Alapadatok
Év, oldalszám:2018, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:70
Feltöltve:2019. január 12.
Méret:752 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
Az európai integráció története Az európai integráció a második világháború után kapott lendületet, azonban már 1923-ban Richard Coudenhove Calergi megjelentette „Páneurópra” című könyvét amely konkrét javaslatokat tett Európa egységesítésére; „Páneurópai Mozgalom” szerveződése. A háború traumája szükségessé tette a nacionalizmus meghaladását. A szovjet előretörés szükségessé tette a legyengült nyugati államok szorosabb együttműködését. A gazdasági újjáépítés során az USA elvárta az együttműködést. 1949. május 5-én létrejött az Európa Tanács ( Council of Europe) mely nem volt igazi integrációs tömb. Londonban hozták létre (Belg;Dánia; Angl; Fr; Holl; írország; Lux; Norv; Olaszo; Svédo) Később csaknem az összes nyugat- és dél-európai ország csatlakozott. (A kommunizmus bukása után hazánk elsőként) Az integrációs folyamat elindítása Schuman francia külügyminiszter nevéhez köthető.
Elképzelése szerint a gazdasági integrációt lehet a legegyszerűbben megvalósítani, majd ennek sikeressége esetén a politikai integráció automatikusan követné. Az integráció kulcsa a német-francia megbékélés, a rajnai és lotaringiai iparvidékek termelési integrációja. 1951-ben ezzel a céllal megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), melynek Franciaország és az NSZK mellett tagja lett Olaszország és a Benelux országok is. (European Coal and Steel Community-ECSC) (Párizs) 1952. május 27-én szintén Párizsban írták alá az Európai Védelmi Közösséget (EDC). 1957-ben írták alá a Római Szerződéseket. Létrejött az Európai Atomenergia Közösség (Euratom), az atomenergia békés célú termelésének összehangolására. Megalakult az Európai Gazdasági Közösség (közös piac) a „négy szabadság” megvalósítására: a tagállamok között szabaddá vált a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő
áramlása. 1962 június 30 a közös agrárpolitika bevezetése is megtörténik. 1965-ben az Egyesülési Szerződéssel összevonták a három szervezetet Európai Közösségek (EK) néven. 1973. január 1 Az első bővítési körben csatlakozott Nagy-Britannia, Írország és Dánia, ezzel az európai integráció az USA-hoz és Japánhoz mérhető gazdasági nagyhatalommá vált. A második bővítési körben Görögország (1981) ill. Spanyolország és Portugália (1986) csatlakozott Az új tagállamok ekkor váltak diktatúrából demokráciákká, a csatlakozás ezt végérvényesítette. Az új tagállamok szegényebbek voltak a régieknél: az európai integráció ettől kezdve a szegényebb államok felzárkóztatását is vállalta. 1986. május 29: a Közösségek kék zászlaját ekkor vonták fel első alkalommal Felhangzott ekkor az Unió „Himnusza” is = Ludwig van Beethoven IX. Szimfóniájának Örömódája 1992-ben Maastrichti Szerződésben alakult meg az
Európai Unió, amit az 1997-es Amszterdami szerződés erősített meg. Az Unió három pillérét a jogi személyiséggel is rendelkező gazdasági és monetáris unió, a bel- és igazságügyi együttműködés és a közös kül- és védelmi politika alkotta. 1995-ben csatlakozott Svédország és Ausztria. Ugyanebben az évben a Schengeni Egyezmény megszüntette az aláíró országok között a határellenőrzést. 1999-ben bevezették az elszámolásban a közös pénzt, az eurót, ami 2002-ben kész-pénzként is megjelent (Nagy-Britannia, Dánia és Svédország nem csatlakozott az eurozónához). 2000. december 7-9: Nizza – az Európai Tanács ülésén döntés született az intézmények reformjáról, a tagállamok által delegálható tagok számáról és a szavazatok országonkénti súlyozásáról. Itt határoztak a közép- és kelet-európai bővítésről 2004. május 1: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország,Észtország, Lettország,
Litvánia, Szlovénia, Málta és Ciprus csatlakozik az Unióhoz. 2007-ben Románia és Bulgária is csatlakozott. A korábban népszavazáson elutasított Alkotmányszerződés helyett 2007-ben a Lisszaboni Szerződés vezetett be új reformokat. Egyesítették a három pillért: az Unió hivatalosan is politikai integrációvá vált. Az Európai Tanács elnöke lett, a közös külpolitikát pedig a külügyi főképviselő irányítja A döntésekhez az ún. kettős többség szükséges: a tagállamok olyan többségének kell igennel szavaznia, mely a lakosság többségét is képviseli. Az Európai Parlament hatáskörét növelték, létszámát csökkentették. 2013-ban csatlakozott Horvátország
Elképzelése szerint a gazdasági integrációt lehet a legegyszerűbben megvalósítani, majd ennek sikeressége esetén a politikai integráció automatikusan követné. Az integráció kulcsa a német-francia megbékélés, a rajnai és lotaringiai iparvidékek termelési integrációja. 1951-ben ezzel a céllal megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), melynek Franciaország és az NSZK mellett tagja lett Olaszország és a Benelux országok is. (European Coal and Steel Community-ECSC) (Párizs) 1952. május 27-én szintén Párizsban írták alá az Európai Védelmi Közösséget (EDC). 1957-ben írták alá a Római Szerződéseket. Létrejött az Európai Atomenergia Közösség (Euratom), az atomenergia békés célú termelésének összehangolására. Megalakult az Európai Gazdasági Közösség (közös piac) a „négy szabadság” megvalósítására: a tagállamok között szabaddá vált a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő
áramlása. 1962 június 30 a közös agrárpolitika bevezetése is megtörténik. 1965-ben az Egyesülési Szerződéssel összevonták a három szervezetet Európai Közösségek (EK) néven. 1973. január 1 Az első bővítési körben csatlakozott Nagy-Britannia, Írország és Dánia, ezzel az európai integráció az USA-hoz és Japánhoz mérhető gazdasági nagyhatalommá vált. A második bővítési körben Görögország (1981) ill. Spanyolország és Portugália (1986) csatlakozott Az új tagállamok ekkor váltak diktatúrából demokráciákká, a csatlakozás ezt végérvényesítette. Az új tagállamok szegényebbek voltak a régieknél: az európai integráció ettől kezdve a szegényebb államok felzárkóztatását is vállalta. 1986. május 29: a Közösségek kék zászlaját ekkor vonták fel első alkalommal Felhangzott ekkor az Unió „Himnusza” is = Ludwig van Beethoven IX. Szimfóniájának Örömódája 1992-ben Maastrichti Szerződésben alakult meg az
Európai Unió, amit az 1997-es Amszterdami szerződés erősített meg. Az Unió három pillérét a jogi személyiséggel is rendelkező gazdasági és monetáris unió, a bel- és igazságügyi együttműködés és a közös kül- és védelmi politika alkotta. 1995-ben csatlakozott Svédország és Ausztria. Ugyanebben az évben a Schengeni Egyezmény megszüntette az aláíró országok között a határellenőrzést. 1999-ben bevezették az elszámolásban a közös pénzt, az eurót, ami 2002-ben kész-pénzként is megjelent (Nagy-Britannia, Dánia és Svédország nem csatlakozott az eurozónához). 2000. december 7-9: Nizza – az Európai Tanács ülésén döntés született az intézmények reformjáról, a tagállamok által delegálható tagok számáról és a szavazatok országonkénti súlyozásáról. Itt határoztak a közép- és kelet-európai bővítésről 2004. május 1: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország,Észtország, Lettország,
Litvánia, Szlovénia, Málta és Ciprus csatlakozik az Unióhoz. 2007-ben Románia és Bulgária is csatlakozott. A korábban népszavazáson elutasított Alkotmányszerződés helyett 2007-ben a Lisszaboni Szerződés vezetett be új reformokat. Egyesítették a három pillért: az Unió hivatalosan is politikai integrációvá vált. Az Európai Tanács elnöke lett, a közös külpolitikát pedig a külügyi főképviselő irányítja A döntésekhez az ún. kettős többség szükséges: a tagállamok olyan többségének kell igennel szavaznia, mely a lakosság többségét is képviseli. Az Európai Parlament hatáskörét növelték, létszámát csökkentették. 2013-ban csatlakozott Horvátország
