Betekintés: Vizkievicz András - Nyitvatermők törzse

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények  Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Nyitvatermők (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A földtörténet során elsőként megjelenő virágos, magvas növények. A nyitvatermők kb. 250 millió évvel ezelőtt (felső devon) alakultak ki, első képviselőik a mintegy 100 millió évvel ezelőtt kihalt magvaspáfrányok voltak. A magvaspáfrányoknál a hím jellegű spórának a virágpor feleltethető meg, amely szél útján közvetlenül a petesejtet tartalmazó magkezdeményre került. A virágporban létrejöttek a hímivarsejtek, a magkezdeményben a petesejtek, ilyen módon az ivarsejtek egymás mellett alakultak ki, így már a megtermékenyítéshez nem volt szükség vízre. A megtermékenyítést követően az anyanövény a

fejlődő csírát tartalék tápanyaggal látta el, majd ezt követően egy védőréteg képződött a csíra körül, kialakult az ősi mag. Mivel a megtermékenyítésük függetlenné vált a víztől, továbbá viaszos leveleik miatt kiválóan szabályozzák vízháztartásukat – állandó vízállapotú növények – így a növények közül elsőként hódították meg a szárazföldeket, jól bírják a vízhiányt. Nagyon elterjedtek, magas hegységekben 1000 m fölött, a tajgában, ill. a mediterrán területeken egyaránt megtalálhatóak. Főbb jellemzőik        Kivétel nélkül fás szárúak. Többségük örökzöld, néhány fajuk lombhullató pl. vörösfenyő, Ginkgo biloba, leveleik főleg tű vagy pikkely alakúak, ritkán nagy felületűek (Ginkgo biloba). Virágaik egyivarúak általában egylakiak.  Egyivarú virág: vagy csak termő vagy csak porzó található a virágban.  Egylaki növény: egy egyeden mind a termős,

mind a porzós virágok megtalálhatók. Virág-takarólevelek nincsenek, így a virágok felépítése igen egyszerű.  A porzós virágzat általában barkaszerű, főleg az ágak csúcsán találhatók meg, bennük porzók kicsik, pikkelyszerűek.  A termős virágok termőlevelei lemezesek, melyek füzérei a tobozvirágzatot alkotják. A törzs nevét onnan kapta, hogy a magkezdemények – szám szerint kettő - a termőlevelek tövében szabadon fejlődnek (termő, zárt magház, termés nincs). A keletkezett virágpor a szél közvetítésével közvetlenül a magkezdeményre jut. A megtermékenyítést követően a magvak szárnyas repítőszerkezetük segítségével, a toboz felnyílása után nagyobb távolságot is megtehetnek. A magok általában 3-5 sziklevelet tartalmaznak (sokszikűek). 1 Nyitvatermők csoportjai     Magvaspáfrányok (kihalt) Cikászok Páfrányfenyők Fenyők o Ciprusfélék faj: nyugati tuja faj: keleti életfa faj: ciprus

faj: közönséges boróka o Mocsárciprusfélék faj: mocsárciprus faj: mamutfenyők  o Fenyők faj: erdei fenyő faj: fekete fenyő faj: törpefenyő faj: lucfenyő faj: ezüstfenyő faj: jegenyefenyő faj: vörösfenyő faj: libanoni cédrus Tiszafák faj: tiszafa Cikászok (Szágópálmák) Ősi típusú nyitvatermők. Külső megjelenésükben pálmaszerűek, jellemző a pálmatörzs, amely egyes fajoknál hordószerűen megrövidül. A megporzás és a megtermékenyülés között akár több hónap is eltelhet. A ma élő cikászok trópusi elterjedésűek, keményítőben gazdag beléből készítik a szágót, - ezért szágópálmának is nevezik - amely fontos táplálék. Páfrányfenyők Ősi osztály, virágkorukat a földtörténeti középkor jura időszakában élték, mára egyetlen kivétellel az összes faja kihalt. Az említett faj a Dél-Kínában őshonos Ginkgo biloba élő kövületnek tekinthető. Hatalmasra növő fája lombhullató, levelei

jellegzetesen legyező alakúak, villás erezettel. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos magköpenyének vajsavtartalma miatt kellemetlen szagot árasztanak, ezért közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok jó értágító hatásúak, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságúak, és javítják az agyi vérellátást, a koncentráló készséget, a szellemi teljesítőképességet (állítólag). Fenyők A törzs fajokban leggazdagabb, előfordulását tekintve legelterjedtebb csoportja, megtalálhatók szinte mindenhol, elsősorban Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi területein kiterjedt, majdnem összefüggő erdőket alkotnak (tajga).  Lehetnek fák vagy cserjék (ciprusfélék).  Többségük örökzöld, de ismertek lombhullató fajok is (vörös fenyő), leveleik tű vagy

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


pikkely alakúak.  Elfásodó női virágzatuk a toboz. A megtermékenyítés gyakran csak a megporzást követő évben történik (erdei, fekete fenyő). 2 Ciprusfélék faj: keleti életfa faj: közönséges boróka Mocsárciprusfélék faj: mocsárciprus faj: kaliforniai mamutfenyő Fenyők; faj: erdei fenyő: törzse kissé barnás, hosszú tűlevelei kettesével állnak. faj: lucfenyő erdei fenyő 3 Tiszafák Húsos maghéja nem mérgező, azonban magja és a fa minden része erősen toxikus és keserű! Tiszafa Libanoni cédrus Vörösfenyő 4