Betekintés: Hangulatzavarok

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


depresszió, mánia, bipoláris zavar, perzisztáló hangulat-zavar “Az élet minősége sokkal fontosabb, mint az élet maga.” A. Carell, 1873-1944 érzelmi élet, hangulat befolyásolja  érzékelést, információszerzést, szelekciót  információ értékelését – címkézés  információ tárolását – tanulás  döntéshozatalt  válaszcselekményt érzelmi ablak hangulatzavar, kedélybetegség érzelmi élet zavara hangulat – örömképesség érzelmi viszonyulás (poz./neg.) érzelmi reakciókészség kognitív folyamatok zavara információ megszerzése feldolgozása tárolása visszakeresése aktivitás, magatartás, késztetés, energiaszint szomatikus, vegetatív tünetek kronobiológia és hangulatzavar tünetek – napszaki ingadozása fiziológiai ritmusok zavara – eltolódás deszinkronizáció instabilitás amplitúdócsökkenés külső szinkronizálók iránt megváltozott érzékenység klinikai megnyilvánulás –

alvás-ébrenlét testhőmérséklet hormonszekréció belső ritmusában változás szociális szinkronizálók másként működnek tünetek magtünet cirkadián ritmusok zavara – alvás, energetikai szint, éberség – természetesés szociális szinkronizálók szerepe hangulat instabilitás – kevert, labilis hangulat, szorongás kognitív diszfunkció – figyelem, memória, exekutív funkciók zavara – tervezés, flexibilitás, kognitív kontroll Soreca, Frank, Kupfer, 2008 neurokognitív tünetek irányított információ feldolgozás károsodik: figyelem – szelektivitás, információ szűrés munkamemória – kódolás előhívás felismerés végrehajtó működés döntéshozatal válaszcselekmény kezdeményezése reakcióidő kognitív rigiditás Ottowitz és mtsai, 2002 hangulatzavar komplex pszichobiológiai szindróma biológiai, fiziológiai változások szubjektív tünetek, közérzet, „jóllét-érzés” magatartás tünetek, aktivitás

szociális funkciók, szerepek zavara - család, munkaképesség, szociális aktivitás DSM-IV, BNO-10 alapkritérium: hangulat (érzelmek) és az aktivitás (vitalitás) általános megváltozása az epizód súlyosság megítélése: milyen mértékű a károsodás a munkaképességben a szociális funkciókban a társas kapcsolatokban egyéni és kulturális különbségek BNO-10  enyhe  közepes  súlyos – a szokásos tevékenység erősen limitált vagy leállt pszichotikus tünetek nélkül kifejezett pszichomotoros változás agitáció vagy gátoltság pszichotikus tünetekkel betegséglefolyás unipoláris MD egyszeri v. visszatérő/ismétlődő bipoláris rövid visszatérő depresszió, hipománia rapid ciklus szezonális krónikus dupla, kettős depresszió mindenre kiterjedő gátlás megjelenés - koránál idősebb benyomást tesz, tartása tónustalan, mozgása, beszéde meglassult hangulat - stabilan alacsony fekvésű kognitív funkciók -

figyelem mozgékonysága csökken, felfogás, gondolkodás lassult, tartalmilag negatív séma érdeklődés, örömképesség csökken motiváció, energia csökken vegetatív tünetek - alvás, étvágy szex egyéb fizikális tünetek - fájdalom, diszkomfort betegségbelátás gyakran inadekvát depresszió „...amit tanultam, olvastam, átéltem eltünt...az agyam összeszűkült ...megszűnt számomra a múlt, jelen és jövő...érzelmeim nincsenek... üres vagyok...nem tudok terveket készíteni ...órákat gondolkodom, hogy lemenjek az utcára vagy ne” interperszonális kapcsolatok a beteg visszahúzódó állandó megnyugtatást, megerősítést keres másokra nem figyel, érdektelen folyamatosan aggodalmaskodik, panaszkodik hallgatag, ingerlékeny, ellenséges magatartás a környezet – család, barátok tehetetlenségérzés több súrlódás feszült légkör Keitner, 1990 Petty és mtsai, 2004 altípusok nem-melankóliás melankóliás öröm

átélésének és anticipációjának képessége súlyosan károsodik pszichotikus depresszió realitáskontroll károsodik depressziós stupor atípusos depresszió szorongás, fóbiák, interperszonális túlérzékenység depresszió elkülönítés gyász levertség, veszteségérzés, önbecsülés elvesztése nem jellemző más pszichiátriai zavar szkizofrénia szorongásos zavarok evészavarok alkohol/drog abúzus/dependencia organikus betegség általános szomatikus megbetegedés agyi károsodás mánia gátlások felszabadulása megjelenés - koránál fiatalabb benyomást tesz, hiperaktív, mozgása, beszéde gyors hangulat - emelkedett vagy irritált kognitív funkciók - figyelem könnyen terelődik, felfogás, gondolkodás gyors, tartalmilag expanzív, grandiózus elképzelések érdeklődés, örömképesség fokozott energia kimeríthetetlen vegetatív tünetek - alvás, étvágy, szex betegségbelátás gyakran inadekvát mánia korlátlan

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vidámság, leállíthatatlan, sürgető tenni akarás, korlátok érvénytelenek „... mintha az energiacellák folyamatosan fel lennének töltve. Minden szakadatlan és határtalan lendülettel van átitatva. A gondolatok gyorsan és folyamatosan vezetnek egyik fantasztikus elképzelésből a másikba... Minden impozáns, a látvány, a szagok, a hangok. A naplemente szinte transzcendens élmény. A zene olyan extatikus állapotba vihet, mint korábban még soha. Minden simán megy, sok mindent szeretnél csinálni, mindenhez van kedved, minden érdekesnek tűnik” Hert és mtsai, 2004 mánia rengeteg ötlet, sok gondolat a fejben, emiatt a hétköznapi dolgok nehezen valósulnak meg (szóródás) megszakítás nélküli, állandó gondolatok miatt balesetveszély (majdnem nekimentem egy villamosnak) több kapcsolatteremtés, több szexuális kezdeményezés, nagy aktivitás a feldobottságot fokozza a tánc (néptánc is erotizál), ékszerek, tűzijáték, zene (zongora,

gitár, dob), élénk színek, Nap, Hold, égi jelenségek, szép férfiak, szép nők, buja zöld növényzet (nagy-nagy zöld dzsungel) interperszonális kapcsolatok a beteg hiperaktív, társaságkedvelő társaság középpontja folyamatosan beszél, szórakoztat harsány, ingerlékeny antiszociális megnyilvánulások a környezet – család, barátok fárasztónak érzik kritikátlan magatartás következményei kényelmetlenek – anyagi, erkölcsi hangos veszekedések, verekedések altípusok hipománia pszichotikus 10-20%-nál átmenetileg K. Schneider-i elsőrendű tünetek, grandiózus, perszekútoros téveszmék mániás stupor delirózus mánia – akut, dezorientált kevert, diszfóriás mánia depresszió és mánia tünetei keverten kevert epizód bipoláris zavar speciális formája mániás epizód 2-4 depressziós tünet diszfória, szomatikus tünetek depressziós epizód 2 vagy több hipomán tünet irritabilitás, pszichomotoros nyugtalanság

fokozott beszédkésztetés Rihmer, 2010 mánia elkülönítés más pszichiátriai zavar szkizofrénia antiszociális személyiségzavar amphetamin abúzus/dependencia organikus betegség általános szomatikus megbetegedés agyi károsodás első depressziós epizód % 35 30 25 20 15 10 5 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 év kumulatív kockázat % 40 35 32% 30 25 18% 20 15 10 5 p<0,0001 10 20 30 40 50 60 év első mániás epizód % 60 50 40 30 20 10 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 év kumulatív kockázat % 6 5,5% 5 4 3 3% 2 1 10 20 30 40 50 60 év MDD (UD) hosszmetszet      epizód tartam - kronicizálódás epizód ismétlődés remisszió - reziduális tünetek következmények bipolaritás MDD lefolyás teljes remisszió nem teljes remisszió teljes remisszió disztímiás zavarral nem teljes remisszió disztímiás zavarral MD epizód kimenetele  7-12% krónikus (2 évnél hosszabb)

epizód  krónikus depresszió veszélye folyamatos 1 éven belül nem gyógyulók 25%-a  gyógyultaknál ismétlődés 5 éven belül 60% 10 éven belül 70%  részleges tüneti és pszichoszociális remisszió - reziduális tünetek (30%) relapszus valószínűbb (60-86%) Collaborative Depr. Study Lavori és mtsai, 1994 maradványtünetek  alacsony hangulatfekvés  alvászavar  szorongás  fáradékonyság  kognitív funkciózavar csökkent mentális flexibilitás negatív kognitív séma koncentráció zavara verbalizációs készség romlása BP  stresszérzékenység egész életen át fokozott – kindling  korai betegségkezdet  súlyos pszichoszociális következmények  teljes remisszió ritka – reziduális szubszindrómális depresszió, szorongás  öngyilkossági kockázat magas  élettartam rövidebb (egyéb betegségek) betegséglefolyás első epizód – gyermek- serdülőkor (59%) gyakori ismétlődés (45%) szuicídium (15-25%)

kísérlet leggyakoribb az első epizód alatt, később ritkább, de egyre súlyosabb DMDA, 1999 betegséglefolyás ismétlődés >90% funkcionális gyógyulás rosszabb 73% más diagnózis a diagnózisig átlag 8 év telik el 50%-át a tünetek kezdete után még 5 évvel sem kezelik Keck, 1997 betegséglefolyás Angst és mtsai (2000):13,5 éves követés 11% gyógyul 46% javul 43% súlyosan károsodik 7% öngyilkos 77% rehospitalizáció MDD→BD évente 1% betegséglefolyás depressziós epizóddal indul több depressziós, mint mániás epizód, gyakoribb más pszichiátriai zavar – szorongás, alk/szer abúzus gyakoribb elhízás → következmény diabetesz, kardiovaszkuláris betegségek Soreca, Frank, Kupfer, 2008 BD lefolyás bipoláris I. rapid ciklus bipoláris II. ciklotímia szociális helyzet iskola, képzés – megszakad munka – munkanélküliség család – nem házasodik, elvált, különél lakhely – gyakori változtatás Sharkey

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


és mtsai, 2002 szociális helyzet a betegség lefolyása során szociális, anyagi helyzete, és életkörülményei romlanak következmények  öngyilkosság  alkohol/drog probléma  szomatikus betegségek morbiditása, mortalitása magasabb  szociális aktivitás – életminőség károsodás interperszonális kapcsolatok – családi, baráti munkateljesítmény rekreációs aktivitás anyaghasználat „terápiás” célra a depressziós fázisban kokain – hipománia mániás és depressziós fázisban alkohol – szedatív hatás következménye stimulánsok esetén – mánia megvonás esetén – depresszió droghasználat % nincs hz 60 60 56 BP 50 50 BP I BP II 40 32 30 28 31 22 20 15 10 0 drog abúzus/dependencia alkohol dependencia Regier és mts, 1990 droghasználat és szuicídium szuicíd kísérlet van nincs alkohol dep/abúzus 31,4% 28,4% drog dep/abúzus 17,4% 9,2% Dalton és mts, 2003 krónikus depresszió

disztímia (tiszta) dupla depresszió krónikus MD I. krónikus MD II. tartós küszöbalatti depresszió krónikus depresszió alacsonyabb iskolai végzettség  súlyosabb depresszió  fizikális betegség  inadekvát kezelés  Baldwin, 2000 pszichoszociális funkciók SAS SF kr. depr. populáció szociális aktivitás 3,01 1,83 családi funkciók 2,16 1,34 házastárs 2,69 1,75 szülő 2,26 1,40 közvetlen család 2,56 1,46 munka 2,39 1,40 össz. pszichoszociális funkció 2,60 1,59 Miller és mts., 1998 disztímia nem az MDD reziduuma krónikus (min. 2 év) folyamatos vagy intermittáló tünetek a depressziós tünettan enyhe egyidejűleg személyiségzavar a közösségben stabilan funkcionál WPA Dysthymia Working Group, 1995 …kezdet a serdülőkorban... az élet szomorú, fájdalmas, kellemetlen dolgai iránt különösen fogékonyak. Minden terhes számukra, minden feladat hegyként tornyosul előttük. Egész életüket a

szenvedés hatja át… gyengének, energiátlannak érzik magukat. Alvásuk nem kielégítő, folyton aludnának, de nehezen alszanak el és reggel fáradtan, felfrissülés nélkül ébrednek… a nap későbbi szakában kissé elfogadhatóbb az állapotuk. Ez az állapot nagyobb változás nélkül egész életen át fennmaradhat. Kraepelin, 1909 negatív látásmód negatív interpretáció inadekvát döntések inadekvát problémakezelés negatív életérzés örömtelenség disztímia kumulatív betegségkezdet prevalenciák élettartam 1-éves 1-hónapos MDD 4,4-18,0% 15,1% 3,4-5,2% 7,1% 1,5-5,2% 2,6% BD 0,5-5,5% 5,1% 0,3-1% 1,1% 0,01-0,6% 0,5% disztímia 1,7-10,4% 4,5% 0,8% 0,8-4,5% 0,5% transzmisszió genetika – assortive mating magzati expozíció – kortizol hatás a magzat HPA tengely működésére környezet – egyén-specifikus események családi légkör szülőszerep, nevelés anya-gyermek kapcsolat – ősbizalom interperszonális

kapcsolatok kialakítása stigma szociológia társas támogatás, szociális kohézió bizalom – anya-gyermek kapcsolat csoporthoz tartozás kulturális azonosságtudat stabil emberi kapcsolatok – párkapcsolat, család problémakezelést javítja, nehéz élethelyzetben a kontrollvesztett állapot kialakulását csökkenti szociális energia Kopp és mtsai, 1998 CNS fejlődése kortárs-partner kapcsolatok szocializáció, személyiségfejlődés nyugdíjazás, veszteségek munkakezdés családalapítás vulnerabilitás genetika 40-50% protektív család iskola anya-magzat védelem megfelelő munka, munkahely, család családi hátér stabil környezet szociális háló genetikai vulnerabilitás 5-HTTLPR polimorfizmus TCI-vel mért nagyobb kitartás kedvezőbb döntéshozatali stratégia kapcsolatot mutat a II alléllal Must és mtsai, 2007 epigenetikai faktorok anya-gyermek kapcsolat táplálkozás hormonok gyógyszerek fertőzés stressz diagnózis 

medikális – az adott betegség tünetei hossz- és keresztmetszeti, komorbid állapotok  pszichés – személyiség, problémakezelés önbizalom, önértékelés, alkalmazkodási készség, flexibilitás  kulturális környezet  szociális támogatottság diagnózis  keresztmetszeti pszichopatológiai tünetek epizód típusa, súlyossága, specifikus jellemzők  hosszmetszet, lefolyás polaritás, szezonalitás, kronicitás, rapid ciklus  egyéb klinikai jellemzők időzítés (posztpartum, klimax), személyiség, szomatikus betegség  életminőség, munka, családi-, szociális szerepek  környezeti faktorok, életesemények diagnosztikus nehézségek gyermek-, serdülőkorban  beteg és környezetének attitűdje  normális fejlődési krízis - internalizációs problémák  atípusos tünetek - ingerlékenység - introspekció hiánya - magatartászavar, droghasználat  környezetei problémák, „zűrös” család diagnosztikus nehézségek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


időskorban  beteg és környezetének attitűdje  panaszok sajátosságai - szomatizáció  atípusos tünetek - kognitív deficit, memóriakárosodás - irritabilitás - szorongás (60-90%)  szomatikus betegségek a depresszió tünettana nőkre jellemző  szorongásos tünetek  szomatikus tünetek fáradékonyság alvászavar étvágyzavar  ruminatív koping  szociális készségek jobban károsodnak családi, házastársi szerepek Nolen-Hoeksema és mtsai,1999 Silverstein,1999 a depresszió tünettana férfiakra jellemző     alacsony stressz-tolerancia csökkent impulzus-kontroll, acting out irritabilitás, nyugtalanság, elégedetlenség antiszociális viselkedés, agresszivitás, kockázatkereső magatartás  öngyógyítás: munka-, drog- alkoholabúzus  regresszió – gyermeki magatartás Ríhmer, Rutz, 2000 diagnosztikus nehézségek férfiaknál  beteg attitűdje  panaszok sajátosságai - agresszivitás - ingerlékenység - másodlagos

alkohol probléma  társadalmi előítéletek - segítség elutasítása öngyilkossági veszély  öngyilkosság a családban  előző öngyilkossági kísérlet  bipoláris depresszió  alkohol/drog abuzus  hiányzó szociális támasz  súlyos testi betegség preszuicidális szindróma (Ringel)  beszűkülés szituatív, affektív, kognitív  kifelé gátolt, önmaga felé fordult agresszió  öngyilkossági fantáziák életút elemzés (bipol. zavarban szenvedő nő) antipszichotikum -----Lithium ====== AD *********** CA oooooooo pszichoth, ++++++ kórházi kezelés --- ******** ***** ======== ****** OOOOO OOOOOOOOOOOOOOOO +++++++++++++++++++++++ kezelés mánia depresszió életesemények megjegyzések 80 ápr. 26 szülés a 81 szuic. kísérlet b a - kezdet szülés után 82 83 84 85 szülés c d c - CA-t terhesség miatt elhagyta b - Li-t elhagyta d - rapid ciklus 86 87 anyja halála életút elemzés (bipol. zavarban szenvedő

férfi) 18 31 25 22 szuic 27 30 40 szuic Lithium szuic Lithium