Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Andróczki Ildikó - Az APEH világa

Nyíregyház Főiskola Gazdálkodás és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Gazdálkodási Szak Összehasonlító gazdaságtan házi dolgozat APEH világa Budapest, 2003. december 31 Készítette: Andróczki Ildikó 2003/2004 tanév II. évfolyam I félév Levelező tagozat „C” csoport Tartalomjegyzék 1987-ben megalakult APEH2-3 Adóigazgatás-korszerűsítése.3-4 Új adóztatási modell6-7 Járulékintegráció.7-8 APEH Észak-bp-i Igazgatóság bemutatása.9-10 APEH Észak-bp-i Igazgatóság dolgozói.11 APEH Észak-bp-i Igazgatóság szabályzati rendszere12-13 APEH Észak-bp-i Igazgatóság szervezeti felépítése.15-21 Igazgató irányítása alatt álló szervezeti egységek.15-17 Adó-és járulékügyi igazgatóhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egységek17-19 Ellenőrzési igazgatóhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egységek.20-21 APEH kapcsolatai.22 Forrás.23 2 Házi dolgozatom témája az APEH Észak-budapesti

Igazgatóság szervezeti felépítése és feladatai. De mindenek előtt néhány oldalon keresztül rövid történeti áttekintéssel bemutatom az államháztartási bevételek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró állami szervezet eddigi életét és fejlődését táblázatok és ábrák segítségével. Az 1988-as adóreform következtében hazánkban is megkezdődhetett a fejlelett piacgazdaságú országokhoz hasonlóan működő adórendszer kialakítása. 1987 július 1-én létrejött a közteherviselés alkotmányos kötelmét biztosítani hivatott önálló állami adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal A megalakult szervezet a jogelőd intézmények a PM Ellenőrzési Főigazgatóság , a megyei adómegállapító hivatalok és az illetékhivatal szakembereire épült. A PM Ellenőrzési Főigazgatóság szervezete ekkor már két évtizedes szakmai rutinnal végezte az állami tulajdonban lévő vállalatok, szövetkezetek,

pénzügyi-gazdasági ellenőrzését, továbbá a magántulajdonban lévő társaságoknál adóellenőrzéseket. A kisiparosok, kiskereskedők ellenőrzéseit végző illetékhivatalok pedig az egyéni vállalkozói és lakossági adóztatás, végrehajtás valamint a becslés vizsgálati módszer alkalmazása területén tettek szert szakmai tapasztalatra. Az eltérő jellegű szervezeti háttérből adódóan kezdetben egy háromlépcsős szervezeti felépítésű adóhivatalt hoztak létre. A megyei, illetve fővárosi területi egységek adóalanyi köre ennek megfelelően eltérő volt. Az igazgatóságok a gazdálkodó szervezetek adóhatóságai voltak, míg az adófelügyelőségek a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók adóigazgatási ügyeit kezelték. az APEH szervezeti felépítése (1987.0701 – 19911231) PM Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hivatali Központ Adóelszámolási Iroda APEH Fővárosi Igazgatóság APEH Baranya megyei Igazgatóság

Fővárosi Adófelügyelőség Baranya megyei Adófelügyelőség 3 . APEH Hajdú-Bihar megyei Igazgatóság . Hajdú-Bihar megyei Adófelügyelőség Az APEH lényegében a PM Ellenőrzési Főigazgatóságnál alkalmazott adóigazgatási rendszert működtette tovább, tehát változatlanul fennmaradt a jogelőd intézményektől átörökített struktúra, a ellenőrzés centrikusság és az ágazatai jelleg. Az adóhivatal egy-egy szervezeti egysége intézte a hatáskörébe tartozó adózók összes ügyét a bejelentkezéstől a bevallások feldolgozásán keresztül az ellenőrzésig bezárólag. A legnagyobb hangsúlyt az ellenőrzési tevékenység eredményeire helyezték. Az adóreform pályára állítását követően azonban több olyan változás következett be, amely szükségessé tette az adóigazgatás-korszerűsítés folyamatának megindítását. Első lépés az 1992. évi szervezeti átalakítás keretében indult el, amelynek főbb jellemzői:  Az

APEH igazgatóságok és adófelügyelőségek szerinti kettéosztottság fokozatosan felszámolódott  a területi adófelügyelőségeket megszűntették  feladatai beépültek a megyei igazgatóságok szervezetébe  ellenőrzés mellett az adóbeszedési feladatok kerültek a stratégiai gondolkodás középpontjába  új szervet fejlesztési elveket fektettek le: - az irányítási és végrehajtási szintek elhatárolódtak egymástól - az ellenőrzési tevékenységtől elkülönültek és önállósultak a különféle adóügyi szolgáltatások (bevallások feldolgozás, folyószámla vezetés) és az adóbeszedési (végrehajtás, felszámolás) területek. - A PM Pénzügyi és Számítástechnikai Intézete és az Adóelszámolási Iroda APEH SZTADI néven történt egyesülésével megteremtődött a központi informatikai rendszer szervezeti alapja. Ezzel az átalakítással az ügyintézés menete is megváltozott, mivel az ügyfél ezt követően

nem egy általános ügyintézővel, hanem az intézendő ügytípustól függően más-más, a feladatra specifikált munkatárssal került kapcsolatba. Az adóigazgatási korszerűsítés mellett megkezdődött a belső technológiai rendszereinek gyors ütemű fejlesztése. Ezt az elképzelést az Adóigazgatás Korszerűsítési Project keretében világbanki hitelforrásból valósították meg. Az 1994-es év jelentős fordulatot hozott az informatika területén , ugyanis a területi igazgatóságok számítógépeinek összekapcsolása megtörtént. 4 Ez által egy megbízható és zárt hálózat megteremtése kezdődött el. A hatósági ügyintézés legkülönfélébb területén megjelentek az informatikai alkalmazások, amely jelentősen egyszerűsítette és gyorsította az itt folyó munkát. egy átlagos megyei igazgatóság szervezeti felépítése (1992-1995) Igazgató Ellenőrzési igazgatóhelyettes Adóügyi és behajtási igazgatóhelyettes Adóalany

nyilvántartási Osztály Titkársági Osztály Operatív Osztály Adóbevallási és információszolgáltatói Jogi Osztály I. Ellenőrzési Osztály Adóeljárási Osztály Tervezési és elemzési Osztály Adókönyvelési és pénzforgalmi ellenőrzés Végrehajtási Osztály Csőd és felszámolási Osztály II. Ellenőrzési Osztály Személyügyi Osztály III. Ellenőrzési Osztály Gazdasági Osztály V. Ellenőrzési Osztály Számítástechnikai Osztály Az előző oldalon említett adóigazgatási tevékenységek korszerűsítésével párhuzamosan egyre erősebben jelentkezett az ún. szolgáltatói adóhivatal modell megvalósításának koncepciója Ez lényegében a fejlett adóigazgatási kultúrájú országokban általánosan alkalmazott azon filozófiai átvételét jelentette, amely az adóztatás kényszerítő hatósági szerepköre helyett az adózók (az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI törvény továbbiakban : Art rendelkezése

szerint az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetéséi kötelezettségét, adót, költésvetési támogatást megállapító törvény vagy az Art. írja elő) önkéntes jogkövetésére való ösztönzésére helyezte a hangsúlyt. 5 Az új adóztatási modell arra a felismerésre alapozódott, hogy a társadalom egésze érdekében az adóhivatal által végzett szolgáltatások akkor a leghasznosabbak, ha azok legkevesebb költséggel biztosítják az előírt adóbevételeket. Az önkéntes adófizetés pedig a legolcsóbb és legkisebb társadalmi-gazdasági feszültéset gerjesztő adóztatási technológiát jelenti. 1996. január 01-tól a fővárosi és a közvetlen agglomerációs körzetbe tartozó adózók a korábbi egyetlen területi szerv helyett összességében négy önálló igazgatóság kezelésébe kerültek:  APEH Észak- budapesti Igazgatóság  APEH Dél-budapesti Igazgatóság  APEH Kelet-budapesti Igazgatóság  APEH Pest

Megyei Igazgatóság A fent említett változásokkal a fővárosban az adóügyi szolgáltatások színvonala jelentősen emelkedett, illetve az erőforrások növekedése révén az ellenőrzési és a behajtási tevékenység eredményessége is nagy mértékben javult. Ebben az időszakban indult el az a folyamat is, amelynek eredményeképpen az adóhatósági szolgáltatások egyre nagyobb hányada az ügyfél lakókörnyezetének közelébe került. Az adóügyi szolgáltatások ilyen irányú fejlesztését különösen az segítette elő, hogy az adóhivatal saját adóazonosító rendszer kiépítésére és üzemeltetésére kényszerült. Ezen adóazonosító jelről az állami adóhatóság adóigazolványt állít ki, melyet az adózó polgárnak megküld. Az adóazonosító jel tízjegyű azonosító szám, mely az alábbiak szerint épül fel: - az első számjegy konstans 8-as szám - a 2-6.számjegyek a személy születési időpontja és az 18670101 között eltelt

napok száma - a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám - a 10. számjegy ellenőrző szám E fejlesztések keretében alakultak meg az APEH területi ügyfélszolgálati irodái kirendeltségei. Ebben az időszakban az adóhatóság több más fontos lépést is tett az adózók és az adóhatóság újszerű kapcsolatrendszerének kialakítása érdekében. Dr. Kékesi László (1997-1998 APEH elnöke) szavaival élve: „ Az adóztatás gyakorlatában hosszú idő óta érzékelhető merevséget oldani kell. A sokszor ingerült ügyfelek és a felkészületlen vagy lélektelen adóhivatalnokok között megromlott viszony javításáért az APEH- nek kell megtennie az első lépést.” 6  megjelentette az adózókra illetve az adóhatóságra vonatkozó jogokat és kötelességeket közérthető formában összefoglalva,  megindultak az első kísérletek az elektronikus adóbevallási

szisztéma bevezetésére  bevallás idején ingyenes telefonos tájékoztatási szolgáltatás bevezetése, továbbá az Interneten hálózatán megjelenő különféle segédletek, a bevallás kitöltését támogató programok megjelentetése  az adózói tudat erősítése szempontjából is nagy jelentősége volt annak , hogy az 1996. évi törvényi változások szerint a magánszemélyek számára lehetővé vált a befizetendő SZJA 1%a feletti rendelkezés 1999-ben is a legfontosabb törekvés, hogy az adózók tájékoztatása megfelelő színvonalú legyen. Ugyanis az önadózási rendszer azon alapfeltételezésen nyugszik, hogy ha az adózók pontosan ismerik a rájuk vonatkozó adóztatási szabályokat és az adóhivatal annak feltételeit biztosítja, akkor azok többsége önkéntesen teljesíti a törvényben előírt adófizetési kötelezettségét. Az ügyfélszolgálatok és az adózók kapcsolata kétoldalú, hiszen az ügyfelektől szerzett információk,

a gyakoribb értelmezési problémák rávilágítottak az adótörvények esetleges kodifikálási hiányosságaira, illetve a tájékoztatási munka gyenge pontjaira is. A tájékoztatatási tevékenység középpontjában az 1999-ben a járulékintegráció lebonyolítását helyezték. A járulékintegráció megvalósítása az APEH számára nagy kihívást jelentett. Az APEH által átvett (társadalombiztosítási járulékbeszedési) többletfeladatok mennyisége, a járulékos munkatársak átképzése, a járulékkötelezettségek nyilvántartásba való integrálása, talán az 1988-as adóreform pályára állításához hasonlatos nagyságrendű , ezért: Az integrációs feladatok eredményes végrehajtása érdekében megújították a központi gépparkot, valamint megteremtették a feltételeket egy új levélfeldolgozó üzem beindításához, lehetővé téve így az APEH nagy volumenű nyomtatási, postázási tevékenységének lebonyolítását. A feladatok

hatékony ellátása érdekében az általános hatáskörű megyei igazgatóság mellett létrehozták az APEH megyei járulékigazgatóságait, illetve önálló igazgatóságként az APEH Fővárosi és Pest megyei Járulékigazgatóságot. A teljes integráció következtében kiemelt fontosságú feladatot jelentett az egységes adó- és járulékalany nyilvántartási rendszer kialakítását mind a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és non profit szervezetek, mind a magánszemélyek esetében. 7 Az első szakaszban el kellett végezni az adóhivatal számára a járulék-folyószámlák nyitóegyenleg képzését. Tekintettel arra, hogy a járulékalanyok az 1998 december hónapra vonatkozó kötelezettségeiknek még a régi adónemre tettek eleget, így a nyitóegyenleget 1999.0201-jei dátummal képezték, vagyis a megelőző folyószámla január 31-én fennálló adatait vezették át. A helyes járulékegyenlegek megállapítása

érdekében az igazgatóságoknak meg kellett teremteni az egyeztetés lehetőségét. Az egyeztetés elsősorban a járulékalany bevonásával, személyes kapcsolatfelvétellel történt. Ilyenkor az egyeztetésről jegyzőkönyv felvételére került sor, majd e jegyzőkönyvek adatai alapján a folyószámlán „egyezetett” nyitóegyenleget képeztek. Természetesen nem minden járulékalannyal lehetett a személyes kapcsolatot felvenni, ilyen esetben rendelkezésre álló adatok alapján csak a folyószámla felülvizsgálata történhetett meg. Erről szintén készült jegyzőkönyv, amely alapján az adóhatóság folyószámla rendszerében „felülvizsgált” nyitóegyenleg került könyvelésre. 1999. december 31-i állapot Igazgatóságok Egyeztetett folyószámlák (db) Egyeztetésre váró folyószámlák (db) Megyei Igazgatóságok 533.193 192.846 Fővárosi Igazgatóságok 254.320 317.187 Országosan összesen 785.513 510.033 A megkülönböztetés

azért volt fontos , hogy a folyószámlán mindenkor nyomon követhető legyen , hogy az adózó egyetértésével vagy a nélkül került könyvelésre a nyitóegyenleg. Az integráció befejezéseként a járulék-folyószámlákon (605-ös adónem) 2000.0131-én nyilvántartott egyenlegeket 43-57%-os arányban automatikusan átvezették a 2000.0201-től megnyitott (124.=adónemkód) Egészségbiztosítási Alap, illetve a (125=adónemkód) Nyugdíjbiztosítási Alap számlákra, melyek a járulékok beszedésére szolgáló egymástól elkülönített adónemek. 2000. január 1-től megvalósult a járulékok teljes integrációja, létrejött az adó- és járulék folyószámlák egységes nyilvántartása és kezelése. A módosításokról az adózók a törvényi előírásoknak megfelelően minden évben kiküldött folyószámla kivonatok által értesültek, így lehetővé vált, hogy az adózók saját nyilvántartásukkal összevetve az esetleges eltéréseket

feltárhassák. Ebből következően a 2000. évben kiküldött folyószámla kivonatok - magánszemélyek és az egyéni vállalkozók részére a postázás a tárgyév augusztus 31-ig , a gazdálkodó szervezetek részére pedig október 31-ig - tartalmazták első ízben a járulékkal kapcsolatos adatokat. 8 Az APEH Észak-budapesti Igazgatóság illetékességi körébe a Főváros I, II, III, IV, V, valamint a XIII kerületeiben:  állandó ennek hiányában ideiglenes lakóhellyel rendelkező magánszemély  székhellyel ennek hiányában telephellyel rendelkező jogi személyiség nélküli vállalkozó  székhellyel rendelkező jogi személy tartozik A továbbiakban az APEH Észak-budapesti Igazgatóság szervezeti felépítését, a különböző szervezeti szintekhez kapcsolódó jogkörök, hatáskörök és feladatok kerülnek bemutatásra. Jellemző adatok: Székhelye: Budapest, XIII. Madarász Viktor utca 30-36 Telephelyei : Budapest, XIII. Madarász

Viktor utca 5/a Budapest, XIII. Petneházy utca 6-8 Budapest, XIII. Teve utca 8-10 Budapest, XIII. Lehel út 27-29 Budapest, I. Pálya utca 1 Kirendeltségei: Budapest, II. Margit krt 43-45 Budapest, III. Kaszásdűlő utca 2 Budapest, IV. Deák Ferenc utca 28 Budapest, V. Hercegprímás út 18 Alapító szerve: Magyar Köztársaság Kormány Felügyeletét gyakorolja: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: Hivatal) a másodfokú jogkört is gyakorolja A Hivatal területi első fokú adóztatási szerve hat épületben helyezkedik, mely illusztrálása a következő oldalon található. Az igazgatóság részben önálló költségvetési szerv, melyet a Hivatal elnöke által kinevezett igazgató vezet. Az igazgatóság székhelyén található az igazgató Úr irodája, valamint az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek, mint pl.: a Személyügyi Főosztály , a Titkársági Főosztály, a Tervezési – és Elemzési Önálló

Osztály. A Madarász u. 5/a épületben helyezkedik el a Számítástechnikai Főosztály, itt végzi a munkáját a Gazdálkodási Főosztály és az Iratkezelési Főosztály. A végrehajtási és felszámolási blokk főosztályai a Petneházy u. 6-8 épületben találhatók, ezen kívül itt kapott helyett az Ügyfélszolgálati Főosztály is. Negyedik épület a „Rendőrpalota mellett, a Teve u. 8-10-ben található, ahol az Ellenőrzési I blokk munkatársai dolgoznak. Az Ellenőrzési II blokk a legújabb épületben a Pálya u 1 szám alatt végzi a munkáját. Az Adóügyi blokk a legnagyobb épületében a Lehel út 27-29. szám alatt található 9 Cím: Épület: 1138 Budapest, Madarász V. u 30-36 Tel: 412-7000 1131 Budapest, Madarász V. u 5/a Tel: 412-7200 1139 Budapest, Petneházy u. 6-8 Tel: 412-7400 1139 Budapest, Teve u. 6-8 Tel: 412-7600 1134 Budapest, Lehel u. 27-29 Tel: 237-2500 1012 Budapest, Pálya u. 1 Tel: 224-5100 10 Az igazgatóság

alkalmazásában álló köztisztviselők jogait , kötelezettségeit feladatait és felelősségeit a köztisztviselőkről jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII törvény (továbbiakban Ktv.) , valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1992. évi XXIII törvény, illetve annak alapján kiadott belső utasítások tartalmazzák Ki a köztisztviselő és ki lehet az? A köztisztviselő a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összegfüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri elírásban részére megállapított, illetve a vezető által

kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. Közszolgálati jogviszonyt nem mindenki létesíthet, csak az aki megfelel az úgynevezett alkalmazási feltételeknek. Mint pl : - büntetlen előélet - legalább középfokú végzettség - magyar állampolgárság A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával létesül. Majd hat hónap próbaidő leteltével megállapítható köztisztviselő alkalmassága, másrészt a köztisztviselőnek is lehetősége van eldönteni, hogy közigazgatásban kíván – e dolgozni. Az APEH dolgozói mindenkor a törvényesség érvényesítése mellett a legszigorúbb erkölcsi normának is megfelelően és a köztisztviselői esküjükhöz híven kell munkaterületükön ellátni feladataikat. A foglalkoztatottak összetétele:  ügykezelők: ellátják az adminisztrációs feladatokat  ügyintézők:

munkaterületükön ellátják az Igazgatóság tevékenységével és működésével kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírásban meghatározott körben és önállósággal az adott egyedi ügyben döntést hoznak és az aláírásra jogosulthoz előterjesztik  vezetők: önállóan teljes felelősséggel vezetik az egységek szakmai munkáját, 11 Az APEH Észak-budapesti Igazgatóság (többi igazgatósággal megegyezően ) tevékenységének törvényi keretét alapvetően az Áe. és az Art biztosítja  Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény (=Áe) célja a közigazgatási szervek hatósági eljárásnak szabályozásával elősegítse az állam igazgatási feladatok eredményes ellátását. A közigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a törvényességet, demokratizmust és humanizmust, továbbá fontos alapelvek közé tartozik a jogok érvényesülése, a

kötelességek teljesítése, az állampolgári fegyelem megszilárdítása.  Adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI törvény (=Art) célja az adózás rendjének , az eljárás törvényesség és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása . Tehát az adózók és az adóhatóság kapcsolatrendszerét vonta szabályzási körbe. Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni. Az adóhatóság az adózóknak a törvények megtartáshoz szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adófizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. Előzőeken túlmenően az APEH Észak-budapesti Igazgatóság különböző szervezeti

egységek működésében az alá- és fölérendeltség elve érvényesül, melyet az Igazgatóság szabályzatai teszik lehetővé. Az igazgatóság szabályzatai:  szabályzat: az igazgatóság egészét, vagy több szervezeti egységet érintő nagyobb terjedelmű gyakorlati teendőeket szabályzó rendelkezéseket szabályzatokban kell rendezni. Az igazgató az Igazgatóság bármely területet érintő szabályzat készítését elrendelheti. Az APEH Észak-budapesti Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatait az igazgató állapítja meg és az APEH elnöke hagyja jóvá. Ebben az Igazgatóság főbb tevékenységének, végrehajtási folyamatainak elveit rögzíti, illetve részletezi azokat.  utasítás: a szervezet egészére, egy vagy több szakterületre, a főosztályok belső munkájára, ügykörére kiterjedő normatív előírás. Ilyen formában történik a belső szabályzatok kiadása. 12 Utasítást vezető állású dolgozó adhat és csak a

vele függőségi viszonyban álló dolgozót utasíthat.  körlevél: az Igazgatóság egészére vonatkozó tájékoztatás kiadása igazgatói körlevél formájában történik. Az utasítás és a körlevél kiadását bármelyik szervezeti egység vezetője kezdeményezheti. A körlevelek előkészítését, kiadását, koordinálását és nyilvántartását a Titkársági Főosztály végzi.  irányelv: ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére, továbbá eligazítást nyújt az intézkedéssel összegfüggő elvi és gyakorlati kérdésekben  tájékoztatás: olyan tényt és adatot, eljárást vagy módszert közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek ismérve kell, illetőleg amely az ügyfélnek kötelezettsége teljesítéséhez eligazítást nyújt. A törvényességért és az Igazgatóság szabályszerű működéséért az igazgató felelős, akit a Hivatal elnöke nevez ki. Az

igazgatóhelyetteseket a főosztályvezetőket és az osztályvezetőket az igazgató nevezi ki. Az igazgatóság szervezeti egységei közvetlenül az adó- és járulékügyi, az ellenőrzési, a végrehajtási- és felszámolási, és a kizárólagos illetékességű igazgatóhelyettesek irányítása alatt álnak. Feladatuk az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájának hatékony és optimális megszervezése, rendszeres ellenőrzése. A főosztályvezetők szervezik, irányítják és ellenőrzik a főosztály munkáját, gondoskodnak arról, hogy a jogszabályok a szakterületük munkájában érvényesüljön. Az osztályvezetők pedig az osztály dolgozóinak feladatait állapítják meg. Az Igazgatóság szervezeti egységeinek vezetői önállóan, teljes felelősséggel vezetik az egységek szakmai munkáját. Munkajogilag felelősek a jogszabályokban, központi intézkedésekben , az APEH belső terveiben , előírásaiban meghatározott feladatok

színvonalas végrehajtásáért. A vezetők hierarchikus kapcsolata is utal rá, hogy az Igazgatóság szervezete szakterületi főosztályokra, azon belül szakmai osztályokra tagolódik.  13 az igazgatóság szervezeti felépítése IGAZGATÓ Adóügyi Igazgatóhelyettes Ellenőrzési Igazgatóhelyettes Adóalany Nyilvántartási Főosztály Társas vállalkozás Ellenőrzési I. Főosztály Bevallási Főosztály Társas vállalkozás Ellenőrzési II. Főosztály Felszámolási és Végrehajtási Főosztály Kiutalás előtti Ellenőrzési Főosztály Hátralékkezelési és pénzforgalmi Főosztály Magánszemélye k és egyéni váll. Ellenőrzési Főosztály Fizetési Kedvezmények Főosztály Operatív Ellenőrzési Főosztály Letéti számla kezelő osztály Eljárási Főosztály Adatszolgáltató és Jogosító Főosztály Könyvelési Főosztály Belső Ellenőrzés Végrehajtási és felszámolási Igazgatóhelyett Végrehajtási Főosztály

Könyvelési I. osztály Gazdálkodási Főosztály Jogi Főosztály Technikai Megszűntek Önálló osztály Számítástechnikai Főosztály Személyügyi Főosztály Titkársági Főosztály Tervezési és Elemzési Főosztály Könyvelési II. osztály Könyvelési 343. osztály Iratkezelési Főosztály Könyvelési IV. osztály Könyvelési V. osztály Kizárólagos illetékességű igazgatóhelyettes Ügyfélszolgálati Főosztály Általános Főosztály Külföldiek Ügyeit Intéző Főosztály 14 az igazgatóság tevékenységi köre az alábbi csoportba sorolható:  adó- és járulékügyi feladatok  adóellenőrzési feladatok  az adó beszedésével kapcsolatos feladatok  elemző és információs tevékenység  az Általános Főosztály körébe tartozó adóalanyokkal kapcsolatok feladatok valamint a külföldi személyek adóügyeiben kizárólagos illetékességgel jár az APEH Észak-budapesti Igazgatóság Az igazgató közvetlen

irányítása alá tartozó kilenc szervezeti egység feladatai: Belső ellenőrzés: tevékenységét az igazgató által kiadmányozott és az osztályvezető által jóváhagyott munkaterv szerint látja el. Az osztály köztisztviselőinek joguk van az Igazgatóság valamennyi helyiségébe belépni és bent tartózkodni, a rendeltetésszerű tevékenységi körbe tartozó bármely kérdésben vezetőktől, munkatársaktól adatokat, információkat kérni. Az osztály ellenőrzi: pl.: a beszámolók valódiságát, megalapozottságát Az igazgató igénye szerint az osztály kivizsgálja az Igazgatóság köztisztviselői ellen érkezett panaszokat, bejelentéseket. Gazdálkodás Főosztály: az Igazgatóság működőképességéhez a tárgyi feltételek biztosítása, a vagyontárgyak állagának védelme, kezelése és üzemeltetése. A jóváhagyott felújítási, beruházási terv végrehajtásában való közreműködés. Szervezi a különféle beszerzésekkel kapcsolatos

szállítási, raktározási és elosztási feladatokat. Az Igazgatóság önálló számviteli politikájának elkészítése, valamint az Igazgatóság pénzügyi-gazdasági elszámolásival, kihatásaival kapcsolatos belső szabályzatok elkészítése szükség szerinti aktualizálása. Jogi Főosztály: A jogszabályok értelmezése, jogszabályváltozások, utasítások megbeszélése ismertetése. Jogtervezetek véleményezése, javaslatok vélemények igazgatósági szinten történő összefoglalása és továbbítása. A hatályos APEH elnöki utasítás főosztályra meghatározott feladatok ellátása, koordinálása. Az adózók által jogi tájékoztatást kérő levelek írásbeli megválaszolása. Technikai Megszűntek Önálló osztály: A vállalkozási tevékenységüket megszüntető egyéni és társas vállalkozások végelegesen megszűnt adóalanyokká történő átsorolásának előkészítése.(folyószámla rendezés, adatellenőrzések elvégzése) 

megszüntetés elvégzése 15 Számítástechnikai Főosztály: az Igazgatóság feladataihoz kapcsolódóan informatikai megoldásokat szolgáltat, számítástechnikai támogatást nyújt. A számítástechnikai eszközöket, berendezéseket és a számítógép hálózatot üzemelteti. Tervezési és Elemzési Főosztály: az adóztatási és ellenőrzési tevékenység tervezése, a tervfeladatok teljesítésének nyomon követése, időszakonkénti összegfoglalása és értékelése, majd az igazgató és az érintett egységek vezetőinek tájékoztatása. Az Igazgatóság feladattervének és munkatervének elkészítése és felterjesztése. Információk gyűjtése és azok alapján beszámolók készítése. Személyügyi Főosztály: kiírja a munkakörök betöltéséhez szükséges pályázatokat, álláshirdetéseket és megszervezi elbírálásukat. Intézi az Igazgatóságon dolgozó köztisztviselők, ügykezelők operatív személyi ügyeit, továbbá a

szociális ügyeket, segélykérelmeket, szükség esetén kezdeményezi azok szabályozását. A személyügyi munkatársakra hárul a munkatársak iskolarendszerű képzéseken, az iskolarendszeren kívüli külső tanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken , nyelvi képzéseken való részvételének szervezése és a kapcsolódó költségekkel való gazdálkodás, valamint a közigazgatási alap- és szakvizsgáztatással összefüggő feladatok ellátása. Titkársági Főosztály: az Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatainak elkészítése, valamint ahogy már említettem a belső szabályzatok koordinálása, nyilvántartása. Az Igazgatóság bárkód állományának megrendelése, nyilvántartásba vétele, kiadása, az év végi bárkód elszámolás megszervezése és elvégzése. ( a vonalkód felhasználási adatok alapján megállapítható, hogy az Igazgatóság iratforgalma folyamatos növekedést mutat , az adóhivatal lassan eléri a tárolási

kapacitásának határát a jövőben a megoldást az elektronikus irtattárolás biztosíthatja ) Az iratkezelés irányítója , amely magában foglalja az irat nyilvántartását – a nyilvántartásba vett iratok két csoportba sorolhatóak a számozott bizonylatok, mint a bevallások és belső bizonylatok és az ún. hagyományos iratok csoportjába - továbbítását (az iratok átadásaátvétele elsősorban a számítógépes rendszerben az IKTATO programban valósul meg) , rendszerezését. Iratkezelési Főosztály: szervezi az Igazgatóság postaforgalmát, postai küldemények irányításával és irattározásával kapcsolatos tevékenységet.  két osztályra tagolódik: 16  Iratirányítási Osztály : ügyiratkezelés ellátása, érkező küldemények , ügyiratok (=ügyintézés során keletkezett irat) bontása, érkeztetése , iktatása.(=ikatatószámmal látják el)  Irattározási Osztály: szervezi, irányítja és végrehajtja az iktatott

iratok és számozott bizonylatok irattározással kapcsolatos feladatokat irattározás: a szervezet működése során keletkező és hozzákerülő rendeltetésszerűen hozzátartozó és Igazgatóságnál maradó iratok szakszerű rendezése, kezelése és őrzése. Az iratok irattárba helyezéskor a nyilvántartásba be kell jegyezni az irattárba helyezés tényét, dátumát és az átvevő nevét. Az adó- és járulékügyi Igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai: Adóalany-nyilvántartási Főosztály: az Igazgatóság az adózók nyilvántartását különböző törzs-nyilvántartási rendszerekben ún. „Bank”-okban tartja nyílván A bejelentkezés szempontjából három adózói kört különböztet meg: vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozókat, a társas vállalkozókat (gazdasági tevékenységet cégbejegyzést követően folytat) és az előző két körbe nem tartozó természetes, illetve jogi

személyeket. A fentiekben felsorolt adózói körökbe tartozó adózók köteles tevékenységet adószám birtokában folytathatnak. Az adószám 11 számjegyből álló azonosító - Adó-és járulékalany nyilvántartási I. Osztály feladata: a bejelentési kötelezettségüket, nem vagy késedelmesen teljesítő adóalanyok szankcionálása, továbbá az adóalanyi háttér információs rendszerének kezelése, karbantartása. - Adó- és járulékalany nyilvántartási II. Osztály feladata: a „Bank”-ok rendszerének adatállományának karbantartása, naprakészségének biztosítása az ügyfelek által megküldött adatlapok, bejelentések, iratanyagok alapján. Az adóazonosító jellel kapcsolatos feladatok ellátása, adóigazolványok bevonása és továbbítása, megsemmisítése. - Adatellenőrzési Osztály feladata: magánszemélyeknél, vállalkozóknál, vállalkozásnál a bejelentett adatok valódiságának bejelentési- adatmódosítási

kötelezettségének vizsgálata. Az adatvizsgálat történhet helyszínen és az adóhatóság hivatalos helyiségében. Bevallási Főosztály: egy-egy adóéven belül az adózók sokféle bevallási kötelezettségnek tesznek eleget. Vannak olyan bevallások , amelyek kizárólag egyetlen kötelezettség vagy költségvetési támogatás bevallására szolgál, és vannak olyanok is amelyek, több adókötelezettség, költségvetési támogatási igény egyszerre történő bevallására nyújtanak lehetőséget. Az adóbevallás benyújtásának határideje különböző, ugyanis a havi bevallások esetében a tárgyhónapot követő hó 20. napja, a negyedéves bevallásoknál a tárgynegyedévet követő hó 20. napja, az éves bevallások esetében pedig a tárgyévet követő év (magánszemélynél ) március 20 vagy ( vállalkozóknál ) február 15. 17 - Bevallási I. Osztály (Nyilvántartó és rögzítő) feladata: az adóbevallások feldolgozása, melynek

pontosan szabályozott rendje van. A bevallások feldolgozásának folyamata az alábbi munkaszakaszokból tevődik össze: bevallások érkeztetése, postabontásbevallások nyilvántartásba vételebevallás adatainak rögzítésea bevallás kitöltésének formai és tartalmi ellenőrzésea hibás bevallások javításaa bevallások leválogatásaaz adó könyvelése - Bevallás II. Osztály feladata: a társas vállalkozások által benyújtott, ezek önrevízióinak és pótlásának számszaki hibáinak javítása. Az előírt határidőt követően benyújtott bevallást pótló bevallásként kell kezelni. - Bevallás III. Osztály feladata: a magánszemélyek és egyéni vállalkozók által benyújtott bevallások és adatszolgáltatások számszaki javítása és ehhez fűződő önrevíziók feldolgozása. A bevallásban feltárt számszaki hibát az ügyintéző az adózó bevonása nélkül tudja javítani, és a javítás következményeként változik

az adófizetési kötelezettsége vagy az adó visszatérítési összege, akkor az adózót a javítástól számított 30 napon belül értesíteni kell. A kiértesítéstől számított 15 napon belül az adózó az adóhatóságnál egyeztetést kezdeményezhet. Ha viszont a bevallásban feltárt hiba az adózó közreműködés nélkül nem javítható, az adózót a bevallás beérkezését követő 15 napon belül fel kell szólítani a bevallás javítására, hiánypótlására. Az adózó mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. A mulasztási bírság mértéke magánszemély adózó esetében 100 ezer Ft-ig , míg más adózó esetében 200 ezer Ft-ig terjedhet, melynek kiszabása határozatban történik. Eljárási Főosztály: irányítása alatt további négy osztály működik. - Eljárási I. Osztály feladata: nyugtaadási kötelezettség, valamint pénztárgép

használata alóli mentesítési kérelmének elbírálása. Veszteségelhatárolási valamint a költségmentességi kérelmének elbírálása. Adózó késedelmi pótlékkal, elévüléssel, járulék-folyószámlával kapcsolatos beadványainak határozattal történő elbírálása. - Eljárás II. Osztály feladata: pl: munkáltatói által bejelentett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adónemben fennálló adóhátralék határozattal történő előírása. - Eljárás III. Osztály feladata: a magánszemélyek ingatlanértékesítése kapcsán igénybe vehető adókedvezmények témakörében az adóigazgatási eljárás (az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését) lefolytatása. Az elhunyt magánszemélyek és egyéni vállalkozók soron kívüli adó-megállapítási ügyeiben adóigazgatási eljárás lefolytatása. - Eljárás IV. Osztály feladata: bevallás benyújtásával

kapcsolatos igazolási kérelmek elbírálása. Bevallás benyújtásának , adatszolgáltatás benyújtásának elmulasztása miatt kiküldött felszólításokra érkezett észrevételek elbírálása. 18 Adatszolgáltató és Jogosító Főosztály: Az adózó által írásban kért egyedi folyószámla kivonatok elkészítése, kiadása. Az iratbetekintés (ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készítethet) biztosítása. Könyvelési Főosztály: Az adózók költségvetési kapcsolatainak folyószámlán való nyilvántartása. A folyószámla olyan nyilvántartás, amely adózóként és ezen belül adónemenként tartalmazza az adózók kötelezettségeit, valamint a kötelezettség teljesítését. A folyószámlák rendezettségét több oldalról meg lehet közelíteni. Egyrészt adózói körönként csoportosítva magánszemélyes és gazdálkodói folyószámlára osztható. A folyószámlának két

fő része van, egyik része az azonosító része, a másik pedig a tartalmi része. Az azonosító rész tartalmazza azokat a legfontosabb adatokat, amelyekkel az adózókat meg lehet különböztetni (azonosítószám , ami lehet adóazonosító vagy adószám, név , lakcím,) , a tartalmi része pedig összevont adattartalmat mutat, amelyen adónemenként, az adónemkódok emelkedő sorrendjében összesítetten láthatók a kötelezettségek és a pénzforgalom adatai , valamint a folyószámla összesített egyenlege. Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától a pénzügyi teljesítés napjáig, illetve a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybe vétele esetén a támogatás kiutalásának napjától az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a hatályos szabályozásnak megfelelően minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki

alapkamat kétszeresének 365-öd része. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra , amelyre az adózó a késedelmet igazolta. - Könyvelési I. Osztály feladata: az államháztartással szembeni juttatási igények elbírálása, a beállított paraméterek alapján ellenőrzése való átadása, az utalás indítása. Az adó – és járulék folyószámlákkal kapcsolatos feladatok: pl.: folyószámla kezelése, rendezése, belső bizonylatok ellenőrzése, kezelése. - Könyvelési II. Osztály feladata: egyéni vállalkozók és magánszemélyek adó- és járulék folyószámla könyvelése - Könyvelési III. Osztály : köztartozás kezelő és bizonylat feldolgozó osztály, feladatuk pl: a belső bizonylatok formai ellenőrzése és rögzítése, visszautalások teljesítése Ügyfélszolgálati Főosztály: a jogszabályok ismertetése és az adózók tájékoztatása, személyesen illetve telefonon keresztül. A számozott bizonylatok átvétele,

bárkódolása és továbbítása közvetlenül a Bevallási Főosztályra valamint a Könyvelési Főosztályra. 19 Az ellenőrzési Igazgatóhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egységek feladatai: Ellenőrzési stratégiájának összhangban kell lennie a kormányzat által megfogalmazott célokkal, az állami bevételek biztosítása végett. Az ellenőrzés célja az önkéntes jogkövetés elősegítése , illetve a jogrendszeren belüli hiányosságok feltárása. Mivel, ha hatékony az ellenőrzés, akkor egyre kevesebben merik kijátszani a jogszabályokat, és egyre pontosabbak lesznek a jogszabályok. Az ellenőrzési tevékenység egészét a törvényességi, hatékonysági és méltányossági szempontok egyidejű érvényesítésére való törekvés jellemezi. Az ellenőrzés fajtái: - a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló - az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló - az adatok gyűjtését célzó Az adózó köteles

az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alakalmával biztosítani. Az adózónak viszont joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni a jegyzőkönyv átadását (az ellenőrzés lezárását dokumentálja ) követően 15 napon belül. Az adózónál ellenőrzés során feltárt adóhiány után adóbírság állapítható meg. Az adóbírság alapja az adóhatósági határozattal megállapított adókülönbözetből az esedékességig meg nem fizetett rész. Az adókülönbözetet az adóhatóság mindig a bevalláshoz képest állapítja meg és ebből kiindulva állapítja meg az adóhiányt, melynek mértéke maximum az adóhiány 50%-a. Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztály: a bejelentkezésre, bevallásra, bizonylati rend, könyvvezetésre, nyilvántartásra, adatszolgáltatásra,

nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzése. Az adó valamint a költségvetési támogatás határidőben és helyes összegben történő befizetésének, illetve igénylésének ellenőrzése. Kiutalás előtti ellenőrzési Főosztály: pl.: az ellenőrzésre kijelölt bevallásoknál az ellenőrzések lefolytatása továbbá az ellenőrzés által jogosnak ítélt visszaigénylések kiutalása. Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Főosztálya: magánszemélyek, egyéni vállalkozók és a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozások ellenőrzése. A fenti adózó kör tekintetében végzendő ellenőrzési, adóigazgatási eljárási, valamint egyéb feladatok a Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztálynál leírtakkal azonosak. 20 Operatív Ellenőrzési Főosztály: a hatóság jelenlét biztosítása mellett az adóhatóság más területeinek munkáját is segíti. - klasszikus operatív

ellenőrzések jellemzően a napi gazdasági események, illetve ahhoz kapcsolódó adókötelezettségek helyszíni, de mindenképpen közvetlen kapcsolatfelvételt igénylő vizsgálatra irányul, míg a - egyszerűsített ellenőrzések lényege a bevallások és a kapcsolódó kontroll információk tömeges számítástechnikai adatbázison alapuló összefuttatása és kiértékelése, amelynek során nélkülözhető az érintett adózó jelenléte. Végrehajtási és felszámolási igazgatóhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egységek feladatai: Az APEH behajtási tevékenységet ellátó területének sokrétű feladatai vannak: idetartoznak a Csődtörvény hatálya alá tartozó eljárások, a végrehajtás és a fizetési kedvezmények iránti kérelmek elbírálása éppúgy, mint a hátralékkezelési és pénzforgalmi ellenőrzés. Amennyiben az adózók az előírt határidőre az adókat nem fizetik meg, a kintlevőségek behajtásáról e négy

szakterület gondoskodik – jellegükből fakadóan – eltérő eredményességgel. Végrehajtási Főosztály: a legtöbb „hozam” a végrehajtási eljárásokból származik, ahol a törvényben biztosított hatósági jogosítványokkal élve az adózó vagyonának lefoglalásával és értékesítésével érik el az álammal szembeni kötelezettségek beszedését. Felszámolási és Végelszámolási Főosztály: ellátja a csőd, felszámolási és a végelszámolási eljárásokban az adóhatósági és hitelezői feladatokat. Intézkedik a végelszámolás és a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek esetében a köztartozások visszatartásáról. Hátralékkezelési és Pénzforgalmi Főosztály: elősegíti a végrehajtás célirányos előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztázását, a nagy összegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését. Fizetési Kedvezmények Főosztálya:

első fokon elbírálja a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás, végrehajtási eljárás alatt álló, valamint ezen eljárások alatt nem álló adózók adó és járulék fizetési könnyítési és mérséklési kérelmeit. Végül pedig a Letéti Számla Önálló Osztály feladata az igazgatóságok letéti számla számítógépes rendszerének kezelése. 21 Az adóztatási tevékenység színvonalának folyamatos emelése nem nélkülözte a kapcsolatrendszer kiépítésének szükségességét, mindenekelőtt a társhatóságokkal való együttműködés szervezett keretek között történő megvalósítását. A társigazgatóságokkal , a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézettel történő kapcsolat a folyamatosság és a mellérendeltség elvén alapul. Viszont a Hivatal és az Igazgatóság kapcsolatában az alá- és fölérendeltség elve érvényesül. Az együttműködés jelentőségét felismerve a már gyakorlatban

meglevő kapcsolatok tovább erősítették az által is, hogy a kialakult kapcsolódási pontokat, kölcsönös vállalásokat írásba foglalták, megállapodásokat kötöttek. Az igazgató a külső szervekkel való kapcsolattartásban képviseli az Igazgatóságot. Meghatározott esetekben az igazgató a képviseleti jogait az igazgatóhelyettesekre, vagy a szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. Kapcsolattartás külső szervekkel: - az Igazgatóság a minisztériumokkal és más országos hatáskörű szervekkel a Hivatal útján tartja a kapcsolatot. A külső szervekkel történő kapcsolattartásban kiemelt figyelmet kell fordítani az adótitok (=adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat) megőrzésére vonatkozó előírások betartására. Az előző évekhez képest több külföldi delegációt fogadott országunk. A küldöttség egyrészt hagyományos, országok közötti tapasztalatcsere céljából látogattak el,

másrészt pedig tájékoztató, helyzetfelismerés jellegű szakértői látogatás volt. 22 Forrás: Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII Törvény APEH Észak- budapesti Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata Adóügyi munkatársak alapfokú képzése 1999-2000-2001-2002 APEH évkönyv TartalomjegyzékVégrehajtási és felszámolási igazgatóhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egységek.21 23