Kémia | Felsőoktatás » Demeter Dóra - A szénhidrogének kialakulása, fejlődése a kőolaj és földgáz csapdázódása és csapda típusai

Alapadatok

Év, oldalszám:2013, 12 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:16

Feltöltve:2019. január 12.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A SZÉNHIDROGÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ CSAPDÁZÓDÁSA ÉS CSAPDA TÍPUSAI KÉSZÍTETTE: DEMETER DÓRA Környezettan BSc TÉMAVEZETŐ: DR. POGÁCSÁS GYÖRGY egyetemi docens 2012 1 Az előadás felépítése • • • • • • • • • Célkitűzés Szénhidrogének Képződési folyamat Csapdázódás Szénhidrogének felhasználása Készletek Erőforrás-válság?! Környezetkárosító hatásai Összefoglalás 2 Szénhidrogének Szénhidrogének Keletkezés: •Szárazföldi és vízi élőlények •Üledékbe temetődés •Termikus bomlás •Geológiai idő 3 Képződési folyamat Szerves anyagban gazdag üledék képződés feltételei: •Szerves anyag, •Nyugodt víztömeg (fenékerózió) •reduktív viszonyok  Szapropél (rothadó iszap) Diagenezis : szerves anyag kerogén Katagenezis: kerogén termális degradáció kőolaj,metán Metagenezis : kizárólag metán Forrás: HARTAI É. (2011) 4

Csapdázódás Felhalmozódás feltételei: • Anyakőzet : olyan kőzet melyben a szénhidrogének képződnek, ill. az elsődleges migráció zajlik. Ideális: finom szemcséjűek  agyag, márga, mészkő • Tároló kőzet : olyan kőzetek melyek fluidum tárolására alkalmas hézagtérfogattal rendelkeznek. Szükséges: Nagy pórustérfogat , áteresztőképesség (1,2 migráció)  homokkő, mészkő, dolomit • Fedőkőzet: megakadályozni a további szénhidrogén migrálást  Kis pórustérfogat és áteresztőképesség Ideális: Nagy agyagtartalmú kőzet, cementált mészkő 5 Csapdázódás II • Szerkezeti • Litológiai • Rétegtani • Kombinált Forrás: SOMFAI A. ET AL (1992) 6 Szénhidrogének felhasználása • Nem megújuló energiaforrás Világ energiatermelése 86%-ban fosszilis forrásokra épül, 32%-át az ipar, 27%-át a háztartások és 20%-át a közlekedésre fordítjuk. 7 Készletek Konvencionális helyek felfedezése

napjainkban már igen csekély. Nem konvencionális csoportba tartoznak az olajhomokok, olajpalák és a nehéz olajok. (Kanada, USA, Venezuela) •gazdaságos kitermelésükhöz napjainkban még nem áll rendelkezésre megfelelő technológia, vagy igen költséges. •metán- klarátok : metán-hidrát kristályok és leginkább az örök fagy talajaiban, illetve hideg égöv óceáni üledékeiben találhatóak. 8 Erőforrás-válság?! 2010-ben összesen 3,282 bcm (milliárd m3) földgázt termeltek(bal), míg olajból 3,973 Mt-át. (jobb) Készletek megbecsülésében nagy a bizonytalanság: • eltérő számítási módszerek •szakértő által szakmailag nem ellenőrzött • gazdaságpolitikai befolyás Forrás: IEA, Key World Energy Statistics (2011) 9 Környezetkárosító hatásaik • A szénhidrogének oxidációja, valamint a fosszilis tüzelőanyagok és üzemagyagok tökéletlen égésekor számos szennyező anyag jut a légkörbe (CO,SO2,CO2 CH4). ÜHG,

London típusú szmog. • Aeroszolok (rákkeltő, albedó) • olajszállító tartályhajók és fúrótorony balesetek (taszítja a vizet, kis fajsúly szétterül, áramlások) • vízi rovarokat pozitív polarotaxisként vonzza. 10 Összefoglalás • Szénhidrogének rendkívül összetett képződési körülmények mellett, hosszú geológiai idő során jönnek létre. • Nem megújuló, ezért készleteik végesek. • Rendkívül nagy a • környezetkárosító hatásuk • • • • Új energiaforrásokra való áttérés Fenntarthatóság érdekében mérlegelni tetteinket! Mértékletesség a kulcs 11 Köszönöm a figyelmet ! 12