Történelem | Középiskola » Polgári forradalom Magyarországon

Polgári forradalom Magyarországon Áprilisi törvények jelentősége, és fontosabb pontjainak elemzése: Magyar Királyság, a Habsburg Birodalomhoz tartozik. 1848 tavaszán forradalmi hullám Európában („népek tavasza”) Magyarországon, Pesten 1848. márc 15-én tör ki a forradalom, melynek eredménye, hogy V Ferdinánd kinevezi gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, megalakul az első felelős magyar kormány az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban megalkotja a polgári átalakulás törvényeit, amelyet 1848. ápr 11-én ír alá az uralkodó  áprilisi törvények! Az áprilisi törvények célja: hogy a feudális intézmények helyébe minél előbb liberális, polgári intézményeket ültetni. Rögzíti az átalakulás alapelveit, általános rendelkezéseit A liberalizmus eszmerendszere vált a polgári átalakulás alapjává. Az alapvető célt teljesítették, alaptörvényt hoztak létre, mely alkotmányként funkcionál. Ezzel sikerült egy új,

polgári Magyarország alapjait lerakni. Fontosabb pontjai:  III. törvénycikkely: független magyar felelős minisztérium Tagjai: 1) Gróf Batthyány Lajos: miniszterelnök 2) Deák Ferenc: igazságügyi 3) Eötvös József: vallás-és közoktatás 4) Esterházy Pál: király személye körüli 5) Klauzál Gábor: földművelés 6) Kossuth Lajos: pénzügy 7) Mészáros Lázár: honvédelmi 8) Széchenyi István: közmunka és közlekedésügy 9) Szemere Bertalan: belügy A király (vagy a nádor) csak a kormányon keresztül gyakorolhatja a végrehajtó hatalmat  IV. törvénycikkely: Az országgyűlés évenkénti üléseiről Évenként, télen, Pesten rendezzenek országgyűlést, miniszteri ellenjegyzés kell hozzá, szerkezete szerint: kétkamarás (felsőház, alsóház). A király joga összehívni, meghosszabbítani, felosztani (de rá 3 hónappal köteles újra összehívni). Feladata: évi zárszámadás és költségvetés elfogadása. Nyilvános üléseket kell

rendezni  V. törvénycikkely: választójog cenzusos (valamilyen feltételhez, vagyonhoz kötött) Választójoggal rendelkeznek: - akik eddig is rendelkeztek választójoggal (pl. a nemesek-vagyontól függetlenül) - 20 éves férfi, büntetlen előélettel, valláskülönbség nélkül - 300 ezüstforint értékű ház vagy földel vagy ¼ jobbágytelekkel rendelkezők - Kézművesek, kereskedők, gyárosok, egy segéddel - Értelmiség - Városi polgárság (vagy-vagy, tehát az egyik feltételnek kell megfelelni) Választható minden választó, aki 24. életévét betöltötte A törvényhozás nyelve: magyar 1  IX. törvénycikkely: jobbágyfelszabadítás - Dézsma, robot, egyéb pénzbeli terhek megszűntetése - Az úrbéri föld a paraszté, megmaradtak a nagybirtokok - Földesurak állami kárpótlása, amelynek a mértékét népképviseleti országgyűlés határozza meg  XVIII. törvénycikkely: sajtótörvény - Sajtószabadság kimondása,

biztosítása A sajtónak biztosítékot kell fizetnie (melyből a sajtóvétségek büntetését fizetik ki, ez egyfajta féket jelentett), napi lapnak 10, ritkábban megjelenőnek 5 ezer Forintot. (Az államot sértő cikkek nem jelenhettek meg).  Állami lét pontjai: - Alkotmányos monarchia - Unió Erdéllyel, a Partium visszacsatolása - Évenkénti két kamarás gyűlés - Nemzetőrség - Felelős kormány - Miniszteri ellenjegyzés - Sajtószabadság  Társadalmi átalakulást szolgáló törvények: - Jobbágyfelszabadítás - közteherviselés - ősiség eltörlése - keresztény vallások szabadsága, a zsidók emancipációja Ezek a törvények nem voltak teljesen részletesek. Voltak olyan kérdések, amelyekről a törvények nem rendelkeztek, vagy nem voltak világosak. Ezek tisztázatlanságát az ellenforradalmi erők felhasználták zavarkeltésre. Pl.: Magyarország- Ausztria: perszonálunió Magyarország és a nemzetiségek viszonya (a jogok az egyéneket

illették, nem a közösséget) Hiányosságok: - A Pragmatica Sanctió érvényben maradt - Külügy, hadügy és ezek pénzügyei tartozott a király jogkörébe - Nemzetiségi törvény hiánya (kollektív jogok hiánya, pl.: autonómia) - Nem úrbéli jellegű szolgáltatások (hegyvám, szőlődézsma) megmaradtak parasztmozgalmak bontakoznak ki, ezért 1848 szeptemberében eltörlik a szőlődézsmát - nem rendelkeztek a földesurak kárpótlásáról - céhek, monopóliumok megmaradtak  Probléma: - a zsellérség és a viszonylag magas cenzus A polgári átalakulás egy „törvényes forradalom”, amely vérontás nélkül ment végbe. Az átalakulás törvényszerűségét senki nem vonhatta kétségbe, ami a konzervatívokat és a hadsereget is az új államhatalom iránti engedelmességre késztette. Az áprilisi törvények a nemesség liberális eszméit tükrözi: hatalmi ágak megosztásának elve, népfelség elve, kiváltságok megszüntetése, polgári

szabadságjogok, jogegyenlőség biztosítása. 2