Betekintés: Tamás Gergely - Német nyelvtan

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




Német Nyelvtan
Összeállította: Tamás Gergely



A főnévként használt melléknevek:



Erősen, gyengén és vegyesen is ragozhatjuk őket.
A hímnemű és nőnemű valamint többes számban álló főnevek személyeket, míg a semlegesneműek pedig fogalmakat
jelölnek.

Gyenge ragozás:
N.
A.
G.
D.

hímnem
der Kranke = a beteg férfi
der Kranke
den Kranken
des Kranken
dem Kranken

N.
A.
G.
D.

hímnem
ein Kranker = egy beteg férfi
ein Kranker
einen Kranken
eines Kranken
einem Kranken

Vegyes ragozás:

Erős ragozás:

nőnem
die Kranke = a beteg nő
die Kranke
die Kranke
der Kranken
der Kranken

semlegesnem
das Schöne = a szép (dolog)
das Schöne
das Schöne
des Schönen
dem Schönen

nőnem
eine Kranke = egy beteg nő
eine Kranke
eine Kranke
einer Kranken
einer Kranken

többes szám
die Kranken = a betegek
die Kranken
die Kranken
der Kranken
den Kranken

semlegesnem
ein Gutes = egy jó (dolog)
ein Gutes
ein Gutes
eines Guten
einem Guten

többes szám
keine Kranken = egy beteg sem
keine Kranken
keine Kranken
keiner Kranken
keinen Kranken

Főképpen többes számban jelenik csak meg, illetve semlegesnemnél.
semlegesnem
többes szám
N. viel / wenig / etwas / nichts / allerlei Schönes einige Kranke
A. viel / wenig / etwas / nichts / allerlei Schönes einige Kranke
G. viel / wenig / etwas / nichts / allerlei Schönen einiger Kranker (!)
D. viel / wenig / etwas / nichts / allerlei Schönem einigen Kranken
Hímnem (gyenge)
der Abgeordnete
der Angeklagte
der Angestellte
der Angetraute
der Beamte
der Behinderte

Magyar jelentés
képviselő férfi/nő
vádlott férfi/nő
alkalmazott férfi/nő
hitves (férfi/nő)
hivatalnok / hivatalnoknő
testi/szellemi fogyatékos
(férfi/nő)
der Bekannte
die Bekannte
ein Bekannter
eine Bekannte
ismerős (férfi/nő)
der Beschuldigte
die Beschuldigte
ein Beschuldigter
eine Beschuldigte
vádlott (férfi/nő)
der Deutsche
die Deutsche
ein Deutscher
eine Deutsche
német férfi/nő
der Eingeborene
die Eingeborene
ein Eingeborener
eine Eingeborene
bennszülött (férfi/nő)
der Einheimische
die Einheimische
ein Einheimischer
eine Einheimische
őslakos (férfi/nő)
der Erwachsene
die Erwachsene
ein Erwachsener
eine Erwachsene
felnőtt férfi/nő
der Freiwillige
die Freiwillige
ein Freiwilliger
eine Freiwillige
önkéntes férfi/nő
der Fremde
die Fremde
ein Fremder
eine Fremde
idegen férfi/nő
der Gefangene
die Gefangene
ein Gefangener
eine Gefangene
fogoly (férfi/nő)
der Gesandte
die Gesandte
ein Gesandter
eine Gesandte
követ (férfi/nő)
der Halbwüchsige
die Halbwüchsige
ein Halbwüchsiger
eine Halbwüchsige
fiatalkorú (fiú/lány)
der Heilige
die Heilige
ein Heiliger
eine Heilige
szent (férfi/nő)
der Liebende
die Liebende
ein Liebender
eine Liebende
szerelmes férfi/nő
der Reisende
die Reisende
ein Reisender
eine Reisende
utazó (férfi/nő)
der Sachverständige die Sachverständige ein Sachverständiger eine Sachverständige szakértő (férfi/nő)
der Verdächtige
die Verdächtige
ein Verdächtiger
eine Verdächtige
gyanúsított férfi/nő
der Verwandte
die Verwandte
ein Verwandter
eine Verwandte
rokon (férfi/nő)
der Vorsitzende
die Vorsitzende
ein Vorsitzender
eine Vorsitzende
elnök / elnöknő
der Wahlberechtigte die Wahlberechtigte ein Wahlberechtiger eine Wahlberechtigte választásra jogosult (férfi/nő)
der Werktätige
die Werktätige
ein Werktätiger
eine Werktätige
dolgozó (férfi/nő)


Nőnem (gyenge)
die Abgeordnete
die Angeklagte
die Angestellte
die Angetraute
die Beamtin *
die Behinderte

Hímnem (vegyes)
ein Abgeordneter
ein Angeklagter
ein Angestellter
ein Angetrauter
ein Beamter
ein Behinderter

= valós főnév: die Beamtin = hivatalnoknő

Nőnem (vegyes)
eine Abgeordnete
eine Angeklagte
eine Angestellte
eine Angetraute
eine Beamtin
eine Behinderte



A melléknévi igenevek
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


>Folyamatos melléknévi igenév (Partizip I.)
A főnévi igenévhez „-d” képzőt teszünk és melléknévként ragozzuk:
spielen + d
= spielend
das spielende Kind
=
a játszó gyerek
singen
+d
= singend
das singende Kind
=
az éneklő gyerek
laufen
+d
= laufend
der laufende Hund
=
a futó kutya
lesen
+d
= lesend
der lesende Mann
=
az olvasó férfi
A befejezett melléknévi igenév (Partizip II.):
Önállóan, melléknévi értelemben is használható. Ilyenkor ragozása megfelel a melléknevek ragozásának.
die gekochte Suppe
=
a megfőzött leves / a leves, amit megfőztek
die gekaufte Ware
=
a megvett áru / az áru, amit megvettek
der angekommen Gast
=
a megérkezett vendég / a vendég, aki megérkezett.
Beálló melléknévi igenév (Gerundiv):
A folyamatos melléknévi igenév elé „zu” képzőt teszünk. Elváló igekötős igéknél a „zu” az igekötő és az ige közé kerül.
Egyéb esetekben az ige elé, attól külön írva.
der zu schreibende Brief
=
a megírandó levél
der einzuladende Gast
=
a meghívandó vendég
der zu verkaufende Wagen =
az eladandó kocsi
das aufzubauende Haus
=
a felépítendő ház

A névelő egybeírása az elöljárószóval:
an auf

bei

durch für

hinter

in

über

um

unter

von

vor

zu

ans aufs
durchs fürs hinters ins übers ums unters
vors
Semleges nem:
das
Hímnem és Semleges nem: dem am - beim
- hinterm im überm - unterm vom vorm zum
zur
Nőnem:
der

A nyelvek jelölése:
die ungarische Sprache =
die deutsche Sprache
die französische Sprache =
die englische Sprache

Ungarisch / das Ungarische
a magyar nyelv
=
Deutsch / das Deutsche
a német nyelv
Französisch / das Französische
a francia nyelv
=
Englisch / das Englische
az angol nyelv

A nemzetiséget kifejező melléknevek kétféleképpen használatosak:
1. „-e” végződéssel és gyengén ragozva, ha előtte határozott névelő áll, de jelzőt nem kap.
Pl.:
Wir übersetzen aus dem Ungarischen ins Deutsche.
Magyarról németre fordítunk .
Das Ungarische ist mit dem Finnischen verwandt.
A magyar (nyelv) a finnel rokon.
2. Végződés nélkül, ha nem áll előttük határozott névelő, vagy jelzőt kapnak.
Pl.:
Zwischen Ungarisch und Finnisch bestehen gewisse Ähnlichkeiten.
A magyar és a finn között bizonyos hasonlóságok vannak.
Im Komitat Veszprém spricht man das schönste Ungarisch.
Veszprém megyében beszélik a legszebb magyart.



A módbeli segédigék objektív és szubjektív jelentése:
E/1.
E/2.
E/3.
T/1.
T/2.
T/3.

dürfen
darf
darfst
darf
dürfen
dürft
dürfen

können
kann
kannst
kann
können
könnt
können

mögen
mag
magst
mag
mögen
mögt
mögen

müssen
muss
musst
muss
müssen
müsst
müssen

sollen
soll
sollst
soll
sollen
sollt
sollen

wollen
will
willst
will
wollen
wollt
wollen

dürfen:
1. Engedély:
 Hier darf man rauchen. (Itt szabad dohányozni.)
 Wir dürfen heute von einer Revolution in der Rechentechnik sprechen. (Manapság a számítás-technika forradalmáról
beszélhetünk.) ≈ können
2. Udvarias kérdés:
 Darf ich Sie um Feuer bitten? (Kérhetek Öntől tüzet?)
3. Tiltás (dürfen + nicht):
 Hier darf man die Straße nicht überqueren. (Itt tilos áthaladni az utcán.)
4. Valószínűség (75% valóságérték) (Konjunktiv Präteritum):
 Peter dürfte krank sein. (Péter valószínűleg beteg.)
können:
1. Lehetőség:
 Wir können heute baden gehen. (Ma mehetünk fürödni.)
2. Képesség:
 Ich kann nicht mehr mitmachen, ich bin zu erschöpft. (Már nem tudok részt venni, túlságosan kimerült vagyok.)
 Ich kann den Brief nicht lesen, er ist auf chinesisch. (Nem tudom elolvasni a levelet, kínaiul van.)
3. Engedély:
 Wer fertig ist, kann nach Hause gehen. (Aki elkészült, haza mehet.) ≈ dürfen
4. Bizonytalanság (25% valóságérték) (Indikativ):
 Peter kann krank sein. (Lehet, hogy Péter beteg.)
5. Eshetőség (<25% valóságérték) (Konjunktiv Präteritum):
 Peter könnte krank sein. (Nincs kizárva, hogy Péter b
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


eteg.)
mögen:
1. Kívánság (Konjunktiv Präteritum) - csak jelen idő:
 Ich möchte einmal Afrika kennen lernen. (Egyszer szeretném megismerni Afrikát.)
2. Kívánság 3. személynek (Konjunktiv Präsens):
 Möge sie glücklich werden! (Legyen ő boldog!)
3. Irreális óhajtó mondat:
 Möchte es doch bald regnen! (Bárcsak mielőbb esne az eső!)
4. Kedvtelenség / (Kedv):
 Sie mag nicht mit dem Flugzeug fliegen. (Nem szeret repülőgéppel utazni.)
 Ich mag singen. 1  Ich singe gern. (Szeretek énekelni.)
5. Nem kielégítő ellenérv:
 Wie dumm er auch sein mag / möge, so einen Fehler wird er nicht begehen. (Bármennyire is buta, ilyen hibát nem fog
elkövetni.)
 Seine Worte mochten wahr sein, sie ließen uns aber kalt. (Bármennyire is igaz volt amit mondott, minket hidegen hagyott.)
 Mag es auch kalt sein, ich komme trotzdem. (Lehet hideg is, én mégis jövök.)
 Man mochte rechnen, wie man wollte, das Geld reichte nicht aus. (Bárhogy is számolunk, a pénz nem lesz elég.)
 Ich mag tun, was ich will, es ist ihm nichts recht. (Bármit is teszek, számára az nem lesz helyénvaló.)
 Mag kommen, was will, ich bleibe. (Bármi is jön, én maradok.)
6. Függő beszédbeli felszólítás:
 Er hat mir gesagt, ich möge 2 auf ihn warten. (Azt mondta nekem, hogy aztán várjak rá!)
 Er hat mir gesagt, ich möchte2 auf ihn warten. (Azt mondta nekem, hogy legyek szíves várni rá.)
7. Közömbösség:
 Mag er doch gehen, wohin er will. (Menjen csak, ahova akar!)
 Er mag nur kommen! (Jöjjön csak!)
8. Feltevés (50% valóságérték) (Indikativ):
 Peter mag krank sein. (Péter talán beteg.)
1
2

nyelvtanilag nem elfogadható
möge: türelmetlenül sürgető felszólítás; möchte: udvarias felszólítás



A predikatív melléknév
A predikatív melléknév szófajába tartozó kisszámú lexéma nem ragozható, esetvonzattal rendelkezhet, de ilyenkor sem kell
érintkeznie a neki alárendelt névszói csoporttal (ebben különböznek az elöljárószótól).
(1) Ihre Firma ist pleite.
(2) Die Kinder sind ihrer Lehrerin sehr zugetan.
A valódi melléknevektől azáltal különülnek el, hogy nem ragozhatók, mégpedig azért, mert nem is kerülnek olyan helyzetbe azaz jelzői szerepbe -, ahol ragozni kellene őket. Ebben különböznek az ugyancsak nem ragozható, de jelzői szerepben
használható lila, beige, prima stb. szavaktól, amelyek viszont ilyenformán valódi mellékneveknek tekinthetők (az in einer lila
Bluse kifejezésben szereplő melléknévről ugyanis megállapítható, hogy nőnemű, egyes számú, részes esetű, gyenge ragozású csak mindez jelöletlen marad a melléknév tövén).
A predikatív melléknevek egyrészt lehetnek alanyi predikatívumok, amikor is a sein, werden, bleiben, scheinen, gelten (als),
stb. kopulák kötik össze őket az alannyal, másrészt lehetnek tárgyi predikatívumok, amikor a nennen, bezeichnen (als), finden,
machen stb. tárgyas igék kötik össze őket a tárggyal, amelynek jelöletét jellemzik.
(3) Diesmal scheint er wirklich fit.
(4) Findest du ihn nicht fit?
A predikatív melléknevek egy része a t ársalgási nyelvre, egy másik az i rodalmi nyelvre korlátozódik, és csak egy kisebb
hányadot tesznek ki azok a szavak, amelyeknek nincs a használatot behatároló stílusjegyük (pl. a pleite társalgási nyelvi, a
zugetan emelkedett, irodalmi).
A mindössze néhány tucatnyi predikatív melléknevet a stílusjegyeken kívül aszerint is osztályozhatjuk, hogy van-e vonzatuk,
ez tiszta eset vagy elöljárószós eset-e (pl. schuld an + D), valódi alanyuk van-e, vagy csak formális (pl. es ist mir bange),
egytagúak vagy kéttagúak-e (pl. fix und fertig).
predikatív
vonzat
példa
jelentés
melléknév:
abhold†
D
Er war der alten Vermieterin seit jeher abhold.
nem kedvel
angetan
von + D
Sie ist von dem Film sehr angetan.
el van ragadtatva
angst*
D (vor + D) Mir war angst vor ihm.
fél
bange*
D (um + A) Der Mutter war bange um das Kind.
aggódik
egal
D
Das ist mir egal.
mindegy
einerlei
D
Dies war ihm einerlei.
mindegy
entzwei
Der Teller ist entzwei.
eltört/elszakadt
feind†
D
Sie waren sich schon lange feind.
ellene van
fit
Heike ist wieder fit.
fitt
futsch
Die teure Vase ist futsch.
tönkrement
gerecht (werden)
D
Er konnte ihr nie gerecht werden.
helyesen megítél, eleget tesz
getrost
Sie können ganz getrost sein.
nyugodt
gewahr (werden)
A
Ich wurde ihn zu spät gewahr.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


/>észrevesz
gewillt†
zu + Inf.
Er war gewillt, alles zu korrigieren.
akar, kész
gram†
D
Sein Vater war ihm lange gram.
haragszik
habhaft (werden)
G
Die Polizei wurde des Mörders bald habhaft.
kézre kerít
handgemein
mit + D
Dann wurden die zwei Betrunkenen handgemein.
ölre megy
heiß*
D
Dem Kind war es heiß.
melege van
imstande
zu + Inf.
Ich bin nicht imstande, dir zu helfen.
tud, képes
k.o.
Er ist ja wieder total k.o..
kész, k.o.
kalt*
D
Dem Kind war es kalt.
fázik
leid
A
Es war ihre Bemerkungen leid.
elege van
los
A
Jetzt sind wir ihn los.
megszabadul
o.k. (okay)
Bist du okay?
rendben, oké
perplex
Ich war einfach perplex.
elhűl, elképed
pleite
Nach dem Urlaub war ich pleite.
(anyagi) csődben, fizetés
képtelen
plemplem
Der Typ ist doch völlig plemplem.
lökött, becsavarodott
quitt
mit + D
Wir sind jetzt quitt, oder?
kvitt(ek)
schade
um + A
Das finde ich aber schade!
kár, sajnálatos
schlecht*
D
Dem Kind war es schlecht.
rosszul van
schnuppe
D
Das ist mir schnuppe.
mindegy, „nyolc“
schwindlig*
D
Dem Kind war es schwindlig.
szédül
teilhaft(ig)†
G
Er wurde eines großen Glücks teilhaftig.
részesül
übel*
D
Dem Kind war es übel.
rosszul van
untertan
D
Ihm waren viele Völker untertan.
alattvalója
unwohl*
D
Es wurde ihm unwohl.
rosszul van



vorstellig
(werden)
zugetan†
(auf) immer und
ewig
alt und grau
(werden)
fix und fertig

bei + D

Es wurde beim Chef vorstellig.

panaszt emel

D
-

Er war der Frau herzlich zugetan.
Er versprach ihr, sie immer und ewig zu lieben.

vonzódik, szeret
mindörökre

-

Da kann man ja alt und grau werden, bis man endlich
einen Gerichtstermin bekommt.
Die Arbeit ist fix und fertig. Nach der Sitzung war er fix
und fertig.
Manipulationen dieser Art sind im Fernsehen gang und
gäbe.
Die Mitteilung hat groß und breit am Schwarzen Brett
gestanden.
Dass ihr Komplize ein Mörder ist, weiß groß und klein.
Bis zum nächsten Ort sind es noch gut und gern zehn
Kilometer.
Als der Polizist ihm den Führerschein abnahm, wurde er
ganz klein und hässlich.
Ich fahre einen Mini-Austin, klein, aber fein.
Er hatte ein japanisches Transistorgerät, klein, aber oho.

beleöregszik

-

gang und gäbe
(sein)
groß und breit

-

groß und klein
gut und gern

-

klein und hässlich
(werden)
klein, aber fein
klein, aber oho

-

klipp und klar

-

kurz und bündig

-

kurz und gut/klein

-

kurz und
schmerzlos
lang und breit

-

mehr oder weniger
null und nichtig
recht und billig

-

schlecht und recht

-

weder heiß noch
kalt (sein)

-

weit und breit

-

wohl oder übel

-

-

-

-

Er sagte ihm klipp und klar, dass er an einer weiteren
Zusammenarbeit nicht interessiert sei.
Sie hat ihm kurz und bündig erklärt, dass sie ihre Miete
nicht bezahlen kann.
Wir brauchen Holz, Leim, Nägel, Farbe, kurz und gut:
alles, was zum Basteln gehört.
Er hatte den Störenfried kurz und schmerzlos aus dem
Haus gewiesen.
Er hat mir lang und breit erklärt, warum er in diesem
Jahr keinen Urlaub machen kann.
Mehr oder weniger waren alle derselben Meinung.
Das Gericht erklärte den Vertrag für null und nichtig.
Es ist nur recht und billig, wenn den freiwilligen Helfern
der Verdienstausfall ersetzt wird.
Ich wohnte außerhalb des Lagers, tat schlecht und recht
meinen Dienst.
Die Stellungnahme des Ministeriums ist weder heiß
noch kalt, sie enthält nichts als unverbindliche
Andeutungen.
Hier werden Sie weit und breit kein besseres Restaurant
finden.
Die Partei wird sich wohl oder übel nach einem neuen
Kanzlerkandidaten umsehen müssen.

teljesen kész
mindennapos, megszokott
nagyon érthetően/világosan
apraja-nagyja; mindenki
legalább
behúzza fülét-farkát
amilyen kicsi olyan jó/szép
kicsi, de mindent tud/minden
megvan benne
világos(an), egyértelmű(en),
kerek-perec
rövid, de velős
egyszóval
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


/>gyorsan; kertelés nélkül
terjengősen, nagyon
részletesen
többé-kevésbé
érvénytelen, semmis
helyes és méltányos
úgy-ahogy
határozatlan; nem kielégítő
közelben-távolban, széltébenhosszában
akár tetszik, akár nem;
kénytelen-kelletlen

Jelmagyarázat: A csillaggal (*) jelölt predikatív melléknevek formális alannyal állnak.
A kereszttel (†) jelölt predikatív melléknevek többnyire régi szövegekben fordulnak elő.



A részeshatározó és a tárgy sorrendje
1.

Ha mindkettő főnév: Részeshatározó – Tárgy, de megcserélődik a sorrend, ha a tárgyat határozott névelős, a
részeshatározót határozatlan névelős főnévvel fejezzük ki.
Pl.:
Ich kaufe dem Freund das Haus.
Ich kaufe dem Freund ein Haus.
Ich kaufe einem Freund ein Haus.
Ich kaufe das Haus einem Freund. (!!!)
2. Ha a tárgy vagy a részeshatározó egyike névmás: mindig a névmás áll elől!
Pl.:
Ich kaufe ihm das Haus.
Ich kaufe ihm ein Haus.
Ich kaufe es dem Freund.
3. Ha a tárgy és a részeshatározó mindegyike névmás: mindig a tárgy áll elől!
Pl.:
Ich kaufe es ihm.

A tőszámnevek:
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26

Tudnivalók:






null
eins
zwei
drei
vier
fünf
sechs
sieben
acht
neun
zehn
elf
zwölf
dreizehn
vierzehn
fünfzehn
sechzehn
siebzehn
achtzehn
neunzehn
zwanzig
einundzwanzig
zweiundzwanzig
dreiundzwanzig
vierundzwanzig
fünfundzwanzig
sechsundzwanzig

27
28
29
30
40
50
60
70
80
90
100
101
102
200
300
500
1000
2000
10000
100000
1000000
2000000
1000000000
2000000000
1000000000000
2000000000000

siebenundzwanzig
achtundzwanzig
neunundzwanzig
dreißig
vierzig
fünfzig
sechzig
siebzig
achtzig
neunzig
(ein)hundert
hunderteins
hundertzwei
zweihundert
dreihundert
fünfhundert
(ein)tausend
zweitausend
zehntausend
hunderttausend
eine Million
zwei Millionen
eine Milliarde
zwei Milliarden
eine Billion
zwei Billionen

A számneveket egy millióig egybeírjuk!
A német számnevekben az egyesek a tízesek előtt állnak!
A számneveket nem tekintjük főnévnek, kivéve a Million, Milliarde, Billion stb. számnévi főneveket. A németben a
főnevek 2 vagy ennél magasabb számnévi jelző után többes számba kerülnek!
Az eins alakot csak számlálásnál használjuk!
A zwei alak helyett a köznyelv kedveli a zwo alakot is! (Leginkább német reklámokban lehet hallani, amikor
telefonszámot diktálnak. Pl.: 0180 32 32 32 – null eins acht null drei zwo drei zwo drei zwo!)



A tagadás
A németben három tagadószó van:
I. Nein
Az egész állítást tagadja. A mondat előtt áll, attól vessző választja el. Nem tagja a mondatnak. Mondat belsejében nem állhat!
Pl.:
Ist dein Vater Arzt von Beruf?
Nein, er ist Lehrer von Beruf.
II. Nicht
Mondatrészeket tagadunk vele. A mondatban elfoglalt helye attól függ, hogy milyen mondatrészt tagadunk vele. Tagadunk
vele: (1) Állítmányt, (2) Egyéb mondatrészt.
1. Az állítmány tagadása:
a) Ha az állítmány egyszerű igealak, akkor a „nicht” a mondat utolsó helyére kerül.
Pl.: Petra besucht heute die Großeltern nicht.
Petra ma nem látogatja meg a nagyszülőket.
b) Ha az állítmány összetett, mert:
- összetett igealak, (elváló igekötő, összetett igekötő stb.)
- kötelező névszói része vagy elöljárós főnév kiegészítője van,
akkor a „nicht” az állítmány ragozatlan része vagy a bővítmények elé kerül.
Pl.: Ich stelle dir meinen Freund nicht vor.
=
Nem mutatom be neked a barátomat.
Mein Sohn ist nicht fleißig.
=
A fiam nem szorgalmas.
Ich gehe morgen nicht zu meinen Freunden.
=
Holnap nem megyek el a b arátaimhoz. vagy: Holnap
nem a barátaimhoz megyek.
A két mondat közötti különbséget a hangsúly vagy a szövegösszefüggés teheti egyértelművé.
2. Egyéb mondatrész tagadása:
Egyéb mondatrész tagadásakor a „nicht” a tagadandó mondatrész elé kerül.
Pl.:
Meine Großeltern kommen nicht morgen. =
A nagyszüleim nem holnap jönnek.
Nicht mei
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ne Großeltern kommen morgen. =
Nem a nagyszüleim jönnek holnap.
Nicht meine Großeltern, sondern meine Eltern kommen morgen.
= Nem a nagyszüleim, hanem a szüleim jönnek
holnap.
III. kein, keine, kein
A határozatlan névelő és a névelő nélkül álló főnevek tagadására szolgál. Ragozása megegyezik a határozatlan névelő (ein,
eine, ein) ragozásával.
Pl.:
Hast du in der Hauptstadt einen Freund? =
Van barátod a fővárosban?
Ich habe in der Hauptstadt keinen Freund. =
Nincs barátom a fővárosban.
Hast du in der Hauptstadt Freunde?
=
Vannak barátaid a fővárosban?
Ich habe in der Hauptstadt keine Freunde. =
Nincsenek barátaim a fővárosban.



Abtönungspartikeln
kurze Funktionsbeschreibung
aber

Überraschung, Staunen über einen Umfang oder Grad

also
auch 1

Argumentationsbruch (Relativierung, Zurückweisung,
Ablehnung)
tendenziöse Frage: negative Antwort erwartet

auch 2

selbstverständliche Erklärung

auch 3

Sachverhalt: normal, banal, gewöhnlich

auch 4

negative Bewertung des Sachverhalts

bitte

milde und höfliche Aufforderung

nur 1
= bloß 1
núr 2
= blóß 2

Neuigkeit, Informationsdurst

nur 3
= bloß 3
nur 4
= bloß 4
denn 1

schließt parallele Sachverhalte aus, mildert das Gewicht
des aktuellen Sachverhalts
erhöht das Gewicht einer Aufforderung + Abmilderung /
Höflichkeit
erhöht das Gewicht einer Frage

dénn 2

wiederholt eine nicht befriedigend beantwortete Frage

doch 1
doch 2

zustimmungsheischend, unterstellt dem Gesprächspartner
gleiche Meinung
Erinnerung an Bekanntes oder Vergessenes

doch 3

Hervorhebung des irrealen Charakters des Wunsches

durcháus 1

Bestätigung einer Mitteilung

durchaus 2

Einräumung

eben
= halt
eigentlich

natürliche Konsequenz, Resignation

einfach

schließt Alternativen + andere Argumentation aus

etwa

Ablehnung, ungläubige Überraschung

gleich

ja 2

kennzeichnet Frage als nebensächlich + („Ich hab‘s auf
der Zunge…“)
Sachverhalt ist unbestritten, allgemeiner Konsens
unterstellt
Staunen, positive / negative Überraschung

já 3

Drohung, drohender Ratschlag

mal

Gewissheit abgeschwächt, Handlung ist leicht zu
realisieren

ja 1

dringende Aufforderung + Androhung unangenehmer
Konsequenzen

ernsthafte Frage + Argumentationsbruch

Beispielssatz und ung. Äquivalent bzw.
Paraphrase
Der hat aber eine Wampe!
Ennek aztán jó nagy hasa van!
Also das kann nicht stimmen.
De hát ez így nem stimmel!
Was war das auch für ein Erfolg?!
Miféle siker volt ez?
Herr Wanke hatte einen Herzinfarkt. — Der hat
sich ja auch nie geschont.
– Még jó, sose kímélte magát!
Vergiss auch nicht, alles zu notieren.
Naná, hogy ne felejts el jegyzetelni!
Was musstest du auch hingehen?
Mi a fenének kellett neked odamenni?!
Kommen Sie doch bitte mit.
Tessék csak velünk jönni!
Was ist nur / bloß mit ihm geschehen?
Mi is történt vele?
Komm núr / blóß nach Hause!
Gyere csak nekem haza, (majd megkapod a
magadét …)!
Ich wollte nur sagen, dass ich abreise.
Csak azt akartam mondani, hogy elutazom.
Kommen Sie nur näher.
Jöjjön csak közelebb.
Findest du das denn richtig?
Ezt tényleg helyesnek tartod?
Wie heißt du? Vielleicht Peter? – Nein. – Wie
heißt du dénn?
Hát akkor hogy hívnak?
Er arbeitet doch / ja fleißig.
Hisz ő szorgalmasan dolgozik.
Wir müssen doch morgen nach München!
Hiszen holnap Münchenbe kell utazni!
Käme er doch bald!
Bárcsak mielőbb itt lenne!
Er hat durcháus die notwendigen Fähigkeiten.
Neki igenis megvan minden szükséges
képessége.
Sie haben durchaus recht, aber …
Jóllehet igaza van, mindazonáltal …
Das Spiel ist eben / halt verloren.
Hiába, a játszma elveszett …
Wie heißen Sie eigentlich?
Hogy is hívják magát?
Man kann einfach dagegen nichts tun.
Ez ellen egyszerűen nincs mit tenni.
Haben sie das etwa vergessen?
Csak nem elfelejtette?!
Wie war doch gleich Ihr Name?
Mi is a neve?
Wir haben ja gestern darüber gesprochen.
Hiszen erről beszéltünk tegnap!
Das ist ja meine alte Aktentasche!
Nahát! Hisz ez az én régi aktatáskám!
Dass du mi
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


r já nicht so ein dummes Zeug redest!
Nekem aztán ne mondj ilyen hülyeségeket!
Du musst mal zum Arzt gehen.
Menj csak el szépen az orvoshoz!



nicht 1

tendenziöse Frage, positive Antwort erwartet

nicht 2

Erstaunen angesichts großer Mengen oder extremer
Sachverhalte
Antwort liegt nahe / war vor kurzem noch bekannt („Es
liegt mir auf der Zunge.“)
markiert einen Grund, den der Partner kennt, aber nicht
ernst nimmt

noch
nun mal
ruhig

beschwichtigend: Erlaubnis

schnell
= geschwind

Vorgang: kurzzeitig, weniger wichtig

schon 1

Einräumung

schon 2

zuversichtliche Vermutung, räumt Bedenken aus

schon 3

mildert Aufforderungen ab, ermuntert zu einer Tat

schon 4

tendenziöse Frage: negative Antwort erwartet

vielleicht 1

Erstaunen über ungewöhnlichen Sachverhalt

vielleicht 2
vielleicht 3

tendenziöse oder rhetorische Frage: negative Antwort
erwartet
mildert Fragen ab + Höflichkeit

wohl

bestätigt eine Aussage, aber schränkt sie ein

Ist die nicht fantastisch?
Hát nem fantasztikus?
Über wen der nicht schon geklagt hat!
Kiről nem panaszkodott az még!
Wann war noch dieses Spiel?
Mikor is volt az a meccs?
—Ich möchte noch ein Bier. —Es gibt nun mal
kein Bier mehr.
Most már nem kapsz több sört és kész!
Du hättest ruhig noch rauchen können.
Nyugodtan elszívhattad volna.
Ich wollte nur schnell in meinem Fach
nachsehen.
Csak benézek a fiókomba (és már itt sem
vagyok).
Das ist schon richtig, aber ...
Ez ugyan helyes, de …
Keine Angst: Er schafft das schon.
Ne aggódj, biztos sikerül neki.
Schreib ihm schon!
Csak bátran írj neki!
Wie hätte man ihr schon helfen können?
Hogy is lehetett volna rajta segíteni?
Siehst du vielleicht schlecht aus!
De kutyául nézel ki!
Hat er das vielleicht gewollt?
Hát akarta ő ezt?
Können Sie mir vielleicht sagen, wo es zum
Bahnhof geht?
Meg tudná esetleg mondani, hogy jutok az
állomásra?
Er hat die Prüfung wohl bestanden. (= nicht ganz
mit Erfolg)
Vizsgázni levizsgázott, (de a többit inkább ne
kérdezd).



Semantische Klassifizierung der Adverbien
1. Lokaladverbien
anderswo
außen
auswärts
da
dort
draußen
drinnen
drüben
hier
hinten
innen
irgendwo
links
nebenan
nirgends
nirgendwo
oben
obenan
obenauf
rechts
überall
unten
vorn
wo

1.1 zur Bezeichnung des Ortes oder der Ruhelage
máshol
kívül, kint
kifelé; kinn, kint
itt, ott
ott
odakint, kívül, kint
belül, bent
odaát
itt
hátul
belül, bent
bárhol, valahol
balra
mellette, a szomszédban
sehol
sehol
fent, fenn
(leg)felül, (leg)tetején
(leg)felül, (leg)tetején
jobbra
mindenhol
lent, lenn
elöl
ahol, valahol
1.2 zur Bezeichnung der Richtung

1.2.1 des Ausgangspunktes einer Bewegung
anderswoher
daher
dorther
hierher
irgendwoher
nirgendwoher
überallher
woher

máshonnan
innen, onnan
(am)onnan, onnét
ide, erre
bárhonnan, valahonnan
sehonnan
mindenhonnan
ahonnan, valahonnan

1.2.2 des Endpunktes oder des Ziels einer Bewegung
abwärts
anderswohin
aufwärts
bergab
bergauf
dahin
dorthin
fort
heim
heimwärts
hierhin
irgendwohin
nirgendwohin
querfeldein
rückwärts
seitwärts
überallhin

lefelé
máshova
felfelé
hegyről lefele
hegynek fel
odáig, addig
(am)oda
előre
haza(felé)
hazafelé
idáig, eddig
bárhova, valahova
sehova
toronyirányban
vissza(felé)
oldalt, oldalra
mindenhova



vorwärts
weg
wohin

előre
el, félre, oda
ahova, valahova

2. Temporaladverbien
anfangs
bald
beizeiten
damals
dann
demnächst
eben
eher
endlich
früh
gerade
gestern
heute
heutzutage
jetzt
morgen
morgen
neulich
niemals
nun
schließlich
seinerzeit
soeben
sogleich
übermorgen
vorerst
vorgestern
vorhin
wann
zugleich
zuletzt
zunächst
allezeit
bisher
bislang
immer
lange
längst
nie
niemals
noch
seit
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


her
stets
zeitlebens
abends
bisweilen
dienstags
dreimal
einmal
häufig
jährlich
jederzeit
manchmal
mehrmals

2.1 zur Bezeichnung eines Zeitpunktes (bzw. eines Zeitabschnitts)
kezdetben
majd, nemsokára
idejében, idejekorán
akkor(iban), amakkor
azután
legközelebb, a közeljövőben, nemsokára
éppen (akkor), pont
előbb, korábban, hamarabb
végül, végre
korán
éppen (akkor), pontosan (akkor)
tegnap
ma
manapság
most
holnap
reggel
a múltkor, a minap, nemrég
soha
(már)most, éppen most
végül
annak idején
éppen most, az imént
azonnal, nyomban
holnapután
előbb, mindenekelőtt
tegnapelőtt
előbb, imént, nemrég
amikor, valamikor
egyszerre, egyúttal, ugyanakkor
utoljára, végül
mindenekelőtt, először is, elsősorban
2.2 zur Bezeichnung einer Zeitdauer
mindig, mindenkor
eddig, a mai napig
eddig, a mai napig
mindig
sokáig
régen
soha
sohasem
még
azóta
mindig, folyvást
egész életében, életfogytiglan
2.3 zur Bezeichnung der Wiederholung
esténként
olykor, néha, némelykor
keddenként
háromszor
egyszer
gyakran
évente
mindenkor, bármikor
néha
többször, több ízben



mittags
mitunter
monatlich
montags
nachmittags
nachts
nochmals
oft
selten
täglich
vormittags
wiederum
wöchentlich
zeitweise
zweimal

délben
hébe-hóba, néha-néha
havonta
hétfőnként
délutánonként
éjszakánként
még egyszer, ismételten
gyakran
ritkán
naponta
délelőttönként
ismét, újra
hetente
időnként, koronként, néha-néha
kétszer
2.4 zur Bezeichnung einer Zeit, die sich auf einen anderen Zeitpunkt bezieht (relative Zeit)
indessen
eközben, ezalatt
inzwischen
eközben, ezalatt
nachher
azután, utána, majd
seitdem
amióta, azóta
seither
azóta
unterdessen
eközben, ezalatt
vorher
előbb, (meg)előzőleg, ezelőtt

3. Modaladverbien
3.1 zur Bezeichnung der Art und Weise (der Qualität), differenziert nach der Bildungsart in

3.1.1 „reine Adverbien”
anders
gern
so
wie

másképp(en)
szívesen
úgy
ahogy, valahogy, amilyen, valamilyen

3.1.2 Adjektivadverbien
fleißig
gut
langsam
schlecht
schnell
tüchtig

szorgalmasan
jól
lassan
rosszan
gyorsan
alaposan, rátermetten

3.1.3 Wörter mit der Endung –lings (meist von Adjektiven abgeleitet)
ärschlings
bäuchlings
blindlings
frühlings
häuptlings
jählings
meuchlings
rittlings
rücklings
vorlings

seggel, seggen, seggre
hasmáént, hason, hasra
vakon, vaktában, elvakultan
tavasszal
fejest, fejjel előre, fejre
hirtelen(ül), meredeken
orozva, orvul, orgyilkos módon
lovagolva, lovas módra, lovagló ülésben
hátrafelé, hátára, háton
előrefelé

3.1.4 Wörter mit den Endungen –s und –los (meist von Substantiven abgeleitet)
anstandslos
bedenkenlos
eilends
fehlerlos
unversehens
vergebens

akadálytalanul, nehézség nélkül simán
megfontolás nélkül
sietve, nagy sebesen, sebtében
hibátlanul
hirtelen, váratlanul
hiába



3.1.5 Zusammensetzungen
derart
ebenfalls
ebenso
genauso
geradeaus
hinterrücks
insgeheim
irgendwie
kopfüber
kurzerhand
rundheraus
unverrichteterdinge

úgy, oly módon, annyira
szintúgy, hasonlóképp
éppen így, azonmód, éppolyan
pontosan úgy
egyenest, toronyiránt, közvetlenül
hátulról, orvul, alattomosan
titkon, titokban
bárhogy, valahogy
fejjel lefelé, hanyatt-homlok
gyorsan, hamar, rövid úton
kereken, egyenesen
dolgavégezetlenül, eredménytelenül
3.2 zur Bezeichnung des Grades und Maßes (der Quantität und Intensität)
einigermaßen
némiképpen, némileg, valamelyest
größtenteils
legnagyobbrészt, túlnyomóan
halbwegs
félúton, félig-meddig
teilweise
részben
3.3 zur Bezeichnung des Instruments und Mittels
dadurch
azáltal, ezáltal
damit
azzal, ezzel
hierdurch
ezen keresztül, ezáltal
hiermit
ezzel
irgendwomit
bármivel, valamivel
wodurch
ami által, valami által
womit
amivel, valamivel
3.4 z
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ur Bezeichnung der Erweiterung (des kopulativen Verhältnisses)
anders
egyébként
auch
is, szintén
außerdem
ezenkívül
desgleichen
így, ekként, hasonlóképpen
drittens
harmadszor
ebenfalls
szintúgy, szintén, hasonlóképpen
erstens
először
ferner
továbbá
gleichfalls
szintúgy, szintén, hasonlóképpen
sonst
egyébként, különben, másképp
überdies
ezenkívül, ezenfelül
weiterhin
tovább(ra), továbbra is
zudem
méghozzá, ráadásul még, ezenfelül
zweitens
másodszor
3.5 zur Bezeichnung eines restriktiven, spezifizierenden und adversativen Verhältnisses
allerdings
valóban, természetesen, kétségtelenül
dagegen
ezzel szemben, ehhez képest
doch
de, ám, mégis, hiszen, azonban
eher
inkább, szívesebben
freilich
persze, hogyne, feltétlenül, azonban
hingegen
ellenben, viszont
immerhin
mindamellett, mindazonáltal
indes(sen)
aközben, eközben, míg, miközben
insofern
ha, amennyiben, annyiban, ennyiben
insoweit
ha, amennyiben, annyiban, ennyiben
jedoch
azonban, de, ámde, mindazonáltal
nur
csak
vielmehr
sokkal inkább
wenigstens
legkevésbé
zumindest
legalább(is)

4. Kausaladverbien
also

4.1 zur Bezeichnung des Grundes (des kausalen Verhältnisses im engeren Sinne)
tehát



anstandshalber
daher
darum
demnach
deshalb
deswegen
folglich
infolgedessen
meinethalben
mithin
nämlich
so
somit
warum
weshalb
weswegen

tisztesség kedvéért
ennél fogva, ezért, azért, emiatt, amiatt
ezért, azért, emiatt, amiatt
eszerint, ennél fogva, ennek folytán
ezért, azért
ez okból, ezért, emiatt
következőleg, következésképpen, tehát
ennek következtében
énmiattam, énfelőlem
tehát, ennélfogva
ugyanis, mert, tudniillik, mégpedig
így, úgy, ilyen módon, ezért
tehát, következtetésképp, és így
amiért, valamiért
ami miatt, valami miatt
ami miatt, valami miatt
4.2 zur Bezeichnung der Bedingung (des konditionalen Verhältnisses)
andernfalls
másesetben
dann
aztán, azután
gegebenenfalls
adott esetben
nötigenfalls
szükség esetén
schlimmstenfalls
legrosszabb esetben
sonst
egyébként, különben, másképp
4.3 zur Bezeichnung des nicht zureichenden Grundes (des konzessiven Verhältnisses)
(und) doch
(és) mégis
dennoch
mégis, mindamellett, mindazonáltal
gleichwohl
mégis, mindamellett, mindazonáltal
nichtsdestoweniger
mégis, mindamellett, mindazonáltal
trotzdem
ennek ellenére
4.4 zur Bezeichnung der Folge (des konsekutiven Verhältnisses)
so
így, úgy, ilyen módon, ezért
4.5 zur Bezeichnung des Zwecks (des finalen Verhältnisses)
darum
azért, ezért, amiatt, emiatt
dazu
azért, ezért, azzá, ezzé
deshalb
azért, ezért, amiatt, emiatt
deswegen
ez okból, ezért, azért
hierfür
ennek ellenében, ezért, evégből
hierzu
ehhez, erre
warum
amiért, valamiért
wozu
amihez, valamihez



auch / sogar / nicht einmal
1. Az auch használata:
Az auch (= is) szót általában az előtt a szó előtt használjuk, amire vonatkozik.
a. Az alanyra vonatkozóan:
Auch der Mann gibt heute in dem Zimmer seiner Frau eine schöne Blume.
A férfi is ad ma a feleségének egy szép virágot a szobában.
b. Az állítmányra vonatkozóan:
Der Mann gibt heute in dem Zimmer seiner Frau eine schöne Blume auch.
A férfi ad is ma a feleségének egy szép virágot a szobában.
c. A tárgyra vonatkozóan:
Der Mann gibt heute in dem Zimmer seiner Frau auch eine schöne Blume.
A férfi ad ma a feleségének egy szép virágot is a szobában.
d. A részeshatározóra vonatkozóan:
Der Mann gibt heute in dem Zimmer auch seiner Frau eine schöne Blume.
A férfi ad ma a feleségének is egy szép virágot a szobában.
e. A helyhatározóra vonatkozóan:
Der Mann gibt heute auch in dem Zimmer seiner Frau eine schöne Blume.
A férfi ad ma a feleségének egy szép virágot a szobában is.
f. Az időhatározóra vonatkozóan:
Der Mann gibt auch heute in dem Zimmer seiner Frau eine schöne Blume.
A férfi ad ma is a feleségének egy szép virágot a szobában.
Az állítmány kivételével az összes többi mondatrész elé kerül az auch szócska. Az állítmányra vonatkozóan az auch szócska
mindig a mondat végén áll.

2. A sogar hasz
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nálata
Az sogar (= még … is) szót mindig az előtt a szó előtt használjuk, amire vonatkozik.
a. Az alanyra vonatkozóan:
Sogar der Mann gibt heute in dem Zimmer seiner Frau eine schöne Blume.
Még a férfi is ad ma a feleségének egy szép virágot a szobában.
b. Az állítmányra vonatkozóan:
Sogar gibt der Mann heute in dem Zimmer seiner Frau eine schöne Blume.
A férfi még ad is ma a feleségének egy szép virágot a szobában.
c. A tárgyra vonatkozóan:
Der Mann gibt heute in dem Zimmer seiner Frau sogar eine schöne Blume.
A férfi még egy szép virágot is ad ma a feleségének a szobában.
d. A részeshatározóra vonatkozóan:
Der Mann gibt heute in dem Zimmer sogar seiner Frau eine schöne Blume.
A férfi még a feleségének is ad ma egy szép virágot a szobában.
e. A helyhatározóra vonatkozóan:
Der Mann gibt heute sogar in dem Zimmer seiner Frau eine schöne Blume.
A férfi még a szobában is ad ma a feleségének egy szép virágot.
f. Az időhatározóra vonatkozóan:
Der Mann gibt sogar heute in dem Zimmer seiner Frau eine schöne Blume.
A férfi még ma is ad a feleségének egy szép virágot a szobában.
Az állítmányra vonatkozóan a sogar szócska a mondat elejére, az ige elé kerül



bar, -lich, -isch
achtbar
ausführbar
biegbar
ehrbar
furchtbar
heilbar
kostbar
unaussprechbar
bäuerlich
geistlich
heimlich
herrlich
kindlich
mündlich
sinnlich
vorzeitlich
unglaublich
erkennbar

tiszteletreméltó
kivitelezhető
hajlítható
jóravaló
rettenetes
gyógyítható
értékes
kiejthetetlen
paraszti
egyházi
titkos
gyönyörű
gyermeki
szóbeli
érzéki
őskori
hihetetlen
{fel-/meg}ismerhető

achtsam
ausführlich
biegsam
ehrlich
furchtsam
heilsam
köstlich
unaussprechlich
bäuerisch
geistig
heimisch
herrisch
kindisch
mündig
sinnig
vorzeitig
ungläubig
erkenntlich

gondos
részletes
hajlékony
becsületes
félénk
gyógyító
pompás, felséges
kifejezhetetlen
pórias
szellemi
őshonos
parancsoló, uras
gyerekes
nagykorú
értelmes
korai, idő előtti
hitetlen
felismerhető, hálás,
viszontszolgálatra kész

Datum:
1. Die reine Datumsangabe kann z. B. folgende Formen haben:
04.08.1998
04.08.984.8.98
4.8.1998 4. August 1998 4. Aug. 98
Nach den Empfehlungen der International Organization for Standardization (ISO) für die numerische Angabe von
Kalenderdaten (vgl. DIN 5008) sollen die Angaben in der Reihenfolge Jahr, Monat, Tag durch Mittestrich gegliedert werden:
1998-08-24
98-08-24.
2. Im Satzzusammenhang und in Verbindung mit Orts- und Uhrzeitangaben gibt es folgende Möglichkeiten:
a) Sie rief ihn am 3. Juli kurz vor 18 Uhr an. Wir haben [am] Mittwoch um 10 Uhr eine wichtige Besprechung.
b) Wir kommen am 30. Oktober, 16.15 Uhr[,] in der Kantine zusammen. Am Freitag, dem 6. April 1984, gegen 15 Uhr[,]
fielen in der Innenstadt die Verkehrsampeln aus.
c) Meine Freundin kommt nächsten Freitag, den 17. Juli[,] an. [Spätestens] Montag, den 5. November[,] reisen wir ab. Die
Tagung findet Donnerstag, 15. 4.[,] im Rosengarten statt.
d) Am Montag, dem 10. Juli 1960[,] lief das Schiff vom Stapel. - Am Montag, den 10. Juli 1960 lief das Schiff vom Stapel.
Die Familie kommt am Dienstag, dem 5. September, um 14 Uhr[,] an. - Die Familie kommt am Dienstag, den 5.
September[,] um 14 Uhr an. Bis zum Freitag, dem 15. Oktober[,] hast du Zeit. - Bis zum Freitag, den 15. Oktober hast du
Zeit.
Nur eine zweigliedrige Tages- und Uhrzeitangabe mit Präpositionen steht gewöhnlich ohne Komma, bei allen anderen Formen
der Zeitangabe wird dieses Satzzeichen gesetzt. Nach den neuen Regeln zur Zeichensetzung kann auch nach der Uhrzeit als
letztem Datumsbestandteil ein Komma stehen, wenn der Satz weitergeführt wird. Bei einer Datumsangabe im Akkusativ (ohne
am) kann der Monat ein Komma (= Aufzählung) oder zwei Kommas (= Apposition) aufweisen. Steht der Wochentag im Dativ
(mit am), dann wird die Monatsangabe gewöhnlich durch zwei Kommas abgetrennt, wenn sie ebenfalls in diesem Kasus steht
(= Apposition); nach den neuen Regeln zur Zeichensetzung kann allerdings das schließende Komma auch in diesen Fällen
entfallen. Wird die Monatsangabe als Aufzählungsglied im Akkusativ angegeben, setzt man nur ein Komma.



DER:














•<