Betekintés: Történelem esszék kidolgozva

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




Esszék kidolgozása - 2003
Ókor:
Mutassa be az ősközösségi társadalom felbomlását .
Kr. e IV évezredben megnőtt a lélekszám, új módszerek alakultak ki a termelőmunkában.
Ázsia ,Elő-Ázsia és Afrika folyóvölgyeiben kialakult az öntözéses földművelés és létrejönnek
a folyóvölgyi társadalmak. Meggyorsult a technikai fejlődés, pl. az eke feltalálása - nőtt a
terméshozam. Fémművesség kialakulása , elterjedt a réz használata. Sok új találmány
született- fazekaskorong - kocsikerék, naptár.
Létrejöttek az első városok, ezek a t öbblettermék megjelenésével az árucsere és a
kereskedelem központjaivá váltak.
A gazdasági élet magasabb fokú szervezettséget kívánt . A nagyszabású munkák / csatornák,
gátak építése / egységes irányítást követelt- fokozottabb mértékben differenciálódott a
munkamegosztás - külön tevékenység lett a munkák szervezése irányítása.
Fokozatosan felbomlott az ősközösségi társadalom. Míg az ősközösségben lényegében
mindenki egyenjogú volt, most a személyi és gazdasági függőség kialakulásával a
mellérendeltségen kívül megjelent az alárendeltség is. Magántulajdon általánossá válása.
Zsákmányoló életmód helyett megindult a termelés ami a többlettermék előállítása révén
lehetővé tette a kereskedelme kibontakozását. Az egyenlőtlen elosztás nyomán egyes rétegek /
termelés szervezői , papság , fegyveres arisztokrácia / vagyonra és hatalomra tettek szert.
Ismertesse az állam kialakulását és funkciót!
Az állam a társadalomtól elkülönült intézmény amely a közös területen élők tevékenységét
szervezi szabályozza , ezek felett gyakorol hatalmat. Az állam a történeti fejlődés
meghatározott fokán jött létre és kialakulását követően jelentős változásokon ment keresztül .
Az ősközösségi társadalom felbomlását követően a társadalmi és gazdasági élet fejlődése
olyan bonyolult szervezési feladatokat rótt az emberek közösségeire amelyhez külön
szervezetre lett szükség - ez volt az állam.
Az állam funkciói két nagy csoportra oszthatók : külső és belső feladatok.
Belső feladat: termelés megszervezése irányítása, belső rend biztosítása- ennek eszköze a
jogrend az állam által megfogalmazott törvények összessége. A törvények szabályozzák az
államban élők egymás közötti viszonyát . Előírásokat normákat tiltásokat fogalmaznak meg, a
megsértőket a törvény bünteti , velük szemben legálisan alkalmazza a fizikai kényszert.
Külső feladat: haza védelme , hódítás.
Az állami feladatok ellátását a termelőmunkát végzők adója teszi lehetővé. Adóztatás nem
más mint a többlettermék egy részének állami célra történő kisajátítása.
Mi jellemezte a termeli viszonyokat az ősközösségi és a rabszolgatartó társadalom időszakában ?
Az anyagi javak termelése és elosztása tekintetében alakult ki a k ét társadalmi formáció
közötti különbség. Ősközösség: közös tulajdon , egyenlő részesedés a termelt javakból .
Nincsenek alá és felérendeltségi viszonyok . Kizsákmányolástól mentes társadalom .
Rabszolgatartó társadalom: magántulajdon , egyenlőtlen részesedés a termelt javakból ,
uralkodási és alárendeltségi viszonyok / osztálytársadalom / . Kizsákmányoló társadalom.
Milyen összefüggés van az ókori keleti társadalmak gazdasága valamint az istenkirályság a
despotikus államszervezet között ? / 8. P. /



Csak kulcsszavak: összehangolt munkavégzés- centralizált állam- istenhit- papi testületek tekintélyelv - oikoszgazdálkodás- szabálytudat - szigorú erőszak
Milyen csillagászati és matematikai ismeretre tettek szert az ókori Mezopotámiában ,
Egyiptomban és Indiában ? / 8 p. /
bolygól, állócsillagok megkülönböztetése- naptár - földmérés - évszakok - csatornaépítéspiramisok - hatos számrendszer - tízes számrendszer és helyi érték
A legfontosabb vallási kultuszokból kiindulva m utassa be az Ókori Kelet folyamvölgyi
társadalmainak világszemléletét valamint a papság szerepét mindennapi életükben! 8 p.
A legfontosabb ókori kultuszok politeista vallásokra épültek. Az ókori Keleten a vallás
összefonódott a tudományokkal és a filozófiával. Pl. taoizmus, brahmanizmus stb.
A vallásban megnyilvánult egyes társadalmak világszemlélete , az adott területek lakóinak
életérzése. Kínában jellemző volt az ősök kultusza. A hagyományok tisztelete jegyében
fordult az uralkodó is jóslás útján az eltávozottak szelleméhez. Indiában a vallás a merev
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



társadalmi alá-fölé rendeltséget hívatott szentesíteni. Mezopotámiában az istenkirályok - ensik
- mind az államhatalmat mind az áldozatok bemutatásának jogát a kezükben tartották.
Egyiptomban különböző szertartásokra szakosodott nagyhatalmú papságot találunk, az
uralkodó csak elvétve avatkozik bele a vallási kérdésekbe. Az egyiptomi Aton-kultusz már
átment a monoteista vallások irányába. Az egyistenhit tiszta formában a zsidó vallás Jahve
kultuszában jelent meg. Az Ókori Keleten a v allás volt az élet általános kerete. Hozzá
kötődött a csillagászat a számolás, és mérés tudománya, ugyanúgy mint a csillagjóslás és
kuruzslás. Politikai mozgalmak is vallási színezetben jelentek meg. Ehnaton kísérletén túl
ilyen volt a zsidó próféták mozgalma.
Melyek az Ókori Kelet eredményei az írásbeliség és az államigazgatás területén ? 8 p.
képírás, szótagírás, ékírás, szótagjelölés, hangjelölés, intelmek törvénygyűjtemények, vallási
rendszerek, bölcselet kezdetei
Tekintse át Mezopotámia történetét!
Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz folyók közötti területek, lakosai a sumérok. Kr. e IV-III
évezredben az ősközösségi társadalom felbomlásával az öntözéses földművelés elterjedésével
városállamok jöttek létre / U R, LAGAS, UMMA, KIS URUK /.Jellemzi a politikai
széttagoltság
Kr. e I II évezred : integrációs szakasz. A hegemóniáért folytatott harc eredményeként az
akkádok nagyobb területet egyesítő centralizált despotikus birodalmat hoztak létre DélMezopotámiában.
Kr. e II évezred: a túlöntözött talaj szikesedni kezd a déli területek jelentősége csökken, az
északon fekvő Babilon magához ragadta a vezetést. Óbabiloni Birodalom - HAMMURAPI/
Kr. e 1792-1750 / - hódítások és törvénykönyv fűződik nevéhez.
Kr. e XVI század: hettita hódítás
Kr. e XII század: kasszita-kor
Kr. e VII század: asszír hódítás , Kr. e 689 , Szinahéeriba lerombolja Babilont.
Kr. e VII-VI század: Újbabilóni birodalom - Nabu-apal-uszur a médekkel szövetkezve
megsemmisíti az asszír birodalmat . II Nabukodonozor legyőzi az egyiptomiakat, és Kr. e
587-ben leigázza Júdeát. Kr. e 539: Kürosz bevonul Babilonba. K e 331 : Nagy Sándor
legyőzte a perzsákat majd a Szeleukida dinasztia uralkodik.
Mutassa be Mezopotámia társadalmát államszervezetét!



Földtulajdonviszonyok:
a földek egy része a templomgazdaságok magántulajdona / istenek háztartásai /
a földek másik része az uralkodók magántulajdona
a harmadik rész / rosszabb minőségű / közös tulajdonban volt- ezen földeket megművelő
szabadok fokozatosan elszegényedtek így kénytelenek voltak templomi vagy uralkodói
földeken munkát vállalni.
Társadalom:
Két csoportja: szabadok és rabszolgák.
A szabadok 3 csoportja: papi arisztokrácia , fegyveres arisztokrácia , közrendű szabadok.
Utóbbiak részben önállóan gazdálkodtak a köztulajdonban levő földek használatából éltek ,
részben függő helyzetben a templom vagy a palota dolgozóiként folytattak termelőmunkát.
Patriarchális rabszolgaság: számuk csekély , termelésben betöltött szerepük nem jelentős.
Államszervezet:
Állam élén a despota, a templomi gazdaság vezetőjéből lett uralkodó az összes hatalom az ő
kezében ös szpontosul. Hivatalnoki réteg - élén a fegyveres és papi arisztokrácia akik a
főhivatalnoki kart alkotják. Udvari hivatalok: közmunkák, pénzügyek , hadügyek hivatala.
Fegyveres férfiak gyűlése / népgyűlés /- szerepe jelentéktelen.
Közigazgatás: az állam közigazgatási körzetekből állt , élükön a despotának felelős
helytartókkal.
Ismertesse Egyiptom történetét!
Az ősközösségi társadalom felbomlása után kisebb - nagyobb politikai -hatalmi központok
alakultak ki Egyiptomban. Kr. e IV évezredben létrejött északon Alsó-Egyiptom, délen FelsőEgyiptom. Kr. e 2900 körül Menesz király egyesítette a két országrészt .
Egyiptom történetében két tendencia figyelhető meg , a széttagolódás és az időszakonként
felülkerekedő integráció .
Óbirodalom Kr. e XXVIII- XXII század: Dzsószer alapítja , fővárosa Memphisz. Ekkor
alakult ki az állam hierarchizált rendszere / államapparátus , nomoszok / . Piramisépítések /
Kheopsz, Menkauré /.
Első átmeneti kor: Központi hatalom meggyengült, felkelések éhséglázadások. A
megosztottság nem lehet tartós, mert az önötözési munkák egységes irányítást, a rossz
gazdasági helyzet központosítást követelt.
Középbirodalom: Kr. e XXI-XVIII század: II Mentuh
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


otep újraegyesítette Egyiptomot, Núbia
meghódítása, hadjáratok Szíria és Palesztina ellen.
Második átmeneti kor: Hükhosz uralom.
Újbirodalom: Kr. . e XVI-XI század: hükhoszok kiűzése, Ehnaton politikai és vallási reformja
/ monoteizmus / meghiúsul.
Kr. e VII század asszír uralom.
Szaiszi kor / Kr. e 664-525/ rövid virágkor
Kr. .e 525: Kambüszész perzsa király meghódította Egyiptomot. Satrapia lett.
Ismertesd Perzsia történetét!
A perzsa indoeurópai nép, Kr. e VI századba hozta létre birodalmát Elő-Ázsiában. Uralkodói:
Kürosz / Kr. e 559-529 / meghódította Lüdiát és Babilont.
II. Kambüszész / Kr. e 529-522 / meghódította Egyiptomot és Libíát, halála után a birodalom
válságba került / Kr. e 522 a mágusok felkelése /
I. Dareiosz / Kr. e 522-485 / úrrá lett a válságon. Reformjai:
közigazgatás megszervezése - satrapiákra osztotta birodalmát , élükre satrapákat állított, ezek
feladata az igazságszolgáltatás, adószedés, hadügyek. Hivatalnokgépezet segítette a munkát.



Egységes súly-mértékrendszer. Egységes aranypénz. Közlekedési hálózatépítése. Hadsereg
átszervezése. Főváros Perszepolisz. Fejlett írásbeliség - kancellária.A leigázott területek
szokásait sajátosságait elfogadták.
A perzsák sajátos vallási felfogását amely 2 ellentétes isteni erő létét és küzdelmét hirdeti
vallási dualizmusnak nevezzük.
Dareiosz és fia Xerxéx is harcolt a görögök ellen de vereséget szenvedtek.
Nagy Sándor Gaugamélánál Kr. e 3 31-ben vereséget mért a p erzsákra és ezután makedón
fennhatóság alá került a perzsák birodalma.
Mutassa be India történelmét!
Kr. e III évezredben az Indus völgyében bomlásnak indult az őstársadalom, a dravida
őslakosok virágzó városokat hoztak létre / Mohendzso-Daro /.
Kr. e 1200 kör ül megindult az indoeurópai népek / árják / bevándorlása. Ezek leigázták az
őslakosokat és kisebb-nagyobb államalakulatokat hoztak létre, élükön rádzsák álltak.
Elkülönültek a társadalom egyes rétegei: fegyveres arisztokrácia / árják / , papi arisztokrácia ,
parasztok , kézművesek és kereskedők , jogfosztott őslakosság.
Kasztrendszer: Brahmana- papok kasztja , K satrija - harcosok kasztja , va isja - szabad
termelők kasztja , súdra - leigázottak kasztja.
Az egységes államot Asóka király hozta létre Kr. e III században.
India vallása: - védikus vallás , br ahmanizmus: kasztrendszer megváltoztathatatlanságát
hirdető vallásfilozófiai rendszer, ami a lélekvándorlás tanát hirdette. Istenei : Brahman a
teremtő, Visnu a megtartó, Siva a pusztító.
Buddhizmus: Buddha tanain alapuló vallásfilozófiai rendszer, helyteleníti a kasztrendszert, azt
tanítja , hog y az embernek visszavonulva a világtól megszabadul vágyaitól, elérheti a teljes
megsemmisülést a nirvánát , nem kell mindig újjászületnie.
Ismertesse a folyamvölgyi társadalmak vallási felfogását!
Az ókori kelet népei is megpróbálják megmagyarázni a v ilág jelenségeit. Általános
jellemzőjük: a politeizmus- sokistenhit.
Egyiptom istenei: Ozirisz , Ízisz, Anubisz , Thot. Az egyiptomi vallás sajátossága , hogy az
isteneket részben vagy egészben állat alakúaknak képzelték el. Mezopotámia is politeista /
An, Tammuz, Enlil / K ína vallásai is politeista vallások. Brahmanizmus / I ndia / politeista
felfogás. Főistenei: Siva, Visnu, Brahman. Legfontosabb tana a lélekvándorlás. A
brahmanizmussal szemben a Kr. e VI században alakult ki a buddhizmus vallási rendszere.
Legfőbb tanítása: az embernek meg kell szabadulnia vágyaitól hogy elérhesse a nirvánát.
Vallási dualizmus: a perzsák vallása , két ellentétes isten - a tűz és a világosság jó istenének és
a sötétség gonosz erőinek létét és küzdelmét hirdeti .
Monoteizmus: egyistenhit, a világ jelenségeit egyetlen legvégső végtelen lény ténykedésére
vezeti vissza. Egyiptomban Ehnaton fáraó vallási reformja tett erre kísérletet / N apistenkultusz /.
Zsidó vallás- Jahve az egyetlen isten ő teremtette és irányítja a világot.

Görög történelem
Mi jellemezte az ókori görög fejlődés Mükéné-kori szakaszát? / 10 p. /
A görög törzsek letelepedése és honfoglalása a Kr. e II évezredben a Balkán déli részén.
Az ősközösségi nemzetségi rend felbomlása, aminek okai a fejlettebb népekkel való
kapcsolat, bronz, zsákmány és a föld. Az egyik legerősebb állam volt Mükéné. A görög
osztálytársadalom ókori keleti jellegű koraszaka a mükénéi kor / Kr. e XVI-XIII század /.



Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


/>Istenkirályság, jól szervezett királyi háztartások, ma gas szintű írásbeliség, specializált ipar,
virágzó kereskedelem, rabló hadjáratok. A társadalom tagozódása: nagybirtokos fegyveres
arisztokrácia, közrendűek , rabszolgák. Az állam élén a király, a minosz állt, akit isteni
eredetűnek tartottak. Kr. e XII század elejétől a városközpontok elpusztultak, jóformán csak
Athén maradt meg. Ugyanekkor új görög törzsek vándorolnak be a szárazföldre, megjelennek
a mükénéi bronztársadalmat leigázó dórok. A városközpontok pusztulását gazdasági,
társadalmi, és politikai hanyatlás követte, az ipar és a kereskedelem lehanyatlott, a gazdasági
élet mezőgazdasági jellegű lett.
Ismertesse Spárta társadalmát és államszervezetét!
A dór hódítók Peloponészoszon alakították ki a maguk államait. Ezek közül legjelentősebb
Spárta volt. Társadalma hódítókra és meghódítottakra oszlott. A hódítókhoz tartoztak a
teljes jogú spártaiak / 9000 fő / - katonáskodhatnak, sorshúzással az állami földekből egyenlő
nagyságú parcellákat / kléroszokat / kapnak. Perioikoszok / körüllakók / - személyükben
szabadok , de politikai jogaik nem voltak, iparral kereskedelemmel foglalkoztak. A
meghódított népcsoporthoz a Helóták tartoznak./ leigázott őslakosok / - állami tulajdonban
levő rabszolgák, ők művelik a spártaiak kléroszait. Államszervezet: Spártai arisztokratikus
köztársaság , tényleges hatalom egy szűk csoport kezében összpontosul. Az állam élén 2
király / bazileusz / - hadsereg vezetői, családjogi ügyek bírái, főpapok, 1 évre választják őket.
28 vén / geruszia / kormány és büntetőbíróság. 5 ephorosz - királyokat és a véneket ellenőrzi,
1 éves megbízatás, később a legfontosabb állami ügyeket is ők intézik. Népgyűlés / apella / minden 30 év feletti teljes jogú spártai a tagja, feladata a királyok és ephoroszok
megválasztása, az előterjesztett javaslatok megvitatása. Spárta katonaállam, a gyerekeket már
6 éves koruktól katonáskodásra nevelik.
Ismertesse Szolón tevékenységét !
Szolón arkhón lett Kr. E 594-ben. Szolón törvényei egy része a parasztoknak kedvezett: az
adósrabszolgaságot eltörölte, akiket külföldre adtak el, állami pénzen kiváltották, az
adósságokat elengedte, megszűntette a magánszemélyeknek még fönálló terheket. /
szeiszaktheia /. Földreformot hajt végre, az eltávozottak földjeit felosztja a parasztok között,
erősíti a paraszti közösséget. Kereskedőknek kedvezett törvényei: Timokratikus alkotmány - a
lakosságot vagyoni kategória alapján 4 osztályba osztotta / 500 mérősök
pentakosziomedimnosz, hippeiszek, zeugitészek - ökörfogatosok, thészek - béresek. / a
politikai hatalom gyakorlása , a vagyoni viszonyok alapján történik. A vagyoni beosztás lett a
katonáskodás alapja is. Négyszázak tanács / bulé / - a népgyűlés rendjét készíti elő, tagjait 4
athéni törzs 100-100 választott képviselője tette ki. Esküdtbíróságok / héliaia / létrehozása.
Fellép a politikailag passzívak ellen. Súly- mérték és pénzreform. Maximálta a földbirtok
nagyságát. Megtiltotta a gabonakivitelt- leszorítsa a g abona árát. Családjogi törvények /
hozomány megtiltása, házasságtörők megbüntetése /.
Türannisz rendszere / 6 p. /
Türannisz = zsarnokság, diktatórikus állami berendezkedés Kr. e VII-VI. században több
görög poliszban. Athénban Szolón távozása után egyensúlyi helyzet jött létre a démosz és az
arisztokrácia között. A démosz a gazdasági az arisztokrácia pedig a politikai hatalommal bírt.
A társadalmi osztályok között létrejött egyensúlyi helyzetben az új gazdasági lehetőségeket
magukhoz ragadó arisztokraták a köznépre támaszkodva magukhoz ragadták a hatalmat. Ezt
kihasználva Kr. e 560-ban Peiszisztratosz egyeduralmat valósít meg Athénban .A politikából
kiszorítja az arisztokráciát lés a démoszt .Peiszisztratosz: ipar kereskedelem fejlesztése,
parasztok védelme az arisztokrácia önkényével szemben, Dionüszosz kultusz Parasztoknak



földet osztott, kölcsönöket biztosított. Aktív külkereskedelem-barát külpolitika, nagy
építkezések. A démosz gazdasági megerősödése a VI században feleslegessé tette a türanniszt.
Kr. e 510-ben Peiszisztratosz fiait a politikai hatalmat megszerezni akaró démosz elűzte,
megvalósult a demokrácia.
Jellemezze Athén gazdaságát Periklész idején, klasszikus áruterm. rabsz.! !6 p. /
A gazdasági élet alapja az ipar és a kereskedelem mellett a mezőgazdaság. A mezőgazdaság
legfontosab
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


b ága a gyümölcstermesztés, szőlő és kertművelés. Gabona alá a földet
vaspapucsos faekével szántották. Az iparban fontos szerszám a kézifújtató és az íjas eszterga.
A munkamegosztás számos új iparágat hoz létre. Kisüzemek elsősorban a piacra termeltek. A
kereskedelem fejlődésével együtt járt a pénz és kölcsönügyletek fejlődése is. . A termelés
fejlődése együtt járt a terjeszkedés igényével.
Ismertesse az athéni társadalmat Kr. e V. században :
Athén társadalmának jelentős rétegét szabadok és rabszolgák alkották. A szabadok sem
egységesek, mert voltak gazdag földbirtokosok és vállalkozók, de voltak szegények is, akik
maguk végezték a közvetlen termelőmunkát A polgárjoggal rendelkező szabadok mellett
voltak metoikoszok is, akik szabadok voltak de polgárjoggal nem rendelkeztek, de szakszerű
munkájukra szükség volt. A rabszolgák jelentő része házimunkát végzett, de fokozatosan nőtt
a műhelyekben, a mezőgazdaságban és bányákban dolgozók száma. A rabszolgák
életszínvonalában nagy különbség volt, legkedvezőbb az iparban dolgozóké volt, a
legrosszabb a bányákban dolgozóké.
AZ athéni állam virágkora!
Az athéni demokrácia gazdasági alapját a rabszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő
árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Az államhatalom alapja a népgyűlés volt,
amelynek minden nagykorú / 20. életévet betöltött / férfi athéni polgár tagja volt. Ez hozta a
törvényeket, kisorsolta a tisztviselőket, döntött háború és béke kérdésében. Ötszázak tanácsa
vitatta meg a népgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokat és gondoskodott a határozatok
végrehajtásáról. Minden phülé 50 tagot delegált ebbe a hivatalba. A phülék egy tengerparti és
egy szárazföldi részből alakult ki. A volt arkhónokból álló Areioszpagosz joga ekkor már
leszűkült a tisztviselők ellenőrzésére és a politikai ügyekben való bíráskodásra .A népgyűlés
választotta az esküdtbíróságot és a 10 sztratégoszt. Míg a többi hivatal csak 1 é vre szólt a
sztratégoszok többévig is tevékenykedhettek. A sztratégoszok a külügyekkel foglalkoztak. 9
arkhón az állam élén, szerepük egyre formálisabb. Esküdtbíróságok feladata az
igazságszolgáltatás, tagjait sorsolták, tanácsokra bontva ülésezett, napidíjat kaptak. 10 p. /
Mit jelentett a polgárjog az ókori Athénban ?
A polgárjoggal rendelkező szabadok irányították Athén államszervezetét . a legfőbb
törvényhozói hatalom a népgyűlés tagjai. A népgyűlés hozta a törvényeket és ellenőrizte a
tisztviselőket , döntött háború és béke kérdésében stb. . A polgárjoggal rendelkezők
választójoggal rendelkeztek sőt választhatóak voltak, szemben a polgárjoggal nem rendelkező
metoikoszokkal nőkkel és rabszolgákkal.
Athén kül és belpolitikája Periklész korában. / 5 p. /
Az athéni demokrácia gazdasági alapját a r abszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő
árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Az igazsásgszolgáltatás a nép kezében
volt. Az esküdtbíróságok tagjait 30 év feletti athéni polgárok közül sorsolták. Választás útján



töltötték be tisztségüket a h advezérek, a s ztratégoszok. Alkotmány biztosította a polgárok
számára a demokráciát, de kizárta a metoikoszokat a nőket és a rabszolgákat.
Rabszolgamunkát fokozottan igénybevevő árutermelés, a polgárok a polisz társtulajdonosai. A
szövetségesek kizsákmányolása. Kereskedelem fellendül. Az iparosok és kereskedők
befolyásának növekedése a hódító politikát szorgalmazza. A feszültség a társadalmon belül a
vagyoni különbségek növekedése valamint az arisztokrácia elégedetlensége miatt. A déloszi
szövetség révén terjeszkedés. Ellentétek kiéleződése Spártával, valamint a tagállamokkal.
Mutasson rá a görög tudománynak az előzményekhez képest újszerű vonásaira? 10. P.
Rendszerezés, filozófia, kollektív államvezetés, vallás a hagyomány alapja, módosuló
törvények, történetírás, oknyomozó szemlélet, logika, irodalmi formák és műfajok, emberi
léptékű építészet és művészet.
Kr. e V - IV századi görög kultúra / 10 p. /
Orvostudomány: Hippokratész azt tanította , hog y az orvostudomány feladata a betegségek
megfigyelése, és a tapasztalatok alapján történő gyógyítása. Almaión : az első boncolás.
Filozófia: A szofisták azt a v éleményt képviselték, hogy az állam a t örvények, a v allás, az
erkölcs , a rabszolgaság emberi megállapodások eredményei, tehát mindig az ember d
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nti el
hogy mi erkölcsös, minden dolog mértéke az ember.
Démokritosz materialista atomtana.
Szókratész a szofistákkal ellenben hitt az objektív igazságokban és az erkölcsi értékekben.
Platón filozófiai idealizmusa.
Arisztotelész több szaktudomány / á llattan, lélektan, költészettan / me galapítója, a logika
alapjainak kidolgozója.
Történetírás: Hérodotosz görög-perzsa háborúk körforgás-elmélet, Thuküdidész a
peloponészoszi háborúk története, összefüggések feltárása és minden természetfeletti tényező
kiküszöbölése.
Képzőművészet: Müron , Polükleitosz, Pheidiász. Vázafestészet: vörösalakos technika.
Irodalom: Aiszkülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész
A poliszrendszer válsága.
A déloszi és a peloponészoszi szövetség közötti ellentétek olyan háborúhoz vezettek,
amelyben minden görög polisz részt vett. A peloponészoszi háború / Kr. e 431-404 / Athén
teljes vereségével végződött. A háború eredményeként a kisbirtokok tönkrementek és a városi
műhelyek jelentős hányada csődbe jutott. Ezzel párhuzamosan egyesek meggazdagodtak,
kialakultak a nagyüzemek. Kiéleződtek a vagyoni különbségek . A szabadok politikai
jelentősége jelképessé vált. Rabszolgák száma nőtt, helyzetük romlott, noha a t ermelésben
nem voltak érdekelve. A poliszközösséghez fűződő szálak meglazultak. A poliszok között az
ellentét kiéleződött a piacok miatt. Sok polisz egymás ellen fordult a piacokért, és nagyobb
gazdasági és politikai egység kialakításáért. A harcokban egyik polisz sem tudta célját elérni.
A válság szükségessé tette az újabb nagyobb integrációt, amit Makedónia teremtett meg.
Mivel ért véget a görög poliszok hatalmi vetélkedése? Milyen eseménysorozat vezet át a
hellenizmus korába , é s hogyan jelennek meg a hellenisztikus kor életmódbeli és
gondolkodásmódbeli változásai a művészetekben és a filozófiában? 10.p
Athén nagyhatalmi státusza lehanyatlott a peloponészoszi háborúban , de a győztes Spárta sem
képes egyesíteni Hellászt. Thébai reménytelen kísérlete után végül Makedóniának sikerült
egybekovácsolni a pánhellén szövetséget, amely első vezére II. Philipposz lett. Philipposz Kr.
e 338-ban a khairóneai csatában egyesítette a görög poliszokat. Őt követte Nagy Sándor / 336-



323 / aki meghódította Perzsiát. A birodalom fővárosává Babilont tette. Átvette a perzsa
kormányzási módszereket, de csak a hadsereg tartotta össze a b irodalmat. Alexandrosz
tudatosan segítette elő a mezopotámiai és görög hagyományok összeolvadását, amiből a
hellenisztikus kultúra kialakult. A kereskedelem és az ipar fellendült. Új piacok és
nyersanyagforrások nyíltak meg a görögök előtt. Az ipar és kereskedelem központjai a
nagyvárosok lettek .Közben megváltoztak az életkörülmények is. A poliszok egykori szabad
polgárai a hellenisztikus birodalom alattvalói lettek A társadalmi ellentétek kiéleződtek /
Makedón uralkodó osztály- őszlakos uralkodó osztály , vezető rétegek-szegények, szabadokrabszolgák / . Az állam ügyeit az uralkodó és a hivatalnokszervezet intézte.A tömegek a keleti
misztériumvallásokban kerestek vigaszt, a művelt vezetők körében elterjedt a görög filozófia
és művészet. A két kultúra egymásra hatásából létrejött a hellenizmus. A hellenisztikus
alkotásokban nem a közügyek hanem egyes emberi sorsok kerültek a középpontba.
Jellemezze a hellenizmus korának államait, gazdasági életet, társadalmat és a hellenisztikus
műveltséget !10 p.
A hellenisztikus államok Nagy Sándor birodalmának bomlása révén keletkeztek.
Egyiptom sajátosságai: az állam minden terület tulajdonosa, és az állam írta elő , hogy milyen
területen mit kellett termelni. Mezőgazdaság és az ipar fellendül . Városiasodás felerősödik.
Perzsa állam: közigazgatása minta a többi hellenisztikus állam számára. Ügyeket az uralkodó
és közvetlen környezete irányította. Nagy hivatalnokszervezet a végrehajtáshoz.
Gazdasági élet: a k ereskedelem a n em görög / barbár / népekkel, egyes területek speciális
cikkei jellemzőek: Egyiptom papirusz, Pergamon pergamen. A gazdasági fejlődés egy időre
megoldotta a p iacproblémákat, de egy kis idő múlva újabb nyersanyagforrásokért,
kereskedelmi útvonalakért szinte állandó háborúk jelentkeztek.
Társadalom: a hatalom a görög makedón uralkodó osztály kezében volt. Időnként komoly
szembenállást tanúsított az őslakos uralkodó osztály, amely számíthatott a szegény szabadok
támogatásá
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ra is. A parasztok vagy önállóak vagy bérlők, helyzetük nem volt jobb a
rabszolgákénál. A városokban viszont a szabadok és rabszolgák között éles ellentét
bontakozott ki.
Műveltség: a filozófiában nem az a döntő kérdés hogy mi az igazság, hanem hogyan lehet
boldogan élni. Epikurosz az istenektől és a haláltól való félelemben találja a bajok igazi okát,
és ezért a z avarmentes lelkiállapotot ajánlja. A sztoikus Zénon a b oldogság forrását a
szenvedélymentességben találja meg, mert így lehet a zsarnok akaratával szembeszállni.
A szaktudományok mivel az állam ezeket a politikamentes tudományokat támogatta , gyors
fejlődésnek indultak / Arisztarkhosz, Eukleidész, Arkhimédész /.
A vallás terén számos filozófiával és tudománnyal átitatott hiedelem hódított teret. Hittek egy
megváltó testet öltő istenségben. Sok uralkodó önmagát hirdette ennek, de ez a tömegek
csalódásához vezetett. Így egyre többen lettek a m isztérium vallások híveivé / Mitrász és
Ízisz-kultusz /
Fejtse ki röviden , m ilyen eredménnyel járt az egyetemes civilizációra nézve Nagy Sándor
életműve! 5. P.
Keleti és görög civilizáció ötvözése, birodalmi kormányzás, misztériumvallások,
szaktudományok, hellenizmus, az egyén kerül az irodalom középpontjába, és a filozófiában is.

Róma
Melyek voltak Róma fontos kül és belpolitikai kérdései a köztársaság teljes időszakában ?
11p.



földszerzés, Itália meghódítása, hadsereg, harc a belső jogegyenlőségért, az oszd meg és
uralkodj elve, Leszámolás Karthágóval, a nobilitas meghasonlása, reformkísérletek,
kormányzati válság, rabszolgafelkelések, polgárháborúk.
Mit jelentett a cenzus a r ómai korban a f eudalizmus idején és az újkori polgári
társadalmakban ?
Rómában eredetileg vagyoni és adófizetési kategória , amely alapján a választásra jogosult
polgárok jegyzéke készült.
Feudalizmus idején általában pénzben fizetett járadék a f öld / jobbágytelek / után amely a
földesurat illette meg. Franciaországban alakult ki , de a feudális társadalom általánossá vált .
A XVI-XVII században a paraszti földbér legáltalánosabb legelterjedtebb formája volt . A
polgári forradalmak szüntették meg.
A polgári társadalmakban cenzusnak nevezték azt a f eltételét amihez a v álasztójog
gyakorlását és a választhatóságot kötötték. A választójogi rendszerek a legkülönfélébb
cenzusokkal / vagyoni, műveltségi / korlátozták a választásokban való részvételt.
Ismertesse a patríciusok plebejusok harcát Rómában !10 p.
Patríciusok: Róma vagyonos előkelői, politikai hatalom birtokosai. Plebejusok: politikai
jogokkal nem rendelkező közrendű szabadok. Kr. e V században indult meg a harc a két réteg
között.
A Kr. e V. századi háborúk során a parasztok e gy része elszegényedett , t öbben
rabszolgasorba süllyedtek. Ezek földet akartak és harcoltak az adósrabszolgaság ellen.A
gazdagodó iparos és kereskedő plebejusok a politikai hatalomból akartak részesedni.
Kialakultak a plebejus népgyűlések. - 494 : kivonulás a Szent-hegyre , né ptribunusok
választása , ezek személyükben sérthetetlenek, vétójoggal bírnak és plebejusok választják
őket, Kr. e 451-450 : a törvények írásba foglalása, Kr. e 445 L ex Canuleia - patríciusok és
plebejusok közötti házasság engedélye. Kr. e 443: censori hivatal amit csak patríciusok
tölthetnek be. Az új katonai rendszer alapja a vagyon - centuriák szerinti népgyűlés.Kr. e367:
a földkérdés szabályozása egy személy maximum 500 iugerum földet birtokolhat, Kr. e 366 az
egyik consul plebejus.Kr. e 326 : Adósrabszolgaság eltörlése.Kr. e 300: papi hivatalok
megnyíltak a plebejusok előtt. Kr. e 287: Eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi
jóváhagyását. – Jogilag megszűnt a különbség a két osztály között.
Ismertesse a római köztársaság államberendezkedését ! 10 p.
Jellege : arisztokratikus köztársaság.
Az államhatalom birtokosa a népgyűlés. Legfontosabb a centuriák szerinti népgyűlés, ez
választotta a főhivatalnokokat. Létezett még tribusok szerinti és plebejus népgyűlés.
Magistratus: állami tisztségviselő, jellemzi hogy egy hivatali évre választják / annualitas / ,
minden tisztséget legalább ketten töltenek be , így ellenőrizhetik egymást / kollegialitás /,
intézkedéseikben állami főhatalom nyilvánult meg.
A végrehajtó hatalom élén a 2 consul és a szenátus állt. A consulok hívták össze a szenátust
és a népgyűlést, határozatokat végrehajt
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ották, hadsereg vezetői. A szenátus tagjai kezdetben
patríciusok lehettek / 300 majd 600 fő /. Kezelte az állam vagyonát, külügyeket irányította,
törvényeket javasolt jóváhagyta a népgyűlési határozatokat.
Néptribunusok Kr. e 494-től, vétójog, személyükben sérthetetlenek
Rendkívüli veszély esetén 6 hónapra diktátort választottak. Teljhatalmú személy.
Censorok Kr. e 443-tó, vagyonbecslés, centuriákba való besorolás, 5 é vente végezték a
vagyonbecslés alapján a lakosság centuriákba való besorolását
Praetorok Kr. e 336-tól - bírók



Quaestor - államkincstár majd a hadikincstár kezelője, számuk 2 majd 10
Pontifex maximus
Karthágó és Róma háborúi. Ismertesse a hábor ú kitörésének okait és a fegyveres harcok
eseményeit ! 10 p.
A pun gyarmatok Karthágó vezetésével iparos-kereskedő birodalommá fejlődtek.
Az első pun háború / Kr. e 264-241 /
Szicília birtokáért folt, és Kr. e 264-ben robbant ki. Kezdetben római fölény szárazföldön , és
pun a tengeren. A rómaiak az itáliai görög városok segítségével hajóhadat építettek és
győztek. Szicília provincia lett.
Második pun háború / Kr. e 218-201 /
A Földközi - tenger nyugati medencéjének megszerzése a t ét. Hannibál átkelt az Alpokon ,
betört Itáliába, többször győzött a rómaiakon / Kr. e 216 Cannae /. Szövetkezett
Makedóniával. Utóbb a rómaiak Hispániában ás Szicíliában átvették a k ezdeményezést Cornélius Scipió. Kr. e 202 Z ama, Karthágó veresége, 10000 t alentum hadisarc, kénytelen
leszerelni flottáját. Róma ezzel a Földközi-tenger nyugati részének ura lett.
Harmadik pun háború / KR. E 149-146 /
3 éven át tartott a város ostroma, a rómaiak által kiprovokált küzdelem, a várost lerombolták
,és létrehozták Africa provinciát.
Milyen változásokkal jártak a hódító háborúk a köztársaságkori Róma életében? 10 p.
Megoldásra váró feladatok abból adódta hogy Róma világhatalommá vált. Földkérdéshadsereg válsága , politikai intézményrendszer elégtelensége. Rabszolgafelkelések.
A gazdasági élet fellendülése, rabszolgamunka jelentősége megnőtt, a termelés nagyüzemivé
válása, a g azdálkodás belterjessé válása. Korszerű módszerek a mezőgazdaságban .A
társadalom rabszolgatartó jellege .Rabszolgatartás általánossá válása, szabad parasztság
tönkremenetele, számának gyors csökkenése, kialakuló antik proletariátus. Uralkodó osztály:
szenátori rend- lovagi rend. A birodalom lakosságának igazságtalan eltérő jogállása,
társadalmi ellentétek kiéleződése.
Tekintse át hogy a római államnak milyen külső támadásokkal kellett szembenéznie a
kezdetektől a császárkorig! 10 p.
A Kr. e VII században Róma etruszk uralom alatt áll, ez a VI században szűnik meg. Kr. e IV
században a környező népek támadásait sikerrel elhárította. A következő támadás a gallok
részéről érte Rómát, kezdetben a gallok győztek de végül Róma győzött. Kr. e 218-203 között
a II. pun háborúban Hannibál betört Itáliába az Alpokon át, sok győzelmet aratott, de Rómát
elkerülte, de Dél-Itáliát végigdúlta. Kr. e I század folyamán Marius Jugurtha numidiai király
Róma elleni háborúit fejezi be sikerrel. Utána az északról betörő germánokat verte vissza.
Mi volt a Gracchusok reformjavaslatainak célja és lényege? 5 p.
A nagy hódítások után felvetődő problémák közül a legnagyobb erejű a föld illetve a
parasztkérdés. Tiberius Gracchus célja: a n incstelen proletárok földhöz juttatása. Javaslata a
Licinius - törvény felújítása. Megölték. Gaius Gracchus célja: a s zenátus hatalmának
megtörése társadalmi összefogással , telepítéseket kiterjeszteni a p rovinciákra, polgárjogot a
szövetségeseknek megadni. Öngyilkos lett.
Jelentőségük: földosztás, kialakult a szenátori rend politikai ellenzéke a néppárt.



Milyen nehézségeket okozott a kormányzásban és milyen következményei voltak az
államformára nézve annak , hogy Róma, az egykori városállam egy birodalom központjává
vált? / 7 p. /
A Római Birodalom Kr. e 133-tól a császárság megteremtéséig válságos korszakot élt át. A
válság hadügyi problémaként jelentkezett, fogyott a hadra fogható parasztkatonák száma. Ez
terelte a földkérdésre a politikusok figyelmét. Gaius Gracchus a polgárjog kiterjesztésével is
igyekezett támogatókat toborozni a programjához mégis sikerült a közhangulatot ellene
fordítani. A régi parasztgazdaságokat nem lehetett helyreállítani. Marius az antik
pr
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


oletariátusból szervezett zsoldos hadsereget. A leszerelt katonák földet kaptak.
Megerősítette a néppártot, amellyel szemben a s zenátori párt csak átmeneti sikereket ért el
Sulla vezetésével. Julius Caesar törekvéseiből már világosan kirajzolódott az elkerülhetetlen
államformaváltás tendenciája, de ő maga elbukott mert túl radikálisan akarta felszámolni a
köztársasági intézményeket. Végül a köztársaság külsőségeinek megtartásával a principátus
intézményeinek kiépítésével Octaviánus szilárdította meg a monarchiát.
Ismertesse Julius Caesar politikai pályáját! 6 p.
Előkelő származású nagy műveltségű politikus. Első triumvirátus létrehozása / Kr. e 60 / .
Consullá választása / Kr. e 59 /. Gallia helytartója, sikeres hódítások Galliában és
Britanniában. Harca Pompeiussal. Győzelme Pharszalosznál / Kr. e 48 / . Élethossziglan
diktátor, egyidőben consul imperátor, néptribunus, censor és pontifex maximus, földreform,
szenátus létszámának növelése, római polgárjog kiterjesztése, naptárreform, pénz és
adóreform. Fogadott fia és örököse Octavianus. Meggyilkolták Kr. e 44 március 15-én.
Mutassa be Augustus kül és belpolitikáját!
Octavianus Kr. e 31-ben a Római állam egyedüli ura lett .Létrejött a principátus- burkolt
egyeduralom. Belpolitikája :
 helyreállította a rendet és a közbiztonságot
 újjászervezte a bíróságokat növelte számukat
 erkölcs és családvédelmi törvények
 megkísérelte felújítani a régi római vallásos életet
 a kiváltságos rendek politikai hatalmát korlátozta
 népet ingyengabona osztásával és cirkuszi játékokkal állította maga mellé
 kiépítette a császári hivatalokat
 provinciákat kettéosztotta: szenátusi és császári provinciákra
Külpolitika:
 célja a természetes határok elérése
 Befejezte a parthus háborút, Eufrátesz lett a határvonal
 Letörte Hispániát és Galliát
 északon a Rajna és a Duna lett a határvonal, meghódította Pannóniát
Hasonlítsa össze a principátus és a dominatus politikai rendszerét ! 10 p.
Principátus hagyományokkal körülbástyázott monarchia- megmaradnak a k öztársaság
intézményei , mellettük kiépülnek a császári hivatalok- Augustus mint az erkölcsök őre dominatus területi megosztást / te trarcha / d e hatalmi koncentrációt hoz- Diocletianus
tekintélyuralma - császári tanács- hadsereg hivatalnokok.
Principátus: a császárság Augustus által létrehozott politikai rendszer. Burkolt katonai
diktatúra volt ez a k öztársasági formák megtartásával . Látszólag még köztársasági
államforma , lényegében már egyeduralom monarchia . rendszere a r ómai uralkodó osztálya



számára a legfontosabbat biztosította a belső békét , a rabszolgatartók uralmát . Kiváltságos
rendek : a szenátori és lovagok gazdasági hatalmát nem korlátozta de politikai szerepüket
szigorúan nem ellenőrizte. A népet ingyengabona-osztással elégítette ki.
Dominátus: III század nagy külső és belső válsága után a birodalom újra megerősödött . A
Diocletianus és Constantinus által kiépített politikai rendszert nevezzük dominatusnak . E z
már nyílt katonai diktatúra : a cs ászár a s zenátus hatalmát felszámolta, és a g azdasági
társadalmi és szellemi élet korlátlan ura lett . A kormányzás megkönnyítésére bevezette a
társcsászári intézményt, ezzel a b irodalmat 4 részre osztotta fel . Constantinus elismerte a
keresztények vallásszabadságát .
Ismertesse a kereszténység kialakulását , meghatározó tanait és a páli fordulatot ! 10 p.
Alattvalói közérzet- misztériumvallások- hellenisztikus filozófia - befelé fordulás- messiáshita szeretet vallása- vagyon és hatalom elutasítása- megváltás misztériuma - ószövetségi
törvények megkerülése -nemcsak a z sidók vallása - gazdagok is üdvözülhetnek - térítés
követelménye.
Gazdaság és a társadalom a császárság első századaiban!
Gazdaság: belső béke megteremtésével a gazdaság felvirágzott. A termelt javak zömét a
mezőgazdaság állította elő . Legnagyobb földbirtokosok a császárok voltak, de hatalmas
birtokai volta a szenátoroknak és a városi arisztokráciának is. Belterjes gazdálkodás dominál s
így a provinciák szerepe megnőtt.III században a munkaerőhiány miatt kialakul a colonusrendszer majd igyekeztek a colonusokat röghöz kötni.
Az iparban a gyors fejlődést elsősorban a városi lakosság növekedése és a h atalmas piac
biztosította, az ipar hamarosan specializálódott és szaksze
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rűsödött. A kereskedelem
központja Róma, tengeri kikötője Ostia volt. A szárazföldi utak nemcsak a kereskedelemben
hanem a posta működésében is fontos szerepet játszottak. A kereskedelemhez a jó minőségű
pénzt a római aranypénzek biztosították.
Társadalom: kialakultak a fejlett önkormányzattal bíró városok. Az azonos foglalkozásúak
önsegélyező egyesületekbe / collegiumok / tömörültek. A II század végén a császári önkény és
közigazgatás a városi autonómiát korlátozta, a városi tisztviselők a császári akarat végrehajtói
lettek. Vidéken a nagybirtokosok nemcsak tulajdonosok voltak hanem az államhatalom
képviselői is.
Elemezze milyen tényezők játszottak szerepet a R ómai Birodalom nyugati részének
összeomlásában ! 10 p.
A III. század nagy bel és külpolitikai válságát a dominatus rendszere átmenetileg stabilizálta.
A gazdaságot adminisztratív úton rendezték, a birodalom egységét helyreállították, a
germánok ellen támadást indítottak, illetve határrövidítéseket hajtottak végre .A kereszténység
kezdetben ellenhatást váltott ki, de Nagy Konstantin ezt is felhasználta a stabilizálásban. A
IV. században megindult a romlás, a rabszolgák száma rohamosan csökkent, így a hiányzó
munkaerőt a colonus rendszerrel akarták pótolni, de a colonusok szökése
kényszerintézkedéseket vált ki. A szabad parasztok helyzete romlott, így kialakult az a szokás,
hogy a birtokosok oltalma alá helyezték magukat / P atrocinium /. Itália ipara a provinciák
fejlődésével hanyatlott, megkezdődött a városok pusztulása.A kereskedelem hanyatlása együtt
járt az ipar és a városi élet visszaesésével, így a p énzgazdálkodás fokozatosan helyt adott a
terménygazdálkodásnak .A pénzhiány miatt uralkodóvá vált a terményjáradék. Az egyre
nagyobb latifundiumok állami feladatokat is elláttak. A birodalom gazdasági jellemzője
keleten továbbra is a rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás maradt. A gazdasági különbségek
miatt a birodalom 395-ben kettévált. A súlypont egyre inkább Konstantinápolyba helyeződött.



Rómából viszont a politikai központ eleinte Milánóba majd Ravennába tevődött át. A
népvándorlás a hun nyomás elöl menekülő germánok beözönlését eredményezte. A keleti
résznek sikerült a gót támadást elhárítani, de nyugatot fokozatosan elözönlötték a germánok.A
hun támadást a 451-es catalaunumi csatában még megállították A germán fejedelmek hatalma
annyira megnőtt, hogy 476-ban Odoaker megfosztotta trónjától az utolsó nyugati császárt
Romolus Augustust, így a birodalom súlypontja végleg a keleti részbe tevődött át.
Hasonlítsa össze a keresztény és a zsidó vallást állapítsa meg rokon vonásait !
A keresztség a zsidó vallásból indult ki. Átvette annak az egyistenhitre és a Messiásra
vonatkozó tanait. Ugyancsak örökölte a kizárólagosság elvét , eszerint csak a keresztény hit az
egyedüli üdvözítő. A kereszténység első hívei a szegényebb néprétegekből kerültek ki . A
zsidó vallást követő Palesztina néptömegei is olyan vallási közösségeket alkottak amelyek
eletették a magántulajdont.

Korai feudalizmus
A feudalizmus első századaiban tovább élt az ősközösség maradványaként a falusi
földközösség. Mit értünk falusi földközösségen ?
A föld közös birtoklását . Amíg elegendő földterület állt rendelkezésére mindenki szabadon
foglalhatott magának szántót , később a szabad területek elfogyásával kialakult a földhasználat
közösségi szabályozása . A szántókat nyílhúzással osztotta ki tagjai között a földközösség /
újraosztásos földközösség / . A közösségi gazdálkodás jellemzője még a két ill. 3 nyomásos
gazdálkodásnál a nyomáskényszer alkalmazása . M indez vonatkozott a falusiakkal közösen
birtokló földbirtokosra is.
Ismertesse a feudális társadalom kialakulását!
A Nyugat-Római Birodalom bukása után a társadalomban kétféle jogállás volt: szabadok és
rabszolgák . Különféle társadalmi csoportok is léteztek: római lakosság, romanizált germánok
, betelepülő germánok. A Társadalom felépítése: - germán fejedelmek - nagybirtokosok közép és kisbirtokosok - szabad parasztság - colonusok - rabszolgák.
Feudális függés: nagybirtokosok oltalma alá kerülnek a kisebb birtokkal rendelkezők /
patrocinium /.
Királyi birtokadományok : feudum , beneficium
Hűbéri láncolat kialakulása
Tekintse át a frank állam fejlődését Klodvig tevékenységétől a Verduni szerződésig ! 8 p.
A frankok az V.