Biológia | Állatvilág » Vizkievicz András - A fonálférgek törzse

A fonálférgek törzse Szerkesztette: Vizkievicz András • • • • • • • Hengeres testű, egyszerű felépítésű, nem szelvényezett állatok. Az ízeltlábúak után valószínűleg a második legfajgazdagabb törzs az állatvilágban. Élősködők és szabadon élők. Megtalálhatóak a tengerekben, édesvizekben, talajokban, azaz mindenhol. A szabadon élő fajok szerves törmelékkel táplálkoznak, fontos szaprofiták, talajképzők. Nagy számban különböző állatfajok élősködői, köz- és állat-egészségügyi szempontból jelentősek. Becslések szerint a földön 1,5 milliárd ember szervezetében élnek fonálféreg paraziták. Méret Néhány mm-től akár a 8 m-ig (cetek méhében). Kültakaró Kültakarójuk bőrizomtömlő, három rétegű. 1. A kutikula fehérjékből áll, véd a külső behatásokkal szemben, a parazita fajoknál a gazdaállat emésztőnedvei ellen véd. 2. Hámréteg 3. Simaizom réteg Táplálkozás Emésztőrendszerük 3

szakaszos – előbél, középbél, utóbél - itt alakul ki az evolúció során először az utóbél és a végbélnyílás. Légzés Diffúz, azaz a teljes testfelületen keresztül történik. Anyagszállítás Keringési szerveik nincsenek. Idegrendszer Dúcidegrendszer 1 Szaporodás • Váltivarúak • Belső megtermékenyítésűek. • Közvetett fejlődésűek, köztesgazdában fejlődik. lárvájuk gyakran Néhány példa csak erős idegzetűeknek! Az alábbi paraziták bemutatásának célja a figyelem felkeltés, hiszen elővigyázatossággal, a megfelelő higiénés szabályok egyszerű betartásával a fertőzések nagyrészt elkerülhetők. Orsógiliszta A leggyakoribb féregfertőzésnek tartják, 1 milliárdnyira teszik a fertőzöttek számát. Életciklusa • • • • • A gazdaszervezet vékonybelében élő nőstény féreg naponta közel 200 ezer petét termel, amelyek a széklettel ürülnek. A nedves talajban továbbalakuló petéket, földdel

szennyezett élelmiszer elfogyasztásával lenyeli a gazda, melynek vékonybelében kialakulnak a lárvák. A lárvák a bélfalon keresztül, a máj keringésébe jutnak, majd a májon át, a szíven keresztül a tüdőbe vándorolnak. A felköhögött lárvákat lenyelve ismét a vékonybélben alakulnak ki a kifejlett férgek. Nyirokféreg A féreg végtagok nyirokereiben élősködve, azokat eltömítve, a nyirokfolyadék áramlását megakadályozza, miáltal a végtagok a felgyülemlett nyirokfolyadéktól kórosan megduzzadnak. 2 Medinaféreg A féreg elsősorban az alsó végtag bőrében élősködik. A lárvák a bőrt átfúrva jutnak be a testbe Kutyaszívféreg Hegyesfarkú bélgiliszta (cérnagiliszta) • • • 5-13 milliméter hosszú, fehér cérnaszálhoz hasonló féreg. Hazánkban egyes gyermekközösségek fertőzöttsége 10-30 százalékos. Az emberbe szájon át, a peték lenyelésével jut be a féreg. A petékből a vékonybélben kelnek ki a

lárvák. A béltartalommal a vakbél környékére sodródnak, eközben ivarérett féreggé válnak Ott párosodnak, majd a hímek 3-4 hét után a széklettel eltávoznak. A nőstények körülbelül 6 hét múlva megtelnek petékkel, s eljutnak a végbélbe. Onnan a végbélnyíláson kimászva petéiket a nyílás körüli redőkbe rakják, ahol azok néhány óra alatt fertőzőképessé válnak. • • A fertőzés közvetlen érintkezéssel, illetőleg a petékkel szennyezett használati tárgyak útján terjed. A fertőzésre a végbéltájék erős viszketése hívja fel a figyelmet. 3 Trichina • A trichinella lárvák betokozódva ciszták formájában sertés és számos ragadozó izomzatában élnek. • Emberben akkor alakul ki trihinózis, amikor olyan állat nyers vagy nem kellően átsült húsát fogyasztja, mely az élősködő lárvát tartalmazza. • Amikor valaki trichinella cisztákat tartalmazó húst eszik, a ciszta fala megemésztődik,

kiszabadulnak a lárvák, és a belekben érnek kifejlett féreggé. • A néhány mm-es nőstények a bélfalba fúródnak, és megkezdik a lárvák képzését. • A lárvák a vérárammal vándorolnak az egész testben. Behatolnak az izomba és ott cisztákat képeznek. 4