Betekintés: Dr. Medve András - Magyarország csatlakozása az euró övezethez

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Magyarország csatlakozása az euró övezethez

Dr. Medve András főiskolai tanár
BMF KGK GTI
1084 Budapest, Tavaszmező utca 15-17.
E-mail: medve.andrás@kgk.bmf.hu
Az előadás bevezetőjében a magyar csatlakozás jobb megértése érdekében kitekintést nyújt
az euró bevezetéséről az EU eddigi tagországaiban. A továbbiakban az euróövezethez való
magyar csatlakozás feltételeivel foglalkozik. Ennek kapcsán részletesen kitér az EU-hoz
való csatlakozáskritériumain túl az euróövezethez való csatlakozás konvergencia
kritériumaira, a bevezetés várható időbeni szakaszolására. Az előadás végén az euró
bevezetésének várható előnyeinek ismertetésére kerül sor.

EMU, EMS, koppenhágai kritériumok, maastrichti kritériumok, reálkonvergencia,
nominálkonvergencia,
költségvetési
fegyelem,
árstabilitás,
árfolyamstabilitás,
kamatkonvergencia

1. Az euró bevezetésének előzményei az EU-ban
A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlásával az Európai Unión belül újra
középpontba került a monetáris stabilitásra való törekvés, és a valutaárfolyamingadozások lecsökkentése, illetve megszüntetése. Ez a törekvés továbbá a
tagországok között ekkorra már lebontott vámok és az áruk és szolgáltatások
szabad áramlásának biztosítása nagy monetáris stabilitással járt.
1. A Werner terv alapján indították el 1971-ben az Gazdasági és Monetáris Unió
(EMU) programját, amit 1980-ig szándékoztak megvalósítani.
A monetáris unió terve az alábbi célok megvalósítását tartalmazta:
• A tagországok valutáinak teljes mértékben szabad átválthatóságát,
értelemszerűen a tőkék áramlásának szabaddá tétele mellett.
• A valutaárfolyamok egymással szembeni „teljes és visszavonhatatlan
rögzítését”, aminek alapján sor kerülhet az egyetlen közösségi valuta
kialakítására.
• A fizetési mérlegek stabilizálására érdekében monetáris tartalékalapok
létrehozását, a pénzügyi és gazdaságpolitikák koordinálását, és ahol ez
szükséges, közösségi gazdaságpolitikai fellépés.



2. Az EMU a nagyra törő elképzeléseinek megvalósulása egyre jobban háttérbe
szorult, ezért fokozatosan 1979-ben létrehozták az Európai Monetáris rendszert
(EMS). Az EMS egyik legfontosabb eredménye az Európai valutaegység (ECU)
létrehozása volt.
3. Az Európai Monetáris Unió megteremtésének következő lépését a Maastrichti
Szerződés három szakaszban határozta meg.
• Első szakasz 1990.07.01.-1993.12.31.
• Második szakasz 1994.01.01.-1998.12.31.
• Harmadik szakasz 1999.01.01.o 1998.05.01.-1998.12.31.
Az Európai Központi Bank (EKB) létrehozása
Az euró és a nemzeti valuták átváltási arányának meghatározása
A bankjegyek és érmék előállításának megkezdése
o 1999.01.01.-2001.12.31.
Az euró számlapénzként történő bevezetése
o 2002.01.01.-2002.02.28.
Az euró bankjegyek és érmék forgalomba hozatala
A pénzcserék végrehajtása a gazdaság minden szektorában
Az Európai Unión belül ez idáig a 15 tagállamból 13 csatlakozott az euró
övezethez.
Az euró bevezetéséből származó előnyök a jelenlegi tagországokban
• Az egységes valuta bevezetésével természetszerűleg megszűntek az
árfolyam-ingadozások.
• Megszűntek a valuták átváltásából adódó költségek is
• A korábbi nemzeti piacoknál nagyobb egységesebb és hatékonyabban
működő pénzügyi piac jött létre.

2. A magyar felkészülés az euró bevezetésére
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása nem önmagáért való cél.
Hazánk európai uniós integrációja történelmi esély a felzárkózásra. Már a
csatlakozási folyamatban, majd a tagság első éveiben – részben az Európai
Uniótól származó pénzügyi támogatások segítségével, de elsősorban a megfelelő
gazdaságpolitika révén – elérhető lesz a magyar gazdaság magas növekedési
üteme, ami lehetővé teszi az életszínvonal folyamatos és érzékelhető emelkedését.
A sikeres felzárkózás nem csupán azért fontos, mert így tudjuk leginkább
kihasználni a tagságból származó előnyöket. Az Európai Unió valójában nem is
hajlandó olyan országot a tagjai sorába fogadni, amely gazdasági
teljesítőképességét tekintve túlságosan elmarad az Európai Unió átlagos szintjétől,
és nem rendelkezik megfelelő felzárkózási képességgel.



Akárcsak a majdani tagság, már az arra való felkészülés is fokozza a magyar
gazdaság rugalmasságát, s ezáltal a gazdaság teljesítőképességét. A
versenyképesség javítása és a fenntartható gazdasági fejlődés ugyan a
gazdaságpolitika önálló céljai, de teljes mértékben összhangban állnak az Európai
Unió tagsági követelményeivel és feltételeivel. Ennek tudatában kell értékelni a
gazdaság minden ágazatában az euró bevezetésére való felkészülés jelentőségét, és
szükséges átállási idő hosszának meghatározását.
Helyzetünket könnyítheti az, hogy az Unión belül több példa is akad ami,
hasonlósága folytán segíthet bennünket a sikeres felkészülésben és az átállás
megvalósításában. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy nem elég az egyes
uniós tagországokban bevált átállási technikákat mechanikusan átvenni, hiszen
minden ország rendelkezik olyan sajátosságokkal, melyeket szintén figyelembe
kell venni a felkészülés során.
Magyarország tervezett európai uniós csatlakozásával (2004. 05.01.) kapcsolatban
is felmerülnek az euró övezethez csatlakozás
• feltételeinek,
• idejének,
• mikéntjének,
• és a csatlakozáshoz szükséges tennivalóinak
a meghatározása..
Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság két alapvető elvet fogadott el. Az egyik
az, hogy mennyi idő teljen el az EU-hoz való csatlakozásunk és az EMU
árfolyamrendszerébe (ERM-2) való belépésünk között. Ez utóbbit követő második
évben nyílik csak lehetőség arra, hogy ezek az országok is csatlakozhassanak az
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


EMU-hoz. A másik, pedig az, hogy az ERM-2-höz való csatlakozás a
legkülönbözőbb fajta árfolyam-rendszerekkel is megtörténhet, csak a
középárfolyamnak kell rögzítettnek maradnia.
Az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozás rendkívüli lehetőséget nyújt a
magyar gazdaság számára arra, hogy a lehető legkedvezőbb körülmények között
zárkózzon fel e fejlett térséghez.
Ez a rendkívüli lehetőség azonban csak akkor használható ki teljes mértékben, ha
a magyar gazdaság eljut ezen a felzárkózási pályán egy olyan pontra, ahol már
képes az integráció nyújtotta előnyök kiaknázására. Ennek megvalósítása nagy
kihívást jelent ugyan az ország számára, de soha nem szabad szem elől téveszteni,
hogy a felzárkózáshoz szükséges lépések az európai uniós csatlakozástól
függetlenül is egybeesnek a magyar gazdaság érdekeivel.
A sikeres felzárkózás nem csupán azért fontos, mert így tudjuk leginkább
kihasználni a tagságból származó előnyöket. Az Európai Unió valójában nem is
hajlandó olyan országot a tagjai sorába fogadni, amely gazdasági
teljesítőképességét tekintve túlságosan elmarad az Európai Unió átlagos szintjétől,
és nem rendelkezik megfelelő felzárkózási képességgel.



Az Európai Uniónak is érdeke, hogy a bővülési folyamat a belátható jövőben
folytatódjék, ugyanakkor egyetlen tagjelölt országnak sem érdeke, hogy
felkészületlenül váljon az Európai Unió tagjává. Ha viszont megfelelő felzárkózási
képességgel rendelkező új tagállamokkal bővül az Európai Unió, a kibővülés
nyomán világpolitikai és -gazdasági súlya egyaránt nőni fog, és javulhat
nemzetközi versenyképessége is.

2.1. Az EU-tagság előfeltételei
Az 1993-ban Koppenhágában elfogadott kritériumok a meghatározók, melyek
szerint a politikai és gazdasági rendszerrel szembeni elvárások a következők:
• a demokrácia stabilitását biztosító intézményrendszer, jogállamiság, az
emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme.
• működő piacgazdaság,
• a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésének vállalása.

2.2. További kritériumok
Reálkonvergencia
Azt jelenti, hogy a fejletlenebb tagállamok gazdaságának fejlettségi szintjét és
a lakosság életszínvonalát a fejlett tagállamokéhoz kell közelíteni.
Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy az elmaradottabb tagállamok
jövedelemtermelő képessége gyorsabban nő, mint a közösségi átlag. E
folyamat fő mozgatórugója a foglalkoztatottság és a termelékenység növelése,
valamint azon hátrányos tényezők hatásainak csökkentése vagy kiszűrése,
amelyek az elmaradottság okozói (pl. az infrastruktúra színvonala, a
gazdasági tevékenység jellege, a földrajzi fekvés stb.).
Nominális konvergencia
Arra irányul, hogy a tagállamok gazdaságai főbb pénzügyi mutatóik
tekintetében stabilak legyenek, és közösségi szinten ne mutassanak nagy
szóródást. A nominális konvergencia a Közösségen belüli egyenlőtlenségek
felszámolásának másik iránya, - amit elsősorban a maastrichti
kritériumrendszer testesít meg - a gazdaságok egyensúlyi mutatóinak
közelítése.

2.3. Az euró bevezetésének feltételei (a Maastrichti szerződés szerint)


Jegybankra vonatkozó előírások
A jegybank függetlensége minimumkövetelmény (intézményi és személyi
függetlenséget egyaránt jelent.)



Árstabilitás
Azt jelenti, hogy egy tagállamnak olyan árstabilitással kell rendelkeznie, mely
szerint inflációs rátája legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legkisebb





inflációval rendelkező három ország inflációs rátájának az átlagát.
Költségvetési fegyelem
Előírja a költségvetési hiány lehetséges maximumát kettős vonatkozásban is.
o A költségvetés mindenkori hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át
o Az államadóság felső plafonja a GDP 60%-a lehet.



Árfolyamstabilitás
Azt jelenti, hogy a tagállam valutája a vizsgálatot megelőző legalább két éven
keresztül képes az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által
előírt ingadozási sávon belül maradni.



Kamatkonvergencia
Előírja, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon
keresztül az árstabilitást illetően a legjobb eredményt felmutató három
tagállam átlagos hosszú távú kamatát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó
kamattal rendelkezhet.

2.4. Az euró övezethez való magyar csatlakozás időzítése
Magyarország már az unióba való felvételi kérelmének beadásával egyidejűleg
elkötelezte magát, hogy gazdaságpolitikájában a valutauniós tagság feltételeinek
teljesítésére törekszik. A monetáris unióban való részvétel feltételéül szabott
konvergencia kritériumok teljesítésének ütemezése, az ehhez vezető
makrogazdasági pálya kidolgozása a magyar kormány felelőssége marad.
Az eurónak a GMU keretében történő hazai bevezetésének legkorábbi időpontja
több, általunk többé-kevésbé befolyásolható tényezőtől függ. A monetáris uniós
tagságot egyfelől értelemszerűen megelőzi az Európai Unióhoz való csatlakozás,
másfelől a konvergencia kritériumok teljesítése is.
Azt lehet mondani, hogy a konvergencia kritériumok optimális teljesítése esetén a
lehető legkorábbi részvételi időpont csatlakozásunk után két évvel van, hiszen
akkor teljesülhet csak a minimum kétéves ERM II részvétel.

2.5. Az euró bevezetésének időbeni szakaszai


Az európai uniós tagság előtti szakasz
A koppenhágai kritériumoknak való megfeleléshez szükséges lépések
megtétele



Az EU tagságtól az euró bevezetéséig tartó szakasz
A monetáris Unióban való részvétel feltételeinek megteremtése, melyet
pl. a gazdaságpolitika és árfolyam-politika összehangolása, az infláció
csökkentése az MNB a Központi Bankok Európai rendszerének tagjává
válása stb. fémjelez.





Az euró bevezetését követő szakasz
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Magyarország az euróövezet tagjává válik, az euróövezetre jellemző
egységes monetáris politika érvényesül.

2.6. Az euró bevezetéséből származó előnyök
Az euró bevezetéséből nem csak előnyök származnak. Az euró bevezetése
feltételeinek teljesítése költségekkel jár. Egyrészt felmerülnek az átállás egyszeri,
többnyire technikai költségei, amelyek az euróövezet tagállamainál is
megfigyelhetők voltak az euróra való átállásuk folyamán. Ezek a költségek
alapvetően függetlenek a belépés időpontjától. Másrészt felmerülnek a maastrichti
kritériumok teljesítéséből adódó, nemzetgazdasági költségek is. Vitán felüli
azonban, hogy a bevezetés hosszú távú haszna összehasonlíthatatlanul nagyobb
lesz az átállás költségeinél.
A kérdés eldöntésénél szigorúan a közgazdasági elemzésekre koncentrálok, és
nem térek ki a nyilvánvaló politikai, nemzetbiztonsági stb. előnyökre. Az euró
bevezetése tartós hatással lesz a magyar gazdaság növekedésére. Ez a hatás
különböző csatornákon jelentkezik. Az egyes csatornákon keresztül jelentkező
hatások mértékét számszerűsíteni és összegezni lehet. Elemzések szerint az euró
bevezetése jelentős nettó növekedési többletet eredményez. A társadalmi jólétre
azonban nemcsak a GDP szintje és növekedési üteme, hanem ezek stabilitása is
befolyással van.
Még szemléletesebb képet kapunk akkor, ha akívülmaradásunk oldaláról
közelítjük meg a kérdést. Az eurózónán kívül maradva ugyanis dizinfláció
valószínűsíthető.


A tranzakciós költségek csökkenéséből származó nyereség
A saját valuta fenntartásából származó tranzakciós költségek, amelyeket a
magyar háztartások és vállalatok az euró bevezetése után már nem
szenvednének el, két csoportba sorolhatók.
o Az egyik csoportba azok az átváltási költségek tartoznak, amelyek a
bankok és más pénzügyi közvetítők által az euróról forintra (forintról
euróra) történő átváltásáért az ügyfeleknek számítanak fel és vételi- és
eladási ár különbözetek formájában merülnek fel.
Az átváltási költségek a háztartások és vállalatok számára költségeket
jelentenek. Ennek hiánya erőforrás reallokációt tesz lehetővé más
szektorok felé, ami a GDP tartósan magasabb szintjét eredményezi.
o A másik csoportba azok a „házon belüli” költségek tartoznak,
amelyeket a devizaügyletekben érintett vállalatok az ezen ügyletek miatt
szükséges extra adminisztráció és kockázatkezelés miatt kénytelenek
viselni.



A külkereskedelem bővüléséből származó nyereség
A közös valuta bevezetésének hatására megnövekszik a külkereskedelem, és a



növekvő külkereskedelem hatására emelkedik a GDP hosszú távú növekedési
üteme.


A csökkenő reálkamatok és a kedvezőbb külső erőforrás bevonási
lehetőségek okozta gazdasági növekedési többlet
A monetáris unióhoz való csatlakozás következtében csökkeni fognak a hazai
reálkamatok, aminek pozitív hatása lesz a gazdasági növekedésre. A
reálkamatok két okból csökkenhetnek:
o Egyrészt a szigorú uniós költségvetési előírások miatt csökkennie
kell a közösségi szektor eladósodásának.
o Másrészt a közös valuta bevezetésével megszűnik a magyarországi
befektetések árfolyamkockázata, illetve csökken az inflációs
bizonytalanság, ami a reálkamatokra is mérséklően hat, hiszen nem
kell a bizonytalanságból fakadó felárat fizetnie a hitelfelvevőnek.
o Harmadrészt Magyarország a valutaunióba történő belépéssel
kedvezőbb hitelbesorolást kap, és megszabadulhat a nagyobb
árfolyam-volatilitás költségeitől.

Irodalomjegyzék
Lőrincné Istvánffy Hajna: Az EMU
problémájáról
Közgazdasági Szemle 1997/10 szám

működésének

Mezei Géza: Újraegyesített Európa
Osiris Kiadó Budapest, 2001
Palánkai Tibor: Az Európai Unió gazdaságtana
Aula Kiadó Budapest, 2001
Palánkai Tibor: Pénzügyi integráció az Európai Unióban
Aula Kiadó Budapest, 2002
Turján Anikó: Monetáris politika az euró-övezetben
Bank és Tőzsde 1999/1-2. szám

néhány

gyakorlati