Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Jakabné Dr. Zubály Anna - Munkavállalói ismeretek. oktatási segédlet

Munkavállalói ismeretek Oktatási segédlet Közgazdaság, marketing, ügyvitel szakmacsoport (pénzügyi, marketing, irodai munkakörök) Oktatási segédlet Közgazdaság, marketing, ügyvitel szakmacsoport (pénzügyi, marketing, irodai munkakörök) Készítette: Jakabné Dr. Zubály Anna Szakmailag lektorálta: Weiser Attila Pedagógiai lektor: Tóthné Szalontay Anna Szerkesztő: Németh Elke 2015. január Bevezetés Az oktatási segédletben érintett szakképesítések (OKJ-számmal) 52 343 01 Közbeszerzési referens 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 55 343 01 Biztosítási tanácsadó 55 343 02 Szakképesített bankreferens 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 54 344 04 Államháztartási ügyintéző 55 344 01 Adótanácsadó 55 344 02 Államháztartási mérlegképes

könyvelő 55 344 03 Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő 55 344 04 Ellenőrzési szakelőadó 55 344 05 IFRS mérlegképes könyvelő 55 344 06 Pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelő 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő 54 345 01 Logisztikai ügyintéző 54 345 02 Nonprofit menedzser 54 346 01 Irodai asszisztens 54 346 02 Ügyviteli titkár 55 347 01 Idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző 52 462 01 Statisztikai és gazdasági ügyintéző 54 841 09 Postai üzleti ügyintéző Tartalom Bevezetés . 3 Az oktatási segédletben érintett szakképesítések (OKJ-számmal) . 3 Tartalom . 5 A szakmaválasztás dilemmái . 6 Mi leszel, ha nagy leszel?. 6 A gazdasági szakmai terület főbb jellemzői . 8 Pénzügyi ügyintéző . 9 Marketing- és PR-ügyintéző . 10 Általános irodai adminisztrátor . 10 Munkáltatói elvárások. 11 Munkaköri megfelelés . 15 A munkakörnyezet bemutatása . 16

Információ az irodában. 17 A számítógépek áldásos és káros hatásai az irodai körülmények között dolgozókra . 19 A munkahelyi légkör az irodában . 21 Viselkedés irodai munkakörnyezetben . 22 Dokumentumok az irodai munkában . 27 Munkajogi alapfogalmak . 29 Egyéni és kollektív jogok a munkahelyi gyakorlatban . 30 Ki(k) képviselheti(k) az érdekeidet? . 31 A szakszervezetek . 31 Miben nyújthat segítséget neked a szakszervezet? . 31 Milyen eszközök, jogosítványok alkalmazásával érheti el a szakszervezet tagjainak érdekképviseletét? . 32 Szakszervezeti szerveződések Magyarországon . 32 Belépés a szakszervezetbe . 33 A szakmaválasztás dilemmái Mi leszel, ha nagy leszel? Az általános iskola 7-8. osztályában (olykor már jóval előtte), majd a középiskola vége felé újra megszaporodnak a kérdések: „Mi szeretnél lenni?”, „Mivel foglalkoznál legszívesebben?”, „Hol szeretnél továbbtanulni?” A kérdések jelzik, hogy

valami nagy döntés előtt áll a fiatal, ami meghatározhatja további életét, felnőttkori boldogulását, kijelölve helyét-szerepét az ÉLET-ben. A tapasztalatok szerint a fiatalok nagy többségének nincs kialakult elképzelése – 15-16 évesen már alakul valami vágy – arról, hogy mi is szeretne lenni, mivel szeretne foglalkozni. Sokan a döntés felelősségét nem akarják vállalni, vagy nem tudják/nem képesek vállalni, mert nem ismerik a lehetőségeket, nincs elegendő tapasztalatuk a munka világáról, egy-egy szakma tartalmáról, illetőleg arról, hol, miképp lehet a választott szakma fogásait elsajátítani. Mondják: amikor szakmát választ valaki, egyben életpályát is választ, azaz többnyire kijelöl magának egy életutat – még ha nem is mindig sikerül tudatosan és önállóan dönteni egy-egy útról. Az is gyakran előfordul, hogy az út során szakmát és pályát kell módosítani, olykor meg párhuzamos utakon jár valaki (több

szakmával ismerkedik egy időben). Segítség, eltévedek! – kiálthatná a fiatal, ha nincs – márpedig legtöbbször nincs – határozott elképzelése a jövőről. Inkább kérdések özöne tör fel belőle: - Mi az, hogy munka? - Mi a célja? Mit érek el vele? - Hol, mikor és meddig és milyen körülmények között kell dolgoznom? - Mit kapok érte? - Kik hozzák a szabályokat, és kellenek-e szabályok? és ha nem tartom be őket? - Mik a jogaim? stb. Ki(k) segíthet(nek), kik(re) számíthatsz? Például: család (apa, anya, testvérek, nagyszülők), barátok, osztálytársak, tanárok, szomszédok, ismerősök, példaképül választott más személyek (sportolók, színészek) stb. Beszélni, beszélgetni kell arról, hogy milyen lehetőségeid vannak, mi érdekel, mi köt le szívesen, mit szeretsz tanulni, mi a vonzó egyik vagy másik ismerős életvitelében, vannak-e céljaid, vágyaid stb. Ne hagyd magad eltéríteni! A tanácsok többsége arra

irányul, hogy olyan szakmát kell szerezni, amivel sok pénzt lehet majd keresni. Igen, ez is fontos, de nem ez az egyetlen érv! Olyan szakmát érdemes választani, amivel szívesen foglalkoznál hosz- szú távon, és ami jó megélhetést is biztosít számodra. Barátunk az internet. A világháló – ha azt jól használjuk – sokat segíthet a tájékozódásban Az internet felfoghatatlanul sok információt küld felénk, rajtunk múlik, ezek közül hogyan válogatunk. Ha okosan keresgélsz, sok mindent találsz a különböző szakmákról.  Ha a beszélgetéseid során nem kapsz kellő vagy elegendő választ a kérdéseidre, keress rá az interneten egy-egy szakmát vagy a munkát érintő fogalomra! Pl. munkahely, munkakörülmények, munka törvénykönyve, munkajog, munkahelyi vezető stb. Ismerd meg önmagad! Mi jellemző rád? - családi, szülői példa követése; - ismerősök vonzó életvitele, életmódja (nemcsak anyagi tekintetben!); - az alkotás,

felfedezés öröme; - ideális munkakörülmények (zárt térben vagy szabadban, természetben végzett munka); - a szabadság érzése (kötött munkahely vagy mozgással, utazással járó lehetőség); - irányítani másokat (és egyben felelősséget is vállalni) vagy irányítottnak lenni, végrehajtani az utasításokat; - szabályokat alkotni vagy szabályokhoz igazodni; - a szellemi vagy fizikai tevékenység tetszik jobban; - keresd-e mások társaságát vagy inkább egyedül szeretsz foglalatoskodni valamivel; - beszélni vagy hallgatni szeretsz inkább? - és így tovább! Miben vagy jó? Sport, művészet (pl. rajzolás), számítógép-kezelés, sütés-főzés, szépítkezés, tánc, zenehallgatás, mezőgazdasági munka, barkácsolás, csapat- vagy társasjáték, szervezés, ház körüli munkák, vásárlás, beszélgetés, mások segítése, korrepetálása, kézügyesség, számolás, olvasás, idegen nyelv, autómosás, szerelés, állatokról való

gondoskodás stb.? Készíts „álomutazást” a neked tetsző foglalkozásban, majd tedd fel a kérdést: Mi lenne, ha eljutnék ide? Aztán jön a következő kérdés: Mit kell tennem érte? és akkor már lehet, hogy el is indultál! A gazdasági szakmai terület főbb jellemzői A gazdaság vagy a gazdasági rendszer egy adott társadalom olyan mechanizmusát jelenti, amelyben az ember a létfenntartását, anyagi és kulturális stb. igényeinek megfelelő szükségletek* kielégítésére törekszik. Ezek az igények (szükségletek) létünk fenntartásának alapelemeitől (pl. élelmiszer, ruhanemű, könyv, bútor, mosószer, papír, lakóhely, közlekedési újság, eszköz) kezdve egészen a különleges szolgáltatásokig sok formában jelentkeznek. érdekében a gazdaság szereplői Ennek egyik oldalról megtermelik/előállítják, szétosztják, a másik oldalról fogyasztják az ezt szolgáló javakat, igénybe veszik a szolgáltatásokat.

*szükséglet = az emberekben életvitelükkel kapcsolatosan felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások igénybevételének igénye, amely valamilyen cselekvésre készteti a fogyasztót. A gazdasági rendszer szereplői: az emberek, háztartások, a vállalkozások, az állam, a különböző szervezetek, intézmények és ezek kapcsolatai.  Készíts listát arról, hogy mit szeretnél megkapni az elkövetkező egy évben! Az ember igényei nemtől, kortól, földrajzi helyzettől, a technika, a társadalom és a kapcsolati hálózat fejlettségétől, valamint történelmi beidegződésektől függően folyamatosan változnak és differenciálódnak. E tényezők változása körforgásszerűen viszszahat a szükségletekre, azok koronként eltérő hangsúlyosságára, majd a kielégítésüket követően újra meg újra jelentkeznek. Az újabb szükségletek a termelt javakkal és szolgáltatásokkal elégíthetők ki Ebből következik, hogy a szükségletek

kielégítésének vágya a fejlődés egyik fontos motorja A fejlődés pedig folyamatosan új helyzetet teremt a rendszer működtetői számára: tartalmi újdonságok, új szabályok, szabályozások, folyamatosan korszerűsödő technikai eszközök, változó kapcsolattartási formák stb. Ismerkedj meg a gazdasági terület szakmáival, foglalkozásaival! Az alábbiakban bemutatunk néhány foglalkozást, ami – iskolaválasztásod ismeretében – érdekelhet téged. (Továbbiakat találsz még a Központi Statisztikai Hivatal Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR ’08 – leírásaiban: www.kshhu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlistahtml Pénzügyi ügyintéző Gazdasági szervezet pénz,- adó-, vám-, egészség- és nyugdíjbiztosításával kapcsolatos pénzügyi adminisztratív feladatokat lát el, segíti a pénzügyi vezetést a döntések meghozatalában. Feladatai: 1. pénzügyi, adó- és vámnyilvántartások vezetése, bejövő és kimenő

számlák egyeztetése; 2. egészség- és társadalombiztosítással kapcsolatos pénzügyek intézése, nyilvántartások vezetése; 3. pénzforgalmi és hitelezési feladatok előkészítése, pénzügyi tervezés előkészítése, pénzügyi likviditás* fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása, kapcsolatos feladatok ellátása; 4. adónyilvántartás és -bevallás, likviditási döntések előkészítése; 5. pénzügyi, költségvetési tervezés, hitelkérelmek összeállítása, bírálata; 6. értékpapír-műveletek, valuta- és devizaműveletek ügyviteli lebonyolítása, vámmal, illetékekkel, helyi adókkal kapcsolatos feladatok ellátása; 7. befektetési döntések előkészítése Jellemző munkakörök:  Pénzügyi asszisztens  Pénzügyi koordinátor  Pénzügyi referens  Pénzügyi ügyintéző  Vállalkozási pénzügyi ügyintéző  Vállalkozási ügyintéző Kapcsolódó foglalkozások:  Pénzügyi elemző és befektetési

tanácsadó  Adótanácsadó, adószakértő  Számviteli ügyintéző  Bérelszámoló  Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor * likviditás = a cég folyamatos, akadálytalan fizetőképessége. Marketing- és PR-ügyintéző A szervezet marketingtevékenységét szervezi, koordinálja, közreműködik a szervezetről kialakított kép formálásában, segíti a reklám-, marketing- és PR-tevékenységet szervező munkáját. Feladatai: 1. közreműködés az információs programok tervezésében, szervezésében és lebonyolításában, a közvélemény befolyásolása a vállalattal, illetve annak termékeivel, szolgáltatásaival szembeni kedvező kép kialakításában; 2. részvétel a szervezet kommunikációs filozófiájának, arculatának kidolgozásában és megvalósításában; 3. részvétel kiadványok, reklámanyagok tervezésében, készítésében, illetve ezekre vonatkozóan megbízások adása; 4. kiállítások, vásárok és egyéb

rendezvények szervezésének, a rendezvények forgatókönyvének, hálótervének és háttéranyagai elkészítésének segítése; 5. részvétel a szervezet kommunikációs filozófiájának, arculatának kidolgozásában és megvalósításában Jellemző munkakörök:  Marketing- és reklámügyintéző  Propaganda előadó  Propagandaszervező  Reklám és propaganda-ügyintéző  Reklám ügyintéző Kapcsolódó foglalkozás még: Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező. Általános irodai adminisztrátor Különféle szakterületeken irodai, adminisztratív és dokumentációs jellegű feladatokat lát el; a szervezeten belül a hatáskörébe tartozó szakterület ügyviteli, ügyintézési folyamataiban vesz részt. Feladatai: 1. adatok, információk gyűjtése, rögzítése, válogatása, osztályozása, nyilvántartása és iktatása; 2. meghatározott szakterületen ügyintézési feladatok ellátása; 3. az ellátott

szakmai terület által meghatározott kapcsolattartási feladatok végzése; 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. általános és adott szakterülethez kapcsolódó ügyviteli feladatok elvégzése; számítógépes adatbeviteli feladatok végzése; írásbeli dokumentumok szerkesztése; írásbeli dokumentumok, iratok, levelek előállítása, szerkesztése, sokszorosítása, továbbítása; beszédrögzítés gyorsírással vagy egyéb technikai megoldásokkal; írásbeli kapcsolattartást szolgáló levelek, egyéb belső szervezeti iratok előkészítése (pl. beszámolók, előterjesztések, megállapodások, jelentések stb) leírása (irányító szempontok szerint) és megszerkesztése; jegyzőkönyvek készítése – szakmai irányítással; iratok, egyéb dokumentumok szakszerű kezelése, tárolása; határidők nyomonkövetése, betartása; korszerű ügyviteli és kommunikációs eszközök, információforrások kezelése; ügyfélmegkeresések továbbítása;

beszámolás a vezetőnek. Jellemző munkakörök:  Adminisztrációs ügyintéző, Dokumentációs ügyintéző, Alapítványi ügyintéző;  Bírósági adminisztrátor;  Hirdetési adminisztrátor;  Írnok, Műhelyírnok, Bírósági írnok, Üzemírnok;  Közösségi segéd asszisztens;  Office coordinator;  Sajtófigyelő adminisztrátor;  Szállodai adminisztrátor;  Tanfolyami adminisztrátor;  Tanszéki adminisztrátor;  Tanulmányi adminisztrátor;  Törzskönyvező (állatnyilvántartás);  Ügyészségi adminisztrátor Kapcsolódó munkakörök:  Titkár/titkárnő;  Gépíró, szövegszerkesztő; gyors- és gépíró;  Iratkezelő, irattáros Ha azt szeretnéd megtudni, hogy a fenti – és további – foglalkozások gyakorlásához milyen végzettségre (végzettséget tanúsító bizonyítványra) van szükség, beszélj szüleiddel, tanáraiddal, osztályfőnököddel, pályaorientációs szakemberrel, vagy keress rá a

fenti leírások egy-egy érdekes vagy általad ismeretlen fogalmára! Mindig érdeklődj a továbblépés, a továbbtanulás, a magasabb szintű végzettség megszerzésének lehetőségéről is, hiszen a gazdasági élet egy állandóan változó rendszer, amit folyamatosan meg kell ismerni és ahhoz alkalmazkodni kell! Munkáltatói elvárások Az álláshirdetések – amelyeket megtalálsz napilapokban, szakmai folyóiratokban, internetes álláshirdető portálokon vagy ismerősöktől, barátoktól tudsz meg – sok információt árulnak el arról, hogy mire lehet számítani egy-egy munkahelyen a meghirdetett munkakörben. Ezek tanulmányozása nemcsak a munkavállalás szempontjából fontos, hanem segítheti a szakmai gyakorlatra való felkészülést is. Íme néhány szakterületedhez illő álláshirdetés! Pályázatot írunk ki az alábbi állás betöltésére: PÉNZÜGYI ÉS GAZDÁLKODÁSI ÜGYINTÉZŐ Főbb feladatok, munkák:       

Részvétel a vállalat gazdálkodási folyamatainak bonyolításában; Közreműködés a gazdasági döntésekhez szükséges információk és adatok gyűjtésében, rendszerezésében, feldolgozásában, elemzésében és értékelésében; Pénzügyi és adminisztratív feladatok ellátása; Érdemi ügyintézési feladatok, eljárás különböző hivatalokba; Beszerzési és irodaüzemeltetési feladatok ellátása; Nyilvántartások vezetése; Üzleti levelezés, kapcsolattartás partnerekkel Az álláshoz tartozó elvárások:         Pénzügyi és számviteli ismeretek; Angol nyelv legalább középfokú ismerete szóban és írásban egyaránt; MS Office kiváló ismerete és használata; B kategóriás vezetői engedély és vezetési tapasztalat; Önálló munkavégzés, kezdeményezőkészség; Képesség az összetett feladatok megértésére és megoldására; Jó szervezőkészség; Precíz, pontos, feladattudatos munkavégzés Az állás

betöltéséhez előnyt jelent:   Gazdálkodási területen szerzett szakmai tapasztalat; Angol nyelv magas szintű ismerete Amit kínálunk:     Stabil vállalati háttér; Változatos és kihívásokkal teli feladatok; Szakmai fejlődési lehetőség; Kellemes munkahelyi környezet Munkatársat keresünk az alábbi munkakörbe ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓI ASSZISZTENS Főbb feladatok, munkák:        az ügyvezető igazgató támogatása a vezetői feladatok ellátásában; a vezető munkaprogramjának megszervezése, időpontok és határidők megtervezése; napi kapcsolat biztosítása a vezető távolléte esetén; dokumentációk, prezentációk, kimutatások készítése; szervezési feladatok ellátása (külső és belső megbeszélések, utazások, rendezvények); iroda működésének biztosítása (telefonkezelés, vendégek fogadása, szükséges eszközök beszerzése, kapcsolattartás a szolgáltatókkal); iroda működésével

kapcsolatos problémák kezelése. Az álláshoz tartozó elvárások:           határozott, rátermett, kimagasló kommunikációs készséggel rendelkező személyiség; kiemelkedő szervező- és kezdeményezőkészség; önálló precíz, gyors és hatékony munkavégzés; pozitív beállítottság, kellemes személyiség; nagyfokú terhelhetőség / konfliktuskezelő képesség és rugalmasság; gyakorlott számítógépes ismeretek (Word, Excel, PowerPoint, Outlook, internet); aktív, folyékony, tárgyalási szintű angolnyelv-tudás; legalább 3 éves asszisztensi munkakörben szerzett tapasztalat; B kategóriás jogosítvány; francia, olasz, román, szerb nyelv ismerete előny. Amit kínálunk: multinacionális háttér, innovatív csapat; hosszú távú munkalehetőség;  versenyképes jövedelem;  változatos, kihívásokkal teli feladatkör, fejlődési lehetőség.   Kreatív, önálló munkavégzésre képes, lelkes,

pályakezdő MARKETING ASSZISZTENSMUNKATÁRSAT keresünk az alábbi feltételekkel: Főbb feladatok, munkák:          Marketinges anyagok, kreatívok (banner, layout stb.) tervezése, összeállítása; Honlap és webáruház folyamatos karbantartása; Facebook hirdetések feltöltése; Hírlevelek összeállítása, formázása kapott tartalom alapján; Adatbázis kezelés segítése; Webshop üzemeltetése és karbantartása; Kapcsolódó logisztikai feladatok kezelése, pl. csomagszervezés; Egyéb marketing anyagok készítése; Értékesítési terület támogatása, ügyfelekkel történő kapcsolattartás Az álláshoz tartozó elvárások:          Releváns közép vagy felsőfokú végzettség; Magabiztos számítógép ismeret (Excel, Word, PPT); Jó kommunikációs képesség írásban és szóban egyaránt; Magabiztos nyelvtudás (német vagy angol); Kreativitás, önállóság; Elkötelezett és lelkiismeretes

munkavégzés; Jó kapcsolatteremtő készség; Kommunikatív személyiség; Rugalmasság és terhelhetőség Előny:   Online és keresőmarketingben, valamint a közösségi médiában való jártasság; B kategóriás jogosítvány Amit kínálunk: Színvonalas, dinamikus munkakörnyezet;  Fiatal, professzionális csapat;  Tanulási és fejlődési lehetőség  Munkaköri megfelelés Hogyan lehet megfelelni a fenti elvárásoknak, hogy lehetsz jó gazdasági, marketinges szakember vagy irodai asszisztens/titkár/menedzserasszisztens? Amint a fent bemutatott néhány foglalkozásban végzett tevékenységből és a munkaadói elvárásokból kiderül, van néhány speciális vonás (tulajdonság, tudás, képesség), amivel rendelkeznie kell a gazdaság bármely szektorában dolgozó szakembernek. Melyek ezek? Gyűjtsd össze a fenti leírások alapján az általad fontosnak tartott kompetenciákat*! *kompetencia = a megszerzett tudásnak, képességeknek,

készségeknek, valamint a viselkedési formáknak (személyes, társas kapcsolatokban és a munkavégzés folyamán) olyan összessége, amely alkalmassá teszi az egyént adott feladat ellátására, tevékenység végzésére.  A listádat vesd össze az alábbiakkal! - digitális írástudás, - legalább egy idegen nyelv ismerete (min. közép szinten szóban és írásban), - dokumentációkészítés, -nyilvántartás számítógépen (szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés, prezentáció, internet, e-mail stb.), - döntésképesség, határozottság, - felelősségtudat, - pontos, precíz munkavégzés, - szabálykövetés, - képesség önálló és csapatmunkára, - hatékony kommunikáció, - együttműködés, segítőkészség, - probléma- és konfliktuskezelés (l. marketing és irodai feladatkörök), - szervezési készség, - munka- és időszervezés, időgazdálkodás, határidő-nyilvántartás, - pénzügyi, számolási, logikai készség (l.

gazdasági ügyintézői feladatkör), - kontroll, önkontroll, - kreativitás (l. marketing, titkári feladatkör), - nyelvtudás, - rugalmasság, terhelhetőség stb.  Értelmezd a fenti kompetenciákat! Beszélj róla társaiddal, tanáraiddal, szüleiddel! Húzd alá a fenti listában, te melyik kompetenciával rendelkezel! Írj motivációs levelet a fenti álláshirdetések valamelyikére! A munkakörnyezet bemutatása Az iroda mint a gazdasági, marketing és ügyviteli munka helyszíne Az irodán általában egy – az ott folyó munkatevékenységnek megfelelő – bútorzattal berendezett kisebb-nagyobb szobát, termet értünk, ahol hozzáértő emberek papíron vagy elektronikusan munkát végeznek, ügyfeleket fogadnak vagy tárgyalnak, ahol állandóan csörög a telefon, kattog a számítógép billentyűzete, gyűlnek a papírok és az irattartók a polcokon. Az iroda tehát sajátos kialakítású és berendezésű zárt fizikai tér, helyiség, amely egy

cég szervezeti kapcsolatainak központja. Itt történik az ügyintézés ügyfelek, megrendelők, partnerek, hatóságok közvetlen vagy közvetett érintettségével A tevékenységet többnyire szabályok, előírások, utasítások mentén végezzük. A környezetére jellemző, hogy az irodában végzett munka jellegének és az ott dolgozók igényeinek, szükségleteinek megfelelő speciális munkakörülményeket (berendezések, technikai eszközök, irodaszerek stb.) alakítanak ki Ha belépünk egy helyiségbe, a fizikai környezet árulkodik arról, hogy milyen jellegű munkatevékenységet végezhetnek az ott dolgozó személyek. Az iratok, dokumentumok vagy az irodaszerek tárolására szolgáló bútorokon, polcokon, szekrényeken, íróasztalokon, ülőalkalmatosságokon kívül a gazdasági, marketing vagy ügyviteli, adminisztrációs munka végzéséhez elengedhetetlen a számítógép, a hozzá kapcsolódó nyomtatóval, a fénymásoló, a szkenner, vagy mindezek

együtt, a multifunkciós készülékben. Írásmunkák (dokumentumok, levelek, kimutatások, leltárok, marketingötletek stb.) készítéséhez, az elektronikus kapcsolatok fenntartásához (internet, e-mail, weblapok, közösségi portálok stb) szükséges a képernyős munkaterület egészséges és biztonságos körülményeinek kialakítása Helyiség, ahol a gazdaság különböző szférájában (gazdálkodó cég, nonprofit szervezet, közigazgatás, egészségügy, oktatás, kultúra, környezetvédelem stb. területén) információfeldolgozás folyik, mely folyamat szorosan kapcsolódik a szervezet profiljához. A különböző korokban más-más jelentéssel bírt az iroda. Más eszközökkel, eljárásokkal dolgoztak, különböztek az ügymenetek és a szabályok, a kapcsolattartási, ellenőrzési formák is eltérőek voltak Egy közös vonás azonban a mai napig megmaradt: az iroda mindig is az információ kezelésére, továbbítására, tárolására alkalmas

tér volt, s az ott folyó munkát a múltban is hozzáértő emberek végezték - az adott korhoz technikai fejlettségét jellemző, korszerű eszközökkel. RÉGEN NAPJAINKBAN Mi a különbség a fenti képek munkakörülményeket kifejező jellegében? Írd le, milyennek képzeled el a saját irodádat? Információ az irodában Az információ napjaink egyik legértékesebb, versenyképességet meghatározó tényezője a gazdaság valamennyi szereplője számára. Rendelkezni vele valamiféle hatalmat jelent: tudást, magabiztosságot, nagyobb előrelátást, tervezési lehetőséget, bátrabb kockázat- és felelősségvállalást stb. jelent Az információ adatok (tények, fogalmak, körülmények stb.) értelmezése, összefüggések megteremtése az előzetes tudásunk, tájékozottságunk alapján A változó gazdasági, társadalmi, jogi és egyéb körülmények között információk megszerzésével igyekszünk a tudásunkat gyarapítani, tájékozottságunkat

növelni. Döntéseink szempontjából természetesen a hiteles, megbízható, valósághű információknak van igazi értéke Az információ hozzájutásához, annak megszerzésére, gyűjtésére számos lehetőségünk van. Sorolj fel néhány, az információszerzést támogató csatornát! Jellemezd az alábbi közlési csatornák előnyeit, hátrányait! - személyes közlések élőszóban (minél szélesebb körű a kapcsolatrendszerünk és gyakoribbak találkozásaink a jól értesült személyekkel, annál nagyobb az esélyünk, megszerezni tőlük a számunkra fontos információkat); - nyilvános rendezvények (fórum, megbeszélés, tanácskozás stb.) - írott közlések (szakirodalom, sajtó, hírlevél, közvetlen tájékoztatás stb.); - hivatalos statisztikák, jelentések, évkönyvek stb.; - média (hírközlések, információ-megosztások); - internetes portálok, - közösségi oldalak stb. Napjaink irodáiban korszerű irodatechnikai és

telekommunikációs eszközök segítik a mindennapi munkavégzést. Az információk rögzítéséhez, az ügymenetek végzéséhez megfelelő, „testre szabott” szoftverek állnak rendelkezésre Az információs folyamat eszközei, a dokumentumok fogalma is megváltozott. A legmodernebb információhordozók együtt tudják kezelni a különböző forrásokból származó adatokat, információkat (pl: szöveg, kép, hang, film, vonalkód stb) Mindebből következik, hogy megváltoztak az információ gyűjtésének, tárolásának és továb- bításának eszközei, lehetőségei, módszerei is. A múlt irodájában a szöveges információ papírra rögzítésének szinte egyetlen módja a kézírás, majd a XX. századtól kezdődően a gépírás volt Napjainkban hangfelismerő rendszereknek köszönhetően lehetőség van arra, hogy az élőszó egyből írott formává váljon, a szkennerek segítségével pedig mód nyílik a papír alapon található információk

digitalizálására. Az információtovábbítás soha nem látott lehetőségeket nyújt. Az Internet segítségével pillanatok alatt tudunk nagy mennyiségű információt szerezni és küldeni a világ egyik pontjáról a másikra. Századunkat sokan nevezik az „információ századának”? Fejtsd ki a véleményed erről a jellemzésről! A számítógépek áldásos és káros hatásai az irodai körülmények között dolgozókra A technikai csodákkal teli világunkban a számítógépnek vitathatatlan az előnye, mind a munkánkban, mind pedig a mindennapi életünkben. A használata nemcsak kívánatos, hanem egyenesen szükségszerű Fontos, hogy a felgyorsult információáramlás folyamatában kellő időben és kellő módon hozzá tudjunk jutni azokhoz az adatokhoz, tényekhez, amelyek életvitelünket, munkánkat megkönnyítik, illetőleg meghatározzák. Szükségszerűségét leginkább a gazdasági életben érzékeljük, amit igazol az a tény is, hogy a

munkahelyeken csökken a hagyományos értelemben vett irodai munkaerő aránya, és egyre növekszik azok száma, akiknek a munkájában nélkülözhetetlen mindennapi eszköz a számítógép. Így van ez a gazdasági szakterület munkaköreiben is, ahol a legelterjedtebb munkaeszközzé vált a számítógép és a hozzá kapcsolódó kiegészítők. Egyes munkahelyeken napi 5-6 órán át, vagy még ennél is hosszabb ideig - sokszor folyamatosan - dolgoznak a számítógéppel. A képernyő előtt végzett munka pedig csak látszólag könnyű, valójában nagyfokú, állandó figyelemösszpontosítással és a szem erőteljes igénybevételével jár. Még tovább fokozza a megterhelést és fárasztóbbá teszi ezt a munkát, ha nem megfelelő a testhelyzet, illetőleg az optimális munkakörnyezet kialakítására nem fordítanak kellő figyelmet. A számítógéppel dolgozók gyakran panaszkodnak gyors elfáradásra, álmosságra, idegességre, ingerlékenységre, látási

zavarokra, illetőleg egyéb, különösen a fej-, a nyak-, hát- és kézfájdalmakra. Világszerte hatalmas erőkkel folyik a kiváltó okok kutatása. A szakemberek szinte egybehangzóan állítják, hogy a panaszok jelentős részét a számítógépes munkakörnyezet helytelen kialakítása, illetőleg a számítógépek által meghatározott pszichés tényezők okozzák, amelyek kellő körültekintéssel, odafigyeléssel, rövid tornával, pihentetőkkel könnyen megszüntethetők, vagy jelentősen csökkenthetők. A panaszokból kiindulva főként a testhelyzettel, a vizuális észleléssel kapcsolatban jelentkeznek a problémák. A számítógéppel való foglalatosság ülő testhelyzetet igényel, így a szervezet statikus megterhelés alatt áll. Ebben a testhelyzetben a vérkeringés lelassul és egy idő után fáradtsághoz vezet Hosszabb távon súlyos megbetegedést (izommerevség, mozgásszervi károsodás, váll-, derék-, csuklófájás stb.) okozhat a

helytelen, kényelmetlen testhelyzet, amit tovább súlyosbíthat az ennek nyomán kialakuló stressz és a szellemi munkával együtt járó idegi megterhelés. A dolgozók nagyon sokat tehetnek az egészséges munkakörnyezetért. Mindenekelőtt helyes munkavégzési szokásokat kell kialakítani és be kell tartani a képernyős munkahelyekre vonatkozó egészségügyi és munkabiztonsági szabályokat, amelyek útmutatást adnak a legfontosabb irodai eszközök és a munkakörnyezet ergonómiai* szempontú használatára, kialakítására:  munkaasztal, szék igények szerinti beállítása;  számítógép, képernyő, beviteli eszközök (billentyűzet, egér), perifériák összehangolása;  az irodai, ügyviteli adminisztrációt segítő egyéb berendezések elhelyezése (az irodai tér kialakítása) a munka jellegének megfelelően;  világítás, megfelelő hőmérséklet, páratartalom, levegő, szellőztetés, zaj stb. megoldása;  a személyes

tér kialakítása;  helyes testtartás a munkavégzés során;  ellazulást, feltöltődést jelentő mozgások, pihentető torna;  ésszerű és hatékony munkaszervezés;  jó közérzet kialakítása. *Ergonómia = az ember és munkakörnyezetének (l. fizikai tér, munkaeszköz, anyagok, a munka szervezete, egyén és munkacsoport viszonya stb.) kölcsönhatását vizsgáló tudományterület A laptopok, ipad-ok, iphon-ok, okostelefonok stb. sok területen segítik, támogatják az emberi tevékenységet (főleg kapcsolattartását), de sajátos konstrukcióik, kialakításuk, méretük miatt nem alkalmasak folyamatos munkára, mivel használatuk több ergonómiai problémát is jelent. Pl a billentyűzet és a képernyő mérete túlságosan kicsi, egymástól függetlenül nem állítható be, nem mozgatható, a képernyő mérete, szemtől való távolsága, megfelelő dőlésszöge nem állítható, a billentyűzet kialakítása, mérete

következtében az ujjak, a kéz, a csukló, a test (hát, fej, nyak) természetellenes tartásra, mozgásra kényszerül. (Bővebben: 50/1999. (XI 3) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről) A munkahelyi légkör az irodában A pszichológiai és szociális környezet a gazdasági, marketing, ügyviteli-irodai munkavégzés egyik leglényegesebb környezeti eleme. Feszült, rossz légkörű munkahelyen a munka is rosszul fog menni. A jó csapatmunkához elengedhetetlen a jó önismeret, ezzel egyidejűleg fejleszteni kell magunkban a mások elfogadásának képességét is. Csak így alakíthatóak ki a harmonikus munkakapcsolatok. Ha javítjuk személyes és munkakapcsolataink minőségét, illetve reális önértékelésünk alapján tisztában vagyunk egyéni tulajdonságainkkal, az alábbi eredményeket érhetjük el:  hatékonyabb, korszerűbb és komfortosabb munkavégzés;  jobb minőségű,

pontosabb munka;  biztonságosabb körülmények;  egészségi ártalmak kiküszöbölése;  munkavégző képesség növekedése;  munkatársak általános közérzetének javulása. Viselkedés irodai munkakörnyezetben Jó tudni, hogy  Az irodaterek kialakításától függően – l. szoba, kisteres vagy nagyteres irodák – nem vagyunk egyedül az irodában. Ez minden munkatárstól nagyfokú alkalmaz- kodást igényel. Nem tehetünk akármit, ami csak nekünk kellemes, a másik pedig esetleg szenved tőle (pl. légkondi használata, telefonbeszélgetés, csevegés, magánjellegű fotók kihelyezése, virágelhelyezés stb)  A munkatevékenységünk általában nem magányos tevékenység, többnyire egy fo- lyamat, egy csapat részei – láncszemei – vagyunk, amelyek szorosan összekapcsolódnak, érdekeik összefonódnak. Az általunk végzett munka eredményessége függ a munkatársak tevékenységétől, de a miénktől is függ mások munkája A

pontosan, precízen és időben elvégzett munkával segíthetjük, ennek hiányában gátolhatjuk a csoport vagy akár az egész szervezet munkáját. Ezért a gazdasági jellegű tevékenységek nagyfokú összehangolására van szükség, amelynek keretei között az egyes dolgozók önállóan végzik tevékenységüket.  Az önálló munkavégzés mindig felelősséggel jár – különösen a pénzügyi döntések környezetében –, amit a gazdasági, marketing vagy titkári (ügyviteli) területen dolgozóknak fel kell vállalniuk. A munkafeladatot a legtöbb munkahelyen a munkaköri leírásban* foglaltak szerint és a felettesünk utasítása szerint kell elvégezni. Ugyanakkor nem lehet elvárni, hogy a ránk bízott feladatokhoz mindig megadják a részletes utasítást (ez gátolná, hátráltatná a napi munkát). Aki a szakmáját érti, tudja, mit kell tennie, olykor önállóan kell meghozni a döntéseket, számolva a következményekkel. * Munkaköri leírás =

azoknak a feladatcsoportok a részletes meghatározása, listája, amelyeket a munkavállalónak a munkaszerződése alapján el kell látnia az adott munkakörben. Elsődlegesen a tisztánlátást szolgálja a munkáltató és munkavállaló számára azzal, hogy rögzíti, a szerződésben megnevezett munkakört hogyan kell értelmezni.  Az önállóság és a következmények vállalása nem jelenti a szabályok figyelmen kívül hagyását. Mind a gazdasági, mind a marketing és ügyviteli jellegű munkatevékenységeket, azok rendjét, eljárásmódját, határidőket stb szabályok (törvények, rendeletek, utasítások) határozzák meg A feladatokat ezek mentén kell elvégezni, mert be nem tartásuk súlyos szankciókat vonhat maga után (l adózási, bejelentési szabályozások, határidők, szankciók stb) Ezek a szabályok gyakorta változnak. Az adott területen dolgozó ügyintézőknek követniük kell ezeket a változásokat.  Napjaink embere időzavarban

szenved. Sokan panaszkodnak, hogy nem tudják elvégezni a rájuk kimért feladatot a rendelkezésükre álló idő alatt. Mind a munkahelyen, mind a magánéletben vannak olyan időszakok, amikor a nap 24 órája sem elegendő, hogy minden feladatot elvégezzünk. Így van ez a gazdasági, marketing vagy ügyviteli területen dolgozókkal is. Különösen egy-egy projekt zárása, adóbevallási határidő közeledése, pályázat beadása stb kapcsán kerül az ember időprésbe Ha nem jól osztjuk be az időnket, könnyen kicsúszhat a kezünk közül az irányítás az életünk, munkánk felett; idegesek, kapkodósak, stresszesek leszünk, és sokat hibázunk. Gazdálkodj okosan – a saját időddel és mások idejével is! Könnyű ezt mondani, de hogyan lehet megvalósítani! Jó hír, hogy egy kis odafigyeléssel, tudatos időbeosztás- sal, időmenedzsmenttel az időprobléma megelőzhető. Először is alakítsunk ki fontossági sorrendet a feladatok között:  fontos

– nem fontos, sürgős – nem sürgős;  fontos és sürgős, fontos, de nem sürgős;  sürgős és fontos, sürgős és nem fontos! Írjunk feladatlistát, és alakítsunk sorrendet! 1. Fontos és sürgős (FS) 2. Sürgős, de nem fontos (S-F) 3. Fontos, de nem sürgős (F-S) 4. Nem fontos és nem sürgős (-F-S) Írj listát az elkövetkező egy hét elvégzendő feladatairól, majd jellemezd a fenti szempontok szerint! Állítsd sorrendbe a feladatokat! Készíts egyszerű napirendet (feladat – időpont/időtartam), és igyekezz ezt be is tartani!  Az irodában (gazdasági, PR és marketing, titkári stb.) gyakran megfordulnak emberek: vezetők, belső munkatársak, partnerek, vendégek, ügyfelek, a hatóság emberei stb. Olykor mi „látogatunk” más szervezetek irodáiba Ahol emberek „találkoznak” (személyesen, telefonon, elektronikusan, levelezés révén), ott kapcsolatok alakulnak ahol emberi kapcsolatok működnek, ott konfliktusok,

problémák, nézeteltérések is adódhatnak ezeket megfelelően kell kezelni. Kommunikációnknak, probléma- és konfliktuskezelésünknek mindig a jó kapcsolatok megőrzését, ápolását kell szolgálnia, s ki kell fejeznünk együttműködési készségünket, segítő szándékunkat. Tudnunk kell, hogy munkákkal, viselkedésünkkel, kommunikációnkkal, emberekhez való viszonyunkkal, segítőkészségünkkel stb. a cégünket képviseljük Az irodába betérő vendégek, látogatók, partnerek gyakran azonosítják a cég kultúráját, imázsát a dolgozók viselkedésével Nem mindegy tehát, hogyan vélekednek rólunk, rajtunk keresztül pedig a munkaadónkról Egyes szakmában és/vagy szervezeteknél etikai kódexben* rögzítik, mit várnak el az ott vagy abban a szakmában dolgozóktól. *Etikai kódex = adott szakterületen dolgozók, foglalkozásban tevékenykedők erkölcsi szabályainak, viselkedési irányelveinek gyűjteménye, amelyet a szakmabeliek saját

presztízsük megőrzése érdekében adnak közre; mely a szakma széles körű elfogadottságán alapul. Ajánljuk figyelmedbe!  Adótanácsadók Egyesülete Etikai Szabályzata „Az adótanácsadást, valamint az adótanácsadók részvételével számviteli, társadalombiztosítási feladatokat ellátó egyéni vállalkozók és társas vállalkozások [továbbiakban: Adótanácsadó] feladata, hogy ügyfeleiknek a maximális szakmai segítséget megadja, valamint a hatóságok és más szervek előtt eljárva az ügyfeleiknek segítséget és képviseletet nyújtson jogainak érvényesítéséhez és kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az Adótanácsadó munkájával törekedjen arra, hogy megbízóinak a törvényességbe vetett bizalma az eljárás során töretlenül megmaradjon, erősödjön. Az Adótanácsadó tudatosítsa ügyfeleiben, hogy az Adótanácsadók Egyesülete az ő érdekvédelmüket is ellátja.” (wwwadokamarahu)  Direkt és Interaktív

Marketing Szövetség (DIMSZ) Etikai Kódexe– „célja, hogy a piaci szereplők és a fogyasztók között erősítse a bizalmat és egyben a felelős direkt kommunikációra ösztönözze a cégeket, hiszen a cél a fogyasztói élmény kialakítása – egymás jogainak tiszteletben tartásával. A Kódex ajánlásai nem egyedül a Szövetség tagságának szólnak, hanem a piac minden szereplőjének, mindazoknak a cégeknek, amelyek közvetlen kommunikációval érik el fogyasztóikat.” (http://www.dimszhu)  Etikai Kódex a titkári, titkárnői munkakörben dolgozók számára „A titkári/titkárnői munkakör bizalmi állás, betöltőjétől elvárható az átlagosnál tudatosabb etikai magatartás. Az alábbi etikai kódex röviden összefoglalja azokat a szakmai erkölcsi követelményeket és erényeket, amelyek e munkához nélkülözhetetlenek.” – vallja a Magyar Titkárok Országos Egyesülete (MTOE; 2005). (www eumahu) Véleményezd a

következő helyzetet! Az egyik ügyfél telefonon keresett meg azzal, hogy igazolást kapjon valamilyen körülményről. Az irat elkészítése éppen a te feladatkörödbe tartozott, megígérted, hogy pár napon belül a dokumentumot postán fogja megkapni. Az igazolást ki is állítottad, de mivel az aláírásra jogosult vezető nem tartózkodott az irodában, és nem tudta aláírni, félretetted. Az irat becsúszott más iratok közé, és megfeledkeztél róla. Néhány nap múlva az ügyfél újabb telefonja emlékeztetett az ígéretedre! Hogyan járnál el az adott ügyben?  A gazdasági, marketing vagy irodai asszisztensi/titkári területen dolgozók infor- mációt kezelnek: információt szereznek, feldolgoznak és továbbadnak. Nem lehet megszámolni az információk számát, amellyel naponta van dolgunk Ezek között vannak nyilvános, bizalmas és titkos adatok, információk is A gazdasági, marketing és ügyviteli munkában olyan információk

birtokába juthatunk, amelyek megőrzése, védelme szigorú munkaköri kötelességünk. Nem pusztán a körültekintő eljárásra, az információk, adatok megőrzésére kell törekednünk, hanem mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az általunk kezelt adatokat, információkat védjük (akár papíralapon, akár elektronikusan tárolt adatról van szó), hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá. Tesszük ezt a munkahelyi előírások és az adatvédelmi szabályok betartásával (l. 2011 évi CXII törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról)  Keresd meg interneten a fenti törvényt, és ez alapján:  határozd meg a következő fogalmakat: személyes adat, közérdekű adat, adatkezelés, adatkezelő;  értelmezd az adatbiztonság követelményeit (l 7. § (1)-(6) bekezdés)! Dokumentumok az irodai munkában Az irodában levelek, bizonylatok, szabályok, utasítások, pályázati dokumentumok,

jegyzőkönyvek, előterjesztések, körlevelek, szerződések, megrendelések, nyilvántartások, számlák stb. – dokumentumok sokaságával kell szinte naponta megbirkóznunk A gazdasági, marketing vagy az ügyvitel bármely területén dolgozók jól tudják, hogy a hatékony és eredményes munkának velejárója a hozzákapcsolódó dokumentum, amely ellenőrizhetővé, értékelhetővé, számonkérhetővé, bizonyíthatóvá stb. teszi az elvégzett munkát, illetőleg annak fázisait A dokumentumok készülhetnek hagyományos módon papíron, de egyre több az elektronikus úton előállított és tárolt dokumentum is, amelyet – a téma ismeretében – megfogalmazhatunk egyedileg (l. üzleti levél), de gyakori, hogy formanyomtatványok, űrlapok, bizonylatok kiállításával készülnek Formájukat, tartalmi elemeiket rendszerint a munkahelyi szokások és az adott szituáció határozza meg, de meglehetősen sok írott vagy íratlan szabállyal találkozunk. Ezek

betartása megkönnyíti, átláthatóvá, követhetővé teszi mindenki számára nemcsak a dokumentum elkészítését vagy értelmezését, hanem a benne foglalt ügy jellegét, lényegét is. A törvények, rendeletek, utasítások által előírt szabályok betartása, alkalmazása pedig kötelező Itt nincs mérlegelési lehetőségünk, a dokumentumokat az előírások szerint kell elkészíteni, kiállítani, továbbítani, tárolni stb A dokumentumok tárolása, hosszabb-rövidebb idejű megőrzése nagy kihívás a szervezetek számára: kibővült az adathordozók köre, több forrásból és csatornán érkeznek dokumentumok, továbbá a digitalizás miatt többszörösére növekedett a dokumentummennyiség. Ezért elkerülhetetlen, hogy a cég a dokumentumokat, bizonylatokat rendszerezze, nyilvántartása átlátható és könnyen kezelhető legyen A szakszerű dokumentumkezelés olyan technológiákat, eszközöket és módszereket foglal magában, amelyekkel a

szervezetek létrehozzák, kezelik, tárolják, keresik, továbbítják, végül lejáratukat követően selejtezik és megsemmisítik dokumentumaikat. Ezt a folyamatot szabályok, belső utasítások alapján kell végezni és ellenőrizni. Tulajdonképpen a szervezeti működés alapjait képező folyamatról van szó A papír alapon történő dokumentumkezelés napjainkra már nehézkessé vált, különösen ott, ahol nagy az iratforgalom. A visszakeresés sok időt vesz el a dolgozók munkaidejéből és nem is biztos, hogy eredményre vezet Többek között ezek az igények hívták életre az elektronikus dokumentumkezelő rendszereket. Segítségükkel könnyen átlátható a dokumentumok közötti kapcsolat és lehetővé teszik a különböző működési területen (pl. pénzügy, marketing, HR, adminisztráció stb) dolgozók közötti hatékony és gyors kapcsolatot. Munkajogi alapfogalmak Munkavállalás esetén szükséges tájékozódni az aktuális munkajogi

alapfogalmakról és szabályokról (részletesen: l. Munka törvénykönyve) Fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló. Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem munkaidő: - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, - a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés

helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Rendkívüli munkaidő: a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, heti munkaidőt meghaladó munkaidő, az ügyelet tartama. A munkavállalóként lehet olyan munkaköröd, hogy a beosztás szerinti napi munkaidőn kívül rendelkezésre kell állnod. Ezen időtartam alatt köteles vagy a

munkára képes állapotod megőrizni, és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. Havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el készenlét heti pihenőnapra Egyéni és kollektív jogok a munkahelyi gyakorlatban A munkaviszony alanyai a munkavállalók és a munkáltatók. A feleket a munkajogban – más jogterületekhez hasonlóan – jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Ez a jogviszony abban speciális, hogy nem csak un. egyéni jogokkal rendelkeznek a felek (kötelező legkisebb munkabér, felmondási idő, szülési szabadság, pihenőidő, végkielégítés stb.), hanem un kollektív jogokkal is Ez azt jelenti, hogy bizonyos jogok nem az adott jogalanyt, hanem azoknak a csoportját illetik meg. A kollektív jogok területén az egyik vagy mindegyik oldalon egy kollektíva áll: a szakszervezet vagy azok szövetsége, valamint a munkáltató vagy azok szövetsége. A kollektív jog tehát nem az egyes munkavállalót, hanem a munkavállalók

összességét megillető jogokra koncentrál. Sorolj fel olyan élethelyzeteket, ahol úgy érzed, jogaid vannak és ezt egyénileg is képes vagy érvényesíteni! Sorolj fel olyan élethelyzeteket, ahol úgy érzed, csak közösségben tudod hatékonyan érvényesíteni jogaidat! Az együttes fellépés a munkajogban kiemelt fontossággal rendelkezik, mivel jelentősen növeli a jogok gyakorlásának a hatékonyságát. A munkavállalók például nem egyenként küzdenek és alkudoznak a munkáltatóval a jobb munkafeltételekért, kedvezőbb bérezésért, a túlmunka keretek közé szorításáért stb., hanem a szakszervezeten keresztül kollektív szerződést kötnek, amely minden munkavállalóra kiterjed. A munkaviszonyt érintő fontosabb kérdésekben pedig a szakszervezetet megilleti a tájékoztatás kérésének, illetve a konzultáció kezdeményezésének a joga is, mely az egyes munkavállalókat külön-külön nem illeti meg. A kollektíva tehát többlet

jogosultságokkal is rendelkezik Ki(k) képviselheti(k) az érdekeidet? A szakszervezetek Szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, melynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása, védelme. A szakszervezet tehát érdekképviselet. A szakszervezet működését az Alaptörvény, valamint a nemzetközi jog is védelmébe veszi, a szervezetnek és a tisztségviselőknek fontos jogokat biztosítanak. Lehetővé teszik a szakszervezetek szabad létrejöttét, korlátozásoktól mentes működését, valamint védelembe veszik a tagokat és a szakszervezet tisztségviselőit. A védelem egyik kiemelt területe a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépés. A szakszervezet az érdekképviseleti tevékenysége kifejtése során ugyanis konfliktusba kerülhet a munkáltatóval, amelynek nem kívánatos hatásaitól a szakszervezeti tagokat és tisztségviselőket szükséges megvédeni. Miben nyújthat

segítséget neked a szakszervezet? - minden törvény adta eszközzel élve védi a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit (Európai Uniós szinten is) erre taglétszáma alapján van lehetősége; - a munkavállalói érdekeket a legmagasabb szinten képes érvényesíteni (pl. munkavállalókat érintő jogszabályok megalkotása, módosítása  l Munka törvénykönyve); - a munkavállalók anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatosan képviseletet látnak el a munkaadókkal történő egyeztetés során (l. általános képviseleti jog); - jogi tanácsadás és képviselet a tagok számára, különösen a munkáltató és munkavállaló között kialakult konfliktusos helyzetben (l. munkaidő, munkaidő-beosztás, munkabér, munkabiztonság, pihenőidő, munkaviszony megszűnésének területei stb.); - közvetlen juttatás, szociális szolgáltatás tagjai számára: pl. banki,

biztosítási szolgáltatás csomag, telefonflotta, kedvezményes üdülés, valamint a különböző vállalkozásokkal együtt kialakított egyéb kedvezmények Milyen eszközök, jogosítványok alkalmazásával érheti el a szakszervezet tagjainak érdekképviseletét? - kollektív szerződés* megkötése a munkáltatóval; - tájékoztatás kérése, illetve konzultáció kezdeményezése a munkavállalókat érintő kérdésekben; - nyomásgyakorlási eszközök alkalmazása (pl. tárgyalás kikényszerítése, munkabeszüntetések, demonstrációk, sztrájk megszervezése); - szociális partnerként véleményezik az egyes országjelentéseket, beszámolókat; - különböző projektek lebonyolítása (l. egyik legnagyobb projekt a LIGA Szakszervezetek által elnyert „A munkáért” elnevezésű projekt); - munkavállalókat érintő témákban workshopok és vitanapok szervezése, kiadványok készítése stb. * Kollektív szerződés = a munkáltató (vagy munkáltatói

szövetség) és a szakszervezet (vagy szakszervezetek szövetsége) között létrejött megállapodás, amely szabályozza adott munkáltatónál a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, valamint a felek kapcsolatrendszerét. A leggyakrabban szabályozott kérdéskörök: munkabér, a munka- és a pihenőidő, munkakörülmények, valamint a munkaviszony létrejötte és megszűnése.1 Szakszervezeti szerveződések Magyarországon A munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervei jogosultak szövetségeket létesíteni vagy ezekhez csatlakozni. Magyarországon a következő szakszervezeti konföderációk működnek: - Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) - Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) 1 - Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) - Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) - Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) - Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Belépés a

szakszervezetbe Gondolkodj előre! Fontos, hogy ne akkor jusson eszedbe, hogy be akarsz lépni a szakszervezetbe, amikor már megtörtént a baj (pl. feloldhatatlannak látszó konfliktus a munkáltatóval). A szakszervezet ugyanis olyan érdekvédelmi közösség, amely működésképtelen lenne, ha csupán olyan tagokból állna, akik a munkáltatóval konfliktusban állnak. Ezeket az eseteket a szakszervezetek előre ki szokták zárni Biztosítást sem köthetnek a káresemény bekövetkezése után, hiszen ezzel a többi biztosított kárára érvényesítenék a jogaidat. Ebből következően munkába lépéskor feltétlenül érdemes megnézni, hogy a munkáltatónál működik-e szakszervezet. Ezt követően tájékozódj a szakszervezet céljairól. Ezt a weboldalán keresztül tudod megtenni, ahol részletes útmutatót találsz a belépéshez Ne felejtsd el: minél nagyobb egy szakszervezet tagsága, annál jobban tudja a munkavállalók érdekeit képviselni. A

szakszervezetek munkájáról, érdekképviseleti területeiről, szervezeti felépítéséről, kapcsolatairól többet megtudhatsz, ha felkeresed a www.szakszervezetekhu weboldalt