani kapcsolóelemek, szövegfonetikai eszközök hír, riport, interjú, tudósítás, glossza, jegyzet lírai stílus, drámai stílus, epikai stílus nomináli s stílus, verbális stílus, szófaji átcsapás A szövegek kommunikációs színterek szerinti osztályozása az alapja az egyes stílusrétegek megkülönböztetésének. SzépiroA STÍLUSRÉTEGEK Magán- Közéleti Egyházi Hivatalos Tudomá- Publicisz- dalmi stílus nyos tikai életi Pl. társalgás, üzenet, levél, feljegyzé s 170 Pl. szónoki beszéd, hozzászó lás, felszólalás Pl. prédikáció, zsoltár, ima Pl. kérvény, tanácsadás , jegyzőkönyv Pl. előadás, ismertetés, magyarázat, tanulmány A stílusrétegeket tovább árnyalják, színezik a

stílusárnyalatok: • köznyelvi, népies, argó; • választékos, dagályos, bizalmas, közönséges stb.; • lírai, epikai, drámai. - Érvelj a következő idézet igazságtartalma mellett! „A stílus maga az ember." Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • A szövegszerkesztés állomásai 10. évfolyam • A szöveg kidolgozása 6. évfolyam • A szöveg képe 11. évfolyam • Nyelvművelés napjainkban • A stílusról szóló fejezetek 171 RETORIKA „Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni." (Illyés Gyula) Az előadásmód és a stílus általános kérdései Az előadásmód összefügg a hangerővel: hogyan kell azt az egyes érzelmeknek megfelelően alkalmaznunk, azaz mikor legyen erős, gyenge és közepes, és hogy hogyan kell élnünk a különféle hangfekvésekkel, a magassal, a méllyel és a közepessel, és milyen ritmusban kell beszélnünk az

egyes érzelmek szerint. Mert három dologra fordítunk figyelmet: a hangerőre, a harmóniára és a ritmusra. Majdnem mindig az ehhez értők viszik el a díjakat a különböző versenyeken. És ahogyan ott napjainkban a színészek nagyobb sikert aratnak a költőknél, ugyanez a helyzet a politikai gyűléseken is, az államformák tökéletlensége miatt. (.) Egyébként az előadókészség a természet ajándéka, és kevéssé függ a mesterségbeli tudástól, a stílusra alkalmazva azonban már mesterség Ez az oka annak, hogy aki ebben sokra viszi, viszonzásképpen jutalomban részesül ugyanúgy, mint a jó előadókészséggel rendelkező szónokok. Így érthető, hogy a leírt szónoklatok nagyobb hatást keltenek stílusukkal, mint mondanivalójukkal. (Arisztotelész) • Mit tudsz Arisztotelész retorikai munkásságáról? • A szónoknak milyen fontos tulajdonságait nevezi meg a szövegrészlet? Egészítsd ki a felsorolást retorikai tanulmányaid alapján! •

Milyen retorikai eszközöket alkalmazhatunk, hogy beszédünk hatásos legyen? Tarts róla egy néhány perces szónoki beszédet! A retorika a nyilvános megszólalás szövegműfajait vizsgálja. A jó szónok tulajdonságai: tisztesség, találékonyság, szerkesztőkészség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadói készség. A szónok feladatai: • • • • anyaggyűjtés, az anyag elrendezése, a szöveg megfogalmazása, a kifejezés árnyalása, 172 • az előadásmód megtervezése, • a szöveg emlékezetbe vésése, • a szöveg előadása. A szónoki beszéd fajtái: • tanácsadó beszéd (pl. a politikai beszédek), • törvényszéki beszéd (pl. vádbeszédek és védőbeszédek), • alkalmi beszéd (pl. ünnepi beszédek, méltatások) Az érvelő beszéd fölépítése: • bevezetés (a jóindulat megnyerése, figyelemfölkeltés, a megértés előkészítése, a téma megjelölése, a kifejtés fölvázolása), • elbeszélés, •

részletezés, • bizonyítás, • cáfolás, • befejezés (összegzés, kitekintés, érzelmi betetőzés). Az érvek fajtái: • meghatározásból levezetett érv, • ok-okozati összefüggésből származó érv, • körülményekből levezetett érv, • összehasonlításon alapuló érv, • ellentéten alapuló érv, • az általános-egyes elvén alapuló érv, • valószínűségen alapuló érv, • bizonyítékokból származtatott érv. Az érvelés módszere: • indukció • dedukció A szöveg kidolgozása: • a szöveg megfogalmazása, • stílusformálás, • a szövegkép kialakítása. A beszéd megszólaltatása: • a beszéd zenei eszközei • a beszéd egyéb nem nyelvi jelei 173 Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam 9. évfolyam • Mi a kommunikáció? • Mi a kommunikáció? • A kommunikációs kapcsolat • A szövegszerkesztés állomásai 10. évfolyam • Az előadás 6. évfolyam • A retorikai fejezetek •

A kommunikáció jelei • Nem nyelvi jelek a 11. évfolyam beszédben • A képek és a képi ábrázolás 7. évfolyam • Az alakzatok • Anyanyelvünk zenéje 8. évfolyam • A monológ 174 12. évfolyam • A felelet NYELVMŰVELÉS „Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni." (Babits Mihály) Szabályoskodó nyelvhibák Legtöbbször akkor hibázunk nyelvhasználatunkban, ha nem tudjuk, hogy a kérdéses nyelvi jelenséget milyen szabály alapján kell értékelnünk. Ez a hiba voltaképpen a szabály nem ismerésén alapszik Van azonban olyan hiba is, amely valamely szabály részleges ismeretéből származik. Ez azt jelenti, hogy helyesen akarunk beszélni, de a s zabályt nem a maga helyén alkalmazzuk. Nézzünk néhány példát Az ikes ragozás a régi ikeseknél is visszaszorult. A később ikesedő igéket ike-sen ragozni tehát szabályoskodás. Ezért nem: hazudom, bújnám, rádiózom, hanem hazudok, bújnék,

rádiózok. Még rosszabb, ha -ik rag nélküli igét ragozunk ikesen, pl.: edzem, mozgom (helyesen: edzek, mozgok). A szabályoskodás másik - talán még ártalmasabb - fajtája a betűejtés. A magyar helyesírás lehetőleg híven tükrözi a kiejtést, de csak a szótőn belül. Az adja, futja kiejtését tehát nem az ad, illetve a fut ige és a -ja igerag kiejtésének összegezése adja meg. A helyes kiejtés: aggya, futtya, nem pedig ad-ja, fut-ja. (Ladó János) - Mit tudsz a szövegben elemzett nyelvhelyességi szabályokról? - Milyen nyelvhelyességi babonákat ismersz? Tarts róluk ismertetőt! Gyűjtsd össze azokat a nyelvhelyességi tudnivalókat, amelyekkel az iskolában ismerkedtél meg! - Szemléltesd a cikkel, hogy mi a nyelvművelés feladata! - Nevezz meg olyan embereket, akik sokat tettek és sokat tesznek a magyar nyelv műveléséért! A nyelvművelés történetének főbb állomásai: • A kódexírók szógyarapító tevékenysége, a humanisták

törekvései, Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás munkássága. • Elindul a tudatos nyelvművelés, Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Apáczai Csere János, Faludi Ferenc munkái. • A nyelvújítás mozgalma Kazinczy Ferenc vezetésével. 175 • Az Akadémia hatása a nyelvművelésre, az első helyesírási szabályzat megjelenése. • Nyelvművelés a 20. században • Mit jelent a nyelvi tervezés fogalma? Hogyan kapcsolódik a nyelvműveléshez? • Foglald össze, hogy mi a nyelvi politika feladata Magyarországon és a határon túl! A nyelvhelyességi hibák típusai: • helytelen toldalékolás és névutóhasználat, • egyeztetési hibák, • szóhasználati vétségek, • mondatszerkesztési hibák, • rossz hangzás. • Fejtsd ki, hogyan befolyásolhatja a nyelvhelyességi hibák megítélését a nyelvhasználat ismerete! A nyelvművelő munkában fontos szerepet töltenek be a különféle magyar nyelvi folyóiratok (Édes

Anyanyelvünk, Magyar Nyelvőr, Magyar Nyelv), a szótárak (Nyelvművelő kéziszótár), a magyar nyelvészeti szakkönyvek és kézikönyvek (Nyelvművelő kézikönyv, Nyelvi illemtan). • Fogalmazz egy rövid hozzászólást a tömegkommunikáció és a nyelvművelés kapcsolatáról! Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • A szótárakról 6. évfolyam • Mit kell tudni az egyes szófajok helyes használatáról? 7. évfolyam • Hogyan használjuk az egyes szószerkezeteket? • Anyanyelvünk zenéje 8. évfolyam • Hogyan használjuk az egyes mondatfajtákat? 176 10. évfolyam • Α szöveg kidolgozása • Anyanyelvünk változatai 11. évfolyam • A stílusrétegek és a stílusárnyalatok • Nyelvművelő mozgalmak régen • Nyelvművelés napjainkban 12. évfolyam • A magyar helyesírás története • Az irodalmi nyelv kialakulása • A határon túli magyarok nyelvhasználata • Nyelvi tervezés, nyelvi politika HELYESÍRÁS . az

írás csak akkor töltheti be rendeltetését, ha éppoly híven tolmácsolja a gondolatot, mint a szabatos, talpraesett élőszó. Az írásbeli gondolatközlés félreérthetetlensé-gének egyik biztosítéka a kifogástalan helyesírás." (Szemere Gyula) Régi és mai diákok harca az ly-nal Egy debreceni kisdiák arról panaszkodott levelében, hogy igen sok baja van az ly írásával. Olyan nehéz megjegyezni, mikor van j vagy ly az ilyen szavakban, mint például fojt, folyton, sajt, súlyos stb. Azt kérdi, nem tudnánk-e valami jó módszert ajánlani, hogy minél kevesebb hibát kövessen el. Bizony, ilyen csodaszer nincsen. Szokták ajánlani, hogy amit l hanggal is lehet ejteni, azt írják ly-nal. De ezt a tanácsot inkább a Dunántúlon lehet hasznosítani, az alföldi gyerekek fülének a sulkol éppen olyan furcsa, mint a sultá-sos, noha a sulykol ly-os szó, a sujtásos-i pedig j-vei írjuk. Ezeket bizony meg kell tanulni, türelemmel, sok gyakorlattal. Persze

nem egészen egyenként, mert ha azt megjegyeztük, hogy a folyik igében s a folyó főnévben ly van, akkor már azt is tudjuk, hogy a velük rokon igen sok szó is így írandó, tehát a folyam, a folyton, a folyvást, a folytat, a folytatás stb. Ezekhez nincs köze az elfojt, megfojt igének és a származékainak, ezeket jvei írjuk. Ugyanígy egy család a súly, sulyok, sulykol és társai, ezek ly-os szavak, nem tévesztendők össze a sújt, azaz üt igével és származékaival. Azon persze nem csodálkozunk, hogy sokan rokonságot sejtenek a súly főnév és a sújt ige között, mert hiszen nyilván az jár az eszükben, hogy esújtani valamilyen nehéz, súlyos tárggyal, esetleg valami súllyal célszerűbb. Ez igaz lehet, de ennek ellenére sem rokon a súly és a sújt, mint ahogy folyóba is lehet fojtani valakit, mégsincs rokonság a folyó és a fojt között, tehát nem is írandó egyformán a két szó. A sújt a hangutánzó súg, suhog, suhint, suhan,

sóhajt, sudár, sugár, husáng rokona, tehát semmi okunk a benne lévő j hangnak ly-nal való írására. (Lőrincze Lajos) • Melyik helyesírási alapelv használatát magyarázza a szöveg? • Milyen helyesírási alapelveket ismersz még? Mikor alkalmazzuk őket? • Idézz fel minél több tanult helyesírási szabályt a szöveg példáinak segítségével! • Érvelj amellett többféleképpen, hogy szükség van a helyesírásra! 177 A magyar helyesírás hangjelölő, betűíró, latin betűs rendszer. A helyesírási szabályok az értelemtükrözést, a zavartalan kommunikációt szolgálják. 1984 óta A magyar helyesírás szabályai című kézikönyv 11. kiadása van érvényben Fontos helyesírási kézikönyvek még a Magyar helyesírási szótár, valamint a h elyesírási szakszótárak. • Tarts rövid ismertetőt a helyesírási kézikönyvek használatáról! A szavak írásmódjában négy helyesírási alapelv érvényesül: • a kiejtés elve, •

a szóelemzés elve, · a hagyomány elve, · az egyszerűsítés elve. A helyesírási szabályok: • • • • • • • • a különírás és az egybeírás, a kis és nagy kezdőbetűk, a tulajdonnevek írása, az idegen közszavak és tulajdonnevek írása, az elválasztás, az írásjelek, a rövidítések és a mozaikszók, egyéb tudnivalók. Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • Milyen a magyar helyesírás? • A helyesírási alapelvek 9. évfolyam • Helyesírásunk rendszere • Helyesírásunk alapelvei • Helyesírásunk szabályai 6. évfolyam • Az egyes szófajok helyesírása 7. évfolyam • Különírás vagy egybeírás? 8. évfolyam • Az írásjelek 10. évfolyam • A szöveg kidolgozása 11. évfolyam • A nyelven kívüli stíluseszközök 12. évfolyam • A magyar helyesírás története 178 SZÖVEGSZERKESZTÉS „Az írás az halászat: az ember fejében ott van egy gondolat; hórukk, a nyelv hálójával

neki kell feküdni s kihúzni. A nagy gondolat csak bizonyos fogásokkal húzható ki." (Németh László) Az írásos érintkezés és műfajai .mindenféle írás dokumentumértékű Megmarad, akár jó, akár rossz Ez azután sokféle következménnyel járhat; bár nem biztos, hogy azzal jár. De ennek puszta feltételezése is arra int bennünket, hogy írásos munkáinkat még nagyobb felelősséggel, pontossággal végezzük. (Persze most azonnal eszünkbe juthat, hogy éppen korunkban ez a szólás [A szót elfújja a szél] kezd erejébőligazságából veszíteni. Nem az írás maradandóságának valóságos voltát kérdőjelezi meg a kor, hanem a szó elrepültének igazságát. Mert gondoljunk csak arra, hogy értekezleten vagy bármiféle összejövetelen vagyunk, ott szót kérünk, és szót kapunk; esetleg hevenyészve közöljük mondandónkat, s pár nap múlva, netán az értekezletet követően visszahallhatjuk magnószalagról kusza, széteső

felszólalásunkat.) Kazinczy Ferenc a Tövisek és virágok egyik ismert epigrammájában csaknem két évszázaddal ezelőtt figyelmeztetett a s zó pontosságának fontosságára. Az írói érdem címűben nem csupán az élőbeszédre értette megállapítását, habár példaként a verset emlegette: Szólj, s ki vagy, elmondom. - Ne tovább! ismerlek egészen Nekem üres fecsegőt fest az üres fecsegés. Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés. Íz, szín, tűz vagyon a versbe, ha mesteri mív. (Z. Szabó László) - Mire figyelmezteti a szöveg az írástudókat és a nyilvánosság előtt megszólalókat? Keresd meg a szöveg tételmondatát! - Foglald össze, milyen eszközökkel érhetjük el, hogy írásbeli munkánk igényesnek és eredetinek tűnjön! - Nevezd meg azokat a szövegtípusokat, amelyek megszerkesztésében a legnagyobb gyakorlottságra tettél szert! - Értelmezd a Kazinczyidézetet a szöveg és saját tanulmányaid alapján! Az egyes

szövegtípusok szerkesztését meghatározzák a k ommunikációs körülmények, a szövegtípus sajátosságai és a szövegalkotó egyéni tulajdonságai. 179 Aszövegszerkesztés menete: • • • • a téma kijelölése, címadás, a szövegtípus kiválasztása, a szövegalkotás céljának a megfogalmazása, • a szöveg közlési körülményeinek a feltérképezése, • • • • • anyaggyűjtés, az anyag elrendezése, vázlatkészítés, a szöveg kidolgozása, önellenőrzés. A szövegtípusok jellemzői: • • • • témák, kommunikációs cél. kommunikációs körülmények, szerkezet, • szókincs, • nyelvi formák, • stílus. Emlékszel? Olvasd el újra a tankönyvben! 5. évfolyam • A szövegszerkesztés állomásai • Az elbeszélés • A leírás • A beszámoló • A levél • A jellemzés 7. évfolyam • Az ismertetés • A köszöntés • A kiselőadás 6. évfolyam • A szöveg képe • Az ismeretterjesztő szövegek

8. évfolyam • Hogyan készítsünk jegyzetet és vázlatot? • A párbeszéd • A monológ • A vita • A sajtószövegek 11. évfolyam • Az esszé 12. évfolyam • A felelet 9. évfolyam • A médiaműfajok 10. évfolyam • A szónoki beszéd • Az előadás • Az önéletrajz és a névjegy • A hivatalos levél • Az értekezés 180