Betekintés: Gáspár Attila - Földrajz érettségi tételek, 2001

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1/a Magyarázza meg, hogy miért gömbhéjas Földünk és a környező szférák (vízburok, levegőburok)? Jelenlegi ismereteink szerint a Föld mintegy 4,6 milliárd éve keletkezett, majd a radioaktív bomlás miatt izzó állapotba került. Az izzó Ősföldön évmilliókig tartó, fokozatos lehűlés során különültek el a szilárd, a gáznemű és a folyékony anyagok. A gömb alakú Földön a gáznemű légóceán, a tengerek összefüggő roppant víztömege és a szilárd földkéreg a nehézségi erő, a Föld forgása és a lehűlés hatására, fajsúlyuk szerint gömbhéjakra rendeződött. A Föld belsejét azonban még ma sem vizsgálhatjuk közvetlenül, hiszen a legmélyebb fúrások is csak kb. 110 kilométeres mélységig hatolnak. Ezért a 6738 km sugarú Föld belső titkainak feltárására a földrengéshullámokat és a robbantással keltett rengéseket használják fel. A földrengéshullámok igen nagy mélységbe hatolnak. Ahol a Föld anyagának

sűrűsége és rugalmassága változik, ott részben visszaverődnek, részben megváltoztatják irányukat és terjedési sebességüket. Így a felszínre visszaérkező rengéshullámokból következtethetünk a mélyben uralkodó állapotokra. A földrengéshullámok arról tanúskodnak, hogy a Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű. A gömb alakú Földön tehát a következő gömbhéjak (geoszférák) különböztethetőek meg: a levegőburok (atmoszféra), a vízburok (hidroszféra), a kőzetburok (litoszféra) valamint a földköpeny és földmag. A kőzetburok, a vízburok és a levegőburok egy része alkotja az élet színterét, a bioszférát. 1/b Mit értünk népességrobbanás fogalmán és milyen társadalmi-történelmi tényezők segítették kialakulását? Az emberiség pályafutásának első, hosszabb felében, az ősközösségi, a rabszolgatartó és a feudális rend időszakában csak rendkívül lassan gyarapodott. A természettől való függés, a

táplálék korlátozottsága, a termelés kezdetleges színvonala, az ismétlődő éhínségek és pusztító járványok, a gyakran kirobbanó háborúk mérsékelték a Föld lakosságának növekedését. Csak az ipari forradalom hatására változtak meg gyökeresen az életkörülmények. Főképpen a XIX. Század kezdetétől gyorsult meg a népesség növekedése. A termelési tapasztalatok, a tudományos ismeretek gazdagodása, az élelmezési és egészségügyi ellátottság javulása, az életkor meghosszabbodása nyomán az utolsó másfél évszázadban az emberiség száma megtöbbszöröződött, napjainkban pedig olyan ütemben növekedik, hogy jogosan beszélhetünk népességrobbanásról. Földünk népessége 1830 táján érte el az 1 milliárdot, míg 1930-ra meghaladta a 2 milliárdot. A népességnövekedés gyorsuló ütemére utal az a tény, hogy az újabb 2x-hez már csak 45 évre volt szükség (az európai átlag 100 év). Évente mintegy 98 millió

fővel gyarapodik az emberiség. Ez a növekedés és ütemének alakulása a fejlődő országok népességének szaporodására vezethető vissza. Az elmúlt 15 évben a gyarapodás 85%-a ezekre az országokra jutott. Az emberiség többségét hordozó fejlődő térségekben átlagosan 2.5%-os az évi növekedés üteme, a világ gazdaságilag fejlettebb övezeteiben pedig csupán ennek e fele. A Föld fejlett és fejlődő térségei között a természetes szaporodásban mutatkozó különbségek nem véletlenszerűek. Általában a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődésével függnek össze. A természetes szaporodás az élveszületések és halálozások számának különbsége. A születési és halálozási arányok változása alapján 4 történelmi szakasz állapítható meg a világ népesedési folyamatában. Az első szakaszban a magas születésszám magas születésszám magas halálozással párosult, a népesség növekedése lassú volt. Az élveszületettek

nagy része néhány éven belül elhalálozott. A gyermekeket és a felnőtteket egyaránt tizedelték a járványok és éhínségek. A várható átlagos életkor30 év körül mozgott. Az ipari forradalom előtti Anglia volt ilyen. A jelenlegi fejlődő országok nagy részét a II. Világháború előtti időszakban jellemezte. Ma már Földünk valamennyi társadalma túllépett ezen a szinten. A második szakaszban a születési arány magas marad, a halálozások száma viszont gyorsan csökken, mert javul a táplálkozás, visszaszorulnak a járványok. A népesség ugrásszerűen felduzzad. A fejlődő országok jelentős része ebben a szakaszban van, de már túljutottak a legviharosabb növekedési ponton. Ezekben az országokban a népesedési politika a születések számának visszaszorítására irányul. A harmadik szakaszban tovább csökken a halálozási arány, de a születések száma is gyorsan visszaesik, a népesség gyarapodása mérséklődik. A fejlett

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


országok közül Írország, Ausztrália, Kanada, Lengyelország, stb. tartozik ebbe a típusba. A negyedik szakaszban mind a születési, mind a halálozási arány alacsony szinten állandósul, a népesség növekedése teljesen lelassul, esetleg csökkenésbe vált át. Eddig kizárólag európai országok lépték át ennek a szakasznak a küszöbét, közöttük Magyarország is. 2/a Ismertesse, hogy milyen részekből áll a kőzetburok, mi jellemzi az asztenoszférát és milyen mozgásokat végeznek a kőzetlemezek? A kőzetburok nagy tömegű, ásványokból álló anyagát kőzetnek nevezzük. A kőzetek rendszerint többféle anyagból állnak (pl.: gránit), ritkábban egyféle ásványból épülnek fel (pl.: mészkő). A kőzetburokhoz a földkéreg, valamint a földköpeny legfelső szilárd része tartozik. A kőzetburok a szárazföld alatt vastagabb (átlagosan 70-100 km), míg az óceánok alatt vékonyabb (átlagosan 50 km). A vastagság az óceánok alatt 35

km-re is csökkenhet, míg a Föld legkorábban kialakult területei alatt azonban 300 km is lehet. A földkéreg átlagos vastagsága a szárazföldek alatt 35 km, az óceánok alatt 6 km. A szárazföldi kérgen belül a földrengéshullámok alapján sikerült kimutatni egy 15-20 km-es mélységben lévő határfelületet. E fölött a kéreg szilikátokban (szilícium) gazdag, fémekben szegény gránitos kőzetekből, alatta kisebb szilikát és nagyobb fémtartalmú bazaltos kőzetekből áll. A felső, gránitos kéregrész az óceánok alatt hiányzik. A kőzetburok, a litoszféra alatt a földköpeny több száz kilométernyi vastag öve, az asztenoszféra helyezkedik el. Az asztenoszféra anyaga a magas hőmérséklet és a nagy nyomás hatására izzó, képlékeny. Az izzó anyagban állandó, lassú áramlás megy végbe. Az óceánfenék mélyfúrásos vizsgálatai bebizonyították, hogy a kőzetburok nem egységes összefüggő héj, hanem több, egymás melletti,

egymáshoz képest mozgó lemezből áll. Ezt lemeztektonikának hívjuk. A név arra utal, hogy a kőzetburok felépítése, mozgásfolyamatai, azaz tektonikája, csak a lemezek révén magyarázható. A Föld felszínét 7 nagy és több kisebb lemezre oszthatjuk. A lemezek között találhatunk olyanokat, amelyek csak óceánt (Nazca-lemez), csak szárazföldet (Iráni-lemez) és olyanokat, amelyek óceánt és szárazföldet egyaránt magukba foglalnak (Afrikai-lemez). A kőzetlemezeket elsősorban óceáni hátságok és mélytengeri árkok határolják. Néhány esetben (pl.: Az eurázsiai és az Indiai-lemez között) szárazföldön, hegyvidék mentén húzódik a határ. A kőzetlemezek mozgásai: az asztenoszférában végbemenő anyagáramlások megrepesztik a kőzetburkot. A repedés mentén az asztenoszférából folyamatosan bazaltos kőzetolvadék nyomul a felszínre, ahol hozzánő a repedés szegélyéhez. Így jönnek létre az óceánközépi hátságok. Az állandó

anyagutánpótlás szétfeszíti a hátságok központi hasadékvölgyét és így a hasadék két oldalán lévő kőzetlemezek fokozatosan távolodnak egymástól. A lemezek túlsó szegélye ugyanakkor közeledik egy másik lemezhez. Az egymáshoz közeledő lemezek ütközésekor az egyik lemez a másik alá bukik. Az alábukó kőzetlemez több száz kilométeres mélységig hatol lefelé, és fokozatosan beleolvad az asztenoszférában Az alábukás vonalában mélytengeri árkok alakulnak ki. A mélytengeri árkok átlagosan 100 km szélesek, mélységük 5-11 km közötti. A kőzetlemezek tehát az óceánközépi hátságoknál távolodnak egymástól, a mélytengeri árkok mentén pedig közelednek egymáshoz. A harmadik lehetséges mozgás két szomszédos lemez egymás melletti elcsúszása (pl.: az észak-amerikai lemez nyugati szegélyén). E lemezmozgások eredményeként jött létre az Atlanti-óceán és fog kettéválni Afrikai a keleti részén. 2/bFöldünk

energiagazdaságának központi problémái valamint a szén és kőolaj szerepe A modern társadalom gazdasági tevékenységében, a mezőgazdaságban, iparban, közlekedésben valamint az ember mindennapi életében egyaránt alapvető szerephez jut az energia. A természetben előforduló, energiát tartalmazó anyagokat (fa, tőzeg, kőszén, kőolaj, földgáz, hasadó anyag) vagy a hasznosítható mozgásfolyamatokat (folyóvíz, tengerjárás, szél) és a föld hőjét elsődleges energiahordozóknak nevezzük. Az ember az elsődleges energiahordozókból hőt és munkává alakítható energiát, gőzt, gázt és elektromos áramot állít elő. Ezeket hívjuk másodlagos energiahordozóknak. Az emberi tudás gyarapodásával párhuzamban nőtt a felhasznált energia mennyisége. Kezdetben az ember saját fizikai erejét, igás állatok erejét használta fel, míg később a malmokat hajtó szél, folyó (víz), valamint a fa és a tőzeg kapott egyre nagyobb szerepet. Az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ilyen módon nyert energiának a mennyisége szerény volt, másrészt nem lehetett átalakítani más energiafajtára. Az iparosodás termelése aztán felgyorsította az ásványi energiahordozók termelését. 1850től napjainkig az előállított energia mennyisége több mint 60x nőtt (az emberiség száma eközben megnégyszereződött). Az energiafogyasztás földrajzi eloszlása nagyon egyenlőtlen: kb. 33%-át az USA, 20-20%-át pedig Nyugat-Európa, illetve a Kelet-Európa használja föl. A világnépesség fennmaradó 80%-ra az energia 25%-a jut. Sok ázsiai, afrikai, dél-amerikai országban ma is nélkülözhetetlen az állati és emberi izomerő (Pl.: rizstermelés). Az energiahordozókkal szűkösen ellátott afrikai és dél-amerikai trópusi övben a kitermelt fa legnagyobb részét elégetik. A szén és kőolaj őrségváltása: Az ipari forradalom vívmánya, a gőzgép indította el diadal útjára az első nagyhatású energiahordozót, a szenet. Az új

fűtőanyag színre lépése egy csapásra megsokszorozta az energiatermelést. Ettől kezdve a gazdaság fejlődése, az ipar elhelyezkedése szorosan összefonódott az energiahordozók előfordulásával, illetve feltárásával. A kőszén két évszázadon át uralta az energiagazdaságot. Századunk elejére az összes energiaigény 80%-át fedezte, azóta fokozatosan halványul jelentősége. Jelenleg 31%-a az energiatermelésnek noha termelése felfutóban van. A világ szénkészletének 95%-a az északi féltekén helyezkedik el, egyenlőtlen eloszlásban. Ennek ellenére a szállítás nagy költségei miatt a szénnek csak 5%-a kerül nemzetközi forgalomba. A jelenlegi éves világkitermelés mellett (feketekőszénből 3,5 milliárd t, barnakőszénből 1,3 milliárd ) a készletek több száz (kb. 200) évre elegendőek. Az utóbbi fél évszázad folyamán új energiahordozók, a szénhidrogének jelentek meg. A kőolaj és földgáz kitermelésének költsége

kedvezően alakult és így olcsó energiája visszaszorította a kőszén és más hagyományos energiahordozók arányát. Versenyképességüket fokozta szállításuk egyszerűsége és olcsósága. Tengeri szállításra az egyre növekvő űrtartalmú tankhajók szolgálnak, a szárazföldön pedig a csővezetéken való továbbítás a leggyorsabb és legolcsóbb. Az 1970-es évek elején a kőolaj részesedése a világ energia háztartásában megközelítette az 50%-ot, azóta mérséklődött a szerepe (39%). A legjelentősebb kőolaj lelőhelyek a feltöltődött sekély tengeröblökben és a kontinenseket szegélyező talapzaton helyezkedik el. Ilyen jellegű a világ leggazdagabb kőolaj lelőhelye a Közel-Kelet (A világtermelés 26%-a, 1990). A világ jelenleg ismert, kitermelésre alkalmas kőolaj készlete a fogyasztás jelenlegi üteme mellett 40 évre elegendő. A új feltárások nagy része tenger alatti vagy nehezen megközelíthető lelőhely. A kőolaj a

világkereskedelem legnagyobb mennyiségben szállított árúja és ez hatalmas szállítási költséget von maga után. Emiatt és a véges készletek miatt egyre kevésbé hasznosítják a kőolajat az energiagazdaságban, a vegyészetben viszont fokozódik jelentősége (1990: 136 milliárd tonna kőolaj, 2056 milliárd m földgáz). 3/a Milyen kapcsolatban van a vulkáni tevékenység a kőzetlemezek peremvidékével, valamint miben különbözik a vulkáni működés az óceáni hátságok, illetve a mélytengeri árkok mentén? A működő tűzhányók a kőzetlemezek határához, főleg az óceánközépi hátságokhoz és mélytengeri árkokhoz, kapcsolódnak. Az óceáni hátságok mentén, a távolodó lemezszegélyek között feltörő olvadt kőzetanyag, a magma nyomul a felszínre. A felszínre kerülő magmát lávának nevezzük. A hátságok tűzhányóinak bazaltlávája az asztenoszférából származik. A bazaltláva a tengervíz hűtőhatása miatt gyorsan

lehűl, majd megszilárdulása után lávatakarót képez. Az óceáni területek bazaltos vulkáni tevékenységét néhány területen (Pl.: Izland, Hawaiiszigetek) is megtalálhatjuk. A mélytengeri árkok mentén alábukó kőzetlemez anyagát a lefelé növekvő hőmérséklet megolvasztja. A mélytengeri árkokhoz kapcsolódó tűzhányók magmája tehát nem az asztenoszférából, hanem az alábukó kőzetlemezből származik. Az így keletkezett magma a felülmaradó (szárazföldi) kőzetlemez repedésein keresztül tör a felszínre. Útközben magába olvasztja a szárazföldi kéreg szilikátokban gazdag anyagának egy részét is. Ezért kémiai összetétele eltér az óceáni hátságok bazaltos lávájának összetételétől. A mélytengeri árkokhoz kötődő tűzhányók fémekben szegényebb, szilícium-dioxidban gazdagabb andezit- és riolitlávát termelnek. Mivel az alábukó kőzetlemezekkel együtt sok vízdús tengeri üledék is a mélybe kerül, ez

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megnöveli a magma nyomását és a felszínre törő láva erejét. Ezért ezek a vulkánkitörések katasztrofális robbanásokkal, heves törmelékszórással járnak együtt. A kiszórt törmelékből vulkáni törmelékes kőzet, tufa (andezittufa, riolittufa) képződik. Ezeket a vulkánokat rétegtűzhányóknak nevezzük. Pl.: Stromboli, Fuji, Mount St. Helens, Vezúv, Etna. A vulkánizmus 3., eléggé ritka, típusa a forró pont vulkán. Ilyen jellegű a Hawaii-szigetek. 3/b Milyen tényezők serkentették az USA északi körzetének rohamos fejlődését? Az északi körzetet 3 részre osztották, melyek keletről nyugatra haladva a következők: Észak-atlanti partvidék, a Nagy-tavak vidéke, Közép-nyugat. Észak-atlanti partvidék: Az észak-atlanti partvidék kikötői esnek legközelebb Európához. Itt szálltak partra a bevándorlók milliói, bőven volt tehát munkaerő azt iparosodáshoz, és a nyersanyagok is jobbára tengeri úton érkeztek.

Energiahordozókban sem volt hiány, mert kezdetben az Appalache fáit, majd nagyesésű folyóit, később széntelepeit hasznosította az energiaéhes ipar. A munkaerő, az ásványkincsek (kőszén, vasérc) és az energia bőségének (vízerőművek) köszönhetően a helyi gyáripar sokáig vetélytárs nélkül uralta az amerikai piacot. A munkaerő időközben felértékelődött, és a sok olcsó munkáskezet igénylő iparágak kivonultak a térségből. A nehézipar (vaskohászat, acélgyártás) jó része a periféria államokba, a textilipar a déli körzetbe költözött. Ennek fő oka az Appalache vasércének kifogyása, valamint a keleti parton létrejövő megapolisz (Boston, New-York, Philadelphia, Baltimore, Washington összenövése, melynek lakossága: 45 millió fő) volt. Helyükre a modern iparágak, elektronika, elektrotechnika, atomipar, precíziós gép- és műszergyártás stb. kerültek. Ezek az iparágak a munkaerő szakképzettségét és a közeli

híres egyetemek (Harward, Yale, Princeton) kamatoztatják. New-Yorkban futnak össze a kereskedelmi és pénzügyi élet szálai, itt van a legtöbb bank (Wall Street) és monopólium központja. A metropolisz világpolitikai rangját az ENSZ székháza fémjelzi. Gyors fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy a Hudson völgye itt nyit utat a Nagy-tavak felé. Nagy-tavak vidéke: A Nagy-tavak vidékén kialakult iparvárosok az USA nehéziparának legfontosabb telephelyei. A kohászat először az Appalache kokszolható széntelepeinek közelében, kis helyi vasérclelőhelyek felhasználásával bontakozott ki (Pl.: Pittsburgh, Bethlehem). A szénvegyészet, az üveg- és kerámiaipar is gyorsan fejlődött. Itt azonban a kohászat jelentősége évtizedek óta csökken, és a vegyipar is a csővezetéken érkező kőolaj és földgáz feldolgozására tért át. A Felső-tó vidékén kitermelt vasérc és az appalache-i szén szállítási útvonala mentén jöttek létre Buffalo,

Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, és Duluth kohóművei. Amióta a Felső-tó környékén is kimerültek az érctelepek (kivétel: Mesabi Range), a kohászat egyre nagyobb mértékben támaszkodik a kanadai Labrador-félsziget vasércére. Ehhez azonban meg kellett építeni a Szent Lőrinc-víziutat (1959), így a tengerjáró hajók is fel tudtak hajózni a Nagytavak kikötőihez. A tóvidék városai kitűnnek sokoldalú gépiparukkal. Detroitban összpontosul az autógyártás (General Motors, Ford, Chrysler), amely a legnagyobb acélfogyasztó. A környéki kisvárosok alkatrészek előállításával szolgálja a detroiti összeszerelő üzemeket. Detroit kedvező földrajzi fekvésének köszönheti fellendülését. Detroit lett az USA legforgalmasabb légügyi és vasúti csomópontja (Lakossága: 8 millió fő). Hatalmas kohói mellett gépgyártásáról és élelmiszeriparáról is nevezetes. Innen látják el gépekkel a kukoricaöv mezőgazdaságát. Közép-nyugat:

Ipari jelentősége kisebb és ennél fogva a népsűrűsége is. Ellenben a mezőgazdaságban betöltött szerepe annál jelentősebb. A három I betűs állam (Indiana, Iowa, Illinois) kukorica és szója termesztés a legjelentősebb. A farmerek fő bevételi forrása a sertés és marhahízlalás. A 100. délkörtől nyugatra, a szárazabb Préri-fennsíkon a búza kerül előtérbe, a pusztai legelőket pedig a szarvasmarha tenyésztő gazdaságok hasznosítják. A városhálózat gyér, hézagait farmok töltik ki. A nagyvárosokban (Minneanapolis, St. Paul. St. Louis, Kansas City) a malom- és húsipar a domináns. 4/a Hogyan keletkezik a gyűrődés és a vetődés, valamint mi váltja ki a földrengéseket? A kőzetlemezek mozgása feszültségeket kelt a kőzetburokban. Ezek hatására a kőzetburkon belül különféle mozgásfolyamatok indulnak meg. Ha mozgásban résztvevő anyag a nagyobb nyomás és a magasabb hőmérséklet hatására képlékeny, akkor

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyűrődések jönnek létre. Ha az anyag merev, rideg, akkor törések keletkeznek. A nagyobb, felhalmozódó feszültségek földrengésekben oldódnak fel. Gyűrődés: Az egymáshoz közeledő kőzetlemezek oldalirányú nyomásainak hatására a mélyben lévő, képlékeny kőzetrétegek meggyűrődnek. Ha a két irányból érkező nyomás nagysága egyenlő, akkor álló, ha különböző, akkor ferde, illetve fekvő redők keletkeznek. A ferde redők később, óriási nyomóerők hatására elszakadhatnak aljzatuktól, és takarószerűen rátolódnak más rétegekre. Így jönnek létre a takaróredők. Gyűrődés keletkezik akkor is, ha tenger mélyén lévő laza, iszapos, homokos (LALÓ), kavicsos üledék a nehézségi erő hatására lejtős területen megcsúszik. Vetődés: A kőzetlemezek mozgásából eredő, lassan fokozódó húzó- és nyomóerő hirtelen eltörheti a földkéreg szilárd kőzetanyagát. Ha a törésvonal két oldalán levő kőzettömeg

egymáshoz viszonyítva függőleges vagy vízszintes irányban elmozdul, vetődés keletkezik. A törések által közrefogott kőzettömeg a rög. A különbözőképpen lejátszódó törés és elmozdulás szerint kialakulhat: álló lépcsős vetődés, ferde lépcsős vetődés, árkos vetődés (Pl.: Balaton), rögvetődés v. sasbérc (Pl.: Sas-hegy), medence. Földrengés: Évente műszerek nélkül mintegy 150 ezer földrengés érzékelhető, míg műszerekkel több, mint 1 millió. A földrengések túlnyomó részben (a működő tűzhányókhoz hasonlóan) a lemezszegélyekhez kapcsolódnak. Ezen kívül vulkánok kitörése és föld alatti üregek (barlangok) beszakadása is okozhat földrengést. A földrengéshullámok mélységbeli kipattanásának helyét rengésfészeknek (hipocentrum) nevezzük. A rengésfészek merőleges felszíni vetülete a rengésközpont (epicentrum). A legveszélyesebb földrengések az ütköző lemezszegélyeknél pattannak ki. A

legnagyobb pusztítást okozó rengések mintegy 50 km-es mélységben keletkeznek, ott, ahol a két ütköző lemez egymásnak feszül. A legmélyebb rengésfészkek mintegy 700 km mélyen találhatók. Ebből arra lehet következtetni, hogy az alábukó kőzetlemezek ebben a mélységben olvadnak be véglegesen az asztenoszférába. Az egymástól távolodó lemezszegélyeknél kisebb erejű és sekélyebb fészkű földrengések gyakoriak. Földrengésveszélyes területeken érdemes kemény talajra (Pl.: andezit) építkezni laza (Pl.: homokos, kavicsos) talaj helyett, valamint érdemes fából és vasbetonból építeni a házakat tégla és vályog helyett, hogy kisebbek legyenek az esetleges károk. 4/b Milyen iparágak kialakulása csökkentette az USA déli körzetének a lemaradását? Ezt a területet kezdetben az ültetvényes gazdálkodás jellemezte. A földeket az 1600-as évek kezdetétől Afrikából behurcolt fekete rabszolgákkal műveltették meg. A földeken

elsősorban gyapotot, valamint kisebb részben cukornádat és dohányt (Virginia, Kentucky) termesztettek. A gyapot fő kiviteli céljai az angliai textilüzemek voltak. Ennek a folyamatnak a déli államoknak az 1865-ös polgárháborúban elszenvedett veresége és a rabszolga-felszabadítás vetett véget. A dél ezek után nem tudott versenyre kelni az erős, iparosodott északkal s ennek köszönheti a viszonylagos mai szegénységét. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés volt megfigyelhető, mely részben az állam tudatos fejlesztésének, részben a következő tényezőknek köszönhető: Ásványkincsek: a XX. Század elején Texasban és Louisianában tárták fel az ország leggazdagabb kőolaj- és földgáztelepeit, melyekre korszerű petrolkémiai ipar épült. Az USA legnagyobb kőolaj-finomítói a Mexikói-öböl partján sorakoznak. A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a

szervetlen vegyipar (Pl.: műtrágyagyártás) alapját képezik (vegyipari központok: Dallas, Houston, San-Antonio). Energiabőség: a 30-as években a Tennesse-folyó völgyében hatalmas vízerőmű-rendszer épült. Az olcsó elektromos áram vonzotta ide az alumíniumkohászatot, az ország első nagy urándúsító üzemét. Kereskedelmi kapcsolatok: Latin-Amerikából ércek (bauxit, vasérc) és mezőgazdasági termékek (nyerscukor, kakaó) érkeznek. Amelyek főként a legforgalmasabb déli kikötőváros, New Orleans és környéke iparát táplálják. Földrajzi fekvés: eleinte az alacsonyabb földrajzi szélességről könnyebb volt feljuttatni a műholdakat, ezért választották Houstont az űrkutatás központjául. Ma már a földrajzi szélességnek nincs különösebb jelentősége, de a legforgalmasabb űrrepülőtér mégis a floridai Cape Canaveral. A rakétaipar sok iparág fejlődését is serkentette (elektronika, híradástechika). Olcsó munkaerő: az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


északról kiszoruló textilipar a munkaerőbőséget kihasználva délen nyitott új gyárakat, így a pamutfonás és –szövés a nyersanyagforrás is közelebb került. A lakosság mobilitása: a képzett munkaerő szívesen költözik a déli „napfényövezete” (Sunbelt). Sok üzem vagy intézmény emiatt választott magának déli telephelyét. Éghajlat: Florida az idegenforgalom kedvelt központja lett. Miami szállodái világhírűek. Környékén még új települések is születtek a jómódú nyugdíjasok kedvéért, akik idős korukra Floridában kerestek otthont maguknak. A fentieken kívül még nagyon fontos központok: Atlanta, mely pénzügyi központ, repülőgépgyártásról, textiliparáról és a Coca-Coláról híres, és Dallas, amely az olajnak köszönheti felvirágzását. 5/a Ismertesse a hegységképződés 3 főbb típusát, valamint, hogy hogyan keletkezett az eurázsiai hegységrendszer. A hegységképződés az egymással ütköző lemezek

szegélyéhez kötődik. Ez egy több millió évig tartó folyamat, ahol az egy hegységképződési időszak során képződött hegységek összességét hegységrendszernek nevezzük. Hegységképződés két szárazföldi lemez ütközésekor: A két szárazföldi kőzetlemez közeledése közben a közrefogott óceáni medence területe egyre csökken. A térrövidülés miatt a medencében felhalmozódott üledék meggyűrődik. Végül a szárazföldi lemezek ütközésével az óceán teljesen megsemmisül. A meggyűrt üledékes kőzetek a lemezek peremeihez préselődnek, aminek következtében a kéreg jelentősen megvastagszik. A nagyobb sűrűségű asztenoszféra felhajtóereje az összetorlódott, kisebb fajsúlyú kőzetlemez-darabokat és a közéjük szorult meggyűrt üledéket a magasba emeli, s azok hegységgé magasodnak. A kőzetlemezek préselő hatására sok helyen a meggyűrt rétegekből sok helyen áttolt takaróredők képződnek. Az ütközés miatt

összetöredező szárazföldi lemezek szegélyéből alakultak ki azok a mikrolemezek, amelyek közbeékelődésükkel megszabták az egyes gyűrt hegységek elhelyezkedését. Szárazföldi lemezek ütközésével keletkezett az Eurázsiai-hegységrendszer. Kialakulásában döntő szerepet a vastag tengeri üledék meggyűrődése és kiemelése játszotta. Az andezitriolitos vulkánosság itt kevésbé jellemző. Ennek európai tagjait az Eurázsiai- és Afrika-lemez ütközése hozta létre, míg Ázsiai tagjait az Eurázsiai és Ausztrál-indiai-lemezek ütközése hozta létre. Tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinaridák, Balkán hg., Kaukázus, Törökország és Irán peremhegységei, Pamír, Himalája. Hegységképződés óceáni és szárazföldi lemez ütközésekor: Ilyenkor a nagyobb sűrűségű vékonyabb óceáni lemez a vastagabb, kisebb sűrűségű szárazföldi lemez alá bukik, és több száz kilométeres mélységbe tolódik. A

szárazföldről az óceánba kerülő üledék a mélytengeri árkokban halmozódik fel. Az óceáni lemez alábukása során az üledék egy része redőkbe gyűrődik, és a szárazföldi lemez szegélyéhez préselődik. Az üledék másik része az alábukó lemezzel a mélybe vonszolódik, és a lemez mélyben megolvadó anyagához társulva heves andezit-riolitos vulkáni tevékenységet indít meg. Ez a vulkánosság hosszú vonulatokat alkot a képződő hegységben. Az ilyen jellegű hegységképződésben rendkívül nagy a magmás kőzetek szerepe. Ilyen módon alakultak ki a Csendes-óceánt övező Pacifikus-hegységrendszer tagjai közül, pl. az Andok. Hegységképződés két óceáni lemez ütközésekor: Ilyenkor a mélytengeri árok az óceáni medence területén belül keletkezik. Az árokkal párhuzamosan szigetív szigetív alakul ki, amelynek építőanyagának többségét az alábukó kőzetlemez megolvadásából képződő magma alkotja. Az alábukó

kőzetlemez ebben az esetben is szilícium-dioxidban dús tengeri üledéket sodor magával a mélybe. A szigetíveket tehát szintén az andezit-riolitos vulkáni tevékenység jellemzi. A szigetívek főként vulkáni anyagból épültek fel. Környezetükben a szigetívek szárazföld felöli oldalán lévő óceáni medencében halmozódik fel több üledék, hiszen oda mind a szárazföldről, mind pedig a szigetekről érkezik anyag. Pl.: Salamon szigetek, Új-Hebridák. 5/b Milyen kedvező adottságok segítik az USA nyugati körzetének rohamos fejlődését? Ez a terület, mely a ny. h. 100-tól nyugatra fekvő területeket jelenti, bővelkedik ásványkincsekben, a korábban rögös Sziklás-hegység újbóli kiemelkedésének valamint a fiatal Parti-hegységnek köszönhető (utóbbi tagja a Pacifikus-hegységrendszernek). A Szikláshegységben találhatók az USA legnagyobb színesérc- és uránlelőhelyei. A Colorado és Columbia folyó hatalmas vízerőművei olcsó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elektromos árammal segítették az alumínium- és színesfémkohászat kibontakozását. A Kaliforniai-medencében található kőolaj- és földgáztelepek a petrolkémiai ipar alapját vetették meg. Északon, ahol a Parti-kordilerrák lejtőit sűrű erdőrengeteg borítja, a folyók partján fűrésztelepek és óriás papírgyárak sorakoznak. Földrajzi fekvéséből kifolyóan ez terület népesült be a legkésőbb (Vadnyugat) és az első betelepülési hullám is csak a Nagy-kaliforniai aranyláznak volt köszönhető. Ekkor lettek jelentékeny várossokká a nyugati part nagyvárosai. Az igazi népességbeáramlás azonban a II. Világháborúban, majd a koreai háború idején következett be. Ez, az országrész hátországgá válásának volt köszönhető, azaz a hadiipar beruházásai ide öszpontosúltak (San-Francisco) s ehhez munkaerőre volt szükség. A rakétaés repülőgépgyártás, valamint az atomipar legfontosabb telephelyeit a nyugati körzetekben

találjuk. A kikötővárosok, San Diego, Los Angeles, San Francisco és Seattle (Boeing központja) fejlődésében fontos szerepet játszott a katonai-ipari komplexum. San Francisco közelében a híres egyetemek (Stanford, Berkeley) kutatói tették a mikroeletronika központjává a Szilícium-völgyet. Itt gyártottak először személyi számítógépet. A turizmust segítik elő a természeti szépségek, a Yellowstone park (1872), valamint az indián rezervátumok. A hegyvidékek és sivatagok ranch-eiben szarvasmarhát és juhot tenyésztenek, de ennél jóval nagyobb jelentőséggel bír a Nagy-völgy öntözéses gazdálkodása (gyümölcs, zöldség, délen gyapot). Nyáron a szüretnél sok mexikói vendégmunkást alkalmaznak. Ezt a mediterrán éghajlat és a több száz kilométer hosszú öntözőcsatornák teszik lehetővé. A víz az északi hegyi folyókból és a Colorádóból származik. Főbb sivatagi városok: Salt-Lake city (legmagasabb életszínvonal az

USA-ban az alacsony árak miatt), Las Vegas (szerencsejáték), Phoenix. 6/a Ismertesse, hogyan alakultak ki a fedett és fedetlen ősmasszívumok, és ezek ásványkincseit. Az ősmasszívumok a Föld ősi kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt- ős- és előidei hegységek maradványaiból állnak. Az ősmasszívumok a későbbi hegységképződés idején igen nagy szilárdságuk miatt nem gyűrődtek, csupán töredeztek, emelkedtek és süllyedtek. A süllyedő ősmasszívumokat a tenger öntötte el, a tenger alatt pedig üledékes kőzetekből (homokkő, agyag, mészkő, márga, dolomit) álló lepel települt kristályos kőzetekből álló felszínükre. Így a tenger szintje fölé emelkedéssel üledékes rétegekkel takart fedett ősmasszívumok alakultak ki (Pl.: Balti-ősmasszívum nagy része). Azok az ősmasszívumok, amelyeket nem öntött el tenger, vagy lepusztult üledékes takarójuk, fedetlen ősmasszívumok (Pl.: Kanada északi része, Brazil-felföld). Az

ősmasszívumok a kontinensek legszilárdabb, legnyugalmasabb részei. Nincsenek vulkánjaik, és földrengések sem jelentkeznek területükön. A legtöbb ősmasszívumot az évmilliókig tartó lepusztulás hullámos síksággá formálta. A Kanadai- és a Balti-ősmasszívum legyalulásában a jégtakarók is szerepet játszottak. A későbbi törések, süllyedések, emelkedések következtében sok helyen lépcsős, illetve hegyvidékké alakult ősmasszívumokat találunk (Brazil-ősmasszívum, Dél-kínai-hegyvidék). Az ősmasszívumok ősi magjaiban vas-, nikkel-, platina- és krómérctelepek halmozódtak fel. Ércásványaikat az asztenoszférából felemelkedő magma telepítette. Az ősmasszívumok a felszín közelében található nemesfémek, a vas, nikkel, platina ércásványainak fontos lelőhelyei. A magmás eredetűeken kívül találunk az ősmasszívumokon üledékes eredetű ásványkincseket is. Ott, ahol a felaprózódott, elmállott kőzetből folyóvíz

szállította el az igen ellenálló ércásványokat, nagy kiterjedésű arany, platina, ezüst és óntartalékok képződtek. Ezek a torlatok lazaságuk miatt könnyen bányászhatók. Így aknázzák ki a többi között DélAfrika aranybányáit is. A fedett ősmasszívumok óidei üledékes takarója kőszenet, a fiatalabb kőolajat, földgázt, kősót és kálisót tartalmazhat. A megsüllyedt ősmasszívumokat borító sekély tengerek vizéből részben baktériumok közreműködésével hatalmas tömegű vas-, cink- és rézérctelepek váltak ki. A lépcsős ősmasszívumok vízenergiában gazdagok, mert a folyói zuhatagosak. 6/b Mi az oka Japán gazdasági sikereinek, valamint melyek a főbb ipari húzóágazatok? Japán az elzárkózási politikának köszönhette, hogy nem vált gyarmattá s így nem lett kizsákmányolva. 1854-ben azonban az USA kikötői megnyitására kényszerítette. A II. Világháború előtt beszállt a gyarmatosítási versenybe, melyet a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


század elején megindult iparosodás nagyban elősegített. Ehhez nagyban hozzájárult a császár általi állami támogatás. Ekkor meghódította Koreát (ércek) és Mandzsúriát (szén). A II. Világháború után aztán minden gyarmatát elvesztette és az USA „elvállalta” katonai őrzését. A japánoknak ezután mindent a semmiből kellett újrateremteni s rendkívüli szorgalmuknak és a vallásaiknak köszönhetően (sintoizmus, taoizmus) a 70-es évekre ipari nagyhatalommá váltak. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a hadseregnek szánt költségeket ezután az infrastruktúrába tudták irányítani. Mezőgazdaság: Mindig is önellátásra törekedtek, de az ország 15%-a lévén csak szántó, nem tudja eltartani a 124 milliós lakosságot. A birtokok többsége bár csak 1 hektár körüli a mezőgazdaság mégis magas színvonalú, de mindent egybe vetve az ország behozatalra szorul (USA). Japánban a mezőgazdaság terén is a bedolgozó rendszer a

jellemző. A földeken elsősorban rizst termesztenek, de nagy jelentősége emellett az árpának, rozsnak, búzának. Fontos szerep jut még a dohánynak, teának, zöldségeknek valamint a rohamosan fejlődő gyümölcstermesztésnek (mandarin, cseresznye). A japánok korábban ritkán ettek húst s akkor is jobbára halat, de az utóbbi évtizedekben növekedésnek indult a szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány. A selyemhernyó tenyésztés ma már nem jelentős. Az állattenyésztés speciális ágaként van még gyöngykagyló és osztrigatenyésztés. Halászata világelső s ezt a bérelt halászati jogok nagy száma is fémjelzi. Bár az ország területének 65%-át erdő borítja, a fát mégis importálják (az ország területén 23 nemzeti park van). Ipar: A gazdaság szervezésében kiemelkedő szerep jut az államnak, melyet a történelem mérföldkövei is fémjeleznek. Az ipar fejlődését három történelmi szakaszra oszthatjuk: 1. 1854-1900. Ebben az

időben indultak rohamos fejlődésnek a kikötők (Osaka, Nagoya, Tokió). Ekkor még Japán ipari termelésének 70%-át a textil- és az élelmiszeripar adta, valamint elterjedt volt a kézműipar. 2. 1900-1945. Ekkor a kohászat, nehézgépgyártás és a vegyipar előretörése volt a jellemző. A Japán gazdaság a háborúra készülődött. A háború jelentősen visszavetette a gazdaságot, mely 1951-re találta meg újra háborúelőtti szintjét. 3. 1945-2000. Az USA támogatásával a háta mögött (a SZU miatt) a dinamikus iparágak fejlődése jellemezte az országot. Ennek köszönhetően jött létre a világelső színesfémkohászata valamint a szintén jelentékeny alumíniumkohászat. A belső fogyasztás mértéke és az energiahordozók hiánya miatt azonban az ország még így sem önellátó kohászati termékekből. Az energiagazdaság elsősorban kőolajra épül, de az atomenergia (24%) és a vízenergia (13%) sem jelentéktelen. Gépipara igen sokoldalú.

Kiemelkedő a szerszám- és közlekedésgép-gyártás. Ez utóbbit bizonyítja, hogy autó- és hajógyártásban is világelső (tankhajók). Jelentős még a vonat-, robot- és nem utolsó sorban a kocsigyártás (Mitsubishi, Nissan stb.). Japán területén 4 nagy ipari körzetet lehet megkülönböztetni, ezek: 1.Tokió-Kawasaki-Yokohama agglomeráció, mely az ország ipari termelésének 29%-át adja. 2.Osaka-Kiotó-Kobe körzet (25%) 3. Nagoyai agglomeráció (14%) 4. Dél-Honsú-Észak-Kjúsú körzete (10%) Külkereskedelem: Az export kb. 10x-se az importnak s az így felhalmozódott hatalmas tőkét más országokban fektetik be a világ minden táján (Pl.: Esztergom- Suzuki). 7/a Hogyan alakultak ki Földünk röghegységei, melyek ezek ásványkincsei, valamint hol helyezkednek el Földünk lánchegységei? A röghegységek elsősorban lánchegységek lepusztulásával és feldarabolódásával alakultak ki. A lepusztult lánchegységek alacsony, lapos hátú

maradványa (tönkje) az újabb hegységképződés idején nagy keménysége miatt nem gyűrődött, csak töredezett és részben kiemelkedett. A kiemelt rögök (hegyek) közé medencék és árkok süllyedtek. A Kaledóniai-hegységrendszer többek között Skandinávia, Skócia, Kelet-Grönland hegységei, Észak-Amerikában pedig az Appalache északi része tartozik. A Variszkuszi-hegységrendszer legjelentősebb maradványai: Dél-Anglia, Franciaország röghegységei, a Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, a Lengyelközéphegység, a Rodope, az Urál, az ausztráliai Nagy-Vízválasztó-hegység és az Appalache déli része, Magyarországon a Velencei-hegység. Kialakulhatnak röghegységek különböző magasságokba emelt és törésekkel tagolt középidei üledékes kőzeteken is (Dunántúli-középhegység). Felszín: A röghegységek szerkezeti formái a különböző vetődéses formák. Formakincsüket ezen kívül a külső erők alakították ki.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A közép-európai középmagas vagy alacsony hegységek felszíne a lapos hátú rögökkel szelíden formált. Skócia és Skandinávia északon fekvő és magasra kiemelt röghegységei a jégkorszakban eljegesedtek, és így formáik jóval élesebbek. A röghegységeik formáit végeredményben tehát a külső erők határozzák meg. Ásványkincs: Amikor a lánchegységek lepusztulásával kialakultak a jelenlegi röghegységek, a forró vizes oldatok és a mamamaradék gőzeinek, gázainak ércesedési szintje a felszín közelébe került. Ez az oka annak, hogy a röghegységek a színesfémek ércásványaiban (réz, ólom, ón, cink) és a nemesfémekben (rendszerint még gazdagabbak), mint a fiatal lánchegységek. A szomszédos tengerek partvidéki láperdőiben, öbleiben és a röghegységek tenger alá süllyedt medencéiben főként roppant tömegű feketekőszén, helyenként kőolaj, földgáz, kősó és kálisó képződött. Lánchegységek:

Eurázsiai-hegységrendszer: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-hegyvidék, Balkán-hegyvidék, Kaukázus, KisÁzsia és az Iráni-medence peremhegységei, Himalája. Pacifikus-hegységrendszer: Pl.: Japán-hegyei, Kuril-szigetek, Kamcsatka, Kordillerák, Andok. 7/b Milyen tényezők segítették az EGK (ma EU) létrejöttét, valamint mely országok a tagállamai a közösségnek? A II. Világháború végére egész Európa romokban hevert, valamint létrejött két szuperhatalom, a kelet-európát megszálló Szovjetunió és az USA, akik ebből a háborúból megerősödve kerültek ki. Európa szabad országainak be kellett látniuk, hogy együttműködésre van szükség, ellensúlyozandó a két óriás politikai, gazdasági fölényét. Az európai egyesülési folyamatot az USA is támogatta annak ellenére, hogy a részben ellene is irányult, mert a Szovjetunió ellen egy erős szövetségesre volt szüksége. A politikai okok mellett gazdasági

okok is indokolták az egységre törekvést: 1. A kutatás mind nagyobb jelentőségre tett szert az ipari termelésben. Ezeket a hatalmas kiadásokat a nagyhatalmak óriásgazdaságai ki tudták fizetni, a kicsi európai országok azonban nem. Közös kutatási programra volt szükség, hogy versenyben maradjanak. 2. A gazdaságosság érdekében nagyobb üzemekben kellett termelni, mint korábban. Az európai országok hazájukban nem tudnak ennyit eladni, mert kicsik ezért célszerű volt egyesíteni piacukat. Elsőként a Szén és Acél közösség (Montánunió) 1951-ben alakult, mely a lotharingiai vasércen és a Ruhr-vidéki feketeszénen alapult. Az alapító tagok Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg voltak. A tagok megszüntették az egymás közti szén és acélkereskedelem korlátit, és közös szabályok szerint ellenőrizték a vállalatokat, az árakat és a termelést. 1957-ben a Római Szerződéssel két új közösséget

hoztak létre: Az Euratomot, amelynek az atomenergia békés felhasználása és a drága atomipari kutatások összehangolása volt a feladata (innentől rendelkezik Fr. És GBr. atombombával), és az Európai Gazdasági közösséget, amely a gazdasági integráció létrehozásáért alakult. A Montánunió és az EGK egyesülésével jött létre az Európai Közösség (EK, 1993-tól Európai Unió EU). Ezek mellett biztosították a szabad kereskedelmet. A tagok egymás országaiba vámok és mennyiségi korlátok nélkül szállíthatnak árúkat. Bevezették a közös védővámokat, valamint kifelé egyforma vámokat építettek ki (Ennek ellenére az USA és Japán be tudott törni az EU piacaira itteni gyárak vásárlásával, ahol azután saját termékeiket állították elő.). Biztosították a tőke és a munkaerő szabad áramlását, azaz bárki bárhol beruházhat, vagy vállalhat munkát. Létrehozták a közös mezőgazdasági politikát, jogrendszert,

pénzrendszert (Euró). Az új EU tagok belépése: 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia 1981: Görögország 1986: Spanyolország, Portugália 1995: Ausztria, Svédország, Finnország. Jelenlegi EU tagok (17): Belgium, Dánia, Németország, Finnország, Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Svédország, Spanyolország, Svájc, Norvégia, Luxemburg. 8/a Hogyan jöttek létre Földünkön a síkságok, milyen csoportokba oszthatóak tengerszintjétől számított magasság szerint? A síkság olyan terület, ahol a viszonylagos magasság különbségek négyzetkilométerenként 200 méternél kisebbek, a lejtés pedig nem haladja meg a 6% -et. Ha a magasságkülönbségek nem érik el a 30 métert, a terület tökéletes síkság, ha ennél nagyobbak, a felszín tökéletlen síkság. A legtöbb síkság süllyedő medence feltöltődésével keletkezett. A tökéletes síkságok túlnyomó része

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


feltöltődéssel alakult ki. A süllyedő medencéket rendszerint tengeri üledék és folyóvíz hordaléka töltötte fel. Szerepet játszott feltöltésükben a tavi üledék, a mozgó jégtakaró és a gleccserek hordaléka, löszképződés, kőzetek aprózódása stb. Alföldünkhöz hasonlóan töltődött fel a Kínai-alföld, a Hindusztáni-alföld, a Mississippi- és az Amazonas-medence. Jégtakaró által szállított anyag (moréna) halmozódott fel, pl.: a Német-Lengyel-alföldön. Aprózódással keletkező törmelék Belső-Ázsia zárt medencéit töltögeti. A tökéletlen síkságok többnyire letarolással alakultak ki. Ebbe a csoportba tartozik a Balti- és a Kanadai-ősmasszívum fedett része. A síkságok nagyrészt a tenger szintje fölött, ritkábban a tenger szintje alatt helyezkednek el. Ha a tenger szintjétől számított magasság nem haladja meg a 200 métert a síkság alföld (Alföld, Kisalföld). A 200 méternél magasabban fekvő síkság a

fennsík (Bükk-fennsík, Tibeti-fennsík). A tenger szintjénél mélyebben fekvő síkság a mélyföld (Hollandia területének a negyede). 8/b Hasonlítsa össze az EU északi és déli területeinek mezőgazdaságát, milyen hátrányt jelent a közösség agrárpolitikája a külső országok számára? Az EU-ban igen magas színvonalú árutermelő farmgazdálkodás a jellemző, de Dél-Európa országaiban a nagybirtokrendszer is jelen van. A farmok kisebbek, mint Észak-Amerikában, ami azzal jár, hogy az EU-ban drágább a termelés. A kisebb földeket nehezebb gépesíteni, és ezért a farmereknek több alkalmazottat drágábban kell foglalkoztatniuk, mint amerikai kollégáiknak. Az éghajlat és talajviszonyok se olyan kedvezőek, mint az USA-ban. Következésképp, ha szabad verseny érvényesülne, az európai farmerek hamar tönkremennének. Ezért az európai kormányok három módon támogatják a farmereket: 1.Garantált felvásárlási árakat határoznak meg.

Ha a termelő nem tudja ennél drágábban eladni termékeit az állam garantáltan átveszi. 2.Lefölözési rendszer. A Miniszteri Tanács a legfontosabb terményekre minden évben meghatároz egy zsilipárat. Ez a világpiaci árnál jóval magasabb. Ha valamely kereskedő az EU-n kívülről a zsilipárnál olcsóbban vásárol az adott termékből, akkor a vásárlási és a zsilipár közti különbséget be kell fizetni a mezőgazdasági alapba. Tehát a közösség lefölözi a hasznot. A behozatal így csak akkor jár haszonnal, ha a belső árak a zsilipár fölé kúsznak. 3. A kormányok adminisztratív intézkedéseikkel is kitilthatják a kívülállók termékeit. Pl.: A csernobili katasztrófa idején a zöldségféléinket. Területi különbségek a mezőgazdaságban: Az EU mezőgazdaságát az éghajlatok határozzák meg. Északon az óceáni, középen a nedves kontinentális, míg délen a mediterrán éghajlat a jellemző. 1. A Benelux-államokban, a

Brit-szigteken, valamint Franciaország és Németország északi részén és a Skandináv-államokban a szarvasmarha tenyésztés játssza a vezető szerepet. Az óceáni éghajlat különösen a szálas és lédús takarmányoknak kedvez. Az rétek, legelők hozamát trágyázással, takarmányfüvek rávetésével fokozzák. A parasztgazdaságok legfőbb jövedelmi forrása friss tej vagy tejtermékek értékesítése. A gondos tartás és fajnemesítés eredményét a világviszonylatban is kiemelkedő fejésátlagok adják. Hollandiban kiemelkedő a jelentős történelmi múlttal rendelkező zöldségés virágkertészet. A legfejlettebb állattenyésztő mezőgazdaság Dániában fejlődött ki, ahol a tejgazdálkodáshoz hússertéstenyésztés és nagy tojáshozamú baromfitartás párosul. Az állatok takarmányozására egész Észak-Európában az árpa és a rozs szolgál. Nagy-Britannia mezőgazdasága a gyarmattartó múlt folyományaként továbbra is a volt

gyarmatokról szerzi be az élelmiszert. 2. Franciaország, Ausztria és Németország nagy részén a növénytermesztés és az állattenyésztés közel egyenrangú. A szántók fő növénye a lágy őszi búza, amelyet a vetésforgóban cukorrépa, burgonya vagy takarmánynövények váltanak fel. A szarvasmarhaés sertéstenyésztés egyaránt fejlett, valamint a jelentős a Dél-Franciaországi borszőlőtermesztés. 3. Az EU mediterrán országaiban a növénytermesztés kerül túlsúlyba, mert a nyári aszály felperzseli a legelőket. Jobbára csak igénytelen igavonó állatokat, kecskét, juhot, baromfit, tartanak. A fontosabb élelmiszerekből Dél-Európa országai behozatalra szorulnak. Fontos exporttermék viszont a Földközi-tenger partvidékén, a Rhöne völgyében és az Alpok déli lejtőin termesztett gyümölcs és zöldség, valamint a szőlő és a citrusfélék. 9/a Milyen összetevőkből áll a levegő, hogyan osztjuk fel a légkört, mi teszi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


halaszthatatlanná védelmét? A légkör anyaga, a levegő különböző gázok keveréke, de cseppfolyós és szilárd részeket is tartalmaz. Azokat a légköri gázokat, amelyek mennyisége hosszú időn át változatlannak tekinthető, állandó gázoknak nevezzük (Pl.: oxigén). Azok a légköri gázok, amelyek mennyisége néhány éven, vagy évtizeden belül már észrevehetően módosul a változó gázok (szén-dioxid, ózon), végül azokat, amelyek mennyisége már néhány nap vagy hét leforgása alatt is változik, az erősen változó gázok csoportjába soroljuk (kén-dioxid, kén-hidrogén). Ha a légköri gázok adott térfogaton belüli arányait vesszük figyelembe, akkor a légkör legfontosabb alkotórészei a következők: nitrogén (78%), oxigén (21%), argon (0,9%), és a szén-dioxid. Jelentős még a vízgőz mennyisége, melynek aránya 0-4% között váltakozik. A légkör szerkezete: A levegőburok a Föld felszínétől távolodva fokozatosan ritkul,

majd több tízezer kilométer magasságban a bolygóközi tér rendkívül ritka anyagába megy át. A levegőburkot alsó, középső és felső légkörre osztjuk. Az alsó légkör két fontos tartománya a troposzféra és a sztratoszféra. A troposzféra hazánk fölött 10-12 km vastag. Vékonysága ellenére ez a légkör legfontosabb része. A troposzféra tartalmazza az egész légkör tömegének mintegy háromnegyedét, valamint a légkör teljes vízmennyiségét. A légköri jelenségeknek kevés kivétellel a troposzféra a színtere. A sztratoszféra 11 és 50km közötti magasságban helyezkedik el. Itt található 20-30 kilométeres magasságban az ózon réteg, mely a földi élővilágot védi az ártalmas ultraibolya sugárzástól. A légkör jelentősége: A légkör az élet nélkülözhetetlen feltétele. Az oxigénhiány kb. 5000 m magasságban szab határt az ember állandó megtelepedésének. A légkör az élet védelmezője és léttere. Ennek ellenére

az emberi tevékenység az utóbbi időben egyre erősebben szennyezi a levegőt, melynek következtében pusztul az ózon réteg, és egyre erőteljesebbé válik az üvegházhatás, amely megnövelheti a Föld átlag hőmérsékletét és elolvasztva a sarki jégsapkákat sűrűn lakott parti sávok kerülhetnek víz alá. 9/b Jellemezve Németország gazdasági fejlettségét, valamint legfontosabb ipari ágazatait és azok központjait. Németország a világ 3. legnagyobb ipari hatalma az USA és Japán után, valamint Európa vezető ipari hatalma. Bizonyos termékek exportjában azonban világelső. Gazdasági fejlődése vagy hanyatlása ennél fogva nemcsak Németországra, hanem egész Európára is kihat. Ennek oka, hogy több ország elsődleges külkereskedelmi partnere Németország. A mezőgazdaság a 10-20 hektáros családi birtokokon alapszik. Bár a természeti feltételek nem kedvezőek, a korszerű agrotechnikai módszerekkel az élelmiszerszükségletek

90%-át képesek fedezni a német gazdák. Az északi területeken a szarvasmarha- és sertéstenyésztés a domináns valamint a burgonya és takarmánynövény termesztés. Délebbre megjelenik a cukorrépa és búza, valamint a gyümölcs, zöldség és szőlőtermesztés. Az igazi gazdasági húzóerőt Németországban azonban az ipar adja, azon belül is a gépipar és a vegyipar. Ezek felfutásában jelentős szerepük volt a Németország területén megtalálható ipari nyersanyagoknak és erőforrásoknak: a barnaszénnek (Cseh érchegység), feketeszénnek (Ruhr-vidék, Rajnai-palahegység, melyek a korai kitermelések folytán mára már kimerülő félben vannak), kősó, kálisó, kén (Német-középhegység). Ezek mellett feketeszenet Lengyelországból, míg vasat Svédországból és Franciaországból importálnak. Németország fő iparvidékei a Ruhr- és Saar-vidék, de nem elhanyagolhatóak a „kisebb” ipari körzetek sem. Németországban a gépipar és

vegyipar minden ágazata megtalálható. A gépiparon belül az autógyártásnak és a hadiiparnak van nagy jelentősége. Autógyártás központjai: Daimler-Benz (Stuttgart), BMW (München), Porsche (Wolfsburg), Volkswagen, Skoda, Seat, Audi. A nagy múltú Messerscmitt művek a hadi- és repülőgépipar egyik fellegvára, melynek központja Münchenben található. A vegyipari termékek exportjában Németország világelső, melyhez jelentékenyen hozzájárulnak a szintén világelső német vegyipari cégek: Basf (Ludswighafen), Hoechst (Frankfurt), Bayer (Köln). Még fontos volt NDK vegyipari központok: Chemnitz, Lipcse, Halle. A jelentékeny ásványkincs behozatal folytán a 4 nagy német kikötőváros közül 3 ipari nagyváros: Hamburg, Bréma, Rostock. Németország végül, de nem utolsó sorban pénzügyi nagyhatalom is, melynek központja Frankfurt. 10/a Mi jellemzi a mérsékelt övezet ciklonjait? Az izobártérképeken gyakran látni olyan területeket,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


amelyeket az izobárok körkörösen futnak körbe. Az alacsony légnyomású képződményt ciklonnak, a magas nyomásút anticiklonnak nevezzük. A mérsékelt övezet ciklonjai elsősorban a nagy sebességgel áramló, és ezért örvénylő mozgást keltő szélben jönnek létre. Légörvények, ciklonok alakulhatnak ki az áramló levegőben a hegységek között is. Ezek ugyanis hasonló akadályokat jelentenek a levegő számára, mint a hídpillérek a folyóvíz számára. Létrejöhetnek mérsékelt övezeti ciklonok a hideg és meleg levegő találkozásakor is. A mérsékelt övezet ciklonjai több millió km2 kiterjedésű alacsony légnyomású légörvények. A ciklon közepén a Föld felszínén alacsony légnyomás uralkodik, ezért a levegő a környező magasnyomású területek felől befelé áramlik. Ha a Föld forgásából származó eltérítő erő nem hatna, a szél egyenesen a ciklon közepe felé fújna. Az eltérő erő hatására azonban a levegő a

ciklonban az északi félgömbön az óramutató járásával ellenkező irányban befelé áramlik. A befelé áramlás csak a felszínközeli súrlódási rétegben megy végre. A ciklon belsejében a levegő felemelkedik. Felemelkedésre a gyorsabban örvénylő hideg lebegő kényszeríti a lassabban mozgó levegőt. 10/b Ismertesse Ausztria jellegzetes alpi mezőgazdaságát, valamint min alapul az ország idegenforgalma? Ausztria döntő részben a Keleti-Alpok területén terül el, de a lakosság többsége ennek ellenére az ország kisebb hányadát kitevő alacsonyabb tájon él. Ezek: a cseh masszívum déli része (dombvidék), Bécsi-medence (a kisalföld nyugati része), Grazi-medence (a Dunántúlidombság folytatása). Ezek éghajlata nedves kontinentális, míg Magas-Ausztria hegyvidéki éghajlatú. A hegyvidéken az állattartás a jellemző, azon belül is az alpesi tehenészet. Tavasztól őszig a rideg külterjes állattartás jellemző, amikor is az

állatokat tavasszal felhajtják az alpesi legelőkre és onnan csak ősszel hajtják le őket. Télen viszont korszerű belterjes istállózó állattartást folytatnak (a világon a legfejlettebb). Alacsony-Ausztriában a növénytermesztés dominál, mely korszerűen gépesített 10-20 holdas családi birtokokon folyik. A Bécsi-medencében jelentős gabonatermesztés (búza, rozs, kukorica) folyik. A kukoricatermesztés a Grazi-medencében medencében is jelentős, így mindkét medencében jelentős sertésállomány található. Jelentős még a zöldség- és gyümölcstermesztés, mely a völgyekben jelentős, valamint a komló (cseh-masszívum) és szálas-takarmány termesztés. Az ország idegenforgalma jelentős, főleg a téli szezon idején (téli sportok), de nem jelentéktelen a többi évszakra jellemző kulturális turizmus (Bécs, Salzburgi zenei hetek stb.). Az átmenő tranzit forgalomból van még az országnak jelentékenyebb bevétele. 11/a Milyen szelek

uralkodnak a trópusi és mérsékelt övezetben, valamint hogyan jönnek létre a passzátszelek? A legerősebben felmelegedő Egyenlítő térségben alacsony, a legerősebben lehűlő sarkvidékek területén magas légnyomású öv fogja körül a Földet. Ezek az övek a hőmérséklet hatására alakultak ki (Ábra: régi Tk. 125 old.). A 30. és a 60. szélességi körök mentén is találunk egy-egy jellegzetes nyomású övet. A 30. szélességi kört magas, a 60. szélességi kört alacsony nyomású öv fonja körbe. Ezek kialakulása a futóáramlásokban képződő ciklonokhoz és anticiklonokhoz kapcsolódik. A magas légköri futóáramlások nagy sebességük következtében magukkal ragadják az alacsonyabban elhelyezkedő légtömegeket is. Ezért a 30. és a 60. szélességi körök között a felszínközeli rétegekben is nyugati szelek uralkodnak. A ciklonokat és anticiklonokat az ebben az övben uralkodó nyugati szelek magukkal sodorják kelet felé. Közben a

Föld forgásából származó eltérítő erő mindkét félgömbön módosítja a légáramlások útját. Az eltérítő erő nagysága a sarkok felé növekszik. Az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétesen mozgó ciklonokra a legerősebb eltérítő erő az örvény északi oldalán hat. Ez téríti el a nyugati szelek által hajtott ciklonokat északkelet felé. Az óramutató járásával megegyező mozgású anticiklonokra is az örvény északi oldalán hat a legerősebb eltérítő erő. Ez jobbra kitérítve a nyugati szelek által szállított anticiklonokat, azokat délkelet felé sodorja. Így tehát a ciklonok az északi félgömbön északkelet felé sodródnak, és a 60. szélességi kör mentén kialakítják az alacsony nyomású övet. Az anticiklonok az északi féltekén délkelet felé sodródnak, és a 30. szélességi kör mentén létrehozzák a magas nyomású övet. Az eltérő nyomású övek közt így a légcserét a nyugatias szelek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


végzik. Passzátszél: Az egyenlítő mentén alacsony, a 30. fok táján magas légnyomású öv futja körül a Földet. A két öv között az eltérítő erő hatására az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szél alakul ki a felszínközeli rétegekben. Ez a 30. szélességi kör tájékáról az Egyenlítő felé fújó szél az északkeleti és délkeleti passzát. A passzátszél kisebb-nagyobb szünetekkel csaknem állandóan fúj. Iránya sebessége alig változik. 11/b Mi jellemzi India népességét és mezőgazdaságát, valamint melyek az ország főbb exportcikkei? India a Föld második legnépesebb állama (kb. 1 milliárd lakos). Lakossága évente mintegy 15-17 millióval növekszik. Ennek a folyamatnak a lassítása a kormány első számú feladatai közé tartozik. Széles körű felvilágosító munkával, a fogamzásgátló-eszközök ingyenes osztogatásával igyekszik az állam csökkenteni a születések számát, de az

eredmények a kívánatostól elmaradnak. A népesség eloszlása egyenetlen és vegyes etnikai összetételű. Legelterjedtebb a hindi nyelv, mely 250 millió indiainak anyanyelve. 15 nyelvet ismernek el hivatalosnak, közöttük az angolt, melyet bár kevesen beszélnek, mégis fontos közvetítő szerep jut neki az oktatásban. India 25 tagállamának határait igyekeztek a nyelvi határokhoz igazítani, de így is sok konfliktus forrása volt már a nemzetiségi kérdés. Itt nincs egységes írás, különben is a lakosság 42%-a analfabéta, ezért jut jelentős szerep a filmeknek (India a világ legnagyobb filmgyártója). A nyelv mellett a vallási kép is tarka. A világvallások közül innen indult útjára a buddhizmus, ma azonban a lakosság 0,7%-a buddhista. A legjelentősebb vallások a hindu (83%) és a mohamedán (10%). Ezek egyfajta hibridje a szikh (1,9%) vallás. Közülük kerül ki az indiai katonaság és értelmiség jelentős része. Mezőgazdaság: Korábban

nagybirtok rendszer volt Indiában. Később a földeket államosították, de a parasztok helyzete az államosítással mégsem sokat változott. Ugyanúgy bérlik kicsi parcelláikat, csak most már az államnak fizetik a bérlet díjat. Az indiai parasztok munkájának színvonala elképesztően alacsony. A gépesítés, vegyszerezés, a biotechnológiai újdonságok alkalmazása elenyésző. Faekével szántanak, mert az igás állataik nem bírnák a vasból készült ekét, sarlóval aratnak, az öntözés pedig csak töredéke a kívánatosnak. Árutermelésről már csak azért sem beszélhetünk, mert a falvak nagy részének nincs kapcsolata az országos úthálózattal. Legfontosabb gabonanövénye a rizs. Sokhelyütt lehetséges az évi kétszeri aratás is. A rizs mellett szárazabb területeken búza, köles, cukornád és földimogyoró terem. Ez utóbbiból sajtolják az étolajat. India a világpiacon fűszerekkel (bors, szegfűszeg, szerecsendió), teával, jutával,

gyapottal jelentkezik. Ezek az árutermelő ültetvények általában a tengerpart közelében találhatók, ahonnan könnyen elérhetők az exportkikötők. A gyapot fő termőkörzete a Dekkán-pajzs bazalttal fedett északnyugati része, a jutát pedig főképp a Gangesz-deltában termesztik. Az állattartás nem jelentős, mert a hindu vallás korlátozza a húsevést. Mégis Indiának van a világon a legnagyobb szarvasmarha-állománya, mert a hindu a hindu vallás szent állata a tehén. A tehenek így szabadon kóborolhatnak az egész országban, és így nagy okozva a vetésben. 12/a Mi a monszun, mivel magyarázható a téli és nyári monszun váltakozása a téli területeken? Monszunnak nevezzük az évszakosan irányt változtató szeleket, amelyek nyáron a tengerről a szárazföld felé, míg télen pedig az ellenkező irányban fújnak. A nyári monszun sok csapadékot hoz, míg a téli monszun száraz, hideg szárazföldi szél (Hindusztáni-félsziget). E szelek

irányának a váltakozása a termikus egyenlítővel kapcsolatos. A déli félteke felöl fújó délkeleti passzátszél a termikus egyenlítő irányába fúj, mivel a hideg levegő mindig a melegebb felé fúj. Ekkor azonban a termikus egyenlítő jóval északabbra található, mint a földrajzi egyenlítő, s ez a Föld dőlésszöge miatt található északabbra. Ezért a passzátszél átkelve a földrajzi egyenlítőn tovább fúj északra, de a Corriolli-erő hatására iránya már délnyugati lesz, s így éri el a termikus egyenlítőt. Ugyanez a folyamat játszódik le télen csak pont fordítva. Az északkeleti passzátszél nem találván a földrajzi egyenlítőnél a termikus egyenlítőt, átlépi azt, és északnyugati szélként folytatja útját dél felé, míg el nem éri a termikus egyenlítőt a déli féltekén. 12/b Ismertesse Latin-Amerika legfontosabb ásványkincseit, valamint mely országok függvénye ez a térség? Latin-Amerika rendkívül gazdag

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ércekben és energiahordozókban, mely a hatalmas kiterjedésű röghegységeknek és síkságoknak köszönhető. Röghegységek: Brazil-felföld Guyanai-hegyvidék Andok (Ez bár lánchegység, de a vulkáni tevékenységnek köszönhetően gazdag ércekben.) Síkságok: Amazonas-medence Paraná-alföld Orinoco-alföld Ércek: Vasérc: Brazília, Chile, Peru, Venezuela, Kolumbia, Mexikó Réz: Chile, Peru, Bolívia, Argentína, Mexikó, Kuba Ón: Bolívia, Argentína Cink: Argentína, Bolívia, Peru, Brazília, Honduras, Guatemala, Mexikó Ezüst: Peru, Mexikó, Chile, Bolívia, Brazília, Honduras Arany: Chile, Peru, Ecuador, Brazília, Guyana, Kolumbia, Nicaragua, Mexikó Feketekőszén: Kolumbia, Chile, Argentína, Brazília, Mexikó Üledékes kőzetek: Kőolaj: Venezuela, Mexikó, Kolumbia, Argentína, Ecuador, Peru, Chile Bauxit: Suriname, Jamaica, Guyana, Brazília, Haiti, Dominikai Köztársaság Latin-Amerika ásványi nyersanyagokat és kisebb részben mezőgazdasági

termékeket exportál. Egy-egy ország kiviteli cikkei között nagyon kevés árufajta szerepel, így ezeknek áringadozásai érzékenyen érintik az egész gazdasági életet. A legtöbb ország fő kereskedelmi partnere az USA. A nyersanyagok és a cserébe szállított ipari cikkek árai többnyire az USA érdekei szerint alakulnak. Argentína és Uruguay kevésbé kapcsolódik az USA külkereskedelmi érdekkörébe, mert hagyományos exportcikkeinek, a húsnak és a nyersbőrnek legfőbb felvevő piaca az EU. A Latin-Amerikai országok hasonló termékekkel, vetélytársként jelentkeznek a világpiacon, és egymás közt igen csekély forgalmat bonyolítanak le. Emiatt integrációs törekvéseik kevés eredményt hoztak. A legtöbben a NAFTA-hoz szeretnének csatlakozni. Erre Chilének van a legnagyobb esélye, míg Mexikó már tag. Fejlettebb országok: Brazília, Argentína, Chile Lemaradtabbak: Peru, Ecuador 13/a Hogyan keletkezik csapadék a felszálló levegőben,

valamint miért száraz a hegységek szélárnyékos oldala? Hulló csapadék a magasba emelkedő levegő lehűlésével keletkezik. A levegő akkor emelkedik fel, ha: felmelegszik, hegségeken kel át, hidegfront-, melegfront alakul ki. A felmelegedő levegő azért emelkedik fel, mert kiterjed, ritkábbá és ezért könnyebbé válik, mint környezete. Emelkedés közben a levegő 100 méterenként 1 C-kal hűl le. Ha a harmatpont elérése után is folytatódik emelkedése, megkezdődik a felhőképződés. A felhőképződés megindulásától kezdve a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0.5 C-kal csökken. A vízgőz kiválásakor ugyanis felszabadul az a hő, amit a levegőbe kerülő vízgőz párolgásakor vont el a környezetéből. Ez a felszabaduló hő mérsékli a további lehűlést. A csapadékot adó legtöbb felhőben parányi vízcseppek és egyre növekvő jégkristályok egyaránt jelen vannak. Amikor a jégkristályok már annyira

megnövekedtek, hogy a felszálló jégáramlásban nem lebeghetnek, megkezdődik a csapadék hullása. A csapadék általában 0 c alatt, mint hó éri el a felszínt. Amikor a levegő hevesen nagy magasságba emelkedik, főként nyáron, a vízcseppek jégtömbökké fagynak. A levegő felfelé áramlása újra meg újra magával ragadja a nehézségi erő hatására lehulló jéggömböcskéket. Közben egyre több víz fagy rájuk, majd a nagyra növekvő jégszemek lehullásával megkezdődik a jégeső pusztítása. A hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert felemelkedésre kényszeríti az áramló levegőt. Ugyanakkor a hegységek szélárnyékos oldala a levegő leszállása miatt csapadékban szegény. A leszálló levegő hőmérséklete ugyanis 100 méterenként mindvégig 1 C-kal emelkedik, és így egyre több vízgőz befogadására képes. Mivel vízgőztartalma leszállás közben nem változik, szárazzá válik. Ez a hegységekből

lerohanó és felemelkedő száraz szél a főn. A passzátszél rendszer övében azért vannak sivatagok, mert leereszkedő levegőből nem válhat ki hulló csapadék. A nyugati szelek övében a magas hegységekkel körülvett medencék a főn miatt szárazak, részben sivatagosak. Amikor hideg levegő érkezik olyan területre, ahol melegebb a levegő, a magasba emeli a könnyebb, melegebb levegőt. A felemelkedés oly hevesen történik, hogy széles (50-70 km-es) sávban záporeső, sőt gyakran felhőszakadás és esővel vegyes jégeső keletkezik. A gyorsan előretörő hideg levegő felszínen húzódó határvonala a hidegfront. Ha meleg levegő áramlik hideg levegőjű terültre, a meleg levegő a hideg fölé siklik. Közben maga előtt tolja a hideg levegőt. Ahol a felsiklás megkezdődik, melegfront húzódik a felszínen. A melegfront előtt lassú mozgása miatt 2-3 napig nagy (300-400 km-es) szélességben csapadék hull. 13/b Hol helyezkednek elé az arab

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


világ legfontosabb kőolaj lelőhelyei, és milyen célra fordítják az ebből származó bevételeket? A mai arab világ országai: Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon, Irak, Irán, Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia, Omán, Jemen. Az arab világ a középkor első felében a világ legfejlettebb területének számított, de a széthúzás és az idegen hódítók (török, angol, francia) megrekesztették őket a XX. Század közepéig ezen a középkori fejlettségi színvonalon. A kőolaj kitermelés megindulása azonban egy csapásra megváltoztatta az arab világ helyzetét. A 70-es évekre az életszínvonal a világelsők közé repítette az olajjal rendelkező országokat. Az előrelátóbb országokban a befojt hatalmas összegeket nem csak luxuscikkekre, hanem az életszínvonal emelésére és a gazdaság fejlesztésére fordítják (Pl.: Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emirátusok). Az

exportra termelő nagyipari létesítmények sorát a kőolajfinomítók nyitották meg. A finomított termékek szállítása drágább, mint a nyersolajé, ezt a hátrányt azonban ellensúlyozza, hogy a kőolaj lepárlásához szükséges energia szinte ingyen van. A kőolaj-finomítók fokozatosan petrolkémiai kombinátokká bővülnek, ahol vegyipari alapanyagokat (Pl.: alkohol, etilén), nitrogénműtrágyát és műanyagokat állítanak elő. A földgáz olcsó energiaforrás a hőerőművek és a tengervíz-sótalanító üzemek számára. Ezek látják el ivóvízzel a gombamód szaporodó korszerű városokat. A földgázból kivont kén és a tengervízből visszamaradt sók a szervetlen vegyipar nyersanyagai. A kőolajbányászat a csőgyártás (kőolajvezetékek), illetve a vaskohászat, az építkezési láz a cementgyártás (új városok) fejlesztését ösztönzi. Az olcsó elektromos áramot a nagy alumíniumkohókban hasznosítják. Mindezek mellett rohamos

fejlődésnek indult az infrastruktúra is: modern utak, kőolajkikötők, repülőterek, csatornák stb., épültek az országokban. Növekedett a lakosok életszínvonala és ellátottsága: iskoláztatás (szakképzett munkaerő), korház hálózat kiépítése. A kőolajjal „nem” rendelkező arab országok (Egyiptom, Szíria) is fejlődésnek indultak a kiküldött munkaerő folytán, mivel a vendégmunkások a fizetésüket hazautalják az anyaország bankjaiba. Ellenben egyes országok csak luxuscikkeket vásárolnak nyugatról, vagy a hadseregre költik a befolyt hatalmas összegeket (Irak). Ez viszont nagy hiba, ugyanis a kőolaj fogyó eszköz és kifogyása után másból kell majd előteremteni az ország fejlesztésére szánt pénzt, de mivel más ilyen volumenű energiahordozó nincs a térségben, ezek az országok ismét vissza fognak esni a fejlettségi létrán. 14/a Milyen karsztjelenségeket ismerünk, és hogyan magyarázzuk létrejöttüket? A karsztvíz a

mészkő repedéshálózatába kerülő csapadékvíz. A keskeny repedésekből egyre szélesebb járatokba kerül, majd a sok kis erecske, a nagy mészkőhegységekben, földalatti patakká, folyóvá egyesül. A mészkő a repedésekbe kerülő csapadékvíz hatására oldódik. A csapadékvíz annál több meszet tud feloldani, minél több CO2-t tartalmaz. A csapadékvíz CO2 tartalma kis részben a levegőből, nagyobb részben a talajból származik. A CO2-t a talajban lakó baktériumok, gombák termelik. A talajréteg vastagsága, élővilága tehát meghatározó szerepet játszik a karsztosodás folyamatában. A vízben elnyelt CO2 egy része szénsavvá alakul: CO2 + H2O = H2CO3. A szénsav kémiai reakcióba lép a mészkővel, és ennek eredményeként jön létre a tökéletesen oldódó kalcium-hidrokarbonát: CaCO 3 + H2CO3 = Ca(HCO3)2. A mészkő repedésein a mélybe szivárgó karsztvíz pusztító, szállító és építő munkáját a felszín alatt végzi. Ez az

oka annak, hogy a mészkőhegységekben ritka a felszíni vízfolyás. A víz mészkőben végzett munkájának sokféle karsztjelenség az eredménye. A csapadékvíz mélybe szivárgásának helyét a felszínen tölcsérszerű mélyedések, a víznyelő mutatják. Ahol legerősebb az oldás a felszínen, többé-kevésbé kerekded oldásos mélyedések, dolinák keletkeznek (Pl.: Bükk mészkőfennsíkján, a Mecsekben Abaliget környékén). Az oldásos dolinákon kívül ismerünk földalatti üregek beszakadásával képződött, beszakadásos dolinákat (víznyelő). Ha a mészkővidékre más kőzetből felépített területekről érkezik felszíni vízfolyás, a víznyelőkön át a mészkőnél keményebb kvarckavics kerülhet a mélybe. A patakká vagy folyóvá duzzadó karsztvíz áradások alkalmával kvarckavicsból álló hordalékával erős pusztító munkát végez. Ennek a pusztító munkának az eredményeként hatalmas barlangok alakulnak ki (Pl.: az aggteleki

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Baradla barlang). A karsztvidékek jellegzetes, sokszor több tucat km2 kiterjedésű zárt mélyedései, a poljék legtöbbször vetődéssel, és nem karsztos folyamatokkal keletkeztek. Felszínük továbbformálását azonban már a karsztos folyamatok végzik. A karsztvíz nemcsak pusztít, hanem épít is. A barlang mennyezetéről és faláról aláhulló vízcseppek CO2 tartalma elillan, és ezért a vízben oldott mész egy része lerakódik. A lerakódó mészkőből a barlang mennyezetén és alján cseppkövek épülnek. A mészkővidék talajtakarója fokozott védelmet kíván, mert ha kiirtják az erdőt, a csapadék gyorsan lemossa a rendkívül lassan képződő talajt. Így vált csaknem teljesen terméketlenné a Dinári-hegyvidék jelentős része. 14/b Ismertesse a kínai mezőgazdaság fő feladatát a népességrobbanás tükrében, valamint melyek a legfontosabb termesztett növények? Népességrobbanás: A „Mennyei Birodalom” már az ókorban a Föld

legnépesebb állama volt. Krisztus születésekor már 60 millió ember élt a Han-dinasztia uralma alatt. Ez a szám 1982-re elérte az 1 milliárdot s napjainkra pedig meghaladja az 1.25 milliárdot. Az új népesedéspolitika célja a születési arányszám gyors csökkenése és a népesség számának a stabilizálása. E célt szolgálja az egygyermekes családok fokozott anyagi és erkölcsi támogatása, a házasságkötés korhatárának felemelése, a fogamzásgátló-szerek ingyenes osztása stb. 1983 óta a természetes népszaporulat 12 ezrelék körül stabilizálódott, vagyis az utóbbi esztendőkben 11-13 millióval nőtt a lakosság száma. A népesség kor szerinti összetétele még a demográfiai robbanás hatását tükrözi: évente 20 millió új munkaalkalmat kell teremteni. A lakosság Kína területén egyenlőtlenül oszlik el: az átlagos népsűrűség 122 fő/km2 roppant szélsőségeket takar. A délkeleti országrész (mely az összterület

egyharmada) lakik a lakosság 85%-a. Mezőgazdaság: Kínában 1949 óta kommunizmus van és ez hatalmas méretű állami kommunákat eredményezett. A 70-es évek végétől az éhínségek hatására a pártvezetés egész parasztföldeket adott bérbe háztáji megművelésre, mely formálisan továbbra is a kommuna része maradt. Noha jogi értelemben ezek a földek visszavehető a bérlő parasztcsaládtól, a gyakorlatban a változás a föld felosztását jelentette a parasztcsaládok között. Kína mezőgazdaságilag 2 nagy részre osztható a ny. h. 100 foka mentén: 1. Száraz Kína, 2. Nedves Kína. Száraz Kína további két részre osztható: Tibet: Hegyvidéki éghajlat, állattenyésztés Sivatagok: Mérsékelt sivatagi éghajlat, oázisgazdálkodás Nedves Kína további három részre osztható: Mandzsúria: Nedves kontinentális éghajlat Kínai-alföld: Szubtrópusi éghajlat Dél-kínai-hegyvidék: Szubtrópusi éghajlat. Kína legfontosabb élelmiszer növénye a

rizs, melyet az öntözhető földeken országszerte termesztenek. A búza a kevésbé csapadékos északi országrészekre szorul. Délen a szárazabb téli évben másodvetésként fordul elő a rizsföldeken. A déli országrész nem öntözhető lejtőin kedvelt az édes burgonya. Mellettük még igen elterjedt a köles és a kukorica. Az olajnövények közül a szója és a földimogyoró, a rostnövények közül a gyapot a legfontosabb. A Dél-kínai-hegyvidék jelentős ősi kultúrnövénye a teacserje. A nagy népsűrűség miatt a földek túlnyomó részét közvetlen táplálékul szolgáló növények foglalják le, s a takarmányféléknek alig jut hely. A mégis hatalmas sertés- és baromfiállomány a háztartási hulladékot hasznosítja. A szarvasmarha- és bivalytartás fő célja az igaerő biztosítása. A táplálkozásban fontos fehérjeforrást jelent a belvízi és partmenti halászat. Dél-Kína hagyományos selyemhernyó-tenyésztése is említést

érdemel. Nyugat-Kína száraz pusztáit az ott élő népek, mongolok, ujgurok, tibetiek nomád pásztorkodással juh, kecske, jak legeltetésével hasznosítják. 15/a Hogyan keletkeznek a legfontosabb tó típusok, mi jellemzi a tavak pusztulását? A tó olyan nyílt állóvíz, amelyből még csak kis területet foglalt el a vízi növényzet. A legtöbb tómedence a jég felszínformáló munkájának az eredménye. A Balti-, a Kanadaiősmasszívum több százezer tavát a jégkorszak gigantikus jégtakaróinak mélyítő munkája alakította ki. A mérsékelt övezet magashegységeinek lábánál csillogó tavak vize egykori gleccserek végződéseinél felhalmozódott moréna sáncai mögött duzzadt fel (Genfi-, Bodeni-, Garda-tó). Vetődéssel keletkezett árkokban gyülemlett össze a legtöbb nagyobb tó vize. Így alakult ki a Balaton és a Velencei-tó is. A Föld legmélyebb tavai, a Bajkál, a Tanganyika és a Malawi (Nyasza) széthasadt kőzetlemezek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


távolodásával képződött szárazföldi árkokban foglalnak helyet. Tó keletkezik akkor is, amikor hegyomlás vagy lávaömlés duzzasztja fel a folyóvizet (Gyilkos tó 1838). A homokbuckák között megrekedő víz lefolyásának útját gyakran a szél gátolja el (szegedi Fehér-tó). Az Alföldön a szél mélyítő munkája is sok tómedencét alakított ki. Ezek később teltek meg talaj- és csapadékvízzel. A kanyargó folyók árvizek alkalmával levágott kanyarulatai morotvatavakká váltak (Tiszánál). A tavak pusztulása: Ha a tóból kiömlő folyóvíz medre mélyen bevágódik, az egész tavat lecsapolhatja. Ha az elpárolgó víz mennyisége tartósan fölülmúlja a tavat tápláló víz mennyiséget, a tó kiszárad. Gyakran megtörténik, hogy a folyó és a szél hordaléka tölti fel a tómedencét. A tómedencék feltöltődését a vízi növények siettetik. Amikor a zöld növényszigetek részekre tagolják a nyílt víztükröt, a tó fertővé

alakul. Ha már csak helyenként csillog a nyílt víz, a fertő mocsárrá válik. Amikor már teljesen benőtte a növényzet a tavat, a mocsár láppá válik. Az emberi szennyezőanyagok és az eliszaposodás is hasonlóképp tesz a tavakkal. 15/b Hol találhatóak Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna legfontosabb foszilis energiahordozói, milyen változás történt kitermelésük térbeli eloszlásában? Jellemezze az energiahordozók szerepét a világkereskedelemben? Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna gazdag szénben és kőolajban, emiatt legfőbb és egyetlen ütőképes exportcikke az energiahordozó. A felbomlott Szovjetunió területén itt voltak/vannak a legjelentősebb ásványkincs telepek. A legfontosabb szénlelőhelyek: Ukrajna: Donyeck-medence (feketeszén) Lvov-környéki-szénmedence (barnaszén) Kazahsztán: Karaganda-szénmedence (feketeszén) Turáni-alföld (Orosz-kazah határ, barnaszén) Oroszország: Moszkva-környéki-szénmedence (A moszkvai

hőerőműveknek) Pecsora-szénmedence (feketeszén) Kuznyecki-szénmedence Kurszk-Acsinszki-szénmedence (feketeszén, Itt vannak a világ legnagyobb hőerőművei) Irkutszki-szénmedence Tunguzka-szénmedence (A világ egyik legnagyobb szénmedencéje) Lénai-szénmedence Szahalin-sziget A legfontosabb kőolaj lelőhelyek: Baku-környéke (Azerbajdzsán, Ez volt a legelső a Szovjetunióban) Volga-Urál közti terület Baku 2. (Északkelet Kaszpi-tenger) Baku 3. (Északkelet Kaszpi-tenger) Nyugat-szibériai-alföld nyugati része Nyugat-szibériai-alföld északnyugati része Léna-völgye Szahalin-sziget Kazahsztán Mind a kőolaj, mind a kőszén kitermelése egyre inkább a szibériai területeken koncentrálódik. Ennek oka a korán (az ipari forradalom idején) feltárt bányák kimerülésében keresendő. A hajdan híres Bakui olajat ma már csak kiváló minőségéért bányásszák. Az 50-es évektől a Volga-uráli kőolaj-vidék, míg az utóbbi két évtizedben a

Nyugat-szibériai alföld kőolaja került az előtérbe. A feketeszén-bányászat legfontosabb körzete továbbra is a Donyecki-szénmedence, de egyre inkább előtérbe kerülnek a kuznyecki- és karagandai-szénmedencék. A szibériai bányászat nagy hátránya azonban a nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthető helyek sokasága. Ennek oka a 6-9 hónapig tartó tél, amikor a talaj kb. fél méter mélységig lefagy, míg a pár hónapos meleg időszak idején a tajga egy összefüggű sártengerré válik. Az itteni bányászat másik nagy hátránya a fogyasztóktól való nagy távolság, azaz a szállítási költség. Ennek ellenére több (2) olajvezeték is ellátja Európát olajjal (Európa az orosz olaj fő célállomása). Ez Európa számára számottevően olcsóbbá és gyorsabbá teszi a kőolaj importálását, mivel nem kell „kis űrtartalmú” tankhajókkal az arab öbölből importálni az olajat. Ezzel a „monopóliumával” Oroszország lett

Európa (főleg kelet-közép Európa) fő olajellátója. 16/a Mi mozgatja a legnagyobb tengeráramlásokat, mi módosítja ezek útvonalát, valamint mit értünk hőmérsékleti anomálián? A legnagyobb tengeráramlásokat a tartósan fújó szelek mozgatják. Így a passzátszelek, a nyugati szelek és a kontinensek hatására az Egyenlítőtől északra és délre az Atlanti- és Csendes-óceánban egy-egy áramkör alakult ki. Ezekhez az áramkörökhöz az északi félgömbön fogaskerékhez hasonlóan ellentétes irányban mozgó északi áramkörök kapcsolódban. Ezeket az áramköröket az északkeleti sarki szelek tartják mozgásban. Mivel a déli félgömb kontinensei nem közelítik meg annyira a déli sarkvidéket, mint az északi félgömb földrészei, ezért a déli félgömbön a második áramkör a nyugati szelek övében körbe futja a Földet. A Föld forgása az északi félgömbön jobb kéz, a délin bal kéz felé téríti a tengeráramlásokat, ha

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


mozgásuk irányába tekintünk. Ezért abban, hogy az egyenlítő felől a nyugati szelek övébe érkező tengeráramlások átszelik az óceánokat, a Föld forgásának kitérítő hatása is szerepet játszik. A tengeráramlásoknak két fajtája van: meleg (Golf-áramlat) és hideg tengeráramlás (Labrador-áramlás). A meleg tengeráramlások az Egyenlítő felöl meleg vizet szállítnak a sarkvidékek felé. A hideg áramlásokkal a sarkvidékek hideg vize halad az egyenlítő felé. A tengeráramlások éghajlat-módosító hatása: 1. A tengeráramlások az északi félgömbön a mérsékelt övi kontinensek nyugati partvidékét fűtik (Nyugat-Európa), a keleti partvidéket hűtik (Kamcsatka-félsziget). A déli félgömbön az áramlások a földrészek keleti partvidékét fűtik (Kelet-Ausztrália), a nyugatit pedig hűtik (Nyugat-Ausztrália). 2. Az északi mérséklet övben a kontinensek területén kelet felé a nyár egyre melegebbé, a tél mind zordabbá válik.

Az óceánok felöl a kontinensekre érkező levegő ugyanis télen útközben lehűl, nyáron pedig felmelegszik, és így csak csökkenő mértékben tudja kifejteni mérséklő hatását. Ha egy szélességi kör egy adott pontján az évi középhőmérséklet magasabb, mint a szélességi köré, akkor az anomália pozitív, míg ha alacsonyabb, akkor negatív anomáliáról beszélünk. 16/b Hasonlítsa össze Csehország és Szlovákia gazdasági életét! Csehszlovákia 1919-1939 és 1945-1992 között állt fenn. Megalakulása előtt mindkét tagállam a Monarchia részét képezte, s már ekkor megvolt az a fejlettségbeli különbség, ami még ma is megkülönbözteti Csehországot és Szlovákiát. A Monarchia Csehországnak ipari, míg Szlovákiának mezőgazdasági szerepet szánt. A két világháború között lényegében nem csökkent a két országrész különbsége. A háború után a nehézipar fejlesztésére és Szlovákia iparosítására is sor került. A

Szlovákiába telepített üzemek jó része a Prágai központú gyárak leányvállalatai voltak, tehát a központ továbbra is Csehországban maradt. A mezőgazdaság terén már 80-90%-ban önellátó mindkét ország. A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. Míg Csehországban a szarvasmarha, addig Szlovákiában a sertés és juhtenyésztés a domináns. Emellett mindkét országban felelhetők a búza, kukorica és rozs termőterületei, melyek e térség fő étkezési növényei. Jelentős még emellett az ipari növények termesztése: cukorrépa, komló. Ez utóbbion alapszik a híres Cseh söripar (Prága, Plzen, Budweis). Csehország nehézipara az ország területén nagy mennyiségben fellelhető szénen és vason alapul. Feketeszenet Ostrava mellett, valamint a Cseh-medence nyugati részén bányásznak, emellett jelentős barnaszén készletek találhatók az Érchegységben. Vasércet a Cseh-medence délnyugati részében bányásznak. E nyersanyagoknak

köszönhetően válhatott Prága milliós lakosú ipari központtá. Csehország fellehetőek még jelentős mértékben grafit (Budweis: ceruzagyártás, elektromosipar), valamint kaolin készletek (porcelángyártás). Az ország ipari központjai: Prága (gépipar), Ostrava (vas- és acélgyártás), Plzen és Kladno (kohászat), Brno (könnyűipar: cipőgyártás). Csehország ipara a nehéziparon (gépek, berendezések, szerszámgépek, atomerőmű turbinák, villamosok, vagonok, autók), és a hadiiparon alapul. Az ország legnagyobb cége a Plzen központú Skoda művek, melynek az autógyártó részlegét megvette a német Porsche. Szlovákiában két nehézipari központ alakult ki: 1. Kassa, ahol hatalmas acélipar alakult ki, melyet az oroszok láttak el nyersanyaggal. 2. Pozsony, ahol az orosz olajon alapuló petrolkémiai dominál. A pozsonyi finomító és a szlovák petrolkémia a MOL tulajdonában van. Szlovákia emellett fejlett hadiiparral, valamint jelentős fa-

és papíriparral rendelkezik. Jelentős még a komáromi folyami hajógyártás. 17/a Hasonlítsa össze a trópusi egyenlítői és átmeneti öv sajátos vonásait! A forró övezeten belül az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20 fokot, a hőmérséklet évi közepes ingása pedig kicsi. A forró övezet a passzát szélrendszer uralma alatt áll. A forró övezet egyenlítői, átmeneti, térítői valamint összefüggő övet nem alkotó monszun vidékekre oszlik. Az egyenlítői öv nagyjából az északi és déli szélesség 10. fokáig terjed. Éghajlatát egyetlen évszak, a forró és csapadékos nyár jellemzi egész évben. Az erős felmelegedés miatt és kicsapódás miatt minden kora délután heves zápor esik. A bőséges esők folytán alakultak ki az esőerdők. Az egyenlítői esőerdőkben alsó, középső és felső lombkoronaszint alakult ki. A hármas lombkoronaszint miatt az aljnövényzetnek alig jut fény, annál több a fán lakó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


növény és kúszónövény. Az évekig élő levelek nem egyszerre hullnak le, az esőerdő ezért állandóan zöld. Az egyenlítői a rendkívül dús növényzet ellenére sem kedvez a humuszképződésnek, hanem a magas hőmérséklet folytán inkább rothadásos folyamatok mennek végbe, s a kialakult kevés humuszt is lemossa az esővíz. A trópusok talajának vörös színét a felhalmozódó vas és alumínium-hidroxidok adják. Az állandóan magas hőmérséklet és a sok csapadék miatt a kőzetek rohamosan mállanak. A felszínt sokszor 50-100 m vastag málladéktakaró borítja. Az esőerdő megvédi ugyan a lemosásától, de néha egész hegyoldalak málladéktakarója csúszik le erdővel együtt. A lecsúszott málladékot a folyók elszállítják, és a síkságokon lerakják azt. E folyamat folytán a hegységek széles, lapos hegyhátakká alacsonyodnak. Az átmeneti övben a passzátszélrendszer le- és felszálló ágához igazodva két évszak

különíthető el: esős és száraz. Mivel a csapadék nyáron érkezik, az övet nyári esők övének is nevezik. A száraz évszak hossza a térítők felé közeledve 2-3 hónapról 9-10 hónapra nő. Az átmeneti öv természetes növénytakarója a szavanna (fű) és ligetes mezőség. Ahol kevesebb a csapadék, a szavannát magas pázsitfüvek, magányos fák (majomkenyérfák) és facsoportok (Afrika: ernyő alakú akác, Dél-Amerika: pálma, araukária, Ausztrália: eukaliptusz) jellemzi. A legszárazabb füves szavanna természetes növényzete fűfélékből áll. Mivel a fák, bokrok lombja és a fű minden évben elszárad, sok humusz képződik. A felhalmozódó humusz miatt sötétebb és termékenyebb a szavannák vörös talaja, mint az esőerdőké. A humusz a füves szavannán halmozódik fel a legnagyobb mértékben. Itt a legrövidebb az esős évszak, és ezért a legkevésbé lúgozódik ki jellegzetes trópusi talaja. A száraz évszakban a nagy hőingadozás

miatt gyorsan aprózódnak a kőzetek. Az esős évszak heves felhőszakadásai leöblítenek a felszínről minden málladékot. A felszín gyors lepusztulásával az ellenállóbb kőzetekből harang alakú trópusi szigethegyek alakulnak ki. 17/b Jellemezze Lengyelország mezőgazdaságát, valamint milyen gondokat okoznak a kedvezőtlen természeti adottságok? Lengyelország mezőgazdasága hasonló fejlettségű, mint hazánké. Bár Lengyelország területének kétharmadát síkság borítja (Lengyel-síkság), ennek ellenére itt kedvezőtlenebbek a termelési viszonyok. A Lengyel-síkság a jégkorszakban jött létre a jég pusztító munkájának következményeként. A jég elolvadása után azonban a jég által ideszállított moréna-halmok, melyek sziklakupacok formájában láthatók ma a Lengyel-síkságon. Emiatt a síkságon gyenge minőségű talaj jött létre. Lengyelország nagy részének éghajlata nedves-kontinentális. Mivel északabbra van, ezért

nyara hűvösebb, mely a tenyészidő rovására megy, valamint Lengyelország teljesen nyitott az északról betörő sarki szeleknek. Emellett a mezőgazdaság harmadik nagy hátránya a történelmi, társadalmi örökség. A világháború után a mezőgazdaság nehezen állt talpra. Az állatok nagy része elpusztult s az újonnan betelepített gazdák nem tudták, hogy a helyi körülmények között hogyan kell dolgozni. Ennél régebbi örökség a hithű katolikusság, mely az elnyomó protestáns németek és ortodox oroszokkal magyarázható. Emiatt náluk nem „divat” az abortusz, amely magas népszaporulatot eredményez. Ez a mezőgazdaságban az egyre kisebb „nadrágszíj” parcellák öröklésében nyilvánul meg. Így a gazdáknak nem jut pénz a modernizálásra, s emiatt még manapság is lovas szekereken szállítják a terményeiket a piacra. Termesztett növények: A szántók felén gabonát termesztenek. Kiemelkedő jelentőségű a rozs, bár az utóbbi

időben a búza előretörése tapasztalható. Jelentős a burgonya termesztése is, melyet táplálkozáson kívül takarmányozásra és szeszfőzésre is felhasználnak. Nagy jelentősége van még a tavaszi árpának és a déli dombvidék medencéiben termő komlót is, melyek a söripar alapanyagai (Ennyire északra már terem a szőlő, ezért a borivást a sör helyettesíti.). Az ipari növények közül még a cukorrépának és a dohánynak van nagy szerepe. Az állattartásban szarvasmarha, sertés, juh, baromfi a fontossági sörrend. A lovat még napjainkban is igásállatként hasznosítják. 18/a Milyen különbségek vannak a mediterrán és a szubtrópusi monszun éghajlatok között? Mediterrán éghajlat: A mediterrán területek többnyire a szárazföldek nyugati oldalán találhatóak (Pl.: Földközi-tenger partvidéke). Nyáron a passzátszélrendszer leszálló ága a mediterrán vidékekre tolódik. Télen a leszálló ág visszahúzódik, és utat nyit a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


csapadékot szállító mérsékelt övi ciklonoknak. Ezért a mediterrán éghajlatot forró, száraz nyár és enyhe, csapadékos nyár jellemzi. A mediterrán területek természetes növénytakarója a keménylombú erdő, pinea, ciprus, paratölgy, szelídgesztenye. Az ókor óta tartó esztelen erdőirtás miatt a tűlevelű libanoni cédrusból már csak néhány védett példány maradt. A kiirtott erdők helyén macchia (örökzöld bozót) nő, mely nem jó semmire. Míg a mészköves területekre a vörös színű terra rossa talaj jellemző (silány), addig a lombhullató erdőkben fahéjszínű erdőtalaj található. Télen a felszínt elsősorban az erősen ingadozó vízjárású folyók formálják, míg nyáron a szél dominál. Kultúrnövények: olajfa, füge, szőlő, citrusfélék. Az évezredes erdőirtások nyomán meginduló talajeróziót sok helyen a pásztorkodás is sietteti. A talaj gyakran a sziklás kőzetig lepusztult. Szubtrópusi monszun: A

szubtrópusi (meleg-mérsékelt) monszun területek a szárazföldek keleti oldalán, a forró övezeti monszun vidékektől északra, illetve délre helyezkednek el. A téli és a nyári monszunszél váltakozása miatt a szubtrópusi monszunéghajlat tele hűvös vagy hideg és csapadékszegény, nyara forró és csapadékos. A tél sokkal hidegebb, az évi csapadék lényegesen több mint a mediterrán területeken. Kelet-Ázsiában a babérlombú erdők fái örökzöldek. A legértékesebb növény a bambusz a teacserje, a rizs és az eperfa. Dél-Amerikában a legcsapadékosabb területeket a szavannákra emlékeztető ritkás tűlevelű arakuaria-erdők borítják. Az uralkodó talaj a silány minőségű vörös és sárga talaj. A silányság oka az, hogy a fenyőfélék apró tűlevele és az örökzöld fák gyér lombozata miatt kevés humuszt tartalmaz. A bőséges monszunesők pedig a talajsókat nagyrészt lemossa. Télen az aprózódás és a felszíni leöblítés,

nyáron a mélyítő folyóvíz erózió formálja a felszínt. Itt is jellegzetesek a trópusi szigethegyek. 18/b Jellemezze Románia lakosságának összetételét, valamint melyek az ország ásványkincsei és a legfontosabb ipari ágai? Románia etnikai szempontból sokszínű. A trianoni békediktátum után a nemzetiségek aránya 26% volt. Legnagyobb számban magyarok és németek, valamint Észak-Dobrudzsában bolgár, török, míg az ukrán határ mellett számottevő ukrán kisebbség él. A II. Világháború után tömegesen telepítették ki a szászokat. Ma már csak Beszterce környékén élnek számottevő német, míg a szászföld már jobbára már román. A románok természetes szaporulata is magasabb így 1985-re elérték a 89%-ot (magyar: 7.7%, német: 1.5%). Székelyföldön és a magyar határ mellett azonban a magyarság megőrizte egységét és többségét az erőltetett lakosságcserék és fogyás ellenére. A magyarság száma Erdélyben 2

millió körül van. Románia rendkívül gazdag energiahordozókban és ásványkincsekben. A világháború után a nehézipar erőltetett fejlesztésére került sor. A villamos energia-ipar, a kohászat, a nehézipar és a nehézvegyipar egészségtelenül nagy. Hatalmas kiváló minőségű kőolaj készletekkel rendelkezik, mely a Kárpátok déli előterében található, de régóta tartó kitermelés folytán már kifogyófélben van. Ezen alapszik Pitesti kőolajvegyészete és gépgyártása (fúrótorony alkatrészek, autógyártás: Dacia). Nagy mennyiségű földgáz készletekkel rendelkezik, mely az Erdélyi-medencében található. Az innen felszínre hozott csaknem színtiszta metánt egyre inkább a vegyiparban hasznosítják a hőerőművek fűtése helyett. Ennek központjai Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár. Erdély délnyugati részén kokszolható kőszén valamint vasérc található, mely a Vajdahunyad és Resica vaskohászatának alapját képezi. Jelentős

acélipar alakult ki a Duna menti Galac és Breila városokban is. Ez utóbbi két város ukrán nyersanyagokat hasznosít. Bukarest és Brassó az ország két legnagyobb ipari centruma. Mindkét város jelentős gépgyártó kapacitással rendelkezik. Brassó felemelkedését a kedvező földrajz fekvésének köszönheti (itt futnak össze az útvonalak). Kolozsvár központtal jelentős vegyipar alakult ki Erdélyben is, mely az erdélyi-medence kősóját hasznosítja (marónátron, sósav, szóda). Ezen kívül jelentős színes érc készletek (arany, ezüst) található a Bihar-hegységben, melynek kitermelése évezredes múltra tekint vissza. 19/a Milyen különbségeket fedezhetünk fel az óceáni és a nedves kontinentális éghajlatok között? Óceáni éghajlat: Az óceáni éghajlat tele enyhe, nyara hűvös, az évi csapadék egyenletesen oszlik el, s gyakoriak a ködök. A hőmérséklet évi közepes ingása 20 foknál kisebb. Az enyhe, nedves éghajlat kedvez a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


növények fejlődésének, és zárt erdőségek kialakulásának. Az egykor hatalmas bükkerdőket már nagyrészt kiirtották. Nedves, elmocsarasodott helyüket törpecserjékből álló növénytársulás (fenyér) foglalja el, valamint hatalmas legelők és gazdasági haszonterületek. Norvégiában és Észak-Amerikában fenyvesek váltják fel a lombhullató erdőket. A fű egész évben zöld mindenütt. Az óceáni területeket főként kilúgozott barna erdőtalaj, míg az északi hűvösebb, csapadékosabb területeket gyengébb minőségű podzol borítja. A kőzetek pusztulását a mállás irányítja. A fő felszínformáló erő a folyóvíz erózió. Mivel dús és állandóan zöld fűtakaró védi a felszínt a lepusztulástól, a folyók viszonylag kevés hordalékot szállítanak. Nedves kontinentális éghajlat: A nedves kontinentális éghajlat tele hideg, nyara meleg. Az évi közepes hőingás meghaladja a 20 fokot. A legtöbb csapadék kora nyáron (június)

hull. A melegebb területeken júliusban és augusztusban gyakori az aszály. Észak és kelet felé egyre hosszabb és zordabb a tél, növekszik a hőmérséklet évi ingása, csökken a csapadék. A hó délen néhány hétig, míg északon 4-5 hónapig is megmarad. A legnagyobb területeket a tölgyesek foglalják el. A zártabb bükkösök a legcsapadékosabb részeken nagyobb magasságokban díszlenek (400-1200 m). A szárazföldek belseje felé a lombos erdők helyét az erdős sztyeppék foglalják el. Az uralkodó talajtípus a barna erdőtalaj. Humusztartalma közepes. A kőzetek előkészítésében az aprózódás és a mállás egyaránt szerephez jut. A felszín formálásában elsősorban a folyóvíz vesz részt. A szél munkája csak a kopár területeken érvényesül. Az egykor összefüggő erdőségeket itt is erősen megritkította az emberiség, s már csak Kelet-Ázsia gyéren lakott területein találhatók meg nagyobb foltokban. 19/b Hogyan változott

Magyarország népességi mutatója, valamint melyek hazánk településhálózatának kedvezőtlen vonásai? Hazánk Trianon előtt rohamos népességnövekedésen ment keresztül, mely folytán a történelmi Magyarországon 1910-re a lakosság meghaladta a 20 millió főt. Ez a folyamat a II. népesedési folyamatba tartozik, ahol is a halálozási arány csökken, míg a születési arány magas, mint korábban. Ilyenkor a népesség rohamos gyarapszik. Trianon következtében hazánk elvesztette területének (325411 km2 / 93036 km2) és lakosságának (20.8 millióról 7.6 millióra) kétharmadát. A lakosság csökkenés másik oka az I. Világháború volt. 1918-től aztán hazánk belépett a III. népesedési szakaszba, ahol is a halálozási arány még alacsonyabb, de a születési arány is mérséklődik. Ekkortájt ráadásul még fogyott is néhány évig a lakosság, de a bevándorlás pótolta a hiányt. A II. Világháború ismételten visszavette a szaporodás

ütemét, de az utána következő baby bumm (1945-1946) folytán ismét növekedésnek indult a lakosság. Normális körülmények között a háborúk után pár évvel visszaáll a növekedés normális üteme, de hazánkban a kommunista intézkedésre mesterségesen (tilos volt az abortusz) fenntartották a baby bumm szaporodási ütemét (Ratkó-korszak: 1946-1956). A forradalom után eltörölték az abortusztilalmat, s így ismét természetes lett a szaporodás üteme (1956-1960), de 1960 után a növekedés üteme vészesen lelassult (1960-1970), ezért az állam skandináv mintára család és gyermekbarát intézkedéseket hozott a szaporodási kedv feltüzelésére (GYES, GYED stb.: 1968-1972). E intézkedések folytán 1970-1975 között ismét emelkedett a népességnövekedés üteme. 1981-ben végül 10714000 lakosnál a növekedés üteme csökkenésbe csapott át és ez a folyamat még napjainkban is tart, bár a csökkenés mértéke napjainkban mérséklődni

látszik. A fogyás okai alkoholizmusban, drogokban, cigaretták, valamint a sok idegeskedésben és stresszben keresendő. Napjainkban az iskolások 20%-a túlsúlyos (magas vérnyomás lehetősége). Település szerkezet: Országunkra a túlzott Budapest központúság jellemző, mely rányomja bélyegét az egész ország település szerkezetére. Budapest tömöríti hazánk lakosságának majd egyötödét, s ez az ország gazdasási életére is rányomja a bélyegét. Budapest szerepét 5 tehermentesítő város próbálja mérsékelni nem sok sikerrel: Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr. Trianon előtt Magyarország egészségesebb városszerkezettel rendelkezett, mert akkor még megvoltak az „egészséges” méretű tehermentesítő városok: Pozsony, Kassa, Nagyvárad stb. Hazánk másik nagy problémája a tanyák és apró falvak nagy száma. Ezek a települések nem képesek önerőből iskolát, korházat stb. fenntartani. A diákok iskolába eljuttatása is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


problémákba ütközik. Tanyáink a török kiűzése után alakultak ki. Egy család akkor költözött ki a telekre, ha túl messze volt a várostól, s így jöttek létre a tanyák. 20/a Hasonlítsa össze a szárazföldi (száraz kontinentális) és a szélsőségesen szárazföldi (sivatagi) területek sajátos vonásait! A szárazföldi területeken a száraz kontinentális éghajlat tele hideg, nyara meleg. A nyár eleje a legcsapadékosabb. Az évi csapadék 300-500 mm, és igen nagy ingadozást mutat. A terület természetes növénytakaróját, a füves pusztát Eurázsiában sztyeppnek, ÉszakAmerikában prérinek, Dél-Amerikában pampának nevezik. Ezekben a térségekben szép számmal találhatunk állandó vízfolyásokat, melyek vízszintje azonban erősen ingadozó. Eurázsiában a terület legcsapadékosabb részét magas füvű sztyepp foglalja el (ez ÉszakAmerikában a Sziklás hegységtől nyugatra található). Itt a humuszban gazdag mezőségi fekete

talaj a domináns, melyen fű és gumós növények teremnek (jácint, tulipán). A humusz a télen (fagy), nyáron (aszály) elszáradó füvekből alakul ki. Mivel a csapadékvíz a nedvesebb időszakban lefelé, a szárazabban pedig felfelé szivárog a talajban, csak kismértékben lúgozhatja ki a növényi tápanyagokat jelentő talajsókat. Délebbre a kevesebb csapadékban részesülő sztyepp uralkodó fűféléje az árvalányhaj (Észak-Amerikában a Sziklás hegységtől keletre). A kevesebb csapadék miatt itt a humusztartalom kisebb (barna talaj). A felszínt a nyári záporok, az időszakos vízfolyások, és a szél formálja. A záporpatakok viza laza kőzetek likacsain keresztül a mélybe szivárog, üregeket mos ki, amelyek gyakran beomlanak. A levegőből hulló porból a jégkorszakban hatalmas lösztakarók alakultak ki, helyenként (Pl.: Kína), most is képződik lösz. A szélsőségesen száraz területekhez a mérsékelt félsivatagjai és sivatagai

tartoznak. A mérsékelt övezet félsivatagjai a szárazföldek belsejében, vagy esetenként az óceánok közelében, de magas hegységekkel elzárt medencékben alakultak ki. Ilyen területeket csak az északi félgömbön találunk (Kazahsztán, Üzbegisztán, Mongólia, Kína, Moháve-sivatag). E területek éves csapadék mennyisége nem haladja meg a 250 mm-t évente. A tél hideg a nyár pedig forró s emiatt nagy az éves hőingás. A növényzet maximumát a néhol előforduló száraz kórók jelentik, de alapjában nem terem semmi ezeken a területeken. Csak időszakos vízfolyások találhatók itt, valamint szürke sivatagi termőtalaj néhol. Többnyire azonban homok fedi ezeket a területeket. 20/b Melyek legfontosabb gabonaféléink és azok termőkörzetei, melyek zöldség és gyümölcskultúránk legismertebb termékei, valamint milyen exportcikkekkel jelentkezik élelmiszer gazdaságunk a világpiacon? Magyarország természeti adottságai kimagaslóan jók a

mezőgazdasági növények termesztése terén. Éghajlatunk nedves kontinentális, mely meleg nyarat von maga, ugyanakkor magába foglal két negatívumot is (április fagy, augusztus eleji aszály). Ugyanakkor az ország területének a felén jó minőségű termőtalajok sorakoznak. Ennek a talajnak az egyik harmada kiváló minőségű fekete mezőségi talaj, második harmada jó minőségű barna föld, míg csak az utolsó harmada mondható gyenge talajnak. Összesítve az ország területének 80%-a megművelhető. 1918-ig országunkra a monokultúrás gabonatermesztés volt a jellemző. Az I. Világháború előtt ennek következtében hatalmas malmok jöttek létre hazánkban, melyek közül a ferencvárosi malomkombinát a világ második legnagyobbjává nőtte ki magát (legnagyobb: Minneanapolis). Trianon után azonban át kellett állni más növények termesztésére is, ugyanis a kisantant szankciói folytán csak erősen korlátozott mértékben tudtunk kereskedni a

világgal. Ennek köszönhetjük a mai sokszínű magyarországi növénytermesztést. Gabonafélék: Búza: Elsősorban a fekete földeken termesztjük őket az ország szántóinak az egynegyedén. Szereti a sok napsütést és nagyon talajigényes. A magyar búza kiváló minőségű, de nagyon érzékeny ezért egyre inkább ellenállóbb fajtákat ültetnek helyette. Termőterületei: Békés-Csanádi löszhát, Hajdúság, Szolnok környéke, Észak-Bácska, Mátraalja, Bükkalja, Mezőföld, a Duna és a Tisza völgye. Éves búzatermelésünk 14-15 millió ember igényeit tudják kielégíteni évente, így exportra is jut belőle. Kukorica: A szántók második negyedén termesztik. Elsősorban takarmánykukoricát termesztünk. Ez is nagyon igényes növény. Termőterülete megegyezik a búzáéval. Rozs: Hűvös, nedves éghajlatot kíván, ugyanakkor talajigénye kicsi. Vetésterülete folyamatosan nő (igény van rá, mivel egészséges). Termőterülete:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Dunántúli-dombság, SajóHernád völgye. Rizs: Legigényesebb növényünk. Csak magas hőösszegü, vízzel elárasztott területen lehet termeszteni. Itthoni termésátlaga alacsony. Termőterülete: Tisza és a Körösök partvidéke. Árpa: Rossz minőségű, inkább terményárpa, mint sörárpa. Ipari növények: Cukorrépa: Csapadék, fény és kisebb részben talajigényes. A cukorgyárak 50 km-es körzetében termesztik őket (Pl.: Kaba, Szerencs. Hatvan stb.). Napraforgó: Magas a hő és talaj igénye. Kis mértékű exportot produkál a napraforgó termesztés. Termőterületei: Hajdúság, Nagykunság, Mezőség, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Zöldség, gyümölcs: Gyümölcs és zöldségtermesztésünk 1919-től meghatározó hazánkban. A sok napsütés miatt kiváló lehetőségekkel rendelkezünk termesztésükben, ezért növelni kellene termesztésüket. Ezek a növények érzékenyek a tavasz végi fagyokra és szeretik a homokos talajokat. Alma: Termelésében

a világelsők vagyunk, míg exportjában az első öt helyet foglaljuk el. Jó minőségű a nyugatra menő alma, de a többsége, amely keletre, az orosz piacra megy, rossz minőségű. Fajták: Jonathán (a termelés 80%-a), Starking, Golden. Termőterülete: SzabolcsSzatmár-Bereg megye, Kiskunság, Zala. Problémák: Betakarítása nem gépesíthető, nagy tőke kell hozzá, vigyázni kell a betegségekkel, eladási problémák (egyszerre érik be). Szilva: Igénytelen a többi gyümölcsféléhez képest. Nagy mennyiségben termesztjük ezt is. Termőterülete: Szatmár, Tisza-Maros összefolyásánál, Északi-középhegység. Kajszibarack: Nagy terméshozamú gyümölcsünk. Termőterülete: Cegléd-KecskemétNagykörös között. Őszibarack: Napfényigényes, szereti a mészben gazdag területeket. Termőterülete: Tétényiplató, Mecsek déli lejtői. Szőlő: Évszázados múltra tekint vissza termesztése. Történelmi borvidékeink: Tokaj, Bükkalja (Eger, Noszvaj),

Mátraalja (Gyöngyös), Sopron, Somló, Badacsony, Csopak, Mór, Szekszárd, Villány, Noszvaj, Balatonboglár, Alföld (nagyüzemi). Bogyósok (málna, eper): Nehezen szállítható ezért a felvevőpiac mellé települtek: Dunakanyar, Börzsöny, Győr, Miskolc környéke. Zöldségfélék: Paprika (Kalocsa, Szeged), paradicsom, hüvelyesek (zöldborsó, bab), káposzta (Vecsés, Csány), hagymafélék (Makó). Exportcikkeink: búza, napraforgó, alma, fűszerpaprika, hagyma. 21/a Jellemezze a trópusi monszun és a trópusi sivatagi öveket! Trópusi monszun: Ott, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal szomszédos, a trópusi nyári és téli monszun szerint váltakozik az esős és száraz évszak. A trópusi nyári monszun sok csapadékot szállít, a csapadék területi megoszlásában azonban a domborzat játssza a döntő szerepet. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztánifélszigeten jelentkezik. Az erdős szavannák dél-ázsiai

változata a trópusi monszunerdő. Mivel a laza lombkoronaszint alatt csaknem áthatolhatatlan a cserjék és fűfélék szövevénye, dzsungelnek nevezik. Fái a száraz évszakban lehullajtják leveleiket, az aljnövényzet azonban üde marad. A dél-ázsiai dzsungel az indiai elefánt, a tigris, a fekete párduc, a kobra hazája. Trópusi sivatag: A térítőkörök mentén az állandóan leszálló légáramlás övében trópusi sivatagok alakultak ki. A trópusi sivatagi éghajlat fő jellemzője a rendkívüli szárazság. A csapadék mindenütt kevesebb 250 mm-nél, de helyenként évtizedek telnek el eső nélkül. Hűvös, száraz (tél) és forró, száraz (nyár) évszak változik. A napi hőingás elérheti a 30 fokot, emiatt rendkívül gyorsan aprózódnak a kőzetek, s ennek törmeléke a hegyek lábánál halmozódik fel. Az így kialakult, túlnyomóan kvarcból álló futóhomokból a homoksivatagban buckák épülnek. A visszamaradt durva törmelékből szikla- és

kavicssivatagok keletkeznek. A sós tavak és mocsarak feltöltődése után agyagsivatagok jönnek létre. Ezen kívül létrejöhetnek még medencék és érdekes szikla formációk a különböző keménység miatt. Több mint 500 növény él a sivatagban, melyek mélyről szívják fel a talajnedvességet és, így tudnak életben maradni. A térség legfontosabb kultúrnövénye az oázisokban termesztett datolyapálma. 21/b Ismertesse a legfontosabb energiahordozóink főbb lelőhelyeit? Mennyire elégíti ki bányászatunk a hazai igényeket, valamint hol találhatóak legfontosabb hőerőműveink? Energiahordozóink kitermelése a múlt században vette kezdetét az iparosodás következményeként. Hazánk energiaigénye többször változott történelmünk folyamán, pl. az 1980-as gazdasági világválság idején csökkent, míg napjainkban nő. Ezt az energiaigényt nem a gyáripar, hanem a lakossági igények növekedése szüli. Energiahordozóink: Feketekőszén:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Pécsvárad és Komló mellett található, de porózus, szennyezett és gazdaságtalan kitermelni a vékony rétegek miatt. Ezek a készletek csúcstermelés idején is csak 10%-ban tudták fedezni az országos igényeket. A komlói bányát már bezárták. Ukrajnából, Lengyelországból és Csehországból importálunk feketeszenet. Barnaszén: Gyengébb minőségű, de több van belőle. Csak hőerőművek fűtésére jó. A nógrádi és borsodi szénmedencékben, már leállt a kitermelés, míg a Tatabánya-Oroszlány, Várpalota, Ajka szénmedencék még ma is „üzemelnek”. Lignit: Ebből van a legtöbb. Ezt is erőműfűtésre használják. Gyöngyös-Visonta (14%), Bükkalja, Torony. Kőolaj: Kevés van belőle. Csúcstermelés idején a hazai igények hatodát elégíti ki (jelenleg a nyolcadát). Eddig a zalai Nagylengyel és Lovászi voltak a kitermelés központjai, de a kitermelés központja már átkerült az Alföldre: Szeged, Algyő, Zsana, Pusztaszabolcs,

Hajdúszoboszló. Kőolajat az oroszoktól importálunk a Barátság kőolaj vezetéken, valamint az Adria kőolajvezetéken nagy ritkán arab olajat. Földgáz: Ugyanott van, ahol kőolaj, de Marosvásárhelyről is importálunk. Uránérc: Elegendőt bányásztunk Kővágószőlősön, de már bezárták. Paks (42%) Áramot csak nagy ritkán kell télen importálnunk, egyébként önellátóak vagyunk.