Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bánár Ákos - Pénzügyi piacok gazdaságban betöltött szerepe

Pénzügyi piacok gazdaságban betöltött szerepe A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, a pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének és intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. Elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz. A felhasználók ui keresletet támasztanak a megtakarítók jelenleg rendelkezésre álló, azaz jelenbeli pénzére, a megtakarítók pedig jelenlegi pénzt kínálnak a felhasználók jövőbeli pénzéért. A pénzügyi piacon tehát különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe A közvetítőrendszer szerepét illetően a tőkeáramlás két formáját különböztetjük meg: Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a végső felhasználó

jövőbeli pénzével, azaz az ő fizetési ígéretével, pl. valamely értékpapírral A különböző értékpapírok szabványosításának köszönhetően a megtakarító és a felhasználó igényei könnyen megfeleltethetők egymásnak, így csak összetalálkozásukat kell elősegíteni. Ezt segíthetik elő az értékpapír-piaci közvetítők, az ügynökök (dealerek, brókerek). Közvetett tőkeáramlás: a megtakarításokat először egy közbeeső intézménynek össze kell gyűjtenie, hogy azokat a végső felhasználók nagyságrendre, kockázatra, lejáratra és likviditásra vonatkozó igényei szerint átalakítva továbbadja. A közvetítő intézmények a következők: Kereskedelmi bankok: a legszélesebb profilú pénzügyi intézmények, amelyek a bankügyletek szinte mindegyikével foglalkoznak (lásd a korábbi fejezeteket). Betéti intézetek: a megtakarításokat hosszúlejáratú hitelforrásokká alakítják (pl. lakásépítést finanszírozó

takarékpénztárak). Biztosítók, nyugdíjalapok: fő funkciójuk, hogy az általuk összegyűjtött pénzalapjukból kártérítéseket fizessenek, illetve nyugdíjat folyósítsanak ügyfeleiknek. Alapfeladatuk minél színvonalasabb ellátásához viszont az kell, hogy az általuk összegyűjtött tőkét biztonságosan és jövedelmezően befektessék. A nyugdíjalapok bevételei és kiadásai, ezáltal szabad pénzeszközei hosszú távon is nagy pontossággal számszerűsíthetők, így lehetőségük nyílik hosszú lejáratú és nagy hozamú befektetésekre, elsősorban vállalati kibocsátású kötvények és részvények vásárlására is. Befektetési társaságok és alapok: arra specializálódnak, hogy az értékpapírt vásárolni szándékozók sok kis tőkéjét összegyűjtsék abból a célból, hogy az így összegyűlt megtakarításokat nagy szakértelemmel, pontos információkkal, kis tranzakciós költségek mellett, jövedelmezően befektessék.

Portfoliójukat úgy alakítják, hogy a kockázatokat megosztva a lehető legnagyobb jövedelmet realizálják. Az ügyfelek a társaság által elért jövedelemből befektetéseik (befektetési jegyeik) arányában részesülnek. Finanszírozási társaságok: forrásaik értékpapír-kibocsátásból és kölcsöntőkéből származnak. Az így szerzett tőkét kis összegű, zömmel rövidlejáratú fogyasztási vagy üzleti célú hitelek nyújtására fordítják. Egyéb közvetítő pénzintézetek: állami hivatalok, intézmények, brókercégek, jelzálogbankok, lízingtársaságok. A pénzügyi piac eszközei: a pénzügyi piacon zajló cserében jönnek létre, a megtakarítás ideiglenes átadásakor, formájukat tekintve értékpapír, utalvány, szerződés, vagy egyéb jogi dokumentum alakjában. A pénzügyi piac legfontosabb eszközei a különféle értékpapírok (részletesebben lásd később). A pénzügyi piacok csoportosítása Időbeliség szempontjából:

pénzpiac és tőkepiac. Előbbibe a rövid lejáratú (egy éven belüli), utóbbiba a hosszabb lejáratú (egy éven túli) vagy lejárat nélküli ügyletek tartoznak. A kibocsátás alapján: nyílt és zárt piac. Előbbi esetében a pénzügyi eszközök értékesítése nyilvános kibocsátással, utóbbinál zártkörű forgalmazással történik. A piac funkciója alapján: elsődleges és másodlagos piac. Előbbinél a pénzügyi termék közvetlenül a felhasználótól, tehát a kibocsátás során kerül a megtakarítóhoz, utóbbinál már közvetítéssel, azaz másodkézből, egy olyan befektetőtől, aki korábban jutott hozzá. Az ügyletek esedékessége szerint: azonnali és határidős piac. Az azonnali vagy prompt piac jellemzője, hogy a szerződéskötéssel egyidejűleg megtörténik a teljesítés is. A határidős vagy termin piac olyan ügyletek lebonyolításának színtere, amelyeknél a szerződéskötéstől időben külön válik a teljesítés (amely

valamely jövőbeli időpontban válik esedékessé). A határidős piac szereplőit gyakran az elérhető spekulációs nyereség, illetve a kockázatkezelési szándék motiválja. A pénzügyi eszköz jellege alapján: kiemelhető az értékpapírpiac, amely az értékpapírok adásvételének a helyszíne. Ez a piac is lehet elsődleges vagy másodlagos, azonnali vagy határidős, nyílt és zárt. A pénzügyi piacok csoportosítása, a részpiacok jellemzői A pénzügyi piac pénzügyi eszközök adásvételének a színtere. Csoportosítása: 1. Ügyletek lejárati ideje szerint megkülönböztetünk: pénz, tőke piacot A pénzpiac a rövid lejáratú pénz, hitelek és értékpapírok piaca váltó, kincstárjegy. A tőkepiac éven túli hitelek és értékpapírok piaca részvény, kötvény, hosszú lejáratú bankbetétek. Euró piacnak nevezzük a pénzügyi piac nemzetközi formáját. Mindkét piacon pénz cserélnek pénzért A pénzpiacnál a csere tárgyai időben

közel esnek egymáshoz, a tőkepiacnál távolabb. Az értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpiaca. 2. Forgalmazás alapján beszélünk nyílt és zárt piacról: nyílt piacon nyílt kibocsátás bárki vásárolhat pénzügyi eszközöket /tőzsdei és tőzsdén kínált kereskedelem/ míg a zárt piacon a zárt kibocsátás a befektetők köre meghatározott. 3. Közgazdasági értelmezés szempontjából megkülönböztetünk elsődleges valamin másodlagos piacot. Elsődleges piacról beszélünk akkor, ha új értékpapírok kerülnek forgalomba, azaz a megtakarítás itt alakul át működő tőkévé. Másodlagos piac során a már kibocsátott értékpapírok cserélnek gazdást. A másodlagos piac alapvető funkciója, hogy biztosítása a megtakarítások likviditását. További funkciója a folyamatos információszolgáltatás mind a kibocsátó számára, min a befektető számára. 4. A piaci ügylegek esedékessége alapján

megkülönböztetünk azonnali és határidős piacot Azonnali ügyletnél a szerződéskötés és teljesítés ideje megegyezik. A határidős ügyletnél a szerződéskötés és a teljesítés ideje eltér. Tőzsde: olyan sajátos piac, ahol: • • • • meghatározott árukat meghatározott időben szigorú eljárási szabályok szerint meghatározott személyek adhatnak, vehetnek. Tőzsde fajtái: • • • • • • • • • • • tőzsdei árfolyamok: a tőzsde által regisztrált és nyilvánosságra hozott árak. hivatalos: tőzsdeidőben kötött tőzsdei ügyletek elfogadott ára. nem hivatalos: olyan áruk ára, amelyekkel kapcsolatos adásvételi szerződéseket nem a tőzsdén kötöttek. tényleges: az az árfolyam, amelyen a tőzsdei időszakban üzletkötés történt névleges: számított árfolyam prompt: az azonnal esedékes adásvétel során elfogadott ár termin: a határidős tőzsdei ügylet során kialakult ár nyitó: a tőzsde

nyitásakor rögzített árfolyam záró: a tőzsdenap végén rögzített árfolyam kínálati: megmutatja, hogy adott időben milyen áron lehet vásárolni keresleti: megmutatja, hogy milyen árfolyamon lehet eladni. Tőzsdei ügyletek: • • • Forward ügylet: olyan határidős ügylet, amelyet a tőzsdén kívüli piacon kötnek. A szerződő felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket kötelesek teljesíteni. Futures ügylet: jogilag kötelező határidős ügylet. A szerződésben az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott mennyiségű, és minőségű tőzsdei árut, meghatározott napon, meghatározott áron átad, vagy átvesz. Opciós ügylet: jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban meghatározott árura határidős ügyletet kössön az opció kötelezettjével. Opciós ügylet: • • • • • • • • Fogalma: más féltől vásárolt

jog értékpapír, deviza eladására, vagy vételére, illetve kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi időpontban, meghatározott áron. Vételi opció: jogosultja a vevő, aki azzal számol, hogy az opció tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama emelkedni fog. A vételi opció vevője nem köteles vásárolni, az eladója pedig köteles eladni, ha a vevő él az opciós joggal. Eladási opció: jogosultja az eladó, kötelezettje a vevő. Az eladó azzal számol, hogy az ügylet tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama csökkenni fog. Részvény vételi opció: az opció vevőinek nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan. kötési árfolyam: az az ár, amelyen az opció lejáratakor vételi opció esetén a vevő jogosult vásárolni lejárati árfolyam: az opció lejártakor az opció tárgyát képező termék azonnali árfolyama opciós díj:

annak a jognak az ára, amely lehetővé teszi, hogy a vételi opció vevője a szerződéstől elálljon akkor, ha az opció tárgyát képező termék ára számára kedvezőtlenül alakul. Részvény eladási opció: az opció vevőjnek nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan Az értékpapírok megjelenési formái és főbb jellemzőik (részvény, kötvény, állampapírok, banki értékpapírok) Részvény A részvény a részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat tőkéjének meghatározott – a névértékének megfelelő – hányadát testesíti meg. A kibocsátott részvények névértékének összege a vállalat alaptőkéje (jegyzett tőkéje). A részvény tulajdonosa a részvényes, aki az értékpapír megvásárlásával pénzét véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátja, ui.

részvényét vissza nem válthatja, csak másnak eladhatja: a részvénybe történő befektetés végleges tőkeátadást jelent. Mindez nem jelenti azt, hogy az ilyen formájú befektetés nem likvid: a részvény eladásával ui. a részvényes pénzét visszakaphatja Ez azonban nem érinti a vállalat tőkéjét (reáltőke), az értékpapír formájában jelenlévő tőke (fiktív tőke) viszont gazdát cserél. A fiktív tőke (a részvény piaci értéke) tehát elválik a termelésben résztvevő tőkétől (reáltőke). A fentiekből következik, hogy a részvény feltétlenül likvid piacot kíván. A koncentrált és szervezett piac, mint pl. a tőzsde, jelentős mértékben hozzájárulhat a részvény elterjedéséhez, működőképességéhez. Alakszerűség Előállítható nyomdai vagy dematerizált formában. Szigorú formai szabályok vonatkoznak rá A részvényen fel kell tüntetni: az Rt. neve, székhelye, sorszám, névérték, típus (bemutatóra, vagy névre

szól), tulajdonos neve (csak névre szólónál), fajta, jogok, kibocsátás időpontja, alaptőke, részvényszám, stb. A részvény fajtái: Forgalomképesség alapján: • • Bemutatóra szóló: szabadon átruházható. Névre szóló: tulajdonosa ismert, be van jegyezve a társaság részvénykönyvébe. Akkor alkalmazzák, ha biztosítani akarják, hogy a papírok ne kerüljenek nemkívánatos befektetők kezébe. Az átruházás szigorúan szabályozott, hazánkban a váltóforgatás szabályai érvényesek rá. Az átruházás akkor hatályos, ha az új tulajdonos neve bekerül a részvénykönyvbe. Tagsági jogok alapján: • • Törzsrészvény: alapfajta, benne a klasszikus jogok testesülnek meg. Elsőbbségi részvény: tulajdonosa valamiben való (osztalék, likvidációs hányad, szavazati jog, elővásárlási jog, stb.) elsőbbséget élvez a törzsrészvényesekkel szemben Sajátos részvényfajták: • • Dolgozói részvény: kizárólag a társaság

dolgozói, illetve nyugdíjasai vásárolhatják. Névre szól, átruházása csak a dolgozók, illetve nyugdíjasok között lehetséges. Kilépéskor, illetve örökléskor kötelező felajánlani a vállalatnak, amely viszont nem köteles azt átvenni. Saját részvény: az Rt. saját részvényeit birtokolja Hozzá részvényesi jogok nem kapcsolódnak, csak az alaptőke meghatározott része lehet ilyen, csak bizonyos ideig birtokolhatók. Kötvény A kötvény kibocsátásával és értékesítésével az adós beruházási célok finanszírozására, általában hosszúlejáratú pénzügyi kötelezettséget vállal, s ennek eredményeképp likvid pénzeszközökhöz jut. Ez a kötelezettség a kötvényen feltüntetett összeg (névérték), a meghatározott kamat, és az egyéb vállalt szolgáltatások megjelölt időben és módon történő fizetésére, illetve teljesítésére irányul. A kötvény tulajdonosa a kibocsátó cég üzletvitelébe beleszólási joggal

nem rendelkezik. A kötvény jogi formáját tekintve kölcsön: a kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb lejáratkor köteles visszafizetni (kivéve az örökjáradék kötvényt). A kötvénykibocsátásra jogosult szervek: • • • • • állam, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, pénzintézetek, jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek. A kibocsátás lehet zárt-, vagy nyíltkörű. Előbbi esetben a kibocsátó adott befektetői kört keres meg, főképp intézményi befektetőket, vagy a saját munkavállalóit. Fontos kikötés ebben az esetben a névre szólóság. Nyilvános kibocsátásnál a befektetők köre előre nem ismert, a kibocsátó hirdetés során fordul a nagyközönséghez, és jegyzés során írja össze vásárlási igényeiket. A kibocsátást megelőzi a tájékoztató közzététele, az értékpapír-forgalmazó megbízása, és a kibocsátási terv elkészítése. Ez utóbbi az alapvető kellékek mellett egyéb

információkat is kell, hogy tartalmazzon, pl.: a kibocsátás teljes összege, címletek, pénzügyi fedezet, szándékolt vásárlói kör, stb. A kibocsátás megtervezése alapos gazdaságossági számítást jelent, amelyben összevetik a kötvénykibocsátás és az egyéb finanszírozási formák – főképp bankhitel – előnyeit és hátrányait. A vizsgálati szempontok a következők: • • • • • a folyósítás ütemezése; lejárati idő; a törlesztés kezdete, ütemezése; a kölcsönforrás ára = kamat; járulékos költségek stb. Általában a kötvénykibocsátás – a törlesztési feltételek különbözősége miatt – kedvezőbb az azonos kondíciójú bankhitelnél. Kötvényfajták Előállítása, megjelenése alapján: • • nyomdai úton előállított, dematerizált. Forgalomképesség alapján: • • névre bemutatóra szóló. Kamatozás szerint: • • • • • fix, progressziv, degresszív, változó, kamatos kamatozású,

• • zéró kupon, nyereménykötvény. Futamidő szerint: • • lejárattal rendelkező, örökjáradék kötvény. Kibocsátója alapján: • • • • állami, önkormányzati, pénintézeti, vállalati. Államkötvény Egy állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, mely azt tanúsítja, hogy az "államnak hitelt nyújtottunk". Az állampapírok jellemzően félévente fizetnek kamatot (ez más néven a kupon), és lejáratkor egy összegben fizetik vissza a tőkét (az eredetileg "kölcsön adott" összeget), de ettől eltérő esetek is léteznek. Az egy évnél rövidebb időre kibocsátott állampapírokat kincstárjegyeknek, az egy évnél hosszabb időre kibocsátott állampapírokat államkötvényeknek nevezzük. A kincstárjegyek jellemző formája, az ún. diszkont-kincstárjegy (röviden dkj), mely nem fizet kamatot, csak a lejáratkor fizeti vissza a névértéket, viszont a névértéknél

"olcsóbban", ún. diszkont áron bocsátják ki őket A diszkontár és a névérték közötti különbség a dkj hozama. Az állampapírok kibocsátását Magyarországon az Államadósság-Kezelő Központ (ÁKK) bonyolítja le. A nagy volumenű állampapír-kibocsátások az aukciókon zajlanak, a kifejezetten a lakosság számára kibocsátott állampapírokat (pl. Kamatozó Kincstárjegy) pedig jegyzés keretében lehet megvásárolni a Magyar Államkincstártól. Futamideje alapján kétféle állampapír különböztethető meg: • • Az egyik a kincstárjegy mely 1 év vagy annál rövidebb lejáratú: A kincstárjegy kategóriájába tartozik a Diszkont Kincstárjegy, a Féléves Kincstárjegy, a Kamatozó Kincstárjegy és az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy. Ezek az állam hosszú lejáratú adósságát testesítik meg Értékesítésük két módon lehetséges: jegyzés, illetve aukció útján. A másik az államkötvényt mely 1 évnél

hosszabb lejáratú: az államkötvény kategóriába a Magyar Államkötvény, a Prémium Magyar Államkötvény, és a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy tartozik. Az állam rövid lejáratú adósságát jelentik Kamatozás szerint megkülönböztetünk: • • • Diszkont értékpapírokat, ilyen például a diszkontkincstárjegy; közös jellemzőjük, hogy nem kamatot fizetnek, hanem névértékük alatt, azaz diszkont áron vásárolhatók meg, lejáratkor azonban már a névértéket (100 százalékot) fizetik ki. A kettő közötti különbség a befektető nyeresége, ez minősül tulajdonképpen kamatnak. Fix kamatozású állampapírokat, amelyek előre rögzített összegű kamatot fizetnek a befektetőknek, ilyenek a fix kamatozású államkötvények, és az egyéves lejáratú kamatozó kincstárjegyek Változó kamatozású állampapírokat, amelyeknek kamatozása a futamidő alatt a előre meghatározott feltételek szerint változik, ilyen például

változó kamatozású államkötvények, és a kincstári takarékjegy. Állampapírok jellemzői: • • • • • • Az állampapíroknak nagy előnye a biztonság, ez az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, mert a visszafizetése államilag garantált. A legtöbb esetben a betéti szinteket meghaladó hozamot biztosít, ez a hozam előre pontosan kiszámítható, akkor ha a befektető az értékpapírokat a futamidő vége előtt nem adja el. Likviditásukra jellemző, hogy az állampapírok másodlagos piaci forgalomban, piaci áron, lejárat előtt értékesíthetők. Rugalmasságuk abból adódik, hogy változatos, többféle futamidő és címletezés választható. Alacsony a költségük, mivel az állampapírok értékpapírszámlán helyezhetők el, így őrzésük biztonságos. A Magyar Államkincstár számlavezetési díjat nem számít fel. Kamatait figyelembe véve van fix, illetve változó kamatozású állampapír, ezen kívül diszkont áron

kibocsátott értékpapír