Betekintés: Anatómia

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejtszövetszervszervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző:  határoló rendszer  alapállomány  energiaátalakító és  információhordozó rendszer sejtalkotók sejthártya (membran):  környezettől elhatároló és összekötő funkció  5-10nm vastagságú kettős foszfatid molekula réteg  féligáteresztő (semipermeabilis)  ezen az 1nm-nél kisebb részecskék diffúzióval jutnak át (H2O, CO2, O2, monoszacharidok, aminosavak)  a nagyobb molekulák aktív transzporttal  a membránban fehérjék vannak: transzport-, marker- (jelölő), receptorfehérjék endoplazmatikus retikulum:  a sejt belsejében található hártya  a sejt belsejében felszínt képez a különböző biokémiai folyamatokhoz  2 típusa van: sima felszínű ER (SER) és a durva felszínű ER (DER vagy

RER)  SER feladata: lipidek szintézise, anyagátalakítás  a májban sok SER a méregtelenítés miatt (anyagok vízoldékonnyá tételevizelettel ürül)  a membránt a rajta lévő riboszómák teszik szemcsézetté (riboszóma: a fehérjeszintézis helye)  a készülő polipeptidlánc a DER-ban nyeri el végső formáját, a rá jellemző térszerkezetet  sejtosztódás során az ER-ból képződik újra a sejtmaghártya riboszóma:  a fehérjeszintézis helye  a legkisebb sejtalkotó  a citoplazmában szabadon vagy ER-hoz kötötten helyezkedik el Golgi-apparátus:  3-10 egymás felett elhelyezkedő lapos, korong alakú „zsák”  szélükön hólyagocskák  kapcsolatot teremt a sejthártya és az ER között  a sejtből kiürítendő anyagokat sejthártyába csomagolja  szintetizálja a membránalkotók egy részét  a becsomagolt anyagot töményíti, válogatja  a kész hólyagocskákat megfelelő helyre küldi

lizoszóma:  bontóenzimmel telt hólyagocskák  DER termeli a bontóenzimeket  lizoszómával csak hártyával körülvett anyagot lehet bontani  kémhatásuk savas (kb. pH5)  a sejt halála után a saját lebontásban is szerepe van (autolízis) mikrotubulusok, mikrofilamentumok:  a tubulin fehérjékből 25nm átmérőjű csövek jönnek létre (mikrotubulusok)  sejtosztódás során húzófonalakat alkotnak és mozgatják a kromoszómákat  aktinmolekulákból 6nm átmérőjű fonalak képződnek (mikrofilamentumok)  segítik a sejt mozgását mitokondrium:  minden eukarióta sejtre jellemző  hosszúkás fonalas vagy gömbölyded alakú  néhány mikrométeres  felszíne sima, belül erősen redőzött  (kezdetben – a törzsfejlődés kezdetén – önálló élőlények lehettek  bekebelezés  szimbiózis)  számuk a sejt működési állapotától függ  önállóan, a sejt osztódása nélkül is képes

osztódni  a lebontó folyamatok végső szakasza folyik itt: citromsavciklus, terminális oxidáció  ATP termelés (energia termelés) sejtmag (nucleus):  kívülről sejtmaghártya borítja  a maghártyán pórusok vannak  a sejtmagban kromatinállomány van (DNS fehérjékre csavarodva)  magnedv: ionok, kis szerves molekulák és szabályozó fehérjék vizes oldata  sejtmagvacska (nucleolus): a mag azon sötétebb területe, amely azokat a DNS-szakaszokat tartalmazza, melyek a rRNS és riboszómafehérjék utasításait hordozzák  a magvacska a riboszómakészítés helye  a kész riboszóma alegységek a sejtmag pórusain keresztül távoznak speciális működésű sejtek: mirigysejt, vörösvértest, izomsejt, idegsejt izomsejt: 2 alapvető egysége az aktin és a miozin aktin: gömb alakú (globuláris) aktinmolekulák gyöngysorszerűen egymás mellé rendeződnek, ez lesz az aktin szál 2 aktinszál egymás köré tekeredik, ez lesz az

aktinfonal az aktinfonalak fésűszerűen helyezkednek el miozin: áll egy globuláris feji és egy farki részből a fej és a farok szöget zár be a miozinmolekulák kötegeket alkotnak (a farki részek adják a köteg testét, amiből a fejek kilógnak és egymáshoz viszonyítva 60°-os szöget zárnak be) a miozinfonalak az aktinkötegek között helyezkednek el, fejükkel az aktin felé izomösszehúzódáskor az aktinhoz kapcsolódott miozinfej és a farok szöge csökken („bólint” a miozinfej) ahhoz, hogy a miozin teljesen becsússzon az aktinkötegek közé, 50-100-szor kell „bólintania” izomösszehúzódáskor: izomszövet: harántcsíkolt: viszonylag rövid, erőteljes összehúzódás sima: gyengébb, hosszú ideig tartó összehúzódás szív: a kettő ötvözete harántcsíkolatot mutat fénymikroszkópban a hcs. és a szívizom: idegsejt:  részei: sejttest nyúlványok (dendritek, axon) végkészülékek  osztódásra képtelen

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 számuk csökken  ingerületátvivő anyagot szintetizálnak  axon+mielinhüvely=idegrost  az idegrostok adják az idegszövet fehérállományát, a sejttestek a szürkeállományt szinapszis: praesynapticus membran szinaptikus rés 20-30 nanométer postsynapticus membran neurotransmitter a vezikulákhoz ér az elektromos inger a preszinaptikus membránon → megváltozik a permeabilitása (aktív) → kiáramlanak a transzmitterek a szinaptikus résbe (passzív), majd a posztszinaptikus membránra → kialakul a posztszinaptikus potenciál (megváltozik a membrán permeabilitása) → megindul az ionok vándorlása az „új” sejtben (kialakul az elektromos feszültségkülönbség) elektromos jel → kémiai átadás → elektromos jel szövetek azonos eredetű, hasonló működés elvégzésére specializálódott, hasonló sejtek csoportja hámszövet:  feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás, ingerfelvétel  elsősorban

elhatárol, de össze is kapcsol a környezettel  hámsejtek között szoros kapcsolat van  nincs sejtközötti állomány  működés szerinti felosztás:-fedőhám -mirigyhám -érzékhám  alak szerinti felosztás: -egyrétegű lap-, köb-, hengerhám -többrétegű el nem szarusodó és elszarusodó laphám A - egyrétegű laphám, B - egyrétegű köbhám, C egyrétegű hengerhám, D - többmagsoros csillangós hengerhám kehelysejtekkel, E - többrétegű hengerhám, F - többrétegű laphám fedőhám:  a test külső felszínét és belső üregeit borítják  alakilag lehetnek lap-, köb-, henger- csilóshámok  a sejtek elhelyezkedhetnek egy sorban és több rétegben is  a gerincesek többrétegű laphámja elszarusodhat (szőr, toll, pikkely, köröm, karom, pata)  a hámsejtekben festékanyag is felhalmozódhat, ezek a pigmentes hámok mirigyhám:  speciális, váladékot termelő sejtekből áll, amelyek egysejtű vagy többsejtű

mirigyeket alkotnak  aszerint, hogy a mirigyváladék hová kerül, beszélhetünk külső elválasztású (exocrin) mirigyekről, ezek a test üregeibe vagy a felszínére juttatják a váladékukat, a többsejtűeknek kivezető csöve van (pl. a nyálmirigyek, verejtékmirigyek, stb.)  a belső elválasztású (endocrin) mirigyek a testfolyadékba jutatják a termékeiket, amelyeket hormonoknak nevezünk felszívóhámok:  általában a bélcsatornában találhatók, de bizonyos mértékig minden hám képes anyagokat felszívni érzékhám:  idegsejtekkel kapcsolódnak  szem ideghártyájában (retina), belső fülben (hallás és egyensúlyozás szerveiben) kültakaró: bőr:  embernél nem szövet, hanem szerv  kb. 1,5m² és 2kg, de a bőralja zsírrétegével 12kg is lehet (normál tömegű embernél)  3 fő rétege: hám irha bőralja hám:  többrétegű elszarusodó laphám: a kívül lévő szaruréteg folyamatosan kopik, de

folyamatosan pótlódik is az alatta lévő élő hámból  a legalsó réteg festéksejteket is tartalmaz (öröklött, barnulás)  a hámrétegben nincsenek sem erek, sem idegek, az alatta lévő irha táplálja (bőrkeményedés, vízhólyag, vérhólyag) irha:  speciális kötőszövet  jellemző rosttípusa a kollagén (rostjai különböző irányokban futnak  rugalmas, jól nyújtható)  gazdag érhálózat: táplálás, hőszabályozás (leégés, lepirulás: ha a festéksejtek nem tudják elnyelni az ultraibolya sugárzást és hővé alakítani)  idegvégződések (tapintás, nyomás, hideg, meleg, szabad idegvégződések – fájdalom) bőralja:  legnagyobb része zsírszövet (szubkután zsír)  mechanikai védelem, hőszigetelés szőr:  az embernél csökevényes  elsősorban hőszigetelő funkció és mechanikai hatásokkal szembeni védelem  tapintási ingerek felvétele testszerte  illatanyagok eloszlatása  az irha

legaljából nő ki, a szőrhagymából  az irha és a hám határán a szőrtüszőbe nyílik a faggyúmirigy  rugalmassá, vízlepergetővé teszi  miteszer, pattanás  szőrmerevítő izom verejtékmirigy:  az irha aljáról indul egy csőgombolyagból  bőr felszínére  2 típusa: kis verejtékmirigy: váladéka teljesen híg, szagtalan nagy verejtékmirigy: váladéka információkat közöl, jellegzetes, egyéni illatú  nemi szervek, végbél környéki verejtékmirigyek  tejmirigyek: a nagy verejtékmirigyek módosulatai  hónalj és tenyér izzadása  szorongás  elfedjük körmök kötőszövetek:  jelentős sejtközötti állomány  sejtközötti állományban 3 féle rost: kollagén (fehérje) elasztikus (fehérje+szénhidrát) retikuláris (rács) rost (feh.+szénh.+lipid)  a sejtek minden típusban egyformák, de arányuk különbözik  típusai: vér: O2, CO2, tápanyagok, stb. szállítása laza rostos ksz.:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szervek közti hézagok kitöltése tömött rostos ksz.: legjellemzőbb az ín, nagy szakítószilárdságú, de rugalmas retikuláris ksz.: lép és nyirokszervek váza zsír: energiaraktározás (fehér, barna) vér: mennyisége: 5-5,5 liter vegyhatása: pH 7,3-7,4 sejtek (alakos elemek) + sejtközötti állomány (plazma) 44% 56% 1. vörösvértestek: kb 5 millió egy köbmm vérben élettartamuk kb 120 nap a vörös csontvelőben termelődnek, ehhez kell: B12, B1, C vitamin, vas, aminosavak hemoglobint tartalmaz (vas+fehérje)  O2 és CO2 szállítása 2. fehérvérsejtek: a vörös csontvelőben termelődnek 5-8 ezer/köbmm vér nyiroksejtek (limfociták): az össz fvs. 20-30%-a védekező szerep (immunfolyamatok) szemcsés fehérvérsejtek (granulociták): gyulladásban a kisméretű agyagok fagocitózisa  genny allergiás immunreakciókban is szerepük van nagy fehérvérsejtek (monociták): amöboid mozgással a nagyobb szemcsék bekebelezése 3. vérlemezkék: a

vörös csontvelőben termelődnek 600-800/köbmm vér a véralvadás megindítása: érsérüléskor szétesnek, trombokinaze felszabadul (alvadáshoz szükséges anyag) serotonint (helyi érszűkítő) szállítanak vérplazma: 90%-a víz plazmafehérjéket tartalmaz: 55% albumin („szállító fehérje”), 45% globulin, véralvadási faktorok (fibrinogén, protrombin) ionok, lipidek, cukor, enzimek, hormonok, stb. laza rostos ksz. vér tömött rostos ksz. retikuláris ksz. fehér zsírsz. barna zsírsz. támasztószövetek: porcszövet: üvegporc: csontvégeket borítja, sejtjei kettesével, hármasával állnak, a sejtközötti állomány egyneműmek tűnik, a rostok nem látszanak kollagén rostos porc: csigolyák közti porckorong rugalmas rostos porc: orr, fülkagyló csontszövet:  jellegzetes mikroszkopikus kép: egy központi elhelyezkedésű ér körül koncentrikus körök helyezkednek el a nyúlványos csontsejtek, melyek egymással

kapcsolódnak  a sejtközötti állomány szervetlen foszfátokat és rugalmas kollagént tartalmaz izomszövet: harántcsíkolt: viszonylag rövid, erőteljes összehúzódás sima: gyengébb, hosszú ideig tartó összehúzódás szív: a kettő ötvözete harántcsíkolatot mutat fénymikroszkópban a hcs. és a szívizom: