Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Bánár Ákos - Jogi alapismeretek

Alapadatok

Év, oldalszám:2018, 9 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:71

Feltöltve:2018. július 13.

Méret:832 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

4. Jogi alapismeretek A jogszabályok szerkezetének és érvényességének szabályai Jogszabály: Általános érvényű, mindenkire kötelező magatartásszabály, melyet az arra felhatalmazott állami szerv megalkotott és közrebocsátott, (érvényesülését akár kényszer eszközével is biztosítja). A jogszabály a jog konkrét megjelenési formája. Szerkezeti elemei: tényállás, rendelkezés, jogkövetkezmény. 1. Tényállás (hipotézis): a tényeknek olyan összessége, amelyhez valamilyen joghatás fűződik Azon körülményeket határozza meg, amelyek bekövetkezése esetén kell, vagy tilos az adott magatartást tanúsítani. A tényállás lehet zárt (pontosan körül írja a tényállásokat) és nyitott (nem írja teljesen körül a tényállsokat „legalább”, „legfeljebb”). 2. Rendelkezés (diszpozíció): meghatározza a követendő magatartást Jellege alapján lehet: • • a) kógens szabály (kötelező): tiltó (versenykorlátozó

megállapodás) vagy parancsoló (hatósági ár meghatározása) b) megengedő diszpozíció: o Diszpozitívitás: eltérést engedő, hézagoló o Diszkréció: az állami szervek számára döntésükhöz biztosított mérlegelési jogkör (pl. részletfizetési lehetőség engedése a NAV-nak). 3. Jogkövetkezmény (szankció): • • Szankció: a büntetést, joghátrányt jelenti, amit a törvény a rendelkezés megsértése miatt kilátásba helyez Joghatás: akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek megfelelő magatartást tanúsít. Pozitív dolog éri semmiképpen nem hátrányos az alany számára. A jogi norma érvényessége mindig a jogszabály keletkezéséhez; hatályossága a végrehajthatóságához kötődik. Négyféle érvényességi feltétele van, melyeknek együttesen kell fennállniuk • • • • Jogalkotó hatáskörrel felruházott szervnek kell kibocsátania (parlament, önkormányzat). Illeszkednie kell a jogforrási hierarchiába (önk-i rendelet

nem állhat tv felett) Megfelelő módon közzé kell tenni, ki kell hirdetni (Magyar Közlöny, Tárcaközlöny, helyi lap) Feleljen meg az előírt általános és speciális eljárási szabályoknak (2/3-os többség) Az üzleti vállalkozás sajátosságai, kkv-k jellemzői Üzleti vállalkozások Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete a modern társadalmakban jogilag körül határolt olyan struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbe mennek. Üzleti vállalkozást folytathatnak az állampolgárok egyedül is, ha azonban másokkal szövetkezve teszik ennek az együttműködésnek a modern társadalmakban a jogrendben meghatározott feltételek szerint kell működnie. Vállalaton az önálló jogalanyként működő, azaz jogi személyiséggel rendelkező

üzleti vállalkozásokat értjük. Egy szervezetet akkor tekintünk üzleti vállalkozásnak, ha a következő egymással kapcsolatban levő feltételek mindegyike teljesül: A vállalkozás profitorientált, vagyis a szervezet alapvető érdekének, a túlélésnek fő feltétele és kritériuma az, hogy kiadásai tartósan ne haladják meg a bevételt, tehát hosszú távon nyereségesen működjen. Átmeneti visszaesések lehetnek, hosszú távon azonba nem lehet nagy a veszteség A vállalkozás kockázatot vállal. A profitszerzése feltétele ugyanis, hogy a vállalkozás ráfordításokat eszközöljön: pénzének, erőforrásainak befektetése szükségképpen megelőzi a megtérülést. A vállalkozást bizonytalan közeg veszi körül. Az önállóság kritériuma itt is úgy érvényesül, hogy üzleti vállalkozásnak csak az minősül, ahol a befektető saját tökéjét kockáztatja. Csak akkor beszélhetünk üzleti vállalkozásról, ha a szervezet valóságos piacon

működik. A feltétel a környezetre vonatkozik, szoros kapcsolatban az első három követelménnyel. Ha a vállalat input és output árai nem a piaci viszonyok függvényében határozódnak meg, hanem valamilyen más szervezet autokratikus döntése alapján, akkor nem beszélhetünk önállóságról, hiszen a vállalat eredményesség és kockázata függeni fog ettől a szervezettöl, tehát megsérülnek az előbbi kritériumok. Üzleti vállalkozás legfőbb jellemzői: • • • • • • • • • • Csak piaci körülmények között működhet Alapvető cél meghatározása (valós célok) Valamilyen szervezeti keretek között jönnek létre és működnek folyamatos szervezeti fejlesztésekkel. Technikai és műszaki erőforrásokból működnek Mindig nyereség termelésére törekednek Folyamatosan fejlődő innovációs tevékenységet végez Megfelelő vezetői ellenőrzéssel működik Megfelelő szervezeti kultúrával rendelkezik Jogszabályoknak

megfelelően működik Minőség orientált, környezetvédelemnek megfelelően alakítja vállalatát Kkv-k jellemzői A jog szerint (2004. évi XXXIV törvény) akkor tartozik egy vállalkozás a kis- és középvállalkozások (röviden: kkv-k) körébe, ha • • • az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró összegű. Mikro Kis Közép Árbevétel, millió € 2 10 45 Mérlegfőösszeg, millió € 2 10 43 10 50 250 Létszám, fő A törvény kizárja a kkv körből mindazon cégeket, melyekben az állam, valamely önkormányzat vagy egy olyan cégcsoport tulajdoni részesedése számottevő, mely kapcsolódó vállalkozásaival közösen már nem tekinthető kkv-nak. Ezt a kizáró feltételt függetlenségi kritériumnak nevezik Az egyéni vállalkozás és társas vállalkozás alapításának, szüneteltetésének és

megszűnésének főbb szabályai, jellemzői Egyéni vállalkozások Egyéni vállalkozás alapítására a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő, természetes személyek közül csak az jogosult, aki cselekvőképes, Magyarországon lakóhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Devizakülföldi akkor alapíthat egyéni vállalkozást, ha önálló vállalkozóként gazdasági célból Magyarországon való letelepedésre külön törvény alapján feljogosított, továbbá cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik és nincs kizárva a gyakorlásból. (+Hatósági engedély, ha olyan a végzendő tevékenység, amely ezt megköveteli) Egyéni vállalkozást vállalkozói igazolvány birtokában lehet folytatni. Szüneteltetni a vállalkozást minimum egy hónapig, maximum két évig lehet. Két év után automatikusan megszüntetésre kerül az egyéni vállalkozás. Szünetelés alatt nem lehet tevékenységet végezni, nem

kell járulékot fizetni, viszont, ha nincs máshol biztosítás, akkor érvényes TB sincs. Szünetelés előtt le kell adni a záróbevallásokat, amiben jelöljük a szünetelés tényét, hogy ne kapjunk felszólítást a bevallásra a hatóságoktól. Az egyéni vállalkozás megszűnésének eseteit az egyéni vállalkozásról szóló jogszabály tételesen tartalmazza. Történhet: saját elhatározásból való megszüntetéssel, átruházás alapján, elhalálozás okán, cselekvőképesség korlátozódása esetén, adóhatósági törléssel. A megszűnéstől meg kell különböztetni a törvényben meghatározott visszavonás eseteit (pl. köztartozás) Az egyéni vállalkozások tipikus formái a kisvállalkozásoknak, amelyeknek fontos szerepük van a piacgazdaságok vállalatszerkezetében. Hozzájárulásuk a nemzetgazdaság fejlődéséhez – a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan – Magyarországon is egyre erőteljesebb. Új munkahelyeket hoznak létre,

bevezetik az innovációt, ösztönzik a versenyt, és hatékonyan termelnek javakat és hoznak létre szolgáltatásokat. Az egyéni vállalkozás előnyei: • • • • • Nem kell cégbíróságon bejegyeztetni (kivéve, ha egyéni cégként kéri a cégjegyzékbe történő bejegyzését). Nincs kötelezően előírt induló tőkenagyság. A vállalkozó szabadon hozhatja meg döntéseit. Minden eredmény a tulajdonost gazdagítja. A vállalkozó a veszteséget kiegyenlítheti jövőbeli bevétele vagy egyéb jövedelme terhére. Hátrányai • • • • A vállalkozó személyesen felel tartozásaiért. A pótlólagos források megszerzésének lehetőségei korlátozottak. Nehezebb hitelhez jutnia. Gyakran tapasztalható a megfelelő előképzettség, tapasztalat hiánya. Társas vállalkozások Olyan vállalkozások, melyek egymástól elkülönültén gazdálkodnak, tevékenykednek. Üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, vagyonukat a

tagok adják össze és saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. A tagok a társaság alapítását alakuló közgyűlésen határozzák el. Valamennyi gazdasági társaság létrehozásához alapító okirat szükséges. A társaság vagyonát a tagok bocsájtják rendelkezésre. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás, azaz apport. Egyes társasági formáknál (rt, kft) a minimális induló vagyon nagyságát törvény írja elő. Az aláírt alapító okiratot a cégbírósághoz kell benyújtani cégbejegyzés céljából. A gazdasági társaság megszűnhet történhet jogutóddal: új tulajdonossal, szétválással, összeolvadással, átalakulással; vagy jogutód nélkül: végelszámolással, felszámolással. • • Átalakulás: egy gazdasági társaság valamilyen más vállalkozói formában folytassa tevékenységét, mint ahogyan azt elkezdte. Oka pl tevékenység bővülése,

szűkülése; felelősség korlátozása; nagyobb tőke bevonásának szükségessége stb. Az eredeti megszűnik Végelszámolás: a vállalkozás a tagok elhatározásával jogutód nélkül megszűnik ( bejelentés a cégbíróságnak). Ennek során elvégzendő feladatokat végelszámoló végzi, aki a cég vezető tisztségviselője is lehet. A végelszámolásról értesíteni kell: a cég dolgozóit, az állami szerveket és a cég számlavezető pénzintézetét. A cég kötelességeit be kell hajtani, tartozásait ki kell egyenlíteni, a megmaradt vagyont tagok között arányosan kell felosztani. Csődeljárás: ha a társaság fizetésképtelen helyzetbe kerül, csődöt jelenthet be. A csődeljárás során kísérletet kell tenni a fizetőképesség helyreállítására a gazdálkodó szervezet újjászervezésére. A csődeljárás során az adós társaság és hitelezői egyezséget kötnek. Megegyezhetnek a követelések esetleges elengedéséről,

átvállalásában, a társaság tevékenységének újjászervezésében. • Felszámolás: ha a vállalkozás tartósan fizetésképtelen és nem lehetséges fizetőképességének helyreállítása, felszámolási eljárással meg kell szüntetni. A felszámolást kezdeményezheti: maga a vállalkozás vagy hitelezői. A vállalkozás tartozásait a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni. Ha ez után még marad vagyon, a tagok között arányosan oszlik el 1. Felszámolási költségek Munkabér, termelés leállításának költségei, felszámoló díja stb 2. Zálogjoggal, óvadékkal biztosított, hat hónapnál idősebb követelések 3. Társaságot terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, hasonlók 4. Magánszemély összes nem kötvényen alapuló, nem gazdasági tevékenységből eredő követelések (pl. kártérítés, jótállási? kötelezettségek stb) 5. Tb-tartozások, adók, köztartozások, víz- és csatornadíjak 6.

Egyéb követelések 7. Késedelmi kamat és pótlék, APEH-nek fizetendő pótlék és bírság Fontos jellemző, hogy a gazdasági társaságok üzletszerűen, rendszeresen, haszonszerzés céljából végezik tevékenységüket. A gazdasági társaságokat - az egyszemélyes kft. és az egyszemélyes rt kivételével - legalább két tag alapítja. A tagok lehetnek természetes személyek vagy gazdálkodó szervek, belföldiek és külföldiek egyaránt. A társaság saját cégneve alatt működik, szerez jogokat és vállal kötelezettségeket A gazdasági társaságok jogi személyiséggel rendelkeznek Formái: betéti társaság (bt), korlátolt felelősségű társaság (kft), részvénytársaság (rt: zrt, nyrt). • • Bt: alapítása társasági szerződéssel történik, legalább egy beltagnak és egy kültagnak kell lennie, vagyoni megkötés, értékhatár nincs. A beltag(ok) teljes vagyonával és egyetemlegesen felel(nek). A kültag(ok) csak a bevitt vagyona

értékéig felel(nek) Kft: előre meghatározott mértékű, törzsbetétekből álló, törzstőkével alakul, a törzsbetét értéke nem lehet 100 eFt-nál kevesebb. A törzstőke értéke min 3 MFt, amelyből 1 MFt-nak pénznek kell lenni. Alapítása társasági szerződéssel történik, tagjait toborozni tilos, a kft-t cégbíróságon be kell jegyeztetni. • Rt: Alapítása előre meghatározott számú és névértékű részvény kibocsátásával kezdődik, az alaptőke min. 20 MFt Alapítása lehet: o Nyrt: ahol a részvényeket valamelyik kereskedelmi bank értékesíti o Zrt: az alapítók minden részvényt megvásárolnak Szerződések A szerződés fogalma, a szerződés érvényességének, létrejöttének, megszűnésének, módosításának és a követelések elévülésének feltételei JOGÜGYLET: joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentés. Szerződés: két vagy több személy egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló

akaratkijelentés. A szerződés akkor jön létre érvényesen, vagyis alkalmas a célzott joghatások kiváltására, ha a felek akarata és nyilatkozata önmagában ép, emellett külön-külön összhangban van egymással, továbbá egymás között is találkozik, a joghatáshoz kapcsolódás nem ütközik a jogrend valamely tilalmába. Az érvényes szerződésnek 3 lényegi kelléke van: akarat, nyilatkozat, joghatáshoz kapcsolódás. Hatályos az az érvényes szerződés, amelynek alapján már érvényesíteni lehet az adott szerződésből fakadó jogokat, illetve kötelezettségeket. Szerződéskötés történhet: írásban, szóban, ráutaló magatartással. A szerződés megszűnik: • • • • • • • • a szolgáltatás teljesítésével a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával beszámítással

egyoldalú nyilatkozattal (elállás, felmondás) szerződésszegés miatt jogszabályban meghatározott egyéb okból A szerződés módosítható: közös megegyezéssel, bírói úton, egyoldalúan (ha ezt a szerződésben kikötötték vagy jogszabály engedi). Egy szerződésben mindent meg lehet változtatni közös akarattal, bármit a tartalmában, de akár a kötelezettség-vállalás jogcímét is (pl. az adásvételi szerződés helyett ajándékozási szerződést kötnek) A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. Elévülés Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. A leggyakoribb szerződések tárgya, alaki és formai követelményei, sajátosságai Szerződés megnevezése Adásvételi Bérleti Alaki és formai

követelményei Minden dolog, ami Ár meghatározása és az nem forgalomképtelen áru megnevezése Ingatlan Tulajdonos és bérlő azonosítsa, ingatlan helyének pontos megnevezése, bérletidíj meghatározása Szerződés tárgya Letéti Ingó dolog Megbízási Az ügy, amiben a megbízott eljár Vállalkozási Termék előállítása, szolgáltatás nyújtása. Letevő és letéteményes megnevezése, letét díja, megőrzés időtartama Megbízó, megbízott azonosítása, ügy meghatározása Vállalkozó és a megrendelő adatai, kötelezettségei, a végzés helyének definiálása, határidő megnevezése . Szállítási (határidős Minden dolog, ami minőségi adásvételi) nem forgalomképtelen meghatározás, műszaki leírás, (akár) kötbér, elállás módja, mennyiség meghatározása Fuvarozási A küldemény Fuvarozó, feladó, (rendelési helyre címzett megnevezése, szállítása) szállítási hely, felvételi hely, szállítási díj, fizetendő

összeg, fizetés módja, határideje Hitel és kölcsön Pénzösszeg, amely Felek meghatározása, kölcsönadásra vagy kamat mértéke, hitelezésre kerül fizetési határidő, legjárat Bankszámla és Közös követelés Felek, követelés betétszámla összege, fenntartási költség, megnyitási díj, tranzakciós költségek, betéti kamat meghatározása, elszámolás Sajátosságai Ingatlan, gépjármű, speciális stb. A bérleti szerződés létrejöhet szóban, írásban ráutaló magatartással, határozott, és határozatlan időre egyaránt. Zálogjog Gondossági kötelem, megbízási díj vagy annak meg nem léte, eredmény garantálható Vasúti, légi, vízi, gépkocsival Más szerződéssel kapcsolatban kerülhet csak alkalmazásra Lízing Ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjoga Biztosítási Közvetlen (vagyon biztosítás) vagy közvetett tárgy (biztosító által vállalat helyreállítási kötelezettség) Lízingbeadó, lízingbe vevő, dolog

megnevezése, lízingdíj összege, használati jog, szavatossági, jótállási jogok, futamidő Biztosító, szerződő fél, biztosított, kedvezményezett, biztosítási díj, hatálya, teljesítés, megszűnés Érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Pénzügyi lízingkor megvásárolható lejáratkor a dolog. Operatív lízing is van. Vagyon, felelősség, életbiztosítások A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglaló, kötbér, kezesség) fajtáit Foglaló A szerződés megkötésekor annak jeléül és biztosítékaként átadott pénz vagy más dolog. A foglaló jelentősége abban van, hogy védelmet nyújt a szerződés meghiúsulásának esetére, nevezetesen: • • • ha a szerződés meghiúsulása annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor az a foglalót elveszti ha viszont annak róható fel a meghiúsulás, aki a foglalót kapta, akkor az a foglaló összegének kétszeresét köteles visszafizetni ha a

meghiúsulás mindkét félnek vagy egyiknek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár A foglalónak kárátalány funkciója is van, ugyanis a foglaló összegét meg nem haladó kár összegét nem kell bizonyítani. A szerződés teljesítése esetén a foglaló a vételár összegébe beszámít, vagy pedig vissza kell azt adni. A gyakorlatban problémát jelent a foglaló és a vételárelőleg elhatárolása. Ezt a szerződéskötés körülményeiknek, a felek szerződéskötéskori nyilatkozatainak és magatartásának figyelembevételével döntik el. Kötbér A kötbér a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére kikötött pénzösszeg. A kötbért mindenekelőtt el kell határolni a foglalótól: • • a kötbért nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés megszegése után adják nemcsak a meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatók kötbérfizetési kötelezettséggel A kötbér tehát bármelyik

szerződésszegés esetén követelhető, ha • • a felek a szerződésben azt írásban kikötötték az így szankcionált szerződésszegés felróható magatartás következménye A kötbérnek is van kárátalány funkciója. A kötbért meghaladó kárra vonatkozóan is ugyanaz a helyzet, mint a foglalónál. Kezesség A kezesség a polgári jogban a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettség, amely egy másik kötelem teljesítését biztosítja azáltal, hogy a kezes a főadós nemteljesítése esetére kötelezettséget vállal a főadósi kötelem teljesítésére. A kezes tehát a főadóshoz képest járulékos adós Egyszerű vagy sortartó kezesség: az egyszerű kezes egészen addig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően és rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Készfizető kezesség: készfizető kezes az, akivel szemben a hitelező az adóstól,

illetve más kezesektől függetlenül, elsődlegesen felléphet. A kezes ilyenkor az adóssal egy sorban áll, vagyis a hitelező döntésén múlik, hogy ki az, akitől először követeli az adósság rendezését. A szerződés teljesítése és a szerződésszegés eseteit, következményei A szerződés teljesítése A szerződés akkor tölti be rendeltetését, ha a felek elérték azt a fő gazdasági célt, aminek érdekében a szerződést létrehozták. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. Ebből az következik, hogy a szerződés teljesítése három lényeges elemre bontható: • A teljesítés helye • A teljesítés ideje • A teljesítés módja: a felek a szerződés teljesítésekor együttműködni kötelesek. A jogosultnak minden olyan eszközzel segítenie kell a kötelezett teljesítését, ami az adott helyzetben általában

elvárható. Ennek tételes felsorolása lehetetlen, mindig a konkrét nevesített szerződéstől függ A szerződésszegés Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás, körülmény és állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával és sérti valamelyik félnek a szerződésben biztosított jogait. A szerződésszegés bekövetkezhet a felek magatartásán kívülálló okból (objektív ok) vagy a felek tudatos tevékenysége által (szubjektív ok). A szerződésszegés típusai • • • • • a kötelezett késedelme a jogosult késedelme hibás teljesítés a teljesítés lehetetlenné válása a teljesítés megtagadása