Betekintés: Dr. Medve András - Magyarország csatlakozása az euró övezethez

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Magyarország csatlakozása az euró övezethez Dr. Medve András főiskolai tanár BMF KGK GTI 1084 Budapest, Tavaszmező utca 15-17. E-mail: medve.andrás@kgk.bmf.hu Az előadás bevezetőjében a magyar csatlakozás jobb megértése érdekében kitekintést nyújt az euró bevezetéséről az EU eddigi tagországaiban. A továbbiakban az euróövezethez való magyar csatlakozás feltételeivel foglalkozik. Ennek kapcsán részletesen kitér az EU-hoz való csatlakozáskritériumain túl az euróövezethez való csatlakozás konvergencia kritériumaira, a bevezetés várható időbeni szakaszolására. Az előadás végén az euró bevezetésének várható előnyeinek ismertetésére kerül sor. EMU, EMS, koppenhágai kritériumok, maastrichti kritériumok, reálkonvergencia, nominálkonvergencia, költségvetési fegyelem, árstabilitás, árfolyamstabilitás, kamatkonvergencia 1. Az euró bevezetésének előzményei az EU-ban A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer

összeomlásával az Európai Unión belül újra középpontba került a monetáris stabilitásra való törekvés, és a valutaárfolyamingadozások lecsökkentése, illetve megszüntetése. Ez a törekvés továbbá a tagországok között ekkorra már lebontott vámok és az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása nagy monetáris stabilitással járt. 1. A Werner terv alapján indították el 1971-ben az Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) programját, amit 1980-ig szándékoztak megvalósítani. A monetáris unió terve az alábbi célok megvalósítását tartalmazta: • A tagországok valutáinak teljes mértékben szabad átválthatóságát, értelemszerűen a tőkék áramlásának szabaddá tétele mellett. • A valutaárfolyamok egymással szembeni „teljes és visszavonhatatlan rögzítését”, aminek alapján sor kerülhet az egyetlen közösségi valuta kialakítására. • A fizetési mérlegek stabilizálására érdekében monetáris

tartalékalapok létrehozását, a pénzügyi és gazdaságpolitikák koordinálását, és ahol ez szükséges, közösségi gazdaságpolitikai fellépés. 2. Az EMU a nagyra törő elképzeléseinek megvalósulása egyre jobban háttérbe szorult, ezért fokozatosan 1979-ben létrehozták az Európai Monetáris rendszert (EMS). Az EMS egyik legfontosabb eredménye az Európai valutaegység (ECU) létrehozása volt. 3. Az Európai Monetáris Unió megteremtésének következő lépését a Maastrichti Szerződés három szakaszban határozta meg. • Első szakasz 1990.07.01.-1993.12.31. • Második szakasz 1994.01.01.-1998.12.31. • Harmadik szakasz 1999.01.01.o 1998.05.01.-1998.12.31. Az Európai Központi Bank (EKB) létrehozása Az euró és a nemzeti valuták átváltási arányának meghatározása A bankjegyek és érmék előállításának megkezdése o 1999.01.01.-2001.12.31. Az euró számlapénzként történő bevezetése o 2002.01.01.-2002.02.28. Az euró

bankjegyek és érmék forgalomba hozatala A pénzcserék végrehajtása a gazdaság minden szektorában Az Európai Unión belül ez idáig a 15 tagállamból 13 csatlakozott az euró övezethez. Az euró bevezetéséből származó előnyök a jelenlegi tagországokban • Az egységes valuta bevezetésével természetszerűleg megszűntek az árfolyam-ingadozások. • Megszűntek a valuták átváltásából adódó költségek is • A korábbi nemzeti piacoknál nagyobb egységesebb és hatékonyabban működő pénzügyi piac jött létre. 2. A magyar felkészülés az euró bevezetésére Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása nem önmagáért való cél. Hazánk európai uniós integrációja történelmi esély a felzárkózásra. Már a csatlakozási folyamatban, majd a tagság első éveiben – részben az Európai Uniótól származó pénzügyi támogatások segítségével, de elsősorban a megfelelő gazdaságpolitika révén – elérhető lesz a magyar

gazdaság magas növekedési üteme, ami lehetővé teszi az életszínvonal folyamatos és érzékelhető emelkedését. A sikeres felzárkózás nem csupán azért fontos, mert így tudjuk leginkább kihasználni a tagságból származó előnyöket. Az Európai Unió valójában nem is hajlandó olyan országot a tagjai sorába fogadni, amely gazdasági teljesítőképességét tekintve túlságosan elmarad az Európai Unió átlagos szintjétől, és nem rendelkezik megfelelő felzárkózási képességgel. Akárcsak a majdani tagság, már az arra való felkészülés is fokozza a magyar gazdaság rugalmasságát, s ezáltal a gazdaság teljesítőképességét. A versenyképesség javítása és a fenntartható gazdasági fejlődés ugyan a gazdaságpolitika önálló céljai, de teljes mértékben összhangban állnak az Európai Unió tagsági követelményeivel és feltételeivel. Ennek tudatában kell értékelni a gazdaság minden ágazatában az euró bevezetésére

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


való felkészülés jelentőségét, és szükséges átállási idő hosszának meghatározását. Helyzetünket könnyítheti az, hogy az Unión belül több példa is akad ami, hasonlósága folytán segíthet bennünket a sikeres felkészülésben és az átállás megvalósításában. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy nem elég az egyes uniós tagországokban bevált átállási technikákat mechanikusan átvenni, hiszen minden ország rendelkezik olyan sajátosságokkal, melyeket szintén figyelembe kell venni a felkészülés során. Magyarország tervezett európai uniós csatlakozásával (2004. 05.01.) kapcsolatban is felmerülnek az euró övezethez csatlakozás • feltételeinek, • idejének, • mikéntjének, • és a csatlakozáshoz szükséges tennivalóinak a meghatározása.. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság két alapvető elvet fogadott el. Az egyik az, hogy mennyi idő teljen el az EU-hoz való csatlakozásunk és az EMU

árfolyamrendszerébe (ERM-2) való belépésünk között. Ez utóbbit követő második évben nyílik csak lehetőség arra, hogy ezek az országok is csatlakozhassanak az EMU-hoz. A másik, pedig az, hogy az ERM-2-höz való csatlakozás a legkülönbözőbb fajta árfolyam-rendszerekkel is megtörténhet, csak a középárfolyamnak kell rögzítettnek maradnia. Az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozás rendkívüli lehetőséget nyújt a magyar gazdaság számára arra, hogy a lehető legkedvezőbb körülmények között zárkózzon fel e fejlett térséghez. Ez a rendkívüli lehetőség azonban csak akkor használható ki teljes mértékben, ha a magyar gazdaság eljut ezen a felzárkózási pályán egy olyan pontra, ahol már képes az integráció nyújtotta előnyök kiaknázására. Ennek megvalósítása nagy kihívást jelent ugyan az ország számára, de soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a felzárkózáshoz szükséges lépések az európai uniós

csatlakozástól függetlenül is egybeesnek a magyar gazdaság érdekeivel. A sikeres felzárkózás nem csupán azért fontos, mert így tudjuk leginkább kihasználni a tagságból származó előnyöket. Az Európai Unió valójában nem is hajlandó olyan országot a tagjai sorába fogadni, amely gazdasági teljesítőképességét tekintve túlságosan elmarad az Európai Unió átlagos szintjétől, és nem rendelkezik megfelelő felzárkózási képességgel. Az Európai Uniónak is érdeke, hogy a bővülési folyamat a belátható jövőben folytatódjék, ugyanakkor egyetlen tagjelölt országnak sem érdeke, hogy felkészületlenül váljon az Európai Unió tagjává. Ha viszont megfelelő felzárkózási képességgel rendelkező új tagállamokkal bővül az Európai Unió, a kibővülés nyomán világpolitikai és -gazdasági súlya egyaránt nőni fog, és javulhat nemzetközi versenyképessége is. 2.1. Az EU-tagság előfeltételei Az 1993-ban Koppenhágában

elfogadott kritériumok a meghatározók, melyek szerint a politikai és gazdasági rendszerrel szembeni elvárások a következők: • a demokrácia stabilitását biztosító intézményrendszer, jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. • működő piacgazdaság, • a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésének vállalása. 2.2. További kritériumok Reálkonvergencia Azt jelenti, hogy a fejletlenebb tagállamok gazdaságának fejlettségi szintjét és a lakosság életszínvonalát a fejlett tagállamokéhoz kell közelíteni. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy az elmaradottabb tagállamok jövedelemtermelő képessége gyorsabban nő, mint a közösségi átlag. E folyamat fő mozgatórugója a foglalkoztatottság és a termelékenység növelése, valamint azon hátrányos tényezők hatásainak csökkentése vagy kiszűrése, amelyek az elmaradottság okozói (pl. az infrastruktúra színvonala, a gazdasági

tevékenység jellege, a földrajzi fekvés stb.). Nominális konvergencia Arra irányul, hogy a tagállamok gazdaságai főbb pénzügyi mutatóik tekintetében stabilak legyenek, és közösségi szinten ne mutassanak nagy szóródást. A nominális konvergencia a Közösségen belüli egyenlőtlenségek felszámolásának másik iránya, - amit elsősorban a maastrichti kritériumrendszer testesít meg - a gazdaságok egyensúlyi mutatóinak közelítése. 2.3. Az euró bevezetésének feltételei (a Maastrichti szerződés szerint) • Jegybankra vonatkozó előírások A jegybank függetlensége minimumkövetelmény (intézményi és személyi függetlenséget egyaránt jelent.) • Árstabilitás Azt jelenti, hogy egy tagállamnak olyan árstabilitással kell rendelkeznie, mely szerint inflációs rátája legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legkisebb • inflációval rendelkező három ország inflációs rátájának az átlagát. Költségvetési fegyelem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Előírja a költségvetési hiány lehetséges maximumát kettős vonatkozásban is. o A költségvetés mindenkori hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át o Az államadóság felső plafonja a GDP 60%-a lehet. • Árfolyamstabilitás Azt jelenti, hogy a tagállam valutája a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül képes az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt ingadozási sávon belül maradni. • Kamatkonvergencia Előírja, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően a legjobb eredményt felmutató három tagállam átlagos hosszú távú kamatát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezhet. 2.4. Az euró övezethez való magyar csatlakozás időzítése Magyarország már az unióba való felvételi kérelmének beadásával egyidejűleg elkötelezte magát, hogy gazdaságpolitikájában a valutauniós tagság feltételeinek teljesítésére

törekszik. A monetáris unióban való részvétel feltételéül szabott konvergencia kritériumok teljesítésének ütemezése, az ehhez vezető makrogazdasági pálya kidolgozása a magyar kormány felelőssége marad. Az eurónak a GMU keretében történő hazai bevezetésének legkorábbi időpontja több, általunk többé-kevésbé befolyásolható tényezőtől függ. A monetáris uniós tagságot egyfelől értelemszerűen megelőzi az Európai Unióhoz való csatlakozás, másfelől a konvergencia kritériumok teljesítése is. Azt lehet mondani, hogy a konvergencia kritériumok optimális teljesítése esetén a lehető legkorábbi részvételi időpont csatlakozásunk után két évvel van, hiszen akkor teljesülhet csak a minimum kétéves ERM II részvétel. 2.5. Az euró bevezetésének időbeni szakaszai • Az európai uniós tagság előtti szakasz A koppenhágai kritériumoknak való megfeleléshez szükséges lépések megtétele • Az EU tagságtól az

euró bevezetéséig tartó szakasz A monetáris Unióban való részvétel feltételeinek megteremtése, melyet pl. a gazdaságpolitika és árfolyam-politika összehangolása, az infláció csökkentése az MNB a Központi Bankok Európai rendszerének tagjává válása stb. fémjelez. • Az euró bevezetését követő szakasz Magyarország az euróövezet tagjává válik, az euróövezetre jellemző egységes monetáris politika érvényesül. 2.6. Az euró bevezetéséből származó előnyök Az euró bevezetéséből nem csak előnyök származnak. Az euró bevezetése feltételeinek teljesítése költségekkel jár. Egyrészt felmerülnek az átállás egyszeri, többnyire technikai költségei, amelyek az euróövezet tagállamainál is megfigyelhetők voltak az euróra való átállásuk folyamán. Ezek a költségek alapvetően függetlenek a belépés időpontjától. Másrészt felmerülnek a maastrichti kritériumok teljesítéséből adódó, nemzetgazdasági

költségek is. Vitán felüli azonban, hogy a bevezetés hosszú távú haszna összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz az átállás költségeinél. A kérdés eldöntésénél szigorúan a közgazdasági elemzésekre koncentrálok, és nem térek ki a nyilvánvaló politikai, nemzetbiztonsági stb. előnyökre. Az euró bevezetése tartós hatással lesz a magyar gazdaság növekedésére. Ez a hatás különböző csatornákon jelentkezik. Az egyes csatornákon keresztül jelentkező hatások mértékét számszerűsíteni és összegezni lehet. Elemzések szerint az euró bevezetése jelentős nettó növekedési többletet eredményez. A társadalmi jólétre azonban nemcsak a GDP szintje és növekedési üteme, hanem ezek stabilitása is befolyással van. Még szemléletesebb képet kapunk akkor, ha akívülmaradásunk oldaláról közelítjük meg a kérdést. Az eurózónán kívül maradva ugyanis dizinfláció valószínűsíthető. • A tranzakciós költségek

csökkenéséből származó nyereség A saját valuta fenntartásából származó tranzakciós költségek, amelyeket a magyar háztartások és vállalatok az euró bevezetése után már nem szenvednének el, két csoportba sorolhatók. o Az egyik csoportba azok az átváltási költségek tartoznak, amelyek a bankok és más pénzügyi közvetítők által az euróról forintra (forintról euróra) történő átváltásáért az ügyfeleknek számítanak fel és vételi- és eladási ár különbözetek formájában merülnek fel. Az átváltási költségek a háztartások és vállalatok számára költségeket jelentenek. Ennek hiánya erőforrás reallokációt tesz lehetővé más szektorok felé, ami a GDP tartósan magasabb szintjét eredményezi. o A másik csoportba azok a „házon belüli” költségek tartoznak, amelyeket a devizaügyletekben érintett vállalatok az ezen ügyletek miatt szükséges extra adminisztráció és kockázatkezelés miatt kénytelenek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


viselni. • A külkereskedelem bővüléséből származó nyereség A közös valuta bevezetésének hatására megnövekszik a külkereskedelem, és a növekvő külkereskedelem hatására emelkedik a GDP hosszú távú növekedési üteme. • A csökkenő reálkamatok és a kedvezőbb külső erőforrás bevonási lehetőségek okozta gazdasági növekedési többlet A monetáris unióhoz való csatlakozás következtében csökkeni fognak a hazai reálkamatok, aminek pozitív hatása lesz a gazdasági növekedésre. A reálkamatok két okból csökkenhetnek: o Egyrészt a szigorú uniós költségvetési előírások miatt csökkennie kell a közösségi szektor eladósodásának. o Másrészt a közös valuta bevezetésével megszűnik a magyarországi befektetések árfolyamkockázata, illetve csökken az inflációs bizonytalanság, ami a reálkamatokra is mérséklően hat, hiszen nem kell a bizonytalanságból fakadó felárat fizetnie a hitelfelvevőnek. o

Harmadrészt Magyarország a valutaunióba történő belépéssel kedvezőbb hitelbesorolást kap, és megszabadulhat a nagyobb árfolyam-volatilitás költségeitől. Irodalomjegyzék Lőrincné Istvánffy Hajna: Az EMU problémájáról Közgazdasági Szemle 1997/10 szám működésének Mezei Géza: Újraegyesített Európa Osiris Kiadó Budapest, 2001 Palánkai Tibor: Az Európai Unió gazdaságtana Aula Kiadó Budapest, 2001 Palánkai Tibor: Pénzügyi integráció az Európai Unióban Aula Kiadó Budapest, 2002 Turján Anikó: Monetáris politika az euró-övezetben Bank és Tőzsde 1999/1-2. szám néhány gyakorlati