Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalkozások gazdaságtana, 2001

1 Vállalkozások Gazdaságtana 1. A nemzetgazdaság fogalma: valamely ország földrajzi határain belül lévő vagy azon kivül, de tulajdonilag az országhoz tartozó gazdaság egésze: anyagi, emberi erőforrások, javak, szolgáltatások és kapcsolataik. alanyai: -háztartás - vállalat -állam - nonprofit szervezet - külföld tulajdonviszonyai: - magán tulajdon - állami tulajdon - egyéb (szövetkezeti, alapitványi, stb) gazdasági kordinációs mechanizmusai szerint: - piaci -bürokratikus -korporativ (állami és érdekképv. szervek együttműködése alkuja) -egyéb (önkormányzati, etikai, családi) újratermelési szférái szerint: -termelés termék szolgáltatás -elosztás javak elosztása jövedelemek fizetés -forgalom ( kereskedelem vendéglátás szolgáltatás) -fogyasztás egyéni közületi) ágazati osztályai (szintjei):--( nemzetgazdasági ) ág -- ágazat --alágazat --szakágazat nemzetgazdasági (A alapvető) teljesitménykategóriák és

összefüggéseik bruttó hazai termék: a, a bruttó kibocsátás értéke csökkentve a folyó termelő felhasználással GDP= GO-Cf b, az új érték és az amortizáció együttes összege GDP=I+Ca c, a bruttó nemzeti jövedelem, csökkentve az országba be- és ki áramló tényező-jövedelmek egyenlegével GDP=GNI-(IeM-IeX) bruttó nemzeti jövedelem:1, a hazai termék növelve az országba be- és ki áramló tényezőjövedelmek egyenlegével GNI=GDP+(IeM-IxM) 2, a nettó nemzeti jövedelem növelve az évi amortizáció értékével GNI= NNI+Ca nettó hazai termék: 1, a bruttó hazai termék értéke csökkentve az évi amortizációval NDP=GDP-Ca 2, a nettó nemzeti jövedelem csökkentve a be- és ki áramló tényezőjövedelmek egyenlegével NDP=NNI-(IeM-IeX) nettó nemzeti jövedelem: a, a bruttó nemzeti jövedelem csökkentve az amortizációval NNI=GNI-Ca b, a nettó hazai termék növelve a be- és ki áramló tényezőjövedelmek egyenlegével NNI=NDP+(IeM-IeX) A

bruttó és a nettó kategóriák között az évi amortizációs alap ( Ca) a különbség A hazai és a nemzeti kategóriák között az elsődleges jövedelmek nemzetközi áramlásának egyenlege (IeM-IeX) a különbség. A termelési tényezők fő csoportjai: 1, természet (föld) -a gazdaság és az egész emberi lét általános alapja -a föld termőképességével, kincseivel és légkörével együtt -a termelés színhelye -eredeti, elsődleges és legáltalánosabb termelési tényező 2, munka - a munkaerő kifejtése, működésének eredménye -mozgásba hozza a termelési tényezők reálalakjait -szellemi-, és fizikai formája, s azokon belül számtalan változata van -a munkamegosztás rendszerében létezik -ez is eredeti, elsődleges termelési tényező 1 2 3, tőke - reáljavak (termelőeszközök: gép, épület, nyersanyag, stb) és monetáris (pénz, értékpapír, követelés) formában létezik - működése során összefonódik a többi tényezővel

reál és érték alakjában egyaránt - saját jövedelemhozamából képződik és más tényezők jövedelmének felhalmozására szánt része is tőkévé válik ,jövedelem -forrás is - másodlagos, termelt termelési tényező 4, vállalkozás (menedzseri értelemben) -sajátos helyzetű termelési tényező,- a modern társadalomban- se a munka, se a tőke tényezőbe nem olvasztható be, de mindkét tényező bizonyos vonásait magában egyesit - szerepe az összes többi tényező egységbe szervezése, optimális működésük elömozditása. 5, információ - a modern kor szintén sajátos tényezője, bizonytalanság és kockázatcsökkentő, - minden tényező hatékony működésének önálló segitője, - kiegésziti a döntéshozók ismereteit , - ráforditásigényes, újratermelendő (nagyrésze folyamatosan cserélődik) , - jelentős része szigoruan üzleti titok . A termelési költségek fajtái költségnemek: - -anyag és energia --bérek és közterhei

--amortizáció --egyéb (általános igazgatási, pénzügyi, biztositási, stb költségek) elszámolhatóságuk szerint: --anyag és energia --bérek és közterhei közvetlen költség (költségviselök szerint) a termelés volumenének változásához való viszonyuk szerint: változó: a termelés változásával együtt változik -- lineárisan -- degresszíven -- progresszíven állandó: a termelés változásával nem, vagy nem arányosan változik. Termékegységen belül hányada a termelés változásával fordítottan arányos. Az átlagköltség lényege, formulája: egységnyi termékre jutó költséghányad átlagköltség = összköltség / termékmennyiség = AC = TC / Q A határköltség lényege, formulája: az összköltség változásának (növekményének) az a nagysága, amely a termelés egységnyi változásának (növekményének) következménye határköltség = költségnövekmény / termékvekmény = MC = C / Q Átlagérték és határérték

fogalmak A tőke átlagterméke (hatékonysága, APk ) : A tőke egységre jutó termékmennyiség, azaz időegység alatt termelt termék és a felhasznált tőke hányadosa APk = Q/K A munka átlagterméke (termelékenysége, APL ): A felhasznált eleven munka egységére jutó termékmennyiség, azaz időegység alatt termelt termék és a felhasznált munka mennyiség hányadosa APL= Q/L A töke határterméke(MPK): a kibocsátásnak az a növekménye, amely a tőke egységnyi növekedésével elérhető, miközben a többi tényező-ráfordítás változatlan marad. Azaz: a termelés növekményének és a tőkeráfordítás növekményének a hányadosa MPK = Q/ K A munka határterméke (MPL): A kibocsátásnak az a növekménye, amely a munka egységnyi növelésével elérhető, miközben a többi tényező-ráfordítás változatlan marad. Azaz: a termelés növekményének és a munkaráfordítás növekményének a hányadosa. MPL = Q/ L Átlagköltség (AC): az egységnyi

termékre jutó költséghányad. Illetve a teljes költség és az összes termék hányadosa. AC= TC/Q Határköltség (MC): Az az összköltség-növekmény, amely a termelés egységnyi növekményéből adódik. Vagyis: a költségnövekmény és a termelési növekmény hányadosa. MC= C/ Q Átlagprofit (Απ=Τπ/Q) : az egységnyi termékre jutó profit mennyisége. A profit és a termékmennyiség hányadosa. Aπ=Τπ/Q Határprofit (Mπ): A profit növekménynek az az összege, amely a termelés (árbevétel) növekményének a 2 3 következménye. Vagyis: a profitnövekmény és a terméknövekmény hányadosa Mπ= π/ Q Profitráta (π’): a profit és az összes befektetett, (elölegezett) tőke hányadosa.(%-osan) π’= π/Kx100 2.A vállalati stratégia fogalma, lényege: Hosszú távú (írásbafoglalt) koncepció a vállalkozás célkitűzéseiről; ennek megvalósításához szükséges erőforrásokról és a legfontosabb fejlesztési akciókról

(tevékenységsorozatokról): a lehetőségek kihasználása; a változásokhoz való alkalmazkodás; és a körülmények befolyásolása érdekében az üzleti kockázat csökkentésére és a fenyegetettség, illetve veszély elhárítására irányulóan. Szakaszai : tervezési, -bevezetés megalósítás, ellenőrzés visszacsatolás Tipusai: Tervezői: a, stratégia -kialakítás legfejlettebb módszere b, módszeres tervezői munka eredménye c, stabil környezetben működő vállalat stratédiája d, a vállalat külső feltételeii és alakulását jól prognosztizálja e, nagy és erős közepes vállalat stratégiája f, magas tervezési és elemzési költségigényű Vállalkozási: a, hosszútávon nagy fontosságú döntések sorozatában keletkezik b, egyéni vállalkozók stratégiája, ahol a tulajdon és a meneddzseri funkció (vagyis a hatalom és a felelősség) egy kézben összpontosul c, új pozitív lehetőségek keresése d, mindez egyszemélyi döntés

függvénye, formaságokat mellőzve e, ‘nagy klépések politikája’: nagy kockázatvállalás, nagy hozam reményében f, központi cél a nagy növekedés, vagy nagy személyes jövedelem-kivétel az üzletből , g, kis, de erős és új vállalkozás stratégiája, amelynek ,,kevés a vesztenivalója’’, h, korábbi döntések által kevéssé elkötelezettek és behatároltak, új döntéseinek alig van ebből eredő korlátjuk. Adaptiv: a, bonyolult környezet müködő vállalkozási stratégia, b, egyedi döntések sorozatában, a válalat mozgásterét a vállalati szabályok álta behatárolva, és a döntéshozók vitáit mederben tartva alakul ki, c, tartózkodó a jelentősebb stratégiai változásoktól, d, konfliktusfeloldó eljárást alkalmaz a gyorsan változó környezeti kihívásokkalszemben, e, alkalmazkodó ,, (reaktiv)’’ s nem kezdeményező (kihivásokra választ kereső és nem új lehetőségeket feltáró, f, ,,kis lépések politikája’’: g,

jó visszacsatoló és korrekcióképességü, h, új döntésekkel is a már elért stabil helyzetben maradást segitik s ügyelnek rá, hogy ne túlzottan távolodjanak el attól. A stratégiai tervezés (és a tervek) megvalótásának szintjei: összvállalati üzletági funkcionális szakaszai: 1, stratégiai elemzés: belső helyzet külső környezet vizsgálat 2, vállalati küldetés és alapvető stratégiai célok meghatározása 3, a stratégia kialakítása: a kidolgozott alternatívák értékelése és a megvalósítandó kiválasztása közülük. 4, a stratégiai akciók megtervezése a célok megvalósítását szolgálva 5, az érdekeltség, ellenőrzés és információ módjainak, formáinak kialakítása,- az előbbiekkel együtt, párhuzamosan a stratégia megvalósítása érdekében. menedzselése (vezetési feladatok, részfunkciók) 1, a szükséges erőforrások meghatározása, előteremtése és elosztásuk üzleti egységek (üzletágak) illetve egyéb

szervezeti egységek közt. 2, a szervezet és a vezetési rendszer fejlesztése (szervezeti felépítés, tagolás, vezetési módozatok, stílus, stb., döntésrendszer, elszámolási, nyilvántartási,értékelési és információs, valamint érdekeltségi rendszer modernizálása. 3, a vállalati kultúra fejlesztése (szervezettebb szemléletmód, magatartásformák, munkaszervezés, hatalomgyakorlás, emberek irányítása, kezdeményezőkészség érvényesülése, illetve méltányolása.) 3 4 4, a stratégiai és operatív menedzseri tevékenység összehangolása. (Az operatív menedzsment helyzetének és törekvéseinek figyelembe vétele a stratégiai menedzsment által; és fordítva, az előbbiek tevékenységével szolgálnia kell az utóbbi munkáját, a vállalati stratégiai célok megvalósulását. visszacsatolása (terv és tény szembesítése) 1, állandó vizsgálati feladat a vezetés számára: a stratégiai céloktól való eltérések jellege, iránya

és mértéke. 2, a sokszínű és változatos tartalmú visszacsatolási problémák 3 fő tipusa: a: vállalaton belüli részterületek zavarai (pl: magas készletszint; jelentős beruházás elhúzódása; nagy munkaerő fluktuáció; likviditási zavarok ismétlődése.) b, a vállalati össz teljesítmény alacsony foka (pl: piaci részesedés és nyereség csökkenése) c, külső tényezők váratlan változásai (pl:új versenytárs, új termékek piacra lépése; állami gazdaságpolitikai, vagy/és szabályozás hirtelen jelentős változása) 3, eredményesebb fejlődés érdekében hozható lehetséges döntések:: a, meglévő stratégiai eredmények következetesebb folytatása; vagy b, a stratégia lényeges módosítása; vagy c, merőben újra fogalmazott és alakított stratégia Az üzleti terv fogalma, általános lényege: A vállalat jelenét és közeli jövőképét (létező és keletkező) problémák megoldásmódját, a különböző törekvések

egymásra hatását és ezek realitását bizonyítani szándékozó írásba foglalt dokumentum. Más oldalról kompromisszum, célok és lehetőségek között; egyszersmint az operatív gyakorlati cselekvés közvetlen alapja, vezérlő, eszköze. Általános előnyei a készítő vállalat számára: a, vállalat alapításkori célja meghatározásának segítése és támpontnyújtás a várható piaci esélyekhez. b, külső pénzügyi források szerzésének segítése (átfogó tájékoztatást jelent a potenciális és tényleges hitelnyújtónak.) c, kedvező szerepe lehet (pl: jó ár) a vállalat eladásakor, más vállalat felvásárlásakor, vagy betársuláshoz s ezekhez szükséges partnerszerzéshez. d, jó alap a működő vállalat előrelátásához, racionális gazdálkodáshoz. Egyik lehetséges változatának jellemzői: a, már létező olyan vállalkozás, amely működése közben: b, jelentősen bővülő, esetleg más vállalat felvásárlása útján is;

c, tőkeösszetétele (saját és idegen tőke aránya) bármilyen lehet az üzleti életben szokásos határok között; d, leépítés, átszervezés és eladást is tervezhet. Szerkezetének egyes szakaszai: I, vezetői összefoglaló: az egész üzleti terv tartalmának tömör összefoglalása, amelyből a vállalkozás tevékenysége az adott tervidőszakban átfogóan és nagyvonalúan megismerhető. II, a vállalat általános bemutatása: tartalmazza: a vállalat jellegét, alapvető üzleti tevékenységét, ügyfeleinek jellemzőit, kiszolgálásának tartalmát és módját, földrajzi elhelyezkedését, székhely és telephely(ek) területeit, valamint a vállalat fejlődési szakaszának megjelölését. III, termékek és szolgáltatások: a vállalat termékei és szolgáltatásai tulajdonságainak bemutatása: fizikai leírása; felhasználhatósága és vonzereje, valamint fejlettségük szintje. IV, marketing terv: általános tartalma: a piaci viszonyokra való

reagálás és a piacbefolyás módja. fő tartalmi elemei: a, a piaci igény és vállalati lehetőség meghatározása, a kereslet, az elsődleges és másodlagos célpiacok, piaci szegmensek jellemzőinek leírása. b, a konkurencia és egyéb külső tényezők méretei és hatása a vállalatra. c, a marketing stratégia bemutatása. d, a piackutatási információk bemutatása. e, az értékesítési prognózis (árbevétel és piaci részesedés növekedése) f, kiegészítő anyagok (az előbbiek alátámasztóak: szakmai tanulmányok, szándéknyilatkozatok, stb) 4 5 V, működési terv: a termékek és szolgáltatás előállításmódjának leírása: gyártási koncepció; anyagbeszerzés forrásai, munkaerőszükséglet, kapcsolatrendszer az eladókkal és szállítókkal. Termékfejlesztés konkrét tervei; Gyártásfejlesztés és körülményei; karbantartás és szervíellátás; működést befolyásoló külső tényezők ismerete. VI, vezetőség és

szervezeti felépítés: a, vezetők, tisztségviselők és a vállalat életében fontos szerepet betöltő (pl:befektető, alapító vállalkozók, kulcs szerepű alkalmazottak , tanácsadói testületek) más személyek, illetve szervek bemutatása. b, szervezeti felépítés: fontosabb szervezeti egységek ismertető leírása; döntési hatáskörük megosztásának ismertetése; a koordináció alapformái és módszerei. c, személyzeti politika és stratégia. Munkaerőszervezés elvei, továbbképzés, átképzési célok- és gyakorlat leírása. VII, A vállalat szervezeti- jogi struktúrája és a tőkeszerkezet: a, működés jogi formája b, vállalat pénzügyi forrásai: befektetett tőke, hitelek nagysága c, egyéb pénzügyi források d, távolabbi forrásszükséglet és a tőkebevonás formái VIII, Pénzügyi terv: a, átfogó előrejelzések a vállalat pénzügyi teljesítményéről, várható megtérülés, adósságszolgálati kapacitás, b, a pénzügyi

előrejelzések feltételrendszerének vázolása, árbevétel, költségek, fedezeti szint, stb. c, tervezett eredménykimutatások (3-5 évre) cash-flow előirányzatok, év végi zárómérleg terv néhány évre (új vállalatnál: az induló pénzhelyzetet tartalmazó mérleg) IX, Mellékletek: a vállalkozás sajátosságait, működési körét és fő célját konkrétan tükrözőek: pl. vezetők szakmai életrajza, konkurencia elemzés, értékésítési előrejelzés piaconkénti megosztásban, nyereség elemzés termékenként. A nemzetközi vállalatok Sikeres stratégiájának 4 csoportja 1, Magas műszaki-technológiai színvonalú és dinamikus vállalati fejlődésre épülő: a szakértelem és technológia hatékonyan exportképes. Erős kutatási, fejlesztési program és új termék rendszeres megjelenése, valamint a hozzá szükséges jelentős pénzügyi háttér megléte. 2, Átlagos technológiai színvonalra és ennek egyszeri eladására épülő:

tecnológiai színvonal lassú változása, fejlesztés nem jellemző. 3, Kiemelkedő vezetési technológiára és jó menedzsmentre épülő: főleg a nem tartós fogyasztási cikkek piacán. Erősen terjeszkedő vállalatok 4, Az erőforrások árkülönbözetére (költségelőnyökre) épített: olcsó nyersanyag- és olcsó munkaerő helyéhez települő vállalatokat feltételez. Stratégiai szövetségeinek 3 alapformája: a, horizontális: résztvevői: azonos piacon lévő potenciális versenytársak az együttműködés tárgya: termelés előtti kutatás, fejlesztés kutatási eredmények piacravitelének feltételei b, vertikális: résztvevői: összefüggő termelési, elosztási folyamat más-más szegmenseiben működők az együttműködés okai, tárgya: -információs-asszimmentria hátrányok csökkentése vagy elkerülése -cégek vertikális integrációjának behelyettesítése -erőforrás függőség problémáinak csökkentése a vertikális lánc tagjai

között. c, vegyes: résztvevői: legkülönbözőbb területen működők az együttműködés tárgya: -- vertikális és horizontális stratégiai szövetségek egyes céljai valamilyen arányban. --egy-egy sajátos stratégiai probléma megoldása. Stratégiai szövetségeinek jellemzői: általánosan: elsősorban nagyvállalatok között gyorsan terjedek. konkrétan: a, főleg hosszú távra szólóak, a piaci lehetőségek kihasználására irányulnak b, kutatásigényes területek beruházásainak megosztására képződnek és c, az elért eredményekből való részesedésre vonatkoznak. A marketing 5 6 lényege: a vállalat fogyasztó- és piacorientált szemlélete, tevékenységrendszere és eszköztára fontosabb forgalmi elemei: 1, a fogyasztói (piaci) igények megismerését és befolyásolását lehetővé tevő folyamatok kialakítása és működése, 2, fogyasztóorientált vezetői és dolgozói szemlélet és magatartás érvényesítése, 3, fogyasztói

igények kielégítésére orientált vállalati működés és fejlődés, 4, az előzőek megvalósulását szolgáló eszközök és módszerek alkalmazása. stratégia kialakításának fő feladatai: 1, a vállalati marketing környezet feltárása és megismerése a, vevők b, versenytársak c, szállítók d, piaci közvetítők (szállítmányozók, ügynökségek, stb.) szűkebb külső környezet e, demográfiai, gazdasági, természeti, társadalmi, politikai, stb. tényezők és hatásaik tágabb környezet 2, piacok megkülömböztetése (eltérő szereplői és igényeik szerint) a, egyéni fogyasztók piaca b, szervezeti piac (vállalati, kormányzati, önkormányzati, stb. nem egyéni vásásrlás) 3, piac-szegmentálás -célpiackiválasztás és pozicionálás. Szegmensek értékelésének szempontjai : a, szegmensek méretei, átlagjövedelmezősége b, szegmensek prognosztizált növekedési üteme c, versenyviszonyok helyzete a szegmensekben d, adott szegmens

kiszolgálásának illeszkedése a jelenbeni és várhatóan alakuló stratégiai céljához , erőforrásstruktúrájához. 4, versenyhelyzet elemzés: a, piacosztályozás egyéb szempontból b, versenytársak osztályozása magatartásuk szerint c, vállalattipusok megkülömböztetése versenysratégiáik szerint 5, saját piaci pozíció és versenystratégia meghatározása. A piacok fajtái, szereplői és jellemzői (néhány marketing szempont szerint) 1, vevőkör: a, egyéni fogyasztók piaca b, szervezeti piac (vállalatok, kormányzati, önkormányzati és más nonprofit szervezetek) 2, piac jellege: a, potenciális piac: meghatározott kínálat iránt bizonyos fokig érdeklődő fogyasztók összessége b, elérhető piac: megfelelő jövedelem birtokában vásárlóképes érdeklődő fogyasztók köre c, célpiac: a vállalat által (konkrét igényt kielégíteni akaró) eladásra felkínált árúk piaca, az elérhető piac része, versenytársak jelenléte

mellett. 3, a vállalkozások 4 csoportja célpiaci szerepük (versenystratégiájuk) alapján a, vezetők: - piaci részesedése a legnagyobb - árdiktáló - versenytársakat megelőző: új termékek bevezetésében, áruterítés szélesítésében - egész célpiac és saját részesedésének bővítése - saját pozíciójának szilárdítása b, kihívók - felfutásban lévő, piaci résedést agresszíven növelő, - támadó: *vezető céggel szemben *kisebb, pénzügyileg gyenge céggel szemben - támadó és piacőrző eszközei: *árleszállítás, *olcsó áruk bevezetése, *választékbővítés *korszerű termékek bevezetése - mindent a piacszerzésnek rendel alá c, közvetítők - piaci pozíció fenntartása - nem passzív helyzet 6 7 - kihívók támadása miatt is: * magas színvonalú termelés, szolgáltatás elérésére törekszik * összköltség csökkentő - különböző kedvezmények gyakori nyújtása - adódó új piacokra is belép d,

meghúzódók - kis vállalatok, - speciális, kis szegmensekbe, résekbe ‘’fülkékbe’’ hatolnak - nincs nagy veszélyeztetettségük - fenti speciális résekben rugalmas és hatékony kiszolgálásra képesek - nagyoknak Marketing mix Elemei: termék - termékvonal (választék) -- összetartozó termékcsoportok, funkciójuk szerint, azonos fogyasztói csoportok számára szolgálók és azonos ársávba tartoznak - termékéletciklus -- 4 szakasza: bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás - márka, márkanév -- védett és előnyös a versenyben’ reklámozó: termékre, és/vagy vállalatra, termelő és/vagy forgalmazó cégre, (egy vagy több) - csomagolás -- védő és igénykielégítő - cimkézés -- tájékoztató szerepű ár - kereslet és ár-összefüggés (értékesíthető mennyiség felső határértékének prognosztizálához információ) -- keresletrugalmasság , fogyasztói árérzékenység +meghatározó tényezői, termék egyedisége,

helyettesíthetőség ismerete, ár -minőség hatás, stb. - árpolitika és tényezői értékesítési hely =marketing csatornák - nagy és kiskereskedelem, hagyományos utak - több, összetartozó folyamat komplexuma - szereplői közti együttműködés változatos formákban - gyakran változó hálózat -- fizikai, tulajdonváltozási, pénzügyi, eladás-ösztönzési, stb folyamatok --lehet: tulajdonrészesedési, szerződésen alapuló (sokféle) sűrű átrendeződések marketing kommunikációs (promóció=ajánlás) - reklámozás --célfogyasztók tájékoztatása, meggyőzése. Többféle reklámfajták reklámhordozók és reklámeszközök. Reklám programok szerepe és költségvetése - vásárlásösztönzés -- kp visszafizetés, ajándék, stb. - publik relations (közösség, kapcsolatok -- jó hírnév kialakítása vállalatról, termékről,személyekről. Nem közvetlen forgalom növelő. - személyes eladás -- különösen nagy értékű gépek

eladásánál, szolgáltatásnál van kulcsszerepe. A vállalati árpolitika lényege: az eladásra kínált termékek ármegállapítása és az árváltozásokra való reagálás elvei és módszerei feladatai : 1, árpolitikai célok megválasztása 2, keresletfelmérés és elemzés 3, költségbecslés 4, versenytárs ármeghatározásának elemzése 5, árképzési módszerek megválasztása 6, végső ármegállapítás Árpolitikai célok, lehetséges tárgya, iránya: 7 8 1, nyereségmaximalizálás 2, befektetés arányos nyereségnövelés 3, forgalomnövelés (különösen keresletérzékeny területen 4, piaci részesedés tartása és növelése 5, termékbevezetés a piacra -behatoló (alacsony) -lefölöző (magas) induló árral 6, nehéz vállalati helyzet túlélése lehetséges árképzési módszerek 1, költségbázisú árképzés: költség + elvárt (mechanikus, mégis széleskörű, egyszerűsége miatt) 2, keresletbázisú (árrugalmasságából

kiinduló) 3, versenytársbázisú (piacon kialakult árszintből kiinduló, árversenyt kerülő, egyszerű) A termelés fogalma: gazdasági folyamat- termelési és fogyasztási szükségletet kielégítő javak előállítása és szolgáltatások nyújtása munkával- javakkal (eszközökkel) javakból. jellemző fajtái: a termék jellege: - egyszerű szabványosított (tipizált) tömegtermékek előállítása pl: élelmiszerek, ruházati cikkek, cement, tégla, stb - összetett termékek gyártása pl: gépek, berendezések, bútorok, épület,stb a termelés mérete (tömegszerűsége): - tömeggyártás: egyszerűbb termékek termelése nagy mennyiségben pl: villamos energia, egyes vegyipari termékek -sorozatgyártás: a tömegtermelés egyik változata,-kis,-közepes,- és nagy sorozatokban, széles választék skálán történő termelés pl: gépipari, ruházati-, bútoripari, és építőanyag-ipari termékek, stb - egyedi: speciális jellegű, kis szükségleteket,

vagy azonos jellegű, de nagy tömegszükségleteket kielégítő termékek gyártása pl: hidak, hajók, bizonyos épületek, metró, st a gyártási rendszer jellege: 1, folyamatszerű: a munkahelyek, benne a specializált termelőberendezések a technológiai műveletek sorrendjében elhelyezve termékek, amelyen végig haladnak a termékek, vagy termék-részegységek a gyártás kezdetétől annak végéig (pl: autóipar, szerszámgépgyártás) 2,csoportos gyártásrendszerű: egy műhelyben technológiailag zárt szakaszhoz szükséges (univerzális) gépek, felszerelések összevonása, amellyel 1 vagy néhány azonos technológiájú termék szerelése történik, s ez megfelel a sorozatgyártás tömegszerű feltételeinek. 3, műhelyszerű: a termék-előállítás egy szakaszát végzik minden Termelőegységben. Így minden termék elkészültsége közben több termelőegységen halad át, más-más technológiai műveleteknek alávetve. Egyedi és kissorozatgyártásnál

alkalmazott módszer. 4, projektrendszerű: egyedi, egyszeri előállítású termékek gyártásához, az eszközöket és munkaerőt viszik a munkahelyhez. 5, számítógéppel integrált termelés: (inkább modell) elemei: a, termelés, tervezés, irányítás, b, számítógépes műszaki tervezés és gyártás c, csopotos technológia és automatizált anyagmozgatás d, robotizálás A termelési stratégia 8 9 kapcsolódása más stratégiákhoz: a, vállalati stratégia ( ebből vezethető le) b, marketing stratégia c, innovációs és beruházási stratégia d, humánpolitikai stratégia e, pénzügyi stratégia tartalmi elemei: 1, a termelés és technológiai fejlesztés távlati céljai 2, termékszerkezet és gyártási rendszerek fejlesztési céljai 3, tárgyi eszközök bővítésének, cseréjének távlati előirányzatai operatív tervekben való megjelenésének meghatározó tényezői: a, vállalati termékekkel kapcsolatos piaci lehetőségek b, vállalati

termelési lehetőségek -időbeli és - területi bontása A termelés irányítás szerepe az operatív tervek és programok megvalósításában: a, a termeléshez szükséges anyagok, szerszámok műszaki és ügyviteli okmányok biztosítása időben a termelő szervezetnél. b, zavarok megszüntetése feltételeinek meghatározása c, operatív tervek teljesítésének és elmaradásának, illetve a tervtől eltérő minden teljesítés nyilvántartása d, új, korszerű tervezési-és irányítási rendszerek hasznosítása. 2 fő kiemelt módszer (a sok közül) 1, termelési erőforrás-tervezési módszer lényege: Komplex termeléstervezési módszer. Minden erőforrásra kiterjedő a számítástechnika és más korszerű apparátus gazdasági alkalmazásával: - anyagszükséglet - tárgyi eszközök - emberi erőforrás, és - pénzügyi források bekapcsolása a tervezésbe - több átfogó program közül a legcélszerűbb kiválasztása a rendszer előnye:

költségcsökkentés a termelési folyamat szinte minden pontján. hátránya: szigorú feltételigény, keresletingadozás- és szállítási késedelem érzékenység. 2,’’éppen időben ‘’ termelés irányítási rendszer lényege: a rövidtávú keresletnek megfelelő termelésáramoltatási rendszer a felhasználási helyre éppen akkor érkezve, amikor felhasználják. célja: minden veszteség elkerülése. elemei: a, minimális készlet vagy 0 készlet félkész, befejezetlen termékekből és alkatrészekből. ok: a készletek ‘’hibája’’ :felesleges tőkelekötés, veszteségforrások elfedése! b, teljeskörű minőség-ellenőrzés (0 hiba, elfogadhatatlan selejt!) c, egyenletes és rugalmas termelés (minimális állásidők indokkal is!) d, áttekinthető üzem kialakítás. A termékminőség fogalma, szerepe: a termék, szolgáltatás rendeltetésszerinti tulajdonságainak olyan összessége, amely alkalmassá teszi vevői igények kielégítésére.

használati jellemzői: pl: műszaki paraméterei, kezelhetőség, pontosság, tartósság, megbízhatóság, tetszetősség. A cég piaci versenypozíciójának mind fontosabb eszközei, (javuló minőség -- versenypozíció erősödése és fordítva) -jó szinten tartásának és javításának vállalati fő tevékenységsportjai 1, minőség tervezés: terméktervezés folyamatában történik. egyfelől: a, a kutatási, fejlesztési eredmények alapján, b, a piaci viszonyokat és c, a jövedelmezőségi számításokat figyelembevéve. másfelől: a minőséghez igazodva tervezik: a, az alkalmazandó gépeket b, a technológiai folyamatokat, eljárásokat, c, a minőségellenőrzés módszereit, eszközeit. 2, minőségellenőrzés (3 alaptípusa) 9 10 a, gyártás feltételeinek- gyártás előtti- ellenőrzése - anyagok és egyéb termeléshez szükséges tényezők ellenőrzése beérkezéskor, - gyártóeszközök minőségének, célszerűségének ellenőrzése,

selejt képződés megelőzése b, gyártásközi ellenőrzés: műveletközi, vagy termékrészegységre kiterjedő ellenőrzés formái: -támaszpontellenőrzés--erre kijelölt külön hely: az ellenőrzendő mintadarabot hozzák ide - futó ellenőrzés-- gyártásláncolatba beépülő, munkahelyen végzendő ellenőrzés. az ellenőrzés terjedelme szerinti ellenőrzés: - minden darabra kiterjedő ellenőrzés különösen szigorú minőségi igények esetén. költséges, munkaigényes kivételesen alkalmazandó - elsődarabos ellenőzés: sorozatgyártásnál - mintavételes ellenőrzés: magas tömegszerűség melletti hatékony ellenőrzés meghatározandó mintavételezés %-a, gyakorisága, tételnagysága, stb -végellenőrzés (gyártás utáni) késztermék megfelelése a minőségi előírásoknak, követelményeknek Mérés, próbaüzemelés. (gyártásközit nem pótolja) - szakosított minőségellenőrzési szervezet (MEO, MECS) és dolgozói részvételre

épülő. 3, minőségbiztosítás: a, kész termékek minőség megóvása (csomagolás, szállítás, raktározás, használati útmutatók) b, piaci visszajelzések, reklamációk feldolgozása c, korrekciók végzése, fejlesztések: vevői igényváltozás és problémák megszüntetése miatt A szolgáltatás lényegi körülírása: olyan tevékenység, amely valamilyen (termelési és/vagy fogyasztási) szükségletet közvetlenül, mint tevékenység elégít ki, már meglévő javak, erőforrások felhasználásával, átalakításával, funkcióképesebbé tételével, de közben új jószág nem keletkezik. Tágabb értelemben vett termelés része főbb sajátos jellemzői a szűkebb értelemben vett termeléshez képest: 1, terjedelmének, eredményének számbavétele igen összetett, teljesítménye, néha egyáltalán nem számszerűsíthető. Főként minősége, fontossága, intenzitása alapján értékelhető 2, szolgáltatás és fogyasztás kezdetének időbeli

egybeesése, de befejezésének időbeli különbsége, fogyasztása azután is tart miután a szolgáltatás befejeződött, néha örökös használat jellemzi. 3, sokszor szükséges a fogyasztó jelenléte és aktív közreműködése. 4, általában helyhez kötöttebb és kevésbé szállítható- és tárolhatóképes, mint a termék. 5, korszerűsítését gyorsabb ütemű fejlődés és fokozottabb differenciálódás jellemzi, mint a termelést. 6, határelmosódás fokozódása termelés és szolgáltatás közt, egyre inkább behatol a szolgáltatás a termelésbe és fordítva. néhány fontos fajtája: 1, ágazati osztályozás szerinti csoportok (egészségügyi, oktatási, pénzügyi-gazdasági, stb) 2, dolgokra - és személyekre irányuló 3, anyagi - és nem anyagi (szellemi) 4, termelő - nem termelő (fogyasztási) 5, egyénileg- és kollektíven- igénybevehető, illetve nyújtható szolgáltatás (pl: közlekedés, oktatás) 6, piacosítható- és nem

piacosítható,- illetve áru és nem áruszolgáltatás 7, hosszú ideig, folyamatosan megvalósuló (pl: biztosítás) ismétlődő: (pl: karbantartás) és egyszeri, alkalmilag igénybevehető (pl: jogi) szolgáltatás. A befektetett eszközök fogalma, általános jellemzője: A gazdálkodást tartósan szolgáló, több termelési periódusban működő eszközök, amelyek értéke fokozatosan és egy éven túl térül vissza. összetevő elemei: I, immateriális javak: 1, vagyoni értékű jogok 2, üzleti vagy cégérték 3, szellemi termékek 4, kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5, alapítás átszervezés aktivált értéke II, tárgyi eszközök: 1, ingatlanok 10 11 2, műszaki berendezések, gépek, járművek 3, egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4, beruházások 5, beruházásra adott előlegek III, befektetett pénzügyi eszközök: 1, részesedések 2, értékpapírok 3, adott kölcsönök 4, hosszú lejáratú bankbetétek A

forgóeszközök fogalma, általános jellemzője: rövid ideig szolgálják a termelési folyamatot, egy termelési ciklusban, legalább 1 éven belül megtérülő eszközök. összetevő elemei: I, készletek: 1, anyagok 2, áruk 3, készletekre adott előleg 4, állatok 5, befejezetlen termelés és félkész termékek 6, késztermékek II, követelések: 1, követelések áruszállításokból és szolgáltatásból (vevők) 2, váltókövetelések 3, jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4, alapítókkal szembeni követelések 5, egyéb követelések III, értékpapírok: 1, eladásra vásárolt kötvények 2, saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények 3, egyéb értékpapírok IV, pénzeszközök: 1, pénztár, csekkek 2, bankbetétek A tárgyi eszközök fogalma: A vállalati vagyon dologi formában megtestesülő olyan kevéssé mobil részei, amelyek tartósan (1 éven túl) több termelési perióduson keresztül szolgálják közvetlenül

vagy közvetve az üzleti tevékenységet. A rá előlegezett pénzösszeg: tőkebefektetés, vagy más szóval egyszeri ráfordítás. fő jellemzői:a,- hosszabb idejű fokozatosan történő kétféle elhasználódás (fizikai kopás és erkölcsi avulás), a működőképesség megtartása mellett. Az erkölcsi avulás a technika fejlődése miatt bekövetkező, s a fizikai elhasználódásnál általában gyorsabb ütemű korszerűtlenné válást jelent b,- anyaga nem kerül bele a vele előállított termékbe,- ellentétben a forgóeszközök, nyersanyagok részével- csak értéke jelenik meg az áru értékében, árában. c,- értéke az elhasználódás arányában részletenként, költséggé alakulva térül vissza az árbevételben d,- egy része (főleg a gép, berendezés, műszer- az úgynevezett aktív tárgyi eszköz-) alapvetően meghatározza a termelési folyamat, a technológia műszaki színvonalát és a termékek minőségét, valamint a munka

termelékenységét. e,- állományának racionális pótlása, de főleg bővítése, komoly műszaki-gazdasági előkészítést, megalapozást igényel. f,- az erőforrások közül ez (főleg aktív része: gépek kapacitása, stb) határozza meg a vállalat, azonbelül az üzletág teljesítőképességét. csoportjai: 1, ingatlanok: termőföld, telek, építmények beépített felszereléseikkel, pl: csőhálózattal. 2, műszaki berendezések, gépek, járművek, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök, stb. 3, beruházások és beruházásra adott előlegek: az előbbi 2 csoport létrehozásához, vásárlásához szükséges folyamatban lévő tevékenység és befektetések (itt előlegük), de még nem működő leendő (potenciális) tárgyi eszközök. A készletek lényege, fogalma: a vállalkozást egy tevékenységi folyamatban közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan 11 12 eszközök, amelyek nagy része eközben elveszti eredeti alakját,

formáját. általános, főbb ismérvei: 1, elhasználódásuk közben az eredeti alakjukat elvesztik: nagyrészt a belőlük (velük) készült termékbe kerülnek fizikailag is. 2, értékük egyetlen termelési periódusban átmegy az új termékbe és ugyanabban a termelési folyamatban elszámolják. 3, összetétele rendkívül vegyes: gyakorlati gazdálkodási, elszámolási megfontolásból tartozik ide: pl: kis szerszámok, műszerek, állatok, munka- és védőruha, stb két fő csoportja eredetük szerint: I, vásárolt készletek 1, anyagok: termékelőállítás vagy szolgáltatás során eredeti alakjukat elvesztő, értéküket az új termékben megjelenő munkatárgyak a, nyers- és alapanyagok: az előállított termék lényeges részét alkotják, abban megtalálhatóak. b, segéd anyagok: a terméket sajátos tulajdonságokkal látják el, vagy külső formájukhoz járulnak hozzá. c, üzem- és fűtő-anyagok: nevük szerint jellemzettek, értelmezhetők. d,

egyéb anyagok: építési, szerelési, fenntartási, fedőanyagok, alkatrészek, kis szerszámok, csomagoló anyagok, nyomtatványok, irodaszer 2, áruk: lényeges munkafolyamatba kerülés nélkül, változatlanul továbbadott termékek. Kereskedelemben fő készletfajta a, betétdíjas göngyöleg: neve szerint értelmezhető b, alvállalkozói teljesítmény: a megrendelővel szerződött vállalkozó helyett más vállalkozó által elvégzett munka. II, Saját termelésű készletek: a, befejezetlen termelés: munkában lévő, és további megmunkálást váró termékek, amelyeken legalább egy munkaműveletet elvégeztek. b, félkész termékek: egy teljes megmunkálási folyamaton átment, s raktárra vették, vagy vehető, de nem késztermék. c, kész termékek: szabványoknak (műszaki feltételeknek) megfelelő,minőségi átvételen keresztülment, raktárra vett, illetve késztermékként értékesíthető termék. d, állatok: tenyészállatok, növedék és hízó,

őrző-védő stb. állatok A beruházás fogalma: tárgyi eszköz-létesítés fizikailag (műszakilag); az ehhez szükséges tőke előteremtése és befektetése útján; valamint finanszírozása. csoportosítása: értékbeli forrás szerint: 1, amortizációs alapból fedezett 2, felhalmozási alapból fedezett a meglevő tárgyi eszközökkel való kapcsolódása szerint: 1, pótló 2, bővítő finanszírozási forrása szerint: 1, saját 2, idegen 3, vegyes forrásból fedezett értékbeli terjedelme szerint: 1, bruttó 2, nettó műszaki jellege szerint: 1, épület, építésszerelési, 2, gép, gépi felszerelés, berendezés 3, egyéb beruházás műszaki rendeltetése szerint : 1, alap 2, járulékos, 3, kapcsolódó megvalósítás módja szerint: 1, saját bonyolítású 2, megbízásos bonyolítású 3, vegyes bonyolítású beruházó alanya szerint: 1, vállalati 2, kormányzati 3, háztartási 4, önkormányzati 5, vegyes alanyiságú A beruházás gazdasági

megalapozására használható 3 (statikus) eredményességi mutató A beruházás átlagos jövedelmezősége Bj: A beruházási objektum teljes élettartama (hasznos működési, üzemeltetési ideje) alatt keletkező évi átlagos nyereség és a beruházási összeg hányadosa. Bj = Ny/B x 100 A beruházás megtérülési ideje: A beruházási összeg és az évente keletkező (vagy másképpen: megtérülő) átlagos nyereség hányadosa (az előbbi reciproka) Bi = B/Ny A beruházásra fordított összeg forgási sebessége - megtérülési szám-: A ruházási összeg megtérülésének száma beruházási objektum teljes működési ideje alatt. (‘’hányszorosa’’ a keletkezett összes nyereség a 12 13 beruházási összegnek?) Bs = Mi/B/Ny = Mi/Bi = kapacitás hasznos működési ideje/ megtérülési idő Az innováció eredete szerint: a termelési tényezők kombinációja mai modern kiegészítés: a fogyasztói igények újszerű kielégítése alapesetei

(termelővállalatot figyelembevéve) 1, új, vagy új minőségű (fogyasztók által nem ismert) javak előállítása 2, új termelési eljárások (technológia) bevezetése, az adott szakágazatban 3, új piaci elhelyezési lehetőségek megnyitása (ahol eddig nem volt jelen a szakágazat.) 4, új beszerzési formák megnyitása (nyersanyag, félkész áru stb. piaca) 5, új szervezet létrehozása, vagy régi megszüntetése megjelenésének keretei és realizálásának folyamata: az innovációs lánc fogalma: a vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek összekapcsolása az innováció folyamata szerint. elemei, általános felépítése ( az ötlettől = a megvalósításig!): 1, marketing (az életképes ötlet vagy a piacon merül fel, kielégítetlen igény láttán; vagy vállalaton belül; akkor megismertetendő a fogyasztóval, “ki kell vinni a piacra”) 2, kutatás, - fejlesztés --K+F (az ötlet szakmai megalapozása, konkrét kidolgozása.) 3,

beruházás (a megvalósítás szükséges feltétele, - általában!). 4, termelés (az előző fázisok eredményeinek egyesítése fokozatosan növekvő mennyiségben). 5, értékesítés (befejező fázis,- bevezetés a piacra --a fogyasztó ítélete: kereslet elfogadás esetén az innováció sikeres Az emberi erőforrás (a munkaerő) sajátosságai: 1, tudattal, érzelmekkel és akarattal rendelkező, gondolkodó munkaképesség hordozó; 2, önállócéljai, érdekei és szükségletei vannak; 3, cselekvéseit és teljesítményét szabályozni képes; 4, a cég termelőfolyamatában kettős (ellentmondásos) szerepe van: egyfelől azért vállal munkát, hogy szükségleteit kielégítse, céljait elérje s emiatt szubjektíve (szándékosan) a vállalat egyik költségelemét (a bérköltséget!) lehetőleg számottevően emelje; és ugyanakkor másfelől (okjektíve) mégis hozzájárul a vállalkozás jövedelmező működéséhez, a nyereség növeléséhez. célja, fő

iránya: a munkavállaló - vonzása - és megtartása - motiválása és hasznosítása gazdálkodásának tevékenységcsoportjai: 1, elsődleges tevékenységek: a, munkaerőszükséglet- és kereslet meghatározása; b, munkaerőforrás feltárása és összehangolása a szükséglettel; c, a szükséges létszám megszerzése (toborzás, kiválasztás, felvétel, munkába állítás) d, képzés, továbbképzés, átképzés; e, átcsoportosítás, szelektálás, elbocsátás 2, hatékony foglalkoztatás a, célszerű munkaszervezés és munkaerő gazdálkodás, b, humánus munkafeltételek biztosítása útján. 3, bér- és jövedelemgazdálkodás a, megfelelő bérformák; b, célszerű ösztönző rendszerek; c, teljesítménynormák és mérő- rendszerek működtetése. 4, munkaügyi kapcsolatok gondozása a, munkáltatók és munkavállalók szerveivel való érdekegyeztetés b, szociális kérdések kezelése. Stratégiájának jellege: funkcionális

részstratégia fő meghatározói, kiindulópontjai: a, vállalati összstratégia b, külső környezeti tényezők (prognosztizált nemzetgazdasági növekedés, 13 14 foglalkoztatás, földrajzi helyzet, jogi szabályozás és érdekképviseleti zervek szerepe. tárgya: a, távlatilag szükséges munkaerő-állományra vonatkozó koncepció (volumen, szakmai összetétel, forrás, képzés stb. jellemzői); b, bér- és jövedelemgazdálkodás, ösztönzés rendszerének főbb mutatói, továbbfejlesztési koncepciója. A vállalati, üzletági munkaerő-szükséglet megállapítása fő módszerei: 1, a termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer (fizikai állományúak) 2, a termelő-berendezések kiszolgálási normáin alapuló (sajátos fizikai állományúak pl: gépkezelők) 3, a munkakör tervezésén és szabályozásán alapuló módszer (főként szellemi foglalkozásúaknál) 4, szervezeti felépítésből és meghatározott munkakörből kiinduló

módszer (főleg szellemi foglalkozásúaknál. a termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer alkalmazásához ismerendő tényezők: a, a termelés volumene jele: V b, az 1 fő által teljesítendő óraszám jele: I c, az átlagos teljesítmény %-a jele: T d, a termék normaóra szükséglete jele: N e, a megállapítandó létszám jele: Ln számításának módja Ln = V x N / I x T Az 1 évben, 1 fő által teljesítendő (teljesíthető) munkaórák száma megállapításának sémája részben valóságos, részben elég élethű feltételezett adatokkal naptári napok száma az évben 365 munkaszüneti napok száma (Mo.-n 52 sz+ 52 vas+ 9 állami ü - 113 törvényes munkanapok száma (az évben) = 252 egész napos kiesések napokban az év során (szabadság, betegség) - 22 ledolgozandó munkanapok száma év/fő = 230 munkanapok hosszával órában x 8 ledolgozható munkaórák száma (év/fő) = 1840 törtnapok kiesése órában/év - 20 1 fő által

ledolgozandó (ledolgozható) órák száma az év során = 1820 munkaóra/fő/év Ha eltérés van a volumenben vagy/és struktúrában akkor: az eltérések megszüntetése, vagyis a szükséglet és a tényleges állomány összhangjának megteremtése. Eszközei lehetnek: elbocsátás, felvétel, az át- és továbbképzés; és a munkaerő átcsoportosítás vállalaton üzletágon belül. A vállalati üzemi tanács jogai a munkavállalók közösségének képviseletében, illetve a munkáltatók kötelezettségei e jogok érvényesítéséhez szükséges feltételek meglétéért (illetve megteremtéséért) A jogok, illetve kötelezettségek 4 típusa és néhány példa mindegyikre 1, Együtt döntési: pl: a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzfelhasználás jóléti célú ingatlan hasznosítás 2, Egyetértési: pl: munkavédelmi szabályok kiadása 3, Véleményezési: pl: - munkavállalók képzésével kapcsolatos tervek - éves

szabadságolási terv - új teljesítménykövetelmények bevezetése - a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok tervezete 4, tájékozódási: pl: - a munkáltató tevékenységi körének lényeges módosítása - jelentős beruházás tervezetére vonatkozó döntés legalább félévente: a vállalat helyzetét lényegesen érintő kérdések bérezések, keresetek alakulása, foglalkoztatás, munkafeltételek A vállalati bérezési rendszer fő elemeinek összefoglalása Motivációs elemek: 1, alapbér - a kereset legnagyobb súlyú alkotó eleme - a munkakör és beosztás helyének kifejezője a vállalati hierarhiában - kereteit a bértarifa határozza meg 2, bérpótlék - általánostól eltérő felvétel esetén fizetik (éjszakai, veszélyességi) 14 15 3, prémiumok, jutalmak: - kiemelkedő teljesítményért fizetik rendszeresen, vagy időszakonként. 4, kiegészítő fizetés: le nem dolgozott időre fizetett bér (évi rendes

szabadság) A motivációt konkretizáló szabályozó elemek: 1, teljesítmény követelmény - alapbérért megkövetelt munkateljesítmény 2, bérforma - teljesítmény és a bér alakulása közötti kapcsolat formája - a teljesítménykövetelménnyel együtt mutatja az ösztönzés tárgyát adott munkaterületen 3, ösztönzési rendszerek alaptípusai: - beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere - szervezeti egységek ösztönzési rendszere - vezetők ösztönzési rendszere A logisztika lényege: alapanyagok, félkész és késztermékek, információk származási helyéről a felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezése, irányítása és megvalósítása a vevő igényeinek megfelelően. célja: a rendszerszemléletű anyaggazdálkodás segítségével a forgóeszköz-gazdálkodás, majd azon keresztül közvetve az egész vállalati gazdálkodás hatékonyságának szolgálata: a 7M módszerével: megfelelő

termék; megfelelő minőségben; megfelelő állapotban; megfelelő helyen; megfelelő időben; megfelelő felhasználásának; megfelelő költségen álljon rendelkezésre. rendszerének részei: beszerzési (input) logisztika: termelési (tranzakciós) logisztika marketing (értékesítési )(output) logisztika rendező elvei (kulcs kategóriái): 1, kiszolgálási tényező (minősítő tényező) a, rendelkezésre állás: azonnal kielégíthető igények aránya %-osan b, kiszolgálási idő (reakció idő) az igényfelmerülése és kielégítése közti időszak hossza. c,kiszolgálás minősége (finomhangolás mérőeszköze): igények részletekbe menő kielégítésének foka, a helyettesítő termékek alkalmazása kényszerűségének mértéke költségek (fajtái): a, beszerzési költség; pl: szállítási, rendelésfeladás, ügyviteli, rakodási, minőségellenőrzés, szállítási veszteség b, készletezési költség; pl: raktárfenntartás, anyagmozgatás,

tárolási veszteség, biztosítási, értékcsökkenés, stb. c, hiány költségek; pl: elmaradt nyereség, goodwill-csökkenés,kötbér,állásidőre adott bér, stb stratégiájának főbb területei: beszerzési - szállítókkal szembeni követelmények és a kiválasztás elvei; (pl: 1 vagy több szállító; tartós kapcsolat vagy egyedi beszerzés) ide kapcsolódó információs rendszer; beszerzés ütemezése, minőség meghatározása készletezési - készlet összetétele többféle nézőpontból; pl: készletfajták, eredet és mérték szerinti arányainak meghatározása fizikai elosztási, értékesítési - készletezési pontok számának meghatározása, szállítási rendszerek meghatározása információáramlási stratégia - szükséges információk eljuttatása a megfelelő helyre; ellenőrző információk visszacsatolásának módja Ellentmondásossága emlékeztet a gazdaságra, mint a gazdálkodás mércéjének kétoldalúságára! Adott

kiszolgálási színvonalat a legkisebb költséggel. Adott költséggel a legmagasabb kiszolgálási színvonalat. A legmagasabb (és kiemelkedő) kiszolgálási színvonalat nyújtani az elérhető legalacsonyabb (és csökkenő) költséggel A készletgazdálkodás fő területei: beszerzés: a, rendelési tételnagyság (mennyiség, minőség) és szállítási idő meghatározása b, szállító kiválasztása (ajánlatkérés többektől: ár, -minőség,-és megbízhatóság, optimális kombinációja alapján) c, rendelésfeladás és felkészülés a teljesítés fogadására. d, átvétel (szállító, vagy vevő, vagy fuvarozó telephelyén) és a küldemény átvizsgálása, ellenőrzése; reklamáció; ha indokolt 15 16 e, vételár és egyéb költség; fizetéséről intézkedés anyagmozgatás: a, telephelyek, vagy egyéb gazdasági egységek közötti; b, raktáron belül (betárolás, kitárolás, átrendezés) c, üzemek között (telephelyen belül) d, üzemen

belül (munkahelyközi, munkahelyi anyagmozgatás) tárolás (és készletnyilvántartás) a, raktárban, vagy szabadtéren: fix helyes; vagy szabadhelyes rendszerben; b, anyagnyilvántartást raktári ügyrend szabályozza (alapbizonylatok: bevét,-kivét,-visszavét,-átadási jegyek, nyilvántartási kartonok.) kiszolgálás: sorrend és sorban állási rendszer: a, FIFO: érkezési sorrendben b, LIFO: érkezési sorrenddel ellentétes c, PRI: fontossági sorrendben d, RND : véletlenszerű sorrendben értékesítés: (késztermék eljuttatása a vevőhöz) meghatározandó: szállítás módja késztermékraktár készleteinek szabályozása. a, két követhető stratégia: sok raktár fenntartása egymás kisegítéseritka nagy szállítmányok, alacsony költséggel kevés raktár fenntartása, gyakori, de egyszerre kis Szállítmányokkal való ellátása b, a központi raktár és a többi raktár közti termékáramlás 2 módja: szívásos rendszer: kis raktárak rendelése a

központiból nyomásos rendszer: központi raktár szállít a kis raktárba de rendelés nélkül, de ismerve azok készleteit c, vételár beszedés; adható engedmény: rabatt (nagy tétel vásárlása esetén) skontó (készpénzzel azonnal, vagy határidő előtti fizetés esetén) Készletkategóriák eredete: vásárolt készlet saját termelésű készlet összetétele: összkészlet készletfajták (több termékből álló csoportok termékbeli szerepe szerint: alapanyagok segédanyagok üzem- és fűtőanyagok tartalék alkatrészek egyéb anyagi eszközök (kis szerszámok, védőruha, stb) egymáshoz való viszonya: - független készletek (felhasználásuk nincs közvetlen kapcsolatban más készlet felhasználásával -függő készletek (egymással helyettesítő és kiegészítő viszonyban lévő készletek hasznossága, keresettsége: inkurrens (régóta nem keresik) immobil (régóta nem használják) felesleges (nem hasznosítható) slack (kiegészítő hiánya

miatt nem hasznosuló) Készletfogalmak 1, biztonsági (törzs vagy minimális készlet) - készletellátás zavarainak elhárítására szolgál napi felhasználás X utánpótlási késedelem napjával, vagy becslés 2, jelző készlet - az a készletszint, amely elérésekor rendelni kell napi felhasználás X utánpótlási idővel + törzskészlet 3, átlagkészlet - általában rendelkezésre álló készlet biztonsági készlet + folyó készlet fele 16 17 4, folyó készlet - két utánpótlási időpont közti anyagellátást biztosító készlet napi készletfelhasználás X az utánpótlási idővel 5, maximális készlet - az a készletszint, amely fölé nem emelkedhet a készlet folyó készlet + minimális készlet 6, normán felüli készlet - adott készletféleség vállalatnál előírt normát meghaladó készletmennyiség készletféleség egésze - norma szerinti készlet Készlet- és anyagfelhasználási mutatók Kronologikus átlagkészlet -

meghatározott időszakra, (év, negyedév, hónap, stb)számítjuk; sok felhasználási területe van pl: forgóeszköz gazdálkodási elemzések, hatékonyságvizsgálatok, forgási sebesség, tervezés. az időszak kezdő és záró szakaszok 50-50%-os; közbülső szakaszok 100%-os figyelembevétele pl éves átlagkészlet: első negyedév fele + második negyedév + harmadik negyedév + negyedik negyedév fele Fajlagos anyagfelhasználás - a termelés anyagigényének meghatározására szolgál természetes mértékegységben. A termelési vezérprogram és az anyagjegyzék összeállításának is eszköze. anyagfelhasználás / termelt mennyiség Anyagellátottsági mutató - A készletgazdálkodás “feszítettségét” és minőségét fejezi ki, mivel azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a ténylegesen felhasznált mennyiséget. az időszak kronologikus átlagkészlete / napi átlagos anyagfelhasználás az együttható értéke minimum

lehet, de általában nagyobb annál. A termelés anyagigényessége: Anyagigényesség időbeli alakulását mutatja, és térbeli összehasonlítást tesz lehetővé: pl: különböző üzleti egységek anyagigényességi mutatóinak összevetése. anyagköltség / összes termelési költség Anyaghányad mutató: A folyó termelőfelhasználás nagyságát fejezi ki a kibocsátott termékértékhez viszonyítva. Így közvetve megmutatja a hozzáadott érték (tiszta termék + amortizáció) nagyságát. anyagköltség / termelési költség (vagy eladási ár) X 100 A készletgazdálkodás tevékenységi területei:1, beszerzés, 2, anyagmozgatás, 3,tárolás, nyilvántartás, 4, kiszolgálás, 5, értékesítés kiszolgálás tömör ismertetése: lényege: a jelentkezési igények kielégítési sorrendjének megállapítása = = sorban állás rendszer kialakulása. Ez egyben a beérkezett áruk raktárból való kikerülésének fő módjai is FIFO: érkezési sorrendben

történő igény kielégítés. Legegyszerűbb, leghatékonyabb módszer Általában csak speciális indokkal térnek el ettől. LIFO: érkezési sorrenddel ellentétes (fordított sorrend) igény kielégítés. Alkalmazásának többféle sajátos oka lehet. “ömlesztett áruknál általánosan alkalmazott módszer. (de ok lehet a helyszűke is) PRI: fontossági sorrendben megvalósuló igény kielégítés. A legritkábban alkalmazott módszer RND: véletlenszerű sorrendben történő igény kielégítés. A sorrend teljes jelentőségnélkülisége esetén alkalmazzák. pl: kis készlet, hiány alkalmával: kielégíthető limitszint megállapítása után és általában, még akkor, ha nem szervezett a raktári munka. Egyszerűsített készletgazdálkodási modellek (mechanizmus) I. alapkérdés: mikor történjen a rendelés? (idő) 1, előre meghatározott, rögzített időközönként (időpontokban) történő rendelés T 2, előre meghatározott, rögzített minimális

szintű készletállományra (illetve alá) csökkenés időpontjában történő rendelés S II. alapkérdés: mennyi rendelés történjen? (mennyiség) a, előre meghatározott rendelendő tétel rögzített nagyság Q b, előre meghatározott, rögzített készlet maximumot biztosító rendelendő mennyiség S 1a, modell: betüjele: T; Q megnevezése: “fűrészfog” (merevsége miatt kevéssé alkalmazzák) 1b, modell: betűjele: S ; Q megnevezése: “kétraktáros “ 2a, modell: betűjele: T ; S megnevezése: “ciklikus” 17 18 2b, modell: betűjele: S ; S megnevezése “ csillapításos” A készletgazdálkodás tartalma, röviden: a készletszint és a készletstruktúra szabályozás! A forgóeszközök forgási sebességét kifejező mutatók K = adott időszak átlagos forgóeszköz-állománya F = adott időszak értékesítési forgalma (árbevétel) I = adott időszak naptári napjainak száma N = forgási idő (napokban) S = fordulatok száma (adott

időszakban) Forgási idő: az az idő (napokban), amíg a forgóeszközbe fektetett tőkepénzből - ismét pénzzé alakul, áthaladva - különböző formákat magára öltve, - az input, a tranzakció, és az output folyamatokon. N = K / F : I vagy N = K x I : F Fordulatszám: az a szám, amely megmutatja, hogy a befektetett forgóeszköz az időszakban hány fordulatot tesz meg azaz: hányszor térül vissza. S = K / F vagy S = I / N A forgási idő (N) és a fordulatszám (S) közvetlen és egyszerű összefüggése (kapcsolata ): mindkettő ugyanazt a mozgást tartalmazza más- más oldalról; s bármelyik ismeretében a másik kifejezhető. N = I / S forgási idő S = I / N fordulatszám Ha N csökken,- akkor S nő és fordítva. A forgóeszköz A forgóeszköz igényesség fogalma: egységnyi termelési érték előállításához, vagy egységnyi forgalomhoz, illetve (értékesítési árbevételhez) szükséges lekötött forgóeszköz értéke. Ki = K / F A

forgóeszközrelatív megtakarítás fogalma: egységnyi forgalomhoz (értékesítési árbevételhez) kapcsolódó forgóeszköz állomány csökkenése, egyik időszakról a másikra; azaz a forgóeszköz-igényesség csökkenése a bázis időszaktól a tárgyidőszakig. Kcs = F növ : K növ vagy K1 / F1 ? Ko / Fo (tárgyidőszak ? bázisidőszak) a relatív megtakarítás általános képlete: Kcs = F1 / Fo x Ko - K1 A forgóeszköz-gazdálkodás 4 kategóriájának összefüggése Ha a forgási idő nő (N) akkor a fordulatszám csökken Ha a forgási idő nő (N) akkor a forgóeszköz igényesség nő Ha a forgási idő nő (N) akkor a relatív forgóeszköz megtakarítás csökken Ha a fordulatszán nő (S) akkor a forgási idő csökken Ha a fordulatszám nő (S) akkor a forgóeszköz igényesség csökken Ha a fordulatszám nő (S) akkor a relatív forgóeszköz megtakarítás nő Ha a forgóeszköz igényesség nő (K1) akkor a forgási idő nő Ha a forgóeszköz

igényesség nő (K1) akkor a fordulatszám csökken Ha a forgóeszköz igényesség nő (K1) akkor a relatív forgóeszköz megtakarítás csökken Ha a relatív forgóeszköz megtakarítás nő (Kcs) akkor a forgási idő csökken Ha a relatív forgóeszköz megtakarítás nő (Kcs) akkor a fordulaszám nő Ha a relatív forgóeszköz megtakarítás nő (Kcs) akkor a forgóeszköz igényesség csökken Adott időszakra az átlagos forgóeszközállomány meghatározásának módja: 1, kronológikus átlaggal azonosított 2, napi átlagos forgalom (árbevétel ) és a forgási idő szorzata (F/I x N) 3, az időszak (év) forgalmának (árbevételének) és a fordulaszám hányadosa (F/S) A vállakozás pénzügyi a, tevékenységének (pénzgazdálkodásának tartalmi elemei): 1, pénzeszközök szerzése ( a gazdálkodáshoz) 2, pénzkezelés és felhasználás 3, pénzügyi kapcsolatok fenntartása, működtetése (állammal,-adózás, támogatás; pénzintézetekkel -hitel,

számlakezelés, stb; szállítókkal, vevőkkel, stb) 4, speciális, egyedi akciók pénzügyi műveletei (vállalatalapítás, fúzió, tőkeemelés és leszállítás) 5, előbbiekhez szükséges konkrét intézkedések. 6, pénzügyi politika kialakítása, pénzügyi tevékenység tervezése, irányítása, pénzügyi elemzések és ellenőrzés b, pénzügyi terv célirányai: 18 19 1, árbevételorientált 2, vagyonorientált 3, jövedelmezőség-orientált 4, likviditás-orientált c, tervezésénekszakaszai (tervének fő fejezetei): 1, felmérés vagyon tervezése (terv) 2, eredménytervezés (terv) 3, pénzszükségleti (terv) 4, likviditási tervezés eredmény és kötelezettség viszonya (terv) 5,mérlegszerű összegzés d, egyensúlyának általános alapja, követelményei: 1, a reálfolyamatok (input-tranzakció-output) belső összhangja 2, a reál- és pénzfolyamatok közti összhang 3, a pénzfolyamatokon belüli összhang e, eszközei - kifejeződései:

hosszútávon: a, jövedelmező gazdálkodás, b,vagyongyarapodás, c, fizetőképesség minden időszakban rövidtávon: a, likviditás (az esedékes időpontban azonnali fizetésteljesítés) b, cash-flow tervezés és teljesítés, -kimutatás Az idegen tőkével történő finanszírozás alapkövetelménye (aranyszabálya): “minél nagyobb az idegen tőke aránya, és minél kisebb annak költsége az össztőke hozadékáhpz viszonyítva, annál nagyobb a saját tőkére jutó hozam” fő elvei: 1, rentabilitás elve: saját és idegen tőkére külön-külön és együtt is értelmezendő - a befektetést felülmúló megtérülés - de rugalmasan 2, biztonság elve: kifejeződés 3 alapösszefüggésben: a: hasznos üzemelés idő és a kölcsön idejének összhangja. b: a hozamképzés kezdete és a kölcsön türelmi idejének vége közti összhang. c: az össztőke jövedelmezősége és a kölcsön utáni adósságszolgálat közti összhang. 3, normativitás elve:

mindkét befektető (kölcsön adó és a vevő) számításának mércéjét jelentő mutatók szokásos értéke: tőkeáttételi; adósságfedezeti mutató stb. 4, rugalmasság elve: piaci és konjukturális ingadozásokra való gyors alkalmazkodó képesség. Gyors hitel teremtés, vagy tartózkodás hitelfelvételtől (tartalékok szerepe) gazdálkodási zavarok nélkül. 5, likviditás elve: esedékes időpontban azonnali fizetésteljesítés. mutatója: likvid aktívák / likvid passzívák formái (forrásai): rövid távra: a, rövidlejáratú bankhitel (egy évnél rövidebb futamidejű) b, kereskedelmi hitel, főleg váltó c, értékpapír leszámítolás d, faktorális (később esedékes követelés megvásárlása - eladása) középtávra: a, középlejáratú bankhitel (1-3év futamidejű) b, bérlet; lizing. előnyei: adókedvezmény, tulajdon átruházás a szerződés végén hosszútávra: a, hosszúlejáratú fejlesztési bankhitel (3-5-10 éves) kockázata,

költsége nagyobb és feltételei szigorúbbak az előző hitelfajtáknál. b, hosszúlejáratú értékpapírok: -részvénykibocstás, - kötvénykibocsátás. A vállalati működés, - és válságmenedzselés 3 szakasza: Megnevezése: 1, válságmegelőző (preventív)- menedzselés: 2, válság elhárító (kivezető, talpraállító) menedzselés: 3, likviditációs (vállalatot megszüntető) menedzselés: fázisai: -fenyegető -bizonyos jelek jövőbeli zavarokra figyelmeztetnek de - a folyamatok még visszafordíthatóak - a vállalati stratégia módosítás is elég - lappangó: -bekövetkezett a válság; de 19 20 - érzékelhető következményei még nincsenek - hatékony zavarelhárítás lehetséges; - ha az okok feltárása jó és tudatos megszüntetése sikeres - a vállalati stratégiai-módosítás hatásos lehet - konkrét: - a vállalat működési zavarai egyértelműek - vállalati folyamatokba, szerkezetbe való beavatkozás szükséges - külön

válságmenedzselő-stratégia szükséges - kifejlett: - a válság elhatalmasodása - mély és megrázó zavarok a vállalat egészére; - gyors beavatkozás, tervkészítés kell. - akut (heveny) -összeomlási fenyegetettség -drasztikus beavatkozás -repulzív válság menedzselés;(azonnali intézkedések sorozatára a stádium végéig) A vállalati válság belső okai: vezetési hibák, nem megfelelő munkaerőállomány, nem piacképes termékek, likviditási problémák nem hatékony kutatás, fejlesztés. külső okai: piac romlása, fokozódó konkurencia, vásárlási szokások változása, műszaki fejlesztés hirtelen gyorsulása, társadalmi, gazdasági események, kormányzati intézkedések, szabályozás változás. kialakulása: robbanásszerű (gyors), lassú fokozatos kialakulás kiterjedése: vállalkozás egyes részeire stratégiai: a vállalat egészére, vagy nagy részére kiterjedő, tartós. vállalaton kívülre is kiterjed, partnerre is ható.

Válság leküzdése folyamata, eszközei és módszerei: 1, a válság megjelenése 2, a válság felismerése. Vezetői információ szerepe-conrolling, számviteli rendszer Korai felismerés = félsiker! 3, válságstáb, menedzser kijelölése, kezdés eldöntése, 4, durva elemzés készítése =“gyors-fényképezés” részletek nélkül; 5, azonnali intézkedések közvetlen túlélést biztosítóak a 4. alapján: a, likviditásnövelő; követelésérvényesítés, tartozás átütemezése b, költségcsökkentés, racionális minimálisra c, munkaerő leépítés és csere; körültekintően, jó munkaerő megtartása d, bizalomerősítés: elhitetni a reális esélyt a kilábalásra e, jogi lehetőségek kihasználása 6, részletes elemzés:a, okok részletes feltárása b, hatása a vállalatra c,piackörnyezet vizsgálata: b-vel együtt= külső + belső feltételrendszere a kilábalásnak d, szükséges információ beszerzése és használata a válság leküzdő

stratégiához. 7, szanálási stratégia kidolgozása 8, szanálási stratégia megvalósítása, határidők! 9, válsághelyzet sikeres leküzdése: - válságstáb feloszlatása - új,megelőző válságmenedzselés; intézkedések ehhez. A vállalat válság utáni helyzete 3 féle lehet: 1, új növekedés pályára állítás 2, fúzió: összeolvadás, beolvadás 3, likvidáció, vállalat megszünése jogutód nélkül. 20