Történelem | Középiskola » A pesti forradalom és az Áprilisi törvények

A pesti forradalom és az Áprilisi törvények 1) Európai forradalmak 1848 tavaszán forradalmi hullám söpört végig Európán. A forradalmi hullám csak az Oszmán Birodalmat és a cári Oroszországot nem érintette. A forradalmak kitöréséhez gazdasági, társadalmi és eszmei okok járultak hozzá 1845 és 1847 között egész Európát kiterjedt gazdasági, pénzügyi válság rázta meg. Az élelmiszerárak növekedése, a burgonyavész következtében fellépő éhínség (Szilézia, Írország) kilátástalan helyzetbe hozta Európa városi szegénységét, de érintette a kispolgárságot és a középosztályt is. Nyugat-Európában a kibontakozó ipari forradalom a tömeges munkanélküliséget okozott, melynek következtében szociális problémák léptek fel, melynek többségét nem orvosolták. Nyugat-Európában a helyzetet súlyosbította a választójogi reform hiánya Ezzel szemben Európa középső és keleti felén a nemzeti-függetlenségi törekvések

és a jobbágykérdés megoldatlansága növelte a feszültséget. Ezek az eltérő okok egész Európában politikai feszültségeket eredményeztek A politikai feszültségek forradalmak kirobbanásához járultak hozzá, melyek a liberalizmus és nacionalizmus eszmeiségéből táplálkoztak. A forradalmi megmozdulás legelőször Franciaországban (1848. február 22), mely elsöpörte Lajos Fülöp hatalmát. A monarchia megdöntése után kikiáltották a második köztársaságot (február 24) A Franciaországban kirobbant forradalom forradalmi hullámot indított el Európában, s ennek hatására Itáliában, s a német területeken is kitört a forradalom, melynek célja az egység megteremtése volt. az egységet sem Itáliában, sem a német területeken nem sikerült megteremteni Az európai forradalmi hullám 1848. március 13-án érte el Bécset A bécsi forradalom hatására menesztették Metternichet, létrehozták az Akadémiai Légiót a rend, biztonság és

vagyonmegőrzés céljából; illetve új kormány alakult nagyrészt a régi rend embereiből valamint a hozzájuk csatlakozott liberális polgárság (pl.: Alexander Bach) képviselőiből A kormányzat a forradalom hatására korlátozott jogkörrel rendelkező alkotmányt adott ki, valamint jobbágyfelszabadítást hajtott végre, s ezzel megerősítette a parasztságot a császárhűségében. 2) Pesti forradalom Az 1847–1848-as országgyűlés mandátumainak megszerzéséért mind az udvar, mind az ellenzék mindent megtett (megvesztegetés, leitatás stb.) A reform tábor sikerének könyvelhető el, hogy Kossuth Lajost Pest vármegyében követté választották. A megbízatás Kossuth számára lehetővé tette, hogy az ellenzék vezérévé váljon Pozsonyban. Kossuth az alsótáblán a kiegyenlített erőviszonyok között taktikai okokból a rendi jogokat is sértő adminisztrátori rendszert támadta, hogy a konzervatív oldalról is támogatókat szerezzen Az

országgyűlésen azonban így sem születtek átfogó reformok A párizsi forradalom híre kilendítette a holtpontról az utolsó rendi országgyűlésen (1847/48) a konzervatívok és a reformerek között kialakult patthelyzetet. Ezen az országgyűlésen Kossuth Lajos - akit Pest megye követévé választottak – az ellenzék vezéreként, a párizsi forradalom hírére a pozsonyi országgyűlésen azonnali reformokat követelt. Ezeket a követeléseket (azonnali kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány, népképviselet, az örökös tartományok számára alkotmány megadása) a március 3-i Felirati javaslatában hirdette meg. Az alsótábla a felirati javaslat mögé állt. A felsőtábla és a kormányzat nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot, ezért az időhúzás taktikáját választotta: István nádort és helyetteseit Bécsbe hívták, így nem volt, aki összehívja a főrendi táblát. A pozsonyi események hatására Kossuth a

pesti radikálisokhoz fordult, hogy dolgozzák ki követelésüket, s ezzel gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre. Az idő azonban nem az udvar számára dolgozott: a párizsi forradalom + a pozsonyi események hatására Bécsben is kitört a forradalom (1848. március 13) A bécsi forradalom új helyzetet teremtett: a főrendi tábla elfogadta Kossuth felirati javaslatát (március 14.), mellyel Kossuth másnap Bécsbe indult, hogy az uralkodóval, V Ferdinánddal is elfogadtassa. A bécsi forradalom hírére március 15-én Pesten is kitört a forradalom. A „Fiatal Magyarország” ifjúsága (márciusi ifjak) megmozdulást szerveztek, amely a hatalmat elsöprő forradalommá terebélyesedett. A márciusi ifjak Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével maga mellé állította a forrongó várost: először az egyetemistákat, majd a polgárok egy részét. Közben elfoglalták a Landerer nyomdát, s a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot (pesti radikálisok

követelése – Irányi Dániel vezetésével alkották meg), és a Nemzeti dalt. Délután a tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett, ahol nagygyűlést tartottak, majd az ifjak vezetésével a tízezres tömeg a Városháza elé vonult, itt csatlakoztak hozzájuk a liberális nemesség képviselői (Nyári Pál, Klauzál Gábor). Ezt követően a tömeg a Helytartótanács épülete (Budai várban van) elé vonult, a tanács tagjai teljesítették a tömeg követelését: szabadon bocsátották Táncsics Mihályt. Este korábban a cenzúra által betiltott Bánk bánt adták elő. A forradalom hatására a rend és a tulajdon védelmében létrehozták a Közcsendi Bizottmányt, melyben a márciusi ifjak megelégedtek néhány hellyel Ebben szerepe volt, annak, hogy a márciusi ifjak tisztában voltak erejükkel, és felismerték, hogy a szerepük nem mást, minthogy a liberális nemességet rászorítsák a reformok végrehajtására. A pesti forradalom hatására megalakult a

felelős kormány, majd az uralkodó aláírásával szentesítette a törvényeket. 3) Felelős minisztérium Széchenyi javaslatára az uralkodó István nádort a magyarországi teljhatalmú helyettesévé nevezi ki. István nádor a családi szabályokat felrúgva március 17-én V Ferdinand szóbeli beleegyezésére kinevezi Batthyány Lajost Magyarország miniszterelnökévé Ezzel a kinevezéssel kezdetét veszi a felelős polgári kormányzás Magyarországon. A kormány összetétele tükrözte a kor politikai viszonyait, a politikai élet valamennyi irányzata képviseltette magát. – Liberálisok: Deák Ferenc- igazságügy miniszter, Klauzál Gábor- földművelés- és iparügyi miniszter, Szemere Bertalan- belügyminiszter, Kossuth Lajos- pénzügyminiszter – Centralisták: Eötvös József- vallás-és oktatásügyi miniszter – Párton kívüliek: Mészáros Lázár- hadügyminiszter, Széchenyi István közlekedési és közmunkaügyi miniszter –

Konzervatívok: Esterházy Pál- a király személyes jelenléti minisztere 2 A megalakuló kormány programja a rend és béke megteremtése volt, mert ez szolgálta volna a forradalom megszilárdulását, konszolidációját. 4) Áprilisi törvények Az Államtanács a márciusi napokban kétszer is kísérletet tett az önálló had- és pénzügyminisztériumra tett javaslatok visszavonására, mivel ezek a birodalom egészét is érintették. Ennek megvalósítására az események miatt az Államtanács nem rendelkezett kellő erővel Így az uralkodó, V. Ferdinánd április 11-én aláírásával szentesítette a rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket, melyek lerakták a polgári átalakulás alapjait Magyarországon Az áprilisi törvények a függetlenség/alkotmányos berendezkedés és a polgári átalakulás egyik legfontosabb dokumentuma. Alkotmányos berendezkedést rögzítő törvények: ilyen a Független felelős minisztériumról, az

országgyűlésről szóló törvény. ‒ Felelős minisztérium-ról szóló törvény: végrehajtó hatalom a Buda-Pesten működő független, a parlamentnek felelős magyar kormány kezébe került és átvette a Helytartótanács és a Kancellária feladatköreit (oktatás, iparügy, honvédelem, igazságszolgáltatás stb.) A minisztérium korlátozta az uralkodói hatalmát, mivel csak miniszteri ellenjegyzéssel hozhatott rendeleteket, vagyis egyfajta vétójoggal (ellenjegyzési jog) rendelkeztek Ez véget vetett a rendeleti kormányzásnak ‒ Országgyűlésről szóló törvény: A törvényhozó hatalmat (szentesítési jogának köszönhetően) az uralkodó és a Pesten ülésező népképviseleti országgyűlés gyakorolta. A felsőház összetétele nem változott Az országgyűlés folyamatos működését is garantálták a törvények (évenkénti ülésezés a téli hónapokban, az uralkodó csak törvényi feltételekkel – pl.: ha az országgyűlés elfogadta a

következő évi költségvetést, vagy az uralkodó csak három hónapra rekeszthette be az országgyűlést – oszlathatta fel). A törvény értelmében az országgyűlés ülései nyilvánosak lettek. A polgári (társadalmi) átalakulást szolgáló törvények: választójogot, a jobbágykérdést, a sajtószabadságot, közteherviselést szabályozó törvények. ‒ Választójogról szóló törvényben, akik eddig rendelkeztek választójoggal, megtarthatták azt. De a választójogot nemhez kötötte: csak férfiak szavazhattak, akiknek be kellett tölteniük a 20 életévüket és büntetlen előéletűek voltak A választójogot vagyonhoz is kötötték - 300 ezüst forint, vagy ¼ telek -, mely nagyon alacsony volt, így még többen rendelkezhettek ezzel a joggal Mentességet biztosított az értelmiségieknek, a városi polgároknak, lelkészeknek és a papoknak, az egykor választójoggal rendelkező nemeseknek és polgároknak. A törvény hatására a férfi

lakosság 1/3-1/4-e jutott választójoghoz, így az összlakosság 6-7%-a lett választópolgár. A választhatósági jogot is szabályozta: 24 életévét betöltött személy volt választható, aki tudott magyarul beszélni (műveltségi cenzus) ‒ A közteherviselés bevezetése eltörölte a nemesi adómentességet, hiszen a közterheket mindenki arányosan viselte vagyonának megfelelően. 3 ‒ Sajtószabadságról szóló törvény eltörölte a cenzúrát. A lap indítását cenzushoz kötötte, melynek mértéke a lap megjelenésének mértékétől függött (napilapok esetében – 10000 Ft, ritkábban megjelenő lapok esetében – 5000 Ft-ra volt szükség). ‒ Eltörölték az ősiséget és az egyházi tizedet. A bevett vallásfelekezeteket – katolikus, evangélikus, református, görögkeleti és az ekkor azzá váló unitárius egyház – egyenjogúsították. ‒ Jobbágyfelszabadítás keretében eltörölte a robotot, a tizedet és más fizetséget.

Kötelező állami kárpótlásos felszabadítás volt, de a kárpótlás mértékét nem szabályozta. A jobbágyfelszabadítás során a jobbágyok 70-80% -a jutott földbirtokhoz, melyet a majorsági földbirtokok egy részéből, úrbéres földek szétosztásával vagy közös használatú földekből kaptak A közös legelőkből még a házas zsellérek is kis parcellák tulajdonosaivá váltak Ez a felszabadítás nem volt teljes jobbágyfelszabadítás, hiszen a törvényalkotóknak a nemesség érdekeit is szem előtt kellett tartaniuk, szükségük volt a reformkori nemességre a forradalomban. A törvény végrehajtása érdekében a kormány biztosokat küldött ki vidékre, akik több helyen erőszakot alkalmaztak, de sikerült elkerülni a jobbágyság lázadását. A jobbágylázadás elkerülése annak köszönhető, hogy a jobbágyfelszabadítás kedvező feltételekkel valósult meg: nem vesztette el földjét, nem is kellett megváltást fizetniük, mert ezt a

kárpótlást az állam vállalta magára Ennek ellenére a legradikálisabb és a legelőnyösebb jobbágyfelszabadítás volt Közép-Európában. Magyarország és a Habsburg birodalom viszonyát szabályozó törvények: Az Április törvények nem rendezték egyértelműen Magyarország és a Habsburg-tartományok viszonyát, s ebből adódóan az önálló magyar külpolitika lehetőségeit, a magyar hadsereg megszervezésének módját, a pénzkibocsátás és államadósság megosztását sem. A rendezetlenségben szerepet játszott, hogy egyrészt a dinasztia helyzete csak megingott, de nem omlott össze, másrészt a reformerek is megosztottak voltak ebben a kérdésben, nem is kívántak elszakadni a birodalomtól, s a külügy, a hadügy és a pénzügy terén a következő évektől várták a birodalmi és tartományi érdekek összehangolását. Az áprilisi törvények alapján részben sikerült korlátozni az uralkodó jogköreit: intézkedése csak a miniszter

ellenjegyzésében volt érvényes, 3 hónapon belül össze kellett hívnia az országgyűlést, ha az nem fogadta el a következő év költségvetését, lecsökkentette beleszólását az ország belpolitikai életébe, így el lehetett mondani, hogy a törvényekben kimondva-kimondatlanul megcélzott állapot perszonáluniós jellegű maradt. A törvények nem hozta létre az önálló külképviseletet, a birodalom külképviseletei az osztrák kormány irányítása alatt maradtak, nem hozta létre az önálló hadsereget, s az ország területén állomásozó alakulatokat az uralkodó továbbra is a magyar minisztériumon keresztül irányította. Az alkotmány a Pragmatica Sanctio alapján állt, de értelmezését (perszonálunió vagy szorosabb kapcsolat köti össze Magyarországot és az örökös tartományokat) a két fél az erőviszonyok alakulásától tette függővé. Az áprilisi törvények kimondta Partium visszacsatolását, továbbá Magyarország és Erdély

unióját, mely közös közigazgatási egységesítést jelentett, Erdélyben megszűnt az uralkodói irányítás. 4 5) Áprilisi törvények értékelése: nem hajtotta végre a teljes jobbágyfelszabadítást hibái: nem rendezte a nemzetiségi kérdést, kormány is elutasította követelésük teljesítését, mivel az ország egységét féltette az egy politikai nemzet koncepció miatt. Így még nyelvi-kulturális autonómiában sem gondolkodott. Kimaradt az Áprilisi Törvényekből a többször tárgyalt zsidó emancipációs (egyenjogúsítási) törvény is, felszámolta a feudális rendszert (rendi kiváltságok eltörlése valósult meg), az abszolút monarchia helyett alkotmányos monarchiát teremtett, biztosította, Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe. jelentősége A forradalom törvényesítését jelentette, s ezzel a konzervatívokat és a hadsereget is az új államhatalom iránti engedelmességre kényszeríttette,

utat nyitott a kapitalista fejlődésnek. Megvalósította a 12 pontot 6) Nemzetiségi kérdés A jobbágy és a nemzetiségi kérdés rendezetlensége a nemzetiségieket az udvar felé mozdította el. A magyar forradalomban csalódott nemzetiségiek sorra tartották gyűléseiket – románok Balázsfalván, szlovákok Liptószentmiklóson, a szerbek Karlócán, a horvátok Zágrábban – ahol követeléseiket fogalmazták meg: nyelvhasználaton túlmutató igényeket (pl autonóm terület, saját nemzeti gyűlés) mondtak ki. Ezen követeléseik miatt szembekerültek e magyar vezetéssel Mivel mindegyik nemzetiségnek hasonló céljai voltak - a nemzeti fejlődés minél szélesebb körű biztosítása -, érdekeik összeegyeztetése szinte lehetetlen volt, s egymással is szembekerültek. Horvátországot, a Határőrvidéket és Szászföldet leszámítva a nemzetiségek vezetőrétege elenyésző kisebbséget alkotott saját lakóhelyén. Így a zömében egyházi

elöljárókból álló értelmiségiek a magyarokkal szembehelyezkedve az ígéretekkel nem fukarkodó bécsi kormányzathoz közeledtek, amely fel kívánta használni őket a magyar politikai törekvésekkel szemben. A nemzetiségi vezetők csak úgy tudtak erőt felmutatni, ha megnyerték a jobbágyok tömegeit (a horvát, szerb és erdélyi román területeken határőrezredeik révén már 1848 előtt is szervezett erővel rendelkezett a nemzetiségi elit). Ez csak ott volt lehetséges, ahová a magyar kormány fennhatósága március-áprilisban nem terjedt ki (pl. horvátok, szerbek, erdélyi románok) A szlovákok, a ruszinok és a magyarországi románok körében a magyar kormány végezet a felszabadítást, így ezek a népek magyar oldalon küzdöttek a szabadságharcban. A Délvidéken zajló nemzetiségi lázadások (főleg a szerbek részéről) a Batthyány-kormányt az önálló magyar hadsereg felállítására ösztönözte, ami az udvarral való ellentét

kiéleződéséhez vezetett. Az önálló magyar hadsereg létrehozása érdekében a miniszterelnök tíz honvéd zászlóalj (magyar reguláris had) felállítását rendelte, mivel az udvar a kormány többszöri kérésére sem 5 küldte haza a magyar ezredeket. A hadsereg anyagi fedezetének biztosítására Kossuth előbb szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal (1848 június) a magyar bankjegy forgalmazására, majd a népképviselet alapján összehívott országgyűléssel 1848 július 11-én megszavaztatta a 200 000 katona felállítását és a felszerelésükhöz szükséges pénz előteremtését A hadsereg felállítását meggyorsította, hogy az udvar politikai-katonai helyzete a nyár végére kedvezőbbé vált: mind Itáliában, mind a cseh területeken, mind Bécsben sikerült leverni a forradalmakat. Így az udvar minden katonai erejét a magyar forradalom leverésére koncentrálhatta, s elindíthatta katonai támadását. A katonai támadás

megindulásával a forradalmat felváltotta a szabadságharc 6