Betekintés: A válság Magyarországon, makrogazdasági összefüggések

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A válság Magyarországon – makrogazdasági összefüggések
1. A magyar gazdaság általános jellemzői

A nemzetközi pénzügyi válság 2008 októberében Magyarországot is elérte. A válság hazai
megjelenése és terjedése részben „objektív” okokkal magyarázható: az ország gazdasága
nyitott; az itthoni bankrendszer az anyabankok révén a nemzetközi pénzügyi hálózatok része.
A válság terjedése és súlyosbodása (mélysége) nem kis részben viszont „szubjektív” okokkal
függ össze. Magyarország az elmúlt években hatalmas külső adósságállományt halmozott fel;
magas fizetésimérleg-hiánnyal küszködik; több éven át igen jelentős volt a költségvetési
deficit, miközben a lakosság is eladósodott; az ország finanszírozhatósága erősen függ a
külföldi befektetőktől; folyamatos kényszer a külföldi hitelezők, befektetők felé lejáró
adósságok megújítása.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetének kialakulásában alapvető a szerepük van a
közelmúlt időszak túlzott államháztartási kiadásainak, amelyek nem álltak arányban az
ország tényleges teljesítményével, s amelyek a korszerűtlen államháztartás fenntartását,
sokszor pazarló kiadásokat, és nem a gazdaság versenyképességének növelését szolgálták. E
költségvetési kiadások fedezetét a vállalkozásoktól és a magánszemélyektől történő
elvonások mellett a külföldi hitelfelvételek teremtették meg. Az állam működésének fedezete
éppúgy hitelből történt, mint a lakosság fogyasztásának jelentős része. Ráadásul a
közelmúltban, az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel számottevő része is a
költségvetési lyukak betömködésére szolgált. A konvergencia program megújítása, a 2006tól foganatosított megszorító intézkedések ellenére sem oldódtak meg az alapvető problémák.
Noha néhány gazdasági mutató (a költségvetési hiány mértéke, a külkereskedelmi egyenleg
stb.) javult, a gazdasági növekedés fokozatosan lassult, s nem látszanak a későbbi fellendülés
feltételei. A gazdaság verseny- és tőkevonzó képessége romlott, Magyarország a feltörekvő
országok rangsorában egyre hátrébb került.

A teljesség igénye nélkül a magyar gazdaság főbb feszültségpontjai a következők:

1



- Magas az állami újraelosztás – meghaladja a GDP felét – és jövedelem-centralizáció. Az
adók és járulékok az eredeti jövedelemtulajdonosok – lakosság, vállalkozások – bruttó
jövedelmének kb. 40 százalékát elvonják. Az állam működésének magas terhei rontják a
gazdaság szereplőinek versenyképességét, csökkentik önfinanszírozó, illetve öngondoskodó
képességét.

- Az ország külső finanszírozási igénye a megromlott makro-egyensúlyi pozíciók miatt
magas, a finanszírozás drága és kockázatos. Magas az államadósság, a GDP kb. 70 százaléka.
Az elmúlt években igen magas volt az államháztartási hiánya. Jelentős a folyó fizetési mérleg
hiány. Súlyos és aránytalan mértékű a deviza eladósodottság a deviza-belföldi lakosság és
vállalatok körében.

- A deviza finanszírozás és devizakereslet terén az ország kitettsége magas fokú, kockázata
átlagot meghaladó.

- A magyar gazdaság teljesítménye és egyensúlyi pozíciói erős nemzetközi bizalmatlanságot
és a finanszírozás terén irreálisan magas kockázati felárat indukálnak.

- Magyarországon nagyon alacsony a foglalkoztatottsági ráta: a 14-65 év közötti korosztály
mintegy 57 százaléka.

- Hiányzik a versenyképes, képzett és konvertálható munkaerő. Óriási hiányosságok vannak
a szakképzésben.

- Kettészakadt a vállalati struktúra: a nagyrészt versenyképes, ám konjunktúra érzékeny
multinacionális cégekre és azok beszállítói hálózatára, illetve a sok esetben a napi túlélésért
küzdő – jelentős részben kkv – vállalati szektorra.

- A magyar gazdaság termelő és szolgáltató szereplőinek versenyképessége költség, ár,
műszaki-technológiai

színvonal

és

a

piaci

részesedés

szempontjából



néhány

multinacionális cég kivételével – egyaránt alacsony.

2



- A magyar gazdaság kihasználatlan gazdasági, természeti és emberi erőforrásokkal – például
agrár-termelési képesség, termálvíz hasznosítás stb. - rendelkezik.

- Gyenge a munka- és adómorál, elterjedt a korrupció, széles a szürke és fekete gazdaság. A
társadalmi kohézió meggyengült, a társadalmi különbségek növekedtek, a felfelé irányuló
mobilitás megnehezült.

- A nagy elosztási mechanizmusok, állami újraelosztási rendszerek (nyugdíjrendszer,
egészségügy, szociálpolitika, önkormányzatok) egyre tornyosuló szerkezeti és finanszírozási
problémákkal küszködnek.

- Az országnak nincs világos jövőképe, stratégiája, amelyek mentén kidolgozhatók és
összehangolhatóak lehetnének a gazdasági, társadalmi (fejlesztési) politikák.

Ebben a helyzetben érte Magyarországot a világméretű pénzügyi válság, amelynek hatásai
mára már a reálszférában is egyre markánsabban megnyilvánulnak. A tovaterjedő globális
recesszió idején – amely egyre inkább érezteti hatását itthon is - a magyar
gazdaságpolitikának egyidejűleg két, egymásnak sok tekintetben ellentmondó feladatot
kellene megoldania, egyre korlátozottabb eszköztárral. 1) Menedzselni kell a pénzügyigazdasági válság következményeit, megelőzve egy újabb pénzügyi és valuta-krízis
kialakulását, tompítani kell a recesszió mélységét – javítva a gazdaság szereplőinek
likviditását, hitelképességét, fékezve a munkahelyek tömeges megszűnését. 2) Egyúttal
mihamarabb szerkezeti reformokkal kellene megalapozni a kilábalás feltételeit, javítani a
magyar gazdaság hitelességét, megteremteni a fenntartható fejlődés esélyét. A rövid-távú
válságmenedzselés szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági kibontakozásnak.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Ahhoz gyökeres szemlélet váltásra, a magyar gazdaság valódi állapotának reális feltárására,
konzisztens gazdaságpolitikára és ennek keretében a fejlődést akadályozó megkövesült
rendszerek reformjára lesz szükség.

2. A magyar gazdaság rövid távú konjunkturális kilátásai

A pénzügyi válság és annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatása következtében előállt
előnytelen feltételek alapvetően módosítják a magyar gazdaság növekedési lehetőségét.
3



1) Az Egyesült Államokból kiinduló ingatlanhitel-piaci válság világméretű hitelezési
válságba fordulása a pénz- és tőkepiacok likviditásának beszűkülésével – a jegybankok és a
kormányzati erőfeszítések ellenére – komoly gazdasági visszaesést jelez előre a fejlett világ
egészére. A magyar kivitel szempontjából döntő jelentőségű német, olasz, osztrák, középkelet-európai piacok nagymértékben szűkülnek, a közvetlen külföldi tőkebeáramlás pedig
erősen lefékeződik.

2) A nemzetközi hitel- és bizalmi válság közepette - a Gyurcsány-kormány által végrehajtott
megszorító, a gazdasági egyensúly javítását célzó lépések dacára – 2008 végén
megkérdőjeleződött a magyar gazdaság finanszírozásának fenntarthatósága. Ez mutatkozott
meg

az

állampapírpiac

bedugulásában,

a

hazai

bankok

devizaforrás-bevonása

megnehezülésében, a tőkekiáramlás felpörgésében, és mindezek következtében a forint
árfolyamának jelentős gyengülésében.

3) A külpiacok összehúzódásával szemben a magyar gazdaság nem sokat tehet, új piacok
bevonása rövid távon és térben is meglehetősen kis eséllyel lehetséges. De megtehetők a
belső piacot befolyásoló gazdaságpolitikai lépések, amelyek kedvező hatással lehetnek a
reálgazdasági folyamatokra.
- A Monetáris Tanács 2008. október 22-ei rendkívüli kamatdöntő ülésén 3
százalékponttal megemelte a jegybanki alapkamatot. Az egészen magas, 11,5 százalékos
kamatláb sem volt azonban elégséges a tőkekiáramlás fékezésére, megállítására.
- A kormány az Európai Unió, a Valutaalap és a Világbank közreműködésével
összerakott 25,1 milliárd dolláros (azaz 20,1 milliárd eurós) óriás hitel megállapodást kötött
2008 végén (erről bővebben, lásd a következő fejezetet), amely a piaci szereplők
viselkedésére is előnyösen hatott, a pánikreakciókat sikerült elkerülni. (Ezután 2009
folyamán több alkalommal is mérséklődött a jegybanki alapkamat.)
- A fenti nagy volumenű hitelhez való hozzájutás természetesen számos
kötelezettségvállalással is jár. Ennek megfelelően az akkori kormány új, jelentős
visszaeséssel számoló költségvetési tervezetet nyújtott be a parlamentnek. Ebben az
államháztartás hiányát igen alacsonyra, a GDP 2,6 százalékára kívánta leszorítani. Ezt
megszorító jövedelempolitikával akarta elérni.

4



4) A 2006 utáni restriktív gazdaságpolitika a magyar gazdaság külső finanszírozási
igényének visszaszorítását, a gazdaság kitettségének mérséklését szolgálta a nettó
megtakarítások növelése és a külső forrásigény mérséklése révén, különösen, hogy az
adósságot nem növelő forrásbeáramlás vélhetően csökkenő. A magyar gazdaság hatalmas
mértékű devizaadóssága és annak terhei miatt, nincs lehetőség arra, hogy a recesszió ellen a
megszokott

élénkítő

gazdaságpolitika

érvényesüljön.

Az

államháztartás hiányának

emelésével nem lehet belső keresletet élénkíteni. A magas adósságállomány, a magyar
gazdaság teljesítménye, egyensúlyi gondjai mellett az általános nemzetközi bizalmatlanság
közepette óriási mértékben fokozódott a bizalmatlanság a magyar gazdasággal szemben.

5) A magyar gazdaság külföldi devizában felhalmozott nettó adósságállománya a hazai GDP
száz százaléka körül alakul, ezt egyedül Izland eladósodottsága haladja meg. Ennek több
mint felét az országba befektetett külföldi közvetlen tőke teszi ki, amely egyik napról a
másikra nem vonul ki a hazai piactól. Ám az utóbbi néhány év devizaalapú hitelezésének
kiterjedése okán 2008 őszére 22-23 milliárd euróra nőtt a hitelintézetek tartozása. Ekkor az
MNB devizatartaléka 17 milliárd euró volt. A hitelek megújítása egyre nehézkesebbé vált a
súlyos bizalmatlansági gondokkal küszködő nemzetközi hitelpiacokon.

Makrogazdasági kilátások
Gazdasági növekedés. A 2007. évi 1,1 százalékos GDP emelkedés után – amely az erősen
megszorító gazdaságpolitika következménye volt – 2008 elején még növekvőnek látszott a
dinamika. Ám 2008 második felére – az export feltételek romlása miatt – a növekedés
bővülés megszakadt. Az év közepétől az ipari export is lejtmenetbe került. Az export
ütemének mérséklődésével azonban nem tartott lépést az import csökkenése.

A 2008. évi várható egy százalék körüli (a legutóbbi adatok szerint inkább egy százalék
alatti) GDP-növekedés keresleti oldalról kizárólag a fogyasztás némi bővülésének
köszönhető. A bruttó állóeszköz-felhalmozás legfeljebb stagnálás közeli állapotban van. A
fogyasztás némi növekedését az magyarázza, hogy a reálkeresetek 2008-ban nem
csökkentek, őszig dinamikus volt a háztartások hitelfelvétele, s a költségvetésből
finanszírozott fogyasztáskorlátozás szigora is mérséklődött.

5



Kínálati oldalról nézve csupán a mezőgazdaság teljesítménytöbblete járult hozzá az ágazatok
közül a 2007. évinél nagyobb teljesítményhez. Az ipar dinamikája jóval kisebb lett, igen
nagy a visszaesés az építőiparban, a szolgáltatások növekedése csak kismértékű volt.

2009-ben a külső piaci kereslet az unió meghatározó országainak recessziója miatt tovább
esik. Ugyanakkor az átalakuló országok esetében is nagy visszaesés várható. E két tényező
visszavetheti a magyar exportot. A hazai piac is szűkül, főként a fogyasztás mérséklődése
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


miatt. Elsősorban a lakosság vásárlásai esnek vissza: a reálkeresetek és jövedelmek
sorvadásával, a foglalkozatás csökkenésével és a rohamosan növekvő munkanélküliséggel
magyarázhatóan. A válságra való reagálással elképzelhető a lakossági takarékosság
erősödése.

A háztartások beruházásai 2009-ben is kisebbek lesznek, a vállalkozói körben ugyancsak
visszaesés várható. Még az uniós források felhasználását is megnehezítheti a hitelhez jutás
megnehezülése, a tervezett projektek piac- és perspektíva-vesztése.

A külső és belső piacok szűkülését a teljes nemzetgazdaság meg fogja érezni. Rendkívül
borúlátóak a kilátások az építőiparban, az autóiparban, az ingatlanfejlesztésben. Az iparban
elsősorban az exportra termelők és a beszállítóik termelés esik vissza a legnagyobb
mértékben. A munkanélküliségi ráta meghaladhatja a 10 százalékos mértéket. A GDP
legalább 3-4 százalékkal kisebb lehet, mint 2009-ben.

Egyensúlyalakulás. 2009-ben a belső piac jelentős szűkülése következtében a GDP hazai
felhasználása kisebb lesz, amely mérsékli a folyó fizetési mérleg hiányát. A 2009-ben érkező
uniós források, illetve a javuló folyó fizetési mérleg 2009-ben enyhítheti a magyar gazdaság
külső forrásokra utaltságát.

A 2009-re tervezett 2,6 százalékos GDP arányos államháztartási hiány csak nagyon feszes
fiskális politika mellett lehetséges. Ez Magyarország mostani külső megítélése mellett
alapvető feladat lenne.

6



3. A pénzügyi stabilizálásra tett erőfeszítések

A magyar gazdaság, gazdaságpolitika mozgásterét jelentős mértékben behatárolja a
Valutalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval kötött megállapodás, illetve az annak
alapján rögzített magyar kötelezettségvállalás. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) végrehajtó
tanácsa 2008. november elején jóváhagyta azt a hitelkeret-nyújtásról szóló megállapodást,
melyet az IMF, az EU és a Világbank kötött a magyar féllel. Magyarország 25,1 milliárd
dolláros (20,1 milliárd eurós) gazdasági mentőövet kapott, amelynek célja, hogy segítsenek
kezelni a pénzügyi válság hatásait, és egyúttal a magyar féllel kapcsolatban álló nemzetközi
pénzvilág kockázat mérséklő törekvésével is összhangban volt. A Valutaalap 15,7 milliárd
dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU (fizetésimérleg-finanszírozási
keret biztosításával) további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank pedig 1,3 milliárd dolláros
segítséget kész nyújtani. Az IMF-Világbank-EU hitelkeret 2010. március végéig vehető
igénye, lejárata 3-5 év.

A 17 hónapra szóló IMF hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese. A
Valutaalap a magyar segítség ügyében összehangolja tevékenységét az Európai Unióval, az
EU-elnökséggel

és

a

Világbankkal.

Ugyanakkor

a

Világbank

együttműködik

Magyarországgal, a hosszabb távú strukturális problémák megoldása érdekében. A
világbanki segítség kiterjedne a pénzügyi szektor, a szociális szektor reformjára. Ezek a
lépések az ország hosszú távú stabilizációját és a gazdaság átstrukturálását célozzák.

A megállapodás lényege, hogy a piac felé egyértelműen mutassa: nem következhet be
magyar államcsőd, azaz nem állhat elő olyan helyzet, hogy a magyar állam nem tud eleget
tenni fizetési kötelezettségének. Erre szükség is volt, mert Magyarország a tavalyi év végére
hátra csúszott befektetők kockázati listáján. Ez pedig azzal járt, hogy befagyott a magyar
állampapírpiac: az többször egyáltalán nem, máskor igen magas hozamokkal, gyenge
érdeklődés mellett működött; a lejáró adósságok törlesztéséhez szükséges újabb
állampapírokat kibocsátása, eladása akadozott. A 2009. évre vonatkozó számítások szerint egyik oldalról az uniós források bevonását, a lekötött közvetlen külföldi befektetéseket, a
csökkenő fizetési mérleg hiányt és az MNB tartalékait kalkulálva; másik oldalról a nem
pénzügyi versenyszférában várható nettó tőkekiáramlást, a kormány nettó külföldi adósság
7



kibocsátásának mérséklődését, a lejáró banki tartozások megújítását figyelembe véve - a
magyar gazdaság mintegy 20 milliárd eurós külső finanszírozási hiány elé nézett. Ennek
fedezetét jelenheti az IMF forrásainak felhasználása, az EU fizetésimérleg-támogatásának
igénybevétele és más hitelezők forrásainak bevonása.

A

megállapodás

szabta

követelmények

szerint

a

magyar

hatóságok

átfogó

intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar
pénzügyi szférában 2008 októberétől tapasztalható súlyos feszültség csillapítására. A fő
célkitűzéseink a következők: (1) az állam finanszírozási igényének csökkentése és a
költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságának javítása; (2) a hazai bankok
megfelelő tőkeellátottságának és a belföldi pénzügyi piacok likviditásának fenntartása
valamint (3) a bizalom megerősítése és a megfelelő külső finanszírozás biztosítása.

A hitelkeret meghatározott összegekben való lehívásához szükséges hazai intézkedés csomag
elemei – amelyre a magyar kormány egy előzetes szándéklevélben vállalt kötelezettséget - az
alábbiak:

a) A magyar fél – amint már említettük - vállalta a 2009. évi GDP-arányos költségvetési
hiány 2,6 százalékra mérséklését.

b) A magyar fél az elsődleges (kamatköltségek nélkül számított) kormányzati kiadásokat
2009-ben a GDP 2 százalékpontjával csökkenti 2008-hoz képest. Ezt úgy éri el, hogy (1) a
közszféra nominálbéreit végig azonos szinten tartja, (2) kiiktatja az összes közalkalmazott
13. havi fizetését, (3) a 13. havi nyugdíjak folyósítását 80 ezer forintban maximálja, illetve
megszünteti mindazok esetében, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, (4) elhalasztja
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bizonyos szociális juttatások indexálását és (5) minden minisztérium kiadási keretét egyenlő
arányban csökkenti.

c) Az állami kiadások keretein belül elsőbbséget élveznek az EU társfinanszírozásával
megvalósuló beruházási projektek és a kis- és középvállalkozások támogatását célzó
programok. Szükség esetén a kormány korrekciós intézkedéseket hajt végre, hogy meggátolja
a kiadási hátralékok felhalmozódását. A programot elsősorban a központi kormányzat
elsődleges pénzforgalmi egyenlegének alakulásán keresztül ellenőrzik, beleértve a
8



társadalombiztosítási és más alapok teljesítményét. A magyar kormány folyamatosan
konzultál az IMF-el az elsődleges egyenleg célértékének kiigazításáról és a lehetséges
korrekciós intézkedésekről egy, a várhatónál nagyobb állami finanszírozás kiesés esetén,
vagy ha az államadósság szintje több mint 300 milliárd forinttal meghaladja a kijelölt
mértéket, illetve ha a makrogazdasági kilátások jelentős mértékben tovább romlanának.

d) A kormány a helyi önkormányzatok finanszírozásának alakulását is szorosan figyelemmel
kíséri, és az IMF-el konzultálni fog a lehetséges korrekciós intézkedésekről, amennyiben az
önkormányzatok összesített deficitje a vártnál nagyobb lesz.

e) A kormányzat új középtávú fiskális célkitűzéseket dolgozott ki a 2008. decemberi
konvergencia program keretében és saját középtávú fiskális terveiben.

f) A kormány megállapodásra törekszik a kereskedelmi bankokkal a háztartások devizahitelfelvételekből eredő kockázatainak mérséklése érdekében, és tervezi egy, a magánszférára
vonatkozó adósságrendezési stratégia bevezetését is. A javasolt megállapodás három elemből
állna. (1) Az adós kérésére a bankok lehetővé teszik a hitelek futamidejének
meghosszabbítását, rögzített havi törlesztések mellett. (2) Azok az adósok, akik fokozott
kockázatnak vannak kitéve a devizaárfolyamok ingadozása miatt, külön díjazás nélkül
átválthatnák deviza alapú hiteleiket forinthitelekre. (3) Abban az esetben, ha egy adós nem
képes a fennálló hitelét törleszteni, kérésére a bankok átmenetileg csökkenthetik a
törlesztések összegét.

g) A magyar fél az IMF szakértőivel egyeztetve átfogó támogatási intézkedéscsomagot
dolgoz ki, amely az összes arra jogosult hazai bank rendelkezésére áll, hitelképességük
megszilárdítására és a magyar gazdaságban betöltött kulcsszerepük megerősítése céljából. A
bankszektornak szánt intézkedési csomag tartalmaz egyrészt tartalékokat a bankok
tőkeemeléséhez, másrészt forrásokat a bankközi hitelezés garantálásához.

h) A magyar fél a pénzügyi szektor szabályozását és felügyeletét tovább erősíti. Ennek
keretében sor kerül (1) pozitív adóslista kerül bevezetésére a lakossági hitelekre, (2) a
jegybanktörvény módosítására oly módon, hogy az MNB egyéni, de nem azonosítható
adatokat kérhessen a hitelkockázat megfelelő elemzése érdekében, (3) a biztosítási- és
9



hitelközvetítők tevékenységének és termékeiknek fokozott szabályozására, (4) az új
jelzáloghitelek esetében maximális kötelező hitelfedezeti mutató bevezetésére és (5) a
bankok devizakitettségének szoros nyomon követésére.

i) A Magyar Nemzeti Bank az inflációt fokozatosan a hivatalos célkitűzés szerinti 3
százalékra törekszik leszorítani. A magyar gazdaság szűkülése és a világgazdaság lassulása
várhatóan csökkenti az inflációs nyomást, de az árfolyam további leértékelődése
felgyorsíthatja az inflációt. Ezért, bár az inflációs nyomás enyhülni látszik, a kamatpolitika
éber marad. A monetáris politika nem reagál az árfolyam rövid távú ingadozásaira, hacsak
nem válik kézzelfoghatóvá a hosszú távú inflációs kilátásokra gyakorolt hatásuk.

j) Az MNB még 2008-ban létrehozott egy devizaswap-konstrukciót, amelyet az EKB 5
milliárd euro összegű repó konstrukciója támogat. Az MNB két új pénzügyi konstrukciót
hozott létre azzal a céllal, hogy a bankrendszer forintlikviditását növelje: egy kéthetes, fix
kamatozású refinanszírozási eszközt és egy hathónapos, változó kamatozású tendert. Ám
szükség esetén az MNB kész továbbiakkal bővíteni eszköztárát.

Az IMF megállapodáshoz kapcsolódó intézkedés csomag (magyar vállalások) teljesítését
folyamatosan mérik. Az IMF negyedévente ellenőrzi a program végrehajtását. Az első
ellenőrzés 2009. február 15-ig, a második 2009. május 16-ig esedékes. A magyar kormány
úgy gondolta, hogy a tervezett megszorítások elegendők lesznek a célok eléréséhez. De ha
nem, akkor kész újabb megszorításokra a célok elérése érdekében. Erre valószínűleg szükség
is lesz, hiszen a 2009-es év nagyon bizonytalan. Csökkenni fog a tőkebeáramlás, és romlanak
a hitelfelvételi lehetőségek. Szűkül a hazai kereslet, a külpiaci recesszió miatt pedig az export
fog visszaesni. Az IMF megállapodás ellenére a hitel- és tőkepiacok megrendült bizalmát
úgy tűnik nem sikerült visszaszerezni. A legfrissebb adatok szerint a gazdasági (GDP)
visszaesés jóval nagyobb (három-négy százalékos) lehet, mint amekkorára (egy százalékos)
az IMF megállapodás létrejöttekor számítottak. Az adott helyzetet jól jellemzi, hogy az uniós
pályázati projektek továbbviteléhez szükséges magyar önrészt a kormány az EKB-val 2009

10



elején rögzített 440 millió eurós hitellel képes csak biztosítani. 1 A 2009. februári
nagymértékű forintgyengülés pedig az ország és a lakosság adósságterheinek további jelentős
növekedésével jár. A gondokat jelzi, hogy a 2008. decemberében megszavazott
költségvetésről már 2009. januárjában kiderült, hogy nem állja meg a helyét, a kormány az
IMF-hez eljuttatott szándéklevelében vállaltak egy részét (például közalkalmazottak 13. havi
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fizetésének megvonása) pedig nem tartotta be. A miniszterelnök 2009. február 17-én a
költségvetést is közelről érintő adó- és járulékrendszer módosító csomagot ismertetett a
Parlamentben, amely az előttünk álló időszak vitáiban fog végleges formát nyerni.

1 Magyarország a 20,1 milliárd eurós IMF-EKB-Valutalap pénzügyi keretből eddig 4,9 milliárd euró IMF
hitelt, illetve 2 milliárd EU hitelt hívott le, amelyet a jegybank tartalékainak növelésére, illetve állampapír
vásárlásra fordított.

11