Betekintés: Egyetemes állam és jogtörténet alapvizsga

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Alapvizsga Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2008. Egyetemes állam- és jogtörténet Belépés - csak saját felelısségre- Eájt alapvizsga 2008 Tartalom 1. Jogantropológia - Orosz Linda ............................................................................. 9 2. Mezopotámiai államok, és jogalkotásuk - Orosz Linda ...................................... 11 3. Az ókori zsidó állam és jog - Salamon Zsófi ....................................................... 17 4. Az ókori görög állam - Mohos Ildikó .................................................................. 22 5. A görög jog fogalma és intézményei - Mohos Ildikó ............................................ 24 6. A késı római birodalom kormányzása - Kovács Patrik ....................................... 26 7. A frank birodalom és kormányzása - Cseh Boldizsár .......................................... 28 8. A bizánci társadalom és a Bizánci

Birodalom kormányzása .............................. 32 9. Állam és egyház a középkorban. Az egyházi állam kormányzása ....................... 36 10. A királyi tanács és a kancellária szerepe a középkori államkormányzatban Mohos Ildikó................................................................................................. 41 11. A középkori városok - Orosz Linda ................................................................... 47 12. Hőbériség és rendiség a középkori Európában - Scheili Tímea Réka................... 50 13. Az abszolutizmus államkormányzati újításai és típusai Cseh Boldizsár............................................................................................... 52 14. A középkori Oroszország - Márki Nóra............................................................. 55 15. Az ottomán állam és társadalom, az ottomán birodalom kormányzása Roden

Gábor.................................................................................................. 57 16. A római jog továbbélése - Juhász Kriszta .......................................................... 61 17. A feudalizmus korszakainak jogforrási rendszere Európában Juhász Kriszta .............................................................................................. 62 18. A bíráskodás és szervei a feudális államban....................................................... 67 19. A középkori magánjog - Erıss Réka................................................................... 73 20. Gazdasági szervezetek és szabályozásuk, a tengeri hajózás és a kereskedelmi jog - Tóth Andrea ............................................................................................. 77 21. A feudális-kor büntetıjoga és büntetı jogtudománya - Takács Nóra ................. 82 22. A polgári eljárásjog a feudalizmus idején - Juhász

Kriszta................................ 87 23. A kánoni jog - Bella Ádám................................................................................ 93 24. Az iszlám jog - Salamon Zsófi ........................................................................... 97 6 Eájt alapvizsga 2008 25. Földtulajdon és földhasználat a mohamedán jogban Salamon Zsófi ............................................................................................... 99 26. Az alkotmánygondolat fejlıdése, középkori államelméletek Asztalos Enikı, Nagy Annamária............................................................... 102 27. Utrecht-i Unió (Hollandia) - alkotmányos szabályozása. Asztalos Enikı, Nagy Annamária............................................................... 108 28. A középkori angol államszervezet és abszolutizmus Farkas Ádám............................................................................................... 111 29. Az angol

alkotmányozás a polgári forradalom korában Farkas Ádám .............................................................................................. 116 30. Az USA alkotmányos rendszerének kialakulása,(gyarmati korszak) és az alkotmány létrejötte - Fodor Eszter, Bajcsai Brigi........................................... 124 31. Az USA föderációs intézményei - G. Szabó Dániel ......................................... 126 32. Az USA jogforrási rendszere - G. Szabó Dániel ............................................. 134 33. A francia forradalom elızményei - Simon Veronika ........................................ 140 34. A francia forradalom alkotmányos dokumentumai Simon Veronika .......................................................................................... 142 35. A középkori lengyel rendi állam - Asztalos Enikı, Abay Kinga....................... 149 36. A lengyel alkotmányozás folyamata és dokumentumai Asztalos Enikı, Abay

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Kinga....................................................................... 156 37. A cári Oroszország kormányzása: Romanovok, a Péteri és Katalini korszak reformjai, I. Sándor korszaka - Asztalos Enikı, Fehér Andrea......................... 158 38. A jobbágyfelszabadítások típusai Európában (Elıadás: Kisteleki Károly) Erıss Réka .................................................................................................. 163 39. Az orosz birodalom polgári átalakításának kísérletei, (a dekabristák alkotmánytervei, XIX. sz.-i orosz kormányzati reformok és II. Miklós) Asztalos Enikı, Kiss Lilla .......................................................................... 165 40. A német- római birodalom, császári hatalom - Simkó Tamás............................ 171 41. A rajnai szövetség és a német szövetség, az 1848-as frankfurti alkotmányozás. Asztalos Enikı, Fehér Andrea

.................................................................... 177 42. A német egység alkotmánya és államkormányzati újításai Asztalos Enikı,Fehér Andrea ..................................................................... 181 7 Eájt alapvizsga 2008 43. A Weimar-i alkotmány - Asztalos Enikı, Kiss Lilla ....................................... 186 44. Az 1917-es mexikói alkotmány Asztalos Enikı, Nagy Annamária............................................................... 190 45. A Wilsonismus, és a New Deal - Pethı Boglárka ............................................ 194 46. A szovjethatalom létrejötte, a SZU alkotmányozása (1924-36) Károly Zsófia .............................................................................................. 199 47. A fasizmus államkormányzati megoldásai - Fülöp Anna Ilona ....................... 203 48. Az állam és az egyház elválasztása a polgári korszakban Orosz Linda

................................................................................................ 206 49. A bírósági rendszer a polgári korszakban - Zeisler Ágnes Barbara .................. 211 50. A közigazgatási jog, közigazgatási eljárásjog - Konstantin Kata ................... 218 51. A polgári korszak magánjoga: jogforrások, kodifikáció Mózes Réka Zsuzsanna .............................................................................. 220 52. A francia magánjog - Tóth Andi ...................................................................... 221 53. A magánjogi intézmények német földön - Varga Csilla ................................... 225 54. A magánjog változásai a századfordulón - Konstantin Kata.......................... 229 55. A modern kori büntetıjog és büntetıtudomány Takács Nóra, Berecz Sándor........................................................................ 230 56. Az újkori büntetı eljárásjog: a tudomány nézetei -

Horváth Dávid................. 235 57. Büntetések és végrehajtásuk a polgári kor Európájában Wolf Szandra.............................................................................................. 240 58. Az állampolgárság két európai formája: német és francia Babus Gábor................................................................................................ 242 59. Az állam külsı megjelenítése (a heraldika és alapszabályai, az államcímerek, zászlók és nemzeti színek) - Wolf Szandra....................................................... 249 Az İ munkájuknak köszönhetıen tarthatod ezt a kezedben, majd ne felejtsd el megköszönni…. Sikeres Vizsgát! Szerkesztı: Konstantin Kata 8 © Syria 2008 Eájt alapvizsga 2008 1. JOGANTROPOLÓGIA A jog kutatásának kezdetei: A jog megjelenése az állam megjelenéséhez kapcsolódik, az állam pedig a civilizáció terméke.A XIX. században merült fel elıször annak szükségessége,

hogy a jog elızményeit kutassák – a jogot magát mint általános magatartás-szabályozó rendszert határozta meg. A törzsi „jogok igazi felfedezése” a XIX. század utolsó harmadában történt és az evolúciós gondolatra alapozták. Az evolúciós gondolat a kialakult európai és észak-amerikai mintához vezetı utat fejlıdésként értelmezi, értékszempontja a modern társadalom értékszemlélete. Primitív társadalom ~ ısközösség ~ vadság ~ barbárság ~ nemzetségi-törzsi társadalom egyirányú fejlıdés Modern társadalom ~ vadászó-halászó társ. ~ törzsi társ.  szokásrendszerek ~ állam és jogrendszer  tudatos törvényhozás Az evolucionista jogtörténet a „primitív” társadalmakra vonatkozó kérdésekben kutatásokat az eredeti viszonyok feltárására nem végez, már létezı, készen kapott történeti feljegyzésekkel dolgozik. A modernizálódó társadalom felé vezetı út alapjait keresi a jogtörténetben. Érdeme,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hogy a társadalomtudomány kutatási vonulatába emelte a „primitív” társadalmak kutatását. A XX. században szakítás a spekulatív evolucionizmussal, a kulturális antropológián belül létrejön a jogantropológia a joginak tekintett intézmények vizsgálataként. A helyszínen tanulmányozzák a természeti népek valóságos életét. A különbözı kultúrákat egyenlınek tekintik. Az evolúciós tan „jogra való alkalmazásának” eredményei 1. Család, házasság kommunisztikus csoportházasság monogám házasság matriarchátus (győjtögetı életmód) patriarchátus (vadászat, állattartás) A „legprimitívebb” közösségekben is megtalálható a nukleáris család (apa-anya-gyerek). 2. Az egyén helyzete a társadalomban az egyén a társadalom kötöttségeinek alávetett „szolga” az egyén felszabadul, szabad cselekvési formák Az egyén felszabadulásának okai: ~ természeti kényszerek alóli felszabadulás ~ liberális elvek 3.

Tulajdon különbözı társadalmi formációk magántulajdona ısi társadalom > az ingatlan kollektív tulajdon > használati tárgy lehet személyes tulajdon A tulajdoni helyzetet a termelı tevékenység határozza meg, a magántulajdon úgy alakul ki, hogy a közösségi földhasználat átadja helyét az egyéninek, és ezt rögzítik. Az egyénnek vannak jogai javai felett, de alárendelıdnek a csoport jogainak (pl.: az egyén nem örököl, mert a csoport fennállása alatt tulajdonos 9 Eájt alapvizsga 2008 megszüntethetetlenül). Az egyén csoportjavakra vonatkozó individuális jogait a csoporton belüli osztályrésze határozza meg. 4. Bőn és büntetés talio (szemet szemért) kompozicionális büntetés (váltság) modern büntetırendszerek (állami büntetıhatalom) A közösség normáját sértı magatartás ellen a közösség nyomása biztosítja a szankciót, még nincs speciális büntetırendszer (néptıl elkülönült erıszakszervezet). A

konfliktusok rendezésében a szokások uralkodnak. A konfliktuskezelés rugalmas, vérbosszúra csak kivételes esetben kerül sor. Külsı csoporttal szemben a közösség csoportként lép föl. Csoporton belül a konfliktusok megoldása inkább kiegyezésen, közvetítésen alapul, nagyon szoros kohézió esetén (család) egyszerően a tekintélyen. Az ısi büntetıjogot tehát a társadalmi távolság határozza meg, nincsenek egyértelmő szabályok. A jogi antropológia A jogi antropológia a kulturális antropológián belül a joginak tekintett intézmények vizsgálata. Szakít az evolúciós elmélettel, programja szerint a helyszínen kell tanulmányozni a természeti népek valóságos életét. A különbözı kultúrákat egyenértékőnek, egyedinek tartja. A jogi antropológia társadalomelmélete a funkcionalizmus: a társadalom különbözı intézmények egymásra épülı, egymással szorosan összefüggı kapcsolatából áll, ezek az intézmények társadalmi

funkciókat valósítanak meg. Jog: a társadalmi kontroll intézménye,  tehát minden jogi intézmény, ami a társadalmi kontroll funkcióját valósítja meg. A tradicionális társadalmak jogának fıbb vonásai > a létezı normáknak nincs rendszeres és uniformizált szankciórendszere > a jog elsıdleges jellemzıje a partikularitás > alacsony a különbözı, a közvetlen csoportviszonyokat meghaladó jogok ismerete > a szabályok nem elég egzaktak > a jog változik, de a változás szabályai nincsenek pontos intézményekben kidolgozva (Ø precedensszerep) A vallásos világképek és a jog a/ Közvetlen összekapcsolás: > ısi kínai világkép és a jog: A világ ellentétes, de egymást kiegyenlítı entitásokra épül. Ø külsı erı, csak a kiegyenlítıdésbıl fakadó mozgás. Nincs szükség törvényre, jogra, a lényeg a megegyezésre való törekvés, a nevelés a fontos. A jog barbárság. b/ Folyamatos teremtés világképe és a j og: A

világ folyamatosan változik, az istenek kísérleteznek, Ø stabilitás, a teremtés lényege a folyamatos differenciáció. (Ez nem feltétlenül az ellentét, inkább a kiegészítés állítása.) Ez a világkép szemben áll az egységes joggal, az általános szabályokkal, a mindenkire egyformán vonatkozó igazságszolgáltatás intézményével. Az embernek kötelessége önmaga illetve szőkebb csoportjának megkülönböztetése másoktól. A társadalom önmagukra jellemzı csoportokra bomlik, garantálni kell a folyamatos differenciációt, ugyanakkor a csoporton belüli szétfeszítı erıket le kell küzdeni.  gazdasági folyamatok reciprocitási szabályai: × általános reciprocitás: ajándékozás, a viszonzás soha nem egy idıben történik. Szorosnak tekintett kapcsolatok jogügylete. × kiegyensúlyozott reciprocitás: szabályos értékviszonyok szerinti csere, egyidejőség. Semleges kapcsolatok jogügylete. × negatív reciprocitás: a javak lopás,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rablás, háború útján való megszerzése. A jogszerő zsákmányolás „jogügylete”. 10 Eájt alapvizsga 2008 c/ A vallás hierarchikus fölérendelése a j ognak: > európai modern civilizációk: A világ az isteni teremtés eredménye. A jog az isteni parancsolat része, kinyilatkoztatás. Az uralkodó Isten kegyelmébıl való. A bőnügyek az állam jogrendjének okozott sérelemnek minısülnek. A jogantropológia haszna Gyarmattartó országokban, a helyi társadalmakban nem mőködıképesek az európai jogintézmények, megfigyelhetı a jogrendszerek pluralitása, a tradicionális jogok továbbélése. A jogantropológia feloldja az ellentmondásokat, a jogról alkotott nézetek korrigálására buzdít. 2. MEZOPOTÁMIAI ÁLLAMOK ÉS JOGALKOTÁSUK Az ókori közel-keleti államok a legrégebbi államszerkezetek. Az itt kialakult állam és jogrendszer hatott az európai jogfejlıdésre. A legrégebbi igazolható kultúra a mezopotámiai.  tipikus

folyóvölgyi kultúra: észak csapadékosabb sztyeppésebb búza, szılı - bor dél vízzel jobban ellátott mezıgazdaságra alkalmas föld gabona, árpa - sör × vízmegtartás szükségessége  csatornázás × a földmővelés alá vetett területeket cserélgetik × az ókori kultúráktól eltérıen a mezopotámiai világ városokra épült, az emberek a városból jártak földet mővelni  éppen a termıföld védelmében laktak a városban × az állattenyésztés csak kiegészítı szerepet játszott (juh, kecske, szamár, szarvasmarha); a nyugati, délnyugati sivatagos részeken félnomád állattenyésztés  csak részben vándorló, tavasszal földet mővelnek Mezopotámiai társadalom - dél: sumerek, sémi népek: akkádok, amoriták, kassuk, qutuk, nabateusok - észak: asszírok, hurriták, arámiak, médek két nagy, hosszabb ideig államot is alkotó társadalom: a babiloni és az asszír peremterületek: Szuza, Mittanni, Uratru, Hettita állam Babilon

Földmővelésen alapul, városi típusú településeken élı lakosok. a) városállamok kora: + a föld a földmővelı közösségé, önálló földtulajdonos a templom és a palota. b) Ó-babiloni kor: + meghatározó az állam/király szerepe a földhasználatban: kisajátítás, bérbeadás = szolgálat fejében való kiosztás. + a templomi földbirtoklás csökken. + a mezıgazdasági bérmunkások köre növekszik. + jellemzı az adósrabszolgaság (de maximum 3 évig – missarum-rendeletek  a király feladatának tartja a szegények segítését). c) Kassu kor: + a templomi birtokok teljesen jelentıségüket vesztik, az állami birtok is csökken. + magánbirtokok koncentrációja. + a király engedi a tömeges lesüllyedést – nagy földbirtokosok ( kudurru: a király a kudurruval megadományozott birtok védelmét ígéri, a kudurru jogosultja kapja a birtokról addig az államnak járó szolgáltatásokat). + telekkönyv – birtokviszonyok megmerevedése. 11

Eájt alapvizsga 2008 d) Új-babiloni kor: + nagy mértékő földbirtok-koncentráció, a palota és a templomok a földtulajdonosok. A nagybirtokosok a földet örök használatra kapják, továbbadják a tényleges földmővelıknek. + társadalmi rétegek egységesülése: a személyében szabad mezıgazdasági bérmunkás ás a földet mővelı rabszolga között azonosság jön létre  sirqu. Velük egyenlı elbírálás alá estek a pásztorok. Asszíria Nomadizálásból kinıtt, hódításra és folyamatos zsákmányolásra berendezkedı militáns társadalom, komoly lovas technika. Végig megmarad a király sacralis funkciója, a palota és a templom egybe épül, nincs elkülönült papság. a) Az elsı idıszakban: + hódítások kapcsán a királyi fıtulajdonjog érvényesült (<-> Babilonban eleinte közös földhasználat). + a föld ténylegesen a nagybirtokosoké – rube-k = hatalmasok: fıtisztviselık, katonai vezetık. + földmővelık: 1) mezıgazdasági

bérmunkások 2) félszabad parasztok (hupsu-k) b) A háborúk utáni elnéptelenedés hatására: + mezıgazdasági termelés extenzív bıvítése  újabb területek befogása. + a leigázott népeket tudatosan megkímélték, hogy földet mőveljenek  hupsu-k, telkes parasztok: személyi függés, a telekhez kötöttek, de jogilag elég kedvezı helyzet. + a királyi fıtulajdonjog megmarad. + az arisztokrácia mellé felzárkózik a kereskedıi réteg, uzsora kölcsönök hatására meggazdagodnak, vagyonukat földbe fektetik. + nem alakulnak ki komoly templomi földbirtokok. Személyi státus: 1.) Eredetileg a társadalom szabadokra és rabszolgákra oszlott. 2.) Késıbb differenciálódás: a. awelum: szabad × minden önálló földbirtokos × királyi hivatalnokok × papok × királyi udvartartás × király × önálló vagyonnal mőködı iparosok és kereskedık A szabadokon belül külön csoport a kidinnutu = régi kiváltságos városok polgárai. Kidinnutu

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


jogosítványai (mindig csak helyben született polgárt illetett meg a jogosítvány): 1. peres eljárásbeli kiváltáságok (bebörtönzési tilalom, bírságolási tilalom) 2. általános közmunkák és terhek alóli mentesség 3. személyi méltóságuk védelme b. muskenum: félszabad, szolgáltatásra kötelezett × mezıgazdasági munkás vagyonával önálló mőködésre képes, mégis × iparosok a palota vagy a templom szolgálatában áll × kereskedık tamgaru: a kereskedelem állami monopólium, ezt a tamgaruk kiváltságba kapják sumgallu: kiskereskedık, a tamgaruk kiváltságát pénzért alvállalkozásba kapják × fegyveresek telkes katonaság: állami föld katonai / rendıri szolgálat fejében, örökölhetı c. wardum: szolga, rabszolga - Patriarchális rabszolgatartás, státusuk nem olyan jogfosztott, mint az egyiptomi, görög vagy római társadalmakban. 12 Eájt alapvizsga 2008 - Lehetett saját vagyonuk, de személyük bérbe adható volt.

Vagyonuk és leszármazottaik felett korlátozott joggal rendelkeztek. Bírósági eljárásban perképességgel bírtak Ha a rabszolga fel is szabadul, korábbi rabszolgatartóját élete végéig eltartani köteles. Külön csoport: asszír területek hadifoglyai, áttelepített népcsoportjai: - Parasztok, telkesek. - A királytól vagy a földesúrtól kapott telekhez kötöttek. - Szolgáltatási kötelezettségük a termés egyharmada. 3.) Az új-babiloni korban a sirqu réteg megjelenésével eltőnik a muskenum réteg.  kétféle jogi kategória: a. szabadok = mar bani: nemes fiak b. nem nemes rendőek = la mar banutu: sirqu-k és rabszolgák  idegennek, polgárjog nélkülinek tekintették ıket A királyi hatalom A királyi hatalmat isteni eredetőnek tekintették: × király = „Dingir” × malemmu = félelmet keltı ragyogás ~ aurea, nimbusz Az isteni jelleg csak a királyt illette, a feleségét már nem, de a fıfeleség gyakran komoly befolyással bírt a

tényleges kormányzatra. A templomi szertartások is kifejezik az isten és a király különleges kapcsolatát. Ebben lényeges különbség van az asszír és a babioni úr között: - Babilonban csak évente egyszer látogat el a király Marduk templomába; a városokban palota és templom elkülönül egymástól. - Asszíriában az uralkodó háború kivételével naponta áldoz az isteneknek, illetve vezeti a templomi szertartásokat; a palota és a templom építészeti egységet alkotnak. A trónutódlás békeidıben örökléssel történt, de elıfordult – különösen az asszír területeken - az öröklés nélküli, alkalmasság okán trónra kerülı király (idoneus). Az uralkodó valóságos kormányzati funkciói: × a hadsereg vezetése × a szegények védelmezése (pl.: az adósságokat eltörlı missarum-rendeletek) × a társadalmi jólét és rend biztosítása (állam raktározó és újraelosztó szerepe) × jogalkotás × külfölddel való

kapcsolattartás A tényleges kormányzat vitelére széles hivatalnokréteg alakult ki: o bith-riduti = a hivatalnokok háza, az állam központi adminisztrációs hivatali épülete o vezír ~ kancellár: a hivatalnokok élén áll, a király helyetteseként funkcionál, Asszíriában viszonylag késın jelenik meg, s a tisztet többnyire a trónörökös látja el. A mezopotámiai jog: Mezopotámiában uralkodói kötelességnek számított a gyengék védelmezése  árszabályozások, missarum-rendeletek  uralkodói jogalkotás. Hammurapit megelızı törvények 1. I.e. 2430. körül - En-temena felirata, aki Lagas állam uralkodója volt. - Missarum-rendeletek elıképe: elrendelte a gabonatartozások elengedését és az adósságok eltörlését. 2. I.e. 23. században - Uru-inim-gina, aki Lagas trónbitorló királya volt: - Leváltja az adófelügyelıket, restituálja a templomi vagyont, vagyonvédelmi szabályok. 13 Eájt alapvizsga 2008 - Nem engedi a

hatalmaskodóktól elnyomni a gyengéket. 3. I.e. 19-18. század - Ur-nammu, Ur, Sumer és Akkád királya: - Házassági jogi szabályok, illetve nık védelmét szolgáló szabályok. - Szigorú büntetéseket rendel el a vagyon megkárosítóira, és a hamis tanúkra is. - Rabszolgákkal kapcsolatos szabályok (mivel egyre több a rabszolga). - Áttér a talio elvrıl a kompozicionális büntetésre. 4. I.e. 1934-1924 – Lipit-Istár, Iszin uralkodója: - Kibocsátásának fı oka az adósrabszolgaság felszaporodása és az ettıl való felszabadítás volt, tehát missarum-rendeletnek is minısíthetı. - A muskenumokról nem rendelkezik. - Rabszolgákra vonatkozó szabályok. - Házassági szabályok, öröklés. - Elbirtoklás szabályozása. - Szigorú büntetıjogi szabályok. - Törvényoszlopra vésték. 5. I.e.18. század – valószínőleg Dadusa király, az Esnunna-i birodalomban: - Akkád nyelven íródott. - A társadalom mindhárom rétegével foglalkozik. - A

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vérbosszú és a testi büntetés teljesen eltőnik, minden szankciót ezüstpénzben (siqlum) mérnek. - Részletesen szabályoz gazdasági viszonyokat: árszabályozás, kártérítési szabályok, állatok károkozásáért való felelısség. - Rabszolgákra vonatkozó szabályozás – védelmükben is születnek szabályok. - Családi és öröklési kapcsolatok - csak a szerzıdésbe foglalt házasságot ismeri el törvényesnek; a házasságban a férfiuralom a jellemzı. Hammurapi törvénykönyve Hammurapi érdeme a dél-mezopotámiai városállamok egyesítése, amivel megalkotta az Óbabiloni Birodalmat (1792-1750). Országának központja Babilon, hivatalos nyelve az akkád. Törvényoszlopát Susában találták meg. Hammurapi törvénykönyve nem a szó szoros értelmében vett kódex, hanem jogesetek győjteménye. A birodalom minden templomában felállították, hogy a jogkeresıt minél jobban eligazítsa vitás ügyében. 2 nagyobb részre osztható: 1.) az elsı

rész fıleg közjogi jellegő, 1.-41. szakasz 2.) a második rész vegyesen tartalmaz vagyoni, házassági, és büntetıjogi szabályokat, 42.-282. szakasz. Elsı rész Az elsı részben az awelum, muskenum, wardum közti különbségtétel a fontos. Ez egyértelmően látszik a testi sértés vagy emberölés esetén kiszabható díjakból. Teljes vérdíjat csak az awelum után kellett fizetni, muskenum esetén ennek felét, wardum esetén csak a fentiek töredékét. Hammurapi számos esetben visszatér a táliós szankciókra. Nem egyszerően szigorú, intézkedései a korban is kirívóak lehettek, különösen elıdei után. A háborús helyzetek okozhatták a telkes katonaság kialakulását. A telkes katonák a király által telekre ültetett idegenek vagy foglyok. Muskenum státusúak, szolgálattal terheltek. Hammurapi háromféle szituációban szabályozza a telkes katona státusát: a.) Háborús helyzetben: Katonai behívó esetén a telkes katona köteles volt

személyesen megjelenni, maga helyett senkit nem küldhetett, különben halállal büntették. Ilyenkor birtoka sem öröklıdött tovább. Ha a parancsnok erıszakosan bánt volna a katonákkal az uralkodó rendelkezései megvédték ıket feljebbvalójukkal szemben akit halállal is büntethettek. 14 Eájt alapvizsga 2008 b.) Hadifogságban: Ha hadifogságból megszökött, birtokát visszakaphatta, akkor is ha azon már más ült. Elıfordult, hogy az uralkodó vagy a templom külkereskedelmi megbízottja = tamkarum kiváltotta ıket a hadifogságból. Ha otthoni vagyonából nem tudta ezt az összeget kiegyenlíteni a volt hadifogoly, akkor a közösség (temploma vagy palota) kincstára tartozott megfizetni a tamkárumnak. Mindössze akkor engedték meg a távollévı katona feleségének, hogy elhagyja férje házát, ha abban nem volt elegendı élelem. Ilyenkor, ha újra férjhez ment, s bár fiai is születtek, amennyiben korábbi férje visszatért a fogságból

köteles volt hozzá csatlakozni. Ha bizonyítottan volt elegendı élelem a hadifogoly házában, s felesége mégis más házába költözik, akkor a nıt vízbefullasztották. c.) Béke idején: Béke idıben a királytól kapott örökbirtokán gazdálkodott a katona. A birtokot sem elidegeníteni, sem zálogba adni nem lehetett. A katona halála esetén kiskorú fiúörököse számára az özvegy köteles volt megırizni a birtokot, amibıl ıt egyharmad használati jog illetett meg. Ha valaki a katonai birtokát egy évre elhagyta, azt már többé nem kaphatta vissza. Idegen személy háromévi használat után az ilyen birtokot magáénak tekinthette. Második rész a) Hammurapi törvényei egyfajta missarum rendelkezést is tartalmaznak. Újítása az idıben korlátozott adósrabszolgaság volt. Több rendelkezést is tartalmaz a hitelezéssel kapcsolatban. Olyan lehetıség is volt, hogy embert adjanak zálogba, valószínőleg rabszolgát, akinek ha baja történt vagy

meghalt, a hitelezınek komoly kártérítést kellett fizetnie.Rögzítik a kölcsönadás feltételeit és a kamat mértékét is. Pénzkölcsön esetén a kamatláb 20% lehetett. Gabonakölcsön esetében ez már 33%-ot is elérte. Éhínség idején akár 50%-ot is elérhetett a kamat.Már rendelkezik a gazdasági társulásokról is. Közösen adott pénzt a nyereség vagy veszteség esetén is arányosan kellett megosztani. Szintén ide tartozik a letét illetve a bérlet szabályozása. A letét tárgy arany, ezüst vagy más érték legyen, csak akkor érvényes a letéti szerzıdés, ha arról írásban megállapodtak. Ha tanúk és szerzıdés nélkül történik, keresetnek helye nincs. Bérlet esetén nemcsak a bérbeadó, hanem a bérlı jogait is védi a tulajdonos túlkapásaival szemben. Ha a bérleti idı lejárta elıtt szólítják fel a bérlıt a távozásra, akkor a bérbeadó elveszti a bérleti díjat. Különösen széles a szolgáltatások körének a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rendezése, a szolgáltatás milyenségének meghatározása. A legtöbbször idézett az orvos illetve az építımester felelıssége. A mezopotámiai világ legfontosabb gazdálkodási területe a mezıgazdaság: munkások bérének szabályozása, szabály az állatokkal okozott kár megtérítésére, a pásztorok által a nyájban ejtett hiány pótlása. b) Büntetıj og: A büntetıjog terén Hammurapi különösen szigorú. Differenciáltan alkalmazza a talio-t, a megkülönböztetés a jogi státusból következik: • Ha awelum a sértett, akkor a bőnöst ugyanúgy kell büntetni, mint amilyen sérelmet ı szenvedett el. • Ha ugyanezt a dolgot egy muskenum sérelmére követték el már csak egy manum ezüst a büntetés. • Wardum esetén a szolga értékének a fele a büntetés. További jellemzı a felelısségnek akár a bőnös családjára való kiterjesztése is. Büntetıjogi szabályok mellett egy sor rendészeti szabályt is alkotott. Számosak ezek a kocsmák

kapcsán, mivel a politikai conspiratiok színhelye a kocsma lehetett. Ha a kocsmáros összeesküvésrıl szerez tudomást, és azt nem jelenti, illetve az összeesküvıket nem kíséri a palotába, akkor büntetése halál. Sajátos státusú személyek voltak a papnık. Ha egy ilyen papnı kocsmát nyit, vagy odajár, úgy meg kellett égetni. c) Család és öröklési j og: Házasságnak már Hammurapi is csak azt tekinti, amirıl szerzıdés van. A házasság formája ekkor már a monogámia. A házasságtörést szigorúan büntették. Oka a házasságból született gyermekek törvényességének vélelme, illetve védelme. Ha házasságtörésen értek egy párt, akkor azokat azonnal 15 Eájt alapvizsga 2008 vízbe fojtották, de a nınek a férje megkegyelmezhetett. Ha csak gyanúsították a feleséget, amennyiben ezt saját férje tette, elegendı volt az istenekre megesküdnie és ezzel tisztázta magát. Ha más vádolta a férje kedvéért vízbe kellett merülnie,

tehát ordáliával menthette csak magát. A nemi erıszakot is szigorúan büntették. A házasság felbontása ismeretes volt. Az asszony meddısége, betegsége esetén volt rá lehetıség, ilyenkor továbbra is fennállt a férj tartási kötelezettsége. Volt lehetıség a feleség által történı házasságfelbontásra is. Ha az asszony meggyőlöli az urát, hatóság elıtt tisztázhatta magát, amennyiben bebizonyosodott, hogy jó feleség és anya, férje pedig eljárván “megkevesbítette” joga van házassági ajándékának visszavételére, és az atyai házba való visszaköltözésre. Ha viszont a feleség csalta az urát úgy ıt vízbe kellett vetni. Ha megölte férjét karóba húzták. Vérfertızés esetén a büntetés számőzetés volt. Ismerték az örökbefogadás intézményét is. Ha a szabad ember valakit örökbe fogadva felnevelt azután már a gyermek iránt semmiféle igényper nem volt indítható. Kézmőveseknek is lehetıvé tették saját

tanítványaik örökbefogadását. Szigorúan büntették a dajkákat, ha a gyermek kezeik között meghalva azt más gyerekre cserélték ki. Ilyenkor büntetésük mellük levágása volt. Öröklés: az apa törvényes gyermekei közül, ha valamelyiket jobban kedvelte, még életében egy vagyonrészt külön ráírathatott. Halála után a kedvezményezett gyermek a maradék vagyonban is közösen osztozott a többi fiútestvérével. Ha az apa a balkézrıl származó gyermeket még életében elismerte, akkor ezek a rabnıtıl született fiak együtt örököltek a törvényes fiakkal, akiknek viszont fennmarad választási joga. Ha nem ismerte el ıket életében az apa, akkor halála után anyjukkal együtt felszabadultak. Jogalkotás Hammurapi után 1.) Babilon Hammurapi utódai a nyomok szerint az ı győjteményét használták, s inkább kisebb rendeletekkel kormányoztak. Csak az új-babiloni korban van jele egy nagyobb léptékő jogalkotásnak, a missarum mellett

megjelentek a szimdatumok = kormányrendeletek, amik fıleg közigazgatási jelentek meg. 2.) Asszíria Hammurapihoz képest kevésbé nevezetes. a. Óasszír törvények: legkorábbi töredékek i.e. 2000 tájáról valók, a település bírósági szervezetére, ill. peres eljárásra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket. b. Középasszír törvények: nevezetesebbek, I. Tukulti-apal-Ésarra (1115-1077) idejébıl. Valószínőleg az ítélkezésnél használták a táblákat, legjelentısebb az A és a B tábla. „A” tábla = asszír nık tüköre: - rendelkezések a monogám házasság védelmében (erıszakos nemi közösülés, házasságtörés, stb.) „B” tábla - öröklési jogi kérdések - birtokvédelmi rendelkezések c. Utasítás győjtemények: a palota és a hárem életével foglalkoznak. Asszíriában hiányoznak a szegények érdekeit védelmezı rendeletek, az asszír kormányzat a hupsuk földre ültetésével oldotta meg ezt a kérdést. 16

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Eájt alapvizsga 2008 3. AZ ÓKORI ZSIDÓ ÁLLAM ÉS JOG Az ókori zsidó állam A honfoglalás kora - elsı monoteista /egyistenhívı/ nép, a semita gyökerő zsidó nép esetében nehéz pontos dátumot adni az állam születésérıl (ekkori nevük: héberek) - a hagyomány szerint a Mezopotámiában élı Ábrahám pátriárka /ısatya/ tért át i.e. 1800-1700 körül az egyistenhitre ← nagy változás, amely meghatározó szerepet játszott a zsidóság néppé, majd utóbb állammá való szervezıdésében (állam és vallás összefonódása – zsidó nép sajátossága) - ez a törzsi viszonyok között élı nomád nép Ábrahám vezetésével elindult Kánaánba, az Ígéret Földjére (errıl a Bibliában olvashatunk – a zsidó nép legfontosabb irodalmi forrásában) - az útjukat tovább folytatták Sikem, Hebron és Beér-Seba érintésével Egyiptom felé - a zsidók egy része Ábrahám vezetésével Beér-Sebában telepedett le - egyiptomi letelepedés fı

oka: József fontos közjogi méltóságra tett szert Egyiptomban és meghívta oda a zsidókat - az ott letelepedett zsidók autonómiájukat azonban nem élvezhették sokáig, a szabad sorból rabszolgasorba süllyedtek - az i.e. XIII. században, II.Ramszesz uralkodása alatt több hullámban hagyták el Egyiptomot a papi /lévi/ törzsbıl származó Mózes vezetésével - miután kiszabadultak Egyiptomból, az ısi haza meghódításáért újabb honfoglaló harcokra kényszerültek (évtizedekig vándoroltak a Sínai-félszigeten) - Tízparancsolat /Dekalógus/ o a zsidóság elsı ízben kapott írott törvényeket o két kıtáblára volt vésve és az Istentıl származó jogi normákat tartalmazta (isteni eredető – ilyen értelemben a természetjog egyik elsı megnyilvánulásának is tekinthetjük) o ezek a törvények nem pusztán vallási-világnézeti elıírásokat tartalmaztak, hanem büntetıjogi, családjogi és szociális értékeket is közvetítettek ← mind a

mai napig a zsidó-keresztény civilizáció számára jogi, morális zsinórmértékül szolgálnak o klasszikus értelemben természetesen nem tekinthetı törvénykönyvnek, mivel nem törekszik a teljességre és lényegében még szankciókat sem tartalmaz – pusztán elvárásokat, követelményeket rögzít, melyekkel bizonyos magatartások megtételét tiltja, mások megtételére kifejezetten utasít o a néppé válásban kiemelkedı jelentıségő – megszületett a szövetség a zsidó nép és Isten között, és ezzel a zsidó nép lett a Isten választott népe - a hagyomány szerint a pusztában való vándorlás 40 évig tartott, majd Józsua vezetésével foglalták el Kánaánt – ezzel a honfoglalás az i.e. XII. században véget ért A törzsszövetség szakasza, a Bírák kora, az elsı királyság - Kánaánt 12 zsidó törzs foglalta el → a letelepedés törzsi alapon történt - törzsek laza szövetséget kötöttek egymással (törzsi liga) – ennek

megkötését nemcsak politikai, hanem világnézeti szempontok is indokolták - még nem beszélhetünk államról, mint intézményrıl → nincs központi kormányzat, nincs közigazgatási szervezet - társadalom szervezete patriarchális (család, nemzetség, törzs) - vitás kérdéseket a nemzetségfık döntötték el – ıket a nemzetség férfitagjai választották ki maguk közül - törzsek élén áll a törzsfı – tisztségét kezdetben az elsıszülöttség, majd választás útján töltötte be - a szövetség gyülekezési hely egyúttal a szakrális élet központja is volt, helyi szentélyek formájában (sokszor ott ırizték a frigyládát, amely az Istennel kötött szövetség szimbóluma volt és ebben tartották a Tízparancsolat két kıtábláját) - papság /kohaniták/ és a papság áldozatbemutató szolgálatát segítı törzs /léviták/ különleges társadalmi helyzetben voltak → léviták nem bírnak földbirtokkal, mivel csakis az

istenszolgálattal kellett foglalkozniuk → ellátásukról a törzs gondoskodik - kialakuló papi rend élén a fıpap állt – tisztsége örökletes 17 Eájt alapvizsga 2008 - a törzsek politikai vezetıket választottak maguknak: Bírák, kiknek hatalma kezdetben csak a saját törzsük vezetéséig terjedt → ezt az idıszakot a Bírák korának nevezzük - a törzsek társadalmi életében nagy jelentısége volt a véneknek /zökénim/ - törzsszövetségi rendszer kb. két évszázadon keresztül maradt fent, majd a külsı támadásoknak és a belsı konfliktusoknak köszönhetıen felbomlott (fı probléma: a hatalom jellege nem folytonos) - a döntı lökést az átalakuláshoz a filiszteusok támadása adta - ennek a harcnak az élére i.e. 1050 körül Sámuel fıpap és bíró került - Sámuelt a nép prófétának tekintette (próféta: karizmatikus képességekkel felruházott törvénytisztelı és tanító ember, az isteni akarat földi hirdetıje) Saul

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(i.e. 1030-1010) - i.e. 1030-ban a Micpa-i népgyőlésen királlyá kiáltottak ki ← oka: nép egyre jobban követelte a királyság stabilnak hitt intézményét - Saul uralkodása fıleg háborúkban merült ki és ez idı alatt – habár az államforma megváltozott – a törzsszövetségi rendszer alig módosult (pl. nem alakult ki központi közigazgatás) Dávid (i.e. 1010-970) - Saul utóda: Dávid - uralkodása alatt elfoglalta a birodalom székhelyévé tette Jeruzsálemet (A béke városa) → politikai és vallási központ lett (ideszállították a frigyládát és kultuszhelyet építettek neki) - jelentékenyen megnövelte az ország területét - Saul egyszerő „parasztkirályságából” az állami közigazgatást magasabb rendő kormányzati szervezetté alakította át (errıl az udvari tisztviselık fennmaradt jegyzetei tanúskodnak) - katonai tisztségek: sorkatonaság parancsnoka, hadsereg fıparancsnoka, testırcsapatok vezetıje - világi tisztségek:

király jegyzıje, király titkára (államírnok), robotmunkások felügyelıje (állami építkezéseken) - vallási tisztségek: fıpap - állami kiadások fedezete részint a meghódított népektıl szedett hőbéradóból, részint belsı forrásokból áll - adóztatás speciális formája: fejenkénti pénzadomány /sékel/ népszámláláskor (statisztika alapja) - igazságszolgáltatás – vérbosszú visszaszorítása Salamon (i.e. 970-930) - mezıgazdaság mellett az ipar és a kereskedelem is fejlıdésnek indul - a fıváros, Jeruzsálem ekkor épült ki - felépítette az elsı Szentélyt, amely vallási és politikai funkciói mellett a zsidó államiság jelképe - nagy beruházások → nagy adóterhek + állami építkezéseken gyakran robotmunka - az (adó)igazgatás terén az országot 12 közigazgatási egységre osztotta fel, mindegyik élére kinevezett egy a központi hatalomnak felelıs helytartót - a törzsszövetségi rendszer megroppanása az ı

uralkodása alatt következett be, mivel a kerületekbe szervezıdéssel a törzsek politikai függetlensége megszőnt - a központi hatalom adózási és katonáskodási kötelezettségeket rótt ki rájuk → lázadás → a hagyományosan földmővelı és pásztor társadalom felbomlása → ezzel párhuzamosan kialakul a kereskedelmen és városi iparon alapuló új társadalmi berendezkedés - halála után két részre szakadt a királyság → északi és középsı területeken 10 törzs megalapította az Izraeli királyságot, a két déli törzs pedig Júda királyságát A kettıs királyság. A babiloni fogság - a két királyság hosszú ideig harcokat vívott egymással → ezzel a külsı ellenségeiknek kedveztek - a két királyság hasonló, de nem teljesen (pl. Júdai királyságban mindig Dávid házából való uralkodik, míg az Izraeli királyságban kilenc dinasztia tagjai követték egymást a trónon; Izraeli királyság sok törzset olvaszt egybe, a

Júdai lényegében egyetlen erıs törzsbıl áll) - zsidó társadalom szerkezete is megváltozik – eddig Istennel kötött szövetség alapján mőködı törzsszövetség volt és minden társadalmi kötelezettség ebbıl fakadt ↔ északi királyságban a központi királyi hatalom a lényeg, tehát minden társadalmi kötelezettség az államhatalomból fakad ← más a hatalom legitimációja a két korszakban 18 Eájt alapvizsga 2008 - ezekben a bizonytalan idıkben a próféták tevékenysége fokozódott az északi királyságban (kp. Szamária) – a bálvány-kultusz ellen léptek fel a próféták, akik a nép igazi vezetıivé váltak (pl. Illés, Ámosz próféta) - i.e. 722 – asszírok nyomása alatt összeroppant az Izraeli királyság → lakosság egy részét elhurcolták, az elfoglalt részekbıl pedig Szamária néven asszír kormányzó fennhatósága alá tartozó tartományt szerveztek - Jeruzsálem központú déli királyság stabilabb volt DE! a

bálvány-kultusz ide is beszivárgott → i.e. 8.században Jesája (Ézsajás) próféta lépett fel ellene - ezek a próféták felismerték, hogy a pogány kultusz belülrıl gyengíti meg az államot, mivel annak létét az Istennel kötött szövetség legitimálta - nem akartak az északi királyság sorsára jutni → i.e. 8.század folyamán az asszír birodalom hőbérállama lett Júda - Jósijáhu (Jósiás) trónralépte után (i.e.630) az ország visszanyerte szuverenitását - néhány évtized elteltével a külsı veszélyt az eddigi asszírok helyett már az Újbabiloni Királyság jelentette → az asszírokat és egyiptomiakat megsemmisítı babiloniaiak elıtt meghódoltak - Júda utolsó királya (Cidkijahu) Nebukadnecar hőbérese lett mindaddig, amíg fel nem lázadt az adófizetési kötelezettsége ellen → már nincs menekvés, a babiloni seregek elfoglalták sorra Júda városait, majd Jeruzsálemet ostromolták - a fıváros i.e. 586-ban esett el – a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


várost a Szentéllyel együtt elpusztították és a lakosság jelentıs részét Babilonba hurcolták → megszőnt a déli királyság önálló államiság és kezdetét vette a fél évszázadig tartó babiloni fogság - a perzsák foglalták el a babiloniaiak területét és a zsidók visszatérhetek Júda földjére, ahol onnantól kezdve perzsa fennhatóság alatt éltek két évszázadon át (ekkor – habár szuverenitását Júda elveszítette – közigazgatási autonómiát élvezett) A perzsa uralom kora - i.e. 516 – befejezıdik a második Szentély felépítése, melyet az új honalapítók a legfontosabb feladatnak éreztek – a Szentély továbbra is vallási és politikai funkciókat töltött be DE! már nem szimbolizálta az állami szuverenitást - Júda önkormányzata perzsa fennhatóság alatt állott - király helyett a nép élén a fıpap állt (a zsidó vallás képviselıje) - vissza kellett állítani a vallási Törvény tiszteletét - restauráció

– Ezra és Nechemija (Nehemiás) o Ezra – „írástudó”, aki a legfıbb problémát az idegen vallási szokások átvételében látta és ellenezte a családi kapcsolatok létrehozását a szamaritánusokkal → szigorú parancsot adott a szamaritánusoktól való különválásra (így nincs további asszimiláció) o Nechemija – a gazdasági, politikai és társadalmi konfliktusok enyhítıje ← intézkedéseivel visszaszorította az adósrabszolgaság intézményét - miután Nechemija megerısítette Jeruzsálem falait, Ezra népgyőlést hívott össze, ahol felolvasta és értelmezte a Tórát → a Tóra ekkor elnyerte végleges formáját és a társadalom alkotmányává vált → Júda teokratikus alapokon szervezıdött újjá, a zsidó nép pedig ekkor lett a Könyv, a Törvény népévé (i.e. 444) A görög uralom idıszaka - Nagy Sándor hódításával vette kezdetét – i.e. 332-ben a zsidó állam önkéntelenül behódolt neki, ı pedig érintetlenül

meghagyta a zsidó önkormányzatot - kormányzót nevezett ki és adófizetésre kötelezte a népet - halála után utódlási viszályok → Palesztina a Plotemaioszok kezére jutott, akik nem sokat változtattak a perzsák alatt kialakított önkormányzaton o legfıbb vallási és politikai vezetı továbbra is a fıpap, emellett ı tartozott felelısséggel a fizetendı hőbéradó behajtásáért is o a fıpap tisztségét élethossziglan birtokolta, örökletes (apáról fiúra) o a fıpap munkáját a vének tanácsa /gerúzia/ segítette, melynek tagjait a városi nemzetségek képviselıi alkották és üléseiken a fıpap elnökölt - i.e. 198 – a Szeleukidák veszik át a hatalmat - III.Antiokhosz intézkedései kedveztek a zsidóknak – a harcok során fogságba esett zsidók 19 Eájt alapvizsga 2008 - hazatérhettek + Jeruzsálem három évi adómentességet élvezett + minden további illették a harmadával csökkent + vének tanácsa is adómentes +

megerısítette a zsidók korábbi elıjogait (élhettek saját törvényeik és vallásuk szerint) IV.Antiokhosz (i.e. 176-160) intézkedései megcsorbították a zsidó önkormányzatot – megszüntette a mózesi törvényeket (i.e. 167), elsısorban a szombat megtartását és az Ábrahám törzsébe való felvételt /circumcisio/ + kötelezıvé tette a görög sokistenhitet /politeizmus/ törekvései heves ellenállásba ütköztek → i.e. 166-ban függetlenségi háború vette kezdetét (kezdetben pusztán partizánháború volt) Juda Makkabeus (Pöröly) vezette a zsidókat és i.e. 164-ben visszafoglalták és újraavatták a jeruzsálemi Szentélyt amikor Simon vezetésével kiőzték a jeruzsálemi fellegvárból (Akra) a szír helyırséget, a szabadságharc véget ért → Jeruzsálemben népgyőlést tartottak, ahol Simon fıpappá /etnarcha/ és népvezérré /nászi/ → ezzel a zsidó nép i.e. 140-ben visszanyerte politikai függetlenségét Hasmoneusok

királysága. Júdea, római provincia. Jeruzsálem pusztulása - hasmoneus /makkabeus/ királyok nyolc évtizeden keresztül uralkodtak itt - ország élén álló király egyúttal a fıpapi tisztséget is betöltötte - a kormányzást az uralkodó mellett a 70 fıbıl álló Szinhedrion /héberül: Béth-din Hagádol = Nagy Törvényszék/ végezte, melynek tagjait az uralkodó nevezte ki o kormányzati testület o törvényalkotó testület - az egyes javaslatokat a Tóra rendelkezéseinek figyelembe vételével vitatták meg o igazságszolgáltatás (legfıbb ítélıszék) - ekkor indult fejlıdésnek a gazdasági élet, melynek legfıbb ága a földmővelés maradt + fejlıdésnek indult a kisipar és a háziipar is, valamint megindult a tengeri kereskedelem - politikai függetlenség → érinti a társadalmi szerkezetet is – változatlan a kisbirtokos réteg jelentette a társadalom gerincét DE! megjelentek a nagybirtokosok és a kereskedık + kialakult a hivatali és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


katonai nemesség - viszály → polgárháborús helyzet (a szembenálló felek Róma segítségét kérték – beavatkozása révén Róma kiterjesztette közvetlen hatalmát Szíria és a közvetett hatalmát Júda felett - az utolsó zsidó uralkodót, Archelaust i.u. 6-ban fosztották meg a rómaiak koronájától - a trónt ettıl kezdve nem töltötték be és az ország Júdea (utóbb Palesztina) néven a Római Birodalom provinciája lett → Júdea élére helytartó /procurator/ került, aki a császárnak és Szíria kormányzójának tartozott felelısséggel - a római fennhatóság több tekintetben is fenntartotta a zsidó önkormányzat intézményeit + a Szinhedrion szerepe és tekintélye sem csökkent - i.u. 66 – felkelés robbant ki a római hódítók ellen → Nero elküldte Vespasianust a szabadságharc leverésére, majd a római haderı fıparancsnokságát Vespasianus császárra koronázása után Titus vette át - felkelés vezetıi: zelóták

/”buzgók”/, akiknek a célja Júdea teljes felszabadítása és a nemzeti szuverenitás helyreállítása volt - felkelés jeruzsálemi vezetıi: Simon bar Kochba, Galilei Jochanán /Giszkalai János/ - i.u. 70 – több hónapig tartó ostrom után a rómaiak elfoglalták és lerombolták Jeruzsálemet, megsemmisítették a második Szentélyt (a hagyomány szerint az elsı Szentéllyel megegyezı napon történt mindez) - a megsemmisítés a zsidó államiság, ill. szuverenitás végsı szétzúzásának szimbóluma lett - innentıl kezdetét vette a szétszóratás /héberül: galuth, görögül: diaszpóra/ idıszaka → a zsidóság közel kétezer esztendıre elveszítette nemzeti szuverenitását és államalkotó mivoltát DE! a zsidó jog számos eleme fennmaradt a és fejlıdött a diaszpóra évszázadai során Az ókori zsidó jog A zsidó jog elemei - ókori zsidó felfogás: a jog Istentıl ered → a jog felsıbb értékeket és normákat közvetít - Kánaánban

a zsidók mindennapjait a mózesi törvények szabályozták – ezek a hagyomány szerint 613 parancsolatot és tilalmat tartalmaztak - elsı és legfıbb isteni legitimitással rendelkezı jogforrás a mózesi Tóra – liturgikus és civil törvényeket /mispatim/ egyaránt közöl 20 Eájt alapvizsga 2008 - Tóra lezárása után (i.e. 5.század közepe) a legfontosabb jogforrás a misna volt, amely az i.u.2. században, Júda Hanaszi mőködése idején zárult le - ı szerkesztette és kodifikálta a felgyülemlett joganyagot (mivel a Tóra után sok minden megváltozott, az élet sokoldalúbb lett – felöleli az állam és társadalom életének minden jogi vonatkozását) - a misna tartalmaz a rítusjog elemeit és liturgikus elıírásokat is, emellett külön foglalkozik a magánjog és a büntetıjog kérdéseivel, valamint rendelkezik a mezıgazdaságban követendı normákról is - gyakorlatilag a Tórában nem szereplı dolgokat abból vonatkoztatva oldják meg - a

szerzık igyekeztek a problémákat megvitatni és az azokra alkalmazható vallástörvényt megtalálni – a vallástörvény /halácha = kötelezı út/ az, amelyen járni kell vagy éppenséggel nem szabad járni - a törvény /din/ két nagy területet ölel fel: civiljog, büntetıjog - a misnából származik egy másik jogforrás, a gemára /befejezés/, amely a misnában szereplı megállapítások további boncolgatása során jött létre, ez a misnában szereplı jogtételeket megvitató, azt lezáró diszkusszió - misna + gemára = Talmud - a Talmud a misna minden tételét további elemzés alá veszi és foglalkozik az élet minden területével (anyagi és alaki magánjog, ill. büntetıjog) - kétféle Talmud létezik o i.u. 4.század – jeruzsálemi Talmud o i.u.5. század – babiloni Talmud (a babiloni tanházakban nyerte le végleges formáját) - magánszemélyek közjogi állását tekintve a Tóra három csoportot ismer o teljes jogú zsidó – az a férfi,

aki Ábrahám népébıl származik és ennek megfelelıen nyolcnapos korában felvették Ábrahám szövetségébe o jövevény – egy ideig az országban él és ott vkinek a fizikai v. erkölcsi oltalmát élvezi o idegen – zsidó államban megforduló külföldi - családjog egyik legfontosabb intézménye: házasság o patriarchák óta már nem nıvásárlásnak, hanem szerzıdéskötésnek minısült → szerzıdésbe /ketuba/ foglalt anyagi juttatásokat nem vételárnak, hanem nászajándéknak v. hozománynak /móhár/ tekintették o monogám intézmény (a mózesi törvények a gazdagok íratlan szokásjogában eltőrték a poligámiát) o zsidó jog ismerte a válás intézményét – férj válólevelet /get/ adott a nınek, kivételes esetekben a nı is elhagyhatta a férfit - öröklési jog o mózesi törvényhozásig csak az elsı hitves fiai örökölhettek – kiv.: ha az apa örökbe fogadta „melléknejeitıl” származó gyermekeit o mózesi törvénykezés

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


már valamennyi fiúgyermek öröklési jogát biztosította - büntetıjog o egyik alapelve: jus talionis → büntetés célja a megtorlás, nem a javítás o fıbenjáró bőnöknél, vallás ellen vétkezıknél, házasságtörıknél büntetés ált. megkövezés o a zsidó jog ismerte a halálbüntetés egyéb formáit is o enyhébb eset – testi fenyítés v. pénzbírság - igazságszolgáltatás o a személyes megtorlást, önbíráskodást már a mózesi kort megelızı jogszokás is tilalmazta → vitatott ügyeket a bírák elé utalták (patriarchák kora – önhatalmúlag rendelkezett a családfı) o Mózes kezdetben egyedül bíráskodott, a Bírák korától kezdıdıen minden város kapujánál választott bíróság ítélkezett o törvényszék: béth din /a törvény háza/ o bonyolultabb ügyekben papokból és laikus bírákból álló ad hoc bíróságot szerveztek (ezek ált. halálbüntetéssel zárultak) o királyság kora – király fenntartotta magának

az ítélkezés jogát a nagyobb horderejő kérdésekben o hellenista kor – Szinhedrion (vallás, politika, adók, vámügyek döntési jog + egyes 21 Eájt alapvizsga 2008 - ügyekben kizárólagos hatáskör; saját jogállású intézmény ítélkezés rendje – igazságszolgáltatás ideje a reggeli vagy délelıtti órákra esett, éjjel tilos volt bíráskodni eljárás szóbeli és sommás, magánvádra indult kínvallatás nincs vádlott ártatlanságát esküvel bizonyíthatta egyszerőbb ügyekben a per megkezdésének napján kellett ítéletet hozni (felmentı ítélethez elég az egyszerő szótöbbség, halálos ítélethez a szavazatok felénél kettıvel több kell) i.u. 70 – végsı bukás → diaszpóra ideje DE! a zsidó vallási és civil jog tovább hatott és fejlıdött 4. AZ ÓKORI GÖRÖG ÁLLAM Az államszervezet fejlıdése − − − A homéroszi korban még élt a törzsi szervezet = phülé, amely a mükénéi kort jellemezte. A törzs

nemzetségekbıl = genosz állt. Ezeket a közös ıstıl származó család közösségek alkották. A genoszhoz tartozók vezetı szerepet vittek a társ.-ban. Homérosz nevezi ıket “arisztoi”-nak, ami legjobbat jelent. A törzsi királyság felbomlása után is megtartják vezetı szerepüket. A nemzetség feje a nemzetségfı, aki a nemzetség tagjai felett, a törzsi uralkodó pedig az egész törzs felett közhatalmi feladatokat lát el. A törzsi király = baszileosz a törzsnek fıbírája, nemzetségek közti vitás ügyekben jár el. A törzsi ur. segíti hatalma gyakorlásában a genosz vezetıibıl álló tanács és a népgyőlés. Athén - i.e. 9.sz.-ban lett polisszá. Az arisztokratikus archoni intézmény váltotta fel a baszileoszi méltóságot i.e. 8. sz.-ban. Elıbb egy volt, majd késıbb már 9. A tanács helyébe pedig az archonságot viseltek közül szervezıdött areioszpagosz lépett, feladata : fıbíróság, állami ellenırzés, tisztségviselık

felelısségre vonása. A népgyőlés jelentısége lehanyatlott. • I.e. 7.sz.-ban kiélezıdı ellentétek miatt a nemesek = eupatridák engedményekre kényszerültek. I.e. 621-ben megbízták Drakón archont a szokásjog felülvizsgálatával és írásba foglalásával. Így korlátozták a szokásjog önkényes magyarázatának lehetıségét. • Szolón archon - i.e. 594, jelentıs államszervezeti reformot hajtott végre. A lakosságot vagyoni cenzus szerint csoportosította (500mérısök, 300-500, 200-300. és az alattiak). A politikai jogok gyakorlását, valamint a kötelességeket, mint a katonáskodást és az adófizetést a cenzustól tette függıvé. (500 mérısök - lehettek archonok, 300-500 - többi tisztviselı, 200-300 - buléba választhatók, 200 alatt - népgyőlésen + népbíróságon szavazhatott.) • Heliaia felállítása a másik jelentıs reformja Szolónnak. Megkapta a kiemelkedı jelentıségő büntetı ügyekben való döntés jogát, s a

tisztviselık felelısségre vonását. • Peiszisztratosz és fiainak öt évtizedes türannisza újabb reformot igényelt. E reform Kleiszthenész nevéhez főzıdik i.e.506-ban. A vérségi alapon történı vidéki igazgatást felszámolta és helyébe a területi elv szerinti közigazgatást vezette be. A tíz helyi egység 50-50 választott képviselıjébıl alakult meg az Ötszázak tanácsa, amely a népgyőlés után a polisz legfontosabb hatalmi szerve volt. A cserépszavazás = osztrakiszmosz a türannisz visszaállítása elleni védekezés volt Kleiszthenész reformjában késıbb azonban a demokrácia hanyatlása idején a demagógok által kihasznált káros intézmény lett. • I.e. 5.sz. elsı felében két politikai csoportosulás volt: az agrár-konzervatív, és a kereskedıdemokrata. Küzdelmükbıl a demokraták kerültek ki gyıztesen. Ephialtész, reformjaival szőkítette az areioszpagosz hatáskörét. Végleges formát öltött a törvénytelenség elleni

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


közvád = graphé paranomon, amely megakadályozta, hogy a népgyőlésen a demokráciát veszélyeztetı törvényjavaslatot terjesszenek elı. Az ilyen javaslattevıket a heliaia vonta felelısségre. • Periklész korában teljesedett ki a demokrácia Athénban. Az állami tisztségeket, kivéve a legmagasabbakat fizetetté tette, s ezáltal lehetıvé vált, hogy a szegényebb szabadok is vállaljanak ilyen feladatokat. Államszervezet a kifejlett demokrácia idején 1; Elsı helyen a népgyőlés = ekklészia volt. Részt vehetett benne minden 20. évét betöltött teljes jogú athéni állampolgár. Periklésztıl a szegények napidíjban részesültek. A ngy.-t a tanács 22 Eájt alapvizsga 2008 2; 3; 4; 5; 6; − − − − − − = bulé hívta össze legalább havi egy alkalommal. A rendes üléseken kívül szükség esetén rendkívülieket is hívtak össze. A szavazás kézfelemeléssel történt, de jelentısebb ügyekben titkosan határoztak. A

jogalkotás, esetenként a bíráskodás, ill. egyes esetekre érvényesülı intézkedések egyaránt hatáskörébe tartoztak. A ngy. választotta azokat a tisztviselıket, akiknél nem került sor sorsolásra, pl hadvezérek. Ellenırizte a tisztviselık mőködését, felfüggesztette és bőnösnek nyilváníthatta ıket. A ngy. fogadta el a tanács által elıkészített tvjavaslatot és hozott ún. néphatározatokat. Az ötszázak tanácsa = bulé. Minden phülébıl 50 ember jutott be. Teljes létszámban ritkán ülésezett, hanem havonként felváltva egy-egy phülé küldöttei intézték az ügyeket. A tanács készítette elı a ngy. határozatait, és felelıs volt annak végrehajtásáért. Fenntartotta a diplomáciai kapcsolatot, szerzıdéseket is kötött. Az arkhonok testülete ekkor már jóval szőkebb körben tevékenykedett. A kilenc arkhon közül az elsı, a “névadó” arkhon (archon eponymos) az 5.sz-ban a családi és örökösödési perekben jár el. A

második, az arkhon baszileosz, a király régi fıpapi funkcióját gyakorolta. A harmadik az arkhon polemarkhosz az athéni haderı parancsnoka volt, de az 5.sz.-ban már csak a metoikoszok ügyeiben ítélkezett. A többi hat arkhon = thezmothétész a régi tvk. revíziójánál, bírósági eljárásban ırizte meg régi hatalmának maradványát. Areioszpagosz, a volt arkhonok testülete, az athéni dem. fénykorában már csak a vallás elleni bőncselekmények, ilyennek tekinthetı gyilkossági ügyekben ítélkezett. Pl: szülıgyilkosság. Népbíróság = heliaia 6000 tagból állt, akiket évente sorsoltak ki, a 30. évüket betöltött polgárok közül. A kisorsolt “ülnökök” miután letették hivatali esküjüket, sorsolás útján nagy létszámú tanácsokba osztották be ıket. A laikus bíróságokat hivatásos szónokok = rhétorok beszédei erısen befolyásolták. A jogi szakszerőséget az biztosította, hogy elızetesen az arkhon határozta meg a

jogcímet, amely alapján a per indítható volt. Tíz sztratégosz testülete a hadsereg és a hajóhad irányítását intézte. Ezeket a ngy.-en karfelemeléssel választották. Többször újra lehetett ıket választani, nem tartoztak évi számadással. Aki viszont vereséget szenvedett azt a ngy. elítélte. A sztratégoszok nem kaptak fizetést, csak vagyonos ember vállalkozhatott erre a méltóságra. Volt a rendkívüli esetekben választott “teljes hatalmú sztratégosz”, az állam korlátlan ura. Ezt a tisztséget töltötte be Periklész 15 évig. A tisztviselık ellenırzése. Hivatalba lépésekor a bíróság, a tanács, a kisebb hatóságok tagjainak esküt kellett tenniük. A tisztség ált. egy évig tartott, de mőködése idején is fel lehetett függeszteni a havonként tartott győléseken. Hivatali idı lejártával számot kellett adnia a tisztviselınek. Az athéni alkotmánynak a leghatékonyabb védelme a grafé paranomon, a törvénytelenség vádja

volt, amelyet Ephialtész vezetett be. A bírósági szervezet körében legfontosabb a heliaia. Az eljárás alapja az az elv, hogy a közösség tagjai számára a közösség szolgáltat igazságot. A laikusoknak nem csupán a bizonyítékokként értékelt tényeket kellett mérlegelés tárgyává tenni, hanem a minısítést is meg kellett adniuk, amely enyhébb v. súlyosabb büntetést is eredményezhetett. A heliaia bíróság elıtti eljárásnál sokszor az ügyes szónoknak jutott a siker, és az elıítélet is szóhoz juthatott. A heliaia sikerét a gondos arkhoni elıkészítés, és a nagy létszámú testület megvesztegethetetlensége jelentette. Az arkhonok tevékenysége a peres eljárásban különösen a ngy. bíráskodása elé utalt ún. graphé paranomon esetében jelentıs. A graphé a tisztviselık törvényellenes eljárása esetén lépett életbe. Az ilyen ügyekben a cserépszavazást alkalmazták. Vannak továbbá olyan közvádak is, melyek ugyancsak az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


arkhon thesmothetész hatáskörébe tartoznak, de nem graphé p. esetek. Pl: a polgárjog bitorlása, vesztegetés, az állam adósainak jegyzékébe való hamis bejegyzés, adólajstromból való törlés elmulasztása, házasságtörés. İ feladatuk továbbá kereskedelmi és bányaperekben való keresetindítás, ık érvényesítik a más államokkal való megállapodások végrehajtását is. Egyéb tisztségviselık: akik a börtönök felügyeletét látták el, az ítéleteket hajtják végre, kezelik az eljárás során elkobzott vagyon jegyzékét. Ismerték az ügyészi funkciót, öt férfit sorsolással választanak, aki képviseli a vádat kisebb bőncselekmények esetén. Az alsó fokú bíráskodás szervei. Pl: a negyventagú demosz-bíróságba mindegyik phülébıl négy állampolgárt sorsolnak. Tíz drahmáig terjedı ügyekben döntenek. A nagyobb pertárgy értékő ügyeket a heliaia-hoz közvetítették. A heliaia eljárása: bizottság megalakítása után

szólítják az ügyeket, szám szerint négyet egy napra. Peres felek esküt tesznek, hogy csak a tárgyról fognak beszélni. Vízórák vannak felszerelve, mérik a 23 Eájt alapvizsga 2008 vád és a védelemre szánt idıt. 5000 dr. feletti ügyben a vád-10, a védelem-3 mértéket kap. Államszervezet a hellenisztikus korban − − − − Hellenizmus a Balkán-fsz.-en nem számolta fel a helyi érdekekre alapított poliszokat, sıt, Nagy Sándor mintegy 70 poliszt hozott létre Keleten. Ezek azonban már nem független városállamok voltak, csak több-kevesebb önrendelkezési joggal bíró városok. A város önkormányzatának fenntartása mellett élükre a kp.-i igazgatás a katonai és gazd.-i igazgatást végzı tisztségviselıket állította. Nem számolta fel teljesen a despotizmus államszervezetét sem a hódítás. A meghódított területeken tovább is felhasználták a régi állami intézményeket. Pl: a perzsa birodalom szatrapia rendszerét,

amelynek révén a perzsa szatrapák valóságos kis-királyokká váltak. Sándor csak korlátozott katonai hatalmat adott nekik. Pénzügyi és gazd.-i funkciókat pedig az egyes körzetekbe kihelyezett tisztségviselıkre bízta. Ezek a merıben elütı jellegő területek szinte csak perszonális unióban éltek Sándor uralma alatt. A decentralizációs törekvések már életében megmutatkoztak, végül a diadochoszok = Sándor utódai nem hatalmas, de tartós poliszegyesüléseket szerveztek = szünokiszmosz. A hellenisztikus államokban a bíráskodás is központi irányítás alá tartozott. Létezett a királyi törvényszék, és királyi döntıbírák intézték az egyes városok közötti vitás ügyeket is. 5. TÉTEL A GÖRÖG JOG FOGALMA ÉS INTÉZMÉNYEI 1. A diké fogalom elméleti megközelítése a) Mitológiai alapok  Zeusz Hermésszel az isteni hírnökkel küld el két tulajdonságot az embereknek. Az egyik a lelkiismeret vagy szégyenérzet, a másik a

diké, az igazságérzet az a tulajdonság, amellyel az ember megítélheti magát másokhoz viszonyítva.  Diké egy istennı Zeusz és Themisz lánya, a Hórák egyike, testvére Eunomia a törvényesség (istene). b) Filozófiai alapok • Azzal, hogy minden embernek saját igazságérzete (diké) van, az együttéléshez szükséges mindenki által elfogadott igazság megtalálása lehetetlenné válik. Protagoras szerint a hasznosságra tekintettel, Socrates szerint a tudás segítségével lehet az egymástól eltérı igazságokat összehangolni az együttélés érdekében. • Az igazságosság (dikaion) fogalma filozófiai és nyelvi szempontból, még fel nem fedett igazságosságot jelent, szemben a racionálisan bebizonyított igazsággal (aletheia). A dikaion nem testesülhet meg az emberben (Platón), csak az államban való szervezıdés révén. Herakleitos is megkülönbözteti az emberi és az isteni jogot. Az igazság és az igazságosság terén ezért el kell

különíteni az egyénnel és az állammal összefüggı igazság-kategóriákat, elıbbi csak relatív vagy részleges lehet. Arisztotelész ennek megfelelıen az igazságosságot két értelemben használja a „Nikomakhoszi etika” címő mővében: – olyan erény, amely a polgárok és az állam viszonyát szabályozza, ez törvényekben manifesztálódik, a törvényeknek való engedelmességgel valósul meg. Ez az ún. általános igazságosság. – olyan szabályok, amelyek a polgárok egymás közötti viszonyát szabályozza, itt a méltányosság a meghatározó. Ez a részleges igazságosság. Ezen belül további két kategóriát különít el:  Az osztó igazságosság határozza meg azt, hogy mit követelhet az egyik ember a másiktól;  A kiegyenlítı igazságosság, vagy jogorvoslat az egyének egymás közötti sérelmének kiegyenlítését jelenti; (Ebbıl a felfogásból következik a görög jogi gondolkodásnak az a megközelítése, amely szerint az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egyének egymás közötti jogvitáját elsısorban a méltányosság és a társadalmi hasznosság alapján próbálták megoldani.) 24 Eájt alapvizsga 2008 2. A görög jog forrásai – szokásjog (i.e. Drakon) – törvény (nomosz), nomothétész: törvényhozó tanács 600 tagú – népgyőlési határozat ( heliaia nem hagyta jóvá) - pszefizma – bírói precedensek, nem köteleztek, kihatottak a formálására(végrendelkezésben nagy szabadság) hivatalbeli vélemények 3. Magánjogi intézmények – Közjog + magánjog teljessége csak a felnıtt férfi állampolgárt illeti meg – Hivatalosan befogadott idegenek nem rendelkeztek politikai jogokkal, magánjogilag sem voltak egyenjogúak. Kereskedelmi bíróság Pireuszban idegen kereskedıknek, más ügyekben proxenosz – Nık: a ház urának (kyriosz) alárendeltek, rendelkezett családi örökrészük felett, férjhez adhatta ıket – Oikosz: ház, az állampolgár családja, csupán a törvényes

fiúgyermekekre korlátozódott – Fiú leszármazó hiányában az epikleroszra szállt, lehetett örökbe fogadni is, nothosz (ágyas gyermeke) – házasságkötés a családok dolga, menyasszony apa által való ünnepélyes házasságba adás – Hozomány (proix), egy rész a menyasszony kyrioszának vagyonából, a vılegény kapta – Ha a házasság a nı halálával szőnt meg, a fiára szállt, de az özvegy férj halálig megtarthatta, minden más esetben vissza kell szolgáltatni – Gyámság: apa nélkül maradt kiskorú (18 éves korig) vagyonát gyám kezelte, aki a legközelebbi agnát fiági rokona, hacsak az apa végrendeletében nem nevezett gyámot gyerekének. Arkhon ellenırizte. Öröklés: oikos fenntartásának követelménye – Törvényes fiúgyermekek minden más személyt kizártak végrendeleti és törvényes öröklés esetén is. Epiklérosz az öröklés jogát fiaira örökíthette, a klérosz idegenre szállását megakadályozta, hogy a leány

vagy az özvegy a legközelebbi agnát rokon felesége lett Tulajdonjog: jogcím a tárgyhoz való általános kapcsolat – Szerzıdések fontosak, egyszerő megegyezés nem bír kötelezı erıvel, minden szerzıdéshez valós alap kell, szolgáltatás a kárért, amelyért az adós felel, ha kötelezettségét nem tudja teljesíteni, és ezzel a hitelezı érdekét sérti – Bérlet=misztozisz (tárgya: föld) – Foglaló= arrha (többszörös visszatérítés nemteljesítés esetén) tengeri kölcsönök (biztosítás egyik formája) Kezesség: – személyi: a biztosító jótállása az adós bíróság elıtti megjelenéséért, vagy teljesítéséért – tárgyi: zálog, méltányos megváltási összegre kötötték. Az adós birtokolhatta a biztosítékot, de késedelem beálltával a hitelezı zálogként lefoglalhatta. 4. Büntetıjogi intézmények – Delictum: magánjogias – Crimen: közjogias – Minden állampolgár emelhet vádat – Bőncselekmények:

hazaárulás, állampolgárság színlelése, lopás – Delictumok: Blabé (károkozás), hybrisz ( erıszakos magatartás): szóbeli és testi sértés 5. A kereskedelmi jog – Hellenizmusban fejlıdés, Rhodosz kiemelkedı szerepe, tengeri kódex 6. A nemzetközi jog – Teljes jogú polgár anyja és apja is a város polgára – Polgárok lajstromát községenként vezették, törölték azokat, akik méltánytalanná váltak: tolvaj, férfi prostituált, gonoszevı – Idegen ellenség volt. Nemzetközi kapcsolat hamar kialakult e kereskedıvárosok között. – A kereskedık az idegen városban vendégbarátot, proxenos-t szereztek, aki ügyeiben eljárt, szállást adott. 25 Eájt alapvizsga 2008 – – – – – Késıbb már egyes idegeneknek, sıt nemzetközi szerzıdés alapján egy másik város teljes polgárságának is megadták a polgárjogot. Hitel, hajózás nemzetközi szerzıdések Lex Rhodia de iactu ( római jogban is fennmaradt) A háború és béke

joga: hadüzenet, fegyverszünet, békeszerzıdés (vallásos formák között), döntıbíróság Egész görögséget egyesítı ünnepi játékok általános fegyvernyugvással jártak 6. A KÉSİ RÓMAI BIRODALOM KORMÁNYZÁSA 1. A válság folyamata A.) A birodalom kettéosztása: A Római Birodalom Diocletianus alatt 4 részre aprózódik: Gallia, Italia, Illyricum, Oriens (Külön császárokkal.) – megvalósul a tetrarchia elve. A birodalom 395-ben végleg 2 részre oszlik (Nyugat- és Kelet-római Bir.), Honorius és Árkádius kormányozzák. A kettéosztás okai: 1. Gazdasági-külpolitikai: a római állam nagymérvő keleti terjeszkedését követıen dominánssá váltak a keleti provinciák. (Közel-keleti államok differenciált gazdasága, szerteágazó kapcsolatai, nagy népességszáma.) 2. Társadalmi: Gallia és Itália zömmel földmővelı, kis számú népességgel rendelkezett, s a kelethez képest fejletlenebb kultúrával. A birodalmat sajátos

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kétnyelvőség is jellemezte: Nyugaton latinul, Keleten görögül beszéltek. B.) Társadalmi változások: Egyre nyilvánvalóbb lesz a csak rabszolgákat alkalmazó latifundiumok gazdálkodásának csıdje. Így elıtérbe kerül egy, a termelésben érdekelt, lesüllyedt, eredetileg a birodalom szabad lakosságához tartozó réteg: a „colonusok”, ıket a vidéki birtokon (villa rustica) kezdték hasznosítani, mivel a termés jelentıs részét beszolgáltatták a terület birtokosának az átengedett földek használatáért. A colonus-hiányos területeken ugyanakkor feltőnnek olyan rabszolgák is, akik önállóan használják a földet (servus casatus). A két réteg közti különbség: a colonust még mindig szabadnak tekintik. E két réteg képezi ezután a gazdálkodási rendszer alapját, több császári rendelet is szabályozza ıket, s ennek nyomán a colonus és a servus casatus jogi státusza közeledni kezdett egymáshoz. Mindez több lépcsıben történt:

1. Már a IV. században kimondta a császár, hogy a colonus földjét el nem hagyhatja. 2. Szökés esetén vissza kell ıket téríteni, s ekkor szolgáltatásaikat már rabszolgák módjára kell teljesíteni. 3. A föld tartozékává váló colonust a földdel együtt adják-veszik. 4. Tilalmazzák, hogy a colonusokat föld nélkül idegenítsék el. 5. Végezetül már a colonusok által mintegy bérelt föld is a servus casatus által használt földdel válik azonos jogi értékővé. Egyre gyakoribbá válnak emellett a rabszolga felszabadítások. A pro remedio animae, a lélek üdvösségéért való felszabadítás templomokban történik. Rabszolgavédıi intézkedések: a) a szolgát már nem szabad föld nélkül elidegeníteni, b) Tilos törvényes ítélet nélkül kivégeztetni, c) Rabszolga családot védı intézkedések születnek. Mindezen változások is hozzájárulnak, hogy Nyugaton elindul egy agrárosodási folyamat a korábbi urbánus életmóddal szemben.

Következmények: a nyugati városok gyengülése, pénzforgalom lelassulása. Az új társ.-i, gazd.-i folyamatokat felerısítik a barbár és germán népek vándorlásai. A 300-as évek végén, a 400-as évek elején germánok jelennek meg a bir.-ban. Eleinte megelégednek a foederati (szövetséges) státusszal, majd önálló királyságokat alapítanak, ami 476-ra a nyugat-római bir. bukását eredményezi. 26 Eájt alapvizsga 2008 2. Germánok A.) A ny-római birodalom bukását eredményezı legfontosabb germán népek és államaik 1. A nyugati gótok (vizigótok) Galliában (419) a Tolouse-i királyságot hozzák létre, majd az Ibér félszigeten telepednek le: államuk itt az 500-as évektıl a 700-as évekig áll fenn. 2. A vandálok az alánokkal szövetségben tengeri úton jutnak Afrika északi részébe. 429-tıl létezett önálló államuk, de királyságuk 534-ben, a Bizánci Bir. támadásával megszőnik. 3. A keleti gótok (osztrogótok) a 400-as években

elfoglalták Észak-Itáliát. Nekik köszönhetı Odoaker megbuktatása is. 493-tól önálló gót király, Theodorich (471-526) uralkodik, aki uralmát már a bizánci császáréhoz hasonlítja. Az állam mindössze 60 esztendeig áll fenn, az 534-es bizánci hadjárat számolja fel. 4. A keleti gótokat a longobárdok követik É-Itáliában az 500-as évek végén. 576-tól saját államuk van a Pó völgyében, s 751-ben már Ravennát, Bizánc észak-itáliai exarchátusát is elfoglalják. A longobárd dominanciának Nagy Károly vetett véget 774-ben. 5. A kisebb germán királyságok közé tartozik, de az elıbbieknél hosszabb élető a burgund királyság. (A mai D-Franciaország területén található.) Gundobad király szervezi igazi állammá a 400-as és 500-as évek fordulóján. Burgundia átmenetileg betagolódik a Frank Birodalomba, de a Nagy Károly-féle családi osztozgatásokon ismét önállóságot nyer, amelyet 1038-ig ıriz. 6. A szászok szintén a

400-as években jelennek meg. A 600-as évekre már hét kisebb angolszász királyságot alakítanak: Kent, Essex, Sussex, Wessex, Mercia, Kelet-Anglia, Northumbria). E kis királyságokat az ezredfordulóra elnyeli a dán hódítás, amit csak normandiai Vilmos 1066-os hadjárata szünet meg. Az angolszászok viszonylag hamar megszakítják kapcsolatukat a többi germán törzzsel. Ehhez Britannia szigetei is segítséget nyújtanak – a korabeli európai népesség ui. nem tud, vagy már elfelejt hajózni. A szászok vízen hajózva kereskedtek. 7. A legnépesebb, a központi területeket megszálló népcsoport a frankoké. Már a 400-as évek elején elfoglalják Galliát, majd délre nyomulnak a Szajna és a Loire völgyéig. Önálló államuk 476-tól létezik. Elsı nagy uralkodójuk Chlodvig (481-511), aki a Rajnától a mai DFranciaországig terjesztette ki a frank törzsek uralmát, s ezzel megalapította a frank államot. A fentieken túl további, kisebb germán

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


államok: a Rajna mentén az alemannok; a tılük k-re élı thürigek (mindkét államalakulatot a frank hódítás számolta fel); és a bajorok, akik legtovább ırzik függetlenségüket. Tılük keletebbre éltek a rugok, herulok, szvébek és gepidák – ez utóbbi volt a legjelentısebb népcsoport, amely a Kárpát-medencében 470 és a 600-as évek között alkotott államot. A szvéb népcsoport azonban függetlenségét tovább ırzi a vizigót támadások és az arab invázió ellenére is. E királyságok koszorúszerően ölelték körbe a Római Bir.-t. Eleinte szövetségesként illeszkedtek a birodalomhoz, több vezetıjük viselte a rómaiak által adományozott magister militum címet is. Odoaker támadásának köszönhetıen a germán népcsoportok független királyságokat alapíthatnak. Kormányzásukban egy sajátos kettısség maradt meg: saját népességük viszonylatában használják a rex címet, míg az alávetett rómaiak tekintetében különbözı

birodalmi titulusokkal élnek. 3. A társadalom megkettızıdése Lényeges különbségek voltak a megszálló germán törzsek és a romanizált népesség között. Egyrészt számbelileg, másrészt e korai germánok keresztény hitre tértek, de annak ariánus irányzatát fogadták el, szemben a szentháromság dogmatikájával. A római hit felvétele ui. azt jelentette volna, hogy a germánok egyházi ügyekben is alávetik magukat a késı-római császároknak. A kétféle népcsoport összeolvadását megakadályozandó, törvényben tiltották meg a megszállók és a római népesség közötti házasságot. Ez okból külön jog szerint is éltek, megkettızıdött a jogrendszer. „Leges romanae barbarorum” – a római alattvalókra vonatkozott; „leges barbarorum” – a bejövı germánok népjoga. Az összeolvadást, a római intézményekhez való igazodást azonban elısegítette az egyház is. Az ariánus germánok Róma vonzáskörzetébe kerülve átálltak

a szentháromság hívık táborába. Az ariánus egyház ellenben saját egyház maradt. 27 Eájt alapvizsga 2008 7. A FRANK ÁLLAMIGAZGATÁS A MEROVING ÉS A KAROLING KORBAN A Meroving korszak − − Chlodvig a frank állam megalapítója, az ı hadjáratai eredményeként jön létre a korai Frank Királyság. Ennek területe Ny-Németo. + Dél-Fro. Magát a frank királyságot is hagyományosan két részre osztották. A Rajna völgyére összpontosítva kormányozták a legrégibb frank törzsi területet, Austrasia néven. A Meuse völgyétıl Loire-ig a Szajnára koncentrálva kormányozták a területet Neustria néven. A Meroving királyok fokozatosan függésükbe vonták Aquiániát, majd Burgundiát, végül Nagy Károly hadjáratával a longobárd királyságot is. A korai idıktıl a királyi családon belül folyamatosan megfigyelhetı államterület-megosztások eleve magukban hordták a frank állam-kormányzat gyengeségét. A meggyengülı Meroving

kormányzatot a túlélés érdekében majd egy új dinasztia, a Karolingok váltják fel 751-ben. Társadalom − − − − − − − Nagyon fontos folyamatokat indított el az ún. tertia hospitalitas alkalmazása. Azt jelentette, hogy a megszállók a helyi romanizáltak vagyonának egyharmadára igényt tarthattak. Némely helyen a földbirtok kétharmadát is igényelték, pl. a vizigótoknál. Erdıségek és más vagyontárgyak esetében ötven százalékot is elérhette a részesedési arány, pl. a burgundoknál. A harmadolási elvet az összes germán megszálló alkalmazta a frankokat leszámítva, de amikor a kisebb germán királyságokat elfoglalták, és ez a vagyon rájuk szállt, már ık sem bolygatták meg. A harmadolási elv lényeges változásokat idézett elı a megszállók vagyoni helyzetében. Addig törzsi vagyonközösségben éltek. A sorshúzás útján felosztott törzsi vagyon neve a “sors”, “sortes” vagy “pars” ’osztály’

volt. A megszállást követıen a katonáskodó germán réteg vagyona a tertia hospitaltas nyomán a sors-on túli jelentısebb vagyonnal bıvült, ami fokozta a vagyoni különbségeket. Ezek eredményeként úgy kezelték a germánok a közösségi vagyonból kapott részeket is, mint a hospitalitas útján kapottakat, azaz magántulajdonként. Ebben szerepe volt a római földtulajdoni viszonyoknak is. Tehát a régi germán közösségi tulajdonnal szemben egy új, római minták hatására felállított birtoklási forma alakult ki, a földmagántulajdon. A régi germán közfelfogás szerint minden szabadot katonáskodási kötelezettség terhelt. Az új vagyonmegosztás eredményeként azonban nem szőnt meg az új barbár államuk irányába fennálló közteher sem. Sıt, további közterhekkel is párosulhatott. Az állam más irányba is beavatkozik a vagyoni viszonyokba. Az elkobzott római állami és egyházi vagyonból ideiglenes adományokat ad a királyi kíséret

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tagjainak. Ez a forma tulajdonképpen a beneficiális adomány, ami bármikor visszavehetı, és nem lehet átörökíteni. Ugyanígy ideiglenes uralkodói adomány az állami fıtisztviselık esetében. Különösen fontos a helyi igazgatás fınökeinek a comes-eknek a javadalmazása. Eleinte mindig más, nem az igazgatásuk alá tartozó területek állami vagyonának ideiglenes átengedésével díjazták. Ám II. Clothar 614-ben elrendelte, hogy - a comes felelısségének a jobb érvényesíthetısége miatt – ezt a tisztviselıt az általa igazgatott területen lévı állami javakból kell díjazni, és hogy saját vagyonával is felelnie kell károkozás esetén. A Meroving kori társadalom rétegzıdésének illusztrálása: a száli, és a ripuári frank szokásjogi győjtemény passzusai, az emberölés esetén kiszabható vérdíj tételek: 1. A királyi kíséret tagjai és a comesek esetében 600 solidus 2. Conviva regis-ek (udvarban élı római elıkelık),

vicecomesek és a szolgarendő, de magas rangú királyi tisztviselık esetében 300 solidus 3. Frank közszabad 200 solidust ért 4. Egyéb római nagybirtokos 100 5. Az egyszerő adózó szabad római 62,5 solidust ért. A változások felbomlasztották az egyenlıségre alapított germán törzsi társadalmat, és fokozták a késı Meroving-kor válságát. Ezt további külpolitikai tényezık is befolyásolták. Arab támadás ÉAfrika irányából, avar háborúk Pannónia felıl, longobárdok (vagy longobárdok) vándorlása. Ezek ellen csak az egységesített frank állam léphetett fel hatékonyan. 28 Eájt alapvizsga 2008 Kormányzás − A királyság központi kormányzata elsısorban az uralkodó személyes kormányzásán alapult. Nem alakult ki állandó királyi székhelyük sem, az országot járva látták el a kormányzati ügyeket (a senechal szervezésében) = “személyes királyság” idıszaka, a patrimoniális királyság. A király intézkedései is

csak az ı életében voltak hatályosak, hacsak azt a szokás nem szentesítette. Állami jövedelmek is az uralkodó személyes jövedelmeiként kezeltettek, s az ország családon belüli felosztása szintén a patrimoniális szemlélet következménye. − A Meroving királyok általában három nagy területre koncentráltak : Austrasia, Neustria, Burgundia, ezeket osztották fel egymás közt. A többi terület, mint Aquitania, Thüringia, Alemannia, Bajorország a hercegek irányítása alatt állt. − A királyság családi megoszlása, állandó királyi székhely hiánya, a kevés karakteres uralkodó hozzájárult hogy a király kíséretébıl egy kormányzati testület alakuljon ki. 1. A mozgó királyi háztartás, a “familia regis” élén a majordomus állt. Hatásköre: szabadok győlésein való elnöklés – államigazgatás általános ellenırzése - uralkodói testırség irányítása. A kormányzásképtelen Meroving uralkodók helyett az irányítást

fokozatosan átveszik a majordomusok. Majd egyik majordomus, Kis Pipin vet véget a “henye királyok” uralmának. 2. Az udvartartás második embere a comes palatii = palotagróf, aki elsısorban a király igazságszolgáltatási hatalmának gyakorlásáért felelt. Hozzátartozott még: követek utasítással való ellátása - bizonyos katonai kinevezések is. 3. Római császári igazgatás másaként élt tovább a referendarius tisztsége, mint az uralkodói adminisztráció vezetı tisztviselıjéé. Feladatköre: uralkodói rendelkezések, jogi aktusok elıkészítése - királyi pecsét felügyelete - udvari iratkibocsátás. − 4. A referendarius alárendeltségében volt a cancellarius és a scriba tisztsége, ami az udvari írásbeliség fontosságának a jele. 5. Megjelenik önálló tisztségként a cubicularius, majd a thesaurarius, mint az uralkodói kincstár felügyelıi. 6. Kiemelkedett még az udvari tisztségviselık közül : comes stabulae = lovászmester,

a királyi ménesek felügyelıje, ill. fontos katonai hatáskörrel is rendelkezett a senechal is: az udvari ellátás fınöke, ill. aki a királyi udvar utazásait is szervezte. A királyi udvar, a Palatium tisztviselıi fokozatosan egy hivatali testületet alkottak, amely idınként alkalmat adott a királyi akarat megkérdıjelezésére. A király is néha kénytelen volt meghajolni a testület kormányzati szándéka elıtt. Meroving kori helyi igazgatás: 1. Alapegységei a grófságok = comitatusok voltak, élükön a comes, akit az uralkodó nevezett ki. 6. századtól figyelhetı meg állandó helyettesük a vicarius. Vidéken a teljes királyi hatalmat gazdasági, katonai, bírói - gyakorolták, s királyi immunitási jogot élveztek. 2. A közigazgatási körzet alegységei a századkerületek lesznek. Élükön a centenarius = százados állt, akinek bíráskodásban és a népesség hadra fogásában volt fontos szerepe. 3. Egy-egy hatalmasabb törzsi egység élére

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kompromisszumként vagy háborús helyzetben a király duxokat is kinevezett, aki fontos katonai hatáskört kapott, tisztsége felette állt a comesnek. − − − Comesek és vicariusok a királytól rájuk ruházott hatalomnál fogva gyakorolták helyi szinten az államigazgatást. A királyi udvar finanszírozását külön királyi birtokok hálózatával biztosították. Mindegyik nagyobb vidéki birtoktest egy villae köré volt szervezve, amelyeknek élén decanus állt. Az összes villae-nek az udvari fıfelügyelıje volt a domesticus super villae. Minden ilyen uralkodói magángazdaság, villae elkülönült a környékbeli közigazgatás helyi egységeitıl; a comitatusoktól és saját bíráskodási és adózási szisztémával rendelkezett. Az utazó királyi udvar teremtett lehetıséget egy régi intézmény fennmaradására, ez a márciusi mezık nevet viselte. Eredetileg a frank uralkodó számára katonai mustrát jelentette a márciusi összejövetel, amin

minden szabad frank harcos köteles volt megjelenni. Idıvel ezek az összejövetelek országos gyülekezet rangjára emelkedtek. Az udvari kísérettel megjelenı uralkodó a legfontosabb ügyeket a harcosok elıtt megvitatta, ill. fontosabb perekben bíráskodott. Az uralkodó jövedelmét elsısorban birtokai adták. A frank szabad réteg nem adózott, hanem katonáskodott. Az elıkelıbbek kötelezı ajándékokat szolgáltattak bizonyos alkalmakkor a 29 Eájt alapvizsga 2008 − királynak. Általános kötelezettség volt a vidéken megjelenı uralkodót és kíséretét ellátni. A szorosabb értelemben vett adó csak a romanizált szabad népességnél maradt fenn, akik fejadót, ill. földbirtokaik után földadót fizettek. Az királyi kincstár speciális jövedelmét alkották a bírság díjak 2/3-a, ill. a vámok és vásári illetékek. A kincstárból csak a comes-eket díjazták, a többi tisztségviselı fizetése már az ı kötelessége volt. Nagy Károly

birodalma − − − − 751-ben Kis Pipin, Martell Károly majordomus fia kolostorba záratta az utolsó Meroving uralkodót, III. Childerichet. Ezután Zakariás pápa megbízásából Szent Bonifác királlyá kente Kis Pipint (azt kell frank királynak tekinteni, aki a hatalmat ténylegesen gyakorolja: idoneitas elve, 633 Toledói zsinat). Így kerülnek hatalomra a Karolingok. Legitimálni kellett hatalmukat. Hatalomszerzésük jogcíme, egy új elv, az idoneitás vagyis alkalmasság elve volt. Az egyház támogatja ıket, mert védelmükbe veszik a kereszténységet, megvédik az Itáliai félsziget északi részét a népvándorlási hullámtól. A Karolingok uralmuk kezdetén bel- és külföldön általános elismertségnek örvendtek. Országukon belül megszüntetik a Merovingok alatti szétdaraboltságot. Sikeres harcokban állítják meg a Galliába betörı arabokat. Kis Pipin 754-ben a longobárdok erejét is megtöri a pápa kérésére. Ekkor adományozza meg a

pápát a Bizánctól elfoglalt észak-itáliai területtel az ún. Ravennai Exarchatussal és a Pentapolissal, az öt várossal. Kis Pipin fia Nagy Károly (768-814) volt. Az arabokat sikerült megtörnie és visszaszorítania az Ibériai félszigetre. Létrehozza a spanyol határgrófságokat, így a Pireneusok átjáróit katonailag isbiztosította. Pannóniában leveri az avar kagán hatalmát, és a Dunántúlt is birodalmához csatolja. Megrendszabályozza a bajor herceget, leveri a szászokat, majd a longobárdokat is. Sikerül szinte egészében restaurálnia az egykori Nyugatrómai Birodalmat. Ennek ünnepélyes elismerését jelenti, hogy 800 karácsonyán III. Leó pápa császárrá koronázza a frank uralkodót, Nagy Károlyt. Társadalom − − − − A Nagy Károllyal kezdıdı frank birodalom minden téren mintául szolgált az Európában államot alapító barbárok számára. A vágyott állami eszmény a Bizánci Birodalom volt, de ez túl távoli cél volt,

szemben a frankok államszervezetével, akik pár évszázada ugyanolyan pogány-barbár törzsek voltak. A frank elıkelık között a beneficiális adományok gyakoriak voltak mégsem jelentettek számukra végleges megoldást, mert csak bizonyos szolgálat fejében ideiglenesen kapták, és emellett terhelte ıket a katonáskodási kötelezettség is. Uralkodói mintára a magánföldesurak is elkezdtek magánadományokat osztogatni, szintén katonáskodási kötelezettséggel. Egy 877-ben kiadott capitulare lehetıvé tette a comesi tisztség és az adománybirtok átörökítését. Ezzel megvalósult az új tulajdoni forma, a feudum. Az örökölhetıség mellett megtartotta a birtok utáni katonai szolgálat kötelezettségét a birtokadományozó felé. - Létezett egy keskeny réteg az ún. conviva regis = király vendégei, akiket az egykori római arisztokrácia leszármazottaival azonosítanak. A közszabadok csoportja is ugyanolyan tagolt volt, mint az arisztokráciáé.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Megtalálhatóak voltak az egykori római szabad kisbirtokosok leszármazottai, akiket romani tributariinek neveznek. A germán közszabadoknak egy vékony rétege megközelítette a nagyobb birtokú rómaiak gazdasági státusát. A germán közszabadok másik, nagyobb része viszont ún. precaria birtokossá alakult át. A precaria, ellentétben a possessio-val, már szolgálattal terhelt birtokot jelentett. A kisebb birtokúak jelentıs része éppen a fennálló katonáskodási kötelezettség miatt egyre inkább elszegényedett, és védelemre szorult. Ez elindította a nagyobb birtokú urak védelme alá kényszerülés folyamatát. Saját birtokaikat felajánlva valamely hatalmasabb úr védelme alá álltak, így a jövıbeni katonáskodást, vagy a hatalom valamely ok miatti zaklatását elkerülve. A precaria birtok(os)oknak három csoportja létezett • Precaria data = a felajánlott birtokot az új földbirtokos visszaadja, de szolgálattal terhelten • Precaria

remuneratoria = felajánlott földön túl még további földeket is kap vissza, mindegyiket szolgálattal megterhelten • Precaria oblata = földnélküli szabad csak a puszta szolgálatát ajánlotta fel • E három csoport, a romani tributariivel együtt zömében majd az egységes jobbágyságba fog tartozni. 30 Eájt alapvizsga 2008 A legalsó réteget a szolgák alkották. Nagy számú réteg volt, mert a hódítás után a colonusok sorsa a szolgaságba süllyedés volt. Ugyanakkor egyházi kezdeményezésre felgyorsult a rabszolga-felszabadítás, ami átmenetileg egy új réteget hozott létre szabadok és szolgák között, a libertinus-okat. Nem illette meg ıket a személyes szabadság, annak szolgálatára voltak kötelezve, akik felszabadították ıket. Kormányzás A korábbi mozgó királyi udvar helyett Károly állandó udvartartást vezet be, melynek székhelye Aachen, ill. a longobárdok leverése után Pávia is. Eltőnik viszont a Meroving idık

majordomusi és referendariusi tisztsége is. 1. Az udvar új fınöke az archicapellanus ( fıkáplán), mint Capella Regia, azaz a királyi kápolna feje. Hatáskörébe tartozik: a pápa reprezentálása a császári udvarban a) minden fontosabb egyházi ügy b) döntés egyháziak közti vitában c) császár referálása az egyházi ügyek állapotáról d) ı felelt a palotában szervezett udvari iskola ügymenetéért is 2. Cancellarius tisztség a referendarius helyett. Ált. egyházi ember, ezért tiszteleti alárendeltségben mőködött az archicapellanus-hoz képest. A kancellári hivatal szintén a királyi kápolnához tartozott. 860 után az archicapellanus fel is veszi az archicancellarius címet, de a birodalmi adminisztrációt változatlanul a cancellarius vezeti. Feladatában a notariusok segítették, akiknek alárendeltségében mőködtek a scribák. A cancellárius feladatai: a) központi jogszabályok írásbeli elıkészítése b) ı felelt a birodalmi

adminisztráció oklevél és iratkiállításáért c) ırizte az uralkodói pecsétet és levéltárat. 3. Comes palatinus : elsıdleges a bíráskodási funkciója, amit az uralkodó nevében végzett minden egyházi és világi ügyben egyaránt, leszámítva a leghatalmasabb fıurak pereit. Felügyelte a comesek területi kormányzását és még a birodalmi adminisztrációban is közremőködött. 4. A comes stabulae tisztsége megmaradt, aki egyúttal az udvari katonaságra is felügyelt. 5. Thesaurarius - kamarásmester, majd kincstartó - a kincstári jövedelmek kezelıje és felelıse volt. A kincstár fı bevételi forrása az állami tulajdonban maradó nagy birtokmennyiség, amit ún. fiscus szervezetben mőködtettek. Bevételi források még: vámok, pénzverés, bírságok 2/3-a, elıkelık kötelezı évi ajándéka, alávetett államok adója, esetleges zsákmány. Ebbıl a jövedelembıl az udvartartást, és a közvetlen katonai kíséretet, hivatalnokok

részleges díjazását kellett ellátni. A katonáskodás költségeit mindenki maga viselte. Bizonyos testületeket bevontak a kormányzásba: − − − − − Titkos Tanács, amely vezetı tanácsosokból és fıtisztviselıkbıl állt össze. Többször is összehívták évente, politikai, adminisztratív és katonai ügyek megtárgyalására, de döntései titkosak voltak. Placitum generale, amely már a fıtisztviselıkön kívül az ún. vassalli regiseket, a király nagy hőbéreseit is magába foglalta. Ezen az uralkodó soha nem vett részt, csak felterjesztéseit hallgatta meg. A testület döntései csak tanácsadó jellegőek voltak. Gyengekező király idején bizonyos ügyekben döntéseik már kötelezıek lettek az uralkodóra. A római minta mellett a központi jogalkotás beindítását maga a birodalom sokszínő népessége tette szükségessé. A korai felfogás szerint a jog személyhez kötött. A központi hatalomnak érdekében állt az egységes

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bíráskodás. Ez magával hozza a központi jogalkotást, ill. egyes szokásjogi csoportoknak az összegyőjtését. A frank uralkodó rendelkezései a capitulárék voltak. Négy fajtájuk: 1. capitulare per se scribenda, amely valamilyen közigazgatási tárgyban született, de alkalmazták bírói döntés kinyilvánítására is, 2. capitulare pro lege tenenda, amely általános, mindenkire kötelezı törvény 3. capitulare legibus addenda, amely a régi szokásjogot alakította át, ahhoz tett valami újat, 4. capitulare missorum, a vidéki közigazgatás ellenırzésére küldött követeknek, a missusoknak adott utasítások voltak. Károly nagy hangsúlyt helyezett a mővelıdésre, általa felállított iskola nevelte ki jó ideig a 31 Eájt alapvizsga 2008 − − − birodalmi kormányzati elitjét. Elıtérbe helyezte a hivatali írásbeliséget, mellyel fontos kormányzati tényezıkké tette a fıtisztviselık mellett kialakuló hivatalokat, különösen az

udvari kancelláriát. Nagy Károly másik nagy eredménye a comitatusi rendszer továbbfejlesztése. A comitatusok élére állított comesek, vagy grafiok már az udvari iskolából kikerült iskolázott emberek voltak. Hivatalba lépésükkor hőségesküt tettek az uralkodónak, így hőbéreseivé is váltak. 1. A comesek eredeti helyettese a vicecomes volt, akit eleinte az uralkodó nevezett ki. Újabban a vicarius lett a comes általános helyettese. 2. Az általuk igazgatott területet vicarianak is nevezték. Késıbb ugyanezen helyettes neve viscount lesz. 3. Továbbra is megmarad a század kerületekre való beosztás, mint közigazgatási alegység, élén a centenariussal, aki szintén a gróf segítıje, fıként bíráskodás terén. 4. A missi comitis rendszere: gróf megbízottjaként ellenırizték az alsóbb tisztviselık munkáját. 5. A comesek maguk nevezték ki tisztviselıiket a grófságban, ık gondoskodtak azok javadalmazásáról is. Grófnak további

jövedelmei is voltak a szolgálati birtokon kívül: a) részesedett a bírságdíjakból, vámokból, illetékekbıl b) megillette utazásai során a descensus, azaz a méltó beszállásolás joga is c) állami fizetést is kapott. A határterületeken a markgraf vagy comes marchae vezette ırgrófságokat állítottak fel. Ezek fokozott határrendészeti és határırzési feladatokat kaptak. Külön uralkodói rendelkezés nélkül is mozgósíthatták a határrész haderejét veszély esetén. A birodalom nyugati és déli végein általában az ırgrófság több kisebb grófság összefogására létesült, szemben a keleti határterületekkel. Bizonyos határterületek vonatkozásában specialitás figyelhetı meg. A három legfontosabb tartomány esetében a comitatusokra való felosztás fölé átmenetileg királyságot is szerveztek. Ilyen regnumok : Italia, Aquitania, Bajorország. Élükre az uralkodó saját családtagjait ültette. Szükségesnek látták a

központból rendszeresen kiküldött császári ellenırökkel megvizsgáltatni a helyi igazgatást. Ezek voltak a missi dominici, akik által felügyelt kerületet missiaticumnak hivták. Rendszerint két missus került kiküldésre évente négyszer is. Az egyik világi, a másik egyházi (missus laicus és missus ecclesiasticus). Minden helyi ügyet megvizsgálhattak, ellenırizték a capitulárék végrehajtását, igazságszolgáltatást, fogadták a panaszokat a helyi tisztviselık ellen. Munkájukról írásos jelentést küldtek az uralkodónak. 8. A BIZÁNCI TÁRSADALOM ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM KORMÁNYZÁSA − − − − 395-ben a Római Birodalom két részre osztásának eredményeként keletkezett az ún. Keletrómai Birodalom v. késıbb székvárosa után bizánci birodalomnak nevezett államalakulat. Létrejöttét alapvetıen az egykori római köztársaság keleti irányú terjeszkedésére vezethetı vissza. A keleti provinciák lakossága differenciált

kereskedelmi kapcsolatokkal, fejlett mezıgazdasággal és általában is jónak mondható gazdasági élettel rendelkezett, és lélekszámban is felülmúlta a nyugati területeket. Ezzel felbomlik a korábbi területek közti összhang, a súlypont látványosan a keleti provinciák irányába tolódik el. Az új birodalom székhelye Konstantinopolis lesz, amelyet 330-ban avatnak fel, mint a birodalom új fıvárosát. Bizánc elsıdlegessége ill. központi szerepe domináns marad egészen 1453-ig, a birodalom bukásáig. Nem hívták magukat bizáncinak a bizánciak, mert rómainak tartották és vallották magukat, minthogy Caracalla 212. évi rendelete kiterjesztette a római polgárjogot a birodalom minden lakosára. A nyugatrómai rész bukása után a keletiek, azaz a bizánci rész magát a jogfolytonosság alapján Római Birodalomnak nevezte. Társadalom − A nyugati birodalom maradványaihoz hasonlóan szintén belsı fejlıdésre kényszerített bizánci bir., de a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nyugatról hiányzó folyamatosság okán más pályán halad tovább. Bár ez is magában hordozza a késıbbi feudalizmus egyik lehetséges változatát, mégis korán megreked a fejlıdésben. Ennek egyik döntı oka, hogy Bizáncban mindvégig meghatározó marad az állami földbirtok. Nagyobb mennyiségő földbirtokkal csak az egyházak rendelkeznek a 800-as évekre, de a fölött is 32 Eájt alapvizsga 2008 − − − − − megmarad az eszmei állami tulajdon. Kezd kialakulni a nyugatinak megfelelı nagyobb földbirtokos réteg is a “dynatos”-ok csoportja, de földjeik jelentısebb része az uralkodó által adott ideiglenes, tehát beneficiális adomány volt. Ezekrıl tudni kell, hogy az ún. “pronia” nem igazi birtokadomány, hanem csak az egy-egy területrıl járó állami jövedelemnek, legtöbbször adónak az ideiglenes átengedése. Ez csak állandó és jómódú lakosság esetén hozott komoly hasznot az adományosnak. A termelésben csak

közvetve érdekelt nagybirtokosok nem igazi tulajok, így nem tudnak beavatkozni érdemben az eredeti népesség ill. annak anyagi státusa megtartásában. Itt csak az állam léphetett közbe, akinek szintén érdeke volt a birtok eredeti státusának fenntartása. Emiatt fejlesztik ki az “epibolé” rendszerét = a helység egyfajta egyetemleges felelısségét jelentette az állam irányában a szolgáltatások teljesítése végett, azaz kollektív adóztatást. A kiesık hányadát az ott maradó népességnek kellett pótolni. Itt az állam, ellentétben a nyugati területekkel, megvédi a kisbirtokos réteget a kialakuló fıúri csoporttal szemben. Az államnak ezt a támogatását az indokolja, hogy ezen kisbirtokos réteg katonáskodására feltétlen szüksége volt, nem tudta mással helyettesíteni. Itt nem ékelıdnek közbe a hőbérurak, s így nem alakulhat ki hőbéri láncolat. Tehát a kisbirtokos réteg esetében nagyon fontos a politikailag szabad státus

megmaradása. Ezen szabadság okán adózniuk v. katonáskodniuk kellett az állam irányába. Közöttük : 1; elsı réteg a “georgosz”-oké, akik saját földbirtokkal rendelkeznek, 2; másik réteg az “aporosz”-oké, a mezıgazdasági bérmunkát végzık, személyükben szabadok, 3; harmadik réteg a “mortitesz”-eké, idegen földet használnak, járadékot is fizetnek, de személyükben szabadok. Jelentıs létszámú a rabszolgaság. A nagy földbirtokok zöme eleinte ezek munkájára alapozódik. Az állami kezeléső gazdaságokban v. ipari üzemekben is nagyszámú állami tulajdonban lévı rabszolga dolgozik. A szabadok csoportjához még hozzátartoznak a keleten régóta domináns városi elemek, a kézmővesek és kereskedık. • A városi iparosok az “ergaszterion” nevő ipari testületekbe tömörültek. Idınként az ide való tartozás bizonyos állami monopóliumok használatát is lehetıvé tette. Az állam szoros felügyelet alatt tartotta az

ergaszterionokat. • A városon kívül is voltak iparosok, az ún. “idiotész”-ek, akik nagybirtokon v. állami üzemben dolgoztak. Nekik tilos volt áruikkal a városok piacain megjelenni. Ismerte a bizánci bir. az állami mőhelyeket is, amelyek olcsóbb árut termeltek, mert dolgozói körük jórészt rabszolgákból és elítéltekbıl állt. • A kereskedı elem is erıs állami ellenırzés alatt állt. Korlátozásukat jelentette az egyes árucikkekre elıirt állami monopólium, ill. a kiviteli tilalom. A birodalom kormányzása Általában − − − A bizánci birodalom élén végig a császár állt, de hatalmát gyakran megosztotta egy társcsászárral, a trónörökössel, esetleg feleségével. Arra is volt példa, hogy az özvegy császárné egy új férjet v. éppen sógorát fogadta társcsászárrá. Elvileg az öröklés elve érvényesült, azonban palotaforradalmak és politikai intrikák sokszor változást eredményeztek a császár

személyében. Az uralomra kerülés formája a kikiáltás, az acclamatio volt. A gazdasági és politikai szempontból meghatározó társadalmi csoportok, mint az egyház és a fıurak, Bizáncban csak kevés politikai ráhatással bírtak az államkormányzatra. A császári utód személyének kiválasztását a császári akarat mellett a katonai erık fıparancsnokai tudták legfeljebb befolyásolni. Így az elıkelık különbözı és változó érdekcsoportjai éppen a hadsereg megnyerésével remélhettek sikert. A fıhatalom megszerzésének jogi rendezetlensége végig megmaradt a bizánci birodalomban. Ezzel szemben a már megszerzett hatalom legitimációja igen régi szertartásos formák szerint történt. - A koronázás aktusa formájában tipikus egyházi szertartás volt. A Hagia Sophiában, a patriarcha felszentelte az új császárt. Mellkasán, szemén és száján megkente szentelt olajjal, a krizmával, fejére pedig zárt koronát helyezett, majd földre

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


borulva elıtte köszöntötte ıt. A szertartás hangsúlyozta a hatalom isteni eredetét és az új uralkodó eszmei átlényegülését is. 33 Eájt alapvizsga 2008 − − − − − Innentıl kezdve Isten földi helytartójaként uralkodott. A basileus v. imperator titulus mellett további jelzıi voltak a szent, és az izaposztolsz = apostolokkal egyenlı, ill. theotoktosz = Istentıl megkoronázott. A császár maga volt az élı törvény. Bizáncban soha nem alakul ki a nyugati államokhoz hasonló megosztott törvényhozási folyamat. Mindvégig a császár akarata a tv., igaz a császár kiváló jogtudósokat alkalmazott, akik megalkotják a híres császári törvénykönyveket. A nyugati egyházatyák szerint a császár csak tagja, de nem feje az egyháznak, viszont a keleti egyházatyák ennél tovább mennek, a császárt nemcsak az állam, hanem az egyház fejének is deklarálják. A bizánci pátriárka is azt mondja, hogy semmi sem történhet az

egyházban a császár tudta és akarata ellenére. A császár és a pátriárka kapcsolatát tovább mélyítette, hogy a pátriárka szentelte fel a császárt, de egyúttal maga a császár nevezte ki a mindenkori bizánci pátriárkát. Az összefonódás eredménye a közismert cesaropapizmus, amikor a világi hatalom teljes joggal intézkedik egyházi ügyekben. A nomokánonoknak nevezett törvények révén az uralkodó dönt teológiai vitákban, dogmatikai kérdésekben. Mélyen belenyúl törvényeivel az egyház belsı életébe. Ha kell világi hatóságaival hajtatja végre. İ nevezi ki a püspököket, ill. állapítja meg az egyház közigazgatási beosztását. Az egyháznak nem alakul ki az a nagybirtokokkal is támogatott súlya, mint a nyugati részeken. A központi kormányzás szorosan kötıdött az uralkodó személyéhez, de megfelelıen differenciált és hatékony bürokratikus gépezet alakult ki. • Az udvari hierarchia élén a császár után a

“caesar” állt, majd a “despotes” tisztsége (Manuel hozta létre a magyar Béla herceg számára). • Hosszú ideig élt még római hagyományként a “praefectus praetorio” tisztsége is. Irányítása alá tartozott a központi kormányzás ált. kontrollja, ill. a pénzügyekbıl kiemelt annona-nak, a rendes adónak az adminisztrálása is. Ez a tisztség a VIII. sz.-ban tőnik el. Feladata több más fıhivatalnok között kerül felosztásra : Tényleges udvari adminisztráció élén a “magister officiorum” = hivatalok fınöke állt. Felügyelte a birodalmi államtitkárságot, a hadi üzemeket, a hírközlést és a posta rendszert is vezette. A császári testırséget irányította, és egyúttal udvari szertartásmester is volt. Munkájában segítették a o “principes”-eknek nevezett hivatalnokok, akik révén a felügyeletet és ellenırzést megvalósította. o Segítıi még : az “agentes in rebus” tisztviselık, ık a hírszolgálatban , a

titkos ügyek intézésében és a belbiztonság ellátásában mőködtek közre. • Régi fıhivatalnoknak számított a “questor sacri palatii”, aki a birodalmi igazságszolgáltatás élén állt, és ı elnökölt ítélkezés esetén a császári konzisztóriumban : o itt tárgyalták meg a jogalkotást, ill. döntöttek a császárhoz benyújtott kérvényekrıl. o Mellette mőködött a “scrinia”, az iratokat elıállító iroda, ahol a vezetı tisztviselıket “magistri scrinorum”-nak nevezték. • A birodalom pénzügyeit, a fiscust a “comes sacrarum largitionum” elnevezéső fıhivatalnok irányította. Mellette külön személy, a “comes rerum privatarum” felelt a császári magánvagyonnal való gazdálkodásért. Késıbb új fıtisztviselıként megjelent a “Scellarius” = kamarás mester, aki eredetileg a császári magánvagyont felügyelte, majd ı lett a pénzügyminiszter, felváltva a comes sacrarum largitionum tisztségét. • A császár

több palotával rendelkezett. Mindegyiket egy “papias” elnevezéső személy vezette. • Meg kell említeni a “protovestiarius” tisztségét, aki a palota kincstáráért és a “praepositus”-t, aki pedig a szertartásokért felelt. • Különösen fontos az ajtónálló tisztsége = “parakoimomenos”, aki a császár személyi biztonságáért felelt, amikor a palotában idızött. • Késıbb még két fontos tisztség jelenik meg : o a fıpostamester, eredetileg a birodalmi levelezés felelıse, késıbb egyfajta külügyminiszterré nıtte ki magát. Naponta audienciázott a postamester a császárnál, így egyfajta hírszolgálati fınökké is vált. Végül ı vezette a birodalmi kancelláriát a nagy “logothete” címmel. o A másik tisztség a “syncellus”-é, aki az udvar egyházi ügyeinek a felelıse volt. Rendszeresen egyházi ember volt, és tisztsége okán gyakran örökölte a patriarchai széket. 34 Eájt alapvizsga 2008 • • Külön

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kiemelendı Bizánc városának kormányzása. A város élén eredetileg a “praefectus urbi”, késıbbi nevén az “eparchos” állt. A tisztviselıket két nagy csoportba sorolták :     Kritai Nekik volt iurisdictiojuk  Köztük számosan viselték a “logothete” megtisztelı  címet − − − Sekretikoi Ezek inkább pénzügyekkel foglalkoztak Hivatali rangjuk volt a “symponos” késıbb hozzájuk csatlakoztak a quaestorok A kp-i kormányzásban bizonyos testületek is szerepet kaptak átmenetileg : • kezdetben a legfontosabb szerv a Senatus volt. A 395-ös megosztáskor Bizáncban is felállítottak egyet. A politikai kormányzásban aktív részvételük megfigyelhetı a VII. és VIII. századig. • Sajátos intézménye a bizánci igazgatásnak a “démosz”, mely a városokban az iparos és kereskedı réteg egyfajta szakmai érdekképviseleti szerveként funkcionált. Politikai szerepet is játszottak, különösen a 4 nagy cirkuszi párttal

(fehérek, vörösek, zöldek, kékek) való intenzív kapcsolat révén. A démoszok sőrőn bekapcsolódtak e pártok idınként fegyveres harcokba forduló viszályaiba. Helyi igazgatás : -praefectura, - diocesis, -provincia hármas hierarchiája, amit még Diocletianus alakított ki. A perzsa háborúk nyomán egységesen új szervezeti egységeket a “thema”-kat alakították ki a VI.-VII. Században, amelyek élén a “strategoi” állt. İk a katonai és a polgári közigazagatásért egyaránt feleltek, közvetlen a császárnak tartoztak számadással. A themák hivatali apparátusából kiemelkedtek a pénzügyi tisztviselık, akik mint a strategos-nak, mind az udvari pénzügyi központnak felelıséggel tartoztak. Késıbb a tartományi visszaélések elkerülése végett a császárok a püspököket hatalmazták fel a hivatali túlkapások felderítésére. A hivatalnokok külön beosztás és külön hivatali cím szerint voltak rangsorolva. A kettı gyakran

eltért egymástól. A hivatali kinevezések és a hivatali címadományozások közvetlen uralkodói ellenırzés alá tartoztak, mert a császár eszmeileg a birodalmi adminisztráció feje volt. Az állami hivatalnok státusához hozzátartozott a katonáskodás ill. az adózás alól való mentesség privilégiuma. Hivatalnok jövedelmei háromfélék voltak : 1; “sixteresion” = ellátás, ami egyfajta természetbeni szolgáltatáshoz való jogot jelentette 2; “roga” = tényleges pénzbeni fizetés 3; hivatali ruházatra is jogosultak voltak. Különös igazgatás Hadügy − − − − Fontos szerepe volt a birodalmi egység megóvásában a hadseregnek. Alapvetıen két egységre oszlott: 1; központi zsoldoshadsereget toboroztak, ezek adták a “tagmata”-t, 2; a kisbirtokos szabadokból, akiket “sztratiota”-nak neveztek ezek alkottak légiókat. A zsoldoshadsereg a birodalomba v. annak szomszédságába került népekbıl verıdött össze. Pl: hunok,

magyarok, besenyık, örmények. Szerepük különösen a császári testırségben volt fontos. A themákban élı kisbirtokosok katonáskodása okozta a birodalomnak a legtöbb gondot. A sztratióta, akinek vezénylete a strategosok feladatát képezte, újszerő eleme a bizánci társadalomnak. Eredetileg a kisbirtokos réteg két részre oszlik: sztratiota és georgosz. A sztratióta az a tehetısebb kisbirtokosi réteg, ami földje után már nem adózik, de cserébe katonáskodik. Különbözı okok miatt megindul a sztratióták elszegényedése. A bizánci állam idejében felismerte az elszegényedésbıl adódó veszélyeket, különösen a katonai utánpótlás területén. • Elsı megoldásként több geomorosz állít ki együtt egy sztratiotát, ill. az elmenekülık közösségi megtartása miatt elrendelik az epibolét. • Másrészt a császárok több a kisbirtokosokat védı intézkedéseket is hoztak, ami megakadályozta azok végleges személyi függésbe

kerülését a dynatosokkal szemben. 35 Eájt alapvizsga 2008 − Hiszen az elszegényedı kisbirtokos elsıként nekik adta bérbe v. nekik adta el. Régi szabály volt, hogy a faluközösségen belül eladásra v. bérbeadásra kerülı földekre a faluközösség tagjainak elıvásárlási joguk volt. • A dynatosok nyomására ezt átmenetileg megszüntetik, ám késıbb visszaállítják. 922-966 között több lépcsıben újra szabályozzák a kérdést. A dynatosok számára rendkívül leszőkítik a faluközösségek ellenére való birtokszerzést. Csak ott vehettek birtokot, ahol már régóta voltak földjeik. Megtiltották a sztratiótáknak hogy olyan földet eladjanak, ami után katonáskodnak. Tilos volt kolostornak földet adományozni, mert ez kikerült a közforgalomból. Ezek az intézkedések megakadályozták az adó alap fogyását, megállították a katonáskodó elem csökkenését. Továbbá meggátolták a nyugaton ekkorra már elinduló személyi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


függıségi viszony kialakulását. Pénzügy − − − A nyugati részeken a római hatóságok eltőntével megszőnik az állami adóztatás rendszere, de Bizáncban az adóztatás bonyolult és változatos rendszere épült ki. Az adózás alapja vidéken a földadó volt, amit kombináltak az állatállomány után kivetett adóval és fejadóval. A városokban alkalmazták adóként az illetékeket, ill. az öröklési adó is megjelent. Máig is tisztázatlan a városiak által fizetett adó, az “aerikon”. Lényegesen sújtották a lakosság minden rétegét a közmunka kötelezettségek, amit “corvée”-nek neveztek. Az állami jövedelmek másik csoportja : • a jelentıs terjedelmő kincstári földek, • a bányák haszna • számos állami üzem bevétele. Utóbbiak érdekessége, hogy lényegesen olcsóbb termékeket állítottak itt elı, mint a magántermelık, mert rabszolgákkal dolgoztattak. Külön kiemelkedtek az állami üzemekbıl a hadi ipariak,

fıleg az Admiralitás által elıállított haditengerészeti termékek. 9. ÁLLAM ÉS EGYHÁZ A KÖZÉPKORBAN (ÁLLAMEGYHÁZISÁG, EGYHÁZÁLLAMISÁG). AZ EGYHÁZI ÁLLAM KORMÁNYZÁSA − A keresztény egyház a Római Birodalomban a Milánói edictummal 313-ban legalizált intézménnyé vált. Az egyházszervezet megújításának kiindulópontja 381, amikor a római császárságban elrendelik, hogy az egyházszervezetet hozzá kell igazítani az állami közigazgatáshoz. Párhuzamba állították a két szervezet egységeit :  állami közigazgatás  Praefectura  Diocesis  Provincia − − −  egyházszervezet  Patriarcha  Metropolita = érsek  Episcopus = püspök Így a provincia székhelyének keresztény papja lett e püspök, míg a diocesis székhelyén lévık voltak a metropoliták, magyarul érsekek. Ellentmondások már itt is felmerültek, mert a közigazgatási beosztás preferálása miatt nagymultú egyházi központok - mivel nem lettek egyúttal

közigazgatási székhelyek - háttérbe kerülhettek korábban egyházilag jelentéktelen helységekkel szemben. Nagyobb nehézségek voltak a praefecturák szintjén. Diocletianus közigazgatási reformja után négy nagy közigazgatási egységre, praefecturára osztották a birodalmat : Gallia, Italia, Illyricum, Oriens. A kialakuló keresztény egyháznak is kezdetben négy patriarchája volt : Róma, Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem. Hozzájuk csatlakozott ötödikként a 381-es zsinaton Konstantinápoly is. Ez az ún. pentarchia, az ötösség elve. De a patriarchátusok között már nem a közigazgatás praefecturáknak megfelelıen osztották el a jurisdictio-t. A hagyományos egyházi beosztás a térítési elv alapján alakult ki., tehát ki hol térített, az a terület tartozott egyházi fıhatósága alá. A négy praefecturából három Rómát illetett (Gallia, Italia, Illyricum). A többi négy az egy maradék 36 Eájt alapvizsga 2008 − − praefecturán

volt kénytelen osztozni. Azért nem lett ebbıl komolyabb vita, mert ezek igen hamar közel kerültek a mohamedán hódításhoz, náluk inkább a fennmaradás volt a tét. A legproblematikusabb Illyricum esete volt. Ez a praefectura kettıs igazgatás alá került a birodalom kettéosztását követıen. A világi közigazgatás szerint a Keletrómai Birodalomhoz tartozott, az egyházi jurisdictio szempontjából Róma patriarchátusa alatt maradt. Ez az ellentmondás fokozódik, míg 751ben a frank birodalmi és római pápai szövetkezést megtorlandó a konstantinápolyi császár elvette Rómától az Illyricum-ot és a bizánci patriarcha alá rendelte. Róma többféle megoldással kísérletezett, hogy a területet visszaszerezze. Pl.: beavatkozott a képrombolás során kialakuló egyházpolitikai vitába, ill. a Balkánon újonnan megalakuló keresztény államok egyházszervezete segítségével, a térítés ısi jogán próbálkozott. Már igen korán az egyháziak belsı

vitáikat a császár elé viszik döntésre, pl. az eretnekségek kérdésében kérik fel döntıbírónak. Így szükségszerően kialakul egyfajta császári szupremácia a keresztény egyház felett. Ugyanakkor eltérı volt a császárnak az egyházzal kapcsolatos szerepének megítélése a birodalom két felén. Keleten az egy Isten-egy császár elvet vallották, míg Nyugaton azt mondták a császár csak tagja, de nem feje az egyháznak. Állam és egyház a Frank Birodalomban − − − − − − − − − Az állam és egyház szoros kapcsolata a frankoknál 751-ben kezdıdik. Az akkor trónra kerülı Karolingok hatalmuk legalizálása végett a pápához fordultak, a pápa pedig utasítást adott az új király felkenésére, majd 754-ben maga is megismételte a szertartást. Ezzel új koncepciót juttatott uralomra az egyház. Ez az öröklési elvvel szemben az “idoneitás”, az alkalmasság elve volt. A pápa Kis Pipin frank király jóvoltából

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megkapta a korábbi bizánci fennhatóság alatti ravennai exarchatus területét, mellyel maga is világi hatalomra tett szert. A kialakuló egyházi állam a “Patrimonium Sancti Petri” révén a pápák a frank uralkodók befolyása alá kerültek. Az adomány elfogadásával a római pápa a világi uralom szempontjából mintegy hőbérese lett a frank uralkodónak. A frankok pedig 200 éven át befolyásolják, hogy ki legyen a mindenkori új pápa, akinek egyúttal hőségesküt is kell tennie az uralkodónak. Nagy Károly birodalmát Imperium Christianum-nak nevezte, magát az egykori római császárok örökösének tekintette, a “renovatio imperii” = a birodalom megújítása alapján. Így megváltozik a hatalom és az egyház kapcsolata. Egyfajta állami supremácia létesült az egyház felett. Nyugaton a bizáncihoz hasonlóan kialakul az államegyháziság, de ez sohasem éri el azt a formát, amit a keleti cesaropapizmus. A frank birodalomban az egyház az

uralkodó leghőségesebb támogatója lesz. Az egyházat erre az is rákényszeríti, hogy jelentısebb számú ariánus és másfajta eretnek is él a birodalomban, nem beszélve a hódítások nyomán a birodalmhoz csatolt pogány területekrıl. Ezek megtérítését csak az állami hatalom segítségével oldhatja meg az egyház. Más oldalról a hatalmas uralkodói földadományok révén az egyház a világi elıkelıkkel azonos rangú hatalomnak számít. A frank uralkodó fıpapkinevezési jogát két elmélet is megalapozta : 1; “Eigenkirche” = a magánegyház fogalma, tipikusan germán intézmény. A nagyobb birtokú keresztény elıkelık saját javaikból egyházakat alapítottak, azt felépítették, megfelelı birtokokat adtak mőködéséhez. Az alapítás jogán pedig késıbb is felügyeletet gyakoroltak, ill. folyamatosan kinevezték az adott egyház vezetıit. 2; “rex et sacerdos” elv = a király egyúttal egyházi személy is a koronázási szertartásból

következıen. A koronázásnál ugyanazt a szertartást alkalmazzák, mint püspökszentelésnél. Így a felkenéssel mintegy átlényegül az uralkodó, az egyháziakhoz lesz hasonlatossá. Ezért is a címük a késıbbi oklevelekben a : “sacratissima maiestes”, azaz szentséges felség. Ily módon az ur. gyakorolhat hatalmat az egyház felett, hiszen maga is quasi clericus. E két koncepció együttesen megalapozza a németrómai császárok invesztitúra jogát. Nagy Károlynál és utódainál még folyamatosan a császári szupremácia érvényesült. Ez kifejezésre jut abban, hogy egyrészt egy állandó egyházi személy volt a frank császári udvarban = archicapellanus, akinek fı feladata a császár és a pápa közötti kapcsolat biztosítása. Másrészt Rómában is állandóan tartózkodnak frank császári megbízottak, akik meghallgatják a szentszék elleni panaszokat és kivizsgálják azokat. Az ı feladatuk továbbá a pápaválasztásban való

közremőködés, a császár érdekeinek képviselete a kiválasztott személlyel kapcsolatban. İk veszik ki a hőségesküt a megválasztott pápától. Viszont az egyház igyekszik ezt a helyzetet megváltoztatni, és érzékeli, hogy Nagy Károly utódainak 37 Eájt alapvizsga 2008 − − viszályai alatt a politikai hatalom meggyengül. Ekkor - 800-as évek elsı felében - készülhetett Szent Izidor nevére egyháziak által hamisított ún. Ál-Izidori győjtemény, melynek fontos tétele a római szék elsıbbségének hangoztatása. Ugyanebben az idıben I. Miklós pápa az, aki elıször tiarát hord, és császári jelvényeket visel. A 900-as évek végén az ekkor élt reims-i érsek, Hinkmár már a királyi hatalom isteni eredetének tagadásáig is eljut. Ezzel megteremti az eszmei alapot a késıbbi “két kard” eszme hatalomelmélet kialakításához. Viszont a Karolingok kihalása után hosszú belviszályok során a frank birodalom keleti részében

trónra kerülı szász dinasztia megerısíti az uralkodói hatalmat. Majd Madarász Henrik fia I.Ottó 962-ben már németrómai császárrá koronáztatja magát a pápával. A pápa nem tagadhatta meg a koronázást, mert az ı kérésére és megsegítésére ment Ottó Rómába. Ottó kihasználva a helyzeti fölényét kiadja oklevelét az Ottonánium-ot. Ez megint lerögzíti, hogy a pápát csak azután lehet megkoronázni, hogy letette a hőségesküt a német-római császárnak. Illetve a pápának, el kellett fogadnia, hogy újra császári megbízottak mőködjenek Rómában. Tehát ismét a világi hatalom erısödött meg, de nem sokáig. Az egyházállamiság és bukása − − − − − − Az egyházi hatalomváltásra való csendes készülıdés folyamatának további eleme a 900-as években Cluny híres kolostorából elinduló reformmozgalom. Ez a megújulási törekvés nemcsak a szerzetesi életre terjedt ki. A világi papságot is meg akarták

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


reformálni. Az egyik máig maradandó tervük a papi nıtlenség, a coelibatus bevezetése. Ugyanakkor felfogásuk szerint a világi papság elvilágiasodott életmódja miatt nem alkalmas az egyházkormányzásra. Helyettük szerzetesekre, ill. a monostori hálózatra és azok vezetıire, az apátokra kell bízni az egyházkormányzást. A Cluny mozgalom utóbbi terve megbukott, de valószínőleg e törekvés hatására a világi egyházszervezet vezetı tisztségeinél a korábbi kinevezés helyett a “canonica electio”, a kánoni választás gyakorlata kerül elıtérbe. Ez azt jelenti, hogy az egyházi testület választja meg és nem a világi uralkodó nevezi ki a püspököt, érseket. Az ezredforduló táján két fontos változás jelzi, hogy elindult az egyház az invesztitúra harc útján : 1; a pápaválasztás szabályainak a megváltoztatása. 1059-ben a lateráni zsinat kimondta, hogy ezentúl a római nép közfelkiáltása helyett a bíborosok választják meg a

pápát conclave-ban. A császár ellenırzési jogát meghagyják a választás felett, de a megválasztott pápát már nem annullálhatja. 2; 1073-ban pápává választott VII. Gergely 1074-ben adta ki a “Dictatus papae” címő okmányát, és ez az Ottoniánium ellenpárja. Itt az “idoneitas”-ra alapítva meghirdeti, hogy joga van a pápának a császárt letenni, ha alkalmatlannak találja a trónra. Illetve kiemeli, hogy csak a pápa használhat császári jelvényeket. Az invesztitúra harcban gyızedelmeskedı pápaság újabb elmélettel támasztja alá a világi hatalom ellenırzési jogát. Meghirdetik az ún. “két kard” elméletét. E szerint az Isten az e világi hatalmat Krisztus földi helytartójára ruházta át, mégpedig két kard formájában:  egyik a lelki hatalom (potestas in spiritualibus), amely megmarad a pápánál  másik a világi hatalom (potestas in temporalibus), amit a pápa tovább adott a földi uralkodóknak. Az átruházás jogán,

isteni megbízatásból ellenırizheti a pápa a földi hatalom világiak által történı gyakorlását. Ez az elv (potestas directa in temporalibus) az egyházállamiság rögzülését jelenti. A gyakorlatban ezt csak erısíti az a tény, hogy egy sor kisebb-nagyobb európai állam hőbéri függésbe kényszerül a pápától pl: Anglia, Szicília, Horvátország, Dánia, Lengyelország. Tovább erısítik az egyházállamiság érvényre jutását a katonai lovagrendek megjelenése, azok irányításának a Szentszék alá rendelése. Ám az egyházállamiság kezdetektıl fogva vereségre volt ítélve. Ez külsı politikai és belsı egyházi oldalról egyaránt bekövetkezik.  Egyrészt a pápák Avignoni fogságával (1307-1377) eleve lehetetlenné vált az egyházállamiság folytatását.  1338-ban a német választófejedelmek szintén kijelentik, hogy a császár választás csak az ı hozzájárulásuktól függ, azaz a császár a pápától függetlenül nyeri el

hatalmát.  Belsı egyházi változások is változtatnak a helyzeten. Az avignoni fogságot követı nyugati egyházszakadás eleve megkérdıjelezi magát a pápai hatalmat is.  A konstanzi zsinaton a francia kánonjogászok által meghirdetett “conciliarismus” elve a zsinat elsıbbségét és bíráskodási jogát fogalmazza meg a pápa felett. Az egykori pápai 38 Eájt alapvizsga 2008 − szupremácia elenyészését a gyakorlatban legjobban biztosította a pápaválasztás elve. A pápaválasztó bíborosok választási feltételeket fogalmaztak meg a leendı pápa számára. Ezzel az eredeti pápai hatalmat a minimumra szorítják, a bíborosi testületet teszik meg de facto az egyházkormányzat vezetıjévé, ahol a pápa csak primus inter pares lehet. A reformáció kezdeteinél pontosan újra fogalmazódnak a fenti elvek, mind a két kard elmélete, mind pedig a conciliarismus elvének elsıdlegessége. A reformációt közel sem reformeri szándékkal elkezdı

Luther M. eleinte csak a búcsúcédulák árusítása ellen emeli fel a szavát. Késıbb azt tanítja az egyetemes zsinaté a legfıbb hatalom, és a pápa csak a zsinat elsı szolgája. Ehhez a testülethez kívánt apellálni mikor pápaelleneséggel vádolták. Luther látva az egyetemes zsinat egybehívási nehézségeit a világi hatalomhoz fordult. A “Német nemzet nemességéhez” szóló 1520-as írásában felszólította: “Németország fejedelmeit és magisztrátusait, hogy hivatali tisztségükkel élve reformálják meg az egyházat.”. Látható, hogy a két kard elméletet ellentétesen akarják értelmezni, azaz válsághelyzetben a világi hatalom joga és kötelessége az egyházi reform elımozdítása. A lutheri reformációt követı államokban a dogmatikai újítások mellett legfeljebb az egyházi vagyon saecularisatio-ja következik be, az egyházszervezet fı elemei továbbra is megmaradnak. Lényeges egyházszervezeti módosulások csak Kálvin

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Jánosnak az ún. Genfi egyházalkotmányát követıen figyelhetık meg Európa-szerte. Az egyházi állam kormányzása A pápai állam létrejötte: − Az egyházi állam kezdeteit tekintve a Kis Pipin féle 756-os adományozásra tekint vissza. Ekkor a bizánci birodalom Észak-Itáliában létezı birtokait az ún. Ravennai exarchatust a frankok elfoglalják, és azt a pápának adományozzák. − A pápai itáliai birtokok : 1; 22 város + az ún. Pentapolis (öt város), 2; a már korábban is pápai fennhatóság alatt álló Róma és környéke a Ducatus Romanus. 3; késıbb bıvült több területtel, legfontosabb az ún. Matilda örökség = Toscanai ırgrófság, amit 1077-ben Matilda hagyott a Szentszékre. − E három területet nevezték együtt Patrimonium Sancti Petri-nek, ami felett a pápák világi uralkodóhoz hasonló kormányzati jogokat gyakoroltak 1870-ig. A pápák államuk létrejöttét egy külsı uralkodó adományozásának köszönhették, így tkp.

a pápa egyúttal a frank uralkodó hőbérese is lett. E hőbériség jogán érvényesítettek a frank, majd német császárok felügyeletet a pápaválasztások felett. − A pápák igyekeztek függetleníteni magukat a világi hatalomtól, ennek egyik eszköze lett a pápai állam területe adományozásának történetében bekövetkezett tudatos “csúsztatás”. A Szentszék azt kezdte hirdetni, hogy világi birtokait még az egykori, kereszténységet támogató császártól, Nagy Konstantinustól kapta. Konstantin császár az új fıvárosba költözött át és Róma városát, ill. birtokait a pápának adományozta. E teória hitelessé tételére oklevelet hamisítottak, az ún. Konstantinus féle donatioról szólót. Az oklevél a neki szánt szerepet sikeresen betöltötte, csak évszázadokkal késıbbi történeti kutatás bizonyította be annak koholt voltát. − Nem tartoztak a szorosabban vett egyházi állam fogalmába a Szentszék hőbéri függésében

lévı világi hatalmak. A Szentszék irányába hőbéradó fizetésével fejezték ki függıségüket. Ezek : Szicília-Nápoly, Horvátország, Anglia, Dánia, Lengyelország. Az egyházi állam kormányzása − − − A kormányzásban a fıszerepet a pápa és tanácsadó testülete, a Bíborosi Kollégium játszotta. Az egyház irányítására Rómában létrehívott központi szerveket együttesen régtıl fogva Curia Romananak nevezték. Ezek közül régiségüknél fogva kiemelkednek : - Dataria Apostolica és a Sacra Rota Romana (a Szentszék legfıbb bírói testületei, Cancellaria Apostolica (Apostoli Iroda, amely a bulla formájában megjelenı pápai ügyiratokat adta ki, kezelte a pápai levéltárat, élén a vicecancellariussal. Késıbb a Signatura Justitiae) 1357-es Constitutiones Egidiane véglegesítette és egységesítette a Patr. Sancti Petriben történetileg kialakult különbözı kormányzati megoldásokat. A kormányzat területileg 2 részre

oszlott : Róma városa; Egyes tartományok v. provinciák A kormányzat élén az Apostoli Kamara testülete állt - elsıdlegesen pü.-i feladatokra szervezett. Vezetıje a fı Camerlengo = cardinalis camerarius v. fıkamarás mester. Az újkorig a pápai szék üresedése esetén a Camerlengo változatlanul vezette a pápai állam közigazgatását, és 3 másik bíbornokkal, az ún. capita ordinummal ellátta a Szentszék halaszthatatlan kormányzati teendıit. A Camerlengo bírt a pápai államban a pápa után a legnagyobb terjedelmő bírói joghatósággal. 39 Eájt alapvizsga 2008 − − − − − − − − − − − Helyettese a Vice-camerlengo, aki közvetlen Róma irányítását látta el. Területileg a pápai államot provinciákra és további kisebb egységekre osztották fel. A tartományi igazgatás vezetıi : -rektorok, -gubernatorok, -legatusok v. vicariusok voltak. Hatáskörük különbözıképpen korlátozott. A legfontosabb korlátozás,

hogy a tartományi pénzügyek függetlenítve voltak a kormányzói tisztségektıl. A provinciák pénzügyeit mindenkor az Apostoli Kamarának a tartományba küldött hivatalnoka vezette. Ez a kamarai hivatalnok csak az Apostoli Kamarának tartozott felelıséggel.  További korlátozás, ha a tartomány élén rektor állt. Rektor egyházi perekben nem bírt jurisdictios jogosítvánnyal, azt csak a legatus v. vicarius gyakorolhatta. Rektorok esetében külön tartományi egyházügyi bizottság látta el a provinciabeli szentszéki perekben való bíráskodást.  Tartományi kormányzók hatásköre a fenti kivételektıl eltekintve ált. jellegő volt. V. Márton pápa reformjáig a tartományi rendi győlések egybehívásának joga is megillette ıket, ill. a tartományi tisztviselıik kinevezésének joga is.  Tartományi tisztviselık közül külön kiemelendı a procurator fisci, akik az Apostoli Kamara megbízásából látták el a Szentszék ill. a Kamara jogainak

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


védelmét az adott tartományban. İket a notariusok segítették. Külön igazságügyi végrehajtó szervezetet hoztak létre a bírósági ítéletek realizálására. Élén a marsall állt. A központi igazgatás fınöke a Camerlengo volt, mindaddig amíg ki nem alakult az államtitkári tisztség, a secratario státus, a XVII. században. Addig a C. a pápai állam irányítója, a pápa fıtanácsadója, a pápai írásbeli ügyintézés fınöke, a kincstár feje, a pápai hadsereg parancsnoka, interregnum idején a folyamatos kormányzás vezetıje. Legfontosabb szerv a pénzügyi igazgatás testülete a Kamara v. Kincstár. Ez kollegiális testületként mőködött a Camerlengo vezetésével. Tagjai : 1; “domini de camera” nevezető papokból állt, akik 9-en voltak, élükön a dékánnal, 2; “vice camerarius” 3; “ thesaurarius” = kincstárnok. Ez a testület késıbb bıvült a szegények ügyvédjével, a kincstár ügyvédjével = procuratora, az

alkincstárnokkal. İk csak tanácskozási joggal vettek részt az Ap. Kamara ülésein. Tényleges mindennapi pü.-i munkában a consiliarii v. assistentes camere nevezető pü.-i fıtisztviselık mőködtek még közre, akik az állam bevételeit és kiadásait egyaránt kezelték. A pápai állam a közismert bevételein túl sómonopóliummal is rendelkezett, ennek adminisztrálására szintén külön hálózat létesült az ún. conduttori közremőködésével. 1587-ben egy idıben a tridenti zsinat bezárásával, ill. a nagy egyházi kodifikáció a Corpus Iuris Canonici (elsı CIC) megjelenésével V. Sixtus hozzákezdett a szentszék kp.-i kormányzatának átalakításához. Számos régi hivatalt meghagyott :  Igazságügyi hatóságokat (Rota, Camera, Signatura)  Kegyelmi hatóságokat (Dataria, Signatura gratiae)  Kezelési hatóságokat (Cancellaria, Secretaria brevium)  Politikai hatóságokat (secretaria status) V. Sixtus egy sor ügy intézésére külön

testületeket állított fel, a congregatio-kat. E congregatiok élére elıbb-utóbb bíborosok kerültek. E testületi kormányzás azonban csak a végrehajtás során érvényesült. A korban ekkor virágzó rendi győlések a Curia kormányzatában sohasem kerületk bevezetésre. A bıvülı létszámú bíborosi kollégium consistoriális üléseivel egyfajta testületi döntést reprezentált kp.-i szinten, de a világiakat nem vonták be, így az igazi rendi győlések politikai erejét nem pótolhatta. Éppen a congregatiok intézményesülésétıl kezdve figyelhetı meg a világiak látványos háttérbe szorulása a clericusok javára az egyházi állam kormányzásában, azaz a modern értelmő bürokrácia kialakításának hiánya. E két kormányzati hiányosság hozzájárult ahhoz, hogy a polgári átalakulás idején az egyházi állam nem tudott Itáliában kohéziós erıt kifejteni, így 1870-ben bukásra lett ítélve. 40 Eájt alapvizsga 2008 10. A KIRÁLYI

TANÁCS ÉS A KANCELLÁRIA SZEREPE A KÖZÉPKORI ÁLLAMKORMÁNYZATBAN 1. Bevezetés: A hőbéri és a bürokratikus államszervezet A hőbéri államszervezet: Az uralkodó hatalma nem megkülönböztetett a többi hőbérúréhoz képest Magánhatalom A király nem a közhatalom birtokosa A király az ország 1. hőbérura, seigneur, de nem vazallus Tiszteletbeli, hőbéri alapú személyi viszony Nem egységes hatalom Központi szervek gyenge befolyása területi szinten Hiányzik a funkcionális differenciáltság, csak feladatkörök vannak Szervei személyek, akiket az uralkodóhoz személyes, hőbéri viszony főz Kinevezésük, elımenetelük az uralkodói jóindulat függvénye Javadalmazásuk természetben történik Szóbeliség, az írásbeliség szegényes A bürokratikus államszervezet: Megkülönböztetett és egységes király hatalom Differenciált, hierarchikusan szervezett, funkcionálisan tagolt Szervei testületek Következetesen centralizált, területi szintő

befolyás Adminisztratív, írásbeli Szaktudás, képzettség megkövetelt Hivatalnok fizetésért dolgozó alkalmazott Elımenetel szabályozott, személyes kapcsolatok csak gyorsíthatják Díjazás pénzbeli fizetésben történik Megélhetést, rangot, társadalmi státust is jelent Gyakori a hivatalok megvásárlása 2. A királyi tanács szerepe a középkori államkormányzatokban • • • • • • • • • • • • • Királyi udvar jelentıségének megalapozása: germán hagyományok és hőbériség, germán népesség számbeli kisebbségben vannak a római polgárokhoz képest Új uralkodók rá vannak utalva a királyi kíséret tagjaira (comitatus). Hadisarc és vendégharmadból fedezik az udvartartás és a hadsereg fenntartását, fontos hadvezéreket földdel javadalmazzák. (beneficiális adományok, hőbériség) A királyi udvartisztviselıinek a vidéki birtokaik jelentették státuszuk alapját, mozgó udvartartás (nem lehettek mindig a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


központban) Kora középkorban a királyi tanács KORMÁNYZAT KÖZPONT volt, de nem kormányzati hivatal Hőbériség: a király elsı az egyenlık között, a legfontosabb hőbérúr Magánjogi szerzıdés teljesítése, vazallusi kötelesség a királynak teljesített feladat Tanácsadás és fegyveres szolgálat: Rat und Tat Tanácsadás: segítség a kormányzati feladatokban, véleményadás, sérelmek, panaszok elıterjesztése Minden fontos központi hivatal ellát bíráskodási feladatokat Pénzügyi adminisztráció fontos Hadügyi igazgatás fontos Vazallus hőbérurai révén mozgósítható udvari szolgálatra (Hoffahrt), és katonai kötelezettségeinek teljesítésére (Heerfahrt) A királyi udvar (curia) a 10.században megfigyelhetı differenciálódásáig a királyi tanácsot és a központi bíróságokat magában foglaló kormányzati központ 41 Eájt alapvizsga 2008 2.1. Király tanács a frank és német kormányzatokban o o o o o o 4 ısi germán

tisztség: marsall, kamarás, asztalnok, pohárnok Udvari szolgálat, bíráskodás, katonai feladatok Nem hatásköri jelleggel csak a feladatvégzés típusa szerint válik külön Örökletes méltóságok (Erzamt) hercegi családok, választófejedelmi dinasztiák számára Alacsonyabb rangú fıember a tényleges hivatalnok (Erbamt) Királyi hatalmat veszélyeztetı tisztségek megszőntetése Királyi udvartartás: • • • • • • • • • • • • • • • Katonai feladatok: Királyi udvar: király és környezete lakóhelyéül szolgáló épület Ezt egészíti ki az élelmiszerek tárolását szolgáló udvarház Kormányzati központ: Aachen Keleti frank területeket Regensburgból irányították Nem fizetett hivatalnokok, hanem vazallusok Udvarnagy (maior domus) felel az élelmiszerekért, italokért, vezeti az udvartartást, uralkodó távolléte esetén elnököl a királyi bíróságokon, vezeti a királyi kíséretet Neustrasia, Austrasia,

Burgundia élén is Megszőnése után: senechal (étekfogó) Capetingek idején megszőnik istállósmester (comes stabuli) magyar nádor: udvarnagy+ fıparancsnok német ter.: asztalnok, marsall fıpohárnok kamarás: az uralkodó lakhelyéért és annak biztonságáért felel (cubicularius) pénzügyi feladatok is, palota épületének és ruhatárnak a felügyelete német: kamarás a fıkincstárnok, majd ketté válik: archicamerarius (tiszteletbeli méltóság), camerarius curiae (udvari hivatal)     központi igazgatás része frank: maior domus, majd senechal, istállósmester francia: marsallok (Jeruzsálem: 1 marsall, connetable) német: marsall, tényleges: vicemaraschallus (királyi lovasság vezetése, lovak felügyelete, király személyes biztonságára ügyel, irányítja az ırséget, királyi palota védelmét, bíráskodott az udvari szolganép felett o o palotagróf elnököl a királyi törvényszéken, fogadja a kérvényeket (külön scriba), a

kérvényt elıterjeszti a királyi tanácsban, kezelte annak pecsétjét frank palotagrófi cím a rajnai választófejedelem címe lett palloshordozó ajtónálló szállásmester fıszakács Bíráskodás: o o o o o 2.2. Királyi tanács az angol államkormányzatban elıd: vének tanácsa: witenagemot, tagjai király hőbéresei (thegn-ek), fıpapok, shire-ek curia ducis: szőkebb testület, legnagyobb hőbéresek normann hódítás királyi tanács évente 3-szor meghívás királyi paranccsal (writ) húség és alattvalói kötelesség alapján (homage and allegiance) uralkodó személyének kiválasztásában nagy szerep 42 Eájt alapvizsga 2008 fıbíró (justiciarius) kancellár (cancellarius) kincstárnok (treasurer) nekik egyszeri vételárat vagy járadékot kellett fizetni a hivatalukért nem nagy jelentıségő: tiszttartó, kamarás, marsall, istállósmester a tanácsból alakult ki a parlament és a Privy Council is 1213 képviseleti elv Sheriffek 4-4

megbízható embert küldenek a nagy tanácsba 1254 minden shire-bıl 2-2 választott lovagot kell küldeni Parlament és királyi nagy tanács intézményesített szétválása 1265 (Simon de Monfort) A tanács bárói évente 2-szer elszámoltatták a sheriffeket Sakktábla kamara (exchequer): jelentéseket fogadták, szükség esetén a bíráskodást végezték, pipa alakú tekercsek (roll of the pipe rolls): a számadást tartalmazzák Bíráskodás: o Valamennyi testület végezte o Központi kormányszervek vidéken is o Justiciarius a király helyetteseként, megbízásából járt el o Curia regis: a király személyét érintı ügyek (placita coronae) o Cancellarius bíráskodási körútjai o 1178 bíróság 5 fıs testülete Westminsterben állandó székhelyet kapott o Eleinte common bench, majd court of common pleas o Coram rege rolls a királyi bíráskodása, a de banco rolls a common pleas elıtti eljárásokat tartalmazza o Normann korszak: bárók és prelátusok

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


testülete o Királyi tanácsból kiválik a királyi bíroság a king’s bench o A királyi tanács elé ezentúl a fontos kegyelmi és kedvezményes ügyek kerülnek, ezen ügyek kérvényei a coram rege et consilio suo kezdető beadványok ( ebbıl a gyakorlatból alakul ki a Lordol Házának juriszdikciója o Kancellár bírói körútjai, segédkezik a királynak, 14.sz. saját bíróság: court of chancery o 14.sz. koronahőbéresekbıl álló magnum consilium mellett folyamatosan ülésezı tanácsadó testület (ordinary council) o A curia már a központi bíróságokat jelöli o Adminisztratív tanácsadó testület: Concilium regis, tagjai:conciliatores o Király nevezte ki ıket o Uralkodó a tanácsban ( king in council) és a parlamentben ( king in parlament) is alkothatott törvényt, adóztatott, bíráskodott o Nagy tanácsok ( magna concilia) királyné, és a király tanácsának, lordoknak a spirituális összejövetele, tanácsadási célzattal o 14.sz. kin gin

council törvényhozási hatalom, melyet a parlament is elismer, nem törölhetett el statútumot o 1389 az alsóháziak kérik, hogy a kancellár és a titkos tanács ne alkothasson rendeleteket a common law-val és a statútumokkal ellentétesen o 1404 a királyi tanács= 3 püspök, 9 báró, 7 alsóház tag, nagy összegő fizetést kaptak, feljegyzéseket a Record Comissionerek nyomtatták ki o Parlament néha megbízza a tanácsot rendkívüli törvényhozói hatalommal, rendkívüli adóztatási hatalommal o Gyermekkorú királyok esetén kormányozza az országot ( III. Henrik, II. Richárd, VI. Henrik) o 13.sz. a király az állandó és a nagytanácsban is szolgáltathat igazságot o Hibabíróság a Lordok Házának feladata lett 2.3. A királyi tanács differenciálódása a királyi udvaron belül elkülönül a bíráskodási és a pénzügyi szervek hivatalszerőség: testületként mőködnek, írásbeliség, szakképzett, fizetett hivatalnokok királyi tanács:

kormányzás és tanácsadás (bíráskodás csak járulákosan) szők körő tanácsadói testület: kis- vagy titkos tanács, mely rendszeresen ülésezik 43 Eájt alapvizsga 2008 Anglia és Franciaország lassú fejlıdés, német területeken uralkodói reform által Anglia: kincstár, kincstári ügyekben eljáró számadási kamara (calculatorok pipe rollokban jegyzik fel) Fıszámvevıszék, court of common pleas, king’s bench Szicíliai Királyság: kincstár, számvevıszék, defetarius, központi bíróság Francia Királyság: parlamentum (magisterek), nagytanács, kistanács, tanácsok rendszere Német: Pfalzgraf, I. Miksa reformja : Reichshofrat (Bécs) bírói fórum és kormányzati testület, Udvari Kamara (Hofkammer) központi pénzügyi hivatal I. Ferdinánd Birodalmi Kamarai Bíróság (Reichskammergericht) 1527-es udvari államrend Titkos Tanács (Geheimer Rat) legfeljebb 6 fıs, kormányzati döntéseket hozott; Udvari Tanács (Hofrat) legfıbb bírói

fórum Udvari Kamara (Hofkammer), 1528 Magyar Kamara A központi igazgatás szervei már hivatali jellegőek, de nem rendelkeznek teljes hatáskörrel, helyi szintig kiépített intézményekkel 3. A kancellária szerepe a középkori államkormányzatokban 3.1 A kancellária szerepe a hőbéri államkormányzatokban A referendarius: Korai középkorban az írásbeli ügyintézésnek nincs külön szerve, udvarban tartózkodó referendariusok látják el ezt a feladatot Elıször 427-ben Többfıs személyzet: cancellarii, notarii, commentarienses Világi tisztviselı, az illustris címet is viseli Rangban a senechal és a kamarás után áll Elıször ketten majd négyen vannak, az egyik a fıreferendarius címet viseli Jogi szaktudással rendelkezı tisztviselı, rendszerint romanista Eltőnése a karoling idıkre következik be A királyi kápolna: Az udvarban tartózkodó papokat tömöríti (capella regia) Karoling frank udvarban Szent Márton köpenyérıl elnevezett (capa), az

ereklyét ırzı templom tisztviselıje Kis Pippin alatt az archipresbiter, custos capellae, primicerius capellae Az írásbeli ügyintézés irányítója Alárendeltjei: abbreviatores, scriptores (csak nevükben különböznek) Vezetıje: archicapellanus, feladata megegyezik a cancellariuséval 2 tisztség összeolvadása a 9. században következik be Nagy Károly udvarában archicapellanus a pápai udvarral való kapcsolattartás felelıse lett A kancellár: o Cancellarius 4. századtól létezı, jogi feladatokkal megbízott tartományi tisztviselı o Az a hivatalnok, aki a bírót a hallgatóságtól elválasztó korlátnál (cancelli) állt, a feleket jogi tanácsokkal látta el o Szükség esetén formába öntötte a felek beadványait, majd azokat beadta o Meroving és korai karoling idıkben alá van rendelve a referendariusnak o A referendariusi tisztség eltőnésével átveszi hivatalát o A kancellária, mint hivatal megszervezıdése megelızi a kancellár tisztének

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


állandosulását o A királyi kápolnától elkülönítve mőködött o Egyesítésük: 854 I. Lajos udvari káplánja a kancellária vezetıje o A fıkáplán és a fıkancellár tisztségének összekapcsolásaa keleti frank majd a német területeken állandósul o 956-tól véglegesen a német fıkancellár a mainzi püspök (majd érsek) A kancellária:  A Német-római Birodalom területén Lintolf (953) tisztsége idején szervezıdik 44 Eájt alapvizsga 2008                        A fıkancellári hivatal mellett I. Ottó 962-ben megszervezi az itáliai kancelláriát (vezetıje: kölni érsek), majd III. Henrik létrehozza a burgundiai kancelláriát (vezetıje: trieri érsek) késıbb ık is választófejedelmek lesznek Élén protonotarius, késıbb kancellár áll Oklevelek készítése, egyes kormányzati és igazgatási feladatok Differenciálódik, a dolgozók létszáma nı Élére a kancellár kerül (egyházi személy, ált. a

legtekintélyesebb fıpap) Helyettese: protonotarius (I. Frigyes hozta létre, hivatala Zsigmond korában önállósult Bírósági kancellária (Hofgerichtskanzlei) udvari bíróság adminisztrációja Alkancellár 1559-tıl az Udvari Kancellária (Reichhofkanzlei) állandó vezetıje Külön kancellár a kis- vagy titkos pecsétnek Udvari bíróság körül is szervezıdött iroda (bajor, frank ter. Pfalzgraf) Hivatal élén fıbíró (Reichshofrichter), mellette jegyzı (notarius curiae) Archivum: okiratok megırzésére szolgáló levéltár a kancelláriában Meroving idıkben: kincstár, karoling: Pfalzarchiv Aachenben vagy Regensburgban Ahol nincs külön archívum, ott conservatorok látták el ezt a feladatot Szicíliában: scrinia regia, élén scriniarius Itteni archív a kincstárhoz kapcsolódik, élén defetarius 15. század secretariusok megjelenése Ügyek érdemi intézıi (referensek) Lengyel Királyság: referendariusok Notariusok: oklevélírás technikai munkája

Közülük kiemelkedett a protonotarius Késıbb elváltak az egyszerő írnokoktól (scriptores) az oklevélírás választékosabb részét végezték A kancellária kapcsolata más központi szervekkel: Franciaország: Királyi tanácson belül legfelsıbb bíróság: parlamentum (magisterek) Kamara a pénzügyi igazgatás csúcsszerve Bíróság mellett iroda Kérvényügyi Kamara a Parlament része (titkárok és notariusok) Anglia: 12.sz. királyi kúria kincstárra, nagytanácsra és központi bíróságokra vált szét Nincs funkcionális elkülönülés Minden központi szerv ellátott bírósági feladatokat Német területek: nincs intézményi differenciálódás csak a kancellária önálló Hofgerichtskanzlei,Reichshofgericht I. Miksa reformsorozata 1495-98 Szétválasztotta a birodalmi kancelláriát (Reichskanzlei) és a Birodalmi Tanácsot (Reichskammergericht)(utóbbi mellé külön kancelláriát rendelt) Kamarai Bíróság (Reichskammergericht) (ez váltotta az

Udvari Bíróságot) A terv birodalmi szinten nem sikerült, csak az osztrák örökös tartományokban az 1527-es udvari államrend révén Referensek rendszer: Kancellária összekapcsolódik a királyi tanáccsal Kancellárián benyújtott supplicatiokat a fıkancellár terjesztette az uralkodó elé, s elrendeli az oklevél kiállítását Oklevél-kibocsátási parancs: comissio Referens: egy adott ügycsoportban kérelmet terjeszthetett a királyi tanács elé, annak tárgyában hozott döntés tárgyában oklevél-kiadási parancsot adni a kancelláriának 45 Eájt alapvizsga 2008 Feladata az ügy érdemi elintézése, meghatározza az oklevél tartalmát, majd átvizsgálja Többnyire a királyi tanács tagjai Szakmaiságot a kancelláriai titkárok képviselik (secretariusok) 15.sz. Királyi oklevelek megerısítése, átírása, másolatok kiadása, helyettesítették a távollévı referenst Kincstár:       Angol, francia: külön hivatal Német: nincs külön,

kamarás végzi a feladatokat I. Miksa 1498 Udvari Kamara (Hofkammer) de nem marad fenn Kancellária élén fıkincstárnok A kancelláriai irattár gyakran a kincstár része Pénzügyi referens tisztét ellátó kincstárnok, aki elrendeli a kifizetést utalványozó királyi mandatumokat 3.2 A kancellária szerepe a bürokratikus államkormányzatokban 3.2.1.A pápai kancellária Késı-római igazgatással összefonódott (földrajzi azonosság) Egyházi írnokok külön testülete a császári udvaron belül Mintája a római tribuni et notari Összesen 7-en voltak, elnevezés: notarii regionarii Élén: primicerius notariorum, helyettese: secundicerius notarii Notarius és scriniarius feladatköre nem vált el egymástól II. Gergely idején a könyvtár (bibliotheca) élén már püspök állt, aki a primicerius utáni legfontosabb méltóság Pápai kancellária irányítása a bibliothecarius feladata lett Kancellária: Kezdetben 7 notarius Notarius okleveleket készít Majd

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elválik egymástól az oklevélkészítés technikai munkáját végzı scriptor, és a magasabb szintő munkát végzı notarius Notariusok segítıi az abbreviatorok 13. századtól ügyszakok szerint differenciálódik Distributor osztotta be az ügyeket az egyes hivatalokba  Szerkesztés és megírás SCRIPTORES • Scriptores litterarum apostolicarum (70, majd 100 fı) • Abbreviatores (24,70 majd 74 fı) • Notarius személyes felelısség (7-10 fı)  Ellenırzés, javítás, letisztázás Officium correctores  Pecsételés, regisztrálás, kiadás BULLARIA/PLUMBARIA  Díjak beszedése Taxatores l.a.  Regisztrálás registratores l.a.  Jogi kérdésekben tanács, segítség SECRETARIA APOSTOLICA (secretariusok)  5 taksa (quinta taxa) az egyes ügyszakok külön díjazása  Más európai kancellárián csak egyszer kellett fizetni, a tényleges munkát végzı scriptorok csak egy részét kapták  Iratok levelek tárolására regiszterek (3 db) Kamara regisztere

Kancellária regisztere Secretariusok hivatalának regisztere 46 Eájt alapvizsga 2008 11. A KÖZÉPKORI VÁROSOK A kora középkori városokról kevés adat van. A Nyugat-római Birodalom összeomlása utáni néhány évszázad, a népvándorlás kora nem kedvezett a városfejlıdésnek  elnéptelenedés  negatív urbanizáció. Ugyanakkor a népvándorlás okozta riadalom hatására több Nyugat-európai település megerısítette védmőveit, s egyes, római idıkre visszatekintı központok magukhoz tértek. Egyes kutatók szerint a XII., mások szerint már a X-XI. században fejlıdésnek indultak a Nyugat-európai települések  új várostípusok jelennek meg, megjelenik a „bourgeois” kifejezés. A városok fellendülésének elıfeltételei: 1. a regionális és távolsági kereskedelem fellendülése. Azok a települések városiasodtak nagyobb eséllyel, akik megszerezték a vásártartás jogát. A falépítés joga is fontos szerepet játszott: a.

garantálta a városok békességét és nyugalmát b. itáliai területeken a falépítés joga a szabadságot jelképezte c. a városfal a városon belül a politikai szabadságot védelmezte 2. a mezıgazdaság termelékenységének növekedése lehetıvé tette a városi foglalkozású népek ellátását, élelmezését 3. ösztönzı erı lehetett, ha a település egyházi központ volt, mert az egyház világi közigazgatási funkciókkal is rendelkezett 4. kedvezı földrajzi adottságok, pl.: Itáliai-fsz.  „mare nostrum”; Hanza városok szövetsége (alapja az 1241-es szerzıdés Lübeck és Hamburg között) Város elnevezései a középkorban burgus, cite, civitas, locus, oppidum, urbs, villa, stb. Városok csoportosítása jogi szempontból - kinek a fennhatósága alatt áll? a/ középkori német városok: ~ császári ~ püspöki ~ fejedelmi (földesúri) b/ középkori magyar városok: ~ szabad királyi város ~ püspöki fennhatóság alá tartozó város ~

bányaváros ~ mezıváros Mely település tekinthetı jogilag városnak? >> A XII. század végén kialakuló magdeburgi városjog definíciója szerint a város: olyan jogi szervezet, melynek keretén belül az egyesek nem saját hasznukat, hanem a városnak, a köznek a hasznát keresik.  a város legfontosabb ismérve tehát, hogy a kollektívumra helyezi a hangsúlyt. >> >> Werbıczy Hármaskönyve szerint a város: házaknak szükséges falakkal és bástyákkal körülvett sokasága, amely a jó és tisztességes megélésre kiváltságolva van. A német jogfelfogás szerint (Johannes Gelnhausen 1366-os munkája alapján) az a település formálhatott igényt a városi státus megszerzésére, amely rendelkezett a következı privilégiumokkal: a. a város kivívta a városi terület felett való teljes tulajdonjogot b. saját joghatósággal rendelkezik (szuverenitás igénye) c. egységes városi jog vonatkozik a polgárok összességére d. rendelkezik a

„megengedhetı” célokra való szabad egyesülés és szövetkezés jogával A városi polgárjog A városok jogára vonatkozó legalapvetıbb jogforrások az ún. városi jogkönyvek. 47 Eájt alapvizsga 2008 A két legjelentısebb városi jogkönyv: 1.) magdeburgi városjog: 1180 körül jött létre, hatással volt a német, cseh és a lengyel városi jogra, sıt Buda 1421-es jogkönyve is utal rá. (Összesen 83 városra hatott.) 2.) lübecki városjog: hatással volt az észak-német térség és a Baltikum városjog-fejlıdésére. (Összesen 42 városra hatott.) A városi jogkönyvekben elıforduló jogszabályok: a.) kiváltság-, privilégium-, vagy alapítólevél  legalapvetıbb rendelkezések b.) városi magistratusok által hozott statutumok  a városok életére vonatkozó belsı szabályok, anyagi- és eljárásjogi normák c.) városi szokásjog, mely a joggyakorlat révén került be a városi jogkönyvekbe Anya- és leányváros kapcsolata: akkor jön

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


létre, ha egy város joga követendı mintául szolgált mások számára. Az igazságszolgáltatás terén az anyaváros jelenthette a fellebbviteli fórumot. A fennálló jogi kapcsolatok nyomán kialakultak az ún. városi jogcsaládok. Adott város joga nem függetleníthette magát a tartományi jogtól (pl.: a Sváb- és a Szász Tükör sok város esetében szolgált szubszidiárius jogként). A városlakó polgár (= civis, burgensis, Bürger): realizálta a város által kivívott szabadságokat és immunitásokat. A középkor folyamán városlakónak lenni a személyes szabadság megszerzésének egyik lehetséges módja volt. A városlakó polgár jogi szempontból három kategóriába volt sorolható: 1./ teljes jogú polgárok – a legszélesebb körő jogosítványok  megszerzése szigorú elıfeltételekhez kötött: a.) általános elıfeltétel a meghatározott ideig tartó egyhelyben lakás b.) a városban ingatlannal való rendelkezés c.) elıírhatták, hogy a

kérelmezı felesége is városbeli lakos legyen d.) a német városjog szerint e kérelmezı nem állhatott más város jurisdictiója alatt 2./ nem teljes jogú polgárok – csak bizonyos jogokkal rendelkeztek, pl.: letelepedés szabadsága 3./ idegenek – az idegenjog vagy vendégjog alá tartoztak (sok helyen idegeneknek tekintették a zsidókat) A német térségben jegyzéket vezettek a polgárjogot elnyert személyekrıl és családtagjaikról (Bürgerbuch). A polgárjogot nem adományozták nagyvonalúan („szent önzés”), ugyanakkor könnyen el lehetett veszíteni azt. A városi polgárok elıjogai A városi polgárok kötelezettségei 1. Személyes szabadság. Személyes fizikai és jogi védettséget jelentett mindenféle külsı beavatkozóval szemben. 2. Politikai jogok, aktív ill. passzív választójog. 3. Jobbágyi szolgáltatások alóli mentesség. 4. Teljes vagy részleges vámmentesség. 5. Ingatlanszerzési jogosultság. 6. Megfelelı indok nélkül nem

foszthatták meg személyes szabadságától. 7. Végrendelkezési jog. 8. Fegyverviselési jog. 1. Adófizetés. 2. Szükség esetén hadat kellett viselnie. 3. Fegyveres ırszolgálatot is el kellett látnia a városfalnál. 4. Részt kellett vállalnia a közmunkában. A középkori Nyugat-európai városok életében a céhek (arti, Zunfte, guilds, gilde) igen meghatározó szerepet játszottak. A céhek gazdasági szerepének növekedésével párhuzamosan közéleti tekintélyük is növekedett. A városok életében jelentıs társadalmi és politikai szerepet töltöttek be a céhek képviselıi. Bizonyos korszakokban és régiókban szorosan összefonódott a céhes rendszer és a városvezetés (pl.: Firenze). A céhek jelentısége a teljes jogú polgárjog elnyerésénél is szerepet játszott a német városokban, mivel a 48 Eájt alapvizsga 2008 céhes tagság megléte kedvezı hatással lehetett a döntésre. „A céh voltaképpen a középkori várossal együtt

emelkedett, s vele együtt bukott el; nem volt egyéb, mint a város gazdasági vetülete, amiként a város sem volt egyéb, mint a céh társadalmi és politikai vetülete.„ /Lewis Mumford/ Városigazgatás, városi önkormányzat: Német városok: A város jogi, igazgatási, politikai hatóköre nem terjed ki a falakon kívüli területekre. kezdetben: advocatus = városi tiszttartó: az uralkodó vagy a tartományúr nevében gyakorolja a hatalmat schöppen-ek = választott esküdtek: a városi ügyeket irányították késıbb: polgármesterek (a tiszttartók helyett) városi magisztrátus, tanács (a schöppen-ek testületébıl) Strassburg, XII. század– püspöki fennhatóság alatt álló város: - 1 bíró (Schulheeis) - várgróf - vámszedı - pénzverı mester  mindegyiket a püspök nevezte ki. Hanza-városok: jelentékenyebb önkormányzat. Itáliai városok: Organikus fejlıdés. Comune: az itáliai városok önkormányzata. Jogi, igazgatási és politikai

hatóköre gyakran terjed ki a falakon kívüli térségre is. Firenze - signoria: 9 prior-ból álló testület  Firenze kormánya, élén a gonfaloniere: a köztársaság ideiglenes zászlótartója - Tizenkét Derék Ember Tanácsa - Tizenhat Zászlótartó Tanácsa  törvénykezési és külpolitikai jogosítványok - Tizek Haditanácsa: katonai ügyek - Hatok Kereskedelmi Tanácsa: gazdasági ügyek - Kancellár - Jegyzı - Podeszta= fıbíró: a fıbírói hatalmat általában nem saját polgárára ruházta a város  pártatlanság, összeférhetetlenség garanciája. Velence - Doge: a köztársaság élén álló élethossziglan választott állami tisztségviselı. - Hercegi tanács - Nagytanács - Szenátus kollektív önkormányzati testületek - Negyvenek tanácsa Lucca - Öregek Tanácsa: 9 választott fıbıl álló priori testület, 2 hónapig volt hivatalban - Harminchatok Tanácsa: vagyonkezelés, 6 hónapra választották - Nagytanács: törvényhozó hatalom, 42

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fıbıl áll, 1 évig volt hivatalban 49 Eájt alapvizsga 2008 Magyar városok - bíró (judex, judex cives) / polgármester : a polgárok győlése választotta esküdtek (maiores) / tanácsosok (senatores) - A városi tanács elsısorban igazgatási és gazdasági kérdésekkel foglalkozott, valamint feladatkörébe tartozott a polgári és büntetı igazságszolgáltatás. Városkapitány Jegyzı  városi tanács (magistratus, senatus) A középkori város ösztönzıleg hatott a jogfejlıdésre is. A fıként kereskedelembıl és iparból megélı polgárság számára szőknek bizonyultak a hagyományos anyagi és eljárási jog keretei, a kereskedelmi élet gyorsabb, szakszerőbb anyagi és eljárási szabályozást igényelt. Ennek köszönhetıen alakult ki a kereskedelmi jog = jus mercatorum. A kereskedelmi jog a kereskedıi jogból (jus negotiale) alakult ki. Egy jogvitát akkor tekintettek kereskedıinek, ha az a kereskedıi szokásjog körül alakult ki. A

kezdetleges kereskedelmi jog a gyakorlat során kialakult ún. nemzetközi szokásjogot tartalmazta. 12. HŐBÉRISÉG ÉS RENDISÉG A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN 1. A hőbériség rendszere A német-római birodalom területén alakult ki, ahol a korábban már jelzett bonyolult társadalmi, gazdasági fejlıdés segítette elı. Az 1800-as évekig maradt fent. Így a német területeken a rendiség csak tartományi szinten fejlıdhetett ki, a birodalmi szervezettségében csökevényesen élt. Hőbériség: A társadalom szerkezetét meghatározó hierarchikus viszony, mely csak a felsıbb rétegek földbirtoklási viszonyaiban található meg. (parasztság és polgárság vonatkozásában nem létezik!) Nyugat-Európában a 3 fontos eleme: a hőbérúr (senior, a földbirtokot átadó) &a vazallus (vassus, földbirtokot elfogadó) (A vazallus is továbbadhatta a birtokot alvazallusának.) Sváb Tükör szerinti német rangfokozati sorrend: Hadipajzs rendszer: hierarchiába

rendezettek katonoskodási kötelezettsége Elıkelık: császár > egyházi fejedelmek > világi fejedelmek Freiherrek (grófok & bárók) > mittelfrei (középnemesség) Lovagok > ministerialisok Fontos szabály: Mindenki csak a felette állótól fogadhatott el hőbért, különben elveszítette a hőbérképességét. Arra azonban volt lehetıség, hogy különbözı hőbéruraktól fogadjon el valaki hőbért. A hierarchia legalján állók másnak már nem adhatták tovább a hőbért. „Hőbéresem hőbérese nem az én hőbéresem” vagyis a legfıbb hőbérúr csak a közvetlenül alatta állókat utasíthatta. Ez a szabály a németeknél igencsak megmerevítette a rendszert, míg Angliában és Franciaországban a „korona iránti hőség” volt a jellemzı. (Ez a mobilabb rendszer lehetıséget adott a rendiség mielıbbi kialakítására.) Hőbériség eredetét 2 dologra szokták visszavezetni: Condemnatio (felajánlkozás): barbár betörések okozta

bizonytalanságok miatt egy-egy hatalmasabb védelme alá helyezés. Személyi függésért cserébe felajánlott vagyonát visszakapja + védelem. Comitatus: barbár királyságok katonai vezetıit kísérı szabad harcosok (szolgáltatásért cserébe tartás+ajándék+ideiglenes földbirtokadomány) Így alakult ki a beneficium (ideiglenes jelleggel adott birtok), majd ennek az örökölhetı változata a feudum. Egy idı után nık is kaphattak hőbért: Feudum feminimum (hőbériség bomlásának a jele), ilyenkor az auxiliumot más teljesíti helyettük, vagy kifizetik. 50 Eájt alapvizsga 2008 A hőbéri kapcsolat szimbolikus aktusok sorával jött létre, mely egyfajta szerzıdést jelent, melybıl jogok és kötelezettségek fakadnak. Hőbérúr elıtt letérdelı hőbérest a hőbérúr magához emeli, felajánlkozását elfogadja, esküvel megpecsételik. Vazallus kötelezettségei: Consilium: tanácsadás urának (politikai kérdésekben + bírótárs) Auxilium:

hőbérúr katonai erıvel való megsegítése (csatlós + vezetéklóc + fegyver) Ajándékozás (1. leányának férjhez adásánál, elsı fia lovaggá ütésében segítség) Közremőködés hadifogságból való kiváltásnál (önmagát felajánlja, vagy a váltságdíjhoz hozzájárul.) Hőbérúr kötelezettségei: Védelem: katonai + jogi Ellátás: eleinte udvarában, majd földbirtok átadással. Hőbéri viszony megsértése esetén a vazallus felett mindig csak azonos jogállású hőbéresek ítélkezhetnek, (pairek, legelıkelıbbek bírósága – Angliában & Fraciaországban) hőbérúr felett pedig a legfıbb hőbérúr bírósága. 2. A rendiség társadalmi háttere A korai feudalizmus társadalomra jellemzı volt a földcentrikusság, éppen ezért a XI-XII. századra két részre oszlott minden hőbérúr és vazallus birtoka használat szempontjából. Terra condominata (allódium): Kisebb birtok. Felszabadított szolga mőveli, aki a termény jelentıs

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


részét beszolgáltatja, személyében röghöz kötött, nem költözhetett. Terra mansionata: Nagy birtok, jobbágyi használatra kiadott, vagy mansionokra osztott föld. (személyi szabadság+ fix terményjáradék beszolgáltatása) A háborúk megszőnte után a terra condominata-n élık számbeli utánpótlására megszőntek a lehetıségek, így ezeket a birtokokat felszámolták a földesurak, és az ott lévıket áttelepítették a mansionokra. Így új teher lépett életbe, ez pedig a robot: munkaszolgáltatás, terra mansionata-n élık új terhe (maradék allódium megmővelésére) Lényeges változások következtek be: • a munkaszolgálattal megterhelt parasztság jelezte elégedetlenségét, • az agráriumban technikai újítások (3 nyomásos gazdálkodás), illetve a mezıgazdasági többlettermék is hozzájárult a ny-eus gazdaság javulásához • 1200as években megjelent az értékálló aranypénz, így divatozott a szolgáltatások pénzen való

megváltása (pl.: az egyháziak körében válik gyakorivá a fegyveres szolgálatok pénzben való megváltása) Ezek a követelések válságfolyamatok elindítói: 1300-as évek parasztháborúi, Jacquerie és Watt Tyler féle mozgalmaka jobbágyság helyzetének átalakulását eredményezik. Így a jobbágy-földesúri viszony egyre inkább eltolódik a bérlet felé a 16.századra. A jobbágy állapotból kiszakadó nincstelenek vagy bekerülnek a városi ipar és kereskedelembe, vagy az európai zsoldos csapatokba. A hőbéri kapcsolatok fellazulása bekövetkezik Európa peremterületein (Aragónia, Franciaország, Anglia, Lengyelország, Magyarország stb.) Általános elv a franciáknál az 1200-es években a hőbéresek korona & király iránti hősége, míg Angliában is a hőbéresek & a király közvetlen kapcsolata áll fent (nemesek katonáskodási adót fizettek). 3. A rendiség szervezete A társadalom struktúrájának átalakulása a nemességet és a

jobbágyokat egyaránt érintette, így elégedetlenkedtek, szervezıdtek. A szervezıdés eszmei alapját az organikus államtan egyik válfaja szolgáltatta, mely kis sejtekbıl, corporatiok-ból felépülınek mondta a társadalmat. Ilyen corporatio lehetett egy falu, város, egyesület. 51 Eájt alapvizsga 2008 Így kialakult a rendi szervezıdés elsı szintje, melynél azonos jogállású + funkciójú + örökletes kiváltságokkal rendelkezı csoportok alkotnak ilyen corporatiot= rendiség A rendi szervezıdés 2. szintjénél ezek a rendek szövetkeztek egymással. (Erdélyben Unió, spanyoloknál hermandad, lengyeleknél confoederatio) 3. szint: Uralkodó elleni egységes fellépés + rendi győlés összehívása Rendi győlések csoportosításai: 3kamarás: francia, német, cseh 2kamarás: peremterületek 1kamarásak a tartományi rendi győlések Rendek csoportosítása: 1. egyház ( mivel nincs természetes családjuk a cölibátus révén, így mesterséges

családra vágynak, ezért is szervezik meg a maguk corporatio-jukat elsıként. A többi rend hozzájuk igazodik. 2. nemesség (fı + köz) 3. (leggazdagabb) városok (jogi személy, akárcsak az egyháziak, így talán azzal egyidıben alakulnak ki) az oppidiumok olyan városok, amelyek földesúri joghatóság alatt maradnak. A paraszti kúria mindig is az uralkodói akarat hőséges támogatója volt, így a parasztság egyes zártabb területeken meg tudja ırizni egykori szabad státuszát (Ausztria, Tirol, Svájc+ Svédország Riksdag = svéd rendi győlés, egyik kúriája az önálló paraszti rend) Kialakul a rendi elnök státusza: feladata az uralkodó & rendek közötti közvetítés (Mo.: nádor). személyében megtestesül a rendi dualizmus: hatalom megoszlik uralkodó+rendek között (adó+jogalkotás! – kivéve Franciaország) A törvények így a rendi győlés, közös törvényhozás eredményeképpen születnek, azonban az uralkodó továbbra is adhat ki

maga privilégiumokat. Bár a rendi győlések uralkodói kezdeményezésre ülhetnek össze & az uralkodó által javasolt kérdéseket vitatják meg, kialakul a rendek azon jogosítványa, hogy az ıket ért sérelmeket itt megtárgyalják, ugyanis ameddig meg nem történik a sérelmek orvoslása, nem hajlandóak mást tárgyalni. {(magyarországi gravamina et postulata, franciaországi panaszfüzetek) ( az abszolutizmus felé tendáló svédeknél megjelenik az ombudsman: kormányzattal szembeni egyszemélyi panaszkodó) 13. AZ ABSZOLUTIZMUS ÁLLAMKORMÁNYZATI ÚJÍTÁSAI Az abszolutizmus kezdetei és az abszolutizmus újításai az államszervezetben − − − − Az abszolutizmus gyökerei a kései rendiség, az ún. központosított rendi monarchia korára vezethetık vissza. Ekkorra már a jobbágyi állapot sok helyen a bérlı státusa irányába tolódik el, ami az agráriumban dolgozók jelentıs számának eltávolodását is eredményezi. Ezt jól mutatja pl. a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


korabeli Anglia csavargótörvényei. Fokozódik a társ. ill. a gazdaságban a pénzmozgások fontossága. A szolgáltatásokat egyre inkább pénzben kérik. A pénzszolgáltatás pedig a személyi függıségi viszonyok teljes fellazulásához, majd megszőnéséhez vezet. Ebbıl a szempontból lényeges a katonáskodási kötelezettség, amit ekkor már szintén pénzen váltanak meg. Ez a szokás elsısorban az egyháziak és a városok körében terjed. Ez lehetıséget ad az uralkodónak, hogy hőbéri hadseregét állandó, csak tıle függı zsoldos hadsereggel váltsa fel. A rendi monarchia államai közül azok tudnak kiemelkedni, melyek ezt a hadseregreformot végre tudják hajtani. Pl.: I. Ferenc, Aragóniai Ferdinánd, Mátyás. Zsoldossereg folyamatos finanszírozása eleinte szinte lehetetlen volt. Mégis a háborús igények miatt megszervezik, de végsı eltartásuk csak az államháztartás komoly reformja után valósítható meg. Ezáltal a továbblépés útja a

pénzügyek fokozott felértékelıdése. A hadsereg és pénzügyek államszervezeti súlypontjának átalakulása hozza magával az állami adminisztráció bıvülését. Az újkori hivatalnoki értelmiség és az állami bürokrácia megjelenése 52 Eájt alapvizsga 2008 − − − legalább olyan fontos feltétele volt a centralizált abszolutisztikus államok megteremtésének, mint a zsoldossereg vagy a növekvı állami bevételek. A hadsereg kulcsfontosságú kérdés. A reformációt követı háborús zőrzavarok, a kelet felıl támadó török, és az újvilág meghódítása miatt nagyobb létszámú seregre van szükség.  A zsoldosseregek leggyakrabban nem az anyaországbeliekbıl állnak. A tudatos államkormányzatok, ha netán volt is saját nemzeti csapatuk, azt szisztematikusan felszámolják, mint azt I. Ferenc is tette. Ennek oka, hogy a hazai zsoldosokat nem lehetett saját nációjuk ellen felhasználni. Töredékeiben ugyan megmaradt ez egykori

hőbéres haderı is, de a katonai igazgatásban az elsıdlegességet a zsoldos csapatok és azok kapitányai élveztek. İk a kormányzati központ közvetlen alárendeltségében mőködtek.  Az uralkodók abszolutista hatalmukat éppen a hadsereg feletti közvetlen rendelkezési joggal nyerik el. A hadsereg növekvı létszáma is fontos, mert ezek ellátása, mozgatása már komoly hadi tudományt igényel. Ez kitermeli a katonai szakigazgatást. A haditanácsok Európa-szerte a legfontosabb állami intézmények. Az állandó hadseregeket a Vesztfáliai békétıl számítják, amikor a poroszok a béke után sem oszlatták fel a hadseregüket. A megduzzadó hadsereg pénzügyi finanszírozása elejétıl fogva nem kis feladat. Eleinte nagyon erıszakos eszközökkel teremtik meg a hiányzó összegeket. Így adóztatják meg Európa-szerte az egyháziakat és a városokat.  Késıbb újabb forrásokat is próbálnak keresni. Így jelenik meg a hivatalok adásvétele archomania,

paulette, empleomania) is. Alapvetıen az állami adóztatás jelenti a fı forrást továbbra is. A legtöbb adómentességet felszámolják az abszolutista uralkodók. Csak a nemességnek sikerül adómentességét megıriznie, de ez is csak közvetetten igaz.  Az egyháziak adómentessége megmarad elvnek, de közvetett módszerekkel, pl. a szabad végrendelkezés okán szedett öröklési illetékkel csapolják meg az egyházi vagyont. A protestánssá váló országokban egy idıre az egyházi vagyon a fı állami bevételi forrás a szekularizáció miatt.  A legnagyobb hasznot a kereskedelmi haszon lefölözése hoz a kincstárnak. Ugyanakkor maga az állam is aktívan beavatkozik a kereskedelembe. Egyrészt maga is alapít termelı üzemeket, manufaktúrákat, ill. monopóliumok osztogatásával csapolja meg a mások által folytatott kereskedelmi tevékenységet. Egyes országok nem riadtak vissza a másik állam kereskedelmének a magrablásától (pl. Anglia: Erzsébet,

Sir Francis Drake, vagy Sir Walter Raleigh) sem. Az európai államok az abszolutizmus korában állandó háborúkban álltak egymással. Eleinte a reformáció miatt ennek vallási színezetet adtak, de késıbb egyértelmővé vált azok hódító jellege. A katonai mőveletek és sikeres diplomáciai akciók révén egyes államok hirtelen nagyobb területi gyarapodást értek el. Az új területek beintegrálása hosszú idıt vett igénybe. Az eszközök közül kiemelkedik a hadigazgatás és a pénzügyigazgatás alkalmazása.  Nagy újítás az államgépezet modernizálása, az új állami bürokrácia megjelenése. A szervezeti hálózat hivatali munkájával az uralkodó háttérbe tudja szorítani a rendeket.  Az újkori bürokrácia fı jellemzıje a szaktudás. Külön igazgatási tudomány is kialakult, a kameralisztika. Egyes nyugati országokban a jogászi elitre támaszkodva hajtja végre az uralkodó az államszervezet modernizációját, Közép-Európában pedig

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ekkor a külön igazgatási fıiskolák és egyetemi oktatás van kialakulóban. Itt csak versenyvizsgák útján lehetett az állami közigazgatás állásait elnyerni, míg nyugaton a hivatalok adásvétele volt divatban.  A hivatalokat megalapításukkor utasítással látják el, melyben rögzítik a hivatal funkcióját és hatásköreit, ill. szervezeti alárendeltségét. Az uralkodó írásbeliség már átláthatóvá és egyúttal kiszámíthatóvá teszi az újkori hivatalokat, jobban tisztázza a hivatali felelısséget. További jellemzı a kollegialitás, ill. a hivatali ügyek írásban való elıkészítése és a testületi döntés. Megjelennek a belsı ügyosztályi tagolások, a referens rendszer. Az írásban elıkészített ügyeket kollégiumban megvitatják, majd szavazati többséggel hozzák meg a döntést.  Olyan apróságok is fontosak, mint a hivatalnok munkaidejének, szabadságának, díjazásának és nyugdíjazásának a szabályozása. Lényegesek a

hivatali álláshoz főzıdı kiváltságok is. Fontos, hogy az állam a számára legfontosabb hivatalok esetében mindig is tilalmazta azok adásvételét.  A bürokrácia már olyan területekre is kiterjeszti tevékenységét, ami korábban szervezetten alig mőködött. Ilyen a külkapcsolatok viszonylata. A kapcsolatok javításán túl alapvetı feladatuk volt a titkos hírszerzés irányítása is. A szervezet irányítása vagy közvetlen az uralkodó, vagy legbizalmasabb hivatalnoka útján történt. Ezzel kialakult a modern diplomáciai és hírszerzési rendszer. 53 Eájt alapvizsga 2008 − − Új eredménye az abszolutista kormányzásnak a központi jogalkotás felértékelıdése. Már a kései rendiségben megindul az ún. jogegységesítés folyamata, amelynek jele a szokásjogok egybegyőjtése. A rendi győlések hanyatlása készen kínálta a lehetıséget a központi királyi jogalkotás ismételt megerısítésére.  A királyi rendeletalkotás egyik

fı sajátossága a szakszerőség. Az új állami bürokrácia pedig egyúttal alkalmas eszköz volt a központi rendeletek végrehajtására. A jogalkotásban és a végrehajtásban párosuló szakszerőség fokozta az abszolutista állam koncentrációját. Az ettıl való félelem indítja el a kísérleteket, hogy megpróbálják korlátok közé szorítani az uralkodó immáron újra korlátlannak tőnı jogalkotó hatalmát. Pl.: Mo.-on a vármegyének alakul ki a Habsburg királyi rendelet alkotmányosságát felülvizsgáló joga, a jus inertiae.  Ezzel szorosan összefügg a bírósági rendszer kérdése is, hiszen a konkrét jogalkalmazást a bíróságok végzik. Az egységesség váló jogalkotás igényli a sokféle bíróság egységesítését. Ez együtt jár a központi királyi bíróságok súlyának növekedésével, ill. a fellebbezések egységesítése miatt egy felsıbíróság emelkedik ki, annak legfelsı bírósági szerepkör juttatásával. Pl. az

1495-ben felállított Reichskammergericht. Az állam általában nem engedte a bírói hivatalok adásvételét, így megnövekedett a bíróságok szerepe az állam jogalkotásának végrehajtásában. A spanyol, francia és a porosz abszolutizmus bemutatása Az abszolutista kormány egyik legfontosabb feladata az állami egység megteremtése. Ezt a területi összefogást más és más módszerekkel kísérlik meg. − Spanyol példa: állami adminisztráció, azon belül a testületi kormányzás egységes rendszere. − Franciaország: új egységes pénzügyigazgatás bevezetésével kísérletezik. − Poroszok: katonai igazgatás abszolutizálásával teremtenek egységes államot. A spanyol abszolutizmus kiépítése − − − − II. Fülöp nevéhez főzıdik. Kormányzatának fı jellemzıje a tanácsokkal, tehát a testületekkel való kormányzás. Különbözı szintő tanácsokat alakit ki.  Az elsı kategóriába tartozott az Államtanács, a Haditanács, a

Legfıbb Inkvizíció. Mellettük alakítják meg az Államtitkárságot, mely a három másik tanáccsal szemben konkuráló szervként mőködik a késıbbiekben. Ezek valamennyi tartomány számára közös szervekként mőködtek.  A második csoportot az egyes tartományok számára kialakított tanácsok jelentették, mint Itáliai, Szicíliai, Németalföldi, Aragon, Kasztiliai Tanács, Portugál Tanács, Indiák Tanácsa. Ezek csak az adott ország vonatkozásában bírtak hatáskörrel. Ott viszont mint legfıbb bíróság, bíráskodtak is.  A harmadik csoportot részfeladatokra szervezett tanácsok alkották. Ilyen volt a Lovagrendek Tanácsa, Pénzügyek Tanácsa stb. A tanácsok bürokratikus testületként mőködtek. Tagjaikat általában jogvégzettekbıl az uralkodó nevezte ki. Megalapításukat királyi rendeletek szabályozták, melyben a részletes hatásköri listát és feladatkörüket meghatározta az uralkodó. Az elnök vezetésével üléseztek, írásban

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elıkészített ügyeket megvitatva szóbeli többséggel döntöttek. A döntésekrıl az elnök számolt be a királynak. Királyi titkárok révén maga az uralkodó is külön kapcsolatot tartott a tanáccsal. A tanácsban jogot végzett litradosok készítették elı az ügyeket, és consulta elnevezéssel írták a tervezett királyi döntéseket. Munkájukat otthon végezték. A tartományi szintő helyi igazgatás is a testületi jelleg alapján mőködött. Minden tartományba vagy országba alkirályt neveztek ki. Az alkirályokat megillette a tartományukban megüresedı hivatalok jövedelme a magas fizetésen felül. Maguk is létrehoztak adminisztratív testületeket. Némely amerikai gyarmatra csak kormányzót neveztek ki. Mellettük 1511-tıl az Audiencia szervet állították fel, mely a kormányzótól függetlenül a gyarmat igazságszolgáltatási ügyeit vezette. Harmadik szervként a Kincstartóságot hozták létre, mely a gyarmat gazdasági ügyeivel, az ottani

adóztatással foglalkozott. Mindhárom szerv közvetlenül Madridnak volt alárendelve. A spanyol adminisztráció, de általában is a Habsburg uralkodók érdeme a postaszolgálat és a hírszolgálat kiépítése. 54 Eájt alapvizsga 2008 A francia abszolutizmus kialakulása Nagyjából egy idıben történt a spanyol kialakulásával. A rendiség sajátosságai miatt, azaz a hőbéreseknek a közvetlen koronának tartozó hősége okán, könnyebb volt a központosítást elkezdeni. Az itáliai ügyekbe való belebonyolódás pedig szükségessé tette a zsoldos hadsereg sürgıs felállítását. Az igazi abszolutizmus azonban csak az 1600-as években bontakozik ki, amikor Richelieu és Mazarin elsı miniszterként elkezdi a komolyabb központosítást. A megszőnı rendi győlés helyett központi szinten differenciált tanácsrendszert építenek ki: 1; Államtanács (Conseil d’Etat et Privé), mely a kormányzattal, különösen a jogalkotással, ill. a királyhoz

fellebbezett perekkel foglalkozott. Élén a kancellár állt, 24 tanácsos segítette munkáját. Tagok között 3-3 egyházinak és köznemesnek is kellett lennie. A miniszterek és királyi titkárok hivataluk okán tagok voltak. 2; A kabinet tanács (Conseil d’en Haut) vagy titkos tanács a király legbizalmasabb híveibıl állt. Ez volt a legfelsı kormányzati fórum, a többi tanácsból is ide terjesztették fel a vitás ügyeket. 3; A közigazgatási tanács (Conseil des Depeches), mely a miniszterekbıl és királyi titkárokból állt. Egyes tartományok ügyeivel foglalkozott, ezeket külön négy királyi titkár referálta. Emellett ez volt az állami egyházügyek legfelsıbb fóruma is. 4; Pénzügyi tanács (Conseil des Finances). Ezen rendszerint a király elnökölt, távollétében pedig a kancellár. A tanács kulcsfigurája volt a pénzügyi fıintendáns, majd fıellenır. Feladata volt az évi adó meghatározása, annak elosztása, ill. a kincstárat

érintı valamennyi gazdasági és pénzügyi kérdésben dönteni. Késıbb ez vált a francia abszolutizmus csúcsszervévé. Ugyanis alá tartozott a helyi pénzügyigazgatás kontrollálása. Ezt az intendánsok útján végezte. Ezek 26 pénzügyi körzet élén álltak. Eredetileg csak állami bevételek behajtásáért feleltek. Késıbb a központnak közvetlenül alárendelt és állandó jelentés tételre kötelezett szervként az összes helyi ügyet felügyelték. A pénzügyi körzetek kialakítása a hagyományos tartományi beosztástól függetlenül történt. Így az esetleges rendi érdekek kifejezésére alkalmas tartományi igazgatást nem bántották, de tudatosan elsorvasztották azzal, hogy a kormányzati centrumnak alárendelt pénzügyi igazgatási szerveket tették meg a helyi igazgatás központi ellenırzı szervévé. A porosz abszolutizmus A porosz abszolutizmus esetében az egységes állam a közigazgatás segítségével teremtıdik meg három

területbıl (brandenburgi ırgrófság, német lovagrend keleti területei, Pomeránia). Ennek mintáját a 30 éves háború során a svédek teremtik meg. İk ugyanis ezeket a területeket szállják meg csapataikkal, és építik ki hídfıállásukat. Tekintet nélkül e három ország közjogi státusára a svédek egységes katonai igazgatás alatt tartják e három területet, s egységesen adóztatják ıket. A 30 éves háború befejezése után a brandenburgi uralkodók nem számolják fel a svédek által kiépített igazgatást. Inkább csak hozzáigazítják a tényleges helyzethez a területek közjogi státusát. Így itt az állami unifikáció alapja az egységes katonai közigazgatás. Berlinben felállítanak az Államtanács mellett egy központi Haditanácsot. A katonai kerületek élén a központi haditanácsnak alárendelt komissáriusok, azaz hadbiztosok állnak. Mindent a hadsereg érdekeinek rendelnek alá. Az újszerő közigazgatás csúcsszervei helyi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szinten a hadbiztosok lesznek, akárcsak a francia rendszerben az intendánsok. Hamarosan az adóügyektıl kezdve minden fontos kérdésben a hadbiztos felügyeleti jogot nyer. Ez a szisztéma erısen militarizálja az egész állam kormányzását. “egy hadsereg, melynek saját állama van”. − − − 14. A KÖZÉPKORI OROSZORSZÁG A Kijevi Rusz - egységes állam létrejöttét szokás szerint a 882-es Kijevet elfoglaló hadjárathoz kötik; ezt a hadjáratot Oleg novgorodi fejedelem vezette; a tényleges integráció megteremtıjének Vlagyimir (978- 1015) fejedelmet tartják az állam egységes megszilárdulását az a fordulópont jelentette mikor 988-ban Vlagyimir felvette a kereszténységet 55 Eájt alapvizsga 2008 - Vlagyimir halála után fia, Bölcs Jaroszláv vette át az uralkodást és egyeduralkodóvá lett a fivéri trónharcból gyıztesen kikerülve; ezután a Kijevi Rusz részfejedelemségekre oszlik majd a XIII. század elejére végképp felbomlik

Társadalom- és államszervezet - szabadok egyik rétege: nagyfejedelem, fejedelmek családja, kereskedık, nemzetségi elıkelık; - szabadok másik rétege: közszabadok (földközösségbe tömörültek) - holopok = rabok  ık vannak a társ-i hierarchia legalján - városok ekkor még csak törzsi települések - Kijevi Rusz területi egységekbıl áll - Knyáz = fejedelem, ı állt a törzsek élén - a Rusz állam felet mint egy törzsszövetség élén a velikij knyáz állt - fejedelmi hatalom legitimációja trónra ültetésen alapult - seniorátus elve - részesedés = voloszty  egy területrıl befolyt jövedelmekbıl való részesedés; dinasztián belül - otcsina-elv = atyai birtok elve  amely birtokon az apa uralkodott azt fiának kell átvennie - a tatár betörés idejére a XII. században még ép 12 fejedelemség már darabokra hullott és a feudális széttagoltság teljessé vált - druzsina = kíséret, ık segítették elı a fejedelmek kiválását a

nemzetségi elıkelık közül - druzsinának két része alsó / ifjak és a felsı / idısek; az idısebbek alkottak a fejedelem tanácskozó szervét = a dumát; - vecse = törzs szabad tagjainak győlése  ez a legfıbb döntı szerv a törzsi- nemzetségi társ-ban - vecse elé a legfontosabb kérdsek: politikai bíráskodás, trónfosztás, fejedelem megerısítése Az orosz központosított állam - Batu kán és utóda az orosz fejedelmektıl adót szedett - Járlik = elismerı oklevél, melyet a kántól lehetett kapni, ha az Arany Hordába utazott valaki - XIII. század végén lett Moszkva önálló fejedelemséggé - Gyıztes ütközet a tatárokkal szemben elıször Kulikuvó mellett 1380-ban - III. Iván végleg kiszorította a tatárokat majd külföldi, ny-európai kapcsolatokat létesített és szakembereket hívott az országba - IV. Iván kiskorúsága idején a bojárok kezében volt a hatalom  ez 9 évig; megreformálta a közigazgatást és új tv.könyvet adott

ki (1550) - Opricsnyina: a cár a harcos kisnemes híveit külön földterületen telepítette le - Zemiszkij Szobor: rendi képviselet intézményes formája - Államszervezet még nem érte el az abszolutista monarchia szintjét A cári birodalom kezdetei: társadalom és államszervezet - - az alacsonyabb rangú nemesség tagjai közül (bojárfiak; szabad szolgák;) alakult ki a szolgáló népek csoportja  ıket általában dvorjánoknak / udvari nemeseknek nevezik és a cár földadománnyal díjazza ıket  elıször a XV. Század végén nevezik ıket pomescsikeknek  ık adják a knyáz állandó hadseregét zemscsina: egyéb területek elnevezése mely nem tartozik az opricsnyina területébe XV. Században kialakult a bojár-duma (tanács), mely a nagyfejedelmek állandó tanácsát jelentette; tanácsadó szervként mőködött; tagjai: knyázok utódai, bojárok, fıpapok; mjesztnyicsesztvo: az a rendszer miszerint senki sem szolgálhat kevésbé elıkelı

születésőt, mint amilyen saját maga egyes területekre helytartókat nevez ki a nagyfejedelem táplálási rendszer: annyit szednek ki a lakosságból, amennyit tudtak; államhatalom kialakulása és ezért szükséges a hivatalok létrehozása, melyek élére bojárokat kell kinevezni; a kinevezést prikázokkal / rendeletekkel viszik véghez; IV. Iván kiskorúsága alatt bojár duma, mint bojárkormány uralkodott; IV. Iván saját kegyeltjeibıl válogatta össze a kiválasztottak tanácsát Zemszkij Szobor 1550ben három külön részbıl állt és mindhárom győlés külön tanácskozott: Elsı: bojár duma (személyes részvétel) Második: felsıpapság gyülekezete Harmadik: többi rendek, dvorjánok, kereskedık (képviselet útján) 56 Eájt alapvizsga 2008 - Zemszkij Szobor tehát a rendi győlés összehívása a cár joga; ha nincs cár akkor a bojártanács vagy a moszkvai pátriárka hívhatja össze; 1653tól a Zemszkij Szobort nem hívták össze prikázok

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


= kormányszékek  államigazgatás központi szervei prikázok útján való igazgatás fokozatosan megszüntette a táplálási rendszert 15. AZ OTTOMÁN ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM, AZ OTTOMÁN BIRODALOM KORMÁNYZÁSA 1. Államszervezet, társadalomszerkezet Az ottomán államot két egymás melletti, egymástól teljesen el nem választható rész alkotja: • „uralkodó intézmény”: a birodalom katonai és bürokratikus apparátusa • „muszlim (vagy vallási) intézmény”: az állam vallási és jogi komplexuma A társadalom két fı csoportja: • aszkeri (katonai) rend: az „uralkodó” és a „vallási intézménybe” tartozó emberek o 3 fı csoportja (foglalkozási ág szerint):  katonák  vallástudósok – jogászok  bürokraták o Más felosztás szerint:  az uralkodó rabszolgatestületei  született iszlám katonai rétegek (pl.: szpáhik) o Minden foglalkozási ág végpontja katonai pozíció: nagyvezír, vezír, beglerbég, szandzsákbég, stb. •

ráják: termelést folytató népesség „Palota rend”: a szultán közvetlen közelében szolgálatot teljesítı alattvalók; a bekerüléshez a rátermettségen és a jó teljesítményen túl a személyi függés patrimoniális elve alapján egy fıember támogatása, kegye szükséges. A szultán birodalmát saját házgazdaságaként, népét pedig saját szolgáiként (kul) kezeli. katonai rabszolgák (kapi kuluk): Nem számít lealacsonyítónak. A rabszolgaság nem a szabadság ellentéte, hanem aszerint értékelik, milyen közel áll a rabszolga ahhoz, hogy a szultán hatalmából részesüljön. A kapi kuluk 4 forrása: • Hadifoglyokra kiterjedı ötöd (pendzsik) o minden hadizsákmány 1/5-e a szultánt illeti meg • Devsirme (összegyőjtés, véradó) – fıleg a Balkánon o a leigázott népekre kivetett gyermekadó o 3-5 évente minden 6. fiúgyermeket begyőjtenek • Rabszolgapiacon történı vásárlás o a rabszolgakereskedık kötelesek az Isztambuli-aga

helyi embereinek felajánlani portékájukat (a szultán quasi elıvásárlási joga) • Kapi kuluk utódai o a kapi kuluk utódait „szolgafiaknak” nevezték, de már szabadnak tekintették ıket Az így összegyőlt emberanyag 3 helyre kerülhetett: • janicsár-hadtest • szultáni paloták kiszolgáló- és iparos személyzete • szeráj iskolák A begyőjtött fiúk útja: Az Isztambuli-aga emberei Edirnébe vagy Isztambulba terelik ıket. Két-három nap pihenı, ezalatt megtanulják az iszlám alapvetı tételeit és körülmetélik ıket. A legértékesebbnek tőnık az alszeráji 57 Eájt alapvizsga 2008 iskolákba kerülnek, a többieket Anatóliában 2 aranyért eladják szabad muzulmánoknak  törökké nevelés. Három-négy év múlva ismét összegyőjtik ıket, és „képzetlen fiúk”-ként (adzsemi oglán) valamelyik újonc csapathoz (adzsemi odzsak) kerülnek. 22 éves korukban felvételt nyernek a janicsárok közé, majd az ünnepélyes felvételi

ceremónia (csikma) során teljes értékő janicsárokká válnak. Az alszeráji iskolába került fiúk is csikmában részesülnek. Nagyobbik részük a szultáni kísérılovassághoz kerül, a legtehetségesebbek pedig a Topkapi Szerájba, „a belsı szolgálat apródainak” (icsi oglánok) rendjébe. Elıttük megnyílnak a legmagasabb állami tisztségek. 2. Központi igazgatás Díván: Az államigazgatás központi szerve, az állam vezetıje köré szervezıdött tanácskozó, illetve döntéshozó szerv. Nemcsak kormányzati teendıket lát el, hanem legfıbb bírói fórumként is funkcionál. A korai szakaszban két egymástól független díván mőködik: • kormányzat feladatait ellátó díván: szerepe a döntések elıkészítése és a tanácsadás • igazságszolgáltatással foglalkozó díván (kapu-díván): nyilvános kihallgatás az uralkodó jelenlétében; naponta tartották A XIV. sz. elején alakult ki a nagy-díván (vagy birodalmi tanács):

legfıbb törvényhozó, végrehajtó és bírói szerv. Összetétele: • szultán • nagyvezír: a szultán helyettese, a birodalom 2. embere o a hadsereg zsoldját teremti elı, Konstantinápoly és a szultáni szeráj ellátását intézi o fıparancsnok (szeraszker) a hadseregben • három vezír: a hadsereg parancsnokai • ruméliai és anatóliai kádiaszker: fıhadbírók o kádik feletti fıfelügyeleti jog o jogi vélemény adása o személyi elıterjesztés joga a 150 akcse napidíjat meg nem haladó kádi, egyházi és iskolai állások betöltésére o XVI. sz. második felében a sejhüliszlám miatt háttérbe szorulnak • ruméliai és anatóliai defterdár: pénzügyek irányítói o ruméliai: fıszámvivı o beszámolnak a birodalom aktuális bevételeirıl és kiadásairól o zárszámadást készítenek (többlet  szultán magánkincstára) • nisándzsi: fıpecsétır, kancellária vezetıje o a döntéseket írásba foglalja és ellátja a szultán díszes

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


monogramjával (tugra) o minden törvényt ismer  jogi vélemény • ruméliai beglerbég: a birodalom kulcstartományának feje • kapudán pasa: a hadiflotta parancsnoka • janicsár aga: a janicsárok vezére A kapudán pasa és a janicsár aga csak 1566 után, a ruméliai beglerbég pedig csak 1536 után része a dívánnak. Mindhárman csak tanácskozási joggal rendelkeztek, konstantinápolyi tartózkodásuk idején vettek részt a díván munkájában. II. Mohamed tisztázza a hatásköröket: • pénzügyek  defterdárok • vallásjogi ügyek  kádiaszkerek • politikai természető ügyek  nagyvezír Meg kellett szerezniük egymás jóváhagyását  kiegyensúlyozott erık. A díván mőködése: hetente 4 alkalommal (hétfı, szerda, csütörtök, szombat) délelıtt ült össze. Ülés menete: 1. külföldi országokkal kapcsolatos ügyek a. csausz = diplomata 2. belsı államügyek 3. személyi ügyek 4. igazságszolgáltatás 58 Eájt alapvizsga 2008

Bármely panaszos közvetlenül a dívánhoz (a szultánhoz) fordulhatott.  hatalmas ügyfolyam Minden kiadott iratról másolatot készítettek, és a „fontos ügyek defterjében” ırizték azokat. 3. Területi igazgatás Nagyon sokszínő birodalom; mottó: helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás melletti egységesítés. 3 igazgatási modell: • közel – keleti és észak – afrikai arab országok o I. Szelim hódítja meg (1512-1520), de II. Szulejmán nagyvezíre, Ibrahim stabilizálja az Oszmán uralmat (1524-1525). o egyensúly a központi oszmán tisztviselık és a helyi mameluk vezetık között  kulcspozíciók a központi tisztviselık kezében  mamelukok: igazgatás középsı és alsó szintjén; feladatuk a termelés és az adózás megszervezése • fordított asszimiláció: késıbb a kulcspozíciókat is megszerezték a mamelukok o iszlám államok  nincsenek vallási és jogi problémák o Szíria: tímár rendszer o Irak és Egyiptom: öntözéses

földmővelés, a faluközösségek elöljáróinak szervezésével o Tripolisz, Tunisz, Algír (kalózállamok): vilajet-szandzsák-náhije rendszer + évi ajándékot küldtek Konstantinápolyba o Pénzügyek területén: adóbérlıi szisztéma • vazallusállamok: Krími tatár kánság, Erdély, Havasalföld és Moldva o jellemzıik:  belpolitikai önállóság  az ország vezetıjének szabad választása (a Porta jóváhagyásával)  külpolitikai akció csak szultáni engedéllyel  birodalom hadjárataiban segédcsapatokkal részt vesznek  évi rendes adó + ajándék (kivétel a tatárok) o a déli határvonalakat megszállták  büntetıhadjáratoknak nyitva áll az út o fıvárosokba oszmán helyırség (kivéve Erdély) o Sztambulba parancsolt túszok • balkáni – kis-ázsiai területek o Kis-Ázsia: csupán uralomváltás a hódítók megjelenése; azonos gazdasági és vallási érdekek o Balkán: más vallási, társadalmi, állami berendezkedés, más

jogrendszer, más gazdasági kultúra; megoldás:  katonai annektálás + tímár rendszer bevezetése (katonai jelenlétet biztosítja)  muszlim lakosság betelepítése  helyiek oszmán hadszervezetbe való integrálása  gazdaság bekapcsolása a birodalmi vérkeringésbe  polgár-katonai közigazgatás kialakítása o Gazdasági és társadalmi elınyök miatt sokan tértek át a muzulmán hitre (vallásváltás). o félreguláris katonai alakulatok: vojnukok, vlachok, martalócok 4. A tartományok közigazgatása Közigazgatási egységek és vezetıik: • Vilájet: beglerbég (pasa) o számuk a birodalom kiterjedésével együtt nı o a határterületen található a legsőrőbben o a szultáni hász, a mülk és a vakuf birtokok nem tartoznak a tartományhoz o fajtái:  hász-vilájet: önfenntartó  szálijáne-vilájet: évi keretösszeggel mőködı  vegyes-vilájet: • 2 fajta: o a szandzsákok egyik fele hász, másik fele szálijáne gazdálkodást 59 Eájt

alapvizsga 2008 folytat o a szandzsákok egyik fele hász vagy szálijáne gazdálkodást folytat, másik fele félreguláris hadinépek (pl.: martalócok) szállásterületei • Szandzsák: szandzsákbég o fontosabb várak körül Náhije • Kaza (bírói közigazgatási egység): kádi • Cél: a katonai funkciónak való legoptimálisabb megfelelés. 5. Tartományi tisztségviselık és hivatalok A beglerbégek és szandzsákbégek kezében összpontosult a katonai és polgári hatalom is. • önállóan indíthattak háborút, de gyızelemre voltak ítélve • beglerbég: o évi 6000 akcse jövedelemhatárig terjedı tímár-birtokot adományozhatott o felügyelte az állami pénzek beszedését és a rendfenntartó erıket o pallosjog  halálos ítéletek végrehajtatása További tisztviselık: • alajbég: begler- és szandzsákbég katonai helyettese • dizdár: várırség parancsnoka • kapudán: folyami flotta parancsnoka • defterdár: (2 fı) birtok- és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


adóügyek igazgatása • defrer emini: a javadalombirtokosok ügyeit intézte • szubasi: rendfenntartás a szubasilikokban o a tímárbirtokosokra pénzbüntetést szabhatnak ki, vagy 2 évre felfüggeszthetik ıket o felelnek a jogerıs ítéletek végrehajtásáért • kádi: jogszolgáltatás képviselıje o szerzıdéskötés, peres ügyek, végrendelkezések, közjegyzıség o részt vettek még: adóztatás, hadsereg mozgatása és ellátása, piac- és céhfelügyelet  tartományi közigazgatás kulcsfigurája Hivatalok betöltése: • (kezdetben) szigorú szabályozás • az alsó-, közép- és felsıfokú vallási iskolákat sikeres záróvizsgával elvégzettek neve bekerül a hivatalos nyilvántartásba • bejegyzés sorrendjében nyerik el a tisztséget, maximum 2 évre • hivatali idı letelte után várakozási állományba (mazul) kerülnek  ezalatt nem kapnak jövedelmet  a várakozási idıt „ajándékokkal” lehet lerövidíteni • késıbb

általánossá vált a hivatalok adásvétele Kollaboránsok: a hódítókkal együttmőködı helyi vezetık • szerbeknél: kenéz, primikür • bolgároknál és görögöknél: kodzsabasi • az oszmán állam kinevezettjei • adómentességet, sıt sokszor javadalombirtokot kapnak • tisztjük átörökíthetı, de a helyi török adminisztrációnak meg kell azt erısítenie • feladatuk: adószedés és rendfenntartás segítése Hanyatlás: • hatáskörök átfedése  mindenki illetékessége mindenben • kiszámíthatatlanság, hivatalok konkurenciaharca • a helyi hivataloknak minden meg volt engedve, ami a központi katonai és politikai célokkal nem ellenkezett; a mőködés kulcsa nem a hivatal, hanem az azt irányító személy  a birodalom sorsa nagyban függ a szultán személyes kvalitásaitól 60 Eájt alapvizsga 2008 16. A RÓMAI JOG TOVÁBBÉLÉSE I. A római magánjog továbbélése a római birodalom nyugati területén - - a római bir.

kettészakadását követıen egyre kevesebb olyan jogszabály, amelyet az állam mindkét felében kihirdettek volna 426: idézési törvény (lex citationis): csak Gaius, Papinianus, Paulusm Ulpianus és Modestianus mőveit és az általuk idézett jogtudósok véleményét lehet figyelembe venni a jogalkalmazás során (állam mindkét felén kihirdették) 438: II. Theodosius parancsára kiadott Codex Theodosianus – Constaninustol kiadott császári rendeleteket foglalta magába Theodosius örökségét 2 fia vette át, helyettük atyjuk által rendelt gyámuralkodót A bir. 2 része az illyricumi határ miatt ellenséges viszonyba került A 2 bir. rész közötti ellentétek a nyugati-gót kérdésben élezıdtek ki: Alarik gót király területeket követelt Epirus területén, de a konstantinápolyi udvar megvesztegetéssel a nyugati bir. ellen irányította Alarik támadását 406. dec. 31: Galliát és Hispániát germánok szállták meg  kisajátították a nagybirtokokat,

az ott élı colonusok jogi helyzete nem változott, de kötelezı szolgáltatásaikat csökkentették belsı biztonságot felkelések is gyengítették Ny-on 440-es években Aetius megkisérelte helyreállítani a stabilitást, szövetségesként elismerte a germánok uralmát 454: III. Valentinianus megölette Aetiust, Aetius katonái pedig a császárt ölték meg 455: Geiserich újabb támadása, elfoglalta, kirabolta Rómát szélsı területek gyorsan függetlenedtek, császárok váltották egymást 473: Orestes magához ragadta a hatalmat, és fiát Romulust nevezte császárrá Odoaker a rex italiae címet vette föl, Orestest megölte, Romulust Augustulust számőzte, a császári jelvényeket keletrómai bir.ba Zénóhoz küldte  nyugatrómai bir. széthullott a bir. szétesése nem eredményezte a római jog elenyészését, hiszen a személyiségi elv érvényesült  a barbár királyságok jogkönyveket adtak ki a volt római polgárok életviszonyainak rendezésére

(latinul íródtak) edictum Theodorici (460 körül): hatálya a germánokra is kiterjedt kivonatokat tartalmaz: a • codex Gregorianusból, • a codex Hermogenianusból, • codex Theodosianusból, • Paulus Sententiae c. mővébıl codex Euricianus (475 körül): Euric vizigót király hatálya: bir. összes polgárára kiterjed Lex Romana Visigothorum: 506-ban II. Alarik király tv.könyve Tartalmazta: codex Theodosianus kivonatát, késıbb kiadott császári rendelettel Gaius Institutioi-nak lerövidített, megváltoztatott szövegét Lex Visigothorum: ország germán polgárainak, germán szabályok szerint rendezte a családi és öröklési jog kérdéseit Lex romanae burgundionum: Gundobad burgund király V. sz. vége Lex Riburaira tv.könyv: rajnai frankok VII. sz.ban Barbárok által kiadott jogkönyvek jellemzıi: leegyszerősített fogalmazásmód, csak a legfontosabb dolgokra terjed ki II. A római jog továbbélése a római bir. keleti területén a.) az egész

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


római jog történetének összefoglalására tett kísérletet a justinianusi kodifikáció - 528: 10 tagú bizottság megkezdte a munkálatokat  530: codex iustinianus tv.könyv tartalma: codex gregorianus, hermogenianus, theodosianus, utóbb megjelent rendeletek - 530: a császár megbízta Tribonianust a legfontosabb jogtudósi vélemények összegyőjtésével - kodifikációs bizottság: figyelmen kívül hagyhatta az idézési tv-t, joga volt az eredeti szöveget módosítani, megváltoztatni, interpolálni - 533: életbe lépett a Digesta seu pandectae - 533: Institutiones seu elementa tankönyv 61 Eájt alapvizsga 2008 - 534: újabb kódex: Codex iustinianus repetitiae praelectionis, Hadrianustól kezdve a császári rendeletek, 12 könyv Novellae: császár görög nyelvő rendeletei, kodifikáció után b.) a justinianusi jog továbbélésének fıbb formái: - római jog továbbélésének 3 fı típusa:  folytatólagos továbbélés  újjáéledése 

recepciója, befogadása: egyszeri törvényhozási aktussal v. beszivárgással - a császár tilalma ellenére kivonatolni kezdték - Eklogé tón nomón (=Törvényszemelvények): III. Leó parancsára, görög nyelvő - Procheiron (=kézikönyv): Basileos császár rendeletére, IX. sz. 2. fele Görög nyelvő - Basilika (=Császári tv.ek): a kodifikáció 60 könyvbıl álló görög feldolgozása IX. sz. Digesta, Codex, Institutiok, Novella - egyszerősödı áruviszonyokhoz képest a Basilika magas szintőnek bizonyult, ezért a belıle készült kivonatokat alkalmazták  Hexabiblosz (= Hatos könyv): Harmenopulosz munkája, 1345 1946ig életben maradt, görög Ptk.-ig - görög földön folytatólagos továbbélés III. A római jog újjáéledése Ny- Európában - IX. sz. É- Itália ipara és kereskedelme fellendült - Megtalálták a Digesta egy teljes kéziratát (Florentinus) - Alap: fejlett gazdaság - Lehetıség a iustinuanusi római jog újjáéledésére a.) 1080

körül: Irnerius nyelvész glosszátor iskolát alapít Bolognában, amely tudományosan kezdte el vizsgálni a római jog szabályait - glosszátorok tanítása: szöveg mélyreható vizsgálata, megvitatása, rendszerezése - megállapításaikat széljegyzetekkel, glosszákkal jelölték a sorok szélén - mozaik módszer - képviselık: Bulgarus, Martinus - Bulgarus: konzervatívabb irányzat, szigorúan ragaszkodott a leírt szöveghez b.) kommentátorok: XIII. sz. - résztvettek a gyakorlati jogi életben - képviselık: Bartolus, Baldus 17. A FEUDALIZMUS KORSZAKAINAK JOGFORRÁSI RENDSZERE EURÓPÁBAN I. A korai feudalizmus jogforrásai 1.) A feudális jog gyökerei - törzsi népjogok - továbbélı római jog intézményei - egyház jogalkotó tevékenysége által létrehozott jogintézmények a.) Törzsi népjogok Közös jellemzıi: - személyhez tapadó jog: • a nemzetségbe bekerülı egyén etnikai alapon rendelkezik az illetı közösség jogával és terhelik a

kötelezettségek • érte a közösség, ı pedig a közösségért felelıs • eskü - népjogok írásba foglalásában az egyház mőködik közre: pl.: Ine törvénye (688-694) – angolszász jogforrás • bevezetıje: helyes jog eszközeként egyház tanítások 62 Eájt alapvizsga 2008 bünteti: a keresztelés és miselátogatás mulasztását biztosítja: az egyház asylum jogát, vagyis bizonyos bőncselekmények elkövetıo mentességet élveznek, ha egyházi objektumba menekülnek tengeri frankok népjoga: Orleans – 511: 1. meroving birodalmi győlésen bevezetı: keresztény hitre térés fontossága - példaként szolgáltak egyes népjogi győjtemények a késıbb írásba foglaltak számára: • Lex Baiuvariorumnak(bajor népjog – VIII. sz.) példaképe a nyugati gót népjog • Lex Salica (IX. sz.) példaképe: Lex Saxonum (szász népjog) - népjogok lejegyzésének célja a királyi hatalom megerısítése Edictum Rotharii: • longobárd jog

összefoglalása VII. sz.ban • Átvette a római jog közjogi gyakorlatát, kereskedelmi jog intézményeit a bizánci római jogból • Asylum jogát kiterjesztette a királyi udvarra Lombarda (libri fedorum): X. sz. feudális tulajdonjog intézményrendszere • • Orosz jogforrások: - orosz jog legrégebbi írott emléke: Ruszkaja Pravda (Orosz Igazság) • ún. rövid pravda • IX. sz. vége • Jaroszláv kijevi nagyfejedelem által kiadott szabályok , valamint fiának rendeletei • Jogforrási jellege vitatott: népjogi és fejedelmi jogalkotás keveredik - egyházjog körében: Bizáncból jövı papok bizánci egyházi jogi győjteményeket hoztak magukkal ezekbıl orosz fordítások készültek: „Az Útmutató könyv” Bizánci és balkán-félszigeti államok jogforrásai - bizánci jog elvben a római bir. jogrendszerével azonos, a Corpus Iuris Civilis Bizáncban készült - tartalmi kivonatok: Eklogé – görög nyelvő o katonai, tengerészeti,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


mezıgazdasági tv.ek o Nomosz Georgikosz (mezıgazd.i tv). Szláv szokásjog Procherion Bazilika Syntagma: bizánci világi jog és nomokánonok egyházi joga - bolgár jog forrásai: • Krum kán tv.-e (802-815) • „ Az emberek bírói törvénye”(X.sz.) – alap: Eklogé b.) idegen jogi kultúrák hatása • iszlám • normann - iszlám kultúra maradandó hatása: Mediterráneumban, Nagy Károly utáni korszakban - arabokkal való kapcsolat gazdasági és kulturális téren jelentıs Hispániában, Szicíliában - Liber Iudiceum, azaz Fuero Juzgo: római, germán, arab hatás - Normann fejedelemségekbıl VIII. sz. során a túlnépesedés miatt kirajzások - 860 örül államalapítás, normann uralkodó egyesítette a törzseket, tvkönyvet adott a népnek • minden szabad paraszti birtok járadékköteles • minden körzetben a körzetfıparancsnok a járadék 1/3-át kapta, de köteles volt 60 katonát állítani • egész földterület legfıbb tulajdonosa az

uralkodó - a ny.-i frank uralkodók békére törekedtek a normannokkal: békeszerzıdések, váltságdíj - normannokat befogadták a bir.ba: 911 – St. Claire  normannok felvették a kereszténységet és megalapították fejedelemségüket: Normandiát 63 Eájt alapvizsga 2008 2.) Királyi jogalkotás a.) a kibıvített királyi udvar közremőködésével: kapituláré - győléseken a jogalkotáson kívül a királyi fıhőbéresekre vonatkozó igazságszolgáltatás, nemzetközi szerzıdések elıkészítése - kapituláre több formája ismeretes: kiegészítı, pótló, v. önálló jogi norma - tárgyuk szerint: világi és egyházi tartalmú ill. vegyes b.) királyi jogalkotás jellegzetes formája a privilégium: - kancellária állítja ki - szigorú elıírások szerint oklevél rögzíti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az uralkodó „átruház” v. mentességként rögzít - leggyakoribb formája: beneficiumot (juttatást) biztosító -

beneficium a kifejlett feudalizmusban eldologiasodik és birtokformát jelent - beneficium olyan juttatás, amelyért ellenszolgáltatás jár - sajátos változata Bizáncban a császár által kiadott kiváltságlevél a chrysobulla (aranypecsétes oklevél, fıleg egyháziak) - oklevelek formákat a formulagyőjtemények rögzítik ( Pl.: frank győjtemény Marculf- VII. sz.) - városoknak v. egyéb közösségeknek kiadott privilégiumlevél I. A virágzó feudális kor jogforrásai 1.) Szokásjog - területileg tagolt - késıbb a gazd-i élet fellendülésével egységesülési folyamat (pl.: XIII. sz Franciao.) - Elblagi Jogkönyv: német lovagrend számára összegyőjtött lengyel etnikumú lakosság szokásjogát foglalta össze - Különbségek: a római jog befogadottságát illetıen, v. a kelet-európai államokban a bizánci jog hatását tekintve - Pl.: Franciaország  déli részen erıs a római jog hatása: „írott jog országa”  északi terület:

„szokásjog országa”, coutume - Erısödı királyi hatalom: „ésszerő” jog elmélete, a királyi hatalom kötelessége a jó és ésszerő szokások fenntartása ösztönözte a szokásjog rögzítését, összefoglalását - 13. sz-tól territoliális szokásjog rögzítése – jogismerı tiszviselık területük szokásjogát ig. szolg. érdekében jogkönyvekbe győjtötték össze (pl.: Beaumanoir munkája Beavuaises (Bovezi) tartomány szokásjoga) - bírósági határozatok írásba foglalása (ítélet+indoklás) bírói szokásjog kialakulása • Olim: Párizsi Parlament (fıbíróság) határozatai 4 kötetben • cseh és morvaországi fıbíróságok: „országos táblák” – periratok,ítéletek, o.gy. határozatai, királyi rendelet is - 14. sz. Csehországban is összefoglalták a területi szokásjogot: • Rozmberki jogkönyv • Dubei András jogkönyve (1500 körül) • Vsehrd Viktorin Kornél: „Kilenc könyv Csehország jogáról és bírósági

tábláiról” – cseh feudális bíróságok szervezete, mőködése - lengyel jog: • Jan Laski gőjteménye (1506): tv.ek, bírósági határozat • Niesawai Statutum (1454 – III. Kázmér) • Piotrkovi Statutum (1494) - Anglia: bírói szokásjog szerepe • Központi bírói szervezet: Angolszász és normann elemek összeolvasztása • Bírógág joggyakorlatában kialakult precendens jog (common law) egész országban uralkodó jogforrás • Utazó bírák: ország egész területén bírói hatáskör • Angol jogkönyvek korai megjelenése • Glanwill fıbíró jogkönyve(1180 körül) 64 Eájt alapvizsga 2008 • • - Henry Bracton: „Anglia tv.eirıl és szokásjogáról” (13. sz.) Jogesetek feljegyzése: Évkönyvek  kivonat: Coke „Institutioi” Német – római Bir.: • elsısorban tartományi és községi bíróságok • tartományi jog rögzítése o Eike von Repkow: Szász Tükör (13. sz.) : nagy hatású északnémet ter.en o Sváb

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Tükör: délnémet ter.en jelentıs hatás, merít római jogból, kánonjogból o Frank Tükör • Német önálló városjog : városi jogcsalád – anyajogú városok a leány-városok bíróságainak fellebbviteli fóruma • Egységes német jog hiányát a római jog recepciója pótolta (császári joggá tették – I., II. Frigyes): in complexu (minden ter.re kihatóan) o XIII. sz.: katolikus egyház bíráskodásban a római jogot használta (írásbeliség, inkvizitórius eljárás) o német egyetemek – recepció intézményes megjelenése o recepció másik formája: a városi és tartományi jog újabb győjteményei o 1495: Wormsi Bir.i Győlés: Reichskammergericht (Bir.i Kamarai Bíróság): római jog is a jogalkalmazás alapja, de az elsıdleges jogforrás a birodalmi szokásjog o új jogi gondolkodásmód: népnek hozzáférhetetlen  német jog bizonyos jogágakban kizárólagosan érvényesült: kereskedelmi, hajózási, bánya- iparjog kodifikálás városi

jogkönyvekben (Hamburgi Jogkönyv) 2.) Királyi Jogalkotás - statutum: területi közösségek győlésein, ill. hatósága által alkotott jog, amelynek a helyi közösség minden tagja köteles magát alávetni városi statutumok: ipari., kereskedelmi-, tengeri jog 1. megfogalmazása rendi győlések megjelenése törvények meghatározó szerepe Anglia: - 1215: Földnélküli János – Magna Charta Libertatum o 63 szakasz o „az ország összes szabad emberének jogai” o szokásos járadék a hőbéri ingatlanok után o különleges hőbéri járadékokon (pajzspénz…) túl nem lehet pénzköveteléssel élni csak az országos tanács és London város polgárainak hozzájárulásával o átörökítési illeték korlátozása o gyámsági jog szabályozása o hőtlenség miatt az alvazallustól a koronára háramló birtokot 1 év és 1 nap után az uralkodó az alvazallus lonrdjának kiadni köteles o jogtalan letartóztatás tilalma o egységes súly- és

mértékrendszer o kereskedık szabad mozgása o angol egyház jogai o ellenállási jog: 25 tagú bárói bizottság a Magna Charta betartásának ellenırzésére ha jogsérelem, felszólítják az uralkodót az orvoslására 40 napos határidın belül, ha nem teljesíti elfoglalhatják földjeit, várait, csak családját és személyét kell kímélniük - parlament kéréseket (petition) fogalmaz meg uralkodó irányába - majd megszövegezik a tv.javaslatokat, „bill-t”, amelyet az uralkodónak csak szentesítenie kell  „act” 65 Eájt alapvizsga 2008 Német-római Bir.: - Szicíliai Törvénykönyv – Petrus de Vinea kancellár, 1231 Normann, longobárd, római jog ötvözése - Német Aranybulla – IV. Károly, 1356 • Elsısorban a választófejedelmek jogai ( nem a császári hatalom, hanem a tartományúri erısödött meg) • Tartományok felosztásának tilalma • Világi fejedelmeknél elsıszülött öröklés (kivéve Cseho.-választás) •

Császárra háramlott földbirtokot újra el kellett adományoznia • Pénzverés, vámjog, bánya és sóregálé • Zsidók védelme Közép- és Kelet-Európa - Maiestas Carolina (1358) – IV, Károly (cseh) - Ulászló féle országrend” – 1500 körül, cseh közjog + magánjog - Nieszawai és Pjotrkowi Statutum: büntetı jog, büntetı eljárás rögzítése - Elsı Litván Statutum (1529): büntetıjogi és eljárásjogi intézmények Orosz: Moszkvai Fejedelemség - bıvített pravda - rövidített pravda (XIV.-XV. Sz.) - cári ukázok - Szugyebnyik: bíráskodás célját szolgálta - Szabornoje Ulozsennyije (1649): utolsó rendi győlés Szerb Cárság: - „Igazhitő István Cár Törvénykönyve”: szláv szkásjog, uralkodói jogalkotás, bizánci jogi normák III. A feudális abszolutizmus jogforrási rendszere Franciaország: - francia absz.: ordonnance (tverejő királyi rendelet) - XVI. Sz. eleje: befejezıdött a jog összegzése, elkezdıdött a szakjogági

kodifikáció - XIV. Lajos: büntetı anyagi és eljárásjogi, belkereskedelmi és tengeri kereskedelmi jogi kódexek - Code Noir: az amerikai fr. Gyarmatokon élı fekete rabszolgák jogállását szabályozza - Code Savary-1673, belkereskedelem - Code de la marine-1681, tengeri kereskedelem - Forradalom elıtt nincs jogegység Fr.o.ban (területi szokásjog) Német-római Bir.: - jogi kodifikáció: büntetıjog és büntetı eljárásjog ter.-én - Miksa császár: egyes tartományoknak büntetı tv.ek - Bambergi püspökség büntetı-tvkönyve(1507) - Constitutio Criminalis Carolina: külön szakaszban a régi jogszabályok hatálya (clausula salvatoria) - Alsó-Ausztria 1656. évi büntetı tvkönyve (Praxis Criminalis) - Természetjogi elmélet: kegyetlen büntetés elleni kritika - 1751: bajor kódex - C. C. Theresiana-1768 - 1787-II. József büntetı törvénykönyve: francia felvilágosodás, olasz Beccaria hatása - II. Lipót Toscan hercegségben kiadott büntetı anyagi-

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


eljárásjogi kódex - Poroszország: Általános Tartományi Jog (Allgemeines Landrecht): legátfogóbb kódex Anglia: - 1285: Mertoni statutum: földtulajdon. Birtokjog  XV. Sz.ra használhatatlan 66 Eájt alapvizsga 2008 - II. Henrik 1535 – Statue of Uses tv.: földbirtokjog Közép és kelet Eu.: csak tervezetek, nincs jogösszegzés Oroszo.: - II. Katalin utasítására tvelıkészítı bizottság (Nakaz) megkezdte a kodifikációt, felvilágosodás szellemében - 1785: adománylevél a nemesség számára - Pravilák(1640): havasalföldi és morvai fejedelemség, bizánci eredető jog - Vasile Lupu és Matei Basarab tvkönyvei: román jog - Zamgyski-féle polgári törvénykönyv – Lengyelo. 18. sz. 18. A BÍRÁSKODÁS ÉS SZERVEI A FEUDÁLIS ÁLLAMBAN Bíróság és per a korai feudalizmusban − − − − − A királyi bíróság udvari formája az uralkodó személyes bíráskodása, majd az ıt helyettesítı palotagróf tevékenysége a korai feudális

államok mindegyikében megtalálható. Korán kialakult a gyakorlat, hogy az uralkodó a legfıbb vazallus, ill. még korábban, hogy a kíséret tagjai fölött a hasonló jogállásúak bevonásával ítélkezik. A hőbéres fejedelmek fölötti ítélkezésük pl. hőtlenség esetén a többi fıhőbéres bevonásával birodalmi győlésen, azaz kibıvített királyi tanácsi ülésen történt. Korán kialakult az egyháziak bevonása a peres eljárásba, ezzel párhuzamosan az egyházi bírósági fórumok büntetı ítélkezése elıbb szakrális kérdésekben, késıbb már nem egyházi személyekre is kiterjedıen. A helyi bíróság szervezete. Egyes területi egységek élén álló helyi elıkelık egyben az igazságszolgáltatás helyi felügyeletére ill. intézésére is hivatottak, mely feladatot az általuk e célra rendelt tisztségviselıkkel intéznek, de nem kizárt a személyes ítélkezésük sem. Késıbb az uralkodó által kinevezett tisztségviselık jelennek

meg a helyi szervezetek élén pl. comes. Az idık folyamán a szabadok által gyakorolt helyi bíráskodás jelentısége csökkent, helyét a szabadok viszonylatában a grófi bíróság, a jobbágyok viszonylatában a földesúri bíróság vette át. Késıbb a feudalizáció miatt a faluközösségi bíráskodás, mint helyi bíráskodás feladatköre lecsökkent a nyomozásban való feladat vállalásra. Nagy Károly bírósági reformja megengedte, hogy a századkerület szabad lakossága évenként csak háromszor jelenjék meg a bírósági győlésen, ahol a gróf tisztségviselıje az elküdtekkel=scabini bíráskodott. A per olyan vita, amely a sértett valamint a sérelmet elkövetı között folyt. Lefolyása sokáig ırizte az ısi peres eljárás nyomait. A korai feudális per erısen formaságokhoz kötött eljárás. A bíróság többnyire kultusz céljaira használt helyen és többnyire a szabadban jött össze. A perbeli cselekmények napkelte és napnyugta

közötti idıben folytak. A jogot a bíró és társai valamint szabadok közössége együtt “találta meg”. A megtalált jogot a bíró kinyilvánította. A bíró a bírótársak elıtt ült, kezében pálcával, ı és társai Keletre fordultak, a peres felek Nyugatra. A bíró amikor kihirdette az ítéletet, letette botját, ezzel jelezte az eljárás végét. A perbeli cselekmények közül nagy jelentıségő az idézés v. a perbehívás. A Lex Salica szerint, ha valakit a bíróságra hívnak és nem jön, akkor pénzbüntetést fizet. A perbeli cselekmények csak napvilágban történhettek, miként az ítélet végrehajtása is. • A pert megelızıen az érdekeltek között egyezkedés folyt. Ha a károkozó peren kívül nem nyújtott elégtételt az egyezkedés során v. a per elsı szakaszában, mikor károkozó cselekményének elismerésére szólítják fel, a bíróság bizonyítási ítéletet alkotott. Ennek során a bíró a bizonyítás lefolyásának

formaságaira ügyel, majd összefoglalja a bizonyítás eredményeit. • A bizonyítás eszközeit a szokásjog szabta meg. Korán megjelent a bizonyítékok között az eskü. Minden per becsületében támadta meg a gyanúsítottat, ezért a “tisztító eskü” állítja azt helyre, melyet az a fél kap, melyrıl a bíró inkább feltételezi az igazság állítását. Az eskütársak száma, valamint hogy kik közül kerülnek azok ki, függ a gyanúsított társadalmi helyzetétıl. Maximálisan 12 eskütárs szokott lenni. • Az eskü az archaikus jogban a jogi kötelezettség megalapozására szolgált, legyen e kötelezettség magánjogi természető v. büntetıeljárás során felmerülı tevékenység. Az eskü szakrális cselekmények között kiemelkedı helyet kapott. Az esküszövegben többnyire Krisztusra esküdtek, v. valamelyik szentre. Ezért van jelentısége a “zsidóeskünek”, mert ıket 67 Eájt alapvizsga 2008 − − − − − hitük

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szerint Krisztus és a szentek nem kötelezték. A büntetıeljárás során letett eskü tisztító hatását az ellenfél csak úgy ronthatta le, ha párviadalra hívta ki az eskütévıt, v. annak megbízottját. • A bajvívás az istenítélet egy formája. Feltételezték ugyanis, hogy a természetfeletti erık azt segítik diadalra, akinek igaza van. A többi istenítélet csak kisegítı szerephez jutott. Már a korai feudalizmus idején kialakult az inkvizitórius eljárás, az elıbb leírt ún. vádelvi eljárás helyett. Az inkvizitórius eljárásban a bíró pervezetı szerepe jobban érvényesült, a bizonyítás pedig egyre inkább a tényekre irányult, és az istenítéletet, valamint a tisztító esküt kiszorította, ill. szerepüket kiegészítette az okleveles és tanúbizonyítás. A ténybizonyítás a népjogok rendelkezései szerint a közösség feladatává tették a nyomozásba való bekapcsolódást, hiszen a közösség büntetıjogi felelıssége

kiterjedt a területén elkövetett bőnök jóvátételére. A hivatalból történı bőnfelderítés joga elsısorban az uralkodót illette meg, de megkapták kiváltságként az egyházi és világi fıméltóságok is. Az ítélet ellen panasszal lehetett fordulni a király fıbíróságához. Ez még nem fellebbezés, az csak a virágzó feudalizmus idején alakult ki. Az ítélet végrehajtása már a korai feudális államban is az állam ügyévé lett. A frank királyi bíráskodásban sajátos szerepet játszottak a missusok (missi dominici), akik a grófsági bíróságokat ill. immunitási bíróságokat ellenırizték, hogy ne lépjék túl az uralkodó által v. a kapitulárék által nekik biztosított jogköröket. Nem bíráskodtak, csak felügyeltek. A virágzó feudális kor bíráskodása Általában: A virágzó feudalizmus idején az európai államokban a bírói szervezet és peres eljárás differenciálódott, több fokúvá vált. Állandósult a felsıbb

fokú bíróságokhoz intézhetı jogorvoslati kérelem. A királyi tanács bírói hatáskörét csak a 13. században terjesztették ki a fellebbezés útján a nagyhőbéresek immunitási bíróságain hozott ítéletek felülvizsgálatára. A francia bíráskodása − A francia királyi udvarban a 13. század elején alakult ki az állandó királyi fıbíróság, ahol a legelıkelıbb fıurak, a 12 pair jelentétében ítélkeztek az uralkodó vazallusai felett. A bíróságnak hat egyházi és hat világi fıúr volt a tagja. • A mindennapos peres ügyeket alacsonyabb társadalmi állású szakemberek intézték. Ezek a magisterek=ítélımesterek egyetemet végzett, tanult emberek voltak. Ülésezésüket a 13. század közepén már parlamentumnak nevezték. 1254-tıl ítéleteikrıl feljegyzések készültek. Ez a folyamatosan mőködı, évenként négy ülésszakban ülésezı bíróság állandó személyzettel rendelkezett, és a királyi udvarban székelt. • A Pairek

Bírósága beleolvadt a parlamentumba, melynek ülésein az uralkodó megjelenhetett, de mőködését az ı távolléte nem akadályozta. • Kialakult az orodonnance-ok “becikkelyezésének” joga is, mely azt jelentette, hogy elfogadták a parlamentek ítélkezésük alapjává. Ilyen ülésre az uralkodó személyesen megjelent. Az abszolutizmus idején a “becikkelyezésben” személyesen is részt vett. • A helyi bíráskodás a királyi elöljáró=prevot közremőködésével történt. Az elöljáró eredetileg adószedı, majd a királyi igazgatás feje, végül a kisebb ügyekben bírói fórumot tartott. • Felügyeletére rendelte az uralkodó a felügyelı=bailli, délen sénéchal méltóságot. • A királyi bíróságok mőködésének rendjét rögzíti Beaumanoir jogkönyve, melyben leírja még a bailli méltóság elnyerésének feltételrendszerét, a bailli és prevot hatáskörét, továbbá a királyi fıbíróság hatáskörébe tartozó bőnügyeket

és azok felderítésének módját. − IX. Lajos a 13. században a frank missusok mintájára vizsgálókat küldött ki, akik a vidéket járták, és igazságszolgáltatásban felmerülı panaszokat kivizsgálták, arról jelentést tettek. − A feudalizmus központosítása idején különösen fontos volt az igazságszolgáltatás központosítása. A királyi bíróságok egyre több olyan ügyet vontak magukhoz, melyek elıbb immunitási bírósághoz tartoztak. − A királyi bíróságok szakmai színvonalát emelte, hogy az udvar bírói, az ún. legisták, ill. magisterek egyetemen tanulmányokat folytató, de ugyanakkor bírósági gyakorlattal is rendelkezık voltak. Az ı elméleti munkásságuk eredményeként alapvetı jogi elvek tisztázására került sor. Ilyen volt a cas royaux=királyi ügyek rendeszerének kialakítása, vagyik annak megindoklása miért tartoznak a 68 Eájt alapvizsga 2008 − − − legsúlyosabb jogsértések királyi fıbíróság

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hatáskörébe. Az ı munkásságukban fogalmazódott meg a fellebbezés feltételeinek rögzítése, az ún. prevenció intézménye. A per lefolyását illetıen jelentıs változás áll be, amikor az egyház megtiltotta papjainak az istenítéleteken való közremőködést (1215). IX. Lajos király a párviadalt is eltiltotta a királyi birtokokon, de ez a tilalom sikertelen volt. Az ésszerőbb bizonyítási eszközök egyre szélesebb körben terjednek el. A párbaj azonban hosszú élető volt. Az igazságszolgáltatásban szerezhetı jövedelem a bírákat és ügyvédeket korrumpálta. Ez ellen való védekezés az uralkodó elsırendő feladata volt, aki ellenırzésekkel, ellenırzésre kirendelt külön tisztségviselıkkel tett eleget ennek a kötelezettségének. Az angol bíráskodás − Az angol királyi udvarban a király közvetlen bíráskodását igen hamar a kancellária irányításával mőködı bíráskodás vette át. A 13. század elejére két

fıbíróság, 14. századra három fıbíróság alakult ki.  Kincstári bíróság=Court of Exchequer, a kincstári perekkel foglalkozott  Polgári peres bíróság=Common Pleas, mely a király érdekeit nem érintı egyéb polgári perekben járt el.  Királyi tábla=King’s Bench, mely elsısorban büntetı perekben járt el. Ez a királyi jelenlétben folyó bíráskodás, követi az udvart. Hatásköre késıbb polgári perekben fellebbezéssel eléje kerülı ügyekre is kiterjedt. Jelentıs feladatköre a királyi tisztségviselık felelısségre vonása. − A common law a két utóbbi bíróság mőködése során alakult ki. − A 14. század során kialakult, hogy a common law ügyekben a végsı döntés a parlamentet illette. 1485-ben a bírák, akik a parlamenti ügyekben jártak el, azt deklarálták, hogy a hibás ítéletek ügyében a bíráskodás csak a Lordok Házát illeti meg. A fellebbezés rendszere a Lordok Háza bíróságához a Tudor idıben alakult

ki, fıleg az impeachment ügyekre = fej- és jószágvesztı ítélet, ill. a nemesség felony ügyeire korlátozódott. − A King’s Bench a Common Pleas bírósággal szemben mint fellebbezési bíróság is eljárt. 1357-ben törvényt hoztak az Exchequer döntéseinek felülvizsgálatáról : Court of Exchequer Chambre fıbíróság bizonyos nem kincstári ügyeket is átvállalt a Lordok Házától, mert a parlament mint bírói fórum ritkán ülésezett, ezáltal a kincstári fıbíróság kiemelkedı szerephez jutott. − A királyi bíróságok által kiadott parancsok=writ rendszerének megszilárdulásához a parancsok írásba foglalásán kívül az is hozzájárult, hogy a királyi bíróságok a nagyobb jelentıségő helyi ügyeket az utazóbírákkal intézték el. A királyi udvarból kiszálló bírák a frank missusok, majd IX. Lajos francia király által kiküldött felügyelık mintájára jártak el. − Különbség : nemcsak felügyelték a helyi

bíráskodást, hanem ténylegesen bírói széket is ültek + helybeli embereket, esküdteket=jury vontak be. • Jury eredetileg nem volt bíróság v. vádhatóság, henem a szabadok testülete, melyet a királyi tisztségviselı eskü alatt hallgatott ki, és a király jogainak felderítésére szolgáltak, a “köztudomást” nyilvánították ki. Késıbb a báróknak és egyháznak is megengedték, hogy a jury “köztudomását” vegyék igénybe. • A jury II. Henrik bírósági reformjával jutott szerephez polgári és büntetı ügyekben. A király intézkedései=assizák kiterjesztették az eljárást. II. Henrik 1166-ban (Clarendoni Assiza) elrendelte a grófságokban és századkerületekben eskü alatt hallgassák ki a században 12, a falvakban 4 legkiválóbb embert arról, kik a rablók, gyilkosok, tolvajok a kerületben ill. a faluban. • Ez a testület a nagy jury a nyilvános gonosztevık, a hőtlenek elleni vádemelésre szolgált. A vád alól

istenítélettel tisztázta magát a gyanúsított, ha egyéb bizonyíték nem állt rendelkezésére, de még önmaga tisztázása után is elrendelhették, hogy hagyja el a vidéket. • Amikor az utazóbírák megjelentek a vidéken, a századkerület jury-je nyilatkozott a gonosztevık személyérıl, majd a századkerületek és falvak népébıl választott esküdteket kérték fel az ítélkezésben való közremőködésre. • 13. században kialakult az ún. kis jury, mint ítélı jury is. Kialakult az az elv is, hogy aki tagja a nagy jury-nek az nem vehet részt az ítélı jury munkájában. • A jury tagjai nem saját tudomásukat adták elı, mint a tanúk, hanem közvéleményt fejeztek ki. − 14. századtól az esküdtszék csak ténykérdésben és egyhangúlag nyilatkozott. Az esküdtek közé csak a bizonyos jövedelmi határ fölötti szabad birtokosokat vették fel. Tudor idıben már úgy tartották, 69 Eájt alapvizsga 2008 − − − − nem a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


“közvélemény” szócsöve, hanem a “pártatlan” emberek testülete. A jury eljáráshoz késıbb főzıdtek garanciák is, ilyen volt: kínzás eltiltása védı állításának lehetısége, vád kötelezı kikézbesítése stb. Az angol precedensjog sajátos formájának az equitynek forrása a kancelláriai bíróság. Kancellár fogadta a hozzá intézett bírósági panaszokat. A panaszok elintézésére “writ”-et=parancsot adott, melyben a panaszost és az ellenfelét nem a királyi fıbíróság elé, hanem maga elé szólította. Az igazság kiderítésének a hagyományos eljárási formák (jury) mellızésével kísérelhette meg. Idık folyamán a common law bírósági forma és a kancellári bíróság között konkuráló rendszer alakult ki. A reformáció következtében a kancellári méltóságot egyre inkább világiak viselték. A két bírósági forma között csak a 17. században robbant ki konfliktus. Helyi bíráskodásban az utazóbírák nagy

jelentısége mellett megállapítható a békebírák szerepkörének fontossága. A mindennapok békéjét ık tartották fenn. A békebíróság intézménye a 14. század terméke. A királyi rendeletek formálták hatáskörét. • Elıbb csak rendészeti ügyekben járt el, késıbb a kisebb jelentıségő büntetı ügyekben. Elızetes letartóztatás elrendelése is az ı hatásköre. • Békebíró “gentleman born” = nemesi születéső, köztiszteletben álló férfiak listájáról az uralkodó által kinevezett személy lehetett. • A békebírák évnegyedes győlése a grófsági önkormányzat fontos része volt : • döntöttek; adók felhasználásáról, börtönök, egyéb szociális intézmények, utak, hidak fenntartásáról. • A közepesen súlyos bőncselekményekben való ítélkezés is hatáskörébe tartozott. Hatáskörének végleges tisztázására a 19. században került sor. Városi igazságszolgáltatás feladatai Angliában az uralkodó

által biztosított privilégium-levelekben megállapított módon választott bíróság látta el. A “béke ırei”, mint az önkormányzati testület kezdete már a korai oklevelekben is megtalálhatóak. A német bíráskodás − A Német-római Birodalomban a Karoling idıben kialakult bírósági szervezeti formák éltek még a területi hercegségek idejében is. A hercegségekben alakult ki a sajátos német birodalmi szervezeti forma, úgy, hogy a hercegségeken belül fennmaradtak a régi önkormányzati egységek. Megmaradtak a frank idıkbıl az ırgrófságok és helyi egységként a századkerületek. A bírói szervezet ezekhez a területi egységekhez kötıdött. − A bírói hatalom fejének a bir. uralkodóját tartották, ahol ı megjelent, minden más bírói joghatóság szünetelt. Az udvari bíróságot maga tartotta az elıkelık közül választott fıbírákkal, késıbb az ur. szerepkörét átvette a rajnai palotagróf. − II. Frigyes, a szicíliai

szervezet mintájára megszervezte a birodalmi fıbíró=iustitiarius tisztségét, aki ünnepek kivételével állandó bírói fórumot tartott (1235). A királyi bíróság illetékes volt: - a bir.-hoz közvetlenül tartozó fejedelmek, fıtisztségviselık, városok ügyeiben továbbá sajátos felügyeleti joga is volt, azaz az igazság megtagadása miatt hozzá fellebbezett ügyekben hozzá lehetett fordulni. − A szegények, árvák jogának érvényesítését, panaszaiknak orvoslását kötelezı bírói magatartásként írták elı. Késıbbiekben a kialakuló tartományuraságok elıbb az “alacsony”, majd a “magas” bíráskodást vagyis a királyi bírósági felségjogot is magukhoz ragadták. E jogaikat a Német Aranybulla rögzítette. A 13. sz. után a birodalomban a városok is a tartományúrtól kapták a bíráskodás jogát, ezt a jogot a területi szokásjog is rögzítette, ill. privilégium-levelek. − Változást az 1495. évi birodalmi reform

hozott. Felállították a Reiskammergericht-et. A bíróság elsıfokú és fellebbezési fórumként is eljárt. Elsıfokú bíróságként legjelentısebb büntetıbírói jogköre volt, hogy immunitási joggal rendelkezı városi és tartományi bíróságokra nem terjedt ki a hatásköre, de a fejedelmek alattvalóik részére biztosítani voltak kötelesek a birodalmi bíróság fıbíróságának színvonalát. Az elsıfokú bíráskodás körében az ún. “örökös birodalmi béke” megsértése esetén került sor a kamarai bíróság ítélkezésére. Másodfokon a birodalmi városoktól és tartományoktól lehetett fellebbezni. − A birodalmi tisztségviselık és intézmények egymás közti ügyei, ill. az alattvalóknak e tisztségviselık és intézmények ellen indított perei a kamarai bíróság elé tartoztak. − Kialakult még egy speciális “ellenırzési” jogköre is. A birodalmi városi és tartományi bíróságok eljárási hibáival szemben

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyakorolt “semmisségi” határozat kimondásának hatásköre. 70 Eájt alapvizsga 2008 Bíráskodás a feudális abszolutizmusban − − − − − − − − A feudális abszolutizmus rendszerében a büntetı eljárásjogot és büntetı anyagi jogot számos európai országban kódexek rendezték. Ezek közül ki kell emelni a német kódexek közül a Constitutio Criminalis Carolina, valamint XIV. Lajos idején 1670-ben kodifikált Code Criminelle-t. Az ún. reformkódexekre II. József kódexe jó példa. A per mindig két részre oszlott. Elsı szakasza az ún. vizsgálati szakasz, melynek jellemzıirıl kapta az egész eljárás a nevét = nyomozóelvi eljárás. Ebben a részben folyik: • a tanúk kihallgatása, • a bőncselekményekre vonatkozó egyéb bizonyítékok beszerzése. Ezeket a vizsgálóbíró végzi. • Az eljárás hivatalból v. feljelentésre indul meg. A kihallgatások titkosak, gyanúsított és védıje nincs jelen. • A

tanúkihallgatások után vonják be a gyanúsítottat a perbe, ill. a bíró dönt a letartóztatása felıl is. Ezután kihallgatják a gyanúsítottat, de nem közlik vele sem a feljelentı, sem a tanúk nevét. Néhány kivételtıl eltekintve a védı e perszakban nem járhat el. Késıbb már lehetıvé tették a védı bevonását. • Esetleges szembesítések után a felvett jegyzıkönyveket a bíróság a királyi megbízotthoz = ügyészhez küldi. Az ı írásbeli állásfoglalása után átteszik az ügyet az eljáró ítélıbíróhoz. Megkezdıdik a második perszakasz : • Zárt ajtók mögött folyó tárgyaláson a jegyzıkönyvbıl ismeri meg a bíróság az ügyre vonatkozó adatokat Fıbenjáró ügyekben szóban is meghallgatja a vádlottat. • A bizonyítékokat az ítélıbíróság a formális bizonyítási elveknek megfelelıen kezeli vagyis: A tvkönyv v. a jogtudomány határozza meg a bizonyítékok perbeli értékét. Van -teljes és -nem teljes

bizonyíték. Pl. teljes bizonyíték két hiteles tanú vallomása, (de vannak bizonyos személyek akik ki vannak zárva a tanúzás lehetıségébıl (csavargók, varázslók)) + a vádlottak bíróságon belül tett beismerı vallomása, melyet az elıkészítı eljáráson, ha kellett kínzással csikartak ki. Pl. nem teljes a bíróságon kívül tett beismerı vallomás. A teljes bizonyíték kötelezı a bíróságra. • Az “elıkészítı kínvallatást” akkor rendelték el a vizsgálati szakaszban, ha kevés a bizonyíték a súlyos bőncselekményre. A kínzást a vizsgálati szakaszban szigorú formaságok között, fokozatok alkalmazásával végezték. A kérdések feltevését pontokban szabályozták. • Ha a beismerés megtörtént, a bíróság meghozhatta a halálos ítéletet. Elrendelhette viszont a kivégzés elıtti újabb kínvallatást az addig még be nem vallott bőntársak megnevezése érdekében. A kivégzés módja : - felségsértés és árulás

esetén négyfelé tépés, • más súlyos cselekményeknél kerékbetörés • v. bizonyos bőncselekmény, mint lopásnál, csalárd bukásnál akasztás. A francia abszolutizmusban a helyi és párizsi bíráskodás és igazgatás fıszereplıi az intendánsok. Ez a két feladatkörük összeolvadt. Mőködésüket a generalitében = kormányzóság fejtették ki. Általánosan győlölt személyek voltak. Az intendánsok a kérvények mesterei közül - akik tisztviselık a Conseil d’État privée jogászai voltak nevezik ki. Funkciójuk : • elıdleges a büntetıügyekben az ún. információ, tájékoztatás, ami • alapján az ur. beavatkozik, elrendeli a letartóztatást. • bizonyos ügyekben még a vizsgálat lefolytatása is , melynek • eredményét a királyi udvarral közölni köteles. • Az intendáns feladatköre Párizsban a rendészeti ügyekre korlátozódik. • Különösen fontos jelentıs a községek feletti adminisztratív tutela = gyámkodás,

melynek körében ítéletet alkothattak az önkormányzati tisztségviselık és lakosság között keletkezett jogvitákban. Szintén a francia abszolutizmus rendszerében jött létre a Semmítıszék = Cour de Cassation az a legfelsıbb bíróság mely a bíróságok mőködése közben keletkezett panaszok felügyeletére hivatott. A sérelmes határozatokat ha a panasz jogszerő orvosolta azáltal, hogy megsemmisítette és új eljárást rendelt megadott feltételrendszer közepette. A német birodalomban az abszolutizmus büntetı eljárásjogi intézkedései közül II. Frigyes igazságszolgáltatási reformja a legjelentısebb. A porosz állam létrejötte elıtt az egyes tartományok 71 Eájt alapvizsga 2008 különbözı eljárási szabályokat alkalmaztak. Átfogó reformot az 1746-os intézkedés hozott, mely a Birodalmi Kamarai Bírósághoz a fellebbezést megtiltotta. • A reform elsı lépéseként egy bizottság megvizsgálta egyenként az eljáró bírákat,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


és a tudás v. tisztesség szempontjából kifogásolhatókat elbocsátotta. A bírák részére állandó fizetést rendelt, a korrupció visszaszorítására. • Az összes porosz bíróságot egységes fellebbezési eljárás alá vonták, és alárendelték a berlini fıbíróságnak. − A reformok sorában kiemelkedı, hogy II. Frigyes trónra lépése után kiadott rendelete eltörölte a tortúrát, ami a kötött bizonyítás sarkköve ill. hasznos és kényelmes eszköz volt a bíróságok munkájában. • A tortúra eltörlése után a bíróságok nem tudtak mit kezdeni azokkal a gyanúsítottakkal, akiknek az ügyében jelentıs tények alapján feltételezni lehetett bőnösségét, a teljes bizonyítás feltételei azonban nem teljesültek. Ilyenkor a halálbüntetés nem volt kiszabható, de az ún. “gyanúbüntetés” igen. Ez viszont jóval enyhébb büntetés volt. Ilyen ügyekben majd a polgári elvek áttörése hoz megoldást : -ártatlanság vélelme,

-bizonyítékok szabad mérlegelése. • A német eljárásjogban fejlıdött ki a polgári korszakban is fenntartott rendıri felügyelet. Alkalmazására “gyanús elemek”-et illetıen kerület sor. • A tortúra kiiktatása után is fennmaradt az “engedetlen gyanúsítottal” szemben olyan intézkedés, mellyel engedelmességre kívánták rábírni ıket, pl. botozás, egyéb testi fenyítés. II. József reformja a büntetıjog és büntetı eljárásjog terén jelentıs. − Keresztülvitte a tortúra betiltását, ill. anyja halála után következetesen végrehajtotta bírói szervek önállósítását, az igazgatási szervetık való függetlenítéssel. − A Legfelsıbb Bíróság = Oberste Justizstelle hatáskörét a bíráskodásra korlátozta. Emellett a Legfelsıbb Bíróság alá rendelte a tartományokban létesített fellebbviteli bíróságokat, melyek felügyeletet gyakoroltak az elsıfokú bíróságok felett, azok ítéletével szemben egyben

fellebbezési fórumként is eljártak. − A fellebbezési bíróság ítélete ellen csak akkor lehetett felülvizsgálatot kérni a Legfelsıbb Bíróságnál, ha ítélete az elsıfokú bíróság ítéleténél súlyosabb volt. − 1787. évi reform-pátens elrendelte a kerületi büntetı bíróságok felállítását, megfosztva az úriszéket a büntetı ítélkezés jogától. − A bírákat az ur. nevezte ki és mint állami alkalmazottak jártak el. A bírói tisztség elnyerését egyetemi végzettséghez és bíróságon eltöltött joggyakorlathoz kötötte. Alkalmazottjait jól megfizette, de megkövetelte a bíróságok folyamatos mőködését, gyors és alapos munkáját. Az orosz abszolutizmusnál I. Péter és II. Katalin bírósági reformjait kell megemlíteni − − − − − − − I. Péter idején alkotják meg az ügyészi rendtartást a kiépülı ügyészi szervezet számára. A fıügyészi rendtartásban a birodalmi fıügyész ellenırzési

hatáskörét még a kormányszervek tisztségviselıire is kiterjesztette. Péter létesítette francia mintára a Semmítıszéket. II. Katalin nevéhez főzıdik a bírósági szervezet teljes kiépítése. 1775. évi kormányzósági szabályzat szerint a nemesség és a szabad lakosok számára külön bíróságot rendelt, melyek kerületi és kormányzósági szinten alakultak meg. Katalin intézkedései nyomán épült ki teljes formájában az ügyészi szervezet is. A “bírói függetlenség” kérdése az abszolutizmus rendszerében vált égetı kérdéssé, megoldáshoz minden államban a polgári reformok körében jutott. Az angol polgári forradalomban + majd az 1701. évi Act of Settlement-ben rögzítették az elvet: hogy a bírót nem távolíthatja el a végreható hatalom a helyérıl, • addig marad tisztségében “quamdiu se bene gesserint”=amíg jól viseli magát. • De bcs. elkövetése v. alkalmatlanság esetén is csak törvényes eljárás

keretében lehet elmozdítani. • Fizetését nem mérsékelhették, át nem helyezhették bírói eljárás nélkül v. saját hozzájárulásának hiányában. • Ez modell értékő volt a kontinens államaiban. A kiindulópontot a felvilágosodás jelentette, amely szerint a bíró a törvénynek van alárendelve, de annak érvényesítésében köteles közremőködni= legalitás elve. A Német-római Birodalomban a felvilágosodás hatására is csak bizonyos dualizmus alakult ki. A bíró képviselte a “jogszolgáltatást”, a hivatalnok, ill. az ur. a “hatalomgyakorlást”. A bírót a fejedelem 72 Eájt alapvizsga 2008 − − − ill. a hatalom szolgájának tekintették, nem térhetett ki a fejedelmi beavatkozástól. A francia abszolutizmus egyik leggyőlöltebb és támadott intézménye volt a “lettre de cachet” = pecsétlevél, amelyben az ur. konkrét ügyekbe is beavatkozhatott. A bírói függetlenség alapgondolata, hogy az ur. által kinevezett

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bíró ítéletét a monarcha ne helyezze hatályon kívül hatalmi szóval, mivel ı nem szakképzett jogász. A jogi szaktudást nem helyettesítheti az ur. karizmája. Másként az ur. fölött áll a “jog uralma”. Csak az 1848-as forradalom után került az érdeklıdés kp.-jába a bírói függetlenség. A Frankfurti Birodalmi Győlés által megfogalmazott alkotmány már ua. mondta ki mint az Act of Settlement. 19. A KÖZÉPKORI MAGÁNJOG A kora középkor joga letelepedett törzsek közössége: Mark szabadok (hosszú haj, fegyver viselése) nem szabadok (röghöz kötés) pajzsképesség: nem nemes szabad joga is Heerschild rendszerben 7.rang - Szabadok: teljes tulajdon frank: - terra salica - Longobárd: arimannia - Angolszász: folcland Angolszász: minden 10 férfi 1 fınek van alárendelve Alárendelt közszabad: Freoman (friman) Vezetı: ealdor (heafod)(frank: rachinburg) Közterhek: uralkodónak évi ajándék Megvendégelték ıt és kíséretét Hadi adó

(Heribannum) Egyházi tized Világi tized - Szolgák: Hörig, litus  Szabadokhoz közelálló szolga, ~cliens  Mündling: védelem alatt álló személy  Meier: majoros, aki a háztartást gondozza  Villici: többi szolgát felügyeli  Bauer: földön maradottak városok és várak keletkezése után Szolgaság keletkezik: - fogságba esés által - Születés:  ha mindkét szülı szolga  ha nem mind2: fiú-apa lány-anya státuszát örökli - Szolgaságba menés éhínség, szegénység miatt - Büntetésként, ha nem tudtak vérdíjat fizetni Külsı megjelenés: - vágott haj, rövid, szoros ruha - Győrő csak nem nemesfémbıl - Nem fegyverképesek, pajzsot nem hordhattak - Név: uruk neve+ por (Marcipor: Marcus embere) Jogi helyzet: - vérdíjat utánuk családjuk nem követelhet - Megölésük esetén uruk számára jóvátétel - Eladható, cserélhetı, ajándékozható - Van birtokjoga, keresményét megtarthatja, Szolgáltatásaik: - gabona, állat, ruházat,

pénz 2X/év - Rendkívüli szolg: haláluk és esküvıjük alkalmával - Pénzszolgáltatás fej/orrpénz 4 dénár - Telekadó 73 Eájt alapvizsga 2008 - Markhoz tartozó területek és állatok: erdı, folyó, patak, beépítetlen mezık, vadállatok, Madarak, méhek - Nem Markhoz tartozó föld, ahová az eke behatolt, kertek, lakhelyhez közeli rétek, házak A Mark, mint védelmi közösség kiterjed:  Gazdátlanná váló földre  Idegenek védelmére Tulajdonosok vezetıje a Vogt, aki a népgyőlésen elnököl Mark közösség tagjának joga: fakitermelés főtésre, építkezésre Nem teljes jogú tag, csak száraz gallyat szedhetett Szél által letarolt fa a templomé Szomszédot és Vogt-ot elıvételi jog illeti meg, telek és ház elidegenítésekor Határjelek választották el a közösséget: hegy, folyó, határkı, határfa - kiásása súlyos bőntény; ha nem egyértelmő, párbaj dönt Család: véd- és békeközösség, kihatással van a vagyonjogi

intézményekre védelem(mundium): védelmet gyakorlók és védettek 3 formája: apai, férji, gyámi a; Házasság, házasságkötés a férj mundiuma 2 formája a nırablás és az adásvétel népjogok szerint a férjnek a nı feletti hatalmat meg kell vásárolnia vételár~ hajadon vérdíja->jelképes szerzıdéskötéskor ajándék(győrő)=eljegyzés vagyonjogilag érvényes: elhálás egyház: kölcsönös megegyezés, házassági akadályok szabad+szolga házassága büntetendı hitbér: házasság megkötésekor a férj adja a nınek megegyezés alapján férj vagyonának 1/3a egybekelés után ajándék(Morgengabe) hozomány a nı örökségébe beszámít vagyont a férj kezeli és használja, halála esetén a nıé b; atyai, gyámi hatalom atyai: korlátlan->védhatalom fiú 19 évesen, lány mundiumba adással szabadul emancipáció: fiú részére az apa háztartást rendez be gyámi mundium: védelemre szoruló gyermek apa halála után legközelebbi férfi

rokon, kivételesen anya árva a király védelme alatt áll: fıtiszt, bíróság gyakorolja parentilla: atyai házhoz tartozók rokonsg 3.íztıl Öröklés: - vérségi, törvényes öröklés - örökös nem folytatta az örökhagyó vagyonjogi személyét csak a hagyaték erejéig felel az adósságért - szerzett vagyon: végrendelkezés - öröklés rendje: - törvényes lemenık (fiú utódok), ha nincs, nık - szerzett: fiú, lány egyenlıen - közelebbi rokon> távolabbi rokon - képviseleti jog - lemenık hiányában oldalági rokonok - vagy felmenık, de ık csak szerzett vagyont - özvegy keveset kapott - ha nincs vérbeli örökös-> fiscus örököl - halál esetére való intézkedés, hogy az örökösön kívül mások is vagyonjogi kedvezményben részesüljenek, pl.egyház 74 Eájt alapvizsga 2008 Vagyonjog: - falubeli házhely+ telek - késıbb szántóföld - irtásra való jog - X. sz.: hőbériség: szolgálati és hőségi kötelék Önkéntes

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


védelembe vonulás: commendatio Kéz kézbe= vazallus-senior Vazallus mindig szabad emberhez méltó szolgálatra kötelezett Eskü Urához védelmi és szolgálati viszony VIII. sz.: benefícium: elıször egyháziak majd királyok adták Föld szolgáltatásért- ~commendatio Földesúr-jobbágy viszony: föld-szolgáltatásért, bérért udvari jog: jobbágybirtok szabályozása Szabad magánbirtok a nemzetséghez tartozik, amit az egyes rokon használ - Nemzetség dönt az elidegenítésrıl és hagyományozásról - Elı-, visszavásárlási jog, késıbb szomszédoknak is - Használattal összekötött birtoklás - Ingatlan: Gewere, possessio - Ingó - Birtokátruházás bevezetséssel( investitura) Okmány átadásával Kötelmi jog: o csere o Nincs ingyenes szerzıdés o Zálog, kezesség a fizetés biztosítására o Zálog: a késedelmes adóst sújtják tárgya elvesztésével • Késıbb a hitelezı megtarthatta az ingatlant • Idı letelte után a hitelezı tulajdonába

került o Kezesség: elıször a kezes túszul megy a hitelezıhöz, ha nem fizetnek->szolga • Késıbb vagyonával felel • Kezességi szerzıdés formailag zálogszerzıdéssé válik =középkori formál(reál)szerzıdés • konszenzuál szerzıdés nincs A kifejlett középkor joga: Család: egyén> család Végrendelet, törvényes öröklés Fıurak: családi törvények: törvényes örökösök száma csökken Gyámság: földesúri jog Házasság: egyházi szabályozás alatt  Cölibátus  Házassági akadályok (1216. 7. íz-> 4 .íz)  XI.sz. feloldhatatlanság  Ágytól, asztaltól való elválás  Atyai v. gyámi beleegyezés kell  Jobbágy ezt a jogot pénzen vásárolta  Vazallus ellenséges tartományból nem hozhatott nıt  Hőbért öröklı nınek férjhezmenetelkor adóznia kell(maritagium) Hőbérúr által kijelölt 3 lovag közül kell férjet választania  Egybekelés kell az összes jog megszerzéséhez Házastársi vagyonjogok: o

özvegyeknek vagyon a lemenık örökjogának sértése nélkül o Haszonélvezeti jog a férj halála után 75 Eájt alapvizsga 2008 o o o o o o o o o o o o Hozomány szülıktıl, rokonoktól kötelezı örökrész kiszolgáltatása Vagyonkezelés a férj joga, ha rosszul kezeli, a nı osztályt kérhet a vagyona kezelésére Morganatikus v. balkézre kötött házasság A nı lemond a vagyonjogáról Gyereknek nincs hőbéri örökjoga Allodbirtokban csak akkor, ha nincs más gyerek Atyai hatalom alá a törvényes házasságban születettek kerülnek Törvénytelenek anyjuk után sem örökölnek Késıbb jobb helyzetbe kerültek Apa törvényesíthette- utólagos házasság kell Atyai hatalom megszőnése kiválással lehet Gyámság: legközelebbi férfi rokon, anya néha  Vagyon- és személyvédelem  Hőbéri gyámság kiskorú hőbéresnek Öröklés: - törvény szabályozza - törvényes öröklés~ vérségi kapcsolat, csak törvényes házasság esetén -

öröklésre képtelen: o szerzetesi fogadalom, polgári halál, bizonyos betegségek, o Biz. Testi hibák, idegen tartományba költözés, örökhagyó o Meggyilkolása, megsebzése, bántalmazása, fogságból ki nem szabadítása - Lány: tartás, kiházasítás Egyenlıség elıször az ingó és szerzeményi vagyonban, késıbb ingatlan - Örökhagyó->gyereke->unokája - İsi vagyon lemenık hiányában mindig, szerzeményi felmenık hiányában • oldalágira szállt • Atyától származó birtok atyai ágon öröklıdött - Szerzeményi és ingónál a rokonsági fok számít - Végsı esetben a király örököl - Hitvestársnak törvényes öröklési joga nincs - Végrendelet, fiókvégrendelet • Hiteles hely elıtt bevallott, tanúkkal • Csak ingó és szerzeményi, ısinek csak egy része - Örökösödési szerzıdés: örökrészrıl való lemondás - Hőbérek öröklése: X-XI.sz. o Fro, Anglia, Spanyolo: hőbérek oszthatatlansága o Németo, Olaszo:

oszthatóak o Oszthatatlan: csak egy hőbéres örököl(ált. elsıszülött) többi részesedik Vagyonjog: ingó, ingatlan Ingatlan szerzése: öröklés, bíróság v. hatóság elıtti lemondás, ünnepélyes birtokba helyezés(investitura) Elbirtoklás: vagyon feletti tulajdon  Jogérvényesítés: 1 év és 1 nap  Allodium teljesen szabad birtok, amit a tartományúrnak teljesítendı szolgáltatások terhelnek, csak a családtól függ Hőbér: magántermészető szolgáltatások o Hőbéri fıtulajdon(dominium diretum) o Hőbéri használati tulajdon(dominium utile) o Jog is o Tovább lehetett adományozni( alhőbér) o Részvétel a hőbéri bíráskodásban, hőbérúrnak fogságból való kiváltása o Segélyek(lány férjhez adásakor, fiú lovaggá ütésekor) o Nık, polgárok is nyerhettek hőbért o Jelentısége csökken-> elidegeníthetı, de illeték a hőbérúrnak 76 Eájt alapvizsga 2008 Paraszti birtok: kb. 1 jobbágytelek, birtokosa nem nemes

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Jobbágybirtok: XIII.szra elidegeníthetı Jobbágyi öröklés a földesúr által szabályozott Polgári birtok: szabad királyi városok után o Közjogi terhek o Stadtbuch: telekkönyv, birtokátruházásról vezetett nyilvántartás o o o o Megszerzése, rendelkezései a városjogtól függenek Szabad birtoklás= birtok feletti rendelkezés szabadsága Tulajdonjog elzálogosítása, elidegenítése középületek 20. KÖZÉPKORI GAZDASÁGI SZERVEZETEK ÉS SZABÁLYOZÁSUK. A TENGERI HAJÓZÁS ÉS KERESKEDELEM I. Gazdasági szervezetek − − − − − A középkorban az ipari és kereskedelmi tevékenységet nagyobb részt szervezett közösségek végezték. Nem sok oklevél maradt fenn a 12. század elıtti idıbıl a szervezett gazdasági közösségekrıl. A legrégibb szöveg a XII. századi párizsi korporációkat illetıen a vízkereskedıkre vonatkozik.  A régi szervezeti formák, melyek a gall-római korban mőködtek, átalakultak. Bizonyos szervezeti

formák léteztek a gall-római idıben is szakmák szerinti megosztásban. Magisteria=mesterek olyan csoportja, akik szabadok voltak a tulajdonosok közvetlen irányításától, de céhmesterek irányítása alatt álltak. Ministeriak=szakmai szervezetek, a céhekhez hasonló autonóm szervezetek.  11. századból származó szöveg szerint a céhek mint ministeria szerepelnek, analóg módon a római collegiával: ezt is szabad emberek alkották, akik gazdasági monopóliumként mőködtek és adóztak a királyi kamarának. Ilyen céhek pl.: pénzverık, hajósok, halászok, szappanfızık részére voltak. Mőködésük királyi megbízáson alapult. XI. században a városi élet újraéledt. Kézmővesek, menekült jobbágyok a városokba költöztek. Az új gazdasági szükséglet új szervezeti formákat hozott létre. Pl.: védelmi szerveket=gildéket, és vallási jótékonysági szerveket=confréries, caritates. A legrégibb formák inkább társadalmi, mint gazdasági

célokat elégítettek ki, és még kevésbé hivatásbeliek. Elsı kereskedelmi gildék Fro.-ban és Angliában is a 11. század végén jelentek meg.  - Párizsban az elsı ismert gazdasági szervezet a vízkereskedık korporációja=mercatores aquae. A Szajnán vizet szállítottak, a vízzel való kereskedést vállalták. Jogi helyzetüket VII. Lajos király 1171-es oklevele rendezte: A kereskedık csoportosulásának (hanza) az ur. monopóliumot adott a Szajnán való vízkereskedésre. Olyan hajó nem mőködhetett, mely nem társult a párizsi szervezethez. Egyházi és világi bíróság nem akadályozhatta a hanza tisztségviselıinek tevékenységét. 13. században az ur. a hanzának átengedett bizonyos jogokat, amik addig a prevot-ot illették, pl. a borkimérés. A hanza lassanként az egész párizsi kereskedelem szervezetét kézben tartotta, majd lassan kifejlıdött Párizs város önkormányzata, vagyis a kereskedık testülete önkormányzati testületté lett. 

Más szakmák gazdasági szervezetei is kialakultak. Pl: a párizsi hentesek egy nagy házat kaptak a palota közelében, melyet örökletes jogon bírtak + a királlyal éppen úgy szerzıdést kötöttek, mint más szomszédaikkal. A gazdasági testületek alá voltak vetve a terület ura rendészeti fennhatóságának. Párizsban ez a palotában székelı királyi prevot=bíró. Elıfordult az is, hogy a céh nagyobb autonómiáját elismerték azzal, hogy a “mester”-t megbízták az ig.szolgáltatással. A gazdasági szervezetek formái változatosak. A kereskedelem és ipar a földesúr vagy a város felügyelete alatt volt. A 13. sz.-ban az ipar és ker. terén kialakultak a céhek közötti formai különbségek, de közös vonásaik is állandósultak. Gazdasági formációk 4 alaptípusa aszerint, hogy a 77 Eájt alapvizsga 2008 céh mennyire önálló a saját tevékenységének szervezésében és rendészetében : 1., szabályozott céh (metier reglé), 2., saját

esküdtszékkel rendelkesı céh (metier juré), 3., privilegizált, egyedi szabályozottságú céh, 4., a céheknek csak bizonyos vonálait örzı, valójában új gazdasgái társaság, a manufactura. a) A métier reglé − a legszabadabb társulási forma: − nincs taglétszáma és tevékenységi köre szorosan megszabva − nem kötelezı a szigorú feltételekhez kötött tanonckodás, − e céhek tevékenységi körét és szervezetét nagymértékben felügyeli és irányítja az illetı település önkományzati testülete, mely viszont közvetve v. közvetlenül az ur. rendészeti hatáskörébe tartozott. − Területi önk. felügyeli és hatályban tartja minden egyes céh statutumát, melynek létrehozásában a céhtagok közremőködnek. − Helyi önk. jelöli ki a céhtagok közül a céh tevékenységének felügyelıit is. − A métier reglé fıként Fro. északi városaiban terjedt el. b) A métier juré − igen szigorúan szabályozott szervezet, ez a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


legelterjedtebb. Étienne Boileau királyi prevot mőve a “céhek könyve” azt írja, e típus szerint mőködtették a céheket Párizsban. − Önálló irányító testülete van, saját rendészettel jár el, ami az ur. felügyelete alá tartozik. − Belépés a közösség engedélyével történik, feltétele bizonyos idıtartamú tanonckodás, a mesterré válás feltétele pedig a “mestermő” elkészítése. E mő a céhszabályban körülírt formában elkészített mesterdarab. Elfogadás elıtt a céh vezetıi gondosan megvizsgálják. − A kötelezı tanonckodás elıfeltétele, hogy a tanonc fizetni tudjon a belépés jogáért.. − Fel kell esküdni a céhszabályzatra + a céhen belüli szokásjogra. − A 14. sz.-ban az egész országban a szabályzatokat statutum formájában írásba foglalták, és a szervezet közgyőlése által efogadott formában léptették életbe. A statutumokban megvolt az ur. szabályokhoz kötött jóváhagyása is=lettres

patentes. E statutumokat a patente-tel jóváhagyott formájában a francia királyi rendeletek hivatalos győjteményeiben közzétették, ezáltal jogforrási rangjukat jelentısen emelték. − A 14. század után a céhek szabályzata oligarchikus vonásokat vett fel. A szabályzatok megalkotása, a tisztségviselık megválasztása nem a céhtagok közgyőlése, hanem a céhmesterek győlése által történt. − A XIV.-XVI. sz.-ban már széles körben elterjedt a métier juré. A késıbbi idık folyamán azonban szigorú formasága miatt a fejlıdés akadályává vált. Mőködése virágkorában viszont a termék minıségi garanciáját jelentette. 1597-ben decretumok írták elı, hogy minden céh alakuljon át erre a formációra. A rendeleteket azonban nem tudták mindenütt alkalmazni, fıleg a privilégiumok miatt. − Az említett társulások jogi jellegüket tekintve személyi társulások. A közösségek belsı szervezetét az egy-egy kézmőipart őzık

közgyőlése létesítette. A közgyőlés fogadta el a szabályzatot=statutumot is. − A közösségek a szakma belsı fegyelmét is fenntartották szabályaikkal : munkahelyek nyilvántartása, szünnapok, éjjeli munka tilalma stb. Tartalmaztak rendelkezést : a nyersanyag beszerzésérıl, felosztásáról, ésszerő árakról is. E kötöttségek késıbb akadályozták a fejlıdést. − Nem rendelkeztek a szabályzatok a legények, ill. a munkások bérérıl. Ez a mester és legényei között a szabad megegyezés tárgya volt. − A termék technikai leírásának, értékesítés módjának a statutumok pontos szabályozást adtak. Meghatározták a felhasznált anyag minıségét, a mustrajegyet stb. − A gyártó, aki mustráját az árura helyezte, felelısséget vállalt árujáért. − A közösség esküdtjei, vezetısége látogatást tett a mőhelyekben, hogy ellenırizzék a gyártási feltételeket. − A közösségek megırizték a kegyes hagyományokat:

védıszent tisztelete, céh özvegyeinek, szegényeinek segélyezése, céhtag temetésérıl gondoskodás. − A céhek a városi önk.-nak alá voltak rendelve, így ha ellentét támadt a mesterek és legények, v. a céhek között, a városi vezetıség döntötte el a vitát. − A municípiumok=önkormányzatok jelölték ki azokat a céhmestereket, akik ellenırizték a gyártás 78 Eájt alapvizsga 2008 minıségét. A céhek és önk. viszonyára általában inkább a túlszabályozottság volt jellemzı. A mesterek esküt tettek a város jogaira : Igazságszolgáltatásukat a törvényszék elıcsarnokában végezték. Az önk. által kiadott statutumok irányították ıket a rendfenntartásban. − Míg az önálló esküdtszékkel rendelkezı céh maga készíti a szabályzatát, a többiek erısebben függnek az önkormányzattól. 1. A kereskedık joga − − − − − − − − − − A kereskedık jogának alakulása és a városfejlıdés a

legszorosabb összefüggésben van. 1060-ban Notker szerzetes : “kereskedıi az a jogvita, mely a kereskedıi szokásjog körül folyik. A kereskedık akkor tekintik érvényesnek az éves vásárokon való vételt, ha jogszerően v. az ı szokásjoguk szerint történik.” A kereskedıknek a pápa még az exkommunikáció alkalmazásával sem tudott védelmet biztosítani. Majd csak a pénzadóból befolyó jövedelem adott külön fegyveres védelmet a kereskedıknek. A kereskedık joga ill. igénye a gyors jogi eljárásra hatott a jogfejlıdés egészére. A régi, formákhoz kötött eljárás vidéken még sokáig élt, a városokban azonban hamarosan túlhaladottá vált. Ahogy az egyház, a kereskedık is ténykutatást, az igazság tényszerő feltárását igényelték. Pl.: szállított áru az átadáskor hibátlan-e, van-e rejtett hibája, az adóslevél valódi-e, ezek mind bizonyításra vártak. Az eddigi formális bizonyítás már elégtelen volt. Az istenítélet

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


helyett a tisztító eskü mint bizonyítási eszköz általánossá válik. Ha a bepanaszolt teljesítette az eskü kötelezettségét, az ügy az ı javára dılt el, ha nem, a panaszos nyert. Másik jelentıs jogintézmény, melyet a kereskedık fejlesztettek ki, a váltó. Kezdetben a váltó nyilvános oklevél=bíróságon kiállított adóslevél, melyet részre vágva ıriztek meg, egyiket a hitelezı kapta, másik a bíróságon maradt, a kiállítás helyén lévı teljesítésig. A hitelezınél lévı okirat forgalomképes volt. A hitellevél felét mint bemutatóra szóló értékpapírt kezelték. Gazdasági jogi intézmények közül a legfontosabb a biztosítás. A forgalom növekedésével a rizikó is nıtt, különösen a tengeri utazásoknál (tengeri rablók, viharok miatt kidobott áruk). A rizikót meg lehetett osztani a baleset elkerülésébıl eredı nyereség megosztásával. Szoros összefüggést mutat a gazdasággal Freiburg város jogi helyzetének

alakulása. Freiburg már alapításakor kapott vámjogot, az átutazó kereskedıktıl származó pénz gazdagította a várost, majd árumegállító és vásárjogot is szerzett. A polgárok voltak a bíróság tartásának birtokában s szigorú szabályokat írtak elı. Freiburg polgárai végül elnyerték Köln kereskedıinek jogállását. Köln egyike volt a Hanza vezetı városainak. Megillette Feriburgot az a jog is, hogy a Vogt-ot=fejedelem képviselıjét a városban a fejedelem csak az ı hozzájárulásukkal nevezhette ki + plébánosukat maguk választhatták. Kevés város jutott olyan jogi státushoz, mint Lübeck, melynek mind az alacsonyabb, mind a magasabb bíráskodási joga megvolt. 2. A szokásjog - a coutume − − − − A magánjogot, ezen belül a gazdasági szervezetek jogát a királyi jogalkotáson kívül a szokásjog szabályozza. A coutume összegyőjtése és kiadása nem zárta le a coutume jog fejlıdését. A magánjogfejlıdés és ezen

belül elsısorban a gazdasági élet szempontjából fontos, hogy a kötelmi jog fejlıdésének folyamata felgyorsult. Az elsı kommentárok nem mutattak nagy eredetiséget, átvették a római jog és a kánonjog módszereit és glosszálták a coutume szakaszait, anélkül hogy a jogszabály átfogó értelmét kutatták volna. A XVI. sz. elsı nagy kommentátora Charles Du Moulin, 1539-ben publikálta fı mővét, mely elméleti és gyakorlati munkával elemezte Párizs coutume-jét (+ Notae Solemnes) A párizsi coutume modell értékő lett. Fro.-ban a városjogok között nem mutatkozott olyan nagy eltérés, mint a N-r Bir.-ban.  1607-ben Antoine Loisel ügyvéd a Párizsi Parlamentben, publikált könyvet “Institutiones coutumiéres” címmel. Célja “egyetlen jogra visszavezetni a provinciák jogát, besorolni azokat a francia uralkodó autoritása alá”. Loisel felkutatja a forrásokat, de megkeresi a coutume jog szellemét is, a jog rációját is kutatja. 

1720-ban a királyi palota egyik ügyvédje Bourjon publikált egy könyvet, melyet az 1804-es Code Civil megfogalmazása során széles körben felhasználtak. A coutume és a római jog viszonya. Az elmélet és gyakorlat által leginkább kimunkált párizsi coutume lesz a kiegészítı jogforrás, melyre inkább hivatkoznak joghézag esetén, mint a római jogra. Fro.-ban még a leginkább romanizált coutume-ök is kevésbé álltak közel a római joghoz, mint ehhez a 79 Eájt alapvizsga 2008 − joghoz.  A római jog hatását tekintve a szerzıdési jog alapvetı vonásai fontosak. A szerzıdési jogban a germán tradíciók közül némelyek megırzıdnek hosszú idıre: pl. a szándék kijelentése külsıdleges formák között, biztosíték adása, cautio létesítése az ügylet biztonsága érdekében.  13. sz.-ban a kánonjog hatására kezd megerısödni a kifejezetten a megegyezés által keletkezı szerzıdés=konszenzuális kontraktus. A római jogi

konszenzuális kontraktus fetételezi a felek azonos jogi helyzetét, mely ritkán van meg a gyakorlatban.  A kánonjog realisztikusabb volt, mikor meghatározta és megkívánta, hogy a szerzıdésbıl minkét félnek legális haszna származzon. Ha nincs “ésszerő haszon” akkor a szerzıdés ill. a jog sérelmérıl van szó. Az ún. “uzsora szerzıdések” korán megjelennek a francia bírói gyakorlatban. Már 1255 k. a Párzsi Parlament semmisít meg egy szerzıdést uzsora-feltételek miatt. Sajátos helyzet alakult ki a kötelmi jog terén. A déli országokban a római jog általánosan befogadott, az életviszonyok széles körében alkalmazott jog volt. A coutume jog tartományaiban szőkebb körben, de egyes jogintézményekben ugyancsak befoglalták. A kötelmek, ill. szerzıdések egész rendszerét illetıen a coutume átengedte az elsıséget a római jog recipiált formájának. Ez Európa-szerte bizonyos jogegységet jelentett. II. A középkori hajózási

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


és tengeri-kereskedelmi jogszabályok − − − − − A legrégibb jogforrások közül való a Roles ou Jugements d’Oleron, más néven Lois de Leyron. Francia szerzık szerint Giuennei Eleonora, Aquitania hercegnıje jegyeztette le a szokásokat. A Szentföldrıl hazatérve I. Richard kiadott az admiralitás részére egy olyan szabályzást, mely már ténylegesen érvényesült a szigeten. I. Edouard uralkodása alatt megjelent a “carta mercatoria” nevő jogszabály a külföldön kereskedık biztonságáról és privilégiumaikról rendelkezik. III. Edouard uralkodásának idejébıl származik az a győjtemény, melyet Roles d’Oleron néven ismertek Európa-szerte. A Roles d’Oleron legrégebbi 24 szakasza, 1266-ból származik, melyet a kézirat Black Book of the Admirality=az admiralitás fekete könyve ırzött meg. A szokásjogi győjtemény 4 részbıl áll. A Roles legrégebbi részének szabályai  könyv A Roles d’Oleron hatása figyelemmel kísérhetı

a Baltikumban és Flandriában. A Balti-tenger városaiban a jogforrás a helyi jogszolgáltatás forrásává vált. A Hanza joga − A konföderáció=Hanza a körülmények sajátos alakulása miatt jött létre. Számos ok közül a legdöntıbb volt a béke fenntartása, a külsı támadásokkal szembeni védekezés. A Hanza joga nem egy meghatározott idıhöz kötött jog, írásba foglalták, de nem egy-egy jogászi aktus eredménye, hanem megegyezések hosszú idın keresztül kiadott győjteménye. − A legtöbb városnak ill. társult közösségnek megvan a saját joga, jogalkotó szervekkel, melyeknek a tevékenysége a kereskedelmi és tengeri jog szabályozására is kiterjedt. A szövetség létrehozását meghatározta,hogy a XIV. sz-ban Waldemar dán király támadó háborúba kezdett a Baltikum térségében. Ellene szövetkezett 77 város képviselıket küldve a Kölnben tartott kongresszusra, mely a közös ellenség elleni harcra jött létre. Waldemart

intrikus magatartása miatt lemondatták, a szövetség azonban fennmaradt. − A liga célkitőzése a közös védelem, a kereskedelmi privilégiumokban való részesedés. Nem volt cél hatalmi okból politikai konföderáció alkotása. − A liga sok városból állt, melyekhez nagy kiterjedéső földterület is tartozott. A városok különbözı jogállásúak voltak saját fejedelemségükön belül is, de többé-kevésbé autonóm területek voltak. A liga kifejlesztett egy olyan szervezetet, mely a közös adminisztrációt intézte, és az idık folyamán az adminisztráció mőködése egységes tengeri jog kiformálódásához vezetett. − A liga a városok belsı békéjének fenntartását is célul tőzte ki. Anarchia elleni védekezés jegyében a polgároknak a saját magistártusukkal szembeni fellépést megtiltotta. Érdekük az volt, hogy a polgárok forradalmi mozgalmaival szemben hathatós fellépés történjék, de a magistrátusok visszaéléseit is

kiküszöbölni igyekeztek. − A ligából történı kizárás lehetséges, de nem visszavonhatatlan intézkedés volt. − A liga székhelye Lübeck városa, ahol a közgyőlés ülésezett, az adminisztrációs kp. mőködött. 80 Eájt alapvizsga 2008 − A liga 3 kerületre oszlott, melyek székhelyei : Lübeck, Magdeburg és Köln. 1443-ban városok nagy száma miatt 4 kerületre osztották a liga hatáskörét, a 4. székhelye Hamburg városa lett. A szervezet mőködésének szabályai: − A közgyőlésre három évenként került sor Lübeckben a húsvéti ünnepkör idején. − A Hanza mőködését a fejedelmek elfogadták, közgyőléseire küldötteket küldtek, akik a fejedelmek érdekeit képviselték. − A ligának négy jelentıs irodája mőködött : Londonban, Bruges-ben, Bergenben, Novgordban. − A ligában való tagsághoz különbözı feltételek teljesítése szükséges. Nem elegendı lakóhellyel bírni, és a születés joga sem elegendı, hanem

megfelelı anyagi feltételek kellettek : önálló üzlet, v. iroda birtoklása. A ligában kettıs tagság nem volt. − A liga belsı szervezetének szigorúságát jól mutatja, hogy a kihelyezett irodák vezetıi idegenekkel nem köthettek házassági szerzıdést és az anabaptista vallás gyakorlása kizáráshoz vezetett. − Deklarálták, hogy minden lázító, zavartkeltı, a magistratus elleni fellépés kizárást vont maga után. Ilyen személyeknek a konföderáció más városai sem biztosíthattak asylumot. − A ligán belüli megállapodások közül számos a szállított áru minıségére vonatkozott, a mértékegységek, a forgalomban lévı pénz hitelességének fenntartására. Pl. ilyenek : arany és ezüst áru csak feldolgozott állapotban szállítható, textíliát is csak kikészített formában lehetett szállítani. − A liga megállapodásai a kereskedelemmel kapcsolatos hitelügyletekre, az adós és hitelezı kölcsönös kötelezettségeire is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kiterjedtek. − Elveszti a ligában tagságát az, aki nem fizeti ki tartozását. A bukott kereskedı regisztrálva lett és más városok is értesültek csıdjérıl. Halállal büntették, akiket hamisításon v. csaláson értek. − A liga megállapodásai egy kereskedelmi kódex tartalmát teszik ki, kivéve a tengeri biztosítás szabályozását, amire azért nem került sor, mert ilyen igényeket más jogforrások elsısorban a Guidon de la mer elégített ki. A tengeri biztosítás − Guidon de la mer-t egy korszakkal késıbb mint a Roles d’Oleron-t, és egy korszakkal elıbb mint a tengeri kereskedelmet kodifikáló 1681-es Code de la Marin-t állították össze. Ez, az északi és déli jogrendszerek érintkezésének új terméke, a XV. századra datálható. A tengerjognak egy fontos kérdését, a tengeri biztosítást részletesen szabályozta, egyfajta egységesítést végzett el. − Az admiralitás intézménye a XIII. sz-ban a Földközi-tengerrıl kiindulva

egész Európát behálózta. − A Guidon de la mer szerzıje ismeretlen. Tiszta fogalommeghatározásai, a praktikus intézkedések körülírásai alapul szolgáltak az 1681. évi kódexnek, mely viszont a napóleoni jogalkotás részeként az európai jogi kultúra közkincsévé vált. − A tengeri biztosítási szerzıdés szabályozása a mintegy 200 szakaszból álló jogforrás tekintélyes hányadát teszi ki. A tengeri jogi biztosítási szerzıdés, mint az elıre nem látható okok miatt bekövetkezı károk megtérítésének jogi eszköze vált ismertté. − Az intézmény viszonylag késıi megjelenése amiatt volt, hogy helyette ismert volt a közös kockázatvállalás, melyet szerzıdésben rögzítettek, és melynek következménye hogy valamennyi középkori tengeri jog behatóan szabályozta a kármentés ill. kárenyhítés kötelezettéségét : a tengeri veszély idején alkalmazott kidobást. A kölcsönös kárviselésre vonatkozó szerzıdés elınyeit a

középkori jog korán felismerte és számos jogforrás kötelezıen írta elı e szerzıdés megkötését. − A Guidon de la mer a biztosítási kötvényre és annak megkötési módjáról részletesen rendelkezik.  A biztosítási szerzıdést olyan ügylet, melynek következtében ígéretet tesz a biztosító a biztosítottnak, hogy a szállítás esetén bekövetkezett kárért a szerzıdésben megszabott összeget kártalanításként fizetni fog.  Biztosítás köthetı a szállított árura, a hajó testére, a hajó személyzetére is.  Hosszasan foglalkozik a hajókárokkal.(37 szakasz)  9 szakaszban azokkal a bizonyítékokkal foglalkozik, melyekkel a kár igazolható.  9 szakaszban foglalkozik továbbá a hajó kapitányának szerzıdésben vállalt kötelezettségeivel, melyek az egész vállalkozás sikere érdekében jelentısek. − A Guidon de la mer a késıbbi francia jogalkotásra gyakorolt hatása miatt jelentıs, külföldi hatása azonban nem olyan

nagy, mint a Roles d’Oleroné. 81 Eájt alapvizsga 2008 21. A FEUDÁLIS KOR BÜNTETİJOGA ÉS BÜNTETİJOG-TUDOMÁNYA - büntetı igazságszolgáltatás gyakorlása (állami tevékenység) korán megjelenik középkori társadalmak: eltérések a büntetıhatalom gyakorlásának formájában, aszerint, hogy az állam joga milyen mértékben tartalmazta a népjogot és milyen mértékben állt idegen jog (pl. római jog, kánonjog, arab jog) befolyása alatt különbség: bőnösség fogalmának egyre tisztultabb formájában érzékelhetı, megjelenik: szándékos/gondatlan cselekmények elhatárolása o jogos védelmi helyzetben elkövetett cselekmények vizsgálata o okozati összefüggés vizsgálata a tett és az eredmény között o akaratot befolyásoló kényszer vizsgálata I. A büntetıjog kezdetei - - a germán államok megalapítása után is érvényesült a családfı büntetı hatalma a családtagokkal szemben – a súlyosabb büntetések vizsgálata és a

büntetés a hatalom helyi és központi szerveire szállt át bosszú: családon és nemzetségen kívüliekkel szemben, ennek megakadályozása állami feladattá vált népjogok: törekedtek a bosszú kiküszöbölésére és helyette az anyagi (elıbb állatban/mezıgazdasági termékben, késıbb pénzben) kárpótlás (kompozíció) bevezetésére, ennek elfogadása/megfizetése a sértett/bőnös nemzetség közös ügye volt a legmagasabb jóvátétel (vérdíj) az emberölésért járt, összege a sértett/bőnelkövetı társadalmi pozíciójától függött Lex Salica: ha a tettes nem tudott fizetni, „rögdobással” háríthatta át a kötelezettségét a nemzetségi tagokra, ha a nemzetség sem tudja megfizetni a vérdíjat, a tettest kitaszítják a közösségbıl, „Vogelfrei” lesz (szabad, mint a madár) – bárki befoghatja és megbüntetheti Fredus („békepénz”): a bíróság részesedése a jóvátételi összegbıl Halállal büntetendı cselekmények:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


árulás (hőtlenség), bizonyos vallás elleni bcs-k, korai népjogoknál a békeszegés Testfenyítı, testcsonkító büntetések: többnyire szolgasorsúakra Büntetés célja: okozott kár, sérelem kiküszöbölése, eredeti állapot helyreállítása; mértéke: eredményekhez igazodott Római jogi és kánonjogi hatásokat mutat a szándék figyelembe vétele és a jogos védelem eseteinek rögzítése Lex Saxonum (804): eredményfelelısség alapján Trebur-i győlés (895, Keleti frank birodalom, Arnulf császár hívta össze): o magánbosszú tilalmának listája o rendelkezik biz. kiemelten fontos bcs-k megítélésérıl: templomban elkövetett erıszakos cselekmények, templomi rablás, apácák szöktetése => az egyházi személyek védelme a büntetıjog elsıdleges feladatai közé tartozik o szakítás az egyoldalúan körülírt eredményfelelısséggel: különbség a szándékos és gondatlan cselekmények között o ha vétkesség/gondatlanság nem

állapítható meg: sem egyházi, sem világi személy nem fizet vérdíjat o véletlenül bekövetkezett károkért nem rendel büntetést IX. sz.: több alkalommal foglalkozott egyházi győlés az egyh. bíráskodás hatáskörével: püspök igazságszolgáltató jogköre, amikor a világi bíráskodás nem hozhatott eredményt, pl amikor a rabló világi hatalmasság. Büntetés: kiközösítés (egyh. által alkalmazott büntetési nem) – feloldotta az alávetettet az engedelmesség kötelezettsége alól. II. „Az állami büntetıjog” kialakulása - - cél: a középkori jogrend megszilárdítása, a magánharc kiküszöbölése – az egyház (feud. anarchia alatti egyetlen szervezett erı) és az uralkodók összefogását igényelte Isten Békéje: intézményként Franciaországban alakult ki, de csakhamar más államok (pl. Németország) is átvették. Treuga Dei: bizonyos idıszakokban (pl. ünnepeken) tiltotta a magánharcot, bizonyos 82 Eájt alapvizsga

2008 - objektumokra (templom, temetı) is kiterjedhetett Pax Dei: bizonyos személyek (papok, kereskedık) védelmét szolgálta Béketörvények: - Német-Római Birodalom elsı békeparancsa: XI. sz. - Thüringia, elsı egész birodalomra kiterjedı béketörvény: 1103. Mainz., IV. Henrik. - 1235. II. Frigyes Birodalmi Békéje: egyház védelme, jobbágyszökések megakadályozása, fennálló gazdasági rend védelme. Latinul a nem német, németül a német tartományok részére. - Acht (jogközösségbıl való kitaszítás), Aberacht (törvényen kívül helyezés) => nem értek célt a jogkövetkezmények, mert a császároknak nem állt elegendı erı a rendelkezésre, hogy a békeparancsnak érvényt szerezzenek - Kísérletek a békebíróságok felállítására: 1296., Thüringia, a béke ırzését 1 kapitányra és 12 tagú testületre bízták => a széthúzó erık ellenálltak - III. Frigyes 1442. évi reformterve: „…meghalt a Rend” – igény a

közbiztonság megjavítására (XV. sz-ban vált általánossá) - 1495. worms-i Birodalmi Győlés: örökös birodalmi békeparancs (megtiltotta a magánharcot és kötelezıvé tette a jogviták bírósági elintézését) - Béketörvények hatása a büntetıjog és a büntetıbíráskodás fejlıdésére: jogos védelem megjelenése (késıbb ennek szőkítése: tárgya nem az élet és vagyon védelme, csak az élet védelme lett); büntetıjog közjogi jellegének erısödése; crimen – közbőncselekmény fogalmának meghatározása (lopás, rablás, gyújtogatás, büntetése: nem vérdíj, hanem testi büntetés); nyomozóelv megjelenése (hivatalból való eljárás kötelezettsége, I. Frigyes 1179-es békeparancsa óta) - III. Kázmér statútumai (1346. és 1356. között Wislicában tartott győléseken alkották): céljai: béke fenntartása, a széttagoltság káoszának felszámolása; eredetileg 25 szakasz, késıbb +34, egységes rendszerbe foglalt kiadás;

Kis-Lengyelo. (Krakkó és körny.) jogát fogalmazta meg; büntetıjog + egyéb jogintézmények (pl. katonáskodás); okok, amelyek mentesítenek a büntetıjogi felelısség alól: vérbosszú, szóbeli/tettleges kényszerítés, utasításra elkövetett cselekmény, „mezei tolvaj” elleni erıszak. Bőncselekmények csoportosítása: aszerint, hogy királyi tisztviselı (bcs-k széles köre, többnyire magánvád, de jelen volt az inkvizitórius eljárás -hatóság általi perindítás- is), vagy maga az uralkodó (felségsértés, árulás, lázadás, uralkodó ellenségéhez pártolás, egyház és katolikus vallás elleni cselekmények, kincstárt károsító cselekmények) a bírói fórum. - XIII. sz-ban kiadott joggyőjtemények (pl. Ph. Beaumanoir – Coutumes de Beauvaisis): bőncselekmények széles köre; emberölés 3 alakzatának megkülönböztetése motiváció alapján; gyilkosság kritériuma: elıre megfontoltság; árulás: mai szóhasználatban az aljas

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


indokból elkövetett emberölés; emberölés: más embert vita hevében öl meg. Halálbüntetéssel sújtható bcs-k: emberölés, nık megbecstelenítése, gyújtogatás, lopás, „hitben tévelygés”, sodomia (fajtalankodás), pénzhamisítás - Büntetıjog európai fejlıdéstörténetének summázata: XII. sz-tól fokozódott az állam/uralkodó igénye a bcs-k megtorló büntetésére, bcs-ekkel szembeni hathatósabb védelemre; - kriminális büntetés (bőnelkövetı személyére irányuló szigorú büntetés) elterjedése, fıként: testfenyítı, ill. halálbüntetés; - társadalmi diszkrimináció (büntetés mértékét, ill. végrehajtásának módját illetıen); büntetés célja: megtorlás, elrettentés; tükrözı elv: a büntetés formája tükrözte az elkövetett cselekményt (pl. tolvaj kezét levágták) => tálió elv - halálbüntetést különbözı formái: férfiaknál: lefejezés, akasztás, felnégyelés, kerékbetörés (társadalmi

helyzettıl/bőntett jellegétıl függıen), nıknél: vízbefojtás, elevenen eltemetés; testcsonkító és testfenyítı intézkedések: fı- és mellékbüntetések egyaránt, városokban: számőzetés/szabadságvesztés (börtönök siralmas állapota miatt ez = a testi büntetéssel); megszégyenítı büntetések (haj levágása, pellengérre állítás, stb.) - Acht – levelesítés: germán büntetési forma, eredetileg a tettes életének elvétele és vagyonának elpusztítása, késıbb a büntetés megválthatóvá vált - Kiközösítés: egyház büntetıeszköze, ezzel segítette a világi igazságszolgáltatást - Elsısorban még mindig eredményfelelısség, de megjelent a szándék vizsgálata; különbség az elıre megfontolt/felindulásban elkövetett cselekmények között; társtettesség/bőnsegítés fogalmának vizsgálata 83 Eájt alapvizsga 2008 III. A büntetıjog tudományának kialakulása és hatása a büntetıjogra - a feudális rendszer

megszilárdulását a büntetıjog, mint tudomány kialakulása is segítette o elızı évszázadokban önálló jogági jellege nem különült el, a magánjog része volt o a felsıbíróságokban megjelentek a külön tanácsokban a büntetıjogra, azon belül is az elsıfokú, vagy fellebbezési tárgyalásra szakosodott bíróságok o abszolutizmus: a büntetıjog kényszerítı jelleget öltött, háttérbe szorult a jóvátétel gondolata Constitutio Criminalis Carolina: - V. Károly császár uralkodása idején, 1532-ben jelent meg - korszak legjelentısebb kódexe - császár és rendek közötti tárgyalások eredménye - tudósok által elıkészített munka, német nyelven jelent meg - eljárásjog + büntetı anyagi jog (subsidiarius – kiegészítı jellegő: a helyi jog alkalmazását nem zárta ki) - egész Közép-Európában büntetıjogi egységet teremtett Büntetı-jogtudomány: széles körben érvényesülı, fejlett o XVI. Sz. közepe: számos kommentár és

büntetıjogi kézikönyv o Értekezések az alapfogalmakról: kísérlet, bőnsegédi magatartás, beszámítási képesség, stb. o Tudományos munkák: Tiberius Decian - Tractatus Criminalis; Jossé Damhouder – Praxis rerum criminalium (európai jogtudományban kiemelkedı mő, számos kiadásban és több nyelven jelent meg, fı célkitőzése: alsóbb fokú bíróságok segítése) – nagyszabású, praktikus céllal írott kézikönyvek, nép nyelvén írott enciklopédiák (reformáció elterjedésével párhuzamosan jelentkezı igény) o Megjelent az egyetemeken képzett, jogtudó értelmiség, a városi és körzeti bíróságok egyetemi végzettséggel bíró bírákat alkalmaztak o Az alsófokú bíróságok jogban gyakran járatlan bírái számára populárisan szerkesztett kiadványokat adtak ki (ilyen volt eredetileg Damhouder mőve is) A kor büntetıjogi felfogása: a büntetés az állami célkitőzés (törvény) és a bírói ítélkezés (egyediesítés)

függvénye, a törvény által megszabott büntetés célja az elrettentés - Az eljárás mozzanatait szabályozták - Tényállások és büntetések részletezı kifejtése, büntetéstan - Egyre több lehetıség a bírói mérlegelésre: eleget tesz az egyediesítés követelményének, de teret ad a bírói önkénynek is Testi és életbüntetések körébe tartozó szankciótípusok: büntetések sokfélesége: nem kizárólag a megtorlás volt a cél o Halálbüntetés minden vagyon elkobzásával o Halálbüntetés elkobzás nélkül (Halálbüntetés: kiemelkedı jelentıségő, a büntetések kisebb részét teszi ki, de gyakran alkalmazott, végrehajtási módja függött az elkövetı társadalmi helyzetétıl és a bőncselekmény jellegétıl) o Csonkítás (pl. kézlevágás) o Nyilvános fenyítés a hozzá kapcsolt számőzetéssel o Számőzetés a javak elkobzásával o Nyilvános kiállítás (pellengér) o A polgári jogoktól való megfosztás A büntetések

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fı célja változatlanul a közbéke biztosítása, a nyugalom helyreállítása és a gonosztevıktıl való megszabadulás volt, e korban a népesség egyes csoportjait, mint közösséget gyanússá nyilvánították. Ilyenek okok voltak: o Megbotránkoztató tevékenység (pl. uzsora) o Életmód (iszákosság, kicsapongás) o Országban való vándorlás (mutatványosok, vándor árusok) Ezek az emberek az állam és a szomszédságuk által állandó megfigyelésben voltak, egy esetleges eljárás folytán például kevesebb tanút tudtak maguk mellé állítani. Számukra a kiutasítás valamely 84 Eájt alapvizsga 2008 formája egy enyhébb büntetés volt. Kiutasítás: o Az állami stabilitás ırzıje – a társadalmi gyökértelenséget a bőncselekmények lehetıségeként fogják fel o Széles körben alkalmazott büntetés – egész rendszere alakult ki o Országból való kitiltás/államon belül meghatározott helyrıl való kitiltás o Egész vagyon

elvesztésével járó kitiltás o Meghatározott/meghatározatlan idıre való kitiltás Dologház – új büntetési forma: - a széles körben elterjedt csavargás és koldulás miatt alakult ki - VIII. Henrik 1531-ben vezette be a koldulással kapcsolatban: Azok a munkaképes koldusok, akik kolduslevelet nem kaptak, háromnapi kenyér és víz böjttel bőnhıdtek. - A kálvini tanok a híveket munkára próbálták nevelni - „az ember igazságtalan, ha munkaképesnek alamizsnát nyújt” (a karitász – jótékonyság fogalma más); a munka biztosítása az igazi jótékonyság - London – 1555-ben mőködni kezdett dologház (1575-tıl „javítóház”) –kemény fegyelem és szigorú házirend - Korabeli felfogás szerint is gyakran a szegénység vezet bőnre, ezzel szemben a munka, és a tudat, hogy a társadalomnak hasznos tagja, felemeli az elesettet. IV. Az abszolutizmus büntetıjoga Kifejlett abszolutizmus: az uralkodók arra törekszenek, hogy a

büntetıhatalmat minél szilárdabban kézben tartsák - Büntetıtörvénykönyvek (Franciaország: 1539. I. Ferenc, 1670. XIV: Lajos): cél a fennálló rend megszilárdítása; XV. és XVI. sz-i olasz büntetıjogi iskola elvei: nagy teret adnak a bírói önkénynek - Jogegység nem létezett => ahány bíróság, annyi joggyakorlat - Ezért vált a felvilágosítók elsıdleges követelményévé a legalitás (megismerhetı törvényi intézkedések betartásának követelménye) Bőncselekmények csoportosítása: isteni és világi felség sérelmére elkövetett bcs-k (felségsértés) Isteni felség megsértése: eretnekség, szakadárság, szentségtörés, házasságtörés, bigámia, egyházi kamattilalom megszegése. Büntetés: „tisztító” máglyahalál, az eretneküldözés a tortúra gyakori alkalmazásával történt. A világi hatalom a halálbüntetés végrehajtásában mőködött közre, egyéb büntetéseket többnyire templomokban hajtottak végre

(testi/megszégyenítı büntetések) Világi felségsértés: politikai jellegő bcs-k; az állam külsı és belsı rendjének veszélyeztetése, uralkodó/családtagja fizikai bántalmazása/megölése és az erre irányuló kísérlet, pénzhamisítás, önkényes adóztatás, sértı röpiratok kiadása, párbajtilalom megsértése. A büntetıjogi felelısség a tettes családját is terhelte. Büntetések: nem tesznek különbséget elmeállapot/életkor szerint, sıt, állatokat is büntettek. V. Büntetıjogi reformtörekvések - - A felvilágosodás írói támadták az abszolutizmus büntetıjogát Montesqieu – A törvények szelleme, Hobbes – Leviathan, Beccaria – Bőntett és büntetés (követelések: büntetések pontos, törvényi meghatározása és enyhítése, valamint arányosítása Kritikák: jogforrástani kérdések, büntetıjogi normák rendezetlensége, áttekinthetetlensége, fogalmak tisztázatlansága, büntetıjog publicitásának hiánya,

kodifikáció szükségessége Jövendı jogalkotással szembeni követelmények: világos, közérthetı megfogalmazásokat tartalmazzon; jogszabályok módosítását és magyarázatát jogalkotó végezze el Kiindulópont: egy új, laikus morálfilozófia, melynek fı eleme az egyéni és közösségi hasznosság Büntetıjogi alapelvek: a bcs-k elkövetését meg kell elızni, nem csak büntetni, a bcs-k a létezı társadalmi és nevelési problémákkal függenek össze, okok: szegénység, tudatlanság, munkakerülés, lustaság. A büntetés egyik célja a „bőnjavítás” Szerzıdéses elmélet alapján: az ember azért mond le szabadságának bizonyos részérıl, hogy tulajdonának és életének biztonságát elérje, mind az állammal, mind az állampolgárokkal 85 Eájt alapvizsga 2008 - - szemben Nagy hangsúly a legalitás követelményén, illetve az ebbıl folyó büntetéstani alapelvre: Nullum crimen sine lege – ne lehessen büntetni olyan

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


cselekményeket, amelyeket elkövetésüket megelızıen a törvény büntetni nem rendelt (analógia ellen) Nulla poena sine lege – a bőntettekre csak addig ismert, a törvényekben pontosan rögzített, végrehajtásuk módját is tisztázó büntetéseket lehet alkalmazni (analógia ellen) Analógia – bírói önkénynek teret engedı jogalkalmazási mód, a bíró hasonló büntetésekre kiszabható büntetést szabott ki az aktuális ügyben is Legalitás elve: a törvényhozó mindenkire kiterjedı hatályú törvényeket hozhat létre, a büntetés mindenkire nézve egyenlı formájú és tartalmú, a meghatározott bőncselekményhez kötött legyen a felv. bírálta a vallási elemek továbbélését a büntetéstanban, vagyis, hogy a büntetés célja a megtisztulás a büntetés a jövıre irányul, azaz fı célja a bőnös cselekményektıl való visszatartás Büntetések neme és végrehajtásuk módja: - bíró feladata az elkövetett jogsértéssel szembeni

arányos büntetés kiszabása - a halálbüntetéssel szemben széleskörő ellenérzés alakult ki, az ellenzık a hasznossági érvekre hivatkoztak - a testi büntetések és a testcsonkítás alkalmazásával szemben is általános az ellenérzés (kiv: botozás, korbácsolás) - a megszégyenítı büntetések alkalmazásáról alkotott vélemények ellentmondóak - a számőzést törölni kívánja a felvilágosodás: egyrészt, mert idegen államokkal szemben barátságtalan intézkedésnek tartják, másrészt, mert idegen környezetben a nehezebb megélhetés miatt hamarabb tér a bőn útjára a számőzött elítélt - a vagyonelkobzással, ill. pénzbüntetéssel kapcsolatban sincs egyetértés, két érv mellette: olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a nyereségvágy motiváció volt, a büntetést az elkövetı anyagi helyzetéhez kell arányosítani (csak kisebb súlyú bcs-k) Kódexek: II. József – 1787. Sanctio Criminalis Josephina - halálbüntetés

végrehajtásának eltörlése - nullum crimen sine lege (analógia jogalkotó erejét tagadta) - bőntettek alapeseteinek maximumának és minimumának megszabása - a súlyosabb (qualifikált) és enyhébb (privilegizált) esetekre meghatározott relatíve fixált tételeket is - a bírónak módja volt a végrehajtás eltérı jellegét is megszabni - a rendi választófalak lebontására törekedett - az elkövetık a rend jogállásától függetlenül a tv. elıírása szerint egyenlı büntetést kaptak => pl. a nemesekkel szemben is el lehetett rendelni a testi büntetést (ellenállást váltott ki) - a büntetés nem sújthat ártatlan személyt (vagyonelkobzás esetén méltó tartás a feleségnek és gyerekeknek) - az isteni felség megsértése már nem bőncselekmény, a valláserkölccsel kapcsolatos jogsértéseket is enyhébben bírálja - újszerő – nem maradhatott életben hosszú ideig II. Lipót – 1786. toscana-i büntetıtörvénykönyv - inkább a

meglévı jogintézményekre támaszkodott, jobban bevonta a jogtudó értelmiséget, mint a Josephina - halálbüntetés, tortúra, felségsértés eltörlése - legsúlyosabb bőntett: hatalommal való visszaélés - írásos letartóztatási parancs bevezetése - börtönügy: egészségügyi követelmények, ırizetes személyekkel és elítéltekkel szembeni bánásmód - ártatlanul elítéltek teljes körő kártalanítását teszi lehetıvé - szabályozza az elévülést (súlyosabb esetek: 10 év, enyhébbek: 5 év) - büntetések: pénzbüntetés, megszégyenítı és testi büntetés, kitiltás, számőzés, pellengérre állítás, nıknek börtön, férfiaknak közmunka 86 Eájt alapvizsga 2008 - Negatívumok: nem foglalja össze a büntetı anyagi- és eljárásjog egészét, nem helyezi hatályon kívül a helyi jogforrásokat, fenntartja a gyanúbüntetést 22. TÉTEL: A POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A FİBB EURÓPAI ORSZÁGOKBANA FEUDALIZMUS IDEJÉN Bevezetés A

feudalizmuskori polgári eljárásban az eljárás inkább a magánfelek érdeke, mint az államé. Hiányzik a hivatalbóliság, vagy officialitás elve. További jellemzıje a polgári peres eljárásnak: 1. A felekre van bízva az eljárás megindítása, a bíró a per folyamán is inkább irányító és szemlélıdı, mint beavatkozó és parancsoló magatartást tanúsít. Ettıl az alapelvtıl eltérés tapasztalható pl. az abszolutizmus idején. 2. A bizonyítékok értéke és szerepe eltérı a két eljárásban. A polgári perben nincs tortúra által kikényszerített bizonyítás. 3. Kérdéses, hogy milyen kényszerítı eszközzel vehetı rá a perlapítás (litis contestatio) során abepanaszolt a perben való részvételre. I. A korai feudalizmus eljárásjoga Az eljárásjog forrásai: Elsısorban a feljegyzett népjogok, amelyekben már megjelenik a provinciális római jog. Az egyház ugyancsak elvégzi kánonjai összegyőjtését, a pápai dekretálisok is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


forrásai az eljárásjognak. A frank uralkodók pedig kapitulárékban rögzítik parancsaikat. Az eljárás általános jellemzése: Az eljárás szóbeli, a bizonyítás eskütársakkal, illetve istenítéleti formák igénybevételével történik. Az eljárás rituális, szigorú formaságokhoz kötött. Lefolytatása többnyire nyílt helyen történik. A „nép” (szabadok) jelen vannak. A bíró: a rachimburg (= bölcs öreg). A frank birodalomban 774-ben a rachimburgok helyébe „scabini” kerül. A 804. évi kapituláré (Nagy Károly korában) bevezeti az inqusitiot, azaz a nyomozás az illetı helyiség lakosságának kikérdezésére irányult. Jámbor Lajos 815. évi majd 818819. évi kapituláréi bevezették a tanúk használatát a közönséges jogi eljárásba, megengedve a panaszosoknak és védekezıknek egyaránt, hogy ellentétesen tanúzó csoportot állítsanak. 819-ben elıírják, hogy a két tanúzó csoport közötti ellentmondás esetén a jogi

bajvívás döntsön. Jellemzı továbbá az is, hogy a büntetı és polgári per elkülönülése esetleges. Minden jogsértés „békeszegés”. A magánjogi elemek a büntetı perben is jelen vannak. Így a per elıtti megegyezést, a sértı és sérelmet szenvedı között sikeresen vagy sikertelenül megkísérlik. Alapelv, hogy a panaszt tévı kötelessége a bizonyítás, a bevádolt (panaszlott) személy kötelessége ill. joga, hogy ártatlanságát, jó erkölcsit igazolja. Az alapelv azonban már megjelenik: „actori incumbit probatio”. II. Az eljárásjog fejlıdése a 12-15. században Általános jellemzık: Az eljárásjog a virágzó feudalizmus idıszakában óriási fejlıdést mutat. Különösen: a) A római jog reneszánsza a középkori egyetemeken a Iustinianus nevéhez főzıdı Corpus Iuris Civilisre alapítva, a hozzá szorosan csatolt kánonjoggal együtt nagy tiszteletnek örvendett. b) Az egyes országokban ugyanakkor a királyi udvarok

jogszolgáltatása is ösztönzi a jogfejlıdést. A központi bíróságok általában az egyházra tekintenek inspirációért, ily módon fogadva ne a középkori római és egyházjogot. c) A birodalmakon belül, mint a Német Római Szent Birodalomban, ill. az egységesülı Franciaországon belül az egyes fejedelemségek vagy városok önálló jogszolgáltatást alakítottak ki. 87 Eájt alapvizsga 2008 Az eljárásjog alakulására is ható általános feltételek között a 12. századtól kezdıdıen tapasztalható: Az új, egyre nagyobb városok kialakulása, A nemzetközi ipari és kereskedelmi kapcsolatok megjelenése, A pénzügyi forgalom új intézményeinek (bankok) megjelenése, A lakosságon belül a demográfiai növekedés és társadalmi differenciálódás. A bürokratikus szervezés, a centralizáció áthatja azuz egyházat és az államot egyaránt. A római intézmények felélednek. A Corpus Iuris Civilist revelációként tanulmányozzák és

felfedezik újra az autorativ szövegeket, a szent könyveket, a filozófiai és orvostudomány régi eredményeit. Jogforrások A kontinensen számos bíró és jegyzı, mint Guillaume de Breuil a 14. században, vagy Philip de Beaumanoir a 13. században, avagy Willem van der Taurijen (Brabant bírája a 15. században) a Bauculus Judicii szerzıje, lejegyezték a városi vagy tartományi bírósági jogot. Az egyház és az állam középkori kísérlete a – Renovatio Imperii Romani – közjogliag és politikailag meghiúsult, a jogban azonban nem. Éppen amikor a Stauf uralkodók hiába harcoltak a Szent Római Birodalomért, a római jog szelleme meghódította Európát. A bírói szervezetnem bekövetkezı változások általános jellemzése a korszakban: A bíróságok hivatásos bírósággá formálódnak, azaz a laikus elem egyre inkább a háttérbe szorul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyilvánosság helyett egyre inkább a camera (hivatali szoba) eljárás folyik.

Az eljárás kizárólagosan írásbeli beadványok és reagálások, a kikérdezésre adott írott válaszokra alapul. Ennek megfelelıen a bírósági jegyzıkönyveket gondosan vezették. Autentikus szövegek jönnek létre, amelyek fontos szerepet kapnak a szerzıdés (kötelmi jog) és végrendelkezés (öröklési jog) létrejöttében. A feleket többnyire ügyvédek képviselik, akiknek adatait és fellépését (elıadásait) a periratok rögzítik. A bizonyítás racionalizálása a legfontosabb a peres eljárásban egész Európában. A sacrális-rituális elemek (természetfelettire hivatkozás) háttérbe szorulnak. A peres felek jogvitája a jury vagy bíró megnyerésére irányul. A vizsgálat (trial) kapocs a bíró és jury, valamint a felek között. Az egyes országok peres eljárásának általános jellemzése körében kiemelt jelentıségő, hogy a 12. században nagyon jelentıs változás következett be az alkalmazott jogi matériákban is. A bolognai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egyetemen készülnek az elsı értekezések a római-kánonjogi eljárás körébıl, amelyek a Corpus Iuris Civilies alapulnak. Franciaországban egyre inkább kiképzıdik a coutume jog (szokásjog) egységesítése az írásba foglalás révén. Évszázadok alatt kialakul a párizsi coutume jog tisztelete, míg végül annak 1511-ben rögzített formája a vita esetén országszerte alkalmazott lesz mind anyagi mind eljárásjogi szempontból. Németország. Míg Franciaországban a római jog nem az ország általános joga, Németországban viszont az. Ennek számos oka van, így: politikai széttagoltság; királyi jogalkotás és jogalkalmazás hiányosságai; a helyi szokások különbözısége. 1495-ben azonban létrehoznak egy új központi bíróságot, a Reichskammergericht-et, amely minden államban az ún. Gemeines Recht (általános jog) forrása lesz. Két fontos elv jelenik meg: az ún. Verhanglungsmaxime – azaz a felek kontrollálják az állításokat és a

vizsgálatot. A neutralitás szabálya pedig a bíró és a felek viszonyát jellemzi. A római-kánonjogi eljárás lefolytatása Az egyes bíró, aki akadémiai képzettséggel rendelkezik, fogadja a panaszokat, meghallgatja a feleket és a tanúkat, megtekinti a dokumentumokat, dönt a tény- és jogkérdésekben. Kimondja az ítéletet meggyızıdése szerint. A kezdeti egyszerő eljárás egyre bonyolultabbá válik. A per beadvánnyal kezdıdik. A védekezı nem köteles válaszolni a beadványra, kivéve az írásbeli petíciót. Bernardus Dorna (1203) „Libellus et eorum compositione” címő mővében tanácsokat ad a „libel” (kérvény, vádirat) korrekt elkészítésére. A „libel”-nek tartalmaznia kell: - a felek nevét - a bíró nevét - a panaszos actioját (mit kíván) - kérelmének alapját (tények, bizonyítékok). Ha a védekezı (alperes) megjelent a bíróságon, a bíró megkövetelte a panaszostól (felperes), hogy szóban is adja elı a panaszát

és tegye fel kérdéseit a védekezınek. Ezzel megvalósul a „litis contestatio” (peralapítás), amelyet kombinálni lehetett az ún. calumny esküvel (hamisvád eskü). Következmény: a felek ügye tanult ügyvédek kezébe kerül, a per egyre költségesebb lesz. De ami elveszett az idıben és közvetlenségben, megtérül a perbeli bizonyosságban, precizitásban és fegyelmezettségben. Ugyanakkor a 88 Eájt alapvizsga 2008 bíró szerepének jelentısége csökken, mert alig tehet valamit saját akaratából „ex arbitrio suo.” A perbeli bizonyítás (probatio) Accursius szerint: a tanúk, a dokumentumok és vélelmek, valamint az eskü a legfıbb bizonyítékok. A bizonyítékként szereplı eskü lehet „juramentum suppletorium” – azaz kiegészítı, amit a bíró más bizonyítékok mellett alkalmaz és lehet „juramentum decisio”, azaz ügydöntı eskü. Külön esküfajta a juramentum purgatoriis, azaz a germán jogból ismert tisztító eskü,

amelyet inkább a büntetı perben alkalmaztak, de elıfordult a jelentısebb polgári peres ügyekben is. Az eskü megszentelt és utolsó módja a bizonyításnak, amelyet igen gyakran használnak. A tanúbizonyítás: két szavahihetı tanú elegendı volt a teljes bizonyításhoz. A felek nevezték meg a tanúkat, de a bíró rendelte el a tanúzásukat. A tanúkat figyelmeztették és megeskették a felek jelenlétében. A tanúzás jegyzıkönyvezve lett és a jegyzıkönyveket elolvashatták a felek. Tipikusan skolasztikus osztályozással a bizonyítékokat különbözı csoportokba rendezik. Megkülönböztették a teljes és közel teljes („probatio plenae” és „probatio semi-plenae”) bizonyítékot. A fél bizonyíték kiegészíthetı volt esküvel, vagy a védekezı részérıl a purgatio canonicaval (tisztító eskü). A tanukat illetıen a „notorium” (tanúk besorolása) szavahihetıségük szempontjából a büntetı és a polgári ügyeket egyaránt

érintette. A fellebbezés. A fellebbezés egyike a kánonjog jellemzıinek. A fellebbezés megfontolja a alsóbb fokú ítéleteket, észleli annak hibáit és pótolja egy jobbal. A fellebbezés feltételezi a bíróságok hierarchiáját. Ismert a római jogban, de ismeretlen a germán népjogokban. A fellebbezés feltétele továbbá, hogy a jogi gondolkodás hajlékonyabb lett és a jogászok elfogadták, hogy a jogi szabályozás különbözı módon értelmezhetı. A fellebbezés nem egyedüli jogorvoslat. Egyebek között említhetı a „supplicatio” (újabb folyamodvány), de ezt ugyanazon a bíróságon kellett benyújtani. Sommás eljárás. A hosszadalmasabb eljárással szemben ezt a performát kisebb ügyekre alakítják ki. Nagyon népszerő lett mind az egyház, mind a világi perekben. E performa jellemzıi, hogy a panaszt tevı szóban adja elı panaszát. Ám a bírónak autoritása nagyobb, hogy visszavessen kifogásokat, valamint a felek és tanúk

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kikérdezésében. III. A peres eljárás különlegességei Európa egyes államaiban A) Franciaország – a Párizsi Parlament A Párizsi Parlament a királyi palota falai között rendezkedik be. Kiemelkedı performája a „Lit de justice” nevő saját bíráskodás „sous l’image Christ” (Krisztus nevében), amikor tanácsosai által körülvéve hozza meg döntéseit az uralkodó. Ez kivételes forma, mert többnyire delegálja (átruházza) az igazságszolgáltatást. A bíróság ekkor, mint „a király bírósága” „a király nevében” hozza meg ítéleteit. A tanúk kihallgatása a vizsgálók részérıl (enqueteurs rapporteurs) egy speciális tanácsban történik. A Kérvények Tanácsa a 13. század végétıl némely ítélımester a „kérvények meghallgatására”, illetve a királyhoz intézett kérelmek intézésére lett kijelölve. Más királyi bíróságok az ország területi gyarapodásával jönnek létre. Így Fülöp Ágost király (13.

sz. végére) Normandia elfoglalása után „hercegségi bíróságot” adott, majd 1315 után Normandia bíráskodási autonómiát kapott ugyan, de a Párizsi Parlament mesterei ítéltek. A bírák „Messieurs” – a király tanácsosai az ı Párizsi Parlamentjében. A „les vassaux laiques et ecclesiastiques” (egyházi és világi vazallusok) rövidebb-hosszabb ideig megırizték régi kiváltságaikat és született tanácsosokként tekintik ıket, megtartják bírói széküket a Parlamentben is. A messieurs hivatásos jogászok, akik egyetemen tanultak, jogi végzettségőek. A bírák megbízatása egy évre szól, de vég nélkül meghosszabbítható. Kezdetben az uralkodó nevezi ki ıket, késıbb az uralkodó megegyezik a parlamenttel megbízásukról. A 16. századtól „presidents” (elnökök) vezetik a tanácsokban a tárgyalást. A helyi bíróság: „bailliges et senechausses”. A 13. században kialakult rendszer: az uralkodó nevezi ki, de vissza is

hívhatja ıket. A kisnemesség körébıl kerülnek ki, a nírói feladat mellett katonai feladatuk is van. Jogvégzettek, megfelelı felkészültséggel rendelkeznek. Bizonyítási eljárás a francia eljárásjogban A 13. és a 14. században általánossá vált, hogy a Párizsi Parlament a helyi igazságszolgáltatás tagjait is megbízhatja a bizonyítási eljárás lefolytatásával. Rendszerint két személy jár el megbízottként, de a legfontosabb ügyekben több. A bizonyítás lefolyása: miután a peres felek megszerezték a bírósági elnök és jegyzı által aláírt és pecséttel ellátott megbízólevelet, azt elvitték a megbízottnak kérve a felek és tanúk megidézését. A 89 Eájt alapvizsga 2008 megbízólevél utasította a bírót, hogy hallgassa ki az egyes tények bizonyítására a felek által benyújtott iratban (article) említett tanúkat, kutassa fel a tárgyi bizonyítékokat és okiratokat. Miután a felek átnyújtották a megbízatást,

egyben átadták a vizsgálóbírónak a bizonyítandó tények lajstromát. A vizsgálóbíró azokat az ellenérdekő felek elé tárta, majd jegyzıkönyvben rögzítette. A következı mozzanatként a felek esküt tesznek, hogy a bejelentett bizonyítékok (tények) valósak. Ugyanakkor módjukban van még azokat visszavonni. Az eskü, amit ilyenkor tesznek: „a hamis vád esküje” (serment de la calomnie). Megjegyzendı, hogy az írásbeliség elterjedtségét mutatja az, hogy a felek kötelezve vannak, hogy nyilatkozataikat írásban is benyújtsák. A bizonyítékok megnevezését a „cikkek” (articles) tartalmazzák. Ezek lehetnek: tanúk, okiratok, egyéb tárgyi bizonyítási eszközök. Minden bizonyítandó tényt külön-külön kell megjelölni. A tiltakozások tárgyában a vizsgáló-bíró, ha bíró rangú, maga dönt, ha nem, felterjeszti az ügyet a Parlamenthez. Ha az alperes teljes egészében elismerte a felperes keresetét, befejezték a vizsgálatot és

az ügyet a Parlament elé terjesztették. A tanúvallomás volt a legfontosabb bizonyítási eszköz. A tanúk meghallgatása során megjelölik azt a tényt, amelyre vonatkozóan ıket meghallgatják. A kánonjogi szabályoknak megfelelıen egy bizonyítandó tényre legalább két tanú egybehangzó vallomása volt szükséges. A Párizsi Parlament 1278-ban elrendelte a szószerinti jegyzıkönyvezést. Félreértés esetén a tanú a jegyzıkönyv kiigazítását kérhette, amelyet rögzítettek. Az egyéb bizonyítékok körébe különösen jelentıs az okiratokkal való bizonyítás. Egy tanú (semi probatio) illetve egy további okirat kiegészíthették egymást. Az írásbeli bizonyítékokkal szemben is „kifogással”, „ellentmondással” lehetett élni. Az okiratoknak rangsora alakult ki. Legértékesebbek: - a bírósági pecséttel ellátott, - pallosjoggal bíró földesúr pecsétjével ellátott, - közjegyzıi pecséttel ellátott, - a királyi udvar lovagja

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


által kiállított okirat. Egyéb okiratok kiegészítı jellegőek. Formai hiba, javítás kétségessé tehette az okirat hitelességét. Ez esetben a beterjesztınek külön kellett bizonyítani a pecsét és okirat hitelességét. A bizonyítási eszközök között a korszak, illetve a francia eljárásjog ismerte még a helyszíni szemlét, illetve a szakértıi bizonyítást is. B) Az angol common law és equity eljárás I. Edward korából (12. sz. vége) származik a common law elnevezés (ius commune – azaz az a jog, amely közös, illetve minden angolt megillet, ha a szabad) szemben a ius proprium-mal, amely valamely közösség (helyi) joga. A kontinentális jogtól jelentısen eltér, aminek számos oka van. Így: királyi bíróságok, mint elsıfokú bíróságok alakulnak ki és mőködnek; bizonyos tipikus ügyek számszerő növekedése; a tradicionális helyi bíróságok elsorvadása. A common law a királyi bírák gyakorlatában fejlıdik ki, késıbb az Inns

of Court-ban (a bíróságokhoz főzıdı jogi iskolákban) oktatják. A 13. század során kialakul a Curia regisen (központi bíróság) belül: King’s Bench – a régi tradicionális királyi bíróság kevesek részére, a Common Pleas – az a királyibíróság, amelynek ítéletével szemben a King’s Bench-hez lehet fordulni. A Common Pleas-on Circuit elenyészik a 14. század közepére, illetve átalakul utazó bírósággá. A Court of Common Pleas a Westminsterben ülésezik és nyitva a szabad státusú perlekedık elıtt. Itt formálódik a common law, mert már nem a bárók, hanem a tanult bírák bíráskodnak. A common law bíróság sikerének oka: egységes eljárási rendszert alakított ki a helyi bíróságok kusza rendszerével szemben, amely a normann és angol szokásjog egymással ütközı normái szerint jár el. A write rendszer joggal tekinthetı az angol középkori eljárásjog legjellemzıbb intézményének, amely a 19. századig fennmaradt. Az

akcióformáknak bizonyos száma alakult a 12-13. századra. Ha a panaszos nem a megfelelı performát választja, pervesztes lesz. Fıbb write formák: a) a föld jogtalan elfoglalása (akár erıszakkal is) – nevel disseisin, b) vita arról, hogy a patrónus kit ajánl plébánosként a püspöknek bizonyos templomokba – darrein presentmen, c) annak a perlése, ha a lord visszautasítja, hogy elfogadja az elızı vazallus fiánakhőségesküjét, és beiktatását az atyai hőbérbe – mort of ancestor, d) vita arról, hogy hol fekszik vagy egyházi természető-e egy hőbérbirtok. Következmény: fizet-e szolgálatot vagy pénzt, - utrum, e) adós figyelmeztetése, hogy fizessen vissza bizonyos összeget – debt, f) az adós keresete, hogy kész fizetni zálogot a hitelezıknek – gage (zálog), g) serf elszökése az uradalomból – naifty, 90 Eájt alapvizsga 2008 h) a bailif visszautasítja az elszámolást – account. Az original writ-ek száma körülhatárolt

és listázott, de ajánlható új, eddig nem ismert eljárás is. Ugyanakkor az Oxfordi Provizió (1258) nem ad a kancellárnak ellenırizhetetlen hatalmat az original writs kiadására, azokat a király jóváhagyásától tette függıvé. A jury II. Henrik 1174-ben a „nagy assiza”-val elrendelte, hogy a védekezı a föld tulajdonára (birtokára) vonatkozó perében választhatja a jury-t a párbaj helyett. Lényege: 12 ember a szomszédságból ad eskü alatt „verdict”-et. A vizsgálat során a perlekedık tény és jogkérdésekre egyszerre keresik a választ. I. Edward alatt különül el a tény és a jog kérdéseinek vizsgálata (13. század vége). 1361-ben királyi statutum rendeli el, hogy nyilvános tárgyaláson történjék a bizonyítás. Ugyanakkor csak 1705-ben törlik el azt, hogy a jury-t a civil ügyekben is századkerületbıl toborozzák. A szóbeli pervitelt a középkor végéig megtartják. I. Edward korától a per jellegzetessége: - vádirat

illetve panasz benyújtása, amellyel, illetve amelyben a panaszos megalapozza az ügyet, - kifogás, válasz, amely nagy választékban alakul ki: így hivatkozás valami formai hibára, tagadás vagy beismerés, azaz replikációk a panaszossal szemben. Bractontól kezdıdıen (13. sz.) a kifogásra római jogi szabályok érvényesülnek, így például a tanú függetlenségének tagadása, vagy az hogy egyre inkább az okleveles bizonyítás kerül elıtérbe. A fellebbezés problémája az angol eljárásjogban. A common law polgári perekben kezdetben nem ismerik a fellebbezést, az csak a büntetı perekben van. Oka: nincs kialakult fellebbezési bíróság, a római jogból ismert fellebbezés ismeretlen. Nincs kialakult hierarchiája a bíróságoknak. A „writ of false judgement” (hamis eljárással szembeni writ) nehezen emelhetı a királyi bírósággal szemben. Ezért kialakul a „writ of error” (a tévedés az ügyben writ), amely a King’s Bench-hez juttatja az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ügyet.ez a jogorvoslat a 19. sz. polgári reformjáig marad hatályban, csak 1830-ban törlik el az „in error” eljárást. Court of Chancery IV. Edward (1442-1483) idején kiadott egyik Year Book szerint „nem veszíthetı el a per a formák hiánya, vagy rosszul alkalmazása miatt, hanem azt az ügy valósága szerint kell megítélni.” A kancellár intézi a kérvényeket és megítéli, hogy azok méltányosan kezelhetık-e. Az „equity” szerinti eljárás Jelentıs különbség a common law-val szemben. A Court of Chancery azáltal került szembe a common law tradíciókkal, hogy ebben az eljárásban: - nincs original writ (nem kell ilyenre hivatkozni), - jury sincs, azaz az angol jog két speciális eljárásjogi intézménye hiányzik. Az eljárás lefolyása A panaszos fél a kancellárhoz, illetve kancelláriai bírósághoz kérvénnyel fordul, hogy jogsegélyt kérjen. A tény és jog különválasztása helyett és a jury verdict-jével szemben egyes bíró

vizsgálja az ügy érdemét és dönt afelıl. A jury eljárás: szigorú a technikában és döntése: orákulumszerő. C) A német feudális eljárásjog A régi formaságok lazultak, az írásbeliség egyre jobban elterjedt, az eljárás a racionalizálódás jeleit mutatatta. A régi jogforrások: a jogkönyvek territoriális szokásjogával éltek. A bíróságokon még mindig a „jog megtalálása” szerint alkottak ítéleteket, és konzervatív szokásjogi eljárás érvényesült. A „jogot megtaláló” bírói eljárás jellemzıi: - az eljárás szóbelisége, - de megjelenik a jegyzıkönyv vezetése, - az eljárás még mindig inkább küzdelem a felek között ún. „vizsgálati eljárással” (prooftrial) megvíva. A tények háttérbe szorulnak. A bizonyítás központi eleme számos esetben az eskü, sıt a tisztítóeskü elfogadása. Ez utóbbi teljes bizonyítékként általánosan elismert. A városokban az okleveles és tanúbizonyítás egyre gyakoribb,

délrıl északra terjed. Így a kölni városi 91 Eájt alapvizsga 2008 igazgatásban és bíráskodásban a 12. században már megjelenik a jegyzıkönyvek vezetése és a szerzıdések autentikus rögzítése. A tisztítóeskü – az eskütársakkal – fontos bizonyítékként fennmarad ugyan, de az istenítéletek a 13. századtól már háttérbe szorulnak, majd késıbb elvetik ıket. Az ún. Unschuldeid (ártatlansági eskü) azonban még a tanúbizonyítással szemben is elismerésben részesül. A kamarai bírósági eljárás Alapja a római és a kánonjog a hazai joggal összeolvasztva. A litis contestatio (peralapítás) a panaszok elıadásával és a bepanaszoltak válaszával már megtörtént. Az egész eljárás igen nehézkes, az ún. „artikulierten Verfahren” (vagyis elıírás szerint) történik. A tanúkat a felek távollétében is meghallgatja a bíróság. Ennek ellenére a perek igen elhúzódtak. A jogszolgáltatás egyre hosszabb és

költségesebb lett. Az írásbeliség akkor vált teljessé, amikor a Birodalmi Kamarai Bíróságon 1500-ban kialakított rendtartásban elrendelték, hogy a panaszok, replikák, tanúbizonyítás stb. írásban történjenek. A Birodalmi Kamarai Bíróság eljárásának hatása abban is megnyilvánult, hogy a területi fejedelmek szívesen alkalmaztak „gondos hivatalnokokat”, akik elıbb a bíróság mellett folytattak joggyakorlatot. Szászországban Carpzow munkásságában elsısorban a büntetıeljárásjogi intézményeket tárgyalta, de egyéb eljárásjogi és szakjogi elméleti tevékenysége is figyelemre méltó volt. új eljárást vezetett be, melynek lényege, hogy az bíró az ún. „bizonyítási ítéletet” megalkotja, amelyben a bizonyításra kötelezett feleket arra szólítják fel, hogy 6 hét és 3 nap alatt terjesszék elı bizonyítékaikat. Aki a kívánt bizonyítékokat elıterjesztette megnyerhette a pert, aki nem, az elveszítette. A „kamarai

bíróság” túlzott alapossága szomorú állapotok kialakulására vezetett. Így 1654-ben komoly reform vált szükségessé. Ez a szász jogot a római-kánonjogi eljárással kívánta ötvözni. Az újítás az ún. „Eventualmaxime” (esetlegesség) bevezetése. Azt jelenti, hogy minden jogsegélyt elı kell adni az eljárás elején egységbe foglalva, ha nem tették, késıbb nem hivcatkozhattak rá. Ami az eljárás egyszerősítését illette kevés sikerrel kecsegtetett a reform, mert minden elképzelhetı esetre (lehetıségre) fel kell készülni, ha elıször nem érnek el célt. IV. Polgári eljárásjog az abszolutizmus idején A) Franciaországban Az I. Ferenc uralkodása idején kiadott 1539. évi Ord. de Villers Cotterets vezetett be átfogó büntetı és polgári eljárásjogi reformot. A 17. században a Notables Győléssel hozott Code Michau (a kancellár nevét hordozva) alkotott vegyes szakjogági rendelkezéseket, amelyek körében az eljárásjog is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


néhány tucat szakasszal szerepel. XIV. Lajos személyes kormányzásának idején, 1665. május 30-án a „Reformation de la Justice”-re (Igazságügyi reform) került sor. 1665. szeptember 27-én határozzák el az eljárásjog reformját. Cél olyan eljárásjogi rendezés kiadása volt, amely világos, átfogó rendelkezést biztosít az egész királyság részére, vagyis fı cél a jogegyesítés volt. csak másodlagos célként szerepel az eljárásjog egyszerősítése. Az 1667. évi „Code Louis” nem nagyszabású jogalkotás, de jogegységet teremt, érvényre juttatja továbbá az abszolutizmus jellemzıjeként a királyi jogalkotás elsıdlegességét. A bizonyítási eljárásban az 1539. évi Ordonnance rendelkezését, hogy a felek által benyújtott bizonyítékokat a bíró szelektálhatja, az 1667. évi Ord. fenntartja. Az írásbeli bizonyítékok jelentıségének kihangsúlyozásával a jog biztonságát szolgálja. Elıírja még, hogy 100 livre

értéknél nagyobb értékő szerzıdéseket írásban kell kötni. Az írásbeli dokumentumokkal szemben nem ad helyt a tanúbizonyításnak, az a régi bizonyítási elv tehát, hogy a tanúbizonyítás elnyomhatja az írásbeli bizonyítékokat, eltőt. Jelentıs továbbá a régi per felfogás változása, amely a pert a felek bíró elıtt folytatott harcának tekintette. Az új felfogás a bíró szelektáló jogosítványával a bíró szerepét emeli ki. XV. Lajos korában bevezetett újítások ugyancsak a per írásbeliségét hangsúlyozzák. Külön kiemelhetı az, hogy a Cour de Cassation (Semmitıszék) eljárásában, valamint a Conseil d’État (államtanács) eljárásában kizárólagos jelentıségő az írásbeliség. B) Németország Németországban a Reichskammergericht tevékenysége révén kiképzıdött a polgári eljárásjog közös német elmélete (Gemeiner deutscher Zvilprocess), amely a modern német eljárásjog legjelentısebb vonásait már

tartalmazta. Így:  az eljárás minden eleme írásban legyen rögzítve, olyan szélsıséges formában, amely Franciaországban sohasem valósult meg. az az elv érvényesül „Ami nincs az aktában nincs a világon” (a római-kánonjogi elv túlhajtott formája); 92 Eájt alapvizsga 2008 a tradicionális, „a jogot fellelı” (többnyire laikus) bíró helyébe a hivatásos bíró lépett, az „Aktenprocess” és „Instanzprocess” eljárással, utóbbi a bíróságok hierarchiájára, s a fellebbezés rendszerére utalva. Az ún. porosz eljárás az „általános eljárás” kritikájaként született. Annak hosszadalmas és bonyolult formájával sem a porosz uralkodó, sem a bírói kar, de a közönség sem volt megelégedve. A 18. században három markáns tendencia érvényesült: - az ügyvédek lehetı kiszorítása, Nagy Frigyes kifejezetten győlölte ıket, s lehetıleg állami hivatalnokokkal pótolta ıket; - az aktáknak átküldése

véleményformálás érdekében az egyetemekre megszőnt, a bíróságoknak egyedül kellett dönteniük. Ez a rendelkezés (1746) szakadékot támasztott az elmélet és a praxis között; - az ún. „Eventualmaxime” elutasítása. A bíró szerepe ezáltal megnı. A felek kihallgatása, a bizonyítékok beszerzése a bíró dolga; - a szóbeli tárgyalás elve az elızıekhez képest elıtérbe került. Ebbıl folyik, hogy a feleknek a bíróságon személyesen kellett megjelenni; - az ún. „Güteverfahren”, amelyet tartalma szerint kiegyezésnek (felek megegyezése) jelölhetünk. E szerint a bíró törekedjék arra, hogy megfelelı eszközökkel, egymással szembeni jóakaratra utalással emlékeztesse a feleket arra, hogy a költséges és hosszadalmas bíró eljárástól óvakodjanak. A németországi peres eljárás megújítására a 19. században került sor. A 19. században lezajlott eljárásjogi reformokra az 1806. évi francia polgári peres eljárást

tartalmazó kódex volt a legnagyobb hatással, amelynek alapelvei: a nyilvánosság, közvetlenség és szóbeliség.  C) Anglia Az angol perjog átfogó reformjára csak a 19. században kerül sor. A reformot megelızıen az angol polgári forradalom elızménye: a két hagyományos bíróság a common law és equity bíróság hatásköri összeütközése volt. a fıleg büntetı-eljárásjogi területen érvényesülı ún. önkénybíróságok az abszolutizmuskori bíráskodásban fı szerepet vittek. E bíróságok tevékenységének elítélése, az önkénybíróságok megszüntetése a forradalom során, volt az elsıdleges feladat, amelyet a restauráció intézményeivel, amely a polgári pereket is érintette, egészítették ki. 23. A KÁNONI JOG I. A kánoni jog fogalma és forrásai 1. Jus Canonicum – Jus Ecclesiasticum • • Jus canonicum: szorosabb értelemben már korán csak a keresztény egyház saját jogát értették alatta o Továbbá használták

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


még a jus sacrum és a jus pontificium elnevezéseket is Ius ecclesiasticum: az állami egyházjog, mely eredetét tekintve az egyházra vonatkozó több szabályt foglalhat magába: o Állami szervek alkotta szabályok o Az állam jogszabályba átemel az egyház és az állam által alkotott jogszabályokat 2. A kánoni jog forrásai • • • Elsıdleges forrása a Szentírás Ez követi az ún. Apostoli hagyomány (traditio apostolica), amely az ısegyház jogát foglalja össze (egyházi szokásjog) o Legfontosabb győjteményük: Apostoli Constitutio (Kr. u. 380 körül), amely több régebbi mő összefoglalása ( Didakhé, Didaszkália, Traditio Apostolica, 85 apostoli kánon)  Más néven is fut: Álapostoli győjtemények Zsinatok: o Egyetemes zsinat: valamennyi egyház képviseltette magát (orthodox egyház!!)  Syntagma Canonum: Antiochea-i egyház összefoglalja kronologikus sorrendben a zsinati végzéseket  Tullai győjtemény (692 után) 93 Eájt

alapvizsga 2008 Ezek után már itt is vegyes győjtemények jönnek (zsinati kánonokat, egyházatyák kánonjait és leveleit, császári nomokánonokat is tartalmaztak); ilyenek voltak: Collectio Tripartita, 14 titulorum, Nomokanon, stb (többit a 287. oldalon találjátok) o Helyi zsinat: csak egy körülhatárolt tartomány vonatkozásában alkotott jogot Dekretálisok (vagy pápai ügylevelek) o A római pápának az egyházfegyelem terén kiadott rendelkezései Római egyház vegyes győjteményei: o Collectio Dionysiana o Collectio Hispana o Az elızıre építve kiadják az ún. Ál-Izidori győjteményt, amellyel az egyház csúsztatással (de finoman fogalmaz ☺) kívánta elısegíteni a világi hatalomtól való függetlenedését o Capitula Angilrami és Collectio Capitularium Benedicti levitae o Az invesztitúra harc elıtt és közben kiadott munkák:  Collectio in LXXIV titulos digesta  Luccai Anselm: Collectio canonum  Chartres-i Ivo három munkája: Collectio

tripartita, Decretum és Panoramia  Gratianus (1140): Concordantia discordantium canonum, de barátok között csak Decretumnak hívják • Mindvégig magángyőjtemény • A XVI. sz-i nagy egyházjogi corpusnak is alapját alkotja o Pápai ügylevelek, melyeket a Decretumhoz csatolva adtak ki késıbb (exravaganteseknek hívták ıket):  IX. Gergely (1234): Liber extra  VIII. Bonifác (1298): Liber Sextus  Kelemen: Clementinae (XXII. János hivatalos compilatioként hirdette ki 1317ben)  Két magángyőjtemény: Extravagantes Joannis XXII. (1325) és Extravagantes communes (1500) o Corpus Juris Canonici  XII. Gergely hirdeti ki az új győjteményt 1582-ben  A következıket tartalmazza: Decretum Gratiani, Liber extra, Liber Sextus, Clementinae, Extravagantes Joannis XXII., Extravagantes communes  Összefügg az Egyházi Állam modernizációjával és területi visszaszorulásával  Az új kódexek csak a XX. sz-ban születtek meg: Codex Juris Canonici (1917) és II. Codex

Juris Canonici (1983) A keleti egyházakban a következı fontos kódexek találhatók: o Codex Juris Canonici Orientalis (vmikor az újkorban) o Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium (1990)  • • • II. A kánoni jog rendszere • • Tárgyuk szerint lehet: o Tisztán egyházi ügyek (mere spirituales) o Vegyes ügyek (mixtae causae) – ilyen például a házassági per vagy az öröklési per A perekben külön egyházi bíróságok, a szentszékek jártak el o Fellebbezés (apellatio) o Hierarchia (az egyházszervezethez alkalmazkodott):  Püspöki szentszék  Érseki szentszék  Prímás bíróság  Róma o Végig megilleti a feleket a per bármely szakaszában a pápához folyamodás joga o A perek a XIII-XIV. sz-ban Rómában koncentrálódtak, ezek ellen több uralkodó is fellépett o VI. Orbán placetum engedélye: a pápa megengedte az ellen-pápákkal szemben hozzá hő államoknak, hogy pápai iratait hitelesség okából megvizsgálhassák 94 Eájt

alapvizsga 2008 • • • •  Ez felülvizsgálatot eredményezett  Csak az engedélyezés után volt lehetıség a pápai irat publikálására  Ezzel megakadályozták a perek Rómában való koncentrálódását Egyházi szervek: o Dataria Apostolica és Poententiaria sacra romana  Nem bíróság, hanem a pápa kegyelmi jogosítványát érvényesítı kegyelmi fórumok o Rota Romana  A legfelsıbb bíróság (másod- és harmadfok)  Tagjai csoportokra vannak osztva és 2 havonta váltogatják egymást o Signaturae Apostolica  Hat bíbornokból álló testület, amelyet a pápai legfelsıbb bíróságként emlegetnek  Igazából azonban semmítıszék és az igazságszolgáltatás pártatlanságát felügyeli 1200-as évek: a perekbe beillesztik az inquisitiot o Az egyházi bíróság független perindítási jogot nyert o Újfajta bizonyítási rendszer:  Okirati bizonyítás  Gyanúsított vallomásra kényszerítése tortúra útján Gyakori probléma volt

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


jogérvényesítésnél, hogy a ius strictum igazságtalansághoz vezetett o Ezért kialakították a ius aequmot a teológiai indíttatás miatt o Az aequitasra alapozva könnyebben alkalmaztak távoli joganalógiát is A házasság: o Eleinte nem rendelkezett vele, késıbbiekben megkapta a házasság feletti joghatóságot o Ehhez egységesíteni kellett a szabályokat, illetve bizonyíthatóvá kellett tenni a házasságot o Két szakasza van:  Eljegyzés: kisebb szerepet kap a kánoni házasságkötésben, míg a világi életben még mindig ez a hangsúlyosabb  Házasságkötés: a kánoni jogban fontosabb szerepet kap mint az eljegyzés o Menete (a forma tirdentina szerinti): A házasságkötési szándékot háromszor ki kellett hirdetni a templomban (házassági akadályok miatt)  Az egyház színe elıtt kellett zajlania a kötésnek  Alkalmasint két tanú közremőködésével  A kötést az egyház megáldotta  Írásos feljegyzést készítettek (bizonyíthatóság)

A házasság feltételei: o Tilalmak: az ennek ellenére megkötött házasság kánonjogilag érvényes, de a közremőködık egyházi büntetéssel sújtandók  Érvényes jegyesség  Szüzességi fogadalom  Egyházilag tilalmas idı o Akadályok: az ennek ellenére kötött házasságot az egyházi bíróság megsemmisítette. Ennek elkerülését szolgálta a háromszori kihirdetés (forma tridentina)  Objektív akadályok: • Kánoni kor (fiúk: 16. év, lányok 14 év.) • Vérrokonság • Utánzott rokonság esetei • Akarati hibák  Személyi hibák: • Már érvényes házasság • Elítéltetés • Valláskülönbség • Sorskülönbség • Szerzetesi fogadalom A házasság felbonthatatlan, de megszüntethetı volt  • • 95 Eájt alapvizsga 2008 Separatio a thoro et mensa (ágytól és asztaltól való elválasztás): a házasfelek kötelezı együttélését a bíróság megszüntette, de magát a köteléket és a házastársak vagyoni

kötelezettségét nem. Mivel a kötelék fennmaradt, újabb házasság szigorúan tilos volt (ezt már a világi törvények is büntették). Az egyházi büntetıjog o In foro interno: a bőnök megvizsgálása és az alól való feloldozás a gyónásban o In foro externo: az egyházjog által is vétségesnek ítélt ügyekben az egyházi bíróság járt el  Poenae medicinales (p. censurae): csak az egyház tagjaira volt kiszabható, és javító célzatú • Excommunicatio: egyházból való kiközösítést jelentette o Excommunicatio minor o Excommunicatio major: ha ünnepélyesen kihirdették, akkor kiátkozást (anathemat) jelentett o Aki az ilyeneket segített az, excommunicatio majort szenvedett • Interdictum: egyházi tilalmat jelent o Enyhébb az excommunicationál, mivel a legfontosabb egyházi cselekményeket megengedi (keresztelés, confirmatio, vezeklés, úrvacsora és oltári szentség a betegeknek és haldoklóknak) o Az istentisztelet szünetel, papot nem

lehet beiktatni és a házasságot sem megáldani o Zárt helyen az interdictummal és excommunicatioval sujtottak kizárásával istentisztelet tartható o Egyháziak kivételévek az interdictummal sújtottakat tilos volt szentelt földbe temetni o Megkülönböztettek személy és területi interdictumot • Suspensio: átmeneti idıre az illetı egyházi személy eltiltatik bizonyos hivatalok gyakorlásától o Addig tart amíg az illetı meg nem javul o Örökre sosem mondható ki  Poenae vindicativae: bármely egyháztagra kiszabható és nem célja a megjavítás • Nem olyan jelentıs • A legtovább fennmaradóak: szentelt földbe való temetés megtagadása, infamia • A klerikusoknál jellemzı a degradatio vagy depositio (elmozdítás) o Egyházi bíróságok szabták ki általában o Átkerültek a világi jogba is o A következıt bőncselekmények ismertek a kánoni jogban:  Apostasia (hitehagyás)  Haeresis (eretnekség)  Schisma (a pápától való elszakadás)

 Szabadkımővesség  Egyházi szerek politikai célokra való használata  Blasphemia (istenkáromlás)  Babona vagy superstitio  Hamis eskü  Sacrilegium (isteni törvények megsértése)  Simonia (az egyházi tisztségek vagy elınyök pénzért való árulása) o A kánoni jog büntette a világi bőncselekményfajtákat is (pl.: emberölés, testcsonkítás) o • 96 Eájt alapvizsga 2008 24. AZ ISZLÁM JOG Az iszlám jog- és államelmélet és az oszmán hódítások jogi megalapozottsága - legszigorúbban értelmezett mohamedán jogelmélet szerint ember nem lehet törvényhozó → valamennyi törvény Istentıl származik, aki kizárólagos forrása a hatalomnak és a törvényhozásnak - az örök és sérthetetlen „szent törvény” isteni kinyilatkoztatás útján jut el értelmezıjéhez - az uralkodóra, miután megszerzi az iszlám legmagasabb tisztségét (kalifaság), ráruházódik Isten /Allah/ mérhetetlen hatalmának egy része - azonban az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


uralkodó nem alkot törvényt, hanem önmaga is annak a törvénynek a részévé válik, mely már az ı tisztségének a megszületése elıtt is létezett - a szultán hatalma a törvény megjelenési formája pusztán → Isten szolgája + közvetítı a nálánál kisebb szolgák és a földöntúli hatalom között - az uralkodó Isten törvényének vallásos oltalmazója → feltétlen engedelmességet követel és a vele szembeni engedetlenség egyenesen bőn - kettıs szerep: földi hatalmával elsöpri az útjában állókat + felajánlja vallási vezetıként vigaszul a túlvilági életet - az uralkodónak elméletileg azonban nincsen abszolút hatalma – a törvényt ugyanis nem változtathatja meg és nem törölheti el, mivel törvényt csak Isten alkothat (a „szent törvénynek” ugyanúgy alá van rendelve, mint bárki más) → ha olyan törvényt ad ki, ami a „szent törvénybe” ütközik, az iszlám jogtudósai szerint a „bőnnek nem szabad

engedelmeskedni” - DE! ezt nem tartották be ilyen szigorúan, mivel a „szent törvény” már eleve lényegében korlátlan földi hatalmat ad az uralkodónak + nincs olyan jogi állásfoglalás, ami leírná, mit kell tenni ha megszegi a törvényt - az uralkodó despotikus hatalma ezek alapján jogi alappal bír - emellett elvárták tıle az igazságosságot (= fenntartani az iszlám Isten adományozta törvényét, vagyis fenntartani a társadalmi egyensúlyt) ← ez az uralkodóval szembeni legfontosabb társadalmi igény Hódítások - - a birodalom fı tevékenysége: hódítások ezeket a hódításokat megfelelı jogi köntösbe kellett öltöztetni 1517 – elfoglalták Mekkát és Medinát ezután azt hirdették, hogy az ottomán szultánok küldetése az egész iszlám világ kormányzása, a Padisah az egész iszlám világ sorsáért felelıs, s mint Allah földi helytartójának fı kötelessége az igazságos uralkodás és a hit terjesztése → meghirdették

a „szent háborút” /dzsihád/ a hitetlenek ellen a XVI.század vége elıtt a dzsihádra mindig csak a zsákmány és az elırelépés ígéretét követıen hivatkoztak DE! mikor leállt a terjeszkedés, már ez lett az újabb háborúk elsı számú jogi alapja dzsihád célja: hitetlenek világának leigázása DE! a leigázás nem azonos a megsemmisítéssel a dzsihád ha nem iszlám ország ellen indult, nem volt probléma DE! amikor már muzulmán ország ellen fordultak a Padisahnak olyan jogi érvet kellett találnia, ami megfelelt az iszlám elıírásainak amikor egy muszlim országot veszélyeztettek és annak hadserege felvonult ellenük, akkor kikérték a fetvát /mufti véleménye/ arról, hogy az adott ország vezetıi elárulják a szent harcot és ezzel a hitetleneket támogatják → Allahnak tetszı dolog ellenek harcot vívni síita perzsák ellen indultak, akkor a sejhüliszlám könnyen kiadta az eretnek irányzatnak tartott vallási irányzat ellen a harcot

engedélyezı fetvát DE! ha szunniták ellen mentek, már komoly fejtörést okozott, milyen okkal induljanak ált. tehát a dzsihád – elve nem a hitharcos lelkesedés táplálást, hanem az oszmán dinasztia politikájának és hatalmai igényeinek törvényesítését szolgálta A mohamedán jog forrásai - az iszlám jogban a vallás és a jog szoros egységet képeznek → a jogi szabályozások a vallási elıírásokkal összekeveredve az isteni kinyilatkoztatás mindent legitimáló erejével bíznak DE! ez egyben az érinthetetlen dogmává való merevedésüket is jelenti - vallásjog rendszere /seriat/ nem igyekezett szétválasztani a kettıt → így nem tudta követni az életviszonyok változásait 97 Eájt alapvizsga 2008 - oszmán államban az államvallás a szunnita iszlám hanefita irányzata - ennek alapján tagolódott a jogforrási rendszer, ami három alappilléren nyugodott Korán - a muszlimok „Bibliája” - keletkezése: VII-VIII.század, amikor a

próféta halála után tanítványai és a hitben járatos személyek a meglévı vallási kinyilatkoztatásokat egységes rendszerbe szerkesztették - 114 fejezet, mely a próféta szó szerinti kinyilatkoztatásait tartalmazza - ez alapján van elıírva a muzulmán hit követıjének élete Szunnah - =hagyomány - tanítványok és a Prófétát kísérık hiteles elbeszéléseit tartalmazza, amelyek a Próféta cselekedeteirıl, megnyilatkozásairól szólnak - a Korán hiányossága esetén alkalmazzák Idzsma - jogtudósok egybehangzó állásfoglalásainak anyaga - a mohamedán jog legmozgékonyabb része, amely leginkább igyekszik megfelelni az élet kihívásainak - ezeken kívül alkalmazták a kijas-t /=analógián alapuló precedensjog, amely a szultáni és a kádi jogalkalmazást foglalja össze/ Világi jogalkotás - oszmán szultánok amikor átvették az iszlám vallásjogot, az már teljesen merev volt → nem volt alkalmas arra, hogy egy új világbirodalom

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megannyi, nap mint nap születı új problémáját orvosolja → a szultánok nekiláttak a világi jogalkotásnak - a szultánok szultáni törvénykönyveket /Kánunok/ adtak ki, amelyek aztán összefoglalóan, egy-egy szultán nevéhez kötıdıen törvénykönyvekben /Kánunnámék/ összegzıdtek ← ezeket II.Mohamed idejétıl fogva a XVI.század végéig adták ki (meghatározták az államszervezet rendjét + szabályozták a közigazgatást, a gazdaságot + magánjogi és büntetıjogi elıírásokat tartalmaztak) A mohamedán vallásjogi szervezet - a vallási, vallásjogi tisztviselık /ulemák/ zárt, kasztszerő osztályt alkottak teljes ellenırzésük alatt tartották a jogot, az igazságszolgáltatást, a vallást és az oktatást mentesek voltak az adózás alól, vagyonukat és tisztségük státusát átörökíthették nagy befolyásuk volt a vakufbirtokok kezelésére, bevételeire testületük három fı csoportra oszlott Müderriszek - a templomok mellett

mőködı iskolákban /medreszék/ oktató tanárok - köztisztelet, tekintély övezi ıket → pozíciójukat ugródeszkaként használták fel, mikor a tartományi fıbírói állásokra pályáztak Jogászok - elvben nem volt közöttük alárendeltség DE! a gyakorlatban a vagyonkülönbségek miatt függıségi viszonyok alakultak ki - kádik - muftik /=jog magyarázói/ - irányítóik: két kádiaszker + sejhüliszlám Templomi tisztviselık - tisztán vallási csoportot alkottak - központ tisztviselıi: sejk /=a fıváros szultáni dzsámijaiban prédikált/, hatib /=péntek délutáni istentiszteleteken az uralkodó nevét imába foglalta/ - helyi tisztviselı: imám /=müezzin hívószavára egybegyőlt hívıknek vezette az imádságot/ 98 Eájt alapvizsga 2008 - rajtuk kívül még szót kell ejteni a dervisekrıl, akiknek több szerzetesrendje volt szerte a birodalomban és a vallás népi irányzatának megtestesítıi voltak 25. FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDHASZNÁLAT

A MOHAMEDÁN JOGBAN Földtulajdon- és földhasználati viszonyok - világbirodalommá növekedés egyik legfontosabb hajtóereje a földviszonyok specifikumában rejlik - az európai feudális fejlıdéstıl eltérı utat fejlesztettek ki a földviszonyok rendezésében, ami belsı motorját jelentette a területi terjeszkedésnek - rendszer alaptétele: minden meghódított föld a szultáné (vallásjogi alapja: mint Allah földi helytartója joga van a meghódított földekhez, amelyek a dzsihád által szent földdé váltak) - a földtulajdonviszonyok speciális rendszere a tímár-szisztéma - tímár eredetével kapcsolatban eltérı álláspontok vannak, melyek közül a legvalószínőbb talán az, miszerint az oszmánok javadalomrendszere az arab-szeldzsuk ikta-intézményébıl fakad és rokon a bizánci pronoiával (sok az eltérés, de közös, hogy a hadiszolgálat fejében adományozott föld személyi haszonélvezetét és nem a tulajdonjogát eredményezi) - tágabb

értelemben a tímár-szisztéma az egész oszmán szolgálati birtokrendszer elnevezése, szőkebb értelemben azonban csak a legalacsonyabb fokozatú birtokkategóriát jelenti (lásd késıbb) - tímárt fıleg katonai érdemek szerzésével és feladatok ellátásával lehetett szerezni DE! a tímárbirtokosnak nincs tulajdonosi és jogi hatalma, nem kap nemességet és elınevet, a járadékbehajtást pedig szigorúan szabályozzák ← a birtokosi státusa a szultán kegyétıl függ - egyesek szerint a tímár afféle „álcázott zsold”, melyet a jogosított nem a katonai feljebbvalójától kap, hanem a faluközösségtıl hajt be (elıre meghatározott járadék) → jogosult a birtok ügyeivel való veszıdés helyett minden idejét a katonáskodásnak szentelni - ez a birtokrendszer a XVI.század közepére alakult ki (több fejlıdési szakaszon ment át) o elsı fázis – XV.század derekáig a tímár mérete nem volt alkalmas a felhalmozásra, hanem ált. csak a

legszükségesebbeket biztosította → „háborús étvágy” megmaradt, mivel a tímár megnövelésének célja mindenki szeme elıtt ott lebegett → mindenki érdekelt volt a „szent háborúban” o második fázis – II.Mohamed fellépésével kezdıdött, akin a mülk és vakufvagyon nagy részét visszavette a szultán rendelkezési körébe és szétosztotta tímárként a szpáhik között (habár ezzel végleg nem tudott felszámolni a örökbirtokkal, de ezt követıen már a tímár-ziamet-hász hármassága volt a meghatározó) - ha az oszmán haderı meghódított egy idegen államot, a Magas Porta eldöntötte, hogy bevezessék-e a tímár-szisztémát vagy elınyösebb az adó- és illetékszedés ← tímár nem univerzálisan volt alkalmazva - ha a tímár bevezetése mellett döntöttek, akkor a meghódított területet egységnyi hozamú földekre osztották fel /kilidzs = „szablya”/ és ezalatt egy katonát értettek - mindez a központi apparátus

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nyilvántartásában dirlik-ként /=létalap, fenntartás/ jelent meg ← a tartomány annyi dirliket ért, ahány szablyát elı tudott állítani - a földek értékét tízévenként felmérték és újra összeírták a dirlikek számát A tímár-szisztéma - klasszikus kifejlettségi formája II.Bajezid uralkodása idején (1481-1512) alakult ki - az ı törvénye rögzíti pontosan a jövedelemhatárokat, ennek alapján a birtokosok hadba vonulási kötelezettségeit, s a birtokrendszerrel kapcsolatos katonai-közigazgatási szerkezetet - II.Szulejmán idején módosult az adományozás és az átszármaztatás szabályaiban, de a legfıbb strukturális elemei továbbéltek - klasszikus tímár-rendszernek öt eleme van Mülk-birtok - örökölhetı magánbirtok, melynek jogosítottja a földet tulajdonosként bírja - nem örök idıkre szólt, mivel minden uralkodóváltás alkalmával meg kellett erısíteni a birtokost és utódait birtokában - az elsı oszmán fejedelmek

idıszakában a dinasztiát támogató elıkelık részesültek ebben az 99 Eájt alapvizsga 2008 adományban - a mülk-birtokosok száma jelentısen megnövekedett, amikor 1402-ben I.Bajezid Timur Lenktıl Ankaránál vereséget szenvedett és utódai viszályaik során, hogy minél több támogatót szerezzenek a 1412-ig tartó interregnum idején adományokat osztogattak - II.Mohamed (1444-1446, 1451-1481) számukat azonban jelentısen meggyengítette, amikor mintegy 20000 mülköt és vakufot visszavett szultáni rendelkezési körbe és szétosztotta tímárként - akiknek meghagyta a földet, azokat katonai segédcsapatok állítására kötelezte - emellett meghatározta, melyek azok a területek, melyeket nem lehet mülkbe adni (vár, megerısített hely, város, bánya, jelentısebb kikötı, vámhely) - XVI.század elejére stabilizálódott az arányuk: 5-10%-t tették ki az összföldterületnek → nem meghatározó eleme a birtokállománynak Vakuf-birtok - vallási

célokra adományozott alapítványi birtok - hozamából mecseteket, iskolákat, ingyenkonyhákat, karavánszerájokat, derviskolostorokat építettek + fedezték az iszlám értelmiség képzését + fedezték a papok és dervisek megélhetését - mentes az adókötelezettség alól és örökös használatra szól → sok esetben a mülk urak átminısítettek birtokaikat vakuffá Tímár-birtok - a tímár-szisztéma legjellemzıbb eleme - szolgálati birtok tulajdonjog nélkül - a javadalmazott személy nem földbirtokot szerez, hanem járadékot → a földnek csak a jövedelmeit élvezhette - tímárnak II.Bajazid szabályozása alapján a 20000 akcse jövedelem alatti birtokot tekintették - a katonai érdemekért v. állami szolgálatért kapott tímár 1000 akcse jövedelmet hozott, ami egy „szablyának” számított → jövedelembirtokos önmaga vonult hadba saját lován az elıírt fegyverzettel - ha a tímárbirtokos igyekvı volt, akkor birtokát megnövelték - ha

elérte jövedelme a 2000 akcsét, akkor már a birtok kötelezett tímárrá vált → a birtokosnak egy fiatal szolgával kellett hadba szállnia - 3000 akcse – egy jól felszerelt lovaskatonát kellett kiállítani - 6000 akcse – birtokos, szolga, két lovaskatona, egy hadisátor - minden további 3000 akcsénél egy újabb lovast kellett kiállítani - a lovasok közül aki kimagasló hadi érdemet szerzett szabad tímárrá válhatott és ezzel lehetısége vált a társadalmi felemelkedésre - tímár birtokos leghıbb vágya: „záim”-má válni ← ziamet-birtok megszerzéséhez 15 fogoly vagy fej egyidejő beszolgáltatása kellett - a rendszer fı mozgatórugója: a háborúban való érdemszerzés - a jeles haditettért már a hadszíntéren bejegyezték az adományt a beglerbégek /pasák/ írnokai az ún. „Ruznamcsé”-ba /beiktatási oklevelek naplója/ - ennek alapján kapták meg az adományozási oklevelet /berát/, amit évenként meg kellett újítani

azzal, hogy befizették a tímár hozamának 4%-t kitevı Kalemije pénzt /”írótoll illeték”/ - kezdetben a beglerbég gyakorolta a tímár-birtok adományozásának és bıvítésének jogát és ezen jogosultságát néha átengedte a szandzsákbégnek DE! az 1520-as években a ruméliai beglerbég 6000 akcse, az anatóliai pasa pedig 5000 akcse érékig adhatott már csak adománylevelet és ezen értékhatáron felül a beglerbég ajánlólevele alapján a szultáni kancellária adta ki a berátot - II.Mohamed 1476-os törvénykönyvében elıírta, hogy az adományokat pontos defter-ben vezessék → megjelenik az adományozási ügyeket intézı apparátus (tartományi hivatalokban külön ügyintézıje volt a tímár és ziamet birtokoknak, akik munkáját a defter emini irányított, ı pedig a birodalmi fıdefterdárnak volt felelıs) - az adományt el is lehetett veszíteni (elıször két évre, majd végleg) - tehát gyakorlatilag a járadékjogosultság

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megszerzése és elvesztése a szultáni kegytıl függ - ha a timariot /tímár-birtokos/ meghalt vagy szolgálatra képtelenné vált, akkor nem szállt vissza a birtok automatikusan a szultánra ← ilyenkor a járadékos fia 10 szpáhi tanúságtétele után megkaphatta a tímárt, vagy annak egy részét - ha ez a fiú utód képtelen volt még a fegyverforgatásra, akkor maga helyett egy felszerelt lovast küldött a hadba 100 Eájt alapvizsga 2008 - ha a timariot örökös nélkül lett szolgálatra képtelen, akkor még egy-két évig (kivételes esetben élete végéig) megtarthatta a járadékot, mint „nyugdíjat” - ez a rendszer a javadalombirtokosi rendszer 1832.évi felszámolásáig fennállt Ziamet-birtok - hász és tímár közötti birtokfajta → a ziametes személy meg nem nagyhatalmú hász-birtokos, de már nem is a timariot tömeg része - az intézmény megjelenésének pontos ideje vitatott, de a XVI.század elején már biztosan létezett - 20000

akcse értékhatár fellett egy birtok már ziamet-birtoknak számít - a jogosított köteles volt személyesen hadba vonulni és minden 9000 akcse értéknövekedés után egy felszerelt lovaskatonát kiállítani - megszerzésére, elvesztésére, nyilvántartására, öröklésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a tímár-birtokra Hász-birtok - hász szó jelentése „kincs” - 100000 akcse feletti birtok már hász - haszonélvezet nem névre szólt, hanem bizonyos méltóság viseléséhez kötıdött → négyfajta hászbirtok létezett o szultáni hász – fıhatalommal bíró személy magánbirtoka (elkülönült – a szultáni kincstár hászbirtokai nem tartoztak bele az általános közigazgatási struktúrába, hanem közvetlen központi kezelés és irányítás alatt álltak) o beglerbégi /pasa/ hász – 650000 és 1200000 akcse között, bizonyos hányada mentes volt a katonaállítás kötelezettségétıl, de azon felül 5000 akcsénként egy lovas

katonát kellett kiállítania a jogosultnak + a birtok hozamából a pasának háború idején el kellett látnia saját maga és kísérete táborát, ill. a vilájet zsoldos hadainak létszámát növelnie kellett jövedelme terhére o szandzsákbégek hászai – ált. 200000 akcsét jövedelmeztek, a bég kinevezésekor még az alsó jövedelemhatárnál volt (100000 akcse), majd a birtok fokozatosan elérte a felsı határt o defterdári hász – 600000 akcséig terjedt és ebbıl kellett neki háború esetén zsoldosokat fogadnia - külön kell megemlíteni a janicsár aga hászát, amely 500000 akcsénál magasabb hozamú volt + ezen felül külön jövedelemként „árpapénzt” kapott, amibıl fedeznie kellett kísérete ruházatát, ill. lovaik takarmányozását A tímár-szisztéma jelentısége - a középkori világ egyik központi kérdéscsoportja a föld birtoklása, tulajdona körül összpontosult - Európa erre a hőbériség rendszerével reagált – végig

megvolt a földmagántulajdon léte, amire alapozódott a nagybirtokosi réteg gazdasági ereje, katonai és hatalmi súlya, melyet az uralkodók max. korlátozni tudtak - ezzel szemben az oszmán szultán rendkívül erıs hatalommal rendelkezett, mely szinte korlátlan volt – ennek oka: az oszmán birodalomban a földmagántulajdon csaknem teljesen hiányzott (mindne meghódított föld a szultáné) - az állami földmonopólium léte + magántulajdon gyakorlati hiánya → erre épült a padisahok despotikus hatalma (az egyének ki voltak ennek szolgáltatva) - mikor a török hódítások leálltak, akkor a rendszer is megbukott, mivel alapvetıen a hódításokra volt berendezkedve 101 Eájt alapvizsga 2008 26. ALKOTMÁNYGONDOLAT FEJLİDÉSE, KÖZÉPKORI ÁLLAMELMÉLETEK - - - az európai alkotmánygondolat a 15-16. Században jelenik meg ezt több tényezı is elısegítette: 1. kései rendiségben a hatalommal szemben kivívják a szabadságot ez azonban a rendek

testületi kiváltságaként jelenik meg 2. reneszánsz gondolkodók az alattvalók önálló személyiségek a hatalommal szemben (zoon politika) az alattvalókat megilleti a hatalommal szembeni megvédés joga ( jogosítvány) szerencsés összekapcsolódásukkal a korai alkotmányozásnak 3 helyen is van nyoma: 1. 1579-ben Németalföldön, a késıbbi Hollandiában alapítják meg az Utrechti Uniót 2. 1641-tıl 1701-es trónöröklési törvényjog Angliában (történeti alk.) 3. 1787-ben az észak-amerikai gyarmatok Alkotmányozó Győlése hozza létre az USA alkotmányát. A gyarmatok 1776 és 1781 között elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, ill. a Konföderációs Cikkelyeket (Articles of Confederation) tehát az 1791-es francia polgári alkotmányig 3 minta alakult ki: 1. Északnémetalföld: Hollandia 1697-ig köztársasági formában szervezett államok szövetsége volt, a helytartóság örökletes tisztséggé válásáig. 2. Anglia- alkotmányos monarchia 3.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1787-es alkotmány: Unio (polgári szövetségi állam) Mindezek hátterében állnak: 1. - új vallási irányzat, reformáció - vallásszabadság megfogalmazása - a gyarmatok (USA) összefogása az európai vallásüldözés miatt (1620. Mayflower Compact) - emberi gondolkodás, vallás, politikai kérdésekben való véleményszabadság 2. - új kormányzási forma - a vallásszabadság kérdését sikerült elvenni a hatalom befolyásától - az államnak garantálnia kellett a szabadságot 3. - a reneszánsz gondolkodók sokoldalú - középkori királytükrök - egyházi témájú írások - új mőfajok: politikai straktátus, utópia, várostervezés (nagy gyarmatosítási hullámnál) Rendi szabadságok és hatásuk az alkotmányos gondolkodásra - 633. toledói zsinat: a legitim uralkodó: - idoneus – alkalmas az uralkodásra - quasi választással megerısítik az elıkelık - kiválasztott személyt királlyá kenik - esküt tesz az alattvalók számára, cserébe azok

hőséget adnak - minden új uralkodó közjogi szerzıdést, paktumot köt az alattvalóival - a rendiség ill. a rendi gyülekezetek kialakulásával a közjogi paktumot utólag tudták változtatni - ez fıleg a peremterületeken mőködött jól - a rendek külön kiváltságként tudták rögzíteni az ellenállási jogot - rendek fontosak nagyon - rendi, politikai jogok, kialakult és megváltoztathatatlan és elidegeníthetetlen jogok - kialakultak az uralkodónak fenntartott jogok Aquinói Tamás: - a királyságot úgy kell berendezni, hogy az uralkodó ne legyen zsarnok - a hatalom átadóinak jogok van a zsarnok uralkodót elmozdítani a ius naturale alapján - a ius naturale alapérték, mérı érték - ehhez képest az emberi törvények a megmért mértékek 102 Eájt alapvizsga 2008 - ha a kettı között ellentmondás van, akkor az emberi törvény lesz semmis (Szentírás, Biblia – mérı mérték; protestánsok – „megmért mérték”) a logikusan

levezethetı idoneitásból Kálvin János: - az uralkodó előzését jus naturalének tartja - a kálvini tanokon és a francia hugenották politikai gondolkodásában, az ún. monarchiánusok körében alakul ki az, hogy a zsarnok uralkodót kötelesek előzni Hugo Grotius: - a fenti nézetet osztja - a középkorban a hatalom isteni eredete kérdésessé válik - Athusius 1603-ban írt szerzıdése felfogása Grotiusnál is megjelenik az 1624-es mővében - az emberek eredendıen maguk hozták létre, önkéntes egyesüléssel az államot, saját védelmük érdekében - az állam tehát nem isteni parancsra, hanem emberi társulásra alapítva létezik Athusius: - különbséget tesz a törvények között (protestáns) - alaptörvény, leges fundamentales: a közösség az állam megalapítására hozza létre - csak az azt létrehozók hozzájárulásával lehet módosítani - alaptörvény akkor is létezik, ha nincs írásba foglalva, de az emberi emlékezetet meghaladó

szokás ill. bizonyos szokásjogi szabályok rendezték - szerzıdéses államelmélet - államfogalom szekuralizálódása Középkori államelméletek: - alaptétel: az állam és egyházi hatalom egysége, kölcsönösen hatnak egymásra - mérı mérték az ember: Isten saját képmására teremtette az embert emberi test és arányok a mérce az organizációk kialakításában emberközpontúság - univerzalizmus: principium unitas: állam és egyház szoros kapcsolata - lex aeterna: isteni, örök törvény: a világot ez alapján kormányozzák ebben segít az egyházi szervezet, ecclesia universalis - a keresztény világot egyetlen szervezeti egységként, respublica generis humani, fogták fel Coproratios eszme: - az elızı nézet magában hordta, hogy a létrejött társadalom kisebb egységekbıl épül fel - ez az universitasból, egészbıl levezethetı - ebbıl következik, hogy az állam is kisebb egységekbıl áll - itt továbbél az antik hatalomfelfogás: ugyanis

a görög, római világ kis részekbıl lett egység anélkül, hogy hosszú ideig a nagy egészen belül a rész elvesztette volna politikai jelentıségét - késıbbi hatások: antik jog továbbélését segítette elı rendiségben is nagy szerepe van Különbséget tesznek egyházi és állami szféra között: - kezdetben az elválasztás erıs kifejezés volt, mert csak egyfajta protestans distinctiae volt, vagyis különbséget tett a világi hatalom (regnum) és az egyházi hatalom (sacerditum) között - jog megkülönböztetése: leges – regnumban érvényesülı szabályok canones – Sacerditumban érvényesülıek - jus divinum: eszmei egységet biztosítja, az egyháznak kell adni magyarázatot - a legesek magyarázata hozzájárul az egyházi hatalom alóli függetlenedéshez - még elismerik a hatalom isteni eredetét, de a világi hatalom független az egyháztól - invesztitúra harcok - a jus divinum felértékelıdik: az imperium számára quasi tükörkép van

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


aki ideális alkotmánynak nevezi alkalmas a korabeli politikai-jogi gondolkodás elvárásainak 103 Eájt alapvizsga 2008 - közvetítésére a világhatalom felé Aquinói Szent Tamás értelmezi: jus naturale - képzeletbeli jogrendszer olyan erıs, hogyha az írott jog ellent mondana, akkor semmis fontos az igazságosság igazságtalanság ellentétes a természetjoggal Coroporatios eszme gyökere antik elızmény: - az emberek közösségét egy természeti lény testéhez hasonlították - keresztények közösségét misztikus corpusként fogták fel - végsı feje Krisztus – Pál apostol leveleiben olvasható: birodalom két feje a pápa és a császár és a pápa; két fej: animal biceps - Nicolas Cussanus fogalmazza meg, hogy az ecclesia nem más, mint a corpus mysticum - kiterjesztették az egész társadalomra, az universalismus eszméjénél fogva - Engelbert Volkersdorf: az emberi társadalom egy természetes test: corpus naturale est organicum A. - az államot

is corpusként szemléli: Aquinói Szent Tamás, Salisbury János, Alvrius Pelagius, Paduai Marsilius - meghatározott követelmények a jó kormányzás érdekében: 1. harmóniát kell teremteni az államtagok között (cohaerentia) 2. az összehangolást természet ill. racionalitás jogán kell létrehozni (ellentétben Cusannussal) 3. uralkodó nem isteni jogú, hanem tisztsége hivatal (officium), tehát kötelességei vannak 4. kölcsönös jogok és kötelezettségek az uralkodó és alattvalók között 5. átalakul a szuverenitás fogalma: a pápa és a császár csak potestas limitatara, korlátozott hatalomra számíthatott 6. a szuverenitás megilleti a népet, mivel az uralkodói legitimitás alapja a népakarat világi hatalom világi szabályokon alapszik világi hatalmat szerzıdéssel teremtik meg az emberek B. - egyházban is lényeges változások - a conciliarizmus az egyházi gondolkodásban fontos: a népszuverenitás gondolatát fogalmazza meg - ısegyház

gyakorlatára hivatkozva ezt elfogadtatták: régen valóban a keresztények együttélését a késıbbi két rend (clericus és laicus) adta meg - hatalom eredeztetése fontos a frank és német-római császári függés miatt Kiindulópont az univerzális monarchia: - ennek manifesztációjaként fogták fel a Németrómai Birodalmat: William Ockham, Antonius Rosellus, Leopold Babenberg. - az univerzális monarchia egy corpust alkot a jus naturale alapján - célja: a közjó: pro communis bono - a fıhatalom legitimálása a nép kifejezett vagy hallgatólagos hozzájárulásával történik - a választott hatalom elınyösebb Ez a Németrómai Birodalomban megvan (ez az alap) : - hatalom létrejöttét a translatio empirii biztosítja: a római néphez vezeti vissza - az imperium eredetileg a római népet illette meg, de átruházták a császárra - így a hatalom jogosan került át - Nagy Károly koronázásával a pápa a római nép acclamatiojával, hozzájárulásával

közvetítette - glosszátorok iskolája is kidolgozta - azonban a hatalom átruházása és az imperiumnak való alávetés ellenére a hatalom forrása a népnél maradt - az uralkodó csak a nép engedményeként gyakorolhatja hatalmát - kettı konzekvencia: van némi ellenırzés, mert az átruházó nem teljesen mondott le a hatalmáról, de az átruházással minden jogát elvesztette - az imperium eredeti tulajdonosa az interregnum idején a legvilágosabb - lehetıség nyílik új döntésre: monarchia v. respublica - a hatalom legitimálásának formája mindenképpen csak választással dönthetı el - a Németrómai Császárságban az utódlás mindig választással történik, egészen a szász dinasztia 104 Eájt alapvizsga 2008 - kihalásáig (1806.) a Szent Szék kihasználja az Ottók kihalását, amikor 1059-ben szabályozzák a pápaválasztást ezt az interregnum tette lehetıvé ill. hogy csak német király van, nem császár a koordinálások

kollégiumára bízták az új pápa megválasztását népszuverenitás antik gondolatát felelevenítik egyházállamiság ellenére a pápaválasztásnál legitimáló erı a nép hozzájárulás: e mögött isteni akart van, illetve a nép választása isteni inspirációra történik zsinat: népakart kifejezıje bíborosok csak a pápától kapott hatalom keretében járhattak el, kivéve a pápaválasztást csak az egyház rendelkezhet az infallibilitas, tévedhetetlenség jogával a pápa maga tévedhet, sıt eretnekségbe is eshet a zsinatnak van joga a pápát elmozdítani, és más alkalmas személyt állítani az Egyház isteni küldetésnek tekintette, hogy megalkossa a tökéletes vagy ideális constitutio formáját zsinathőség összetőzésbe került a pápai primátus elvével eredeti egyházfelfogás szerint a pápa teljhatalommal kormányozza az egyházat a népszuverenitás elterjedésével a tisztség csak hivatal lett választás miatt a pápai hatalom csak

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


potestas limitata lett 1300-as évektıl Avignonban a bíborosi kollégium csak bizonyos választási feltét aláírása után adta a hatalmat a pápának a pápa az egyházat a bíborosi kollégium hozzájárulásával irányítja emiatt a császári hatalom is csak potestas limitata, ez az 1356-os német Aranybullában is benne van 15.szd.: új elmélet: népszuverenitáson, szerzıdésen alapuló hatalom 1. hatalom forrása a nép a translatio imperii okán 2. a populus kis szerves egységekbıl, communitásokból áll, amik az állam alapjai 3. a communitásokból felépülı corpus az állam, emberi test, mőködéséhez jus divinum által elıírt cohaerentia kell 4. isteni inspirációra ruházta a nép a hatalmat 5. az átruházás korlátozott uralkodói hatalmat, potestas limitata-t, eredményez 6. a populus ellenırizhet és el is mozdíthat 7. az uralkodó hatalma nem isteni jogból ered, csak officium 8. a kormányázást a jus divinum és a jus naturale határozza meg

9. cél a közjó és a harmónia fenntartása 10.interregnum vagy politikai instabilitás esetén a nép joga a kormányzás megreformálása A reformáció és a protestáns államfelfogás: Luther: - hit által való üdvözülés - egyetemes pápaságot hirdet - népszuverenitás gondolatának megjelenése - állam és egyház elválasztása - unum politicum corpusban való gondolkodás - az egyház halogatja a reformokat a pápai hatalommal szemben, világi segítség kell, a conciliarizmusra hivatkozik - következmények: német parasztháború pápai hatalom primátusának eltörlése, helyette világi egyházkormányzás Landeskirchenregiment formában - ágostonos szerzetes - új eszmék a helvét reformáció gondolkodásában Kálvin János: - 1521-27 között szerzett bölcsész és teológiai ismereteket - világi jogászként végzett 1531-ben Orlans egyetemén - világi jogászi státusza legista lett és nem kanonista - legfontosabb munkája 1559-ben jelent meg:

Institutio Religionis Christianae: A keresztény 105 Eájt alapvizsga 2008 - vallás rendszere franciául íródott, felajnálotta I. Ferenc francia királynak célja: a franciák protestáns hitre térítése a francia uralkodói családdal kezdi a királyi nemzetség egyes tagjai evangélium követıkkel szimpatizálnak (Novarrai Margit és Henrik) a királyi családdal rokon nagy hercegi házak egy része is (Conde, Cast) protestánsokkal nem szimpatizálók azt terjesztették, hogy fel akarják forgatni a társadalmi rendet a könyvében bibliai tételekbıl és az ısegyház gyakorlatából vezeti le a vallásszabadságot a politikai terén óvatosan bánik a szabadsággal Krisztus lelki országa és a polgári társadalom rendje különbözı óvatos, erre utal az ideális társadalom és hatalomnak való engedelmesség tana is Hatalomelmélete: - skolasztikára, régi tételekre, Pál apostolra támaszkodik - nincsenek hatalmasságok csak Istentıl - hatalomnak való

engedelmesség - hatalomgyakorlás korlátja a jus divinum (Krisztusnak való alávetettség) - egyetemes pápaságról azt mondja, hogy minden keresztény jogosult részt venni az egyházkormányzatban - három kormányformát különít el: királyság, arisztokrácia, népuralom - az arisztokrácia az általa és a polgári közrend által kormányzott állam a többit, valamennyit felülmúlja Törvénnyel kapcsolatos véleménye: - az állami élet legfontosabb eszköze, nélküle fıhatalom nem létezhet - törvényeknek 3 csoportja van: erkölcsiek, szertartásiak, törvénykezésiek - erkölcsi törvény: két dologra vonatkozik: • tiszteljük Istent és szeressük az embert • méltányosságra kell törekedni • az erkölcsi trv. természeti trv. - szertartásiak: elsısorban a zsidóságra vonatkoznak - törvénykezésiek: • keresztényeknek irgalmasnak kell lenniük • tilos a bosszúállás • ebben az esetben egy felsıbb hatalom kényszerítı segítségét

igénybe veheti • felsıbbség által szolgáltatott igazságban Isten is segít, kötelesek vagyunk várni és el is fogadni • hatalomnak való engedelmesség • minden hatalom Istentıl származik - a zsarnokokat olyan szeretettel kell fogadni, mint amilyen győlölettel - megfontolandó a zsarnokkal való szembeszállás: mivel Isten olyan királyokat ad, akiket jónak lát - mégis szervetten elismeri a zsarnoksággal szembeni fellépést - vannak a nép által felállított felsıbbségek a királyi önkény korlátozása miatt - mikor országgyőlést tartanak 3 rend van és nincs kifogása ezek kötelességszerő közbelépésének önkényes királlyal szemben Monarchiánusok: - továbbfejlesztik a kálvini engedelmességet a Szt. Bertalan éji mészárlás után - Kálvin szerint csak rendkívüli esetben legális és legális testület döntheti meg a király hatalmát - ezzel szemben ez itt mindenkit megillet: a népnek nem csak joga, hanem kötelessége is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szembeszállni az uralkodóval - Istennek való engedelmesség fontosabb, mint a földi hatalomnak engedelmeskedni - népszuverenitás elve 106 Eájt alapvizsga 2008 Az ideális állam/társadalom fogalma a politikai és más traktátusokban: - szellemi centrum fıleg Genf városában volt - városi reformáció - 11-12. században fogalmazódik meg a városi társadalom önálló státusza - ez összefüggésben van a corporatios eszmével - 15. században azt hangoztatják, hogy a várost úgy kell berendezni, hogy az tökéletes harmóniában legyen, mint a corpus - ideális város eszméje elıször Szent Ágoston: De civitate Dei c. munkájában jelenik meg - ez Isten városa - benne a világot két részre osztja: Isten városa: üdvözülteké és Civitas Diaboli: ördög városa, itt a jelenlegi társadalom - jók és rosszak a megigazulás felé haladnak - az államnak is ezt a célt kell szolgálnia - Isten iránti szeretet és az önszeretet harcol az emberben - ez a

festészetben is megjelenik: lebegı város - 14. századtól már Róma is felismerhetı - a koncepció szekularizálódását mutatja az is, hogy a létezı társadalmi valóságból indul ki - 15. században realizálódik, hogy milyen is az ideális város - 1400-as években Itáliában a korábbi városi communákban egyeduralkodók vannak, átalakulnak fejedelemségekké - az ideális városról alkotott elképzeléseikben jelen volt a köztársaság és a monarchia is - ha köztársaság, akkor a városnak középpontos, sugaras szerkezetőnek kell lennie, fıtéren a magisztrátusi épületekkel - ha a város élén principe áll, akkor ı elkülönített erıdben él a várostól messzebb - mert az uralkodó kormányzati helyeit a köznép gyakran meg szokta rohanni - uralkodó rendelkezésekkel szemben vannak nyílt fellépések - a kora középkorban a várost halmazszerően építették - nagy járványok jellemzıek - Leonardo elfogadja a városi társadalomban lévı

különbségeket, sıt erre építkezik: - kétszintes rendszer: felsı szint: elıkelıek és jómódúak alsó szint: szolgák és más alsóbbrendőek - a forgalmat földalatti alagutakba kell elterelni - többszintes utcarendszer - társadalmi különbségek állandósulnak - más szerzıknél is hasonló gondolatok jelennek meg - társadalmi tagozódást természetes tényként fogadják el - társadalmi státusz szerint kell az épületeket is funkcionálisan elkülöníteni - szegényebbek nagyobb piszokkal és illattal járó foglalkozást őznek: városfalak, kapuk közelébe kerüljenek - jobb módúak a fıutcákon lakjanak, tekintélyesebb házakban - nemesek többi háztól elkülönített palotafélében éljenek - városi centrum a kormányzati épület és a templom - egymásra épülı épületgyőrők: tipikus elképzelései a középkori város társadalmi struktúrájának - utópia város: statikusan elképzelt, zárt világ társadalmat rajzolt, kijutás nemigen

lehetséges ezek a 18-19. században visszatérnek eszmei elvárásokat fogalmaznak meg - a város a társadalomnak vagy államnak korabeli szinonimája - ideális város meglevıre alapul, míg az utópia elképzelt - emberek közti egyenlıségre épít - emberközpontúság - egymás mellé rendelt emberek közössége - harmónia és autonómia - megosztott/korlátozott szuverenitás 107 Eájt alapvizsga 2008 27. UTRECHTI UNIÓ (HOLLANDIA) ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOZÁSA 1579-ben létrejött az Utrechti Unió, ez megalapozta késıbb Hollandia kialakulását Jelentısége: 1) - tartományok önállóságának közjogi alapját az adta, hogy a spanyol király németalföldi helytartói útján visszaélt a hatalommal és megsértette a rendek kiváltságait - erre a protestáns hitük miatt „volt szükség” - fellépésre Kálvin bíztatta ıket: „jogos és szinte kötelezı önvédelem” - eszmei megalapozását Althusius / Spinosa tette 2) - önállósághoz való

eljutásban jelentıs az 1648-as westfáliai béke, ami szentesíti - szerzıdéses államalkotás koncepciója Elızmények: 1) – Németalföldnek nem volt egységes, tartományi önállósága – elsı egybefogás a burgundiai hercegek alatt volt – házassági kapcsolatok révén a 15. sz-ra megszerezték – központ messze volt, a mai Dijonban – Jó Fülöp és Merész Károly kormányzati egységet akart • egységes pénzügyi igazgatás (ún. kamarai rendszer) • önálló zsoldoshadsereg • egységes rendi győlés uralkodásuk vége felé tettek erre • önálló felsıbíróság (H’ourt court) kísérletet – Merész Károly meghal halála után lánya feleségül megy Habsburg I. Miksához unokái: V. Károly német-római császár I. Ferdinánd magyar – cseh király – így került Németalföld a Habsburgok spanyol ágához – spanyol uralkodók leggazdagabb tartománya – stratégiai fontosságú 2) – V. Károly 1505-ben született Genfben – 17

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


itteni tartományt tartott egy igazgatási egységbe Bourgondische Kreits • közjogi különállása van • önálló rendi győlés • élén a tartományi helytartó, a stadhouder (egyes helyeken alkirályt, viceroy-t bíztak meg) – 1548-as–féle rendelkezés a kormányzati gyakorlatra épült • a Habsburg család különbözı nıtagjai kormányoztak helytartóként • fıleg a Brabanti hercegségben lévı Mechelen • Burgundiai Mária – Merész Károly lánya • Ausztriai Margit – B. Mária lánya, V. Károly nagynénje • Magyarországi Mária – Au-i Margit unokahúga, Jagelló II. Lajos özvegye • Pármai Margit – V. Károly törvénytelen lánya – békés idıszak – nıi kormányzók ügyesen egyensúlyoztak – látványos gazdagodások a déli városokban és az északi szegényebb grófságokban – a reformáció a szomszédságukban zajlott – el tudták kerülni a látványosabb politikai-vallásügyi összeütközést 3) – 1555: V. Károly

lemond – II. Fülöp lett Németalföld törvényes uralkodója – 1561-tıl féltestvére, Pármai Margit lett a helytartó – II. Fülöp politikai céljai miatt egyre több adót követelt – elégedetlenség erısítette az elégedetlenséget, hogy üldözte a kálvinistákat 108 Eájt alapvizsga 2008 – bekövetkezett az árrobbanás (Amerikából hozott nemesfémszállítmányok idézték elı) – 1566: képrombolás (egyházi intézményekben a világiak megsemmisítették a képeket) – helytartónı igyekezett csillapítani a helyzetet (a képrombolást átmenetileg a gazdag polgárok és fınemesek is támogatták) – 1567-ben békülésként a kisnemesek egy csoportja könyörgı levelet adott a helytartónınek, hogy állítsa vissza szabadságukat • az egyik udvaronc koldusoknak (les geux) nevezte, ez geus-ként maradt fenn • ezen csoport szélsıséges irányzatának tagjai watergeusen a holland szabadság szimbólumai – ez felbıszítette II.

Fülöpöt, és Pármai Margit mellé egy katonát, Alba hercegét állította rendcsinálás miatt • sok embert kivégeztetett • köztük Egmont grófot • a legtekintélyesebb fıúr, Orániai Vilmos németországi birtokaira menekült fegyveres felkelés robbant ki Alba herceg Orániai Vilmos + holland rendek (watergeusenek segítségével) óriási spanyol vereség 1576: – Gent-i pacifikáció – szövetkezett németalföldi rendek megerısítették együttmőködésüket a spanyolokkal (!!! még nem !!! Fülöp ellen) – közös hadviselés költségeinek fizetése – közös kereskedelmi feltételek – miután Pármai Margit lemondott – az új helytartó II. Fülöp másik féltestvére, Don Juan d’Austria protestánsellenes az elégedetlen németalföldiek ellenségnek nyilvánították – Mátyás fıherceget választották meg helytartónak – nem akartak a Habsburgoktól elszakadni – 1578-ban a rendek vereséget szenvedtek, így Mátyás nem lehetett

helytartó – katolikusabb Dél-Németalföld elszakad • 1579-ben Arras-i vagy Atrechti Unió • spanyol fennhatóság – északiak önvédelembıl létrehozták az Utrechti Uniót • hét tartomány (Geldern hercegség, Zütphen grófság, Holland, Zeeland, Utrecht, Friesland tartományok) • a Gent-i pacifikáció szorosabbra főzése miatt hozták • kijelentették, hogy nem fognak elválni • mégis fenntartották azt a jogot, hogy kívánságra bármelyikük kiválhat – ennek ellenére északi-kálvinista, dél-katolikus, állandósul a különválás (Hollandia és Belgium) 1) Utrechti Unió: a) - alapszerzıdés - kitartás, mintha egy tartomány lenne - megvédik egymást b) - megpróbálták konkretizálni a védelmi segítségnyújtási kötelezettséget c) - garantálják minden szövetségben résztvevı tartomány megszerzett jogait, kiváltságait, szokásait d) - XIII. passzus: vallásszabadság mindenki maradjon meg vallásában Gent-i pacifikáció senkit

vallása miatt ne háborgassanak Holland és Zeeland tartomány lakosainak joga van a vallást szabadon választani 109 Eájt alapvizsga 2008 a többi tartományok a Mátyás-féle vallásbékére hivatkoznak e) - szövetségi hatáskörök: békekötés és háború indítása adókivetés egész szövetséget érintı ügyek - ezeket közös tanácson döntsék el - szavazatok összegyőjtése úgy, mint az általános rendi győlésen - megbízott útján is lehet szavazni - vita esetére helytartót neveznek ki döntıbíróul - közös: pénzügy pénzárfolyam a közösség tudta és beleegyezése nélkül nem változtatható meg mértékegység 2) Az Utrechti Unió szervezete: - csak a legalapvetıbb kérdéseket szabályozza (szabadság, közös ügyek) - nagyfokú pacifikus szemlélet hatja át - résztvevık autonómiájának tisztelete – 1581: megfosztották II. Fülöpöt uralkodói jogaitól Plakaat van Verlatinghe: holland függetlenségi nyilatkozat – új

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


uralkodó Anjou René herceg – halála után 1584-ben felkérik I. Erzsébet angol királynıt, ám ı maga helyett kegyencét, Leicester grófot küldte • puccsal akart teljhatalmat szerezni • de 1588-ban menekülésre kényszerült • ezután nem kerestek külföldi uralkodót – köztársasági államformát sosem deklarálták – gyakorlatilag önálló állam volt – szuverenitásukat az 1648-as westfáliai béke ismerte el (Svájcot is ekkor) – a kialakult államszervezet legfontosabb szerve a rendi győlés utódja, Staten General • országos parlament • a tartományi parlamentek ide delegálták a képviselıket • végleges döntésnél minden tartomány beleegyezése kell • emiatt a döntési folyamat elhúzódott • viszont az így hozott döntések tartósak voltak – 1588 után az állam élén a helytartó állt: stadhouder • hatásköre: - szárazföldi és tengeri katonai erı irányítása - városi vezetık, regent-ek kinevezése • az Orániai

család tagjai közül került ki a helytartó • Orániai Vilmos (1584) fontos személyiség • elvileg választották a tisztséget • 1697-tel örökletessé vált az Orániai házon belül (ehhez hozzájárult, hogy az akkor helytartó III. Orániai Vilmos, II. Jakab angol király lányát vette el) 3) Korabeli államtudomány: - az Utrechti Unió köztársaságként stabilizálódott elısegített két kortárs gondolkodót: Althusius, Spinoza a) - Althusius északi Emden város syndicusa - bekapcsolódott a Staten General döntési folyamatába - 1603: politikai traktatusának megjelenése (kálvinista gondolatok hatalommal kapcsolatos elképzeléseit összegzi) • elkülöníti a rendes törvények közül az alaptörvény fogalmát • az alaptörvény egy politika pactum, a résztvevık döntenek egy állam megalapításában • az alaptörvény módosításához az országlakók hozzájárulása is kell 110 Eájt alapvizsga 2008 • • • • • - egy állam

alaptörvény nélkül is létezhet, de ilyet az országlakosok bármikor létrehozhatnak a normális mőködéshez ellenırzı közegek is kellenek – eforusok, ill. kormányzást ellenırzı tevékenység az alaptörvény megsértése az államalkotó szerzıdés felbontásához vezet (ilyenkor az uralkodó kormányzat eltávolítandó) az alaptörvény megsértésének megállapítására az eforusok ill. szükség esetén a nép hivatott a népnek nemcsak joga, hanem kötelezettsége a hatalommal szembeni fellépés b) Spinoza Benedictus spanyol v. portugál területrıl menekült zsidó család fia - Amsterdamban született (1632-1677) - eredetileg rabbinikus tudományokkal foglakozott - foglalkozott a skolasztikával és a természettudománnyal - Pfalz-i választófejedelem meghívta Heidelbergbe tanárául - legfontosabb mőve a politikai/filozófiai traktatusai - írásai erıs, központosított hatalmat támasztanak alá (ebben szerepet játszhatott a helytartói

kormányzás – kissé egyeduralom) • elsı ilyen jellegő mőve 1670: Thelogico-politico traktátus (korlátlan, abszolút hatalom híve) 1) ha vki egyszer lemondott az önvédelem jogáról, az köteles feltétlenül engedelmeskedni 2) bárki kezében van a parancsolás joga, azt megilleti az a jog, hogy úgy cselekedjen, ahogy neki tetszik 3) hatalom állandóságát hirdeti (megváltoztatása az állam megszőnését eredményezte) • második munkája halála után jelent meg (alkotmány-gondolat) - a meghatározott törvények a hatalmat is kötik - a hatalom szerkezetét v. hatalom megalapítását célzó szerzıdéseket kiemeli az ált. tv-ek alól. Különleges törvényekkel szembeni intézkedéseket is a hatalom részérıl a közérdek kívánságára. - arisztokratikus kormányformát részesíti elınyben + a hatalomgyakorlásra vonatkozó törvényeket - hatalomgyakorlás törvényét külön garanciával kell körbevenni (kormánytanácson belüli kistanács) - e

törvényeknek állandóaknak és szinte örökérvényőeknek kell lenni ezen törvényeket speciális garanciával kell védeni, megsértıire külön felelısségre vonás 28. A KÖZÉPKORI ANGOL ÁLLAMSZERVEZET ÉS ABSZOLUTIZMUS A középkori angol államszervezet A középkori angol állam több egyedi sajátossággal is rendelkezik. Egyrészt a kontinenstıl elkülönült szigeten helyezkedi el. Emiatt több száz évig Európa peremterületének számított. A másik ok a kevert népesség. Az 1066os normann hódítást megelızıen már több nép is járt a szigeten, ezért mind etnikailag, mind jogszokásaiban a tk.-t idézve „meglehetısen tarka képet mutat. ”Pl a Danelaw(danisch law) még a XV. században is élt néhol. A normann hódítás a kontinens Normandia hercegségének viszonylag centralizált rendszerét ültette át a szigetországba. Nagy elınye származott abból a Plantagenet dinasztiának, hogy épp normandiai származása okán még évszázadokon

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


keresztül bírt hőbérbirtokokat a középkori Franciaország területérıl (pl Normandiát, Anjout, Aquitániát)---->szellemi és katonai utánpótlás a normandiai rendszer átültetéséhez. Ugyanakkor ezt a rendszert, már a kontinensen tapasztalt hiányosságok miatt Angliában megfelelı korrekcióval tudták alkalmazni. Ezért is tért el az angol „hőbériség” és fejlıdés Európa más országaitól. Míg a kontinensen a feudalizmus feudális széttagoltságot, jogi partikularizmust eredményezett, addig Anglia sokáig meg tudta ırizni a korai centralizáció (központosítás eredményeit). Lényeg, hogy míg Európában széttagoltság, addig Angliában erıs központi hatalom és viszonylag egységes jog volt. 1.A királyi adomány elsısorban ideiglenes jellegő. Örök adományt (feudumot) csak egyházi célra adnak. 111 Eájt alapvizsga 2008 2.Tartósan a király a legnagyobb birtokos. Ezt jól mutatja az angol korona közjogi fogalma is az 1100as

években. A koronát megilletı jogok -igazságszolgáltatás -bizonyos fontos birtokoknak és gazdagabb egyházaknak a koronához való tartozása 3.A király sokáig meg tudja ırizni katonai hatalmát.(Az uralkodóval betelepülı normannok idegenek számítottak az angolszászok között, azaz fokozattan rá voltak utalva a királyi támogatásra az „ıslakossággal” szemben.) 4.Megmarad a király közvetlen katonai utasítási joga, amit 1086-ban a Salisbury győlés rögzít. Annyit jelent, hogy bárkit, bárhol utasíthatott a hőbéri láncol belül, nem csak a közvetlenül alatta állókat. 5.Másik jogosítványa, hogy a szabadok nem csak katonai szolgálattal tartoztak, hanem pénzszolgáltatást is kellett teljesíteni az uralkodónak. Egyszerően fizetni a hadi kiadásokra. 6.A jogszolgáltatás koncentrálásával a központi kormányzatot erısítik. Korán kialakul az udvari bíráskodás(a korona joga!!), ill. kialakult több központi bíróság is. 7.Másrészt

mind a vidékre kiküldött utazóbírák, mind a békebírák kinevezése végig királyi jogkör maradt. 8.Common law (a szokásjog) egységesítése 9.A központi illetve a királyi bíráskodást erısítette, hogy az 1614es Clarendoni Constitutiok és az 1179es Clarendoni Assisa szerint az egyház ügyeinek nagy része(világi birtokpereik és a büntetıügyek) az uralkodó illetve a királyi bíróságok elé tartozónak. 10.Az uralkodó mellett nagyon hamar állandósul egy a központi közigazgatással, és annak írásbeliségével foglalkozó réteg eleinte a klerikusok közül..(innen a „klerk” elnevezés),majd a klerk önálló központi hivatalnokká vált. Ezek szintén az uralkodói hatalom feltétlen támogatói voltak. 11. Az angol uralkodónak a kontinensen lévı birtokaikról átszármazó híveinek sora. A Normandiából, Aquitániából átkerülı, gyakran csak szerencsét próbáló lovagok a Plategenet ház feltétlen híveinek számítanak, a központi

kormányzatot erısítik. Ez a réteg, az angol hőbérjogi gyakorlat, illetve a szigetországi birtokok kis területe(és azok megtartása) miatt az angol uralkodók elıszeretettel használták a kamarai hőbért. Az uralkodó bizonyos jövedelmet, vagy konkrét évi pénzösszeget adott úgymond hőbérbe.Pl Angol király perkált 500fontot a Flandriai grófnak,, akinek katonai segítségként 500 lovast kellett adnia, ha erre az angol királynak szüksége volt. 12. A hőbéri rendszer ezen sajátos jellege miatt fokozott jelentıséget nyertek a pénzügyek. Így már korábban kiemelkedik a királyi kúriából az Exchequer Hivatala, amely a királyi jövedelmek kezelését látja el. Sıt külön e jövedelmek alapján keletkezı perekre külön bíróság alakult.--->Court of Exchequers. Az általános udvari bírósággal (Court of Common Please) és a királyi táblával (Kings Bench) a 3 nagy common law bíróság. 13.A külön pénzügyi hivatal önállósodását az is

szükségesé tette, hogy az angol király már az 1200-as években lehetıséget ad a hőbéri hadi kötelezettségek pénzen való megváltására. Ez a „scutagium” magyarul pajzspénz. Az Exchequeri hivatal tovább differenciálódott kincstárra(Treasury) és Fıszámvevıszére. A királyi hatalom gyengülése Az eddig erısnek tőnı királyi hatalom az 1200as évekre komoly pénzügyi válságba került. Különbözı külpolitikai tényezık az okai. 1.Richárd osztrák fogságba esett Szentföldi hadjárata alkalmával. Csak hatalmas váltságdíj árán tudott szabadulni.(óriási adóteherrel tudta Anglia kifizetni) 2.Földnélküli János a franciákkal harcolva sorra elveszíti az Európai területeket. 3.A király és a pápa közti vita a canterbury érseki szék betöltése kapcsán.--->Csak a pápai hőbériség elismerésével és hőbéradóval menekülhetett. Országos felháborodást, elégedetlenséget vált ki. Az ekkor induló politikai mozgalom 1215-ben

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a Magna Charta kiadásával véli a központi kormányzatot lecsillapítani. Ez indítja el az angol rendi fejlıdést. 112 Eájt alapvizsga 2008 Nagyvonalakban a Magna Chartáról o Bevezetésbıl és 63 részbıl áll, tartalma szerint kilenc részre osztható. o Szavatolja az egyházi rend, a nemesség, a bérlık és a városok jogait és kiváltságait. o Szabályozza a kereskedelmet, a vám- és pénzügyeket, a jog és az igazságszolgáltatás reformját. Rendelkezései szerint az igazságszolgáltatást senkitıl nem tagadhatják meg, illetve nem lehet késleltetni. o Szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni; jogszerő ítélet nélkül nem lehet letartóztatni, bebörtönözni, megfosztani birtokától, számőzni vagy más módon zaklatni. o Nevezetes záró rendelkezése szerint egy 25 báróból álló bizottság a királyt erıszakkal is rászoríthatja a Magna Charta betartására Angol rendiség 1.Prelátusok rendje Angliában a hőbéri rendszer

sajátosságaiból következıen egyes rendek szerepe másként jelentkezett. A prelátusok(egyháziak) hagyományos rendje kicsit eltér a kontinens hasonló rendi szervezeteitıl. o o o o o o o o o o Az egyház korai idıktıl fogva szoros állami felügyelet alatt állt. A fıpapi szék megüresedésekor a kánoni választást (canonica electio) gyakran a királyi udvarban tartották meg.-->A korona így érvényesíteni tudta a jelölttel kapcsolatos akaratát. Számos gazdag egyház korai idıktıl fogva királyi kegyuraság alá tartozott. Erıs, közvetlen uralkodói felügyelet érvényesült, ami akár anyagi javak elvonását is jelenthette. Oka: Anglia hosszú ideig pápai hőbériség alá helyezkedett. A szentszéknek emiatt külön adót fizetett Anglia, amelynek egy részét az angol egyháziaktól is igyekezhetett beszedni a kincstár. Jó példa erre a ius spolii. A koronát és a kincstárat illette meg az üresedésben (vacantiában) lévı egyházi

javadalmak évi haszna. lásd: I.Erzsébet akár évtizedekig is betöltetlenül hagyott komolyabb püspöki székeket. Elıszeretettel használták a ius spolii-t az egyház közvetett adóztatására. Angliában a korabeli keresztény térítés sajátosságaiból adódóan egyes tekintélyes apátok(a kolostorok vezetıi) is legalább olyan, sıt néha nagyobb egyházpolitikai súllyal bírtak ,mint a püspökök. İk végezték fıleg a térítéseket, innen az egyházpolitikai súly. Az egyházi vagyon jelentıs része a kolostoroknál csapódott le. Az angol reformáció során VIII.Henrik alatt bekövetkezett szekularizáció elsısorban a kolostori vagyont érte. Velük szemben az un. püspöki vagyon nagyjából érintetlenül megmaradt. A püspökök féltették a megmaradt egyházi vagyonukat, így az uralkodó vallási orientációjának megfelelıen közülük számosan voltak épp katólikusok, vagy aktuálisan ismét protestánsok. Így a reformációval elıálló

Ecclsia Anglicana (Anglikán egyház) püspöki vezetıi(éppen az apátok szekularizáció miatti kiesése miatt lényegesen meggyengültek. Erre több dolog is utal. pl. VIII.Henrik alatt igen korán törvényileg legalizált protestantizmus Angliában csak 1571ben,I.Erzsébet uralkodása alatt fogalmazhatja meg a maga hittételeit, az un 39 hitcikkelyt. Angliában számos biblia fordítás készült, de csak az 1600as években I. Jakab alatt rögzült a máig használatos Jakab-féle biblia.(Book of Common prayer) Míg az anglikán egyház külsı megjelenésében a protestantizmus lutheri ágával rokon, míg dogmatikailag a kálvinista vallásnak számít a hittételek kései megfogalamzása miatt. A megerısödı puritanizmus épp a püspökök tagságát függeszti fel pár évtizedre a lordok házában. 2.Peerek Az angol parlament másik jelentısrendje volt a peerek-é. Egyszerően fogalmazva nemesek, de mint kiderül Angliában ez is másképp volt kicsit. o Az angol

arisztokrácia sem légyszámában, sem birtokait tekintve nem mérkızhetett a kontinens arisztokráciájával. Még akár a magyarral sem!! A szigetország kicsinysége és a szeparálódás az elaprózódás irányába hatott. o A ”nagyszámú és szegényes” arisztokrácia fogalmát csak erısítette az angol birtokadományozási gyakorlat. Feudumot csak ritkán és nehezen adományoztak a normann uralkodóktól kezdve. Ezért lett olyan közkedvelt a minster (kolostor) alapítás. Az uralkodó csak kolostor alapításához adott eleinte végleges adományt. Az arisztokrácia így próbált örökbirtokhoz jutni. Nem csoda, ha 113 Eájt alapvizsga 2008 számos esetben csak „virtuális minsterek” léteztek, amelyek legfeljebb egy-egy család örökbirtokát legalizálták. o Az uralkodók tudatosan törekedtek arra, hogy egy-egy bárói család kezében összefüggı nagyobb birtoktestek ne koncentrálódjanak, hanem a birtokok szerte az országban helyezkedjenek el Ez

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egyfajta mobilitást adott az angol arisztokráciának.(Utazgattak a birtokaik közt)A racionális gazdálkodás okán kénytelen értékesíteni a különbözı szétszórt birtokokon megtermelt javakat. Korán gyökeret vert egyfajta kommercializációs szellem. Náluk nem volt tabu kereskedelemmel foglalkozni. o Másik sajátossága az angol arisztokráciának a nyitottság. Ugyanis az angol hőbéri rendszer sajátosságaiból következıen mindig a család elsıszülött, illetve legidısebb tagja örökölte a birtokot, a többi csak a fınemesi rangot. A bárói család fiatalabb tagjai a commons-ba, azaz a köznemesség soraiba tartoztak. Ugyanakkor ez egy várományosi helyzet is volt, mert az idısebb ág kihalásával a fiatalabb ág automatikusan örökölte a család fınemesi rangját, illetve használhatta birtokát.------->Ennek is betudhatjuk, hogy a Lordok házában összegyőlı peer-ek politikailag önmagukban nem elég súlyosak. Ugyanakkor ezen sajátos

öröklési jog miatt az alsóházban (House of Commons) a lordoknak közeli rokonaik, gyakran fiatalabb testvéreik ültek. Lehetıség volt a két ház szokásosnál szorosabb együttmőködésére. Az alsóház domináns politikai csoportja, a grófságok által delegált lovagok, a commonerek. Gyakran híres bárói családok fiatalabb ágából származtak, ami egyfajta politikai tekintélyt kölcsönzött számukra. o A commonerek rendje lefelé nem alkotott zárt egységet, abba külön királyi adomány nélkül is késıbb beszámítódhattak a tekintélyes bérlık, és más vagyonosabb elemek. Növelte ezt a lehetıséget a tisztségek adásvétele. Angliában XV-XVI. századtól kezdıdıen. A lovagrendőek szívesen vállaltak királyi megbízatásokat (nobile officium)Fizetés nélküli állami szolgálatnak minısültek. Ezek távlatilag viszont, éppen az ismertség révén meghozhatták a maguk anyagi hasznát is. Különösen ilyen jellegzetességnek tartották a

békebírói és az utazóbírói tisztségért való „tülekedést”. A commonerek körében a gazdasági életben való részvétel ugyanúgy nem számított dehonesztálónak, akárcsak az angol arisztokrácia körében. Szervesebben beilleszkedtek(„beágyazódtak”) a társadalomba. A commonerek társadalmi státusából és vagyoni helyzetébıl következıen közülük számosan vannak jelen a középkori angol szellemi élet központjaiban, a különbözı college-okban, illetve az egyetemeken. Középkori angol városok Már létszámuk is feltőnı e kis szigetországban. Közülük is London fontosságával korán kiemelkedik. Nemkülönben stratégiai szerepük miatt néhány kikötı az ún. „Öt város vagy Öt kikötı”. Ezek autonómiájuk mellett is gazdaságilag kénytelenek a központi hatalom rendelkezésére állni. A Borough statust, ami a kiváltságolt városnak felelt meg, királyi adománylevelekkel, un. charterekkel lehetett elnyerni. Az ilyen status

itt is közvetlen királyi földesuraságot eredményezett, aminek kincstári szempontból elengedhetetlen haszna volt a városok közvetlen adóztatása. A Borough status a parlament kialakulásával közvetlen képviseleti jogot is jelentett. A charterek adományozásának hosszú ideig törvényi korlátja nem volt. Az uralkodó ezekkel ellensúlyozhatta a parlament hatalmát.pl Egy-egy engedetlen parlament esetében hirtelen megugrik nemcsak a meghívott városok, de az általuk küldött követek száma is. Így a városok képviselete láthatólag már a XVI. századtól kezdve egyfajta alkupozíciót jelent, hiszen éppen velük tudja majd befolyásolni az uralkodó a House of Commonsban a döntéshozatalt. Az angol abszolutizmus Az angol abszolutizmus kezdetei I. Tudor Erzsébet uralkodásának kezdeteire nyúlnak vissza. A királynı elunta, hogy minden parlamenti ülésszak, amíg Erzsébet fiatalabb volt a leendı férjével, majd öregedvén az uralkodónı örökösének

kijelölésével kívánt elsısorban foglalkozni. Mivel saját bevételeit az uralkodói birtok hasznán, valamint bizonyos vámokon és más kisebb jövedelmeken túl nem voltak, így elméletileg rá volt kényszerítve a parlament több évtizedig. Kiesı adójövedelmét pedig, lassan feledésbe merülı, hőbéri címen járó szolgáltatás pénzen való befizetésével pótolja, illetve kedvenc tanácsosa Cecil javaslatára elkezdi a monopóliumok kiárusítását. Ezek együttes haszna jó ideig lehetıvé teszi a királynı számára a parlament nélküli kormányzást. Utódai, a Stuartok sajátos szituációban kerültek Anglia trónjára.(Számukra mintegy menekülés volt a brit korona, a skót klánok által belpolitikailag kiszámíthatatlanná tett Skóciából.)Ezenkívül megerısödött a skót reformáció, és az egyik harcos-prédikátor Knox hirdette, hogy a Király nem feje, csak tagja a presbiteriánus protestáns egyháznak. A skót presbiteriánus egyház,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nemhogy megerısödött, de gyakran a 114 Eájt alapvizsga 2008 király összehívása nélkül is ülést tartott, a General Assembly-t. A Stuartok uralkodásuk során 3 nagy irányzatba ütköztek. 1:Angliában a több évszázados parlamenttel való kormányzás révén kialakult egy tényleges és egyúttal közjogi hatalommegosztás az uralkodó és a parlament közt. A Stuartok ostoba módon ezt nem vették figyelembe. 2:I.Jakab államelméleti mőveibıl tudjuk, hogy az abszolút hatalom hívei, hatalmukat Istentıl származtatják, s épp ezért korlátozhatatlannak tarják. 3:Ekkorra erısödik meg a Reformáció dinamikusabb ága Angliában, a puritanizmus, amely viszont a kálvinista tanok alapján korlátozott uralkodói hatalmat ismer el, illetve a zsarnok uralkodóval szembeni fellépést hirdeti. Skót presbiteriánusok-angol puritánok szorosabb kapcsolatba kerültek egymással. Londonban neves protestáns egyházi személyiségek jelentek meg, az angol puritánok

szellemi támogatására.pl Comenius Kiélezıdik az ellentét a korona és a parlament között. A Stuartok intézkedései Erısíteni akarták a saját pozícióikat a parlamenttel szemben. Gazdasági téren a helyzet nem javult, ami a korona jövedelmeit illeti, viszont a kincstár pénzügyi helyzete további megoldásra ösztönözte ıket. A parlament összehívásának halogatásával elestek az adójövedelmektıl, vagy ha hívtak is össze parlamentet (I.Jakab alatt csak 4et),az Erzsébet korinál is lényegesen kevesebb adót szavazott meg a királynak). Az így kiesı jövedelmeket az Erzsébet-féle módszerekkel pótolták, így bizonyos hőbéri szolgáltatások felelevenítése,( pl az Öt kikötı katonai segélye),vagy a monopóliumok tovább kiárusítása. További jövedelemforrás lett a gyámsági adó. Ha meghalt egy koronahőbéres, és kiskorú volt az örököse, akkor ıt a király által kiküldött gyám felügyelte a kiskorúság idejére. Ezért nekik

fizetni kellett. Adók hiányában a király ráfanyalodott kölcsönök felvételére. Olyan mértékben eladósodott az udvar, hogy állítólag, hogy a londoni kereskedık gyakran inkább ajándékba adtak a megszorult Stuart királynak bizonyos összegeket, minthogy kölcsönt nyújtsanak. A gyarmatokról se számíthatott komolyabb jövedelemre, a kis lakosságuk miatt. Great Contract Említésre méltó Robert Cecil kincstári tervezete.Great Contractnak is nevezték.(I.Erzsébet tanácsosa, még I.Erzsébet alatt született a terv)A tervezet szerint ha a parlament a király udvarának eltartására hajlandó megszavazni egy rendszeres évi összeget, akkor cserébe a király lemondott volna az összes monopóliumról, illetve a regálé jogon szedett jövedelemekrıl. De a parlamentnek nem tetszett, mert az adómegajánlási jogát sorvasztotta volna el. Így a Great Contract nem jött létre. B.) A polgári forradalom közvetlen elızményei Az uralkodók egyre inkább

ellentétbe kerülve a parlamenttel idınként erıszakos módszerekhez is folyamodtak. Így pl gyakran fordult elı parlamenti képviselı szólászabadságának a megsértése. I.Jakab kiélezte a helyzetet az egyházzal is.Az angol presbiteriánusok tıle várták, hogy a skót minta alapján felszámolja a püspöki hierarchiát megırzı anglikán egyházi szervezetet, és kiépítse itt is a presbiteriumokat. A puritán követelésekbıl csak a bibliafordítást és az általános imakönyvet véglegesítette, presbiteriumokról hallani se akart. Ezenkívül a megújított liturgikus szövegek használatára esküt tettet le az anglikán papokkal, és egyes puritán érzelmő lelkészekbıl ellenérzést váltott ki és nem akarták letenni az esküt. Ezeket a király elmozdította helyükrıl. Az udvar egyre szorosabb kapcsolatot épített ki az anglikán püspökökkel, akik újra tisztségeket kaptak, és közülük olyan hangadó személyiségek voltak a király oldalán,

akik a katolikusokkal való szimpátiájukról voltak ismertek. Különösen erısödött ez az Arminiánus mozgalom megjelenésével. Ez egy holland kálvinista irányzat volt, többen azt hitték róla, hogy uniót hoz létre a protestánsok és Róma között. Sıt fia, a késıbbi I.Károly számára katolikus feleséget keresett. Nagy problémát jelentett I.Károly nyílt abszolutizmusba hajló kormányzása. Uralkodása során kormányzati ügyekben legfeljebb a titkos tanácsot (Privy Concuil) kérdezte meg, a parlamentet egyre inkább mellızte. II.Károly alatt tovább nıtt a feszültség. Az összehívott, majd pár nap után felosztott parlamentek, és az a hit az uralkodóról, hogy titokban katólikus, általános elégedetlenséget váltott ki. Ugyanakkor háborúba keveredett Francia és Spanyolországgal, a hadiállapotnak megfelelıen járt el. A polgári személyek felett is katonai bíróság kezdett el ítélni, ami eddig szokatlan, sıt tilos volt, mivel a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hadsereg vezetıinek a civilek felett eddig sosem volt hatásköre. Csak a saját katonái felett!! Adó híján kényszerkölcsönöket vetett ki még a nemességre is. A rendkívüli bíráskodást szinte általánossá tette, hogy az ellenállást letörje. A rendkívüli 115 Eájt alapvizsga 2008 bíróságokra azért volt szükség, mert a hagyományos common law bíróságokra nem lehetett az uralkodói akaratot rákényszeríteni. Így már az eddig is mőködı különbíróságok, mint a Stair Chamber(Csillagkamara) egy sor újat hoztak létre.: -Egyházügyi fıbizottság -Északi Tanács -Walesi Tanács Közös jellemzıjük, hogy hatáskörük fokozatosan bıvült, ugyanakkor az elıttük folyó büntetıperekben nem alkalmazták a hagyományos jury rendszert.(jury=esküdtszék )II.Károly ezenkívül 18 évig nem írt ki választásokat.(I. Károly 11 évig nem tartott parlamentet). A nyílt abszolutizmusba hajló kormányzás felkorbácsolta az indulatokat. Ezeket a

hibákat fokozta, hogy a viszony erısnek mondható, majdnem szolidáris volt az egyes parlamenti rendek között. Ez lett az alapja a királlyal szembeni nyílt fellépésnek. 29. AZ ANGOL ALKOTMÁNYOZÁS A POLGÁRI FORRADALOM KORÁBAN Az angol polgári átalakulás Az angol polgári átalakulás,az angol polgári forradalom,és az angol alkotmányfejlıdés o Az alkotmány egy törvény,a jogforási hierarchia legteteje o Rögzíti az általános emberi jogokat, illetve az állami hatalomgyakorlás szerveit (közhatalommal rendelkezı állami intézmények) o tv hozó, végrehajtó és bírói hatalom elválasztása egymástól o a hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozó szerepe (angliában ez nem. lásd késıbb a parlament túlsúlya) o Föderális(magyarán szövetségi) államok esetében rögzíti a föderáció és a tagállamok viszonyát Formai megjelenése Több formája is lehet. Az az alapvetı modell, mikor egy dokumentumban próbálnak rögzíteni mindent. Klasszikus

példa rá a francia alkotmány, vagy az Usa alkotmánya. Egy kartában foglalják össze az alkotmányos kérdéseket.(kartális) Az idı múlásával módosítani kell ezen kartális alkotmányokat, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott társadalmi viszonyokhoz. Történhet ez az alk. szövegének átírásával(de a szerkezete megmarad)ilyen pl a magyar alkotmány. A francia példa: csinálnak egy új alkotmányt. Az Usa-ban alkotmánykiegészítések formájában történtek a módosítások. Az 1789ben kelt. alapszöveghez nem nyúlnak hozzá, ehhez írnak módosításokat. ANGLIA: alkotmányok másik nagy csoportja a történeti alkotmány. Így jutottunk el az angolokhoz és az angol alk.fejlıdéshez. Nincs kartális alkotmányuk.(A miénkhez hasonló alkotmányt hiába keresünk Angliában!!)Nem egy alaptörvényben szabályozzák az alkotmányos kérdéseket. Egymástól idıben elkülönülı, és egymást követı törvények láncolata. Angliában 4 ilyen alapvetı

jelentıségő tv. van. Ezek... 1628-Jogok kérvény 1679-Habeas Corpus Act 1689-Jogok törvénye(Bill of Rights) 1701-Trónöröklési törvény Mivel Angliában „nincs alkotmány”(Nincs törvények felett álló törvény, nincsennek összefoglalva)... a törvénynél magasabb szintő jogforrás nincs!! A Cromwell-i alkotmányok nem tartoznak hozzá a történeti alkotmányhoz. Egyrész, miután megtörténik a királyság restaurációja, ezeket eltörlik, másrészt ez kartális alkotmány volt. Csak egy kisérlet, amit meg kell említeni. Az angol abszolutizmus sajátosságai o o o Angliában a polgári forradalomig(Egy fennáló feudális jellegő rendszert dönt meg) volt abszolutizmus. Általában az abszolutizmusról: A király hatalam független a rendi hatalomgyakorlás szerveitıl.Franciaországban a király nem 116 Eájt alapvizsga 2008 hív össze rendi győlést. A rendekkel nem szavaztat meg hadiadót,helyette állandó hadiadót szavaztatott meg,így a

rendek hozzájárulására többé nem volt szükség o Rendeletekkel kormányoz o Angliában az abszolutizmus is más. Nincs az uralkodónak a törvényektıl és rendektıl független hatalma. Az uralkodó és a rendek közti hatalommegosztás érvényesül. Rendek:(A parlament)Mint törvényhozó rendi győlés, csak Angliában!! Mind a parlamentnek, mind az uralkodónak megvannak a hatalommegosztási szervei A parlament folyamatosan ülésezik Jogai -törvényalkotás,adók megszavazása -az állami tisztviselıket a parlament felelısségre vonhatja Az igazgatás többi ágán is megtaláljuk a parlament befolyása alatt álló szerveket A legfontosabb a 3common law bíróság -Kings Bench -Court of Common Leaves -Court of Exchequers(kincstári bíróság) Az uralkodó bíróságai: -Kancellária bírósága -Méltányosság bírósága (Equity) Ezek a bíróságok nem a common law-t alkalmazzák. Sajátos jog jellemzi ıket.pl az Equity-t is. A király alá tartoztak még az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


önkénybíróságok. Az elsı és legfontosabb a Csillagkamara volt. Rendkívüli bíróságnak számított. o A király személyét érintı ügyekben (hőtlenség, hazaárulás) o katonai ügyekben o és egyházpolitikai ügyekben járt el. De állandósult a mőködésük. Ilyen önkénybíróságok voltak még: o Északi tanács, o Walesi tanács, o Egyházügyi fıbizottság. A common law bíróságok ellenpólusaiként mőködtek. Informális eljárást alkalmaznak. (Van egy királyi ügyész, aki informál) Ezért lesz a késıbbiekben fontos a common law alkalmazása. A parlament befolyása alatt álló 3 bíróság alkalmazza. A parlament befolyása alatt álló igazgatás legalsóbb szintjén a békebírák és az utazóbírák álltak. A helyi szintő hatalomgyakorlás ellen az uralkodó nem tudott tenni. De kihasználta, hogy egyes területeken katonák állomásoztak. A hadijogot alkalmazták, nem a common law-t. A katonákkal szemben még Ok, de a civilekkel szemben

igazságtalanság. Az volt a célja, hogy kiszorítsák a békebírókat. 1603-1625.ig uralkodott Stuart I. Jakab. Francia típusú abszolutizmust kívánt bevezetni. Uralkodása alatt csupán 4x hívta össze a parlamentet. Nem volt rá törvény, hogy meddig kell neki ülésezni, hányszor kell a parlamentet összehívni. Az adómegszavazás hiányában különbözı középkori jogosítványokat élesztett fel. o gyámsági adó o illeték o királyi monopóliumok kiárusítása o kényszerkölcsönök kivetése a parlament tagjaira o Jakab intézkedései közé tartozott még, hogy a kancellária bíróság letilthatja a 3 common law bíróság ítéletét o Ezenkívül a hadijogot is ı terjesztette ki a civilek ügyeire Ezzel mellızte a parlament szerveit, akik természetesen ezt sérelmezték. Ez indítja el az angol polgári forradalmat. 1625ben I.Jakab helyett 1. Károly került a trónra. Jogok kérvénye(Petition of Rights) Az1628-as parlament alkalmával a rendek

összegyőjtötték az I. Jakab alatti sérelmeiket. Így született meg a jogok kérvénye. Egy 8 pontból álló beadvány volt. A történeti alkotmány része lett. Visszautalt az 1215ös Magna Chartára. 117 Eájt alapvizsga 2008 o o o o o o o o Kimondja a common law alkalmazásának kötelezettségét. Fıleg a büntetı eljárásjogi ügyleteknél volt nagy jelentısége. A személyes szabadságot korlátozták, ezért volt különösen fontos.(letartóztatás, jogfosztás stb...)Ezek az ügyek a common law bíróság elé kerültek, nem a katonai bíróságok elé. Hatalmi, politikai szempontból is ezek voltak a legkényesebb ügyek. Visszautalt régebbi törvényekre.(Magna Charta...ezért mondhatjuk, hogy szellemi, történeti alapon része az angol alkotmánynak) A sérelmeket sorolták fel A parlament jóváhagyása nélkül ne lehessen semmilyen adót kivetni Szabad embert ne lehessen elızetes ítélet nélkül lefogni. Büntetıeljárásjogi ügyletekben a common

law szabályai.(A személyes szabadság garanciáit, majd a Habeas Corpus Act részletezi) Hadi jog alkalmazásának megszüntetése a civilekkel szemben A katonák törvénytelen beszállásolásának a megszüntetése. A hadi joggal kapcsolatos visszaélések megszüntetése A Petition of Rights munkálataiban parlamenti oldalról nem kis szerepet játszhatott a kor kiváló jogásza Edward Coke, aki egy idıben a parlament alsóházának is elnöke, tehát „Speaker” volt. Egyrészt ı fogalmazta meg, hogy a törvények is felülbírálhatók, mégpedig akkor, ha azok ellenkeznek a common law és a természetjog elveivel. Másrészt szintén elsı megfogalmazója a bírói függetlenségnek is. A bíró szerinte csak a törvényeknek és a szokásoknak van alárendelve, annak ellenére, hogy megbízását a királytól kapta.--->A bírói függetlenségrıl majd külön parlamenti határozat rendelkezik Angliában. Az önkénybíróságokkal kapcsolatos eddigi rossz

tapasztalatok feltétlen hozzájárultak, hogy az uralkodónak a bíróságokkal kapcsolatos jogait korlátozzák. o o o A bíró addig maradhat hivatalban, amíg jól viseli magát.(„Quam diu se, bene gesserint”) elmozdítására csak parlamenti hozzájárulás birtokában kerülhetett sor a pénzügyi befolyásolás elkerülése érdekében a bírák fizetését ezúttal mindig a parlament állapítja meg 1629:Three Resolution(3 cikkelyes törvény) o Ha valaki a parlament által meg nem szavazott adó befizetésére buzdít, az közellenségnek számít. o Aki ilyen adót önként befizet, az is közellenség o (Maga az uralkodó is buzdított néha ilyenre, tehát azok is közellenségnek számítanak, akik fizettek az uralkodónak) o A vallás terén újításokat bevezetni tilos.(A Stuartok katolikus dinasztiáját akarták visszaszorítani) Az angol polgári forradalom fontosabb eseményei 1640ben volt egy kísérlet a király és a parlament közti kompromisszumra. De az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


uralkodó elszökött, hadsereget szervezett. A parlament és a királypártiak közt kitört a polgárháború, ami 1649-ben Cromwell Marston Moore-i gyızelmével és I. Károly kivégzésével ér véget. Innentıl kezdıdött Cromwell egyszemélyi uralma és a katonai diktatúra kiépítése folyt egészen Cromwell 1658-as haláláig (2évig utána a fia),és az 1660-as Stuart Restaurációig. A 49-tıl 60ig terjedı idıszakot az angol alkotmányosság nem ismeri el, ugyanis az alkotmányosság egyik alappillére, az uralkodó hiányzik. Lordprotektorátusnak nevezett sajátos államforma volt. Az idıszaknak két meghatározó dokumentuma az 1653-as Cromwell-i alkotmány, ami a köztársasági államformát realizálta és az 1656-os Humble Petiton and Advice (Alázatos kérelem és tanács).Ez a rendek kéréseit tartalmazta. A polgárháború alatt a parlamentet többször próbálták összehívni.1640 április 13-május 5.ig volt az 1. kisérlet. Ez az un. rövid parlament.

1640ben november 3.án ült össze újra a parlement.1653 ápr.20-ig tartott. Ez az un. hosszú parlament. Volt egy olyan idıszak, mikor a Lordok háza nélkül ülésezett.(Csonka parlament) Rengeteg törvényt hozott, amik lebontották a feudális kötöttségeket, és megteremtették az angol polgári átalakulás legfontosabb feltételeit. 1640:Triannial Act o 3évente kötelezı összehívni a parlamentet.(A király így nem tudta többé szabotálni) o Ha már egyszer összeült a parlament, akkor 50napig nem lehetett feloszlatni.50 nap után is, csak a parlament hozzájárulásával lehetett ezt megtenni. 118 Eájt alapvizsga 2008 o a parlament nem osztható fel az ı hozzájárulása nélkül 1641-ben megszüntették az önkénybíróságokat. 1642ben kizárták a püspököket a lordok házából.1645-ben megszüntették a királyi fıhőbéri jogot és a királyi gyámságot.3 alappillérét verték szét a királyi hatalomnak. Az uralkodó csak a parlament által

megszabott kereteken belül gyakorolhatta a hatalmát. Így alakult ki a parlamentáris monarchia. 1648-ban Marston Moore-nál Cromwell gyızött. Korának legjobb hadvezére volt. /New Modell Army,vasbordájúak/ Nagyon erıs, és modern hadsereg volt. Cromwell ennek köszönhette a hatalmát.1649ben,I.Károly kivégzése után nem volt új király. Még ebben az évben feloszlatták a Lordok házát. Csonka parlament idıszaka. Nem volt kincstár és admiralitás. Megszüntettek minden királyi szervet. Olyanokat is, ami a monarchia alapeleme volt. Helyette Cromwell mint Lord Protektor (államfı).Az állam legfıbb szerve a tisztjeibıl álló 41fıs államtanács volt.1653ban emellett még vergıdı,1kamarás parlament, amibıl folyamatosan kizárta a mérsékelteket. „Az 1653-mas Instrument of Goverment Cromwell alkotmánya volt.” A kartális alkotmány sajátos angol kísérlete volt. Stabilizálta a helyzetet. Általánossá vált a common law, 400fıs 1 kamarás parlament,

államfı, és államtanács. Minden elemében ellentétes a klasszikus angol monarchiával. 1656:Humble Petition.: A parlament egykori politikusai a királyság visszaállítását kérték Cromwelltıl. A királyság lenne a biztosíték, hogy a rendszer ne menjen át katonai diktatúrába. Azt kérték, hogy Cromwell maga koronáztassa magát királlyá. Ezenkívül a parlament hozzájárulása nélkül nincs adómegszavazás, illetve tisztviselık kinevezése. Cromwell 11 katonai körzetre osztotta Angliát, és élükre saját embereit állította. Oka: A katonai ereje túl stabil volt. 1658-ban Cromwell meghalt. A Stuart restauráció és a dicsıséges forradalom ’60-ban a hadsereg Monk tábornok vezetésével úgy döntött, hogy restaurálják a királyságot és a Stuart házat. Két új skót uralkodó következett: o 1660tól II.Károly o 1685-1689:II.Jakab o végül Orániai Vilmos Az új Stuartok is ugyanazokat a hibákat követték el, mint a régiek 50 évvel

ezelıtt. o Nem hívták össze a parlamentet, és a saját embereiket próbálták oda beültetni. o 1672ben született egy türelmi rendelet, ami a katolikusok számára állami hivatalok ellátását engedélyezte. o A parlament emiatt hozta meg 1763ban a Test Act nevő törvényt. o Minden állami tisztviselıt egy próba alá vettek, hogy kiderüljön, nem katolikus-e? A próba során meg kellett tagadni a katolikus dogmákat. Ezt a már akkor hivatalban lévıkkel is megcsinálták. o Aki nem volt rá hajlandó, azt kizárták a hivatalából. o Teszt alá vették : a. a hadsereg tisztjeit b. a bírákat c. a parlament tagjait d. egyéb állami tisztviselıket A Stuartok újra elkezdtek önkénybíróságokat szervezni. II.Károly létrehozta a Vallásügyi megbízottak bíróságát. 1679ben jött létre az angol alkotmány egyik legfontosabb része a Habeas Corpus Act Büntetıeljárásjogi garanciákat és az emberi jogok garanciáit is tartalmazta. (b.ej mellett szabadság,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


emberi jogok védelme jellemzı rá. A legkorábbi szabályai a személyi szabadsággal(azaz a törvénytelen letartóztatással kapcsolatban) visszanyúlnak a Magna Chartára, illetve a Petition of Rightsra. Angliában ez a kérdés azért nyert különös jelentıséget, mert az uralkodók kiépített abszolutista adminisztráció híján a bírságokkal kívánták kormányzati akaratukat érvényre juttatni. A rendes bíróságok elıtt való idézés és megjelenés szabályai a common law szerint is régtıl szabályozottak voltak. Ám az önkénybíróságok elıtti megjelenésre csak kényszeríteni lehetett az alattvalókat, rendszerint törvénytelenül. A Habeas Corpus Act tulajdonképpen egy büntetésvégrehajtási szabályt, az elızetes letartóztatást emeli alkotmányos garancia szintjére. A Habeas Corpus writ eredetileg egy olyan bírói parancs volt, amely éppen a gyanúsított személynek a királyi bíróság elé állítását célozta. Az idık folyamán ebbıl

alakult ki az a gyakorlat, amely 119 Eájt alapvizsga 2008 az alapos és törvényes okra alapítva ismeri el a letartóztatás jogosságát. Így az lesz a bírói gyakorlat és szokás, hogy a fogvatartott kérelmére a majdan eljáró fıbíróság megvizsgálhatta a fogvatartás okait, jogosságát. A Stuart abszolutizmus ezt a szokást sértette meg számos alkalommal. Az is jellemzı volt, hogy a foglyok ırzıi gyakran késlekedtek az efféle bíró parancsok továbbításával, vagy a foglyokat nem Anglia területén helyezték el elızetes letartóztatásban.(Skócia,gyarmatok) A még II.Károly uralkodása alatt született törvény számos garanciát tartalmaz egyrészt az alapos ok nélküli letartóztatásokkal szemben, másrészt jogosnak tőnı vád esetén is a szabadlábon való védekezést kívánta elısegíteni. Fıbb szabályai a következık: o A vádlottnak letartóztatása esetén hat órán belül joga volt kérni, hogy adják kezéhez az elfogatási

parancsot o Az elfogási parancs birtokában (vagy ha a kiadás megtagadását esküvel tudta bizonyítani) a letartóztatott illetve „nevében bárki más” kérhette a Habeas Corpus writet, azaz bírói elıállítási parancsot, a letartóztatás jogosságának megvizsgálása végett a londoni fıbíróságoktól (Courth of Chancery=Kancellária Bíróság, Court of Exchequer=Kincstári bíróság, Kings Bench=Királyi tábla,Court of Common Please=Általános polgári bíróság). o Ha a jogosult fıbíróságok vagy bíráik megtagadják e törvény alapján a Habeas Corpus Writ kérelmezését, akkor 500 font bánatpénzt kellett nekik egyenként fizetni a fogolynak. o Ha a fogoly maga két törvénykezési szakban szándékosan elmulasztja a H.C. writ kérelmezését, akkor elveszti jogát ilyen bírói parancs késıbbi kiállítására. o A hc. writ-et kiküldték a fogvatartó szervnek, amely köteles volt jelentést tenni a kiállító bíróságoknak 3 napon belül a

fogvatartás okairól, illetve záros határidın belül elı kellett állítani a bebörtönzött személyt. o amennyiben a fogvatartók megtagadnák az elfogatási parancs vagy az illetı személy elıállítását, úgy pénzbüntetéssel súlytandók. (1.alkalommal 100 font,2.alkalommal 200font, 3.alkalommal alkalmatlanná válik hivatalának betöltésére. o ha ugyanazon vétségért ismételt letartóztatást rendelnének el, akkor a gyanúsított védelme érdekében a törvény az ilyen ismételt fogvatartást 500fontal bünteti. o Az elıállított személy fogvatartásának okairól a bíróság 3féleképpen dönthet 1:Indokolatlan--->szabadon bocsátás 2:Indokolt---->vissza az ırizetbe. 3:Indokolt a fogvatartás,de bizonyos okokra tekintettel óvadék ellenében szabd lábra helyezés.(Ezen óvadék túlzott volta miatt tiltakozik majd a Bill of Rights) A Habeas Corpus Act hatálya o Nem terjedhet ki a hatálya: hőtlenség,felségsértés eseteire o Nem terjed ki

a hatálya: nem bőncselekmény miatti ırizetbe vételre o Területi hatálya: egész Anglia területe(beleértve Wales-t, valamint a Jersey és Guernsey szigeteket) o İrizetes személy nem küldhetı ezentúl fogvatartásra más ,nem angol területekre, vagy más tengerentúli területekre. Tehát TILOS A FOGLYOK DEPORTÁLÁSA!! 1816-ban történt a Hc. Act újraszabályozása és kiegészítése o magát az eljárást egyszerősítik. o kiterjesztik mindenfajta fogvatartásra o lecsökkentik az óvadék összegét A Stuartokkal nem lehetett megfelelı államszervezetet létrehozni. A monarchia nem volt mőködıképes. Két megoldás jöhetett számításba. 1 - Köztársaság. De nem akartak még egy Cromwell rendszeréhez hasonló diktatúrát. 2- (és ez valósult meg) - A Stuartok leváltása, és utána új uralkodót hívnak be. Bár II.Károly trónra kerülésekor gyakorlatilag a forradalom összes rendelkezését érvényben hagyták, ami a korábbi feudális gazdasági

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


struktúra felszámolását jelentette a földtulajdonban és a kereskedelemben egyaránt. Bebiztosítják a királyságnak ezt a sajátos, parlamentáris formáját. Az uralkodást feltételhez kötötték.1688-89 Dicsıséges forradalom. Orániai Vilmos vér nélkül szerzi meg az angol trónt. A királyság egy sajátos, csak Angliában megvalósuló formája alakult ki, a parlamentáris királyság. 120 Eájt alapvizsga 2008 Vilmos alatt keletkezett az angol kartális alkotmány 2 jelentıs része.: o 1689-Bill of Rights o 1701-Trónöröklési törvény Visszatérve a parlamentáris királyságra, nem tévesztendı össze az alkotmányos királysággal. Mindkettı polgári környezetben tartja meg a királyság intézményét. Alkotmányos királyság esetén a királyi hatalom az alkotmány szabályai által körülhatárolt. Tényleges jogosítványai vannak az állam kormányzásában. Elsısorban a végrehajtó hatalom terén. De ezt keretek közé szorítják.

Parlamentáris monarchia esetén a klasszikus értelemben vett hatalmi ágak egyensúlya nem valósul meg. Parlamenti dominancia és parlamenti szuverenitás érvényesül. /parlamenti szuverenitás: A parlamentet egyik hatalmi ág sem korlátozhatja./ Bill of Rights A parlamentáris monarchia szabályait foglalja össze. Akkor keletkezett, mikor egy idegen uralkodó (Orániai Vilmos) átvette az angol trónt. ”A parlamentáris monarchia kodifikálását jelentette” Az eddigi közjogi forradalom alkotmánylevélszerő összegzése. Elsıként a fıhatalommal kapcsolatos szabályokat szokás kiemelni az okmányból. A Bill of Rights rendelkezései o o o o o A Stuartok fiú ágának előzésével a hatalmat a leányági leszármazóiknak juttatják. Lényeges újdonság, hogy az uralkodó pár, Orániai Vilmos és felesége Stuart Mária a parlamentben összegyőlt, még a középkori fogalmaknak is megfelelı rendek hozzájárulásával és akaratával került hatalomra.(Tehát

nem isteni jogon és nem öröklés jogán) Szerzıdésszerően adják át a hatalmat. Ui: Stuart Mária II. Jakab leánya volt. Tehát a hatalom forrása tulajdonképpen a nép, illetve az ıket képviselı parlament lesz. A késıbbiekben továbbra is örökléssel kívánják betölteni a trónt, mégis szigorú szabályokat alkalmaznak a trónörökléssel kapcsolatosan. /öröklésbe oltott választás/ Elıírják, hogy a tényleges királyi hatalmat Orániai Vilmos gyakorolhatja, haláluk után az Stuart Mária vér szerinti örököseire szálljon. Ennek hiányában következnek Anna dán hercegnı (Szintén II. Jakab leánya) és örökösei. Ezek kihalása esetén pedig Orániai Vilmos vér szerinti örököseire szálljon a korona. A Bill of Rights ugyanakkor a királyi hatalom számos korlátját is felsorolja o A királynak nincs hatalma a törvények alól kivételt tenni.(a privilégium adományozás tilalmát jelentette, illetve azt az elvet, hogy a törvény a

királyt is köti. o A király a parlament nélkül semmiféle adót nem szedhet, illetve annak szedése törvénytelen. o Az alattvalókat megilleti a petitionálás, magyarán az uralkodóhoz való kérelmezés joga. o Béke idején a király állandó hadsereget nem tarthat. o szabad fegyverviselés joga, de csak a protestánsoknak!! o túlzott óvadékot követelni, vagy bírságot kiszabni nem lehet, illetve a kegyetlen és rendkívüli büntetéseket alkalmazni tilos. Az rualkodót ,mint egyik szerzıdı felet megilletı jogosítványokkal szemben felsorolja a másik szerzıdı fél az alattvalók jogosítványait is. o o o o Tulajdonképpen jogegyenlıséget fogalmaz meg azzal a Bill, hogy tiltja az uralkodónak a törvények alóli kivételezés gyakorlatát. bár korlátozottan, csak a parlament tagjaira vonatkoztatva, de már deklarálja a szólásszabadságot Az esküdtek kiválasztásának szabályozásával tulajdonképpen a törvényes bírósági eljárást garantálja

Törvénytelen letartóztatások tilalma, a Habeas Corpus Act ismételt megerısítése A parlament jogai o o Törvényt csak a parlament hozhat. Régebben: „hozzon csak a parlament törvényt, az uralkodó nem engedte végrehajtani. A Bill óta ez törvényellenes. Nincs adó parlament nélkül. Szó szerint idézve a B.O.R-ot,” A parlament akaratától eltérı módon és hosszabb ideig történı adószedés törvényellenes. A késıbbi költségvetési jogot vetíti elı. Egy 121 Eájt alapvizsga 2008 o o o o adókat megszavazó törvénynek van idıbeli kerete. A parlamentnél meg kell még említeni az 1323mas Modus Tenedi Parlamentum-ot.A szabályozás a Magna Chartára nyúlik vissza. A commonerek nélkül érvényes parlament nem tartható, ugyanakkor kimondják, hogy a commonerek megjelenése esetén, a meghívott, de meg nem jelent, tehát távol lévı lordok nélkül is tartható törvényes parlament. Adómegszavazás, és törvényalkotás jogának a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megerısítése Politikai perekben rögzül a parlamentnek, mint legfelsıbb bíróságnak a bíráskodási jogköre Költségvetési jog Az 1672-es parlamenti határozatra vezethetı vissza. Ekkor alakítja ki a parlament a költségvetés meghatározásának kettı, illetve hármas lépcsıjét. Úgy rendelkezett a parlament, hogy: o Az alsóház jogosult megszavazni a költségvetési kiadásokat o Ugyanígy az ı joga, az ennek fedezetéül szolgáló adó megszavazása o A már megszavazott költségvetést csak külön felhatalmazási határozat alapján után lehet végrehajtani, azaz a beszedett adót elkölteni. Ezt hívják Appropriation Bill-nek, azaz Költségvetés-végrehajtási törvénynek. o 1694-ben rögzítik, hogy a Költségvetési törvényt mindig az Alsóházban kell elıterjeszteni, és a Lordok háza ezen nem eszközölhet változást. Mindezek ellenére az angol közjogi szóhasználatban a parlamentet három tényezı együttmőködését

jelentette.(király + lordok háza + alsóház) Erre használták az angolok a „King in Parliament” (király a parlamenttel) kifejezést, amely elsısorban a közös jogalkotásban nyilvánult meg. Így lesz azután a törvény, egyúttal a parlamenti szuverenitás megtestesítıje. Trónöröklési Törvény(Act of Settlement) 1701 Meghalt II. Jakab, s a törvényes angol király Orániai Vilmos már özvegyen és leszármazók nélkül élt. A Bill of Rights és a körülmények miatt Anna dán hercegné örökölte volna a trónt. Anna esetleges trónra kerülése és az ı utód nélküli halála utáni idıre rendezni kellett a trónöröklés kérdését. Meghatároztak egy öröklési sorrendet. Anna után II.Jakab lánya Mária, majd ı utána a Hannoveri választófejedelem leszármazottai következzenek. Így került hatalomra a Windsor ház.(A Hannoveri ház, mint a Stuartok leányági utódja = ma is Windsor ház néven alkotják az angol királyi családot) Mindezek a

szabályok alkalmasak voltak arra, hogy egyrészt a király hatalmát a parlamentáris monarchia keretei közé szorítsák, illetve arra, hogy az államkormányban a parlament dominanciáját és az uralkodóval szembeni elsıbbségét megerısítsék. Az Act of Settlement szabályai o o o o o o 1.Ha katolikus lesz, vagy katolikussal köt házasságot a királyi család egy tagja, akkor a királyi családból kizárják, és képtelen lesz „örökölni, birtokolni vagy élvezni a koronát és a királyi kormányzás jogát” 2.A „koronát birtokló bármely személynek” csatlakozni kell az Anglikán egyházhoz 3.A trónra kerülı uralkodónak koronázási esküt kell tenni. Meg kellett esküdni neki a Bill of Rightsra. Ha nem angol születéső lesz a király, akkor Anglia csak a parlament hozzájárulásával kötelezhetı arra, hogy olyan területekért folytasson háborút, amelyek nem tartoznak az angol koronához. A jövıben az uralkodó csak a parlament

hozzájárulásával hagyhatja el Anglia területét. Minden kormányzati ügy, amely az ország törvényei vagy szokásai alapján a Titkos Tanács (Privy Council) hatáskörébe tartozik, ezentúl is mindig csak ott intézhetı el, a tanács javaslata és határozata alapján. Nem Angliai születéső személy ezentúl nem lehet a Titkos tanács és az alsóház tagja, illetve semmiféle közhivatalt és tisztséget nem tölthet be. A király kegyelmezési jogát is korlátozzák. A parlament által felelısségre vont személynek nem adhat az uralkodó kegyelmet. Az uralkodó köteles megtartani Anglia törvényeit:” Mivel Anglia törvényei egyben a nép veleszületett jogai” 122 Eájt alapvizsga 2008 Kabinetkormányzás Kezdete feltehetıen az 1600-as évek elsı felének arra a gyakorlatára vezethetı vissza, hogy elsıként Thomas Cromwell, egy felsıházi politikus, látva az alsóház szerepének növekedését megválasztatja magát képviselınek a House of

Commonsba. Egy fırendi tagnak a commons-ban való megjelenése világosan jelezte a politkia viszonyok átalakulását. A kabinetkormányzás megerısödéshez az a tény is hozzájárult, hogy az angol Uralkodók Orániai Vilmostól kezdve ún „absentia”, azaz távollévı uralkodók voltak. Elıszeretettel tartózkodtak Anglián kívüli birtokaikon, a kontinensen. Így az angol parlament és a kormány szükségszerően rá volt utalva - éppen emiatt a viszonylagos önállság miatt - egyfajta sajátos kormányzati mechanizmus kialakítására, mondhatni a fıvárosban csak idınként megjelenı, néha angolul még jól sem beszélı Uralkodóval szemben. A kabinet fogalmilag a Titkos Tanácson belül (Privy Concuil) kialakított szervezet .A Titkos Tanács a Tudorok óta az államkormányzat legfontosabb központi szerve. Ám összetétele és létszáma mindig uralkodói elhatározás eredménye. Viszonylag nagy létszámú, akár az 50 fıt is elérı testületté duzzadt a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Privy Concuil, így a mindennapi kormányzásban nehézkes a mőködtetése. Így alakult ki, hogy a legfontosabb ügyágazatokat vezetı királyi titkárokat egy kisebb csoportba, a Kabinetbe tömörítik, és közülük rangban az elsıt majd Prime Minister azaz miniszterelnök elnevezéssel illetik. A kabinet, tehát a kormány elsısorban a parlament irányába tartozott felelısséggel. Tagjai: o o o o o o o belügyi külügyi hadügyi gyarmatügyi államtitkárai India, illetve Írország ügyeinek államtitkárai Skócia lord-helytartója A kabinet feje az uralkodó távollétében a prime minister. Az uralkodó és a kabinet közt megoszlik a külügyi hatáskör gyakorlása. A kabinet mőködésének legfontosabb elvei o o o o o o György óta élı gyakorlat az uralkodótól független kabinet mőködése. Az uralkodó ezentúl nem elnököl személyesen. Az uralkodó már nemcsak a törvényekhez, de a kabinet véleményéhez is van kötve. Az uralkodó az

államtitkárok(miniszterek) közül egyet a parlamenttel egyetértésben, a választáson gyıztes párt tagjai közül szokott kinevezni prime ministernek. Eleinte a kincstár (Treasury) 1.lordjár bízta meg, aki késıbb rendszeresen a pénzügyminiszter funkcióját látja el. A kincstárnak 5 lordja volt A kabinet tagjai alá vannak rendelve a prime minister irányításának A kabinet tagjaival szemben, ha bizalmatlanság nyilvánul meg a parlamentben, akkor le kell mondania. A prime minister lemondása az egész kabinet lemondásával jár. Parlamenti szuverenitás A parlamenti szuverenitás = A parlamentnek az az uralkodóval szembeni elsıbbség, és ennek alkotmányos elvként való rögzülése. 1. King in Parliament elve: Az angol parlamentet közjogilag 3 tényezı határozza meg: a király, a Lordok Háza és a Képviselıház (House of commons) 2. Ez a közjogi értelemben vett parlament Angliában törvény alkotására, és törvények eltörlésére egyaránt

jogosít. 3. A palamentem kívül nincs semmilyen más szerv vagy személy, akinek törvény alapján joga lenne a parlamenti törvényhozást megsemmisíteni, vagy eltávolítani 4. Minden parlamenti határozatot, amely jogot alkot, eltöröl, vagy megváltoztat az angol bíróságok alkalmazni fognak. 5. A parlamenti törvényhozást senki nem bírálhatja felül (nincs alkotmánybíráskodás) 6. A Parlament törvényhozó hatalom korlátlan. 7. Az uralkodónak tilos kivételezni a törvény alól (lásd Bill of Rights), addig a parlamentnek ez megengedett. pl indemnity törvények (Ha az elkövetett cselekmény az elkövetés idején 123 Eájt alapvizsga 2008 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. büntetendı volt, de bizonyos politikai okok indokolttá tehetik az eu alól való kivételes parlamenti felmentést) A parlamenten kívül nincs más konkuráló törvényhozó hatalom.(Magyarán más nem hozhat törvényt, csak ık!!) Önállóan a parlament egyik háza sem alkot

törvényt A parlament mindegyik háza önállóan bírálja saját ügyeit. A parlament jogalkotására a választók akarat közvetlenül nincs befolyással, az ı joguk csak a képviselık megválasztása A bírói jogalkotás alárendelt a parlamenti jogalkotásnak. Nincs törvény, amit a parlament meg ne változtathatna Angliában nincs különbség rendes törvény, és alkotmánytörvény között. Az alkotmánytörvényeket is bármikor megváltoztathatja a parlament Parlamenti határozatot senki sem nyilváníthat hatálytalannak. 30. AZ USA ALKOTMÁNYOS RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA, (GYARMATI KORSZAK) ÉS AZ ALKOTMÁNY LÉTREJÖTTE Az amerikai függetlenségi háború utáni alkotmányozás = nagy általános alkotmányos küzdelem része, amely az alkotmányos kormányzatért folyt Az alkotmányt megfogalmazó amerikai politikai elit → tudatosan törekedett az alkotmányos kormányzat megvalósítására ↓ Többségben az angol alkotmányosság garanciáit kívánták

biztosítani, de természetjogi alapon Az alkotmányosságnak, mint elvnek a megfogalmazásához már hozzátartozott vagy „magasabb” vagy „alap”- jognak feltételezése ♦ a kormányzat „körülhatárolt” hatalmának a felfogása ♦ a személyes szabadságok ♦ a csoportok és társaságok mőködésének szabadsága ♦ az eljárás (bírói) garanciái John Locke ♦ tevékenysége különösen jelentıs az amerikai alkotmányozás történetében ♦ írt egy modell alkotmányt a kolóniák számára ← Észak- és Dél-Karolina elfogadta, de nem léptek életbe ♦ Két értekezés a kormányzathoz 1690 (Two Treatises of Governmnent) → meghatározó jelentıségővé vált a függetlenségi háború idején keletkezett alkotmányra ♦ fontos még: a kormányzatot létesítı consensus és a törvényhozó hatalom elsıdlegességének tétele ♦ az „Állam törvényhozó, végrehajtó és föderatív hatalmáról” írt fejtegetése ←a forradalmi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


alkotmányokban intézményesen is megfogalmazott alkotmányos követelmény Thomas Paine (A XVIII. századi angol polgári radikalizmus politikai gondolkodója) ♦ az amerikai gyarmati államok egy részének az alkotmányában az ı nézeteit tette magáévá ♦ a törvényhozó testület primátusát, a népfelség elvét hirdette ♦ Közösségi tudat (Common Sense) ←az uralkodó (ill. a kormányzói) hatalom korlátozásának gondolata Blackstone ♦ az ı tanításai is a legszélesebb körben ismertté váltak ♦ nézetei szerint az angol kormányzat kiválósága az, hogy annak minden része egymást állandóan fékezi → ez a vélemény az alapja az amerikai alkotmányos elvnek: 124 Eájt alapvizsga 2008 → „a fékek és egyensúlyok” rendszerének Az angol parlament nem gyakorolt vonzó példát az amerikai alkotmányt kidolgozók számára ← ha a miniszterek a lordokkal politikai kompromisszumot kötöttek, a kormányt nem lehetett a parlamentben

megdönteni (kiv.: szélsıséges bőncselekmény elkövetésekor) ← választási visszaélések ← korrupció Az amerikai gyarmatok elszakadásának, majd a francia forradalomnak traumája segítette az angol végrehajtó hatalom reformját, amelyet az amerikai függetlenségi háború idején az angol radikálisok szők köre sürgetett A gyarmati kormányzat ↓ A gyarmati kormányzatnak az angol intézményekkel kiépült rendszere a Stuart uralkodók korára nyúlik vissza királyi kormányzók – a gyarmatok helyi törvényhozó testületei ↓ ≈ (hasonló a viszony) Stuart uralkodók – alsóház a brit parlament és az amerikai gyarmatok célja a kormányzó hatalmát ellenırzés alá vonni ↓ küzdelem →ebben az amerikai nép által választott győlések alakítják ki a köztársasági formájú végrehajtó hatalom igényét Virginia elsı kartája: 1606 ← kevés demokratikus vonás ← „a lakosság rendelkezzék és élvezze mindazon szabadságot,

választójogot, immunitást mindazon célból és szándékkal, ahogyan az adva van a mi Angol Birodalmunkban” Virginia második és harmadik kartája: (1609 és 1612) ← még mindig nem tekinthetı egy népi választáson alapuló kormányzatnak Ordinance and Constitution 1621 ← ez létesíti az elsı képviseleti győlést Maryland 1632-ben adományozott kartája ← biztosítja a tulajdonosok jogait Hasonlóan Connecticut (1639), Providence (1643), Massachusetts (1643) vagy William Penn által alkotott Government for Pennsylvania, azaz Pennsylvania kormányzatának rögzítése (1682) A királyi karták mindegyike (kiv.: Connecticut és Rhode Island) ♦ királyi kormányzót nevez ki ♦ amely mellett tanács mőködik ♦ gyarmati győlés létezik, amelyet elektorok által meghatározott idıre választanak ♦ békebíróságon nyugvó bírósági szervezet ♦ megfelelı számban kiépültek a county court-ok (megyei bíróság) ↓ fellebbezés kormányzóhoz, aki a

tanáccsal együtt jár el ilyenkor ♦ fıbíróságoktól fellebbezés → Privy Council-hoz (Londonban székel) ← hőtlenségi és árulási ügyekben (felony, treason) Gyarmati alkotmányok I. A királyi kormányzó: 125 Eájt alapvizsga 2008 ♦ a politikai hatalom letéteményese ♦ hivatalát az uralkodó kegyébıl és tetszéséig birtokolta ♦ független a nép által választott győléstıl ♦ a kormányzói tanács a kormányzó kreatúrája ♦ a legfıbb adminisztratív és végrehajtó hatalom ♦ a hadsereg feje ♦ megbízhat és elmozdíthat fontosabb katonai és civil méltóságviselıket ♦ új hivatalokat létesíthet ♦ kegyelmezési joga kiterjed minden ügyre (kiv.: treason és felony ügyek, ← a végsı döntést Angliában hozzák) ♦ a győléseknek törvényeket ajánlhat ♦ rendeletek kiadása (executive orders) ♦ a győlés által alkotott jog végrehajtása ♦ vétót gyakorol a törvényhozásban ♦ engedélyez vásárokat,

piacokat ♦ ellenırzi a sajtót ♦ kezében tartja a gyarmat külkapcsolatait! ♦ jogállásának tág körő körülírása modellként szolgált az USA alkotmányában az elnöki hatalom körülírásánál II. A gyarmati győlés: ♦ a kormányzói hatalom legerısebb gátja ♦ a nép választotta elektorokkal ♦ hatásköre nincs mindig körülírva ♦ adóztatás, költségvetés ellenırzése I. és II.: Rhode Island és Connecticut: ♦ a kormányzót és a kormányzói tanácsot 1 évre választották ♦ a gyarmatok és az uralkodó közötti küzdelem színtere a gyarmatokon a kormányzó és a győlés közötti küzdelem ♦ tendencia: a győlések jogkörének növekedése lépésrıl lépésre korlátozta a kormányzó hatáskörét III. Bírói hatalom: ♦ nem ért el független státust ♦ fıbíróságoktól fellebbezés a treason és felony ügyekben a Privy Council-hoz A Függetlenségi Nyilatkozatban felsorolt sérelmek elsısorban a korona ellen

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


irányultak, a végrehajtó hatalom befolyása ellen szóltak és a törvényhozói és bírói hatalom önállóságát kívánták biztosítani. 31. AZ USA FÖDERÁCIÓS INTÉZMÉNYEI A föderációs elv érvényesülése az alkotmányos gyakorlatban vita: egységes nemzet <-> szuverén államok közössége az unió a. akik egységes nemzetnek tartják: alkotmány preambulumára hivatkoznak: „Mi, az Egyesül Államok népe, annak érdekében, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, blablabla” (tehát nem az egyes államokat jelölik meg alapítóként, hanem az amerikai népet) b. akik szuverén államok közösségének tartják az uniót az V. cikkelyre hivatkoznak, ami azt taglalja, hogy az alkotmánymódosítások akkor lépnek életbe, ha az államok tv. hozó testületeinek ¾-ed része elfogadja azt (tehát az államok különállását emeli ki ez a cikkely szerintük) az a) pont részletesen és sok kiegészítéssel, mivel ez lett késıbb a nyerı (a tétel

lényege): b. az alkotmány értelmezése és a föderális hatáskörbe tartozó jogok folyamatosan változnak és ki is szélesedhetnek, pl a Legfelsıbb Bíróság jogi alapelvei is változnak a. az alapelvek: - ex post facto law – visszaható erejő jog alkotásának tilalma - bill of attainder – fej- és jószágvesztı ítéletek kiszabásának tilalma 126 Eájt alapvizsga 2008 - megfelelı eljáráshoz való jog nemesi cím adományozásának tilalma b. széles jogköre van a Kongresszusnak (tehát a föderáció erıs) - jogában áll a Kongresszusnak, „hogy megalkossa mindazokat a törvényeket, amelyek szükségesek és alkalmasak az elıbbi felhatalmazások (…) végrehajtására.” (I. cikk, 8. szakasz) - ez alapján vitatkoztak a republikánusok (államok szuverenitását védık) és föderalisták Az Alkotmány felsorolja a Kongresszus hatásköreit, ezeket nagyjából végigveszi a könyv és megjegyzéseket főz hozzájuk: magáról a föderációról: 1.

a könyv megjegyzi, hogy az USA alapvetı jellemzıje a: - hatalmi ágak megosztása - képviseleti demokrácia - föderációs rendszer – errıl van most szó: 2. a föderáció kérdése nagyon komolyan foglalkoztatta a kor politikusait és tudósait: a. megosztotta a kis és nagy államokat  megoldás 2-2 szenátor a Szenátusban b. két iskola: - Hamilton: az unió egy új állam - virginiai iskola: Jefferson szuverenitás a fontosabb, nincs új állam – ık harcolták ki a 10. alk. kiegészítést - köztük pedig Madison, aki át akarta hidalni a problémákat 3. 10. alkotmány-kiegészítés (1791): i. „Azok a hatáskörök, amelyeknek gyakorlását az Alkotmány nem ruházta rá az Egyesült Államokra és nem tiltotta meg az államoknak, az államokat és a népet illetik meg.” ii. a virginiai iskola sikere, az államok szuverenitását erısítette; késıbb a New Deal idején formálissá csökkent a jelentısége iii. jelzi a szuverenitás erısségét az is, hogy

a Virginia Planben még az unió erıvel kényszeríthette volna az államokat kötelességeik teljesítésére, de ez kimaradt, Lincoln idején azonban mégis beavatkoztak a déli államokkal szemben erıszakkal (Lincoln ebben látta elnöki esküjének betartását: az Alkotmány megvédését) Gazdaság (1. cikk, 8. szakasz, 9. szakasz, (4), 10. szakasz (1): i. adóztatás joga (olyan formában, hogy az államok a lakosságszám arányában fizetnek, de késıbb ez nagyon igazságtalan lett, Nixon idején eltörlik) ii. Kongresszus: 1) egyenes adók, vámok, illetékek, fogyasztási adók a védelem és általános jólét érdekében 2) hitel felvétele 3) csıdeljárásra vonatkozó egységes szabályok (hogy a cégek ne meneküljenek el a csıd elıl más államokba) iii. korlátja: vám, illeték, fogyasztási adó legyen egyforma mindenütt az USA-ban iv. gazdasági tilalmak az államoknak: 1) pénzveréshez nincs joguk 2) nemzetközi szerzıdésbe sem léphetnek be az USA

gazdasági ereje egyre nıtt, ezért fontos kérdéssé vált a gazdaság szabályozása: - ma is széttagolt az adóztatás, nincs egyértelmő válasz arra, hogy a föderális vagy az állami adóztatás a jobb-e 127 Eájt alapvizsga 2008 Külbiztonság és belbiztonság: i. John Jay fejtette ki, hogy a külbiztonság miatt is jó az unió, ezt a Federalist Papers-ben tette: Anglia, Fr., Sp. az ellenfél ekkor, 4 millió fıs az Unió ii. Hamilton (aki föderalista volt) pedig a belsı felkelések ellen tartotta jónak az Uniót (Alkotmány IV. cikk, 4. szakasz: Az Egyesült Államok ırködik a köztársasági államformának a Szövetséghez tartozó minden államban való fenntartása fölött és mindegyiküket megvédi betörés ellen; és a törvényhozásnak vagy a kormánynak (amikor a tv. hozást nem hívható össze) felhívására belsı erıszak ellen.) Haderı: az elnök vezeti a szövetségi haderıt és az egyes államok haderejét (= polgárırség = milíciák)

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


is Általános jólét fokozása, welfare clausula (=jóléti szakasz) i. Hamilton fejtette ki, hogy a jólét összefüggésben van az oktatással és tudományokkal ii. az Alkotmány az 1. cikk, 8. szakasz szerint föderációs kötelezettség a hasznos tudományok és mővészetek pártolása Az unió és az egyes államok kormányzatai közti egyensúly kialakulása: elıször az egyes államok voltak túlsúlyban, de ez folyamatosan változott: Gazdaság: i. Wahington (1789-1797) alatt erısödött a központi hatalom: közhitelek visszafizetése, kereskedelem újraszervezése, ipar fejlesztése miatt ii. Hamilton volt a pénzügyminisztere: állami protekcionizmus, nemzeti bankot is létrehozott Törvények: i. „Az Alkotmány és az Egyesült Államok eszerint hozott törvényei és az Egyesült Államok hatalma alatt kötött vagy kötendı szerzıdések, a haza legfıbb törvényei, és minden egyes állam bírói ehhez vannak kötve, valamely állam alkotmányában vagy

törvényében foglalt bármilyen ellentétre való tekintet nélkül.” (Alkotmány VI. cikk, (2)) ii. A Marbury v. Madison ügy kapcsán a Legfelsıbb Bíróság kifejtette, hogy az alkotmánnyal ellentétes tv.-ek semmisek Alkotmánymódosítás (a legjobb példa az egyensúlyra): i. emendement (kiegészítés) formájában történik ii. az államok és a Kongresszus is kezdeményezheti iii. menete: Kongresszus mindkét háza 2/3-os többséggel javasol, vagy államok 2/3-ának javaslatára conventiont hív össze a Kongresszus, akkor érvényes, ha az államok 2/3-a, vagy a convention 2/3-a elfogadja iv. tiltott tárgy a szenátusban való egyenlı képviselet megváltoztatása és 7 év alatt sikerülnie kell a ratifikációnak v. jelenleg 27 alk. kiegészítés van (rossz a könyv, az csak 26-ot ír, pedig 2002-es, és a 27. kiegészítés 1992-ben született, arról szól, hogy a Kongresszus képviselıi csak a következı periódusra vonatkozóan változtathatják meg a

fizetésüket, tehát maguknak nem szavazhatnak meg magasabb fizetést – itthon nem ez a helyzet, pedig…), legfontosabbak: - 12., (1804): elnök választásáról - 17., (1913): a szenátorok közvetlen választásáról - 20., (1933): az elnök hatalomba lépésének meggyorsításáról - 22., (1951): csak kétszer lehet valaki elnök - 25., (1967): az elnök helyettesítésérıl, hogy ne üresedjen meg az elnöki szék Az egyes államok hatáskörében maradó ügyek: i. mindegyiknek van saját alkotmánya, de ezek mind köztársaságok (Alkotmány IV. cikk 4. szakasz: az USA ırködik minden államban a köztársasági államforma fenntartásán) ii. Nebraska kivételével mindenhol kétkamarás a tv. hozás, elnökök jogköre hasonló az unió elnökének jogköréhez iii. államokban van, unióban nincs: népszavazás, népi kezdeményezés és visszahívás (recall) 128 Eájt alapvizsga 2008 – ezek a közvetlen demokrácia eszközei: a. a recallt Oregon vezette be

1908-ban, a weimari alkotmány átvette, a feltételei olyanok, mint a népi kezdeményezésé Választójog: hosszú fejlıdés: - az államok maguk határozzák meg a választójog feltételeit, az Alkotmány csak ezeket mondja ki: i. állampolgárság, életkor, nem (férfi nem) ii. képviselıházba: olyan feltételek, mint az állam létszámban nagyobb tv. hozási testületének választói iii. szenátusba: tv. hozás által választott (késıbb ezt módosítják közvetlen választásra, 17. (1913) Alkotmány-kiegészítés: c. eltérı cenzusok voltak az államokban: 1. adófizetés, katonai szolgálatra való alkalmasság, ingatlantulajdon (angol mintára), vallási hovatartozás Kiterjesztései: a) polgárháború után: faj, szín, megelızı szolgasági állapot miatt nem korlátozható (= négerek szavazati joga), 15. (1870) Alk. kiegészítés  azonban ma is vannak hiányosságok: 1984-ben több államban a feketéknek kb. felét lajstromozták csak be – a könyv nem

egyértelmő, mert más ha ez az összes fekete fele (azokban az államokban), vagy az amúgy választásra jogosultak fele b) 19. (1920) Alk. kiegészítés: nık választójoga c) 26. (1971) Alk. kiegészítés: 18 év felettiek (persze más kizáró okok végig lehetnek, pl büntetésként bíróság megvonhatja) Választások menete: • primaries (elıválasztások, jelöltek és elektorok választása): • caucus: pártonkénti jelölıgyőlés, 1804-óta van kötelezıen, változott az értelme, mai értelme szerint: pártvezetık győlése, ahol elıkészítik a jelöléseket amiket majd a primaries elé tárnak • a caucuson elfogadott jelöléseket a conventionson (választási nagygyőlés) erısítik meg 20. században: más lett a primaires: választási területi győléseken állítanak jelölteket a pártok, a polgárok megszavazzák ki legyen a jelölt, mind a Kongresszusba, mind a pártok helyi tisztviselıi helyeire (1913-ban volt így elıször) – nem igazán

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


értem ezt a részét a könyvnek, szerintem olvassátok el (112-113. oldal), plusz az index szájbarágója sem lehet rossz (én nem olvastam, de jók szoktak lenni) Az amerikai pártok szervezete: A pártokon belül állandó bizottságok (committe) mőködnek: i. intézik a folyó ügyeket ii. ilyenek mőködnek a városokban, városi kerületekben, countykban (=grófság=megye), - districts (kerületek) - idıszakos pártgyőlések (conventions) i. megválasztják a tisztségekre az embereket ii. van városi, kerületi, állami, nemzeti convention iii. a kerületi conventionon állítják a Kongresszusi jelölteket, a nemzetin az elnöki jelölteket Kongresszusi választókerületek: a) nem teljesen érvényesül az egyenlıség elve: gyorsan változik a demográfia, régen vidéki, ma városi jellegő az USA (ezt az egyenlıtlenséget mutatja, hogy George W. Bush az elsı megválasztásakor kevesebb polgár szavazatát szerezte meg, mint Al Gore, mégis ı nyert) b)

gerrymandering: választási kerületek önkényes kijelölése, ellene hoztak egy tv-t, hogy legfeljebb 15%-os különbség lehet a lakosság számában a. a Legfelsıbb Bíróság rendszerint nem döntött ilyen ügyekben, mivel politikai 129 Eájt alapvizsga 2008 kérdésnek tekintette ezeket (a könyvben két példa, nem túl érdekesek, max annyi, hogy két chicagói kerület közül az egyik 112 116 fıs volt, a másik pedig 914 056 és mindkettı egy mandátumot ért, 1946-os állapot, 1901-ben jelölték ki a határokat) A Kongresszus szervezete és mőködése: A) az Alkotmány nem szabályozza részletesen, a gyakorlatban alakult ki B) speaker: Képviselıház elnöke, az Alkotmány szerint a Képviselıház választja meg, a ház többségi pártjának vezetıje jelöli a) fontosságát mutatja, hogy az alelnök után második az elnök helyettesítési hierarchiájában b) feladata: tv-hozás tisztasága felett való ırködés C) whip (többségi vezetı):

pártválasztmány választja, minden államot és minden frakciót is képviselnek, a pártvezetés és a tagok közti egység megteremtése a feladatuk (tehát pártfunkcionáriusok és „középvezetık”) D) nagyobb állandó biztosságok elnökei: szakmai emberek, gyakran vitatkoznak az elnökkel és a kormánytagokkal E) Kongresszusi bizottságok: W. Wilson szerint a bizottságok a jogalkotás legjelentısebb szervei, azonban az angol bizottságokhoz képest nem kellı a színvonal, ezenkívül: • Angliában a kormánypárt tagjai a bizottságok tagjai, az USA-ban kétpárti bizottságok vannak  a végrehajtó hatalomtól elszigetelten mőködnek • Franciaországban ahol szintén vannak bizottságok a kabinetkormányzás miatt a végrehajtó és tv. hozó hatalom összefonódik, az USA-ban ellensúlyozzák egymást a) fokozatosan 350 bizottság alakult ki, majd tv-t hoztak és tárgykörök szerint csoportosultak a bizottságok (hogy mikor arról nem ír a könyv, de a 19.

sz. elıtt) b) W. Wilson elnöksége alatt (1912-1920): elburjánzottak a kongresszusi bizottságok: 61 db c) 1945, Roosevelt: 48+22 (képviselıház, szenátus) d) 1945-47 közt bizottságot hoztak létre a problémák áttekintésére, 1946-ban pedig elfogadták a Törvényhozást Átszervezı Törvényt: képviselıház: 19, szenátus: 15 i. emellett növelte a bizottságok anyagi juttatásait, hatáskörüket növelte és felhatalmazást adott nekik a végrehajtó szervek ellenırzésére (ez nem új, csak az átfogó szabályozás új) ii. mivel kevés az állandó bizottság, ezért növekszik az alkalmazottaik és az albizottságok száma (1952-ben ’már’ 600 fı, ami azért nem tőnik olyan soknak) iii. közös bizottságok: a téma érdekeltjei és szakértıi kapnak helyet benne, tagjait elvileg a kamarák választják, gyakorlatilag a pártvezetık, idısebb tagok határozzák meg Törvényhozás menete: • törvénytervezeteket (bill) a gyakorlatban általában

érdekcsoportok készítik elı, egy szenátornak vagy képviselınek adják át, aki kezdeményezi • állami bevételekre vonatkozó tv.-t csak a képviselıház kezdeményezhet, eltérıen az angol rendszertıl ezt a szenátus módosíthatja is (Angilában a Lordok Háza nem) – a többi törvényt bármely házban lehet kezdeményezni • bizottságokhoz kerül a tv. javaslat, ügyesen kell kiválasztani hogy melyikhez, hogy támogassák azt – a bizottságtól nagyon sok minden függ, ez a tv. keletkezésének legfontosabb mozzanata • a bizottság elnöke albizottsághoz küldi, az albizottság elnöke ezzel foglalkozik, ı a kulcsember: konzultál a végrehajtó hatalommal, a pártokkal, lobbisták akcióba lendülnek • nagyon jelentıs a Jogszabályalkotó Bizottság (Committes of Rules), a képviselıház udvarmestere • a törvényalkotást gyorsítja az albizottságokon belül, megszabja mennyi ideig tárgylajanak, akár az albizottság nélkül is megszövegezheti a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


billt • plénumon történı eljárás (Floor action) • a képviselıház szavaz róla, legfeljebb egy órás vita lehetséges (!) • szenátushoz elküldik (persze ha a szenátusban kezdeményezik, akkor máshogy van) (W. 130 Eájt alapvizsga 2008 • • • • • Wilson: nem olyan mint a Lordok háza, mert nincs akkora különbség a tagok származása közt, itt mégis a gazdasági elit van túlsúlyban) szenátuson belüli eljárás:  ideiglenes bizottság: Konferencia Bizottság: itt gyakran teljesen átírják a billt, ezután mindkét ház szavaz elküldik az elnöknek: elfogadja vagy visszaküldi annak a háznak, amelyik kezdeményezte  ha mindkét ház 2/3-dal elfogadja akkor tv. lesz ha az elnök 10 napon belül nem küldi vissza, tv. lesz belıle zsebvétó (pocket veto): azért nem tudja visszaküldeni az elnök, mert épp elnapolta a Kongresszus ülését – ezt csak ritkán alkalmazza az elnök Az ellenırzés: Kongresszus > végrehajtó hatalom: 

kongresszusi bizottságokban történik, minden kormányzati funkció mellé albizottság, bizottság vagy egyesített bizottság van szervezve (egyesített bizottság az lehet, ami a két kamara együttes bizottsága) • a bizottságok meghallgatásokat tartanak: nyilvános-zárt, tanúkat, érdekcsoportokat, szakértıket kérdeznek meg, sok papírt írnak, de hasznosak • segítik ıket más szervek, pl 1929-tıl a Legfıbb Állami Számvevıszék (General Accounting Office)  vizsgálóbizottságok: bírói jellegőek, noha a jogalkotás alapját is szolgáltathatják • ha a bizottság (tv. hozó hatalom) és a Fehér Ház (végrehajtó hatalom) más párt kezében van, nagyobb a rivalizálás és az ügyet jobban átbeszélik, mintha egy kézben van a kettı • rangidısség: azoknak van több befolyása, akik leghosszabban gyakorolják megszakítás nélkül közfunkciójukat (ha megszakad, akkor újrakezdıdik) • korlátjai: o a minisztereket nem hallgathatják meg (és

a képviselıház sem), azok csak az Elnöknek felelısek o Legfelsıbb Bíróság döntése alapján: állampolgárok magánügyeit egyik ház bizottságai sem vizsgálhatják, kivéve közfunkciót gyakorlók • Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságok: o II. vh után, 3 bizottság: felforgatás, belsı biztonság, kommunista beszivárgás az állami szervekbe; óriási viták, problémák, megosztották a társadalmat o antikommunista láz okai: i. Szovjetunió és a kommunizmus riasztó gyakorlata ii. kiábrándulás a II. vh. fegyverbarátságából , mert az a hidegháborút okozta iii. kommunista befolyás erısödése a harmadik világ országaiban iv. félelem a termonukleáris háborútól, koreai háború okozta szenvedés Az USA föderális bírósági szervezete:   Alkotmány III. cikk 1. szakasz – érdemes elolvasni Legfelsıbb Bíróság: a. 9 fı, nem az alkotmány szabályozza, így megváltoztatható b. három lépcsıben nevezik ki a tagokat: 1.

elnök jelöl 2. szenátus elvet vagy megerısít 3. elnök kinevez 131 Eájt alapvizsga 2008 1789 és 1900 közt a pártszempontok játszottak szerepet  elnök jelöltjeinek 1/3-át visszadobta a szenátus, 1900 és 1968 közt csak egyet, utána újra szigorodott a szenátus. 1900 óta a minıségi követelmények erısebbek a pártszimpátiánál - feladata: a jog uralmának (Rules of Law) fenntartása 1. alkotmány szupremáciájának fenntartása – ez vitatott témakör, a föderális hatalom határait feszegeti 2. föderális jog egységes magyarázata – ezek egyre nagyobb jelentıséggel bírnak 3. államok egymás közti, unió és államok vitájának feloldása – azonban ilyen kérdésben ritkán dönt Föderális bíróságok: - 1789. évi föderális Bírósági Törvény: az államok bíróságai járnak el olyan ügyekben, amit az Alkotmány vagy föderális tv. nem von el hatáskörükbıl  büntetıügyekben államok bíróságai járnak el - bíróságok

szervezete: a. elsı fokon általában egyes bírák - jury sokszor van, 1791-es Alk. kiegészítések alapján - csak a közigazgatási és kereskedelmi bíróságok vannak egységesen szabályozva, a többi (pl. családjogi, fiatalkorúakra vonatkozók) nem b. másodfok: állami fıbíróság - az államok nagy száma miatt több állam kapott egy közös bírát - csak jogkérdésekre vonatkozik a feljebbvitel - 3 bíró ül össze c. speciális föderális bíróságok: pl nemzetközi kereskedelmi bíróság - elvek: állami: - büntetıügyek föderális: - szerzıi jogi ügyek - anti-trust ügyek (Sherman Act-ból kifolyólag) - tengerészeti és haditengerészeti ügyek (1789 évi bírósági tv. óta) 1875-ig föderális kérdésekben is indítottak pereket állami bíróságoknál, bizonyos esetekben utána is megengedték a bíróság megválasztását Visszatérve a Legfelsıbb Bíróságra:  nem alkot elméleti állásfoglalásokat, csak peres ügyekben dönt, addig nem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


intézhetı támadás a fennálló jog ellen, amíg abból valaki kárt nem szenvedett  Marbury v. Madison ügy:  évente több ezer ügy érkezik hozzá, de csak pár százat dönt el, mert a többit nem ítéli fontosnak  a bíróság ügyrendje: 1. októbertıl júniusig üléseznek, a nyári szünetben minden bíró a fellebbezési körzetét járja és készül a következı ülésszakra 2. októberben az elsı két hétben meghallgatások, 1-1 óra ügyenként (fél-fél óra az ellenérdekelt felenként) 3. az ügyben való megnyilatkozás a legidısebb bíróval kezdıdik, a szavazás a legfiatalabbal 4. döntése az Opinion of the Court: ezt a fıbíró fogalmazza meg, ha ı nem a többség szerint szavazott, akkor más (nehezen érthetıen írja a könyv, hogy kicsoda, 125. oldal) 5. separate opinion: a kisebbségi véleményen belüli eltérést fejezi ki 6. olyan ügyekben is ítélnek, amiket más bíróságok máshogy döntöttek el 7. a Legfelsıbb Bíróság

véleménye több részbıl áll:  érvelések sora 132 Eájt alapvizsga 2008     Alkotmány és tv. részletek, amik fontosak az ügyben bíróság véleményét alátámasztó nézetek, korábbi bírósági állásfoglalások az üggyel kapcsolatos alapelvek holding: a vitatott rész értelmezése, ez a legfontosabb rész A végrehajtó hatalom és az elnök: 1. az Alkotmány alapján is erıs az elnök hatalma, de szőkszavúan határozzák meg – ez elınyös volt késıbb, mert lehetett úgy értelmezni, ahogy kellett 2. eredetileg nem korlátozták az újraválasztást, csak 1951-ben  Washington szokássá tette a 2-t, Roosevelt 4-szer volt elnök, ezért amikor utoljára volt utána meghozták a 2-ıs szabályt 3. megválasztása:  eredetileg az államok tv. hozó testülete választotta az elektorokat, azok meg az elnököt  12. alk. kiegészítés (1804) óta: 1. elektorokat választ a nép minden szökıév november elsı hétfıje utáni szerdán, többségi

szavazással 2. annyi elektor van, ahány kongresszusi képviselı 3. következı év jan. 20-án lép hivatalba az elnök (1933, 20. kieg. óta) 4. helyettesítése: 25. kiegészítés (1967) - ideiglenes akadályoztatása (pl. kórházi kezelés) esetére maga szabályozza a helyettesítését - ha nem rendelkezik, akkor az alelnök (vagy nem, könyv 127) 5. Elnök jogköre: a. Alkotmány II. cikk 2. szakasz b. hadsereg, hajóhad, (ma már légierı is) fıparancsnoka - már a kezdetektıl vita tárgya volt a kérdés, 20. században pedig a hidegháború alatt: • az Alkotmány II. cikk 2. szakasz szerint háborút a Kongresszus indíthat, de ideiglenes intézkedést az elnök is tehet • 1973-ban korlátozták az elnököt (War Powers Act): 1973-ban megbombáztatta Kambodzsát, ezért utána tv.: 48 órával a haderı megindítása után írásban meg kell indokolnia a tettét, 60 napnál hosszabban nem lehet a Kongresszus nélkül alkalmazni (ezt talán meg lehet hosszabbítani

30 nappal, ilyen kérdésben a Kongresszus döntésével szemben nincs vétójoga az elnöknek c. tagállamok népfelkelésének is parancsnoka d. nemzetközi szerzıdés kötése a szenátus 2/3-os belegyezésével e. kinevezi a tisztségviselıket, különösen: nagyköveteke, követek, konzulok, Legfelsıbb Bíróság bíráit - 1883-as Pendleton Act szerint a merit system szerint kell az elnöknek kineveznie a tisztségviselıket: a pártszimpátia helyett a hozzáértést kell alapul vennie  ez a tv. stabilitást ad 6. Elnök és vezetı tisztviselık felelısségre vonása: Alkotmány I. cikk 3. szakasz: kongresszus feladata: 1. szenátus tárgyalja, a Legfelsıbb Bíróság elnöke elnököl 2. jelenlevı tagok 2/3-a egyet kell hogy értsen 3. a büntetés legfeljebb a hivataltól való megfosztás, de utána más polgári vagy büntetı eljárás indulhat ellene 4. ok lehet ilyen eljárás megindulására: árulás, megvesztegetés, más súlyos bőncselekmény 7. Vétó: a.

Alkotmány I. cikk 7. szakasz: két ház 2/3-a ellensúlyozza b. 20. sz-zadtól kezdve alkalmazzák gyakran c. F. Roosevelt 635 vétót gyakorolt, csak 10-et hárított a Kongresszus d. +zsebvétó (pocket veto), ahogy már láttuk (elnök berekeszti a Kongresszust és nem küldi vissza a tv.-t) 133 Eájt alapvizsga 2008 8. Törvénykezdeményezési jog: a. 20. században erısödik, oka, hogy az elnök hatalma erıs, valamint hogy sok információval rendelkezik 1. felkérhet képviselıt, hogy nyújtsa be a kidolgozott tervezetet 2. direkt módon is kezdeményezhet 3. közvélemény nyomására is kezdeményezhet tv.-t, mint pl. Civil Rights Act (polgári jogi tv.) a feketék jogállásáról b. az elnök összehívhatja a „négy nagyot”: alelnök, speaker, többségi és kisebbségi vezetı, hogy a felmerült ellentéteket elsimítsák 32. AZ USA JOGFORRÁSI RENDSZERE 1. Gyarmati idık A) angol gyarmatok idején az anyaországi jog volt érvényben a késıbbi USA

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


területén, ezt a gyakorlati igényekhez igazították B) Angliában a 17-18. sz.-ban a common law kiszorította a szokásjogot, a függetlenségi háború után ugyanez történt a gyarmatokon is (a könyv ezt Plymouth Colony (Massachusetts területén) példáján mutatja be, ahol a bíróság gyakorlatában 1680-ban még az angol szokásjog, 1720-ban viszont a common law formulái voltak többségben, Marylandben 1718-ban bukkannak fel a common law hatásai) a) John Adams szerint általános vélemény volt a 18. sz. közepére a common law hatása, a common law elterjedését segítette Blackstone kommentárja is (Commentaries ont he Law of England, 1765-69) b) 19. sz. végétıl mőködik a Digest System: 1685 utána bírói döntéseket dolgoz fel kulcsszavak szerint c) 1887-tıl folyamatosan publikálják a bírói határozatokat (National Reporter System) – ebbıl lehet tudni melyik döntés él még, és melyiket haladták már meg C) Kodifikáció a) 19. sz. közepétıl

egyre inkább szeretnék: a példa New York állam: b) eljárásjog: 1. David Dudleey Field (1805-1894) neves New York-i ügyvéd szerepe nagy, 1847-ben két bizottság: polgári és büntetı eljárásjog + egész jogrendszer kodifikálása érdekében (1) 1849-tıl polgári eljárásjogi kódex (2) 1850-re elkészült a teljes büntetı és polgári eljárásjog, de csak 1882-ben lépett hatályba c) anyagi jog (rögösebb): 1. 1857-ben bizottság, de az felbomlott 2. 1879-ben a tv. hozás elfogadta a magánjogi kódexet, de a jogászok nyomására a kormányzó megvétózta 3. kialakult egy olyan vita, mint Európában Savigny körül (a könyv magánjogi része tárgyalja ezt) 4. a lényeg hogy sikeres lett a New Yorki kodifikáció, sok más állam átvette vagy a hatására saját kódexeket csinált d) Ma a legtöbb államnak van magánjogi kódexe, de ezek inkább tekinthetık jogszabályok győjteményének; a büntetıjogi és kereskedelmi jogi állami kodifikáció is

lezajlott; a föderatív jogot pedig a 20. sz.-ban kodifikálták e) nagy 19. sz.-i tudósok: 1. Joseph Story, Harward Jogi Iskola tanára, Legfelsıbb Bíróság bírája 2. James Kent, New York kancellárja, tv. könyvek elsı nagy rendszerezıje (1) ık ketten összegezték az államok ısi jogát és a befogadott common law-t, nagyon nagy hatásúak 2 Állampolgári jogok, szabadságjogok: A) Amerika sajátosságai: a) Európától eltérı sajátossága Amerikának, hogy „egy idegentıl nem azt tudakolják, hogy ki ı 134 Eájt alapvizsga 2008 (honnan jön, mik a kiváltságai), hanem hogy mihez ért” (Toquelville) – nem számít annyira, hogy honnan jössz, nem számít annyira a múltad 1. még a szerzıdéses szolgák esetében is a szerzıdésben benne volt hogy 4 v. 7 év után felszabadulnak és földet kapnak és szabad ember jogaiba kerülnek b) Európából angol, német, francia vallási menekültek, majd a 19. sz.-tól keletebbi nincstelenek vándoroltak ki

 vegyes az összetételük c) egyház és állam kapcsolata: 1776-ig 9 államban van hivatalos vallás és korlátozás a többi vallásnak, de a többiek is rendelkeznek alapvetı jogokkal, mint pl. szervezkedés joga – csak a hivatalnokoktól követelték meg a hivatalos vallást  az alkotmány viszont ezt tiltja! 1. összefüggés van a vallási rendszer kiépítése (17. sz.) és a lelkiismereti szabadság (pl. szólásszabadság) kiterjedése közt – ez a szervezkedés alapját adta a politikai szervezkedésnek is, így megkapták a politikai jogokat 2. a vallásosság ott nagyon fontos (volt és ma is): Max Weber: az üzleti sikerhez is fontos a vallás, mivel ez garantálja a tisztességet B) A jogok fejlıdését jelzı dokumentumok: a) elsı Declaration of Rights (New York, 1765): gyarmatok hőek az angol koronához, de követelményként jelöli meg, hogy a gyarmatok népének ugyan azoka jogai legyenek, mint a bennszülött angoloknak b) második deklaráció

(Philadelphia, 1774. okt. 14.): 1. az angol polgár jogai természetes és elidegeníthetetlen jogok 2. felsorolja az angolok által okozott sérelmeket c) Függetlenségi Nyilatkozat (1776. júl. 4.): 1. a polgárháború menetében keletkezik, a függetlenséget nyilvánítja ki, az angoloktól elszenvedett sérelmeket sorolja 2. a szabadságjogokat nem részletezi hosszan, mivel feltételezi hogy azt az államok alkotmányai megteszik majd 3. emberek egyenlıségét leírja, ezenkívül az élet, szabadság, boldogságra való törekvés jogát, a kormányzatot ezen jogok biztosítására hozták létre az emberek, ha ezt megszegi a kormány, a népnek joga azt megváltoztatni, vagy megsemmisíteni és új alkotmányt teremteni d) Konföderációs Cikkelyek: államok polgárai másik államban a befogadó állam polgárainak jogait élvezik e) Alkotmány I. cikk 8. szakasz kongresszus tv.-ben kell hogy szabályozza az állampolgárok jogait, ennek alapján hozzák meg az alábbi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tv.-eket: f) elsı állampolgársági tv. (1790): 1. két év helybenlakás  állampolgárság 2. 1795: öt év g) 1798: Idegenekrıl szóló tv. és Lázadási tv.: - John Adams elnöksége alatt, a francia lázadók betelepülését akarták megakadályozni  nagy ellenállást váltottak ki és elvezettek az 1800-as forradalomhoz, Jefferson nyert utána: - újra 5 év helybenlakás (tehát az elızı tv.-ekben több volt) + jó erkölcsi magatartás + állampolgársági eskü h) Virginiai Nyilatkozat (1776. jún. 12.): 1. Virginia alkotmányához csatolt dokumentum 2. hosszan (16 cikkelyben) sorolja az állampolgári jogokat 3. ez az elıképe az Alkotmány rendelkezéseinek és az elsı tíz alkotmány-kiegészítésnek, amit összefoglalóan „amerikai Bill of Rightsnak” szoktak hívni 4. a jogok: (1) élet (2) szabadság (3) tulajdon megszerzése és birtoklása (4) boldogságra és biztonságra való törekvés, és ezeknek elnyerésének joga 5. népszuverenitás:

képviseleti jellegő, képviselık felelısségét is szabályozza, kormányzat 135 Eájt alapvizsga 2008 célját meghatározza („A kormányzat mindig a nép, a nemzet, a közösség együttes jólétéért, védelméért és biztonságáért van.”) 6. jogegyenlıség, hivatalok átörökítésének tilalma 7. hatalmi ágak elválasztása 8. adózást csak tv. szabályozhat 9. a tv.-eket nem függesztheti fel a végrehajtó hatalom – angoloktól veszik át 10. büntetıeljárásjogi garanciák, mint az 1791-es Bill of Rights-ban – természetesen az angoloktól veszik át 11. sajtószabadság 12. vallás és lelkiismereti szabadság 3 Az amerikai Bill of Rights (1791): A) az USA és az államok is elkötelezték magukat az állampolgárok jogainak védelme mellett, azonban a szabadságjogok mértéke eltérı az államokban, kérdésessé vált ezen a téren mekkora joga van a föderatív államnak B) 1791-ben: 1-10. alk. kiegészítés = amerikai Bill of Rights C) 10.

kiegészítés a legfontosabb: azok a jogok, amiket az Alkotmány nem vont föderatív kézbe, vagy nem tiltott meg az államoknak, az államokat vagy a népet illetik meg a) ez határozza meg a Legfelsıbb Bíróság jogkörét, azonban a bíróság igyekszik kiterjeszteni hatalmát b) eleinte tartózkodott tıle: 1833-ban meg is fogalmazta, hogy a Bill of Rights nem jelent korlátozást az államok számára, csak a föderáció számára D) szabadságjogok korlátai: egyik sem abszolút jellegő a) pl.: gyülekezési jog nem akadályozhatja a közlekedés biztonságát, szólásszabadság nem sértheti mások becsületét, sajtószabadság: háború idején tilos a kikötıbe érkezı hajókról írni, mert az információ az ellenség számára E) 1. kiegészítés: sajtó- és gondolatközlési szabadság: a) ez a politika kontrollja, demokráciákban nagyon fontos b) kétszer korlátozták, a két vh. idején: 1. 1917: kémkedésrıl szóló tv., Schneck vs. United States ügy

(LB elıtt, 1919): vallásszabadság határa: „világos és fennálló” vészhelyzet keletkezik-e a gondolatközlés által, mivel háború esetében olyan dolgokat is lehet problémás kimondani, amik amúgy nem járnának negatív következménnyel (1) figyelemre méltó, hogy ugyanebben az évben (1919) az Abrams v. United States ügyben Holmes bíró különvéleménye: háború idején az idı kikezd sok harcos hitet, és az emberek egyre inkább hajlandóak elhinni, hogy a végsı jó inkább elérhetı a gondolatok szabad áramlása során, amikor az igazság könnyebben felszínre kerül (TK 136 az idézet) (2) 1925: Legfelsıbb Bíróság, Gitlow v. New York: erre az érvelésre hivatkoztak a II. vh. utáni „kommunista perekben” (3) 1949: 11 kommunista pártvezetı ellen indult eljárás az 1940-es Smith tv. alapján: (i) a tv. szerint büntetendı tanácsolni v. tanítani az USA kormányzata erıszakos megdöntését, ennek kívánatosságát, vagy szükségességét,

vagy a kormányzat valamely tisztségviselıjének megölését, ilyen szervezetet segíteni, részt venni benne (ii) Dennis v. United States ügy 1. Vinson fıbíró: a marxizmus üldözendı, mert erıszakkal akarja megdönteni a létezı államokat 2. Frankfurter bíró ellenvéleménye: a bíróságok függetlensége akkor kerül a legnagyobb veszélybe, amikor belekeveredik a napi indulatokba és felelısséget vállal a politikai gondolatokért (TK 137) 3.  emiatt alakult ki a ma is létezı két irányzat a Legfelsıbb Bíróságon: a. aktivisták: Legfelsıbb Bíróság a napi politikai küzdelmek részese b. passzivisták: Legfelsıbb Bíróság kiegyensúlyozó és védekezı reflex: a népképviseleti szerveknek kell reagálniuk a társadalmi problémákra 136 Eájt alapvizsga 2008 1. a szabadságjogok gyakorlására vonatkozó elvek: 1. clear and persent danger: nyilvánvaló és jelenelvı veszély - értelmezése nem egyszerő - a Dennis-ügyben Vinson szerint akkor

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


is korlátozni lehet egy szabadságjogot, ha nem jelenlevı a veszély: az államnak nem kell megvárnia, amíg megvalósítják a puccsot, már a kezdeményezést is büntethetik - ezel szemben Back bíró: az elsı kiegészítés nagyon fontos: ha korlátozzák a szabadságjogokat, sérül a First Amendement: a polgárok nem tudnak részt venni az állami hatalomban 2. bad tendency: rossz szándék 3. preferd position of the First Amendement: az elsı kiegészítés kiváltságos helyzetének értelmezése 2. a Legfelsıbb Bíróság olyan területekre is kiterjeszti hatalmát, amik korábban a tv. hozáshoz tartoztak: vallásszabadság: korábban az államok szabályozták, azonban 1961-ben a Torcaso v. Watkins ügyben kimondták, hogy alkotmányellenes a hivatalviselést ahhoz kötni, hogy az illetı istenhívı legyen (felekezetet az érintett állam - Maryland - sem írt elı, csak azt hogy istenhívı legyen a hivatalnok, amit egy hivatalnok - Torcaso - nem jelentett ki) 3.

Összefoglalva: a Legfelsıbb Bíróság szerepe a szabadságjogok terén: - jogok megırzése (védelme) jogokkal való visszaélések kizárása elvek, amik mentén meg lehet határozni a szabadságjogok gyakorlásának határait az egyes államok tv. hozásával együtt az egyes államok alkotmányának felesztése, a gyakorlati követelményekhez való hozzáigazítása 2. Az amerikai feketék jogi helyzetének rendezése a polgárháború idején (13., 14, 15. alkotmánykiegészítés, Polgári Jogi Törvénykönyv) 1. a felszabadítás elsı menete: a választójogig 1. elızmények: a függetlenségi háború után az ipra, pénzügy, szállítás és mezıgazdaság fejlıdött, ami kiélezte az északi és déli államok érdekellentétét: az északiaknak olcsó munkaerıre volt szüksége (ezt írja a könyv, de nem értem - 139. oldal) 2. Missouri-kompromisszum: 1. olyan arányban kell felvenni új államokat, hogy az egyensúly fennmaradjon (egy rabszolgatart mellé kell

egy rabszolgaság-ellenes is) 3. Dredd Scott néger rabszolga ügye: az ı ügyében, de általánosan kijelentette a Legfelsbb Bíróság, hogy a rabszolgák nem állampolgárok 4. Lincoln elnök kampánya során kijelentette, hogy felszmolja a rabszolgaságot, megválasztották: Dél-Karolina, majd 10 déli állam kilépett (1860-61 tele) 1. 1861 februérban elfogadták "az amerikai államok konföderációja" nevő rabszolgatartó alkotmányukat 2. 1861-tıl 4 évig polgárháború, kezdeti déli sikerek, de az északiaknak nagyobb a gazdasági ereje, ezért végl nyernek 1. segítette az északiak gyızelmét a Homestead Act (családi birtok tv.): 10 dollár illetékért cserébe 160 acre földet szrezhet bárki, ha öt évig megmőveli és ott is él, tulajdonos lesz 5. 1863 jan. 1.: elsı elnöki (Lincoln) intézkdés a feketék érdekében: 1. kimondta a lázadó ültetvényesek tulajdonában álló rabszogák 137 Eájt alapvizsga 2008 felszabadítását 2. a

rabszolgák felszabadítsát az északi csapatok feladatává tette 3. 1865-ben gyıztek az északiak, de öt nappal késıbb az ültetvényeseknek sikerült megölniük Lincoln elnököt 6. 13. alk. kieg (1865): 1. az elızı kiáltványban foglaltakat tették bele az alkotmányba 2. a déli államokban azonban "Fekete Kódexeket" alkottak, amelyek erısen korlátozták a felszabadítottak jogait 7. elsı polgári jogi tv. könyv (1866) - ezt a különállást kellett megszüntetni 1. nyílt diszkrimináció, házasságkötés, munkavállalás, ingatlanszerzés terén 2. a törvény alkotmányos jellegét tagadó nézetek és Andrew Jhnson elnök vétója miatt a legfontosabb részeit a 14. ak. kiegbe foglalták: 8. 14. alk. kieg. (1868 júliusa) 1. due process of law-t (jogok egyenlı védelmét) terjeszti ki a felszabadítottakra 2. amely államok 21. év felett a fajra tekntettel korlátozzák a válaszjogot, a kongresszusi képviselet csökkentésével bőnhıdnek 9. 15.

alk. kieg (1870) 1. faj vagy elızı szolgasági állapot miatt nem lehet korlátozni a választójogot 2. a feketék jogi helyzete ezután 1. a felszabadítást követı idıkben két jogforrás szabályozta a korábbi rabszolgák jogi helyzetét: 1. 1875-ös kiegészítı polgári tv. könyv 2. 1877-es Redemption, megegyezés az északi és a déli államok közt: 1. helyi szabályozás lehetıségét megadja: a fekete kódexek bruitális diszkriminációja eltőnt, de a fehérek jogi szupremáciája megmaradt 2. egyes államokbanmegjelentek a szegregációs tv.-ek 1. külön hely való a feketéknek az iskolákban, bíróságokon, kórházakban, temetıkben 1. a Kongresszus erre reagálva biztosítani akarta az "egyenlı védelem elvét", azonban a Legfelsıbb Bíróság elzárkózott ezelıl (1883-ban történt ez az egész), a LB öt döntést hozott, ami az 1875-ös polg. jogi tv.-könyv hatályát érvénytelenítette - abban ugyanis a szegregáció

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szabálysértésenek minısül 2. csak a 20. században indult újra a feketék egyenlısítésének harca a LB-n 2. a harc újrandul: 20. század: 1. megerısödött a fekete középosztály: 1909-10-ben létrehoztak egy mamis mőködı ligát a feketék jogi védelmére, New Yorkban, az ország szellemi központjábn 1. támogatást kapott a progresszív USA nagy embereitıl: 2. elérték az LB bírásainka felülvizsgálatát 1. hatálytalanították a "nagypapa szakaszt" (grandfather clause): egyes államokban a más államból bevándorolt feketék, akiknek a nagyapja nem rendelkezett szavazati joggal, csak intelligencia tesztután járulhatnak az urnák elé na ezt törlik el 1915-ben 2. 1917: lakhelyi szegregációt is eltörli a LB (hogy mi az, azt nem írja le a könyv), ezzel megnyitja a szegregációs tv.-ek elleni harc útját 2. New Deal: 1. kedvezett a négereknek, de nem szándékosan a négereket akarták segíteni 3. II. vh után új harc: 1964-ben újabb

polgári jogi tv. könyv - azonban ezzel még nem lett vége a küzdelemnek, csak megindította az utat a 70-es évek nagy fekete megmozduléásai elıtt 138 Eájt alapvizsga 2008 3. Nıi választójog (19. alk. kieg.) 1. 20. sz. elején, mint mindenhol, az USA-ban is változott a nık helyzete a gazdaságitársadalmi változások miatt 1. a fekete nık 41%-a dolgozott 1910-ben, a fehéreknek csak 17%-a; a bevándorlók közt is nagyobb arányban dolgoznak a nık) 2. a nıi választójogot a progresszív mozgalom tőzte zászlajára, 1912-ben Washington és California államokban és 6 másik állmban tettek javaslatot a nıi választójogra (és valószínőleg ezeket meg is szavazták, mert a könyv késıbb azt írja, hogy további öt állam) 2. 1915: a nıi választójogért küzdı szervezetek párttá formálódtak: nemzetközileg is nagy hatású volt 3. 1917-ben további öt állam szavazta meg a nıi választójogot az elıválasztásra (primaryra) 4. 1916-19: New York +

7 másik állam fogadta el a saját állami szervekben a nıi választójogot 5. W. Wilson kiállt a nıi válalsztójog mellett, így szavazták meg: a kongresszus támogatta, de a szenátus támogatása problémás volt: 1918 szeptember 30-án üzernetet intézett hozzájuk, ebben hivatkozott Európára és a demokráciára: ez megköveteli az egyenlıséges férfiak és nık közt - mégis leszavazták 2 fıs többséggel 6. 1919 májusára új kongresszust hívott össze azelnök, június 4-én újabb szavazá, 66:30 arányban megszavazták az alk. kiegészítést: 10 állam azonban megtagadta a ratifikációt, ezek közül csak egy volt északi (Delaware) 7. 1920-ban hatályba lépett a nık teljes választójogi egyenjogúsága azonban ezután sem valósult meg: 8. a nık általános jogegyenlıségét tervezik alkotmányba foglalni, de ma sem szavazták még meg (a könyv a tervezett 27. alk. kiegészítésrıl beszél, azonban a 27-t már megszavazták (1992ben) és az nem

errıl szól, hanem a képviselıi fizetésrıl) 9. ezt a tervezett kiegészítést a demokrata Kennedy kezdeményezte 1961-ben, majd 1969-ben Nixon bizottsága támogatta, 1970ben vitára bocsátották, a kongresszus 1972-ben elfogadta a javaslattot, de a ratifikációs többséget nem sikerült megszerezni, ezért nem vált hatályossá a kiegészítés 4. A föderális büntetı anyagi és eljárásjog: 1. az alkotmány több helyen szabályozza, de nincs külön erre vonatkozó rész. Garanciák: 1. 1. cikk 9. szakasz: Habeas Corpus parancs elıjoga csak lázadás vagy betörés esetén a köz érdekében lehetséges 1. azonban kérdéses, hogy ki mondja meg hogy mi az ilyen helyzet 2. Lincoln a polgárháború alatt fefüggesztette – LB szerint alkotmányellenes, mert nem a kongresszus (tehát a gyakorlat szerint a kongresszusnak kellene megtennie) 2. 1. cikk 9. szakasz (ugyan ez): Bill of Attainder (fej- és jószágvesztı ítéletek) kiszabása tilos 3. visszaható büntetı

tv-ek alkotása tilos 2. 3. cikk 2-3. szakasz: 1. esküdtszék az összes bőncselekményre kivéve a parlamenti vád alá helyezést 2. abban az államban, ahol elkövették (ha több államban, akkor tv. szerint – itt a könyv sztem nem jól érthetıen fordítja az alkotmányt, mert azt írja hogy ha egyik államban sem követték el, egy másik fordítás pedig azt írja, hogy ha „nem egy” (=több) államban) 3. árulás büntetését a kongresszus határozza meg, de nem lehet megbecstelenítés, jószágelkobzást pedig csak a bőnös életére 3. amerikai Bill of Rights: 1. 4-8. alk. kieg: garanciák és a due process of law (ıt megilletı eljárás) kifejtése 2. 4: garanciák az indokolatlan ház- vagy másmilyen kutatások ellen, letartóztatás elfogatóparanccsal együtt lehet csak 3. 5: csak nagy esküdtszék segítségével lehet vádat emelni fıbenjáró és súlyos bőncselekmények esetén: 139 Eájt alapvizsga 2008 1. hadi jogban más 2. kétszer senki sem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vonható felelısségre ugyan azért a tettért 3. önmaga ellen nem kell vallania – kényszervallatás ellen (Európában még van) 4. magánvagyont közcélra csak igazságos ellenszolgáltatás ellenében vehetı el 4. 6: gyors és nyilvános eljáráshoz való jog 1. vád természetérıl és okáról felvilágosítást kaphat a vádlott 2. szembesítsék a tanúkkal 3. mellette szóló tanúk ellen kényszereljárás 4. ügyvédi segítséghez főzıdı jog 5. 7: húsz dollárnál értékesebb esetekben esküdtszékhez való jog, common law ügyekben (már mindenhol elterjedt az országban a common law, a korábbi francia, spanyol, holland jog helyett) 4. FBI (Federal Bureau of Investigation – Föderális [v. Szövetségi] Nyomozó Hivatal): 1. 1908-óta létezik, hatáskörét folyamatosan terjesztették ki: 1. pl.: 1946: Atiomic Energy Act: atomenergiával foglalkozók személyes megbízhatóságát az FBI garantálja 2. jó az akadémia, a föderális tiszteket képzi +

államok szakértıit, tudományos munkát is végez 33. A FRANCIA FORRADALOM ELİZMÉNYEI A francia alkotmányozás 100 éve A francia alkotmányozás néhány sajátos jellemzıje: 1. a szuverenitás gondolata →ami a fr-nál népszuverenitás, de pl. az angoloknál a Parlament szuverenitása lett… 2. a társadalmi szerzıdés →Rousseau szerint létezett ilyen →pactum unionis, de ennek keretében az emberek alávetették magukat a közakaratnak (volonté general) 3. társadalmi szerzıdés → közakaratnak alávetés → emberi és állampolgári jogok az embereknek! Fr. alkotmányos gondolat alapkérdése lesz ez 4. társadalmi szerzıdés + népszuverenitás →a kormányzati hatalomnak a népképviseleti szerv irányába van felelıssége → miniszteri felelısség 5. kormányzati hatalom feletti politikai kontroll →kiemelkedıen a népképviseleti szervé + a választójogok A forradalom elızményei Francia rendiség kialakulásával szembeni tényezık (1302-

États généraux elsı összehívása): 1. kp-i hatalom átmeneti megerısödése (Fülöp Ágosttól Szép Fülöpig tart a megerısödés, helyreáll a „francia korona egysége”) 2. itt is elérik, h a hőbéresek a elsısorban a koronának tartoznak hőséggel (ez az angoloknál 1086 óta mőködik), így már nincs akadályoztatva a közvetlen hadmozgatás (az hőbéresem hőbérese nem az én hőbéresem probléma…) 3. 1318: Szép Fülöp havi rendszerességgel összehívja a királyi tanácsot (Grand et Secret Conseil) →Conseil des Mois lesz →a király világi jogászaiból áll, a legistákból +rendszeresen mőködik a Kamara is (királyi pénzügyek) 4. helyi igazgatás felügyeletének megszervezése →bailli tisztség →ık a baillageokban a király képviselték és tagjai voltak a királyi tanácsnak 5. 1300-as években megerısödik a Párizsi Parlament szerepe →beleolvad a pairek bírósága →case royaux címén egyre több ügyet von el más

bíróságoktól 6. tartományi rendi győlések alakulnak ki, amiket tkp. a király hív össze a bailliken keresztül→tökéletesen iránytíja 7. États généraux elsısorban adókat szavazott meg →de 1439-ben a rendek állandó hadiadót szavaztak meg →így értelmét vesztette a további rendszeres összehívás 8. „rex est imperator in regno suo” a legisták magyarázata →a királyi hatalom korlátlansága →a 140 Eájt alapvizsga 2008 király egyedül alkotja ordonnance-it →a Párizsi Parlament köteles azokat becikkelyezni →nem alakult ki a király és a rendek együttes törvényalkotása Az États généraux fokozatos elhalása és az abszolutizmus kiépítése:  a 100 éves háború után Fo. hozzákezdett az abszolutizmus kiépítéséhez →1468-ban és 1484-ben hívták össze a rendi győlést, majd utoljára 1614ben  tovább rombolta a helyzetet, hogy a nagy létszámú és gazdag polgárság nemességet és hivatalt is vásárolhatott a

kormányzati kp. pénzhiánya miatt →így alakul ki a „taláros nemesség”  vidéken megmaradtak a tartományi győlések, de leginkább csak a papság tartotta meg ezt a gyakorlatot (Burgundia, Bretagne, Languedoc), az egyház rendi győléseket 10 évenként összehívták  1788-89ben az États généraux összehívásánál probléma volt, hogy hol tartanak még tartományi győlést és hol nem, ezeket kellett volna szabályozni, ill. további akadályozó tényezı volt, hogy Fo. új területeket szerzett (Rousillon, Artois, Flandria, Elzász, Lotaringia, Korzika) →és ott is ki kellett volna alakítani a rendi győléseket  sokat rontott magának az États générauxnak a mőködése is →a baillageokban összehívták a rendeket (nemesség, papság, polgárság), azok megválasztották a követeket és követutasításokkal is ellátták (panaszfüzet) →de a rendi győlésen már külön voltak a rendek és külön terjesztették javaslataikat a királyhoz, így ez

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a megosztottság kizárta az egységes, határozott fellépést az uralkodóval szemben  megint csak rontott a helyzeten a notable győlés létrejötte →ez tulajdonképpen a kibıvített királyi tanács volt, ahova azonban a király személyre szólóan hívta meg a tagokat (ebben különbözött az É.g.-tól) →nem volt követutasítás és együtt üléseztek, így ez sokkal hatékonyabb volt a kp-i hatalom számára (ezt az angol uralkodó is megpróbálta →de a rendek megakadályozták →Modus Tenendi Parlamentum →a király tarthat győlést a communitassal ha a püspökök, grófok, bárók nincsenek is ott, de fordított esetben nem  gyenge rendiség miatt hamar kialakul az abszolutizmus, ami azonban társadalmi és kormányzati ellentmondásokat szül, ehhez járulnak még a kialakuló polgári államok sikerei →mindez viharos polgári átalakuláshoz vezet Az ellentmondások jól látszanak abból a két nyilatkozatból, ami nem sokkal a forradalom kitörése

elıtt keletkezett → egyik a király álláspontja, másik a Párizsi Parlament erre adott válasza →látszanak a forradalomban összecsapó elvi ellentmondások…: a királyi álláspont („ısi nemzeti maximák") ←1787 novembere:  a királyságban egyedül a király rendelkezik szuverén hatalommal  a király csak Istennek tartozik számadással a hatalom gyakorlásáról  a királyt és a nemzete egyesítı kötelékek a természettıl fogva felbonthatatlanok  a király és a nemzet egységét csak ezen egység örökletes volta biztosíthatja  a nemzet érdeke, h vezetıjének jogait semmilyen sérelem ne érje  a király a nemzet szuverén vezetıje, s így a nemzettel kizárólagos egységbe tartozik  a törvényhozó hatalom függetlenül és megosztás nélkül csak a királyban testesül meg  fentiekbıl következıen a rendi győlés összehívása a király kizárólagos joga  ennek megítélése a király judíciumára tartozik  semmiféle

rendkívüli hatalomra nincs szükség, amely a király mellett a kormányzásban közremőködnie, elegendı az Államtanács igénybevétele a Párizsi Parlament nyilatkozata ←1788 májusában:  Fo. monarchia, melyet a király a törvényeknek megfelelıen kormányoz →ezek az alapvetı törvények a következık:  az uralkodóház joga a trónhoz, mely örökösödés útján szereztetik meg, fiúágon és az elsıszülöttség rendje szerint (nincs leányági örökösödés)  a nemzet joga (a királlyal szemben)  az adók szabad elfogadása a szabályosan összehívott rendi győlés közbejöttével  a nemzet jogát alkotják a tartományok szokásjogai és kiváltságai  a nemzet joga a bírák elmozdíthatatlansága  úgyszintén a parlamentnek azon joga, hogy a királyi rendeletek törvényességét felülvizsgálják, s csak akkor hatályosítsák, amelyek megfelelnek a tartomány 141 Eájt alapvizsga 2008 alkotmányos törvényeinek és a királyság

alaptörvényeinek  ide tartozik az a minden állampolgárt megilletı jog, hogy csak természetes bírái elıtt vonható felelısségre, mégpedig akiket a törvény számára kijelöl (tv. elıtti egyenlıség)  végül a nemzet ill. az állampolgár joga, h kizárólag akkor lehet bármilyen paranccsal bárkit letartóztatni, ha késedelem nélkül illetékes bírái kezébe adják (elızetes letartóztatás garanciája, Habeas Coerpus Act mása) ↑ez utóbbiak nagyon emlékeztetnek az angol forradalmi jogalkotásra, illetve hasonlítanak Rousseau népszerzıdésére is, hiszen a király és a nép viszonyát szerzıdés formájában írja le, amit a királynak is be kell tartani Mindkét okmány magában foglalja egy alkotmánylevél lényegét →mindkettı rendelkezik a fıhatalom státusáról és legfontosabb jogosítványairól, így annak kormányzati hatalmáról, s már a polgári jogok valamiféle összegzését is adja →a lehetséges alkotmány már kirajzolódik

34. A FRANCIA FORRADALOM ALKOTMÁNYOS DOKUMENTUMAI A forradalom elsı fázisában született alkotmányos dokumentumok  Az Alkotmányozó Nemzetgyőlés megalakulása több lépcsıben:  1787-ben összehívta a király a Notables győlést →elıterjesztették a kiváltságos rendek megadóztatását →csak nagy politikai engedmények árán lettek volna hajlandók →États généraux összehívásának sürgetése  1788. máj. 3. – Párizsi Parlament fentebbi nyilatkozta →P. Parl. megszüntetése, mivel azt támogatták a vidéki Parlamentek is →helyette: Plenáris Törvényszék  1788. aug. 8. – elrendelik az É.g. összehívását 1789. máj. 1-re  1789. máj. 5. – É.g. megnyitása  1789. jún. 17. – Nemzetgyőléssé nyilvánítják magukat →ennek vége jún. 20-án a „Labdaházi eskü”  1789. júl. 9. – Alkotmányozó Nemzetgyőlésnek nyilvánítja magát a Nemzetgyőlés  1789. aug. 4-5-i határozatok (az elsı leglényegesebb lépések a polgári

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


társadalmi struktúra felé):  „A Nemzetgyőlés teljes egészében megszünteti a feudális rendszert és kimondja, h megváltás nélkül felszámolja úgy a feudális, mint az úrbéri viszonyokat és kötelezettségeket a személyes szolgaságot és mindazt ,amit ez képvisel.” • ø a feudális járadékok • ø a tized • ø a földesúri bíráskodás • ø a hivatalok adásvétele • ø a területi egységek kiváltságai • ø a személyes vagy dologi jellegő kiváltságok az adózás területén (közteherviselés!) • a római Kúria számára semmilyen pénzszolgáltatás nem folyósítható, ugyanígy a helyi egyházak által élvezett különbözı pénzügyi jellegő szolgáltatások, s nem követelhetık az egyházi javadalmak • a király által adományozott járadékokat, kegydíjakat és fizetéseket felülvizsgálják, s ezeket, ha jogosulatlan, eltörlik vagy csökkentik • minden állampolgár születési megkülönböztetés nélkül betölthet

minden egyházi, polgári vagy katonai hivatalt • XVI. Lajost, a királyt ünnepélyesen a francia szabadság visszaállítójává nyilvánítják  1789. aug. 26. Deklaráció az Ember és Polgár jogairól  a Nemzetgyőlés a készülı Alkotmány bevezetıjének szánta ezt, mivel eszmei alapját képezi a fr. forradalmi alkotmányozásnak és szellemi foglalatát az alkotmányos elveknek  fontos, h a határozat királyi szentesítés nélkül születik meg, ezzel is a népszuverenitás elvét erısítve meg  sokféle elnevezési javaslat született →Jogok Deklarációja, Az emberi jogok deklarációja, Az ember jogai a társadalomban, Deklaráció az ember társadalmi jogairól 142 Eájt alapvizsga 2008  vita volt azon is, h az Alkotmány elejére kerüljön és így ebbıl dedukálódjon az egész rendszer, avagy a végére és akkor az alkotmányos konzekvenciák levonását jelentené  az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait teszik közzé

ebben  A személyes szabadságok illetve emberi jogok:  az ember státusa: minden ember szabadnak születik és az is marad →a polgárok betölthetnek minden hivatalt képességük szerint, kizárólag erényük és tehetségük szerinti megkülönböztetés alapján  szabad státusból következı legfontosabb jogosítványok: szabadság tulajdon biztonság az elnyomással szembeni ellenállás  Szabadság biztosítása, eszmei korlátainak kijelölése: szabadság → azaz mindaz megtehetı, ami másnak nem árt → a korlát más ember jogainak gyakorolhatósága, amit csak törvény szabályozhat a tv. csak azt tiltja, ami a társadalom számára ártalmas →amit nem tilt, az megtehetı kiemelkedı a gondolat és véleménynyilvánítás szabadsága, ami a lelkiismereti szabadságot és a sajtószabadságot jelenti  Tulajdon szent és sérthetetlen, senki nem fosztható meg tıle  Biztonság kapcsán garanciákat állapít meg: tv.telen elızetes letartóztatás tilalma

ártatlanság vélelme nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvek garantálása tv. elıtti egyenlıség deklarálása  Az államszervezet vonatkozásában tett kijelentések:  a szuverenitás a nemzettıl származik, másfajta hatalom, mely nem ebbıl ered, nem létezik  ahol nem választották el a hatalmi ágakat, nincs alkotmány  a tv. a közakarat kifejezıdése, ezért megalkotásában mindenkinek joga van részt venni  a költségvetési jog garantálása  közteherviselés  ember és polgár jogainak biztosítására karhatalmat hoznak létre Az egyházi képviselık a polgárok kötelezettségeit is meg akarták fogalmazni  A forradalom egyházpolitikai törvényhozása (1789. nov. 2.: egyházi vagyon szekularizációja, 1790. febr. 13.:ø szerzetesrendek, 1790. júl. 12.: papság polgári alkotmánya)  Szekularizáció →felmerül a panaszfüzetekben a szekularizáció gondolata, mivel nagyon nagy az adósság →de az egyháziak felé ez nehéz

lépés volt, mert sokan támogatták a polgári átalakulást →majd Talleyard ajánlja fel végül az ötletet →nov. 2-án fogadják el →tartalmazza:  vmennyi egyházi tulajdon a nemzet kezébe kerül  egyházi személyek fenntartása  szegényekrıl való gondoskodás a szekularizációt rögtön követte 1789. dec. 19-én az assignata kibocsátása, amit szintén az imént nemzeti tulajdonba vett egyházi vagyon fedezett  szerzetesrendek felszámolása (1790. febr. 13.):  mindkét nemőek szerzetesrendjei és kongregációi ezennel megszőnnek és a jövıben hasonló szervezetek nem szabad alapítani  akik hajlandóak voltak elhagyni a rendházakat és errıl esküt tettek a világi elöljáróság elıtt, azonnal nyugdíjat kaptak  akik nem kívánták elhagyni a szerzet rendházát, azok számára külön házról gondoskodtak, ahol a jövıben élniük kell  az apácákat még maradási szándék esetén sem lehetett semmilyen más kijelölt házba költöztetni

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


143 Eájt alapvizsga 2008  mindazon szerzetesrendi épületek, amelyek eddig is oktatási vagy jótékonysági intézményeket fogadtak be, statusokat megtarthatták  1790. júl. 12. → a papság polgári alkotmánya (kánonjogot nem nézve szól bele az egyházba):  a püspökségeket összehangolták a departement-ekkel →minden megye 1 püspökség (148p→83p)  egyházi tisztségeket ezentúl választójog alapján szervezett választással kellett betölteni  egyháziak kötelezve voltak a rezidencia tartására Az elsı monarchikus alkotmány (1791)  1791. szept. 3.: Alkotmányozó Nemzetgyőlés elfogadja →szept.13.: király szentesíti  hosszas politikai viták eredménye volt → 2féle nézıpont volt: monarchisták: tág hatáskörő parlament, de egyúttal erıs királyi hatalom az alapelv Hazafias Párt: csak alkotmányos monarchia → népszuverenitás! → csökkentett uralkodói jogosítványok  királypártiak az angolokat veszik alapul →erıs

királyi hatalom mellett felsıház is lenne →LallyTollendal: szuverenitás forrása a nép de a királynak a tv.hozó hatalom integráns részének kell lennie az alkotmány egyensúlyának fenntartása érdekében kell, h a végrehajtó hatalom a rendelkezzék tv.hozó hatalom egy részével (mert: tv.hozó osztható hatalom, a végrehajtó meg nem) tv.hozó testület 3 integráns részbıl álljon: 1. nemzet képviselıi 2. szenátus 3. király  önálló, egykamarás nemzetgyőlés,DE: a tv.hozás: királynak korlátozott vétójog+kihirdetési jogosítványok  1791-es alkotmány szerkezeti sajátosságai: 1.  praeambuluma a Deklaráció, amit az 1. rész kiegészít ↓ a. vallásszabadság, gyülekezési szabadság jogosítványai b. közsegély intézményesítése c. egységes közoktatás bevezetése  állampolgárság meghatározása (!!! →francia nemzethez tartozás →szuverenitás birtokosa a nemzet)↓ a. elsısorban születés jogán b. apa után c.

külföldieknek: - 5 évi folyamatos ott tartózkodás - bizonyos vagyonnal, iparral, kereskedelemmel foglalkozás - házasságkötés  választójog szabályok (ld. lejjebb…)  államterület meghatározása → tartomány beosztás helyett 83 új, mestersége megye (Departement), amik kerületekre, azok járásokra tagolódnak 2. közhatalom → 3 fontos meghatározás: a. hatalom forrása a nemzet →szuverenitás, ami egy, oszthatatlan, átruházhatatlan b. hatalmi ágak szétválasztása →Montesquieu →tv.hozó, végrehajtó, igazságszolgáltató c. hatalomgyakorlásnak a nemzet általi ellenırzése o választással való hatalomátruházás (tv.hozó+ bírói hatalomnál) o miniszterek tv.hozó hatalom iránti felelıssége (végrehajtó hatalomnál) 3. választójog szabályok: a. aktív jogosultság (választó) →vagyoni min.:3 munkanapnak megfelelı bér 144 Eájt alapvizsga 2008 b. passzív jogosultság (választható) → 100- 400 munkanap bére, ahhoz

mérten, h vki tulajdonos, bérlı, alkalmazott, vidéki v. városi c. elektorrá választhatók ez fıleg a Tv.hozó Győlés tagjainak megválasztására vonatkozik → 2 dolog a fontos: - 1. választások: „ısgyőléseken” →megyei választótestületbe elektorokat választanak (passzív vál. jog. közül) →majd ezek az elektorok döntenek, h kik képviselik a megyét - megválasztott nemzetgyőlési képviselı bmely polgár lehet, de utasítással nem látható el d. akik nem választhatók: - miniszterek, kp-i közigazgatás más vezetı tisztviselıi - adó és pénzügyi igazgatás alkalmazottai - helyi közigazgatás vezetıi és beosztott tisztviselıi - bíró  újraválasztás: a következı törvénykezési szakaszt ki kell hagyniuk  aktív/passzív választhatóság megkülönböztetésénél Sieyes értelmezése: legfıbb jogosítványok a szabadság és a tulajdon, mint valóságos emberi jogok, és az azok érvényesítésére szolgáló polgárt megilletı

politikai jogok 4. Törvényhozó Győlés – egykamarás; kétéves megbízatás; összehívni nem kell; a király nem oszlathatja fel A. Legfontosabb hatáskörei:  tv.ek önálló alkotása  önálló költségvetési jog  miniszteri felelısség érvényesítése  háború és béke kérdésében való végleges döntés  nemzetközi szerzıdések ratifikálása B. Mőködésével kapcsolatban:  minden év májusának elsején kell összeülni, ott ahol legutoljára  a győlés a megnyitásától kezdve folyamatosan ülésezik  megnyitás csak akkor, ha 745 képviselıbıl 373-t igazoltak  megnyitás a korlenök vezetésével →elnök, alelnök, titkár választása  mőködésképtelenné válik: a tagok szám a kezdı hónapban folyamatosan a fele alatt marad  ha nem nı a létszám →máj. utolsó napján létrehozzák a Tvh.Gy.-t, mind1 mekkora a létszám C. Képviselık státusának védelme:  sérthetetlenek  semmilyen eljárás nem indítható ellenük

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


parlamenti tevékenységükkel kapcsolatban  mentelmi jog (DE: tettenérés→tv.es határozattal letartózt.- eljárás csak Tvh.Gy. hozzájárulásával) D. Tv.hozási eljárás szabályai:  minden határozatot 3x olv. el → újrakezd. a vita, utána határoznak  tanácskozás: legalább 200 képviselı, határozat: abszolút többség  3x elutasított határozattervezetet ugyanabban az ülésszakban már nem mutathatják be  a győlés sürgısnek nyilváníthat egy határozattárgyalást  határozatot be kell mutatni a királynak, akinek 2xi vétójoga van→utána alá kell írnia, úgy lesz tv.  ezt a tv-t a végrehajtó hatalomnak kötelessége állampecséttel ellátni és kihirdetni E. Amikben önállóan dönt:  belsı, eljárási kérdésekben hozott határozat  miniszterek felelısségre vonásának kezdeményezése  költségvetési törvény 145 Eájt alapvizsga 2008 5. Végrehajtó hatalom →feje a király, aki a hatalmat megbízott miniszterei útján

gyakorolja A. a király a. személye szent és sérthetetlen b. hatalma fiúágon, elsıszülöttség rendje szerint örökletes c. ı sem állhat a törvények felett, csak végrehajtója azoknak d. trónra lépésekor/nagykorúság elérésekor esküt tesz az alkotmányra a Tvh.Gy. elıtt e. megszőnik a hatalma: - ha az esküt nem teszi le/visszavonja - ha a hadsereg élén a nemzetre támad - ha külföldre megy és Tvh.Gy. felszólítására sem jön vissza 2 hónapon belül f. a lemondási okok esetén a király egyszerő állampolgárnak minısül g. az eddig királyi vagyon a nemzet tulajdona lesz h. a királyi család tagjai egyetlen választással betöltendı hivatalra sem választhatók meg →kivéve:  közvetlen királyi kinevezés alá tartozó hivatalok  nagykövetek lehetnek ha a Tvh.Gy. hozzájárul B. a király helyettesítése: a. ha még nem 18 éves →régens van helyette, aki nem lehet a király felügyelıje →kiskorú király felügyeletét anyja látja el,

kormányzati funkciók nélkül b. ha a király elmebeteg lesz és ezt a Tvh.Gy. 3x kimondja →régens lesz helyette c. a régens a király legközelebbi nagykorú (25 év) férfirokona →nıi családtagok nem lehetnek régensek d. ha az elıírtaknak nincs megfelelı régens →választani kell e. régensválasztás: ısgyőlésen, az elektorok választják, bmelyik fr. állampolgár lehet →aki a legméltóbb f. a régens hivatalba léptekor esküt köteles tenni g. a régensnek és a király felügyeletét ellátó anyjának az országban kell laknia C. a király funkciói és jogosítványai: a. végrehajtó hatalommal kapcsolatban: - önállóan nevezi ki és menti fel a minisztereket - aki a nemzetgyőlés tagja, és aki vezetı igazságszolgáltatási funkciót lát el, nem lehet miniszter - állampolgári eskü →a közhivatal vállalásának feltétele - királyi rendeletek érvényessége →ha az uralkodó aláírta 1 miniszter ellenjegyezte - a király a közrend és

nyugalom ıre - a szárazföldi és haditengerészeti alakulatok fıparancsnoka - külügyek irányítás - széles körő kinevezési jogosítvány - közigazgatási szervezet irányába utasítási joggal bír - végrehajtó hatalomhoz kapcsolódó szerveknél ı jutalmaz b. miniszteri felelısség (mivel a király nem vonható felelısségre) - a biztonság és az alkotmány ellen elkövetett cselekedeteiért - tulajdon és más szabadságok ellen okozott sérelemért - hivatali ténykedéseikért, mint miniszterek felelnek (magánemberként tv.szék elıtt felelnek)  a felelısségi eljárás a Tvh.Gy. engedélyével folytatható le, a Legfıbb Nemzeti Törvényszék elıtt  a miniszterek a Tvh.Gy. kezdetekor számot adnak a tervezett kiadásokról, és az addigiakról (zárszámadás) c. a király jogai a törvényhozással kapcsolatban: - megnyithatja és bezárhatja az ülésszakokat - 2 hétnél hosszabb elnapolás esetén a Tvh.Gy-nek értesíteni kell a királyt javaslatot

tehet bizonyos kérdések megvitatására 146 Eájt alapvizsga 2008 - ha az állam érdekei azt megkívánják, összehívhatja a Tvh.Gy-t minden győléshez intézett üzenetét egy miniszternek ellenjegyeznie kell a Tvh.Gy. nem minısül tanácskozó testületnek, ha a király jelen van 6. Területi igazgatás  83 Departement  a területi közigazgatásnak nem tulajdonítottak alkotmányos autonómiát  az itteni közigazgatásnak a király a feje  a királynak jogában áll az alsóbb szintő közigazgatás intézkedéseit érvényteleníteni  ugyanígy járhatnak el a felettes közigazgatási szervek az alsóbbak felé  a király/felettes közig. szerv fel is függeszthette az aslóbb mőködését →ezt megvizsgálta a Tvh.Gy. és fel is oszlathatta az alsóbb szervet  ez lesz majd az alapja a késıbbi közig. eljárásoknak, mert ezek az eljárások mindig a közigazgatás szervezetén belül maradtak →mindig felettes közig. fórumok döntenek, majd késıbb

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


legfelsı szinten a Conseil d’État, az Államtanács 7. A bírói hatalom →önálló hatalmi ág →csak garanciális szabályokat fogalmaz meg az alkotmány →az elveket és a bírói szervezet fı struktúráját határozza meg:  igazságszolgáltatást sem s tv. sem a király nem végezhet  a nép választja a bírákat  a közvádlót a nép nevezi ki  három fokozatú a szervezet: - kerületi tv.szék - megyei tv.szék - Legfelsıbb Semmítıszék (a legmagasabb) - járásokban békebírák vannak  ha 2 tv.szék is megsemmisít, nem kerülhet a Legf.Semm.szék elé →a Tvh.Gy. véleménye kell a törvényrıl  a letartóztatást és tv.es eljárást is védték  sajtóvétséget is szabályozzák  de ezek a garanciális szabályok majd csak a Napóleon alatti Code Penale és Code d’Instruction Criminell tv.könyvekben lesznek véglegesek 8. Az alkotmány megváltoztatása →az eljárás 2 fontos alapelve: a. „a nemzetnek elidegeníthetetlen joga megváltoztatni

alkotmányát” b. a megváltoztatást csak az erre a célra létrehozott speciális győlés teheti meg (→743+249 emberke) Az 1793-as Jakobinus alkotmány és az 1795-ös Thermidori alkotmány A. A Jakobinus alkotmány (1793)  1792. aug. →a király sikertelen szökése →1792. szept. 21. a tv.hozás deklarálja a királyság megszőntét és kikiáltja a köztársaságot →hatályon kívül helyezik az alkotmányt →bizottság az új alkotmány elkészítéséhez →ennek vezetıje Condorcet volt →magukat nemzeti Konventnek nevezték  1793. jún. 24-én elfogadták →szavazás alá bocsátották  de a hadi viszonyok miatt elhalasztották az életbeléptetését (1793. okt. 10-i dekrétum)  így sosem lépett életbe, de a „legdemokratikusabb” alkotmányozási kísérlet, sok újdonsággal: a. a szuverenitás forrása változatlanul a nemzet b. ø aktív/passzív vál.jog →választók körét kiszélesítették ezzel →csak életkor és helyben lakás a feltétel

c. ø rabszolgaság d. a Deklaráció ennek is része, de már a munkához és a közsegélyhez, az általános oktatáshoz való jog van kiemelve, és új a gyülekezési jog szabadságának deklarálása e. ha a kormányzat megsérti a nép jogait →az egész nép legszentebb és leg elengedhetetlenebb kötelessége a hatalommal való szembenállás 147 Eájt alapvizsga 2008 a tv.hozás szerve az egykamarás Nemzetgyőlés →határozatát megküldik az ısgyőléseknek és ha azok nem tiltakoznak 40 napon belül, akkor lesz belıle tv. (quasi népszavazás) g. végrehajtó hatalom szerve: Végrehajtó Tanács →ısgyőlések delegálnak elektorokat →azok állítanak a megyék számának megfelelı képviselıt →a Nemzetgyőlés azok közül választ 24 tagot h. közigazgatási szerveket, bírák →választás f.  a Konvent folyamatos ülésezése mellett, új forradalmi szervek vették át a tényleges irányítást: a. Közjóléti Bizottság (Comité du salut

public) 10 tag forradalmi alkotmány a miniszterek és a tábornoki kar ezen bizottság felügyelete alá tartozott, hiába volt Végrehajtó T.  elv. a feladata a közellátás biztosítása lett volna →de túl széles hatáskört kapott  1793. dec. 4-i dekrétum →a Konvent a legfıbb állami szerv és neki alárendelten a végrehajtás vezetıje a Közjóléti Bizottság  8 naponként jelentést kellett tennie a Konventnek mőködésérıl b. Közbiztonsági Bizottság (Comité du sureté générale)  rendırminisztériumi és titkosszolgálati feladatok  a Konvent ráruházta a Gyanúsakról szóló tv. (1793. szept. 17.) kapcsán a biztonsági megfigyeléseket c. Rendkívüli törvényszék  sorra ítélte el és végezte ki a forradalom számára ellenségesnek tartott elemeket    B. Az 1795-ös Thermidori alkotmány - a jakobinusok sok olyan intézkedést hoztak, ami ellenük fordította még azokat is, akik kezdetben velük voltak:  kényszerkölcsön kivetés

(1793. szeptember)  áruhalmozásról szóló dekrétum →bizonyos mennyiség felett megtiltotta a magánszemélyeknek az alapvetı élelmiszerek felhalmozását  aki nem jó hazafi, elvesztette vagyonát (1794. februárjától) - 1794. Thermidor 9-én kezdıdött az új korszak →fıleg az előzött girondisták visszatérését jelentette eleinte - új alkotmány →1795. aug. 25-én fogadták lépett hatályba → a III. év alkotmány az új idıszámítás szerint, de a történelemben ez a Thermidori alkotmány - fıbb jellegzetességei:  a vagyonosokat helyezi elıtérbe, hiszen az érdekelt legjobban a közhatalomban, akinek vagyona van  a szuverenitás a polgároké →az számít polgárnak, aki adót fizet (a nincstelene megint lesüllyedtek)  választójogi szabályozás →fontos az adófizetés igazolása →ha vki nem fizet adót →nincs vagyona →nincs jövedelme →kizárták a választók listájából  új cenzus az írni és olvasni tudás    a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Deklaráció beillesztése körül is vita volt↓ o kibıvült a kötelességek megállapításával →ezt már rég akarta a papság o az egyenlıség leszőkítették a tv. elıtti egyenlıségre kihagyták az ellenállási jogot, mert veszélyesnek ítélték tv.hozásban megint kétkamarás rendszer lett ↓  Ötszázak Tanácsa  30 feletti férfiak testülete  tényleges jogszabályalkotás  tv.ek elıterjesztése és megvitatása  Öregek Tanácsa 148 Eájt alapvizsga 2008  40 feletti nıs/elvált férfiak  csak akkor léphet életbe a tv. ha ez a tanács megerısíti  Direktórium  az Öregek Tanácsa választja meg az Ötszázak Tanácsának elıterjesztésére  bizonyos külügyi feladatok, szerzıdések megkötése  kinevezések  hadsereg  törvények végrehajtásának biztosítása és ellenırzése  mellette ismét miniszterek mőködtek Alkotmányok 1791. és 1875. között:  1791. szept. 3. → monarchikus alkotmány  1793. júl. 27. – aug. 10.

→ Jakobinus alkotmány  1795. aug. 22. → III. év alkotmánya = Thermidori alkotmány  1799. dec. 15. → VIII. év alkotmánya = konzulátusi alkotmány  1802. → (Napóleon örökös konzulsága) X. évi alkotmány  1804. máj. → XII. év alkotmánya = császársági alkotmány  1814. jún. 4. → Charte Constitutionelle = XVIII. Lajos oktrojált alkotmánya  1830. aug. 4. → Charta = Lajos- Fülöp- féle polgári királyság alkotmánya  1848. nov. 10. → 2. köztársaság alkotmánya  1852. jan. 14. → Bonaparte Lajos alkotmánya  1852. dec. → alkotmánymódosítások: III. Napóleon császársági alkotmánya  1870. febr. → III. Napóleon parlamentáris alkotmánya  1871. febr. – 1875. febr. → alkotmánytörvények, azaz történeti alkotmányozás  1875. febr. 25. → III. Köztársaság alkotmánya 35. A KÖZÉPKORI LENGYEL RENDI ÁLLAM − − − − − − − − − − a nyugati szláv törzsek Odera és Visztula menti csoportja a 9-10.

sz.-ban egyesült a lengyel állam kereteiben Piastok uralma alatt a 9.század közepétıl 1138-ig erıs korai feudalizmus állam jött létre Ferdeszájú Boleszláv végrendelétével felosztotta az államot 4 fia között Mazóvia fejedelme a 13. sz. elején a litvánok elleni védelem miatt behívta a német lovagrendet 1241-ben a mongolok betörtek és súlyos csapást mértek A század végén a cseh királyok hódították meg a területet az újraegyesítést Kujávia fejedelme, Lokietek (Törpe) Ulászló kezdte meg 1320-ban Krakkóban királlyá koronáztatta magát Lokietek Ulászló fia III. Kázmér (1333-1370) megszilárdította az államot I. Nagy Lajos (1370-1382) ♦ lengyel-magyar perszonálunió ♦ halálával a perszonálunió felbomlott Lajos lánya, Hedvig (Jadviga) lett az uralkodó ♦ 1384-ben a rendek nıül adták Jagelló Ulászló litván nagyfejedelemhez ♦ 1385. krevói egyezmény –Litván L.o.-hoz csatlakozott ♦ 1386 –litvánok felvették a

kereszténységet ♦ Ulászló feleségül vette Hedviget és lengyel királlyá ill. a litván nagyfejedelem egy személyben lett ♦ lengyel-litván perszonálunió 16. sz. közepéig ♦ 1569 –lublini unió  átalakul reálunióvá  közös: király, ogy., diplomácia, pénzrendszer  külön: közigazgatás, pénzügyi és katonai igazgatás − a reáluniót Köz-Társaságnak –Rzecz-Pospolita ♦ lengyel és litván rendek egyenlık 149 Eájt alapvizsga 2008 ♦ egybeírták a köztársaságot  a nemesi közösség, communitas társaságát jelentette ♦ monarchia volt már ♦ területileg Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség 1) Lengyel Királyság (Korona) a. Nagy-Lo., Kis-Lo., Mazóvia b. Porosz Királyság (Kelet-Pomeránia) 1466-ban szerzik: Kulmi földek malborki uralom warmiai püspökség c. Vörös Oroszország (Halicsból hozta létre a fejedelemséget) Ukrajna (Litván területbıl lett lecsatolva) Porosz Hercegségnek hőbérura volt

1525-1660 között 2) Litván Nagyfejedelemség Wilnó Mysz Zmudzi Lachowicze Trocki Fejedelemség Szmolensz 3) kondominium (közös) hercegség Semigalia (mai észt és lett terület) − − − − − − − − − − 17. század után Európa egyik legnagyobb állama volt (990000 km2), a háborúkból Lo. vesztesként lépett ki 1700-as évek elejére megcsappant (733000 km2, így már nem számított nagyhatalomnak) Poroszo. és Oroszo. veszélyt jelentett Porosz Hercegség ekkor szabadult a fıúri függés alól • szüksége volt Kelet-Pomerániára és Nagy Lengyelo.-ra, hogy összeköttetésbe kerüljön a brandenburgi területeivel az oroszok az elvett földjeiket akarták visszakapni felmerült Lo. felosztása ezt eredetileg a svédek vetették fel a svéd-lengyel háborúban (1655-1660) ezt újította fel I. Frigyes porosz király • 1709-ben ilyen tartalmú javaslatot tett I. (Nagy) Péter cárnak • ezt visszautasította, de 1720-ban szerzıdést kötöttek,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hogy Lo.-t egyikük sem fogja támogatni a megerısödésben 1724-ben oroszok a svédekkel kötöttek hasonló megállapodást 1726-ban a Habsburg Birodalommal 18. sz. közepére 20-ban de facto protektorátus jött létre A lengyel állam a felosztásokat megelızı idıkben Az uralkodó jogállása − − − − − nemzeti uralkodóház a Piastok • kezdetben a trón öröklıdött • Jagellók trónra lépésétıl királyválasztás a dinasztia kihalásáig viszont az utód személyérıl még az elıd életében vivente rege határoztak 1573-tól a régi király halála után választották az újat a trónra lépınek rokonságban kellett állnia a Piastokkal ettıl a 18. sz. közepétıl választott nemzeti királyok (Sobieski, Poniatowski) eltértek a királyválasztásban minden nemes személyesen vehetett részt 1669-tıl csak a katolikusokat illette meg ez a jog a királyválasztási eljárást tv. nem írta elı, de 3 lépcsıs volt 1. elıkészítı országgyőlés

– szejm konvokacyjny • prímás hívta össze • nemesi csoportok fegyveresen jelentek meg 150 Eájt alapvizsga 2008 • azonnal átalakultak konföderációvá, hogy kiküszöböljék a liberum vetot 2. királyválasztó országgyőlés • prímás hívta össze • meghallgatták a trónra pályázó uralkodó követeit  választottak • a választás eredményét a Korona nagymarsallja hirdette ki • a prímás a választottat királlyá nyílvánította • ha a kisebbségben maradt nemesi párt az eredményt nem fogadta el, saját jelöltjét nevezte gyıztesnek és a felek (tábor) fegyveres összecsapással rendezte a vitát • a gyıztesnek alá kellett írnia a választási feltételeket –pacta conventa o hadsereg saját költségén való fenntartása o elvesztett tartományok visszahódítása o katolikus hit uralmának garantálása o nemesi elıjogok/kardinális jogok garantálása 3. koronázó országgyőlés • prímás koronázta meg • esküt tett

ígéretei betartására − − − − Király jogköre 1. korlátozás nélkül • ogy összehívása, feloszlatása • tv megvétózásának joga • tv-k kihirdetésének joga • külföldi követeket fogadhatta • rendjeleket adományozhatott 2. korlátozások • nem vethetett ki adót • nem hozhatott tv-t a szejm • nem üzenhetett hadat beleegyezése • nem köthetett nélkül békét • kegyelmezési joga egyáltalán nem volt • legfontosabb tisztviselıket ı nevezte ki, de azok cselekedeteiért nem volt a felelıs 1573 Valois Henrik választási feltételei Articuli Henriciani • lengyel királyt szabadon választják • trón nem válhat örökletessé • király a szem belegyezése nélkül nem köthet házasságot • szejm jóváhagyása kell a nemesi felkelés összehívásához, és annak külföldre küldéséhez • nemeseknek ellenállási joga van 1607-ben iktatták tv-be, az uralkodó szükség esetén leváltható 1631 –nem engedték meg a

királynak és családjának a birtokszerzést 1641 –megtiltották, hogy az uralkodó külföldre távozzon a lengyel király hatalma jelentéktelenné vált és szembeáll a nyugati abszolutizmussal A rendi országgyőlés, a szejm − kétkamarás szenátus (felsıház) – 139 fı • legfontosabb tisztségviselık (prímás, római katolikus püspök, vajdák, várnagyok, legfontosabb miniszterek) • elnöke a prímás • a szenátorokat a király élethosszig nevezi ki • tv kezdeményezési joga nem volt • az alsóház döntéseit nem változtathatták vagy vétózhatták meg • többségi szavazással döntöttek 151 Eájt alapvizsga 2008 alsóház – 170 képviselı • vajdasági, megyei közgyőlésbıl • szejmikek kötelezı utasítással ellátott követek • a követeket félbeszakíthatták a tárgyalásokat a 2 évente összeülı szejmen, ha 6 hét alatt nem sikerül határozatot elfogadniuk − 1669-ben használták elıször a liberum vetot egyetlen

követ vétója az egész addigi törvénykezést megsemmisítette és az ogy.t azonnal feloszlatta − 1768-ban szabályozták a liberum vetot, hogy mikor lehet használni Konföderációk − ha egy javaslatot elvetettek a szejmben, akkor a követek konföderációt alkottak közös cél megvalósítására irányuló fegyveres szövetség − a tagok önként csatlakoztak − többségi szavazással döntöttek − háborús veszély esetén maga a szem is konföderációvá alakult − 17. sz.-tól a központi hatalom elleni lázadás eszköze − tagjai saját marsallt és tanácsosokat választottak − adót szedtek − külön bíróságot állítottak fel A vajdasági és megyei közgyőlések (szejmikek) − − − − − − − − − − − szejmikek hatásköre egy közigazgatási egységre terjedt ki (vajdaság, megye) külön célból ülhetett össze, de általában a király felhívására fajtái: • követválasztó • beszámoltató • ülnökválasztó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


• bíróválasztó • gazdasági 17. sz. közepéig fennálltak az 1-1 tartomány nemességét összefogó generális szejmikek a liberum vetot eredetileg a szejmikeken vezették be az egyhangú határozathozatal miatt kivéve ogy.-i követ és törvényszéki ülnök választásánál, mert ott többségi szavazat volt fénykoruk 1600-as évek közepétıl 1717-ig háborúk idején a szejmi tevékenysége megbénult minden a szejmikre hárult • királyi jogkörök egy részét gyakorolták • adókivetés • sorozás elrendelése • kormányt nevezett ki háborúk után a szejmik nem szüntette meg tevékenységét hozzájárult a központ hatalom szétzilálásához a szejmikek a mágnások partikuláris hatalmi törekvéseit kezdték szorgalmazni aranykoruk 1717-ben a néma szejmen ért véget II. Ágost király megtiltotta • magánhangzó tartásást • • szejmikek ülésének elıre kijelölését szejmik kormányok alakítását Központi igazgatás − − − −

1569-es lublini uniótól kezdve ezeket a tisztviselıket Litvániába is kinevezték uralkodó élethossziglan nevezte ki (árulás esetén sem lehetett leváltani) a tisztséget megszerzett személy élete tartalmára eladhatta a királlyal kellett megerısíteni nagymarsall • király melletti min. feladatát töltötte be 152 Eájt alapvizsga 2008 rendfenntartás köztisztaság megszerzése árak szabályozása külföldi követek fogadása − − − − − − udvari marsall • nagy marsallt mindenhová követnie kellett kancellár • kül- és belügyeket intézte • pecsétet ırizte • írásba foglalták a királyi határozatokat • oklevélkiadás • 1504-tıl törvényességi felügyelet • európai ügyeket a lengyel, orosz ügyeket a litván intézte alkancellár kincstárnokok • állami pénzügyek és pénzverés felügyelete • hadsereg zsoldjának fizetése • nem kaptak fizetést korrumpálódott hetman • hadsereg fıparancsnoka • király

nevezte ki (1581-tıl élethossziglan) a szejm jelölésével • helyettese a mezei hetman volt • mindkettı távolléte esetén a regimentarius lesz, aki az uralkodó ideiglenesen nevezett ki • jogkörük saját rendeleteket adhattak ki nemesi címet adományozhattak saját követe lehetett Konstantinápolyban, Bahcsiszerájban, Jasiban és Bukarestben • sokszor rivalizáltak a királlyal, a hadsereget felhasználták a szejm befolyásolására, ill. magánjellegő sérelmeik elintézésére • 1717-ig nem kellett hőséget tenniük • 1764-tıl ellenırizték ıket azáltal, hogy a korona ill. Litvánia Katonai Bizottságának tagjai lettek • 1775 utáni reformokat és az 1791. május 3-án alkotott alkotmányt megbuktató targowicei konföderációban fontos szerepet játszottak kisebb jelentıségő tisztségviselık közül fontos • fıtitkárok 1764-ig csak egyházi személyek voltak titkos diplomáciai levelezést intéztek • referendáriusok királyi bíróságok

tevékenységét irányították A helyi közigazgatás − − egysége a megye • élén a vajda a királyi várakat felügyelı várnagy helyettesítette megszerzett hivatalaikat vajdaságoknak nevezték nemesi tanács élén álltak ♦ peres ügyekben ide lehetett fellebbezni a megyei bíróságtól és a várbíróságtól irányította a helyi közigazgatást helyben élı zsidó hitközösséget felügyelte városokat figyelték 16. század elejétıl az egyes tartományok élén a generális sztaroszták ill. a megye élére sztarosztát tettek élethosszig • ık a tényleges uralkodók • itt a királyt helyettesítették 153 Eájt alapvizsga 2008 • • • hatáskörük királyi utasítás továbbítása királyi birtok felügyelete, gondozása rendfenntartás bíráskodás pallosjoggal rendelkezett, általa a várbíróság ítéleteit végrahajthatta hivatala a várhivatal, ami hiteles hely volt Az igazságszolgáltatás intézményei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Udvari Bíróság • 1578-ig ide lehetett fellebbezni minden helyi intézménytıl Korona Törvényszéke • ülnökeit a közgyőlések választották Litvánia Törvényszéke • 1581-ben állították fel Referendárius Bíróság • Udvari Bíróságból vált ki • királyi birtokok jobbágyainak ügyeit intézte Marsall Bíróság • királyi udvar közvetlen környékén élık pereiben járt el Asessoria • német városjogot használó királyi városok ügyeiben Országgyőlési Bíróság • szejm ülése alatt ítélkezett a legsúlyosabb ügyekben • alkalmatlanság jogcímen fel lehetett menteni tisztségviselıt hivatalából A 18. század közepének reformhulláma − problémák 1. lengyel nemesi köztársaság bukásának külsı oka, hogy a külsı hatalmi átrendezıdés miatt Oroszo. befolyása nagy 2. kezdett szétesni a központi hatalom oka a mágnás famíliák oligarchikus uralmának kiépülése 3. az államszervezet mőködésében megnıtt a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


korrupció a törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom a mágnás családok érdekeinek lett alárendelve − a végrehajtó hatalom nagy részét adták a szejmnek − 18. századtól mőködésképtelen lett • ez megfelelt: nemeseknek  megszabadultak a királyi ellenırzéstıl mágnásoknak  érdekeik akadálytalanul érvényesíthették − reformok 1764-ben Szaniszló Ágosttal lett • a törvényhozás reformja 1764-tıl a szejmikekben többségi szavazás birtoktalan kisnemesek elvesztik szavazati jogukat szejm házirendjét megalkották  alsóház elnöké erısebb ülés elé került ügyeknek 2 csoportja van  1. kisebb ügyek –többségi szavazás  2. legfontosabb ügyek liberum veto megmarad  ettıl függetlenül a gazdasági jellegő határozat hatályban marad parlamenti delegációkat hoztak a gyorsítás miatt • központi közigazgatáson belül miniszteri konferencia alakítása 154 Eájt alapvizsga 2008 • • • − − − − − − −

− − − − −  kormány munkáját látta el Kamarai és Katonai Bizottság Királyi Kabinet  az uralkodó nem hivatalos tanácsadó szerve helyi közigazgatásban 1768-ban alakították a közrendi bizottságot sztaroszta is tagja eltörlik a földesúri pallosjogot vallásszabadságot a szejm elutasította (nem katolikus vallású disszidensek elıterjesztése) protestáns Poroszországhoz, és ortodox Oroszországhoz fordultak az oroszok rábírták a lengyeleket a kompromisszumra de! 1768.feb.29-én Bar városban konföderáció alakult a katolicizmus, nemesi elıjogok, és nemzeti függetlenség védelmére a város elesett a lengyel és orosz ostrom alatt Oszmán Birodalom megtámadta Oroszo.-t II. Katalin cárnı nem vállalt kétfrontos harcot és elfogadta a poroszok 1768-as ajánlatát Lengyelo. felosztására bevonták a Habsburgokat is (1/3-ot kapott) 1772-ben feloszották 1773-ban összehívták a szejmet a területi változás elfogadására a disszidensek

követeléseit részben teljesítették a reformok folytatódtak • II. Katalin 1773-ban engedélyezte az új kormányszerv az Állandó Tanács felállítását oktatáson kívül mindenre kiterjedt a hatásköre tv. kezdeményezési joga volt követküldési joggal bírt és tisztségviselıit Ogy-i Bíróság felelısségre vonhatta fıhivatalok munkáját és a tv-k betartását ellenırizte felügyelte a helyi közig-t az uralkodó a tagja volt, de csak 1 szavazata volt • Nemzeti Közoktatási Bizottság kulturális minisztérium • Kórházi Bizottság egészségügy állam feladata • 1776-ban állították fel a Kodifikációs Bizottságot lengyel tv-k átdolgozása, újítása 1778-ban elkészült az új tv.könyv, de 1780-ban a szejm elvetette, sıt megtiltotta annak újbóli napirendre tőzését 1790-ben az ogy. úgy döntött, hogy az 1788-ban megválasztott követek mandátumait meghosszabbítja, és új választások tartásával megkettızi a szejm létszámát

(négyéves szejm) 3 párt jön létre • 1. Udvari Párt • 2. Reform Párt • 3. Konzervatív Párt a Reform Pártnak fontos pozíciója van a központi igazgatásban politikájukat porosz szövetségre építették, ami az oroszoknak nem tetszett 1791-ben. május 3-án elsı parlamentálisan elfogadott alkotmány (szejm) 155 Eájt alapvizsga 2008 36. A LENGYEL ALKOTMÁNYOZÁS FOLYAMATA ÉS DOKUMENTUMAI Az 1791. május.3-i alkotmány 1. preambulumban • hatalom forrása a nép • népszuverenitás 2. kormány • a jobbágyok a tv és a kormány gondoskodása alatt állnak • kormánynak jogalapot teremtett, hogy beavatkozott a jobbágy-földesúri viszonyba • ezek ellenırzését a Közrendi és Rendıri Bizottság végezte • ajánlásokat fogalmazott meg • eltörölte az örökös jobbágyságot • szabad költözködési jogot adott a parasztoknak 3. államforma • megszőnik az unió • helyébe konföderatív alapon nyugvó alk. monarchia • Litvániában

is bevezetik a lengyel közig.-i beosztást 4. közjogi rendszer • lengyel trón örökletessé vált • Szász-dinasztiára szállt • királyt megillette o tv. kezdeményezés joga o ogy. összehívása o miniszterek kinevezésének joga • az alkotmány korlátozta a király hatalmát o a király nem volt többé külön rend o elvesztette a tv szentesítési jogát o felfüggesztı hatályú vétójog 5. törvényhozó szerv • szejm, erıs jogokat kapott • 2 ház o 1. felsıház/szenátus  politikai és igazságszolgáltatási kérdésben vétójoggal rendelkezett 2. alsóház  ha a határozatát 2szer is kihirdették az életbe lép kiemelt ügyekben a két ház együtt ülésezett ogy-i követek a nemzet képviselıi o nemesség kizárólagos joga a törvényhozó hatalom gyakorlása az alsóházban 24 város követe volt és az ıket érintı kérdésekben tanácskozási jogot kaptak, de szavazni tilos volt polgárság o ápr. 17-i tv., az alkotmány szerves része o

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


személyi sérthetetlenség o földbirtokszerzés joga a szabad királyi városok polgárait o megnyíltak számukra a hivatalok o tömeges nemesítés mezıvárosi polgárokra csak akkor vonatkozott, ha a földbirtokos a földjén a tv.t életbe léptette és engedélyezte polgárainak öröklési jogot a föld után követek megbízatása két évre szólt király v. marsall hívására bármikor meg kellett jelenniük rendes esetben 10 napig, rendkívüli esetben 100 napig véglegesen eltörölték a liberum vétót döntéseket 2/3-os v 4/5-ös többségben hozták o • • • • • • • • • • 156 Eájt alapvizsga 2008 6. központi igazgatás • Jogi Tanács 7. 8. 9. 10. o 10 tagú o ellenırizte a szaktárcákat betöltık cselekményét • király által javasolt személyek közül 16 minisztert a szejm választott • megszőnt az uralkodói felelısség, csak a miniszteri felelısség van • a szejm bizalmatlansági indítványt kezdhetett 2/3-os

többséggel • így leváltottakat az Ogy-i Bíróság vonta jogi felelısségre helyi igazgatás • a Katonai és Polgári Közrendi Bizottság (1789 óta) ellenırzésére Központi Közrendi és P-i K.B.-t állítottak (?) • ipar, kereskedelem, szegényügy, iskolák segélyezése a helyi bizottságok hatásköre városigazgatás átszervezése • szabad királyi városok egységes irányítása • egyes városok élén magisztrátusok álltak • tagjait 2 évre választották • megszőnt a tv alkotási jog, csak rendeletet hozhattak a Rendıri Bizottság jóváhagyásával hadsereg átszervezése • szolgálati idı 8 év • ellátását a Katonai Komisszariátus végzi • fıparancsnokságot a Hadügyi Bizottság látta el igazságszolgáltatás • eltörölték az úriszéket • földesúri bíróságot hoztak létre o 2 törvényszékhez is fellebbezhettek o alkalmazottakat 4et választottak • városi bíróságon ügyvédet is alkalmaztak a szegények

védelmére • kollegiálisan ítélkeztek • peres eljárás lengyel nyelven Az alkotmány sorsa és a lengyel állam felosztásai 1) − − − − − − − az alkotmány kijátszotta a konzervatívokat, amibe nem nyugodtak bele 1792. ápr. targowicei konföderáció május 4. nyilatkozatban érvénytelennek nyilvánították a 4 éves szejm törvénykezési eredményeit új választások kiírását deklarálták király a konföderáció mellé állt késıbb a Reform Párt többsége is, miután a poroszok közölték, hogy egyetértenek az orosz invázióval Oroszo. és Poroszo. megállapodott a 2. felosztás részleteiben • 1793.feb. –Szentpéterváron alá is írták • 1793 júliusában –Grodnó –szejmnek el kellett fogadnia ez volt a híres néma szejm (követek hallgatással vettek errıl tudomást) 2) − ország területe a negyedére csökkent − 1794 –nemzeti felkelést leverték − 1795 -3. felosztás, végérvényes 3) − a napóleoni

háborúkban, 1807-ben létrejött Varsói Nagyhercegséget és a Krakkói Köztársaságot leszámítva Lo. 1918-ig eltőnt a térképrıl 157 Eájt alapvizsga 2008 37. A CÁRI OROSZORSZÁG KORMÁNYZATA: A ROMANOVOK; A PÉTERI ÉS KATALINI KORSZAK REFORMJAI Romanovok - Romanov-dinasztia: 1613-ban lépett trónra - Mihály az új cár o uralkodása idején kiújultak a lengyel háborúk o Lengyelország az 1634-ben kötött békében Mihályt elismerte uralkodónak – több orosz várost megtartott (Szmolenszk) Ukrán felkelés - Bogdan Hmelnyiczkij vezetésével - 1654 – ukrán tanács (rada) kimondta a Lengyelországtól való elszakadást + Ukrajna csatlakozik Oroszországhoz - háború után 1667-ben Lengyelországban átadta  Oroszországhoz kerül : ~ Szmolenszk ~ Belorusszia egy része ~ Dnyeper bal partján lévı ukrán földek ~ Kijev és környéke Szibéria - kozák csapatok keletre hatoltak Szibériába 1619-ben eljutottak a Jenyiszej partjáig is

megalapították Krasznojaszk városát a század közepén a Bajkál-tóig hatoltak elfoglalták a területeket az Ohotszki-tengerig (Kelet-Szibéria) elítélteket, lázadó embereket számőztek ide benépesítették földmővelı lakossággal betagozódott Oroszországba 17. sz. végén az orosz terület a legnagyobb  gazdaságilag elmaradott  a tenger télen is hajózható, de elzárták ~ Balti-tengertıl a svédek ~ Fekete-tengertıl a törökök  fontos volt, hogy tengerhez jussanak  megújításra szorult : ~ hadsereg ~ közigazgatás ~ belsı közlekedés I. Péter cár (1689-1725) - Hajóhadat épített - Nagy manufaktúrák - Svédekkel folytatott háború után megszerezte: 1. Balti-tenger partvidékét 2. Karélia egy részét - Utódai 1743-ban megszerezték Finnország egy részét II. Katalin (1762-1796) - török háború után megszerzi a Fekete-tenger mellékét a Krím-félszigettel 1783-ban - Erzsébet cárnı Mária Teréziával szövetségben

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


háborúskodott Poroszországgal a 7 éves háború alatt (1757-1761) - Poroszországgal és Ausztriával együtt részt vett Lengyel-ország háromszori felosztásában (1772,1793,1795)  visszaszerezte a régi orosz földeket ~ Dvina mentén: Belorusziát + Volhinát ~ Lengyelország nagy részét - Oroszország a legkonzervatívabb a 19. sz.-i reformhullámig 158 Eájt alapvizsga 2008 A Péteri és a Katalini korszak reformjai: - a 20. sz-ig egyetlen reform sem érintette a cári hatalmat a cár kezében lévı földhatalom abszolút egyedül és kizárólag Istentıl származott nem különböztette meg élesen a hatalmat és a hatalmat ténylegesen gyakorló személyt, vagyis istenkegyelmiség az isteni elrendeléssel azonosult az isteni elrendelés a hatalmi ideológia sarkköve a 20.sz.-ig 1716. hadseregszabályzat i. cár egyedül csak Istennek felelıs ii. társadalmi legitimációja: „a cár Isten által állíttatott” A, I. (Nagy) Péter - nyugat-európai

tanulmányútjai alapján kezdett a reformokhoz közigazgatás átszervezése 1.központi igazgatás 1711-ben a Fekete tenger partjáért vívott török háború idejére, távolléte miatt állította fel a Szenátust  9 tagú  ideiglenesnek indult; állandóvá vált  kisebb hatásköri módosításokkal 1917-ig fennmaradt Péter halála után 1726-ban megjelent a Titkos Tanács  közigazgatás csúcsszerve A kormányszékek (prikázok) rendszere áttekinthetetlenné vált ▼ nyugatra megbízottakat küld 1717-ben svéd mintára + német, cseh, sziléziai hatásra  kollégiumok rendszere - felépített 10 kollégiumot - hasonlított a modern minisztériumokra - (ezt az elnevezést kapták a 19.sz. elején) - tárcák élén a bojár állt – helyettese: külföldi szakértı - tanácsosokkal kiegészülve; kollegiális rendszerben; többségi szavazat - illetékességi körük tematikus, és egynemő - szigorú belsı szabályzat és ügyrend - helyi igazgatás

kormányzóságok ↓ provinciák ↓ kerületek II. Katalin 1775-ben reformálja meg ezt a rendszert - tartós  1927-ig érvényben marad - kormányzóságok számát megemelte (20  51) - lakosság kormányóságonként 300-400 ezer - megszüntette a provinciát - csak a kerület maradt 20-30 ezer lakossal Kormányzóság: - élén a kormányzó állt (uralkodó nevezte ki; közvetlenül alárendelt) 159 Eájt alapvizsga 2008 - a kormányzók tagjai voltak a Szenátusnak széles jogkör 5 különféle szerv segítette a munkáját: 1. kormányzósági győlés - terület nemeseibıl állt 2. kamara - helyi adóügyet és állami birtokok ügyeit intézte - 2 bírósági szervezet  közigazgatás + bíráskodás szétválasztása 3. fıbíróság - fellebbviteli bírósági funkció 4. lelkiismereti bíróság - beszámíthatatlannak nyilvánított emberek ügyei - a többi hatóság ügykörébe nem tartozó ügyek 5. közjóléti hivatal - kórházak, menhelyek,

iskolák, börtönök problémáival foglalkozik Kerületek: - itt a terület székvárosában mőködı 3 tagú bizottság végezte az ügyintézést tagjai: a helyi nemesek közül Bírósági rendszer megreformálása: Szenátus ↑ kormányzósági fıbíróság ↑ kormányzósági bíróság ↑ kerületi bíróság - rendenként volt elkülönítve a bírákat a rendek (nemesek, városok, állami parasztok) külön választották és a bíróság az illetı rend ügyeiben volt illetékes - paraszti bíróság: élén nemes áll  hátrány Habeas Corpus Act hatása: - letartóztatott személlyel ismertetni kellett a vádat - 4 napon belül ki kellett kérdetni B, Hadsereg I. Péter, 1705. újoncozási rendszer - minden 20-20 ház, késıbb 100-100 lélek 1-1 újoncot volt köteles adni + felszerelés + ló - szolgálati idı: életfogytig - nemesség és papság ez alól mentes volt - kiváltságos kereskedıréteg újoncként 500 rubel váltságot volt köteles fizetni

C, Egyház - alá volt rendelve az államnak 1700-tól Adrian pátriárka halálától - a cár 20 évig nem töltette be ezt a címet 1721 – Egyházi Szabályzat - megszőnik a pátriárkai intézet - helyette a Szent Szinódus kollektív testület alakult ~ protestáns formában alakították ki ~ tagjait a cár nevezte ki (felsı klérusból) ~ határozatait a cár hagyta jóvá ~ vezetıje a fıügyész 160 Eájt alapvizsga 2008 D, Társadalmi szerkezet - pomesztye birtok; szabadon átörökíthetı, de csak egy tagban - grófi, bárói címet honosított meg (baltikumi minta) 1722  rangtáblázat ~ 14 különbözı rang (közigazgatásban, hadseregben, hadiflottában szolgálókat) ~ 1-8 örökletes nemesség ~ 9-14 személyre szóló (ezen nemeseknek kötelezı volt szolgálatot vállalni) ▼ lehetıség a felemelkedésre a szegény, de tehetséges fiataloknak 1730. – eltörölte az egy tagban öröklést (földet a család tagjai közt osztották fel) 1736. –

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nemesek kötelezı szolgálatát 25 évre csökkentették 1762. – nemesi szolgálatot eltörölték 1785. – II. Katalin – nemesi és városoknak szóló kiváltságlevél 1. nemesi kiváltságlevél (nemesség egységes rend lett) ~ személyes adómentesség ~ földjeik és jobbágyaik után adózniuk kell ~ felettük csak nemes ítélkezhet ~ fıvesztésre nem ítélhetı ~ testi fenyítés alól mentes ~ bírói ítélet nélkül vagyonukat nem lehet elvenni ~ csak a földbirtoklás joga illette meg ıket ~ kereskedhettek ~ ipari üzemet vehettek ~ vásárt tarthattak Szabályozta a kormányzósági győlés munkáját - 4 évente ültek össze - vezetı a marsall ~ ık választottak maguk közül ~ kormányzónak meg kellett erısíteni - közvetlenül az uralkodónak terjeszthette fel észrevételeit - ez egy korlátozott önkormányzat 2. városi kiváltságlevél (lakosokat 6 csoportba osztotta) - ingatlantulajdonosok (1) - kereskedık (2) - céhiparosok (3) - más

városokból származó kereskedık (4) - tekintélyes polgárok (értelmiség, gyáros) (5) - poszádlakók (mindenki, aki az elızıkbe nem) (6) - városlakók (2,3,6) voltak a legtöbben - a csoportok városfıt és városi dumát választottak  hetente ülésezett - a 6. csoport szavazata egyenlı volt  egyenlı számú képviselıt küldtek a dumába - a parasztok helyzetét nem szabályozta államilag, mivel fı támasza a nemesség (nem akart velük szembekerülni) (Még Mária Teréziáéhoz hasonló urbáriumot sem vezettek be) - mindenkit beosztottak valamilyen rendbe - a rendszert csak 1918-ban szüntették meg I. Sándor korszaka: Szperanszkij és Arakcsejev A, Sándor cár (1801-1825) - részt vett a Napóleon elleni angol-osztrák-porosz koalíció háborúiban (1805-07) o vereségek (Austerlitz – 1805, Eylau, Friedland 1807.) 161 Eájt alapvizsga 2008 tilsiti béke  Oroszország csatlakozott a kontinentális zárlathoz - Anglia ellen (1807.)  Napóleon

hozzájárult az orosz háborúkhoz  Oroszország megszerzi Finnországot és Aaland szigetet (1809.) + Besszarábiát (1812.) - ahhoz, hogy Napoleon legyızze Angliát, Oroszországot legyızni vagy semlegesíteni kellett - Sándor meg akart szabadulni Napoleontól 1812. június Napoleon megtámadta Oroszországot ~ felégetett föld taktikát választotta ~ csúfos vereség ~ égı Moszkvából visszavonultak - orosz csapatok Párizsba  gyızelem - Bécsi kogresszus – megkapja a Varsói Nagyhercegséget (oroszok) - Szent Szövetség  királyi és egyházi restauráció miatt o B, - 1802-ben megújította a központi igazgatást ~ Szenátus jogkörét bıvítette legfıbb bírósági funkció állami ellenırzés legfontosabb/magasabb szintő fóruma ~ Átszervezte a kollégiumokat és így minisztériumokat hozott létre vezetıi miniszterek ~ cárnak voltak felelısek külön-külön ~ külön testületet nem alkottak miniszterelnöki poszt nincs 1803 – átszervezte az

oktatást - hat iskolakörzet ~ élén a kurátor  felügyelte az egyetemeket, gimnáziumokat, líceumokat, tanítói és papi szemináriumokat, népi iskolákat - egyetem (moszkvai, vilnói, tartui) - új egyetemek alakulnak (kazanyi, harkovi, szentpétervári, varsói) ~ egyetemek autonómiát kaptak ~ tanszabadság elve ~ maguk választottak tanácsokat C, I. Péter megbízta Szperanszkilt, hogy alkotmányos tervezetet állítson elı 1, központi közigazgatásban - Államtanács ~ cár tanácsadó szerve ~ tagjait az uralkodó nevezte ki - Szenátus ~ legfelsıbb bíróság funkcióit tartotta volna meg ~ legfıbb ellenırzési funkció megszőnt volna ~ csak igazságszolgáltatási szerv lett volna 2, parlamentáris forma - kerületekre dumákat választottak volna ~ 3 évente ül össze ~ megválasztja a kormányzósági duma tagjait o évente öléseznek o összoroszországi duma képviselıit választják  törvényhozási szerv  évente ülésezik  költségvetés,

miniszterek felelısségre vonása  cárt nem korlátozza 162 Eájt alapvizsga 2008  uralkodóhoz intézhetı panaszjog 3, Ország lakossága - 3 részre osztotta 1, a nemesség o általános polgári jog + kiváltság 2, középréteg o kereskedık, városi polgárok, állami parasztok, ingatlantulajdonosok o kiváltság nincs, csak politikai jog 3, munkásnép o többi paraszt + egyéb dolgozók o korlátozott személyi jog o politikai jog nincs - választójogot csak 1-2 csoport kapott volna - jobbágyfelszabadítás ~ személyében mindenki szabad ~ de a föld a nemesek tulajdonában van - francia alkotmányból átvették a hatalommegosztást - ez túl radikális volt - a tervezetet elvetették - Szperanszkijt számózték 1812-ben - 1809-ben megvalósul az Államtanács  1917-ig D, - - megerısödött a retrográd irányzat az új bizalmas Arakcsejev  az ı nevéhez főzıdik a katonai telep létrehozása ~ minta a Habsburg Birodalom katonai határırvidékei ~

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


katonákat letelepítik, földet mővelnek, és katonai szolgálatot is teljesítenek ~ így a hadsereg eltartotta volna magát  államkincstár kiadása kisebb lett volna ~ minden felnıtt férfinek a földmővelés mellett katonai gyakorlat ~ falvak életét militarizálták ~ mindent aprólékosan elıírtak ~ megszegést szigorúan büntették ~ mezei munkát egyenruhában ~ feleséget a hatóság jelöli ki nem váltották be a reményeket Sándor és utódai ragaszkodtak hozzá hadsereg 1/3-a élt katonai telepen - krími háború után számolták fel 38. A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁSOK TÍPUSAI EURÓPÁBAN • • • • Anglia: XVIII. századra a föld tıkés földbirtokosok és nagybérlık kezében, technikai fejlıdés Franciaország: a földet ténylegesen birtokló és mővelı parasztok szerzik meg a földet Poroszország: 1807. személyi függés megszőnik  1850. a szolgáltatásokat pénzre váltják át, 6%-kal feltıkésítették és ezt az állam fizeti meg a

földesuraknak kamatozó államkötvények formájában Habsburg Birodalom: 1848. szept. 7. császári pátens • Birtokolt föld a parasztok tulajdonába kerül • Földesúri kárpótlás: paraszti szolgáltatások átszámítása • 3 rész: o jobb birtokjogú paraszt helyett az állam fizet o elengedték a jobbágy kárpótlása címén o paraszt fizeti a parasztok helyett az állam porosz utas államkötvényekkel kárpótolta a 163 Eájt alapvizsga 2008 • • • • • • • földesurakat Románia: 1859-es párizsi konvenció 46. cikkelye alapján 1864-ben jobbágyság eltörlése (Cuza) o 2/3 a parasztoké o tizenötszörös földesúri kárpótlás (Ex) Oszmán Birodalom: 1839. Tanzimat( reform) alapján a szpáhik nyugdíjat kapnak, ráják és föld a szultán tulajdonában Görögország: 1829. szpáhik birtokai állami javakká váltak-> felvásárolható Szerbia: oszmán államnak kárpótlás, parasztnak nem Bulgária: mővelt föld tulajdonát

megszerzik a parasztok Magyarország: 1848. ápr. jobbágyfelszabadítás Úrbéri föld az övék lett, de a majorság a földesúré marad Lengyelország: 1864. jobbágyfelszabadítás, birtokolt föld tulajdonát megszerezték földesúri elıjogok eltörlése kárpótlás nélkül földesuraktól elkobzott 1 millió hektárnyi földet szétosztották A tıkés agrárfejlıdés 2 kelet-európai típusa A. porosz- utas fejlıdés (O-M. M., Poroszország, Orosz birodalom, Románia) parasztok max. kis parcellákat szereztek, tulajdonba csak a föld egy részét kapták, földesúri kárpótlás, nagybirtokok megmaradtak, bérmunkára alapozott tıkés fejlıdés B. balkáni típusú fejlıdés( Bulgária, Szerbia) Nincs nemzeti földbirtokosi réteg, nincs kárpótlás, összes föld tulajdona Zadrugák: kollektív nagycsaládi tulajdon-, települési forma Ellenszolgáltatás nélküli, egymás kisegítésére végzett paraszti munka Jobbágyfelszabadítás elemei: • Személyi

függés megszőnése • Földtulajdon: csak a földesúré vagy megosztoznak rajta • Jobbágyi szolgáltatás a földhasználat megszőnésével megszőnik Földtulajdon kérdése: • csak a földesúré+ kárpótlás az elmaradt szolgáltatásért • minden föld a parasztoké (földosztás), nincs kárpótlás o kárpótlás:  paraszti: alig vagy egyáltalán nem  földesúri: földdel-paraszttól pénzzel: pénzbeli megváltás, föld, szolgáltatás • megoszlik a tulajdon, mindkét részrıl kárpótlási igény Orosz jobbágyfelszabadítás: • • • • 1861. febr. 19. II. Sándor, jobbágyfelszabadítási manifesztum személyében szabad, háztelek+ lakhely ingyen parasztoké szántóföldért és jobbágyi szolgáltatásokért megváltást kell fizetni (állam hitelez) falvakban, járásokban paraszti önkormányzat elsı fokon dönt, választott bíró obscsina (földközösség) megmarad o egyetemleges felelısség az adó- és megváltási összeg

megfizetéséért o ha vki magát megváltja, nem szerez személyi tulajdont  2 év múlva szerzıdés köthetı az átadandó földrıl és kárpótlás összegérıl a földesúr és jobbágy között  szerzıdésig ideiglenes kötelezett maradt (földbér, munka)  szerzıdés megkötésénél nemesek segítenek, békeközvetítık  1881. kötelezı szerzıdéskötés  szerzıdés megkötése után, ha mindkét fél beleegyezett, kárpótlás 20%-át paraszt, 80%-át állam fizeti, 49 év alatt kell kamattal együtt az államnak visszafizetni  ha csak a földesúr akart szerzıdést kötni, a parasztnak nem kell 20%-ot fizetni  ha a parasztnak elég az addig birtokolt föld 25%-a,nem kell megváltást fizetni 164 Eájt alapvizsga 2008 o (koldustelek) megváltási összeg számítása: összes jobbágyi szolgáltatás átszámítása pénzszolgáltatásra (obrok), 6%-kal feltıkésítették, ebbıl 20 ill. 80% Sztolipini Földtörvények: o 1906. nov.9. minden

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


családfı, aki tagja a földközösségnek, kérheti egyéni földtulajdonának a kiadását több részletben, használatban lévı földjei helyett kérhette a földek egy tagban való kiadását o 1910.jún.14. földközösség kötelezı felosztása, magántulajdonba kerülése o áttelepítési és földosztási akció Európából Szibériába és Közép-Ázsiába 39. AZ OROSZ BIRODALOM POLGÁRI ÁTALAKÍTÁSÁNAK KÍSÉRLETE, A DEKABRISTÁK ALKOTMÁNYTERVEI XIX. századi orosz kormányzati reformok, II. Miklós I. A dekabristák forradalmi mozgalma és alkotmánytervei - - Napóleoni háború következtében a katonák megismerték a nyugati államberendezkedést Oroszország szembesült az elmaradott állapotokkal A háború elıtt megkezdett reformok folytatása elmaradt Titkos szervezkedés indult, amelyet a kiábrándult nemes tisztek kezdeményeztek • Dekabrista Mozgalom ~ 1825. December 14-i felkelésrıl nevezték el 1816: Honmentı Szövetség • Az elsı ilyen

jellegő szövetség • Résztvevık kizárólag katonatisztek • Késıbbiekben feloszlott ~ Közjó Társaság: 1821-ben újra átalakult  Déli Szövetség: » Ukrajna » Vezetı: Pesztyel  Északi Szövetség: » Szentpétervár » Vezetı: Murajov a) Az Északi Szövetség • Több tagú • Mérsékelt propaganda • Példaként tekintett USA és Svájc föderatív berendezkedését ~ Monarchikus berendezkedés fenntartása  A cár hasonló jogosítványokkal rendelkezne, mint az amerikai elnök ~ Amerikai mintájú parlamentszervezés  Kétkamarás törvényhozás » Alsóház  A szövetségi államok a lakosságszám alapján választanak képviselıt » Felsıház  Egyes államok 3-3 fıt delegálnak  Összesen 42 fı  Cenzusos választójog  6 évre szólna a mandátum » A képviselık harmadát kétévente cserélnék  A tagállamok 13 kétkamarás parlamentet hoznának létre  Törvényhozó és ellenırzı feladat  A jobbágyokat csak személyükben

szabadítanák fel  Cél, a társadalmi rangok felszámolása 165 Eájt alapvizsga 2008 - - b) Déli Szövetség • Radikális • Köztársaság megalakítása a monarchia felszámolásával • Egykamarás parlament ~ Választás 5 évre ~ Általános választójog a férfiaknak ~ Az egykamarás parlament a kollektív államfı • Végrehajtás ~ Élén 5 tagú duma  Minden évben egy tagját választanák • Rendi kiváltságok és jobbágyság eltörlése • Törvény elıtti egyenlıség • Erısen központosított unitárius állam kialakítása ~ A lengyelek önállóságát ismerné el ~ Nem asszimilálnák az oroszokat gyors úton 1826. Nyár: a két szövetség erre az idıpontra tervezte a hatalom átvételét 1825. November: bekövetkezik Sándor cár váratlan halála • Hatalom átvételének kísérletei ~ 1825. December 14.  I. Miklós trónra lépésekor robbantották volna ki a csapatok eskütételénél  Nincs kellı elıkészítés  A cári

tüzérség szétszórta ~ 1825. December vége  A felkelést leverték I. Miklós (1825-1855) • Despotikus jellegő belpolitika • Alattvalók életének ellenırzése ~ Titkos kancellária  III. Ügyosztály, titkos rendırség  Széles titkos ügynök hálózat ~ Cenzúrahivatal  1826-os cenzúra törvény: a kormány és hatóságai ellen lázító és a szervezetek tiszteletét csorbító szövegek, irományok betiltása  Súlyos szankciók ~ Titkos kancellária II. Ügyosztálya  Kodifikációs munka  1833- Ruszkaja Pravda  Szvod: rövidebb összegzés, akkor hatályos törvények • Forradalmak Európa szerte • 1853: Török Birodalomhoz tartozó dunai fejedelemségek megszállása ~ Krími háború 1853-1856  Súlyos vereség  Elmaradottság: sürgetı jobbágyfelszabadítás II. A) Jobbágyfelszabadítás Oroszországban - - Elsı kezdeményezı II. Sándor • 1859. Augusztus: fıtisztviselıkbıl álló bizottság felállítása ~ Tervezet készült •

Kormányzósági nemesi bizottságok alakultak a kérdés megvitatása miatt 1861. Február 19.: manifesztátum - magánföldesúri parasztok jobbágyi függésének felszámolása • Megváltás ~ A földbirtokosnak fizetnie kell a felszabadításért és a földért  Jobbágyi szolgáltatás értékének beszámítása  A földért és a szolgáltatásért kell fizetni  Osztrák megoldás: az elmaradt jobbágyi szolgáltatás megfizetés • Személyi szabadság ~ Tilos az eladás, elzálogosítás, áttelepítés 166 Eájt alapvizsga 2008 Szabad házasodás Ingatlanszerzés • Paraszti önkormányzatok ~ Falvakban és járásokban ~ Falugyőlés  Tagjai a férfi családfık ~ Bíró  A falugyőlés választotta  Elsıfokú hatóság ~ Járásbíróság  Másodfokú hatóság ~ Kormányzati felügyelet alatt  Helyi nemesek közül választott békebírók által • Kétéves átmeneti idı ~ Szabályzati iratok megalkotása ~ Két év letelése után köthetı meg a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szerzıdés az átadandó földrıl és a kárpótlásról ~ A szerzıdés megkötéséig a parasztok ideiglenesen kötelezettek ~ Az eljárás gyorsítása érdekében a nemesek békeközvetítıket neveztek ki ~ Nincs megszabott határidı a szerzıdéskötés tekintetében ~ 1881: kötelezı szerzıdéskötés elrendelése (15%-ig) • Földjuttatás ~ A parasztok a lakhelyüket és a háztelket kárpótlás nélkül megkapták ~ 3 övezetre osztották az országot  4-9 régió/ övezet ~ Az adható föld maximális és minimális mennyiségének megszabása  Határértéket falunként szabták meg  A felesleget a földbirtokos elvette, a hiányt pótolta • Megváltási szerzıdés ~ Megkötése államilag nem kötelezı, csak abban az esetben, ha az egyik fél kívánja ~ Szerzıdéskötést mindkét fél óhajtja:  Kárpótlási összeg: » Paraszt 20% -t készpénzben » Földbirtokos 80%-t kamatozó államkötvényben  Fennmaradó összeg: » Állami megelılegezés »

Visszafizetés kamattal együtt földadó formájában 49 évig ~ A szerzıdést a földbirtokos akarja megkötni  Összeg 80%-t kell megfizetni  A fennmaradt 20%-t elengedték ~ Ha a paraszt elégedett az általa addig birtokolt föld 25%-val  Nem kell fizetni  Koldustelkek keletkeznek • Megváltási összeg ~ Az összes szolgáltatás átszámítása pénzösszegre ~ +6% feltıkésítés • Ob csina (falusi földközösség) ~ Fennmaradt ~ A megszerzett föld nem került a paraszt magántulajdonába, az ob csina kezelésében állt ~ Egyetemleges felelısség a megváltásért és az adók megfizetéséért ~ Hatósági jogkör: a földközösség elızetes hozzájárulása szükséges a falu elhagyásáért ~ Föld eladása, átruházása, öröklése nem lehetséges ~ Földrıl való lemondás külön szabály szerint 1863: kiterjesztés a cári család jobbágyaira • Szerzıdéskötés azonnal kötelezı 1866: szabályhozás az állami parasztok tekintetében ~ ~ - 167

Eájt alapvizsga 2008 Választhattak a megváltás és a pénzjáradék között Feudális viszony lebontása • Elhúzódott • - B) A zemsztvo – és a városi törvény - II. Sándor reformjai a jobbágyfelszabadítás mellett: • 1864. Január 1.: Zemsztvo törvény ~ Kerületekben és kormányzóságokban választott önkormányzati testületek létesültek  Kerületi zemsztvo: » Küldötteket 3 kúriában választották: nemesek, városlakók, parasztok kúriája » Küldöttek arányának meghatározása  Nemes képviselı = parasztképviselı  Kormányzósági zemsztvo » Kerületi győlésen választott képviselık, 3 év » A nemesek kétharmados többségben ~ Zemsztvo:  Saját adó kivetése  Saját költségvetés  Feladatai: » Rendfenntartás » Közegészségügy » Közoktatás  Ülésezés évente egyszer meghatározott idıre  Vezetıség létrehozása: végrehajtói munka ~ Állami felügyelet:  Kormányzó: zemsztvo intézkedéseinek és a

végrehajtás engedélyezése ~ Országos szintő győlés nem alakult • 1870-es városi törvény ~ Városok beillesztése az ország közigazgatásába ~ Két fıváros: Moszkva, Szentpétervár ~ Kormányzósági rang adása: 8 legnépesebb város ~ Kerületi rang adása a többi városnak ~ Városi tanács, duma minden városban  Végrehajtó szervek megválasztása: polgármester, intézıség ~ Tényleges irányító: városvezetı  Belügyminiszter nevezi ki ~ Duma (városi tanács):  Porosz parlament három osztályos választási rendszerének átvétele  Vagyon szerinti beosztás » A város adófizetıit három csoportba sorolták  Egyenlı számú képviselık küldése a dumába  Választójogot vagyoni cenzushoz kötötték  Zemsztvohoz hasonló hatáskör  Szenátus felügyelet alatt C) A bírósági, az egyetemi és hadseregreform - 1864. November: bírósági törvény • Közigazgatás és bíráskodás szétválasztása • Kormányzósági bíróságok

kialakítása  • Tíz bírósági kamara: fellebbviteli hatóság  • Szenátus: polgári vagy bőnügyi osztály ~ Semmítıszéki funkció 168 Eájt alapvizsga 2008 • • • - Törvény elıtti egyenlıség Rendiség felszámolása az igazságszolgáltatás terén Bírák ~ Elmozdíthatatlanok ~ Igazságügyi miniszter nevezi ki ~ A jogi végzettség feltétel ~ Magas fizetés ~ Esküdtszék felállítása a büntetıügyben ~ Nyilvános szóbeli peres eljárás ~ Ügyvédi hivatás felértékelıdése Oktatás 1855: korlátozás megszüntetése az egyetemi felvételnél 1857: európai jogrendszer ismételt felvétele a tanrendbe 1863: egyetemi szabályzat ~ Autonómia helyreállítása ~ Egyetemi tanács jogkörének megnövelése ~ Választott professzori bíróság:  Diákok fegyelmi ügyeinek intézése ~ Diákok körökbe és egyesületekbe tömörültek ~ Felvételi vizsga megszőnése ~ Záróvizsga szigorítása • 1864 vége: középiskolai statútum ~

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Reáliskolák alapítása  Minta a Thun-féle osztrák modell ~ Négyosztályos algimnáziumok  Mindkét iskolafajtánál ~ Rendi megkülönböztetés megszüntetése a felvételinél • Elemi iskolai statútum Hadügy: • II. Sándor trónra lépése után megszüntették a katonai telepeket • 1861: Miljutyim tábornok hadügyminiszter lett ~ Az országot katonai körzetekre osztotta ~ Katonai tanintézetek létrehozása ~ Hadbíróság intézése a bírósági reform elvei alapján ~ Vesszızés eltörlése • 1874: hadsereg újjászervezése törvényi úton ~ Hadkötelezettség  Minden 20 év feletti egészséges férfi ~ 6 év sorszolgálat és 9 év tartalékos szolgálat  Sorszolgálat csökkenthetı: mőveltségi cenzus » Elemi iskola: 4 év » Középiskola: 2 év » Egyetemi diploma: fél év Kapitalista jellegő gazdasági átalakulás Ipari termelés, közlekedés fejlıdése Gazdasági és kereskedelmi társaságok számának növekedése Nyugodt külpolitika •

Kivéve: ~ Lengyel felkelés 1863-64 ~ Orosz-török balkáni háború 1877-78 • • • - - - III. Sándor (1881-1894) • Reformfolyamat leáll, visszafordul • Vontatott jobbágyfelszabadítás • Általános elégedetlenség 169 Eájt alapvizsga 2008 D) II. Miklós (1894-1917) és a cárizmus megújulási kísérletei - - Belsı feszültségek levezetése háborúval • ellenség: Japán • Oroszország vereséget szenved • 1905. augusztus: kényszerbéke ~ területveszteség • az uralkodó a vereséggel elvesztette legitimitását forradalmi megmozdulások: • 1905: sztrájkok, parasztmegmozdulások ~ kiterjedt a hadseregre és a flottára • 1905. szeptember-október: ~ moszkvai nyomdászok általános sztrájkja országos munkabeszüntetésé fejlıdött • október 17-i kiáltvány ~ törvényhozó duma ígérete ~ polgári szabadságjogok megadása ~ választójog kiterjesztése ~ a kormány törvényes mőködését a nép választottjai ellenırizték

• minisztertanács létrehozása ~ tagjai a miniszterek ~ miniszterelnök megválasztása  elsı miniszterelnök: Vitte gróf  fı feladatai a dumaválasztások elıkészítése és a rendzavarás fegyveres elfojtása » 1905. december: moszkvai felkelés  hadsereg bevetése a felkelık ellen  büntetı expedíciók Szibériában és a Baltikumban  hadi állapot bevezetése a Lengyel Királyságban » dumaválasztások elıkészítése  1905. december 11. : új választójogi törvény  választásra a munkások is jogosultak  a választás nem közvetlen, nem általános és nem egyenjogú • 1906. április 23. : alaptörvények ~ valójában alkotmány ~ egyeduralom fenntartása  a kormányzati ágak szerveinek szabályozása ukázokkal  külügyek irányítója a cár » hadüzenet, béke, nemzetközi szerzıdés  a cár a hadsereg és a flotta fıparancsnoka ~ törvényhozó hatalom  Állami dumával és az Államtanáccsal együttesen gyakorolja a cár 

Törvényeket a cár megerısíti  Alaptörvények tárgyalása kizárólag a cár javaslatára történhet  Törvényalkotás az Államtanács és az Állami Duma jóváhagyásával és a cár megerısítésével  Államtanács tagjai » A tagok egyik felét a cár, másik felét a köztestületek választják ~ Duma  Ebben az idıben ült össze  A gyıztes az Alkotmányos Demokrata Párt (Kadetpárt) » Nincs együttmőködés a kormánnyal  1906. július 8. : II. Miklós feloszlatta az elsı törvényhozást  új választás: II. duma » baloldali » 1907. június 3.: a kormány feloszlatta, államcsíny  III. duma 170 Eájt alapvizsga 2008 Választásokat kitőzték A III. duma összehívását 1907. november 1.-re tervezték A kormány megváltoztatta a választójogi törvényt Választásokon háttérbe szorult a baloldali erı Felhatalmazása lejártáig fennállt  IV. duma » 1917-ig  a következı duma megválasztására 1933-ban került sor ~ Vitte grófot

Sztolipin követte (miniszterelnök: 1906-1911) Jobbágyság megszüntetése ~ 1861: jobbágyság megszüntetése  régi faluközösség fenntartása » faluközösségi tagok egyetemleges felelısségének megırzése  I. sztolopini földtörvény » 1906. november 9. » III. duma jóváhagyta és kiegészítette » Minden családfı kérheti egyéni földtulajdonának kiadását » Földtulajdon egy tagban való kiadása  II. sztolopini földtörvény » 1910. június 14. » Földközösség kötelezı feloszlatása » Földek magántulajdonként való elkülönítése  Szegényparasztok áttelepítésére szervezett akció » Európából Szibériába és Közép-Ázsiába » » » » » • III. 1908-1915: • • 1 200 000 parasztgazda adta el parcelláját két és fél millió paraszt áttelepítése Szibériába 40. A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM, CSÁSZÁRI HATALOM I. Az alapítás: • • • • • • • A története egészen a Frank Birodalom végéig nyúlik

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vissza 843.: verduni szerzıdés A verduni szerzıdés elérte, hogy a német nyelvő területek egy korona alá tartozzanak. A Római Birodalom eltőnt, és a kereszténység kétségbeesetten próbálta megteremteni magának azt a politikai környezetet, amelyben hatalmát a világi birodalmak is alátámasztják. A népvándorlás, a pogány népek túlereje megnehezítette a kor pápáinak feladatát. Tehát az erıs központi birodalom újraéledését kívánó egyház volt az életre hívója a Német-római Birodalomnak. Róma ajánlotta fel a birodalom vezetıinek, hogy azok a hajdani hatalmas birodalom császárainak örököseiként lépjenek fel. 962.: hivatalosan is létrejön a birodalom II. Az uralkodó: 1. Az uralkodó személye, választása: • • • A katolikus egyház már igen korán elkezdte a maga oldalára állítani azt a világi nagyhatalmat, amely képes megvédeni az igaz hitet. 800.: III. Leó pápa Nagy Károly fejére tette a császári koronát

(Károly pedig felvette a rómaiak királya címet, amely a késıbbi korokban is megmaradt, és a császár jelzıje, hivatalos címe lett). A verdun-i szerzıdés után az uralkodói cím mindig az öt legnagyobb germán törzs (frankok, bajorok, türingiaiak, szászok és svábok) vezetıje között dılt el. 171 Eájt alapvizsga 2008 • • • • • A császári hatalom gyengülésével egyre inkább központba kerültek a világi és egyházi méltóságok, akik közül a legfontosabbak összegyőltek, és az ı választásuk során foglalhatta el a trónt a császár. Ez már a 13. század derekán leszőkült a hét választófejedelemre. A három egyházi és négy világi méltóságot a jelölt rendszeresen megvesztegette, tehát a győlés elıtt igen busás ajándékokkal gazdagodott mindegyikıjük. A választás után az uralkodónak elıször Milánóba kellett mennie, hogy a lombard vaskoronával Itália királyává koronázzák, majd Rómába kellett

utaznia, hogy ott a pápa koronázza ıt császárrá. Ez a szokás egészen 1508-ig határozta meg a legális császári cím megszerzését. 2. Az uralkodó hatalma: • • • • • • • • A császárnak kezdetben mindenre kiterjedt a hatalma. İ uralta a három legfontosabb politikai tényezıt, a kül- és belpolitikát valamint a hadsereget. Késıbb, a pápasággal való vita lezárulása után jelentısen meggyengült a központi hatalom. Több terület is részlegesen önálló életre kelt, és ez a folyamat csak egyre rosszabb lett. A 15. századtól a császárnak a belpolitikába már csak igen minimális beleszólása lehetett, egyedül a birodalom külpolitikáját és védelem esetén a birodalmi sereget irányíthatta. 1648-ban a vesztfáliai békével ezt is megvonták tıle, és immár csak a közös hadsereg védelemre való szervezése maradt a kezében, néhány elhanyagolható adófajta kivetése mellett. Az 1400-as években jelent meg a Reichstag

intézménye, vagyis a birodalmi győlés. Ennek súlya a késıbbi korokban növekedett, és 1663-ban érte el azt a hatalmat, hogy döntései a birodalom minden részén jogerıssé váltak. Ezzel kapcsolatban a császár szintén rendelkezett bizonyos jogokkal, de azt korántsem lehet jelentısnek nevezni. 3. Császári birtokok: • • • • • A császári uralom ugyan meggyengült, mégis a birodalom hatalmi struktúrájában övé volt (még ha névlegesen is) a legfıbb hely. Az uralkodó feladatát megkönnyítették az úgynevezett császári birtokok. A feudális jog szerint azokat a területeket nevezték így a birodalomban, amelyek közvetlenül a szent római császárnak tartoztak hőbéresküjük alapján. Három fı kategóriáját volt a császári birtokoknak:  Voltak, amelyeket hercegek, fejedelmek, illetve néhány kivételes esetben királyok kormányoztak. A világi hatalom szintjeit a birodalmi törvények szigorúan vették, és a cseh királyon

kívül másnak nem engedték meg a királyi cím használatát. A birodalom határain kívül viszont rendelkeztek ezzel a címmel. (pl.: NagyBritannia uralkodói rendelkeztek a hannoveri herceg címmel is).  Nagy területet uraltak egyházi méltóságok is a birodalomban. Ezeket leggyakrabban püspökök, érsekek, bíborosok irányították, néha püspök-hercegnek is nevezték ezen uradalmak vezetıjét. Ebben az utóbbi esetben a püspök-herceg nem csupán az egyházi élet ura volt, hanem a világi hatalmat is ı gyakorolta.  Végül a birodalom területén 52 állandó szabad császári város létezett, és további 36 olyan, amely egy idı múlva elvesztette szabadságát. A vesztfáliai béke a birodalmat több száz ilyen császári birtokra bontotta fel. Ezért aztán a kortárs politikusok, mővészek, de a köznép között is hamar elterjedt a birodalom egyik találó beceneve a Flickenteppich vagyis a foltozott szınyeg. III. A Birodalmi Győlés: 1. A Reichstag

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1. Birodalmi Győlés, amely ugyan már a 15. században megjelent 2. csak a vesztfáliai béke után, 1663-ban vált igazán meghatározóvá. 3. a 15. század elıtt ezeket csak akkor hívták össze, amikor arra igazán szükség volt. Tehát nem volt a győlésnek rendszeres idıpontja és helye sem. 172 Eájt alapvizsga 2008 4. A késıbbiekben sem sikerült igazán egységes helyet találni e győléseknek, bár Worms és Nürnberg mindenképpen sok ilyen Reichstagnak adott otthont. 2. A felépítése: • • A császári birtokok uralkodói, vezetıi képviselték magukat, és ami 1648 után még fontosabbá vált, az érdekeiket (a vesztfáliai béke után a császár ugyan rendelkezett a birodalmi győlés összehívásának és feloszlatásának jogával, mégis csak azt tehette meg, amit ez a győlés elfogadott, illetve a birodalom kb. 300 körül államocskára esett szét, amelyeknek döntését csak nehezen lehetett összehangolni → nehézkes irányítás) a

Reichstagnak három háza alakult ki:  Az elsı, és egyben legfelsıbb házban ülésezett a választófejedelmek tanácsa. Ezen a fokon csak a hét nagyhatalmú méltóság és a császár lehetett jelen, illetve ezek képviselıi.  A következı házat a Hercegek házának is nevezték, itt a világi és egyházi uralkodók üléseztek. Gyakran elıfordult, hogy ezt a kategóriát is két házra bontották szét: o A világi ház: Itt üléseztek a birodalom világi uralkodói. Azok, akiket megillet a hercegi, nagyhercegi, fejedelmi, a Pfalz grófja és az ırgrófi cím. Mindegyikük külön szavazattal rendelkezett, sıt voltak olyanok is, akik több voksot is leadhattak, mivel egyszerre több területet is irányítottak. Erre a diétára voltak meghívva a birodalom bárói és grófjai is, akiket a törvény négy kollégiumba osztott. A fıurakat terület alapján osztották szét: Wetterau, Svábföld, Frankónia és Vesztfália. Mindegyik kollégium egyetlen szavazattal

rendelkezett, amelyet külön tanácskozás során hoztak meg. o A klerikus ház: Az egyházi méltóságok tartották üléseiket ebben a házban. Ide tartozott minden püspök és jó néhány apát is. Rajtuk kívül még két rend nagymestere is helyet kapott ezen az ülésen. A Német Lovagrend és a Máltai Lovagrend vezetıi is súlyt kaptak a birodalmi győlésen. A császárság többi apátja is részt vehetett az üléseken, de ıket két kollégiumba osztva egyetlen kollektív szavazat illetett meg. Svábföld és Rajna-vidék területei szerint osztották fel a két kollégiumot. o Végül a harmadik házban kaptak helyet a szabad császári városok képviselıi. Bármennyien eljöhettek erre az ülésre, viszont a ház csak két szavazattal rendelkezett. A törvények szerint a városokat területi alapon két kollégiumra osztották fel: Svábföld és Rajna-vidék. Mindegyik kollégium egyetlen közös szavazattal rendelkezett. IV. A császári bíróságok: •

Kétfajta bíróság volt:    A császár személyes jelenléte mellett zajló uralkodói bíróság. Ez leginkább azt jelentette, hogy a császár által felhatalmazott testület elnököl a bíróságon, ritkább esetekben maga az uralkodó A Reichskammergericht, vagyis a császári kamara bírósága volt a másik igazságszolgáltató rendszer. 1495-ben hívták életre, és a császári reform szerint ez volt a birodalom legmagasabb fokú bírósága. Bárki fordulhatott ehhez a bírósághoz, aki nem olyan területen élt, amelynek uralkodója rendelkezett azzal a joggal, hogy döntése ellen nem lehet fellebbezni. V. A birodalmi körzetek: • • • A birodalmi körzeteket (németül: Reichskreis) 1512-ben hozták létre a császári reformok részeként. Cél: a birodalom központi hatalmának visszaállítása. Ugyan ez nem járt sikerrel, a birodalmi körzetek mégis sokáig fennmaradtak a császárság intézményrendszerében. A körzeteket olyan céllal

alakították ki, hogy azok megkönnyítsék a birodalom védelmi ügyeit, és a császári adók beszedését. De ezen beosztás alapján vettek részt a Reichstagon is az egyes 173 Eájt alapvizsga 2008 • • • • • császári birtokok képviselıi. Mindegyik körzet saját győlést tarthatott, az úgynevezett Kreistagokat, amelyen közös álláspontot alakíthattak ki a birodalmi győlésen tárgyalt kérdésekben. 1500-ban a következı körzeteket hozza létre a császári reform:  Bajor Körzet  Sváb Körzet  Felsı-rajnai Körzet  Alsó-Rajna és vesztfáliai Körzet  Frankóniai Körzet  Alsó-szászországi Körzet 1512-ben az még négy körzet jött létre:  Burgundiai Körzet  Ausztriai Körzet  Felsı-szászországi Körzet  Rajna-vidéki Körzet Néhány terület viszont nem került egyik körzetbe sem (pl.:Svájc, az olasz területek és Csehország, stb.) A körzeteket végül 1790-ben szüntették meg. VI. Rövid történeti áttekintés:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


• • • • • • • • • • • • • • • • Kezdet: 800-ban Nagy Károlyt a frankok királyává választják Rómában. A verdun-i szerzıdéssel azonban 843-ban végképp kettévált a hajdani nagy birodalom keleti és nyugati része. 843: II. Német Lajost megkoronázása (ı tartják az elsı királynak, viszont a Karoling-dinasztia tagjaként lépett trónra a Keleti Frank Birodalomban). 911: az elsı királyválasztás a birodalom történelme során. Az öt legnagyobb germán törzs, a türingiai, a sváb, a bajor, a frank és a szász vezetıi közül választották meg a következı uralkodót. 919: I. Madarász Henrik megválasztása. 936: Henrik saját fiát, Ottót jelölte ki utódjául. Ezzel megalakult az 1024-ig trónon lévı Szászház. 962 januárjában a pápa megkoronázza, miután segít neki a lombardok támadását visszaverni A Szász-dinasztia azonban 1024-ben végéhez ért, hiszen II. (Szent) Henrik utód nélkül halt meg. A trón

birtoklásáért hatalmas csata tört ki a befolyásos törzsek között. Végül a szász Szálidinasztia került ki gyıztesen, de II. Konrád birodalma komoly változáson ment át kevesebb, mint egy év alatt. Ekkor jelent meg elıször az a kettıs uralmi rendszer, amely késıbb végleg megmérgezte a birodalmat. A gyıztes uralkodó seregével megnyerte a csatát, de arra már nem maradt elég ereje, hogy fenn is tudja tartani hatalmát. A különbözı törzsek ezért önálló életet kezdtek, és Konrád hatalma névlegessé vált. 1075.: VII. Gergely pápa Dictatus Papae címő mőve miatt kitörnek az invesztitúraháborúk. 1077-ben Gergely kiátkozta a császárt → Canossa-járás III. Konrád az 1122-es Wormsi Konkordátum (a pápával kötött megállapodás, miszerint a világi invesztitúra az uralkodó hatáskörébe tartozik) érvényében léphetett trónra. I. Barbarossa Frigyes császár volt az, aki elıször használta a szent jelzıt birodalma nevében.

Ezzel is ki akarta fejezni a császárság törvényi tisztaságát, és valahol a világi uralmat az egyház felett. 1158: győlés, amelyen megállapítják:  a császári hatalom a regáliákon nyugszik. Ezek a korona számára biztosított kizárólagos jogok voltak, amelyek az uralkodó kincstárát gazdagították (vámok, a pénzverés joga, stb.) 174 Eájt alapvizsga 2008 Landfrieden (birodalmi béke): a vérbosszúk megszüntetése + a meghozott törvények általánosan köteleznek mindenkit A béke lecsillapította a törzsi kedélyeket, de az invesztitúra harcokban megerısödött hercegek még mindig túl nagy önállósággal rendelkeztek. Német Lovagrend kialakulása: a császár úgy akarja hatalmát megerısíteni, hogy földet ad a katonáinak 1212.: II. Frigyes trónra lépett (szembeszáll a pápával, illetve Jeruzsálem királya akar lenni az 1228-as keresztes hadjárat után) Távollétében a birodalom irányítását egyre inkább a hercegek vették

át. Szinte minden regáliáját átengedte a fıuraknak, de ami még jelentısebb volt, ezt írásba is fektette. 1220.: Confoederatio cum principibus ecclesiasticis címő rendelete: a pénzverés jogát, a vámokat, a bíráskodás jogát és az erıdítés jogát is átadta a birodalom egyházi méltóságainak. 1232.: Statutum in favorem principum rendelet: a hercegek mindegyikének ugyanolyan jogokat biztosított, mint az 1220-as törvény. Frigyes halála után 1250-tıl 1273-ig interregnum volt. 1273: I. Rudolf megválasztása Megalakítják a hét választófejedelem (Kurfürst) testületét. A hét leghatalmasabb birtokos tisztje lett, hogy megválassza a birodalom urát. Három egyházi méltóság tartozott közéjük: Mainz, Trier és Köln érseke valamint négy világi fıúr: a Rajnai palotagróf (vagy Pfalzi palotagróf), a Szász-wittembergi herceg, a Brandenburgi ırgróf és a cseh király. 1623-ban a Pfalzi palotagróf elveszítette méltóságát, és az a Bajor

hercegre szállt át, de 1648-ban a palotagróf ismét visszaszerezte régi címét, így a fejedelmek száma nyolcra emelkedett. 1692-ben a Hannoveri herceg is belépett a testület soraiba. 1356.: Német Aranybulla: a választófejedelmi rendszer jogalapja Ezek a folyamatok is jól mutatják a központi hatalom gyengülését. A Stauf-ház kihalása után a császárok hiába próbálták megszilárdítani hatalmukat. A hajdanán kiterjedt császári birtokok is összementek. Akkoriban az egész birodalom gazdaságát ezen területek nagysága és gazdagsága jellemezte, de az ajándékba elosztogatott földbirtokot a Staufok utáni uralkodók már teljesen kiárusították, hiszen nem volt értelme megtartani ıket. Rudolf volt az elsı császár, aki már nem a császári birtokokra támaszkodva próbálta érvényesíteni akaratát, hanem a kiterjedt Habsburg családi területek kihasználásával adott súlyt szavainak. Ennek azonban volt egy hátulütıje is. Az uralkodó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


többé már nem abban volt érdekelt, hogy a birodalom hasznát nézve csökkentse a hercegségek hatalmát, hanem hogy a saját birtokait gyarapítsa. A birodalom egyre inkább elmélyült politikai válságában, és immár a magánbirtokaikra visszavonuló, saját érdekeket követı császárok sem tettek semmit az összbirodalom fennmaradásáért. III. Frigyes nem hívta össze a Hoftagot, a birodalmi győlést sem, emellett a központi hatalommal sem érintkezett egyik hercegség sem. Az egyetlen kapcsolatot egymás között a kiújuló hatalmi harcok jelentették. Több herceg saját birodalmát kezdte el építgetni, így aztán ismét fellángoltak a háborúk. Ezt tetızte, hogy a 14. század járványai hatalmas mértékben tizedelte meg a német lakosságot. A háborúk szintén nem segítettek a gazdasági fellendülésnek. A nyugati államokban a parasztok helyzete egyre jobb lett, és a rendiség is kezdett kialakulni, míg keleten a második jobbágysággal

vívódtak, ezzel visszalépve a fejlıdésben. 1438.: II. Albert megkoronázása, ı teremti meg a Habsburgok uralmát a császári trónon és végül sikerült megteremtenie a Habsburgok uralmát a császári trónon A császári reformokat végül III. Frigyes indította el, ugyanis amikor pénzt kért a birodalomtól saját birtokainak védelmére I. Mátyás, magyar király ellen 1486-ban a hercegek csak nehézkesen reagáltak a császári → létrehozzák a Reichstagot, amelyen a birodalom császári birtokainak vezetıi találkozhatnak, és megvitathatják a közös ügyeket (elfogadtatják a dinasztikus rendet, és helyreállították a Landfriedent). 1495.: I. Miksa Wormsba hívott össze egy Reichstagot, amelyen a hercegek és a császár megegyeztek a Reichsreform, vagyis a császári reform végrehajtásában. Cél: olyan intézményi hátteret biztosítson a császárságnak, amely életben tartja azt. Így ennek a  • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • 175 Eájt alapvizsga 2008 • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • reformnak a keretében alakultak meg a Birodalmi Körzetek és a Reichskammergericht (a Császári Kamara Bírósága) is. Harc a huszitákkal. 1517.: Martin Luther kitőzte pontjait, amelyben újítani szeretne az egyházon. Ez a cselekedete robbantotta ki a reformációt. 1522.: felkeltek a német birodalmi lovagok 1524.: kitört a német parasztháború. Ezeket ugyan elfojtották, de a reformáció eszméje mindenhol megjelent. 1547.: schmalkaldeni háború 1555.: az augsburgi vallásbékében egyenjogúsították a lutheri irányzatot (Ágostai hitvallás) a katolikussal. Megindul az ellenreformáció 1608.: megalakult a Protestáns Unió 1609.:a Katolikus Liga megalakulása 1618.: prágai defenesztrációval → harmincéves háború. A harcokba több európai nagyhatalom is beavatkozott, így például

Franciaország vagy Svédország, de részt vett Erdély és Hollandia is a háború alakulásában. 1648.: a vesztfáliai béke hatalmas veszteségeket sorjázott a birodalom számára. A béke ugyanis garantálta a birodalom területén lévı államok szuverenitását. A császári hatalom végképp névlegessé vált. A császárság népességének harmadát is elvesztette, és a harcok pusztítása nagymértékben visszavetette a birodalom gazdaságát. A vesztfáliai béke garantálta a birodalom államainak az önálló külpolitikát is. Ezzel a németrómai császárok végképp elvesztették európai politikai hegemóniájukat. A rendek és a városok politikai súlya egyre inkább csökkent, és a fejedelmek hatalma növekedett. A birodalom államai a 17. század végén és a 18. század elején egy sor háborúban vettek részt. 1672.: holland háború 1688 -1697.: az Augsburgi Liga háborújában vett részt a német államok egy része. 1701.:13 éven keresztül a

spanyol örökösödési háború a 18. században a Német-római Birodalom területén két birodalom is igen jelentıs hatalomra tett szert. Az egyik a Magyarország trónját is megszerzı Habsburg Birodalom volt, míg a másik az 1701-ben megalakult Porosz Királyság. 1740.: osztrák örökösödési háború, 1756.: hétéves háború VII. A birodalom bukása: • • • • • • 1792-ben a szomszédos francia monarchia összeomlott, és a Francia Forradalom elsöprı eszméit hamarosan Napóleon serege hozta el a birodalom területére. 1803-ban ezért felszámolták az egyházi birtokokat, és a szabad városokat is a birtokaikat elvesztı fıuraknak adták kárpótlásul. A teljesen szétzilált birodalomnak végül az austerlitzi csata adta meg a végsı döfést. 1806. augusztus 6-án a Habsburg II. Ferenc lemondott a császári címrıl. Ezzel hivatalosan megszőnt a Német-római Birodalom, és helyén különbözı államok jöttek létre. A két legerısebb állam

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fennmaradt. Francia vezetéssel megalakult a Rajnai Szövetség. VIII. A bukás okai: • • • A Német-római Birodalom már a kezdetektıl igen föderalisztikus módszerekkel mőködött. Az uralkodót mindig választották, és ezért cserébe a császári birtokokat rendszeresen el kellett ajándékozni a "hálának jeléért". A birodalom összefonódása a katolikus egyházzal szintén gátolta a császárság fejlıdését, hiszen a pápák többször szembefordultak a császárokkal, ami tisztázatlan hatalmi harcokat próbált eldönteni úgy, hogy közben a két uralkodó hívei teljesen összezavarodtak. A birodalom széttagoltságát erısítette az a tény is, hogy a császárság északi és déli 176 Eájt alapvizsga 2008 tartományainak egészen más gazdasági partnerei voltak. Északon a Haza-szövetség volt a meghatározó, amely a Balti-tengeren és az északi vizeken kereskedett, míg délen Itália, Velence és a Földközi-tenger jelentette

a fı kereskedelmi útvonalakat. 41. A RAJNAI SZÖVETSÉG ÉS A NÉMET SZÖVETSÉG, AZ 1848-AS FRANKFURTI ALKOTMÁNYOZÁS Rajnai Szövetség - Napóleon támadásai  Német-római Birodalom felbomlása 1. Franciák előzték a Rajna bal partján lévı birodalmi birtokosokat - rákényszerítik a német birodalmi győlést, hogy az előzött birtokosoknak a Rajna jobb partján nyújtsanak kárpótlást - A Rajna völgye kivételes státuszú • a sok birodalmi város mellett sok kisebb birtokot (compossessoratus) vagy lovagi rangú személy (reichsrichterschaft), akik nem tartoztak tartományúri függésbe • közvetlenül függtek a császártól, ill. a birodalomtól, azaz ık (immediat/unmittelbar) régi német jog szerint reichstand állásúak voltak  birodalmi képviseleti joggal bírtak (akik nem tartoztak ebbe a csoportba, azok csak mediat állásúak voltak) • 1801-es rendelkezés (Luneville-i béke) után a Rajna jobb partján letelepítették ıket • a birodalmi

győlés felállított egy kárpótlási bizottságot (RDH)  feladata: a jobb parton még meglévı egyházi ingatlanok szekularizációjával kárpótolja az előzötteket  anyagi kárpótlást kaptak  elıjogaik, privilégiumaik megmaradtak  bekerültek az új tartomány fırendi kamarájába, mint standherrek.  DE! közjogilag be kellett tagozódni valamelyik tartományba  elvesztették autonómiájukat   közvetettekké váltak (ez a folyamat a mediatizáció)  Az eddig tartományi urak is csak az eszmei rangjukat tarthatták meg, a közvetlen tartományi jogaikat nem! (ık a mediatizált rangúak)  házi törvények megtartása  egyenjogú házasságkötési jog a szövetséges állam uralkodó családjával. 2. Napóleon rákényszerítette a jobb oldali területeket egy francia függıségő szövetség a Rheinbund, Rajnai Szövetség megalkotására. - kényszerbıl a jobb pártiak a Birodalmi Győléshez fordultak, hogy kérjék a jogi kiválasztásukat. - a

győlés katonai kényszer hatására a kérést megadta  a birodalom felbomlott - óvatosságból Ferenc császár 1804-ben felvette az osztrák császári címet • Habsburg szuverenitás • Cseh király  választófejedelmi jogot gyakorol • Magyar király (Rhein – Elbe – Donau Bund) Német Szövetség (Deutscher Bund) - 1815-ös Bécsi kongresszus • szentesíti a birodalom felbomlását • mediatizálódókat elismer • II. Ferenc osztrák császári címét is - létrejön a Német Szövetség, ami 1867-ig ill. az új birodalom kialakulásáig 1870-ig tart - A Szövetség alapító okirata a Bundesakte volt 1. Szuverén egységek államszövetsége tagok: - 34 német szuverén 177 Eájt alapvizsga 2008 - 4 birodalmi város idegen szuverének német birtokaik miatt  Anglia királya  Hannover  Dánia királya  Schlesvig Holstein  Hollandia királya 2. cél: a szövetség tagjainak megvédése minden külsı és belsı támadással szemben  közös hadsereg

nem volt, hanem a szövetség felszólítására a tagállamok küldték erejükhöz mérten a katonai kontingenseket (a legnagyobb Ausztria és a Porosz királyság volt) 3. testületi szerve: a Bundestag, Szövetségi győlés o székhelye: Frankfurt o két testülete volt a, Győlés plénuma: • minden résztvevı meghatározott számú képviselıvel/követtel jött • Ausztria és a Porosz királyság: 4-4 képviselı • határozathoz 2/3-os többség • fontos kérdésekben egyhangú határozat • lényeges kérdést a plénumban vagy a követi konferencián a tanácskozást Ausztria megbízottja vezette b, Bizottság/Tanács • kisebb súlyú ügyekben ítélkezett • elıkészített a plénum üléseit • képviselet szőkebb körő • Ausztria és Poroszország 1-1 követ • többek csoportosan • egyszerő szótöbbség döntött 4. Szuveréneket nem lehetett korlátozni  a határozatok akkor érvényesek, ha az államok becikkelyezik a tagállamok polgárai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ugyanazon jogállással rendelkeznek Ha átkerülnek egy másik államba  tilos mindenféle megkülönböztetés 5. 1815-ös Bundesakte 13. cikkelye elıírta, hogy minden tagállamnak legyen alkotmánya hiányzott: • mikorra kell készen lenni • mit tartalmazzon reakciók: 1. Porosz királyság politikusai fogalmazták meg a porgári alkotmány követelményeit • ötletszerzık: Stein, Humboldt, Hardenberg legfontosabb követelések: • rendi alapon szervezıdı képviseleti szerv, törvényhozás a küldöttek szabad manádtumával • rendszeres összehívás kötelezettsége • győlésnek legyen törvényalkotási joga • rendelkezzen a budget, költségvetési jog meghatározásával • korlátozzák a tartományurak felségjogait • képviselık kapjanak védelmet a kormányzatukkal szemben, és garantálják az alkotmányuk védelmét • kétkamarás rendszer kell: 1. mediatizáltak, nemesek 2. választott küldöttek 178 Eájt alapvizsga 2008 2. Bécs

számára a porosz ötlet radikális • Metternich kancellár ellenjavaslattal élt  12 pontban  hatalmas vita 1820. Bécsben összeül a koferencia  Wiener Schlussakte (konkretizálja az elvárásokat) legfıbb kívánalmak: 1. Bundestag ırködik az alkotmányok létrehozásán 2. Tagállamok uralkodói döntik el, hogy milyen legyen alkotmány - Marad a régi középkori - Csináljanak egy modern újat - Vegyes (rendi elem + népképviselet) - Nincs – pl. Ausztria és Poroszország  mulasztó hatalmak 3. a meglévı alkotmányokat csak alkotmányos úton változtathassák 4. tagállamok kérésére a Bund garantálja az alkotmányt 5. monarchikus elv  az uralkodó az ország alkotmánya által csak bizonyos kérdésekben korlátozott 1848-as FRANKFURTI ALKOTMÁNYOZÁS Elızmények: - Vormärz idıszaka 1830-ban (belga alkotmány + francia adományozott alkotmány – fr. minta) - Göttinga 1. Belga alkotmány A, o születıben lévı, új államot legalizáló társadalom

alkotmánya o Belgium kimaradt az Ultrechti Unióból (Dél-németalföldi) o Katolikus tartományok állammá szervezıdése o Cél az egységes nemzet o Belgák jogairól szól o 1848-ban Német Szövetség területén hasonló a helyzet o németek jogai o etnikai kontinuitás párhuzamos az önálló államok kantinuitásával o jogi egység B, Belga alkotmány fontos tulajdonsága, hogy a polgár jogainak tekintetében a szabályozás kétszintő o deklarálja a belgák jogait (széleskırő) o nincs korlátozás, hacsak a törvény ezt nem teszi meg – pl. gyülekezési jog korlátlak, de a hatóság korlátozza C, o o Macht stärker als Recht  a hatalom erısebb a jognál Elfelejtik hatályon kívül helyezni az alkotmánnyla ellentétes kroábbi jogszabályokat 2., Göttingiai alkotmányozási mozgalom o 1830-ban meghalt III.György o csak egy lánya volt Viktória o Viktória az angol Trónöröklési törvény szerint a parlament hatalmából megszerezte az angol trónt o

De! ez Hannover-re nem vonatkozott! o Ott a száli törvényekre hivatkozva Viktória apjának öccse a hannoveri király o Az uralkodó visszavonta a régi rendi kiváltságokat, helyettük egy kedvezıtlenebb alkotmányt vezetett be o A hannoveriek ezt sérelmezték o 1837-ben a Göttingeni Egyetem Jogi Karának tanárai felszólaltak az önkéntes alkotmányozás ellen  diáklázadás  7 egyetemi tanárt elbocsátanak  óriási felháborodás 179 Eájt alapvizsga 2008  német egységre irányuló törekvések Diákmozgalmak elızményei: • 1815 - Napóleon-ellenes mozgalom Jénai diákokkal létrehozták az egységes német diákmozgalmat • 1818. okt. Jénában 14 egyetem képviselıi elfogadták a diákszervezet alkotmányát Egyik diák meggyilkolta Kotzebuet, aki kigúnyolta ıket  Matternich kezdeményezésére Karlsbaldi határozatok • egyetemi oktatás szigorú ellenırzés • pozitív hatás  német liberalizmus  tagjai: értelmiségi, szabad foglalkozású

emberek Nagy irányzatok: 1. • az egykori Rheinbund területén • észjogi • parlamentet középpontba állító irányzat 2. • Würtenberg – Schleswig: szerves államfejlıdés preferálta 3. • • • • radikális mozgalom népszuverenitás szociális kérdés állam, mint szociális biztonság ıre Az alkotmány létrejötte • közvetlen elızménye • az európai mozgalom Német Szövetség tagállamaiból egységes ellenzéki vezetık 1848. februárjában Heidelbergben összegyőltek  megegyeztek az elıparlament létrehozásában  ily módon az Alkotmányozó Nemzetgyőlés megalakításáról 1848. márc. 31. • Vorparlament (elıparlament) összeült 51 képviselıvel Frankfurtban • Gustav von Struve  USA minta • radikálisok  angol minta 1848. május 18. - Alkotmányozó Nemzetgyőlés összeül - franica klubok alapján szervezıdtek: (Német Ház) Würtenbergi Udvar, Kaszinó, Kıház Alkotmányozó Nemzetgyőlés 2 fontos határozata 1, német

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nép jogairól szóló deklaráció (1848. december) 2, Alkotmány (1849. március 28.) 1. A deklaráció az alkotmány részét képezi 2. Az alkotmányozó nemzetgyőlés a frankfurti Szent Pál templomban ülésezett  Paulkirchen Vervassung Deklaráció a német nép jogairól - Az alapjogok elidegeníthetetlen jogok (sosem függeszthetik fel) - Német nép fogalma: azon állampolgároknak a polgáraiból áll, akik a Német Birodalmat alkotják - Lakhatási, ingatlanszerzési, iparőzési jog + kivándorlás joga - Nem lehet különbséget tenni - Polgári jogtól való megfosztást nem lehet büntetésként alkalmazni - Megszőnik a hőbériség! 180 Eájt alapvizsga 2008 Konkrét szabadságjogok: - tulajdon és lakás sérthetetlensége - szólás, sajtó és véleménynyilvánítás - vallásszabadság - tanulás szabadsága Alkotmányos kötelezettség - hadkötelezettség; mindenkire egyformán - arányos közteherviselés A Frankfurti alkotmány föderációra

vonatkozó szabályai - államszövetség felé irányul (föderációra épülı) - különbség szövetségi hatáskör és tagállamok hatásköre között - polgári házasság egységes szabályozása - egyházak polgári jogi társasággá alakulnak Föderáció szervei: közös képviseleti szerv a Birodalmi Győlés 1. képviselık háza 2. Felsı ház (ált. egyenlı, titkos szavazás) - a képviselık szabad mandátummal rendelkeznek - mentelmi joguk is van  politikai felelısségre nem vonható - törvényeket a két kamara alkotja, felettük a császár, felfüggesztett hatályú vétóval - birodalom feje és képviselıje a németek császára • képviseli kifelé az államot • háború – béke kérdése • intézkedéséhez miniszteri ellenjegyzés kell - miniszterek a Birodalmi Győlésnek felelısek Alkotmány zátonyra futása: • a tagállamok nagy része csak az államszövetséget tudta elfogadni • sikertelen az uralkodó kiválasztása 1849. ápr. 3. 

ı csak Isten kegyelmébıl akar császár lenni, és nem a népébıl - a porosz uralkodó visszahívta a követeit a frankfurti győlésrıl - sokan maguktól mentek - a győlés átköltözött 1849 május 3.-án Würtenbergbe - a belügyminisztérium udvariasan kitessékelte 42. A NÉMET EGYSÉG ALKOTMÁNYA ÉS ÁLLAMKORMÁNYZATI ÚJÍTÁSOK - a német egységet 1870-ben a Porosz királyság vezetésével teremtik meg ez a kis német egység  Ausztria kizárásával A központi hatalom eljelentéktelenedett  peremterületek felé kell fordulni (Bajorország, Ausztria Poroszország) A, Bajorország - középpontias földrajzi fekvés (az egykori Sacrum Romanum Imperium középpontjában van, Dél Itáliától Hamburgig) - 15-16. sz-ban felfutó nagyvárosok - kereskedelmi csomópont - reformáció  katolikus uralkodó/hit  a képtelen a területi terjeszkedésre (a katolikus Ausztria miatt) - a Kölni érsekségnek a bajor uralkodó család által még a Rajna-völgyi

hatalmat is sikerült megszerezni 181 Eájt alapvizsga 2008 - hadsereg és terület Ausztria miatt háttérbe szorul uralkodó család a Wittelsbachok  legrégebb óta szuverén B, Szászország - idıbeli elınye van a bajorokkal szemben - erıs központi hatalom - reformációra áttértek - gazdag bányák és városok - 16.sz-ra sikeres hatalom - Lengyel királyság megszerzése kudarc: lengyel kincstár üres folyamatos harcok a moszkvai hatalommal a szász kincstár kiürül folyamatosan a háború a svédekkel és a poroszokkal - hadszíntérré válik C-D, Ausztria, Poroszország - Poroszország lesz a gyıztes az államszervezeti reformok által az 1800-as években 1. - Napóleontól vereség  hadsereg – reform Nyitottá vált a tisztikarba való bejutás Így a legtehetségesebbek lesznek a tisztek a nemesek helyett 1811-1852. többlépcsıs jobbágyfelszabadítás elsınek a leggazdagabb parasztoknak nyílt meg az önkéntes örökváltság  ez a junkereknek

csak haszon, mivel a jobbágyok földjük egy részét leadják, sıt még pénzt is fizetnek. a zselléreket is megkísérlik felszabadítani 2. - 1851-re nyilvánvaló, h az alsó szinten a pénztelenség akadály  mezıgazdasági bank létrehozása  hitelt ad a parasztoknak a megváltásra + a junkerek ezáltal modernizálhatnak. - nagyfokú mobilitás a kialakuló társadalomban a jobbágyfelszabadítás hatására felszabaduló munkaerı a mezıgazdaságban és az iparban, ami munkaerı tartalék lesz - Stein és Hardenberg komoly államszervezeti reformot hajt végre 1820 + 30-as években központi szinten felállítják az Államtanácsot o feladata: a jogszabálykészítés o tagjai: a fıtisztviselık és a tekintélyes szakjogászok felállítanak: 5 minisztériumot o élén: miniszterelnökként a kancellár városok igazgatásának megreformálása választott igazgatási testületük van o döntenek a költségvetésrıl központi hatalom csak jogszabálysértés

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


esetén léphet közbe 3. 4. 6. - Poroszország 1648. óta, de az 1815-ös bécsi kongresszustól dinasztikus alapon sok területet szerzett Brandenburghoz kíván utat találni; gazdasági oldalról közelítette meg a kérdést; 1836-ban létrejött az Észak-német vámunió (Au. Kivételével) vasútépítés Poroszországba töke, onnan: mezıgazdasági termékek 182 Eájt alapvizsga 2008 7. - Königrätz- i gyızelem  1867. Észak-Német Szövetség 1870-es gyızelem után a Dél-német államokat is bevonták II. 1867-es Észak-Német Szövetség alkotmánya az 1870-ben Versailles-ben kikiáltott Német Császárság alkotmánya is - 1871. ápr. 16. Német Birodalom és az uralkodó a németek császára 1. - - következetesen végigviszi a föderációs elvet közös állampolgárság tagállamok korlátozott szuverenitása megmarad udvartartás korlátozott külképviselet saját törvényhozás, igazgatás és bírósági szervezet szövetség elnöke a német

császár szövetségi törvények - szentesítési joga nincs csak aláír és kihírdet intézkedéseit a szövetség nevében adja ki 2. - birodalmi törvény megelızi a tagállamok törvényeit ellentmondás esetén a birodalmi jognak van elsıbbsége 3. Közös jogalkotás területei: • állampolgárok státuszával összefüggı • gyarmatosítás és kivándorlás • sajtóra és egyesületre vonatkozó szabályozás • kereskedelmi és váltó jog; adó; pénzérme kibocsátás; bankügyek • szabadalmi és szellemi tulajdonnal kapcsolatos • hajózás, közlekedés és útügy; posta és táviroda • magánjog; büntetıjog és eljárásjog • hadsereg ügyei • közegészségügy amik itt nincsenek – azok a tagállamok hatáskörébe tartoznak 4. • • • hallgat az alapvetı állampolgári jogokról a tagállami hatáskörbe tartozik erre külön törvényhozás van 5. - hatalmi ágak elválasztásai igazságszolgáltatás tagállami hatáskör

Szövetségi Legfelsıbb Bíróság (Reichsgericht) székhelye: Lipcse vádhatóságot a birodalmi fıügyész (Oberreichsanwalt) gyakorolja a bírósági eljárás szövetségi hatáskörbe kerül egyöntetően szabályozzák a bírói képviselést + függetlenségi garancia 6. - egységes költségvetési jog hiányzik felemás megoldás a bevételre és kiadásra évente javaslatot kell tenni forrása a szövetségi ügyágazatokból befolyó jövedelem, amíg nincs szövetségi költségvetés 183 Eájt alapvizsga 2008 - addig a tagállamok saját költségvetésük egy részével kell hozzájárulni ennek arányát az uralkodó állapítja meg a szövetségi haderı tervezett kiadásait emlékeztetıül be kell nyújtani a Birodalmi Győlés elnökének a garancia, h az összes kiadásról évente kell beszámolni 7. • a birodalmi igazgatás feje a császár, aki így a kancellárt bízza meg (gyengül a törvényhozás helyzete) nem kerül sor a miniszteri

felelısség szabályozására szövetségi szinten - a császár a kg. feje békeidıben és háborúban hadüzeneti és békekötési joga van a császárnak minden tagállam hadserege az egységes birodalmi hadsereg része, így a császár alá tartozik a haditengerészetet is a császár vezényelte (császári haditengerészet) • 8. 3. Észak – Német Szövetség ill. a Német Birodalom államszervezete a, föderációs elvet 2 intézmény biztosítja - elnök/császár - Szövetségi/Birodalmi győlés b, a császár tisztjét a porosz király tölti be a Hohenzollernek házitörvényei szerint c, hatáskörei: - birodalom külsı képviselete - hg. Fıparancsnoka - hadüzenet, békekötés - nemzetközi szerzıdést csak a Szövetségi Tanács elızetes jóváhagyása, ill. a Birodalmi Győlés utólagos megerısítése alapján köthetett d, Szövetségi Birodalmi Győléssel kapcsolatos joga: összehívás, elnapolás - Szövetségi törvényeket hirdet ki - ezen

törvények végrehajtása rendeletalkotási joggal bírnak e, kinevezési jogosítvány: ~ kancellárt (császárt)  csak neki tartozik felelısséggel ~ magasabb rangú fıtisztviselıt és katonatisztet f, - szövetségi/birodalmi executio - ha valamelyik tagállam nem teljesíti a rendeleteket,, akkor kényszerítı intézkedést alkalmazhat  erıszakot is  akár; a tagállam szuverenitásának felfüggesztése 4. Szövetségi Birodalmi győlés - népképviseleti választások ~ általános, egyenlı, közvetlen, titkos ~ nık, katonák, cselédek kizárva - két ház 1. Birodalmi Győlés (Reichstag)  tagjai mentelmi jogot éveztek  3 majd 1888-tól 5 éves mandátumának lejárta elıtt csak a Szövetségi Tanács határozata alapján lehetett feloszlatni 2. Szövetségi Tanács (Bundesrat)  tagállamokat képviselı követek diplomáciai mentességet kapnak  kötött mandátum 184 Eájt alapvizsga 2008 -  elnökét a császár nevezi ki, ı a kancellár

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


érvényes birodalmi törvényhez a két kamara többségi határozata kell 5. Központi igazgatás feje: a kancellár  császár nevezi ki  ellenjegyzi a császár ténykedéseit  császárnak volt felelıs alkancellár    kancellár helyettese végrehajtó hatalom intézkedési jog   kancellár és alkancellár segítıi 1-1 igazgatási ágazat fınökei államtitkárok: Kulturkampf, Kivételes törvény, Szociális törvények - Bismarck, 1862-1890 birodalmi kancellár Kulturkampf: - 1870  a pápai állam megsemmisül - sok keresztényszocialista és kereszténydemokrata párt - Bismarck egyházellenes politikába kezd - A pápai hatalom visszaszorul a Vatikánba - Franciaországban és Magyarországon (Eötvös) is mozgalom - Sikerül az egyházat az állam felügyelete alá vonni  1870. július – feloszlatják a porosz kulturminisztérium katonai ügyosztályát  1871. december – szószék paragrafus  megtiltotta a lelkészeknek, hogy a Szószékrıl

politikai témájú beszédet tartsanak  1872. március – állami felügyelet alá vonták az egyházi iskolákat  1872. – birodalmi győlés betiltja a jezsuita rendet 1875 után pedig az összes szerzetesrendet - a betegápolók kivételével  1873 – kultúrvizsga  az egyházi lelkészeknek alkalmazásuk elıtt az állami szerveknél kellett bizonyítani mőveltségüket  1871 – katolikus egyházi vagyont választott világi testületre bízzák o megszüntetik a német katolikus egyház állami pénzbıl való támogatását  1875 – polgári házasság bevezetése - hatalmas felháborodás az iskolák felügyelete és a házasságjog miatt - 1878 – új pápaválasztás  Bismarck intézkedései nagy részét visszavonta Kivételes törvény: - Bismarcknak fenntartásai voltak az újonnan kialakult pártokkal szemben - Fellépett a Centrum párttal és a német munkásmozgalommal szemben Szociáldemokrata párt + Általános Német Munkásegylet  1875-ben Gothaban

tartotta az egyesült kongresszust Bismarcknak ellenszenves 1878. – kivételes törvény („a szociáldemokrácia közveszélyes törekvései ellen”) - minden olyan egyesületet, pénzgyőjtési mozgalmat betiltott, ami a fennálló társadalmi és állami rendet veszélyezteti pl. szociáldemokrata; szocialista, kommunista szervezeteket - 1890-ig van hatályban 185 Eájt alapvizsga 2008 Szociális törvényhozás - Bismarck tevékenysége - Iparban munkásként dolgozó szegény elemek létminimumon élnek - ellensúlyozni kívánta a munkás szervezetekkel szembeni harcos fellépést - szociális háló kiépítése - fedezeti alap: munkavállaló és munkáltató együttes befizetései + betegsegélyek pénztárakból kifejlesztett szakmai szövetkezetek - 1883. – betegségi biztosítás naptól 13 hétig terjedı idıre biztosított pénzt - 1884 – balesetbiztosítási törvény baleset miatti betegség vagy rokkantság esetén vagy halál esetén a családtagoknak -

1889 – örökségi és rokkantsági biztosítás 70 év feletti munkásnak állapotától függıen öregségi vagy rokkantsági nyugdíj 43. A WEIMAR-I ALKOTMÁNY I. Elızmények - - - - - - I. világháború a pusztítások mellett társadalmi mozgásokat is okozott Aktív politikai életet kezdtek élni a katonák • Társadalmi gondot jelenthetnek a leszerelı katonák ~ Pl.: 1918-as magyar ıszi rózsás forradalom Hadi gazdálkodás következményei • Gazdaságtól távollévı társadalmi rétegek bekapcsolódása a termelésbe • Nıi és gyermekmunka • Munkásmozgalom megjelenése • Politikai pártok mellett kialakuló csoportok: ~ Hadseregbıl hazatérı katonák ~ Hadi üzemekben szervezetten dolgozó nık Növekvı szociális elégedetlenség Háború utáni rendezés • Wilson békepontjai ~ Társadalmi és állami reformot ír elı Német politikai körök törekvése: a jelenlegi császár lemondása és a hatalom átadása egyik fia számára •

1890-es években már felmerülı lehetıség ~ I. Vilmos halála után (1888) fiától III. Frigyestıl várták az angol típusú demokrácia megvalósítását  III. Frigyes három hónapi uralkodás után meghalt ~ 1917-ben II. Vilmos nem kívánt lemondani a trónról  1918. november: általános felkelés  1918. november 9.: II. Vilmos lemond » Badeni Miksa, birodalmi kancellár is lemond  Új birodalmi kancellár Ebert, az SPD, azaz a német szociál demokrata párt vezetıje Schedemann kikiáltja a köztársaságot a Berlinben kitört forradalmi mozgalom idején Köztársaság elıtt álló feladatok • Háború utáni helyzet rendezése és békekötés • Köztársasági formának megfelelı alkotmány kidolgozása Biztos háttér megteremtése érdekében kettıs lépés • Ebert-Groener paktum: ~ Hadsereg támogatását biztosította abban az esetben, ha az SDP nem engedi a 186 Eájt alapvizsga 2008 - - felkelések elfajulását a kibontakozó szovjet

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


típusú tanácsrendszerek irányába • Stinnes-Legien-féle egyezmény: ~ Szakszervezeti vezetık által kötött egyezmény ~ A nagyiparosok támogatását biztosította a szervezett munkásság pacifikálása végett, a sárga szakszervezetekkel szemben Szocialisták kiválása az SDP-bıl: • Párton belüli összeütközések következménye Spartacus csoport: • Szocialisták és kommunisták egyesülése • Berlinben felkelést robbant ki 1919. január: választások • SDP koalícióra lép a Centrum, ill. más liberális pártokkal Alkotmányozó nemzetgyőlés: • Összehívás a felkelés leverése után • 1919. február, Weimar: a nemzetgyőlés megnyitása • 1919. augusztus 11.-én: Weimar-i alkotmány hatályba lépése ~ 1919. április: Tanácsköztársaság kikiáltása Bajorországban II. A) A Weimar-i alkotmány jellemzıi - - föderációs forma megtartása • az állam szövetséges birodalom ~ 18 tagállam (Land) vagy tartomány alkotja  az

államhatalom és a törvényhozó hatalom megoszlik a Landok, ill. a birodalom szervei között  hármas kategória felállítása jogalkotás vonatkozásában » birodalmi hatáskör: o bizonyos kérdések kizárólag a birodalom hatáskörébe tartoznak » birodalmi jogalkotói hatáskör: o ide tartozó kérdések köre a késıbbiekben módosulhat » jogalkotási alapelvek o a birodalom törvényhozás útján egyes kérdések szabályozására alapelveket állapíthat meg  többi kérdésben a Landok rendelkeznek eredeti jogalkotói hatalommal  a tartományok szabályozzák birodalom hatáskörébe tartozó kérdéseket, ha a birodalom nem él törvényhozási jogával ~ a birodalmi jog megelızi a tartományi jogot:  1871-es alkotmányból átvett szabályozás  Reichsgericht által megkezdett korai alkotmánybíráskodást indokolttá tette ~ Minden tartománynak rendelkeznie kellett saját alkotmánnyal  Alkotmány 17 szakasza » Alapelveket állít fel •

köztársasági államforma ~ a hatalom a népet illeti az alkotmány által felállított alapelvek • népszuverenitás elve: ~ választójog szabályozása:  általános, egyenlı és titkos  arányos választási rendszer alapelveinek megfelelıen  féri és nı egyaránt a 20. életév betöltésével » nıi választójog  községi választásokra vonatkozóan is • állampolgárság ~ minden németet ugyanazok a jogok illetnek meg, saját tartományán kívül is ~ szabad költözködési jog ~ szabad ingatlanvásárlás 187 Eájt alapvizsga 2008 foglalkozások szabad őzése • hatalmi ágak szétválasztása ~ Reichsgericht és a Szövetségi Legfelsıbb Bíróság mőködése ~ Szövetségi alkotmány bíráskodása kialakulása  Törvényeket az alkotmányhoz méri • birodalmi törvényhozás ~ Birodalmi győlés mőködése  1871-es alkotmány alapján ~ Reichstag  Birodalmi győlés, képviselıház  Általános választások  Önmagától összeülı

intézmény » Minden év novemberének elsı szerdáján » Elnök formális meghívót küld  Saját elnök megválasztása  Birodalmi elnök feloszlatási joggal rendelkezik ~ Reichsrat  Birodalmi tanács » Tagállamok küldötteibıl áll ~ Notverordnung  Szükségrendelet  Elnökök kivételes joga, hogy a leszavazott törvényjavaslatokat szükségrendelet formájában hatályba léptethették Kormányzás • Miniszteri felelısség érvényesülése ~ Gyakorlatban nem valósult meg teljes mértékben • Kancellár és miniszterek kinevezése a birodalmi elnök által történik ~ Szükséges a Birodalmi győlés bizalma  Bizalom megvonásának esetében lemondási kötelezettség » Bizalmatlanság felmerülésekor a birodalmi elnök sok esetben a parlamentet oszlatta fel a miniszterek menesztése helyett  Ugyanez érvényes a tagállamok, ill. Landok kormányzására ~ - B) Alapjogok a Weimar-i alkotmányban - Állampolgári rendelkezés: legértékesebb és

legterjedelmesebb Klasszikus polgári jogok és kötelezettségek Szociális jogosítványok a) Alapjogok és kötelességek • 1848-as frankfurti Deklaráció átvétele és továbbélése ~ törvény elıtti egyenlıség ~ állampolgárság ~ szabad költözködés ~ szólás és sajtószabadság ~ gyülekezési és egyesületi jog ~ büntetıeljárás fıbb garanciái • nemzetiségekre vonatkozó szakasz ~ szabad népi fejlıdésükben sem a törvényhozás, sem a közigazgatás nem akadályozhatja ~ anyanyelv használata az oktatásban, közigazgatásban, jogszolgáltatásban ~ 1933-as konkordátum megerısítése a Vatikán, ill. a német állam részérıl  nemzetiségek anyanyelv használatának kiszélesítése az egyházi életükben,  ha az adott nemzetiség esetén a német állam viszonosságot tapasztal az adott nemzetiség anyaállamában élı németek kedvezményezésére b) Szociális és mővelıdési jogok • A Weimar-i alkotmányt szociális alkotmánynak

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nevezik 188 Eájt alapvizsga 2008 • • • • • Felsorolt szociális jogok a Bismarck-i szociális törvényhozás eredményei Egységes birodalmi munkajog ~ Szabályozása birodalmi hatáskörbe tartozik ~ Munkajog ~ Szociálpolitika ~ Szegényügy ~ Jóléti gondozás ~ Szellemi munka védelme Állami kötelezettség a német tudomány, mővészet és technikai eredmények védelme nemzeti és nemzetközi szinten Dolgozók jogállására és szervezeteire vonatkozó szabályok ~ Munkavállalók és munkaadók egyenjogú partnerek ~ Bérfeltételekben együttes megállapodásnak kell születnie ~ Munkások részvételi jogának elismerése az üzemi, kerületi és birodalmi munkástanácsban ~ Birodalmi Munkástanács  A szövetség kötelezettsége a munkaügyi és szociális törvényjavaslatok tanács elé való terjesztése  Adott területen önálló törvénykezdeményezési joggal rendelkezik oktatáshoz és mővelıdéshez való jog ~ általános

tankötelezettség 18 éves korig ~ az iskolaügy állami felügyelet alá tartozik ~ magániskolák, vallási világnézetnek megfelelı népiskolák ~ egyetemi teológiai fakultások fennmaradnak ~ közsegély és nevelési járulék a közép- és felsıfokú oktatásban a rászorulók részére C) Az elnök jogállása - szövetségi elnök hatáskörének meghatározása • Ersatzkaiser: pótcsászár, császár helyettes a) Általános hatáskör • Birodalom elnöke ~ Nép által választott személy ~ Minden 35. életévét betöltött német állampolgár rendelkezik passzív választójoggal ~ 7 évre szóló megbízatás  újraválasztható • Birodalmi Győlés feloszlatásának joga ~ Ugyanazon okból nem oszlathatja fel még egyszer ~ A feloszlatást követı 60. napra új választást kell kiírnia ~ 1871-es alkotmányban feloszlatási jogával a Bundesrat elızetes jóváhagyásával élhetett • felhatalmazás a külkapcsolatok ápolására, valamint

nemzetközi szerzıdések megkötésére ~ Birodalmi Győlés hozzájárulása szükséges ~ Háború és béke kérdése  Törvényi úton lehetséges • Széles kinevezési jogkör • Kegyelmezési jog ~ Amnesztiát kizárólag a Birodalmi Győlés adhat • Hadsereg fıparancsnoka ~ Hadsereggel kapcsolatos intézkedésekhez miniszteri ellenjegyzés szükséges • Birodalmi kormány kinevezése és felmentése • Kancellár ~ Elnök helyettese akadályoztatás esetén ~ Hosszas akadályoztatás esetén külön birodalmi törvényt kell hozni a helyettesítésre 189 Eájt alapvizsga 2008 • Alkotmánybíróság elıtti felelısségre vonás ~ Elnök mellett a birodalmi kormány is felelısségre vonható ~ Vádemelésre a Birodalmi Győlés jogosult  Két feltétel együttes megléte esetén » Az elnök vagy a kormány tagjai megsértették az alkotmány vagy a birodalmi törvényt » 100 képviselı aláírása szükséges a vádemelési indítványhoz o minısített

többséggel döntenek b) Különös hatáskör • Haderı bevetése ~ Abban az esetben, ha a tagállam nem hajlandó teljesíteni a birodalmi törvényt, az elnök haderıvel kényszerítheti ~ 1871-es alkotmányból átvett • közbiztonság és közrend helyreállítására intézkedéseket foganatosíthat ~ két módon  fegyveres erı alkalmazásával  alkotmányban foglalt alapvetı jogokat részben vagy egészben hatályon kívül helyezheti III. - - alkotmány keletkezésekor rendkívüli helyzet • Berlin: forradalmi mozgalom • Bajorország: Tanácsköztársaság • Koalíciós kormány • Diktatórikus rendszer Weimar-i alkotmány a lehetı legszélesebb demokráciát kívánta biztosítani • Ebert és Hindenburg többször élt a rendkívüli szabályozás adta lehetıségekkel 44. AZ 1917-ES MEXIKÓI ALKOTMÁNY I) Mexikó alkotmánytörténeti elızményei: • • • • • • • az amerikai kontinensen a spanyol gyarmat a mai Texastól egészen

Thaiföldig tartott (KözépAmerika és Andok csúcsain át) e terület neve Indiák eredetileg két alkirályság volt: o mexikói alkirályság:északon a központi mag az egykori aztékok területén létesült Mexikó központtal o perui alkirályság: déli rész inka birodalom területén, Lima központtal o Új-Granada –i alkirályság: Bourbon V. Fülöp alatt szervezik meg 1738-ban angolokkal intenzív szembenállás 1740-es években angol kézre került a Magellán-szoros (Tőzföld szomszédja) portugál-angol összefogás La Plata-i alkirályság: 1774-ben portugálok szomszédja Buenos Aires központtal a spanyolok sikeresen kapcsolódtak be a franciák mellett az Észak-Amerikai Függetlenségi háborúba ezt lezáró 1783-as versailles-i békében a spanyol korona jelentıs területeket kapott megkezdhette Arisona, Colorado és California gyarmatosítását, illetve hajózási jogot kapott a Mississippin 190 Eájt alapvizsga 2008 • • • • a területi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyarapodás gazdasági fellendüléshez vezetett nıtt a lakosság létszáma látványosan hatottak a felvilágosodás eszméi Spanyolo. átmenetileg francia uralom alá került (Napóleon) ezek erısítették a függetenségi vágyat Három koncepció volt kialakulóban: egyetlen kontinentális amerikai spanyol állam (Miranda-terv) Simon Bolivar a különbözı, de önálló államok híve volt Tupac Amaru (José Gabriel) minden „faj” békés együttélését képzelte el Peruban • mivel Spanyolo. francia uralom alatt volt, így a gyarmatok magukra maradtak • egy hosszabb függetlenségi háború keretében 1824-re Kuba, Puerto Rico és a Fülöp-szk. kivételével kivívták a függetlenséget • megszülettek a nagy nemzeti hısök • mivel Mexikóban az egyház hatalma nagy volt, így ott papi népvezérek álltak a függetlenségi mozgalom élére (Hidalgo, Morelos) • mindenhol köztársaság az államforma Karibi térség: • a francia forradalom és Napóleon

nem hagyta érintetlenül • ez pedig Hispaniola körüli kérdés, a késıbbi Haiti függetlenedése kapcsán • a szigetet egy korábbi háború lezárása folytán 1697-ben a Ryswicki béke két részre osztotta o nyugati fele a késıbbi Haiti spanyol fennhatóság alól Franciao-é lett o déli v. keleti fele Dominika, megmaradt Spanyolo-nál o Haiti a francia polgárokkal azonos jogokat kapott • 1793-ban rabszolga-felszabadító mozgalom indult o Louverture vezetésével a haitiak sikeresen vették fel a harcot a spanyol és angol haderıkkel szemben o Louverture megszüntette a sziget feletti francia hatalmat o megszünteti a rabszolgaságot o Napóleont irritálta a vezért bebörtönzik o ennek ellenére a lakosok megvédték magukat o 1804 elején kikiáltották a köztársaságot Napóleon eladta Louisianát az USA-nak • Haiti megırzi függetlenségét o nemzetközi garanciák erısítik o 1862: USA elismeri o 1864 elıtt konkordátum a Vatikánnal • 1843-ra

Dominika is köztársaság lesz • az annexiójára készülı spanyolok az USA nyomására távoztak 1800-as évek elejére Mexikótól É-ra az USA, K-en pedig megszőnik a gyarmati rendszer. Ez Mexikónak védettséget és példát ad. USA déli részén még van rabszolgaság, ez hat majd Mexikóra, ami a Texasi-kérdésben robban majd ki. II) Mexikó alkotmányozása Mexikó egykori területe az Új Spanyolország Alkirályság nevet viselte 1820: madridi liberálisok bíztatására elzárkóztak Spanyolo-tól a spanyol király lemondása után Augustin Hurbide Mexikó függetlenségét I. Augustin néven császárrá koronáztatta magát köztársaság 1823: a köztársaságpártiak lemondatták 1824: a Mexikói Szövetséges Köztársaság alkotmányt alkotott - azonban a terület kisebb lett - Közép-Amerikai Egyesül Tartományok kiszakadtak Mexikóból • 1830: megszüntetik a rabszolgaságot  Texas nem engedelmeskedik • • • • • • 191 Eájt alapvizsga

2008 • 1836: az akkori mexikói elnök fegyveres csapatokkal akarta ıket kényszeríteni, ám fogságba esett szabadulása érdekében elismerte Texas függetlenségét • ezt a mexikói kongresszus nem ismerte el Mexikó és USA között háború Texas csatlakozott az USA-hoz 1857-ben új alkotmányt alkottak az 1836-os Texas függetlenségét elismerı Santa Anna elnököt a liberálisok el tudták távolítani liberális reformok: - föderális szerkezető államszöv. - állam és egyház elválasztása - jezsuiták számőzetése - egyházi vagyon szekularizációja ezek az intézkedések a kevert lakosság miatt vannak (fehérek, indiánok, feketék  így nincs akadálya a vegyes házasságnak) az intézkedések kiváltották az önálló állam nehezen finanszírozhatóságát - hagyományosan ezüstöt bányásztak (még nem ismertek olajforrásokat, még nem volt kaliforniai aranyláz) • 1861-ben átmenetileg felfüggesztették az áladósság fizetését III.

Napóleon-féle beavatkozás + Habsburg Miksa mexikói császársága • 1884: elnöki hatalom Porfirio Diaz (katona) kezében volt a hatalmat 1911-ig megırizte „jó szándékú despotának” címzik addigi demokratikus eredményeit felszámolja komoly eredmények:  közigazgatás átszervezése  rendıri szervezet kiépítése  kormányzók és helyi kiskirályok (coudil-ok) megfékezése  látványos infrastruktúra kiépítése (vasút, közút)  USA-tıke bevonása • III) Az 1917-es alkotmány: • • • • ezt az alkotmányt szociális adományozási kísérletnek nevezik nemzeti ellenállás a külföldi tıkével szemben parasztfelkelések a nagy latifundiumok uralma ellen szervezett munkásság a bányászat és fejlıdı ipar által 1916-ban a mexikói liberálisok forradalmat robbantottak ki (USA többször is beavatkozott) a Diaz elıtti demokratikus eredményeket akarta restituálni fı követelések: - munkásság és parasztság is hangot kapott -

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nagybirtokok államosítása - idegen tıke visszaszorítása - munkásvédı szabályok megalkotása - iskolaügy • 1916-ban összeül az Alkotmányozó Győlés • 1917. január 31-én elfogadja az alkotmányt az alkotmány jellegzetességei: cél az 1857-es liberális alkotmány szabályainak helyreállítása - szövetséges köztársaság - hatalom forrása a nép - tilos a rabszolgaság - nincsenek nemesi címek, öröklıdı elıjogok - minden lakos jogosul bármilyen fegyver viselésére, amit a trv. nem tilt külföldieket korlátozó szabályok • 192 Eájt alapvizsga 2008      tulajdont csak mexikói születésőek v. honosítottak szerezhettek külföldiek csak külügyminiszterrel kötött megállapodás alapján szerezhettek tulajdont országhatárnál 100 km-en belül nem szerezhettek tulajdont vizeknél 50 km-en belül nem szabály megszegése esetén a földjük a nemzetre szállt • rendészeti szabályok: külföldieknek is vannak emberi jogaik: a

kormánynak joga van bírói eljárás nélkül kiutasítani az ország politikájába idegenek nem avatkozhatnak hadseregben vagy rendészeti szervben külföldi békeidıben nem vehet részt haditengerészetnél csak született mexikóiak lehetnek hajók és repülık legénységének legalább 2/3- a mexikói kell hogy legyen • állampolgárságra vonatkozó szabályok: születéssel vagy honosítással lehet megszerezni külföldiek Mexikóban született gyerekei nagykorúságuk után megszerezhették az állampolgárságot honosítással, ha nyilatkoztak a Külügymin, elıtt honosítással megszerezhetik a latin fajúak, ill. azok, akik 5 éve tartózkodnak az országban • mexikóiak kötelezettségei: iskolai oktatás kötelezı honvédelmi képzettség és katonáskodás közterhek arányos és egyenlı viselése • állam és egyház elválasztása: 1857-es törvény miatt egyházakat és szervezeteiket nem ismerték el jogi személynek  tulajdont nem szerezhettek

csak mexikói születéső lehetett lelkész választójoguk nem volt politikai tevékenység tilos volt egyháziak öröklési jogát korlátozták megtiltották az alapfokú iskola létesítését csak polgári házasságot ismerték el IV) Az állampolgári jogok (szociális és kulturális jogok): 1) személyi szabadságot biztosító garanciák 2) véleménynyilvánítás szabadsága 3) vallásszabadság csak a templomokra korlátozza vallás gyakorlására irányuló új helységet csak belügyminiszteri engedéllyel lehet létesíteni állam beavatkozási joga (vallásgyakorlás kérdéseibe) a kongresszus vallásfelekezetet létesítı vagy betiltó törvényt nem hozhat (USA-tól vette át) 4) tulajdon szabadsága 27. szakasz: földek és vizek tulajdona a nemzetet illetik meg, így nekik állt jogukban tulajdont szerezni, egyénekre átruházni és ezáltal magántulajdont létesíteni magántulajdonra közérdekbıl korlátozásokat bevezetni szokásos garancia –

tulajdont csak közérdekbıl és kártalanítás mellett lehetett kisajátítani csak a született mexikóiak tulajdonszerzését ismerik el meghatározták a birtokolható földterület nagyságát (parasztság földhöz jutása miatt) államosítás – felesleg a nincstelenekhez kerül családi vagyon elidegeníthetetlen 5) munkajog és szociális védelem: a) senki sem kényszeríthetı munkavégzésre beleegyezése és megfelelı díjazás nélkül: - 193 Eájt alapvizsga 2008 munkaszerzıdés csak a tv. által meghatározott idın belüli o ha a munkaszerzıdés a dolgozó hibájából hiúsul meg, csak polgárjogi felelısség áll fenn b) munka és társadalmi gondoskodás o nık és 16 éven aluliak éjjeli foglalkoztatása tilos o 14 éven aluliak munkavégzése tilos o tilos a nıknek 3 hónappal a szülés elıtt nehéz munkára alkalmazása o törvényes munkaidı, munkabér, munkabérpótlék o a munkás számára a munkaadó lakásbiztosítási kötelezettsége,

szociális létesítmények, üdültetés, közegészségügy, biztonsági elıírások c) szakszervezeti szervezıdés joga és sztrájkjog o elbocsátásoknak szigorú feltételei o munkavállaló és munkaadó közti vitákat döntıbizottságok elé utalják o külön szabályok vannak arra, hogy mikor semmise a munkaszerzıdések o Szövetségi Egyeztetı és Békéltetı Bizottság felállítása 6) oktatással kapcsolatos jogok kötelezettség papnevelésnél további korlátok az ott szerzett ismeretek közoktatásban való beszámítását tiltják 7) a köztársaság elnöke háborús veszély vagy más, társadalmi békét zavaró veszélyek miatt e jogok gyakorlását felfüggesztheti. o jogi garanciája: a minisztertanács hozzájárulása, ill. a kongresszus jóváhagyása szükséges o ha a kongresszus nem ülésezik, akkor annak állandó bizottsága hagyja jóvá 45. AZ ALKOTMÁNYOS VÁLTOZÁSOK ÉS KORMÁNYZÁS AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A Wilsonizmus és a New Deal

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1. Az elnöki hatáskör és az államszervezet Fékek és egyensúlyok rendszerében állandó a mozgás: kongresszus vagy az elnök hatalmának túlsúlya jellemez egy-egy idıszakot Wilson az alkotmányról: a. fékek és egyensúlyok rendszere már nem hatékony b. nem komplett rendszer c. azért marad meg, mert egyszerő Prezidenciális rendszer hibái: 1. nincs vita a tv – hozási fórumon, tv – hozás hatalmát a bizottságok megosztják 2. a kormány nem függ a fórumtól 3. kongresszus viták nélkül mőködik Az Egyesült Államok elnöke: 1. 20. sz-ban egyre bıvül hatásköre 2. a krízishelyzetek hangsúlyozzák egy elnök politikai jelentıségét 3. az elnök pártja kisebbségbe juthat a Kongresszusban, ezért a fékek jobban érvényesülnek Az elnök és a krongresszus munkakapcsolata: 1. alkotmány: az elnök idırıl idıre információt ad a kongresszusnak az unió helyzetérıl (ma rendszeres évenkénti beszámoló) 2. költségvetés: állami beavatkozás

a gazdaságba + védelmi költségek: nıtt az elnök jelentısége 3. hadvezetés összeköti a kongresszussal az elnököt 4. a kongresszus új feladatokat ruházhat rá 5. saját jogon fontos intézkedéseket kezdeményezhet az elnök (lsd. New Deal) Újszerő pártvezetés (Wilson): 1. harc a same old gang-gel: reformtörvények 194 Eájt alapvizsga 2008 2. szociálpolitikai tv – hozás fenntartása 3. párt progresszív elemekkel való felújítása Az I vh. elıtt: Új Szabadság (New Freedom) fıbb pontjai: 1. a kormányzat kivonása a korporációk befolyása alól, mert ez elınytelen az üzleti világnak és a kormányzatnak is 2. nép bekapcsolása a kormányzatba 3. föderatív kormányzat megerısítése az államokkal szemben A 4 wilsoni alkotmánykiegészítés: 1. 16.: kongresszus felhatalmazása adószedésre: fejszerinti, közvetett és közvetlen is (1913.02.03.) 2. 17.: szenátorokat az alsóház módjára válassza a nép (1913.04.08.) 3. 18.: alkoholtilalom

(1919.01.16.); 21-es hatályon kívül helyezte (1933.) 4. 19.: nık választójogának megadása Wilson céljai: munka társadalmi védelme állam gazdasági szerepének fokozása F. D. Roosevelt: 1910: New York szenátora 1. kommunizmus veszélyeivel szembe kell nézni Nézetei: 2. rossz kézben összpontosulhat a politikai és gazdasági hatalom Államszervezeti reformjai (1936-ban a második ciklusban teljesíteni): • adóterhek mérséklése; közigazgatás modernizációja • Legfelsıbb Bíróság (nem valósul meg) és az elnöki adminisztráció átalakítása (megvalósul) • kis New Deal = Wagner – törvény Elnöki adminisztráció átalakítása: a. Executive Office (Elnöki Hivatal) 1939: (Újjászervezési Törvény) jövıre vonatkozó programok tervezésében segítse az elnököt b. 14 bizottság: Nemzetvédelmi Bizottság; Költségvetési Bizottság a bírák csinálták a jogot: Holmes és Brandeis: az LB feladata az alkotmányos egyensúly megırzése

Roosvelt-i adminisztráció: 1. pártvezetést a végrehajtó hatalomban hasznosítja: staff = elnöki adminisztráció: Fehér Ház Kabinetjének tisztviselıi kara + Executive Office staff-ja 2. (második ciklus) New Dealers: szilárd politikai csoport: ellentétek a demokrata párttal Roosevelt halála után: 1. New Dealers szárny: New Deal törvényhozás tovább építése: élesedik az ellentét a kongresszussal LB krízise: A New Deal – az Amerikai Egyesült Államok gazdasági jogalkotása és a Legfelsıbb Bíróság gyakorlata 2. Az Egyesült Államok gazdaságpolitikájának jellemzése a századfordulón Gazdaság kormányzati szabályozása: 1. egyes államok és az önkormányzatok szintjén 2. témák: mértékegység, áruminıség garanciája, exportcikkek minıségének garanciája és ellenırzése (legtöbb szabályozás: 19. Sz. út. Ľ-e) 3. jogi szabályozás: áru elıállítás feltételei, bérmunka foglalkoztatás, gyári felügyelet, áruk cseréje,

verseny szabályozása, monopóliumok visszaszorítása, 4. államok jogi szabályozása: a; szállítás, hírközlés, közszolgáltatás spec. intézményei, 195 Eájt alapvizsga 2008 b; ipar és egyéb szolgáltatás terén 5. spec. testületek: irányítás, ellenırzés 6. amerikai antitrust jog (monopóliumellenes jogalkotásból ered): föderális jogalkotás: a;. Sherman Act (1890), b;. Clayton Act (1914), c;. Federal Trade Commission Act (1914) = föderális hivatal a föderális tv-ek végrehajtására 6. Alk. 1. c. 10.: kongresszus beleegyezése nélkül illeték vagy vám a behozatalra és kivitelre csak a törvényes felügyelet végrehajtásához nélkülözhetetlen esetben lehetséges: minden ilyen a kincstárat illeti, kongresszus felülvizsgálja és ellenırzi Polgárháború után: 1. monopóliumok korszaka = Trust Era, trust device (Rokefeller): olajüzlet monopolizálása: árrögzítés, piacfelosztás: common law értelmében tiltott (kibúvót találtak)

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


2. Sherman – act: monopóliumok és trust-ök állami ellenırzés alá vonása: a; szerzıdés, egyesülés, megegyezés az ipar korlátozására törvényellenes b; pénzbírság és / vagy szab. veszt. c; 1937: fair trade law szerzıdések kivételt jelentenek: kiskereskedık árusíthatnak manufaktúra árakon, további kivétel: közmővek, szállítás (bírói jogalkalmazás szőkíti vagy tágítja) 3. Clayton-act, Federal Trade Commission: (Sherman – törvény kudarca) FTC Act:  tisztességtelen eszközök kizárása,  hamis felhasználási útmutatások tilalma,  monopolisztikus gyakorlat spec. eseteit tiltja  kormányzati szerv: Federal Trade Commission (+ Igaszságügy Minisztérium) 4. Rule of Reason elv: kereskedelmet ésszerőtlenül akadályozó szerzıdések nem érvényesíthetık 1940 után: antitrust politika újjáéled: nem minden ár és termelési politika ellentétes a közérdekkel A progresszivizmus mint a gazdaságpolitika alapja Progresszivizmus:

jóléti állam ideája: Kongresszus aktív mőködésével + végrehajtó hatalom szerveivel Jóléti állam: 1. ipari munkásság: helyzetük abszolút és relatív értelemben is romlott 2. Középosztály által meghatározott irányzat  kormányzati reformok  jogászi hivatáskörhöz tartozó értelmiségi csoport  ipari monopóliumok, finánctıke, vasúti társaságok megfékezése  gazdaság föderális ellenırzését szolgáló reformok  Federal Trade Commission (államok közötti kereskedelmi intézmények felügyelete), Federal Trade Board (válságok elhárítása): munkavédelem intézményei, vasúti szabályozás kiterjesztése, nıi választójog 3. Kereskedelmi és munkaügyi bizottság létesítése:  az antitrust jog érvényesítése  square deal (tisztes ügyintézés): megegyezés: munkaadók – munkavállalók, kiskereskedık, kisvállalkozók – konszernek 4. trustokra és korporációkra vonatkozó politika: jog végrehajtása, föderális

kormányzat felügyelete, szabályalkotó jogai az államok közti kereskedelemben; kongresszusi jogalkotás: közlekedés és hírközlés 5. Mann Elkins törvény 1910: kereskedelmi bíróság a bizottságtól megfellebbezett ügyekre 196 Eájt alapvizsga 2008 6. Th. Roosevelet: Új nacionalizmus (Outlook): a; tisztességes kormányzati politika, nagy üzlet megrendszabályozása, környezetvédelem, társadalom megújítása politikai akciók révén b; LB döntéseinek kritikái: föderális törvényalkotás szociális jogalkotása ellen Th. Roosevelt (1911. 02): 1. törvényalkotás kezdeményezése, referendum a társadalmi problémákra, LB. Jogi döntéseinek felülvizsgálata 2.Progresszív Párt: Republikánusokat kiszorítja, demokratáknak teret ad: Traft, Roosevelt, Wilson harca Wilson gyız: 1. 1912: hosszú folyamat az amerikai politikai életben: kettıs alapelv: a; szociális biztonság és igazságosság itthon, b; élénk vezetıszerep a nemzetközi életben:

késıbbi demokrata elnökök iránya Federal Reserve Act 1913.:  föderális bankok és árfolyamrendszer szabályozása:  12 kerület mindegyikében föderális bank magántıkések befektetésével, feljogosítva bankjegyek kibocsátására Federal Reserve Board: felügyeli a bankok leszámítoló tevékenységét ellenırzi a 412 bank üzleti tevékenységét: legfontosabb pénzügyi intézkedés Amerika történetében 1914: Federal Trade Commission + Clayton Act (szakszervezetek nem törvényellenesek): gazdasági jogalkotás alappillére Wilsoni adminisztráció: 1. járadékrendszer, gyermekmunka tilalma, életkori korlátozások egyes iparágakban 2. Nemzetközi kereskedelem klauzulája alapján a LB elé került az egyes államok ilyen törvényalkotása a; egyes államok importkorlátozása: államlakók egészségvédelme, erkölcsi védelme b; egyes államoknak is fenntartott jogköröket c; 1876: egyes államok szabályozhatják: vasút és közlekedés ügyei,

hajózás kereskedése 1887: Interstate Commerce Act: államok közötti kereskedelem szabályozása Interstate Commerce Commission: bíróság szerepének visszafogása 1905: passzivista irány: 1. nincs logikai összefüggés a munkásmozgalmi tevékenység és a 1908: LB.: kereskedelem szabad gyakorlása között 2. vasúti dolgozókat nem lehet elbocsátani szakszervezeti tagságuk miatt Wilson: gyermekmunka produktumának kitiltása az államok közötti kereskedelembıl 3. A New Deal – jogalkotása Roosevelt 1932. 07.: 1. nem forradalmat akart: régi amerikai életmód védelme 2. Új irányvonal: 1933: erıs pénzügyi válság:  bankrendszer szanálása  rendkívüli törvény a bankokról, szövetségi tartalékokról kölcsön a bankoknak  betétek tömeges kivételének tilalma  aranykivitel tilalma 197 Eájt alapvizsga 2008 3. Banktörvény:  5000 $-nál kisebb betétek kifizetését szavatolták  kereskedelmi és beruházási bankok szétválasztása,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


mőködésük ellenırzése  tárulás létrehozása a kis betétek védelmére 1933-as törvényjavaslat sorozat: 1. Polgára Tartalékok Hadtestérıl: munkanélküli fiatalok közmunkavégzése 2. Szövetségi Gyorssegélyezı Hivatal: munkanélküliek segélyezése 3. állami szervek 1935-ig ideiglenes felállítása 4. ipar és mezıgazdaság rekonstrukciója: átmeneti hatály Nemzeti Újjászervezés Hivatala a Federal Trade Commission kibıvítésével a; üzleti élet racionalizálása, b; külkereskedelem fejlesztése c; hírközlés fejlesztése, d; gazdaság pénzügyi irányításának megszervezése: Pénzügy Helyreállítási Bizottság: gazdaság állami segélyezése Mezıgazdaság helyreállítása:  árstabilizáció:  vetési terület  állatállomány csökkentése  olcsó kölcsön folyósítása Ipar helyreállításáról szóló törvény (NIRA):  tisztességes verseny fogalma, piaci szabályozás és termelési útmutatás  gyermekmunka alkalmazása

tilos  minimális munkabér, maximális munkahét, : keretszabályozás LB állásfoglalása: 1. 1935: ipari mezıgazdasági rekonstrukcióval szemben a; föderatív kormány illetékességét elvetette b; szabad versenyt korlátozó illetéktelen beavatkozás a rögzített bér és munkaidı, ezért hatálytalanítja (ezért megalkoják a Wagner – törvényt) 2. 1936: Wagner – törvény elfogadása (Kis New Deal): a; munkásszervezetek mőködését tilos megakadályozni b; kollektív szerzıdések megtagadása tilos Társadalombiztosítási rendszer: LB döntése: munkaviszonyból fakadó viták eldöntésébe a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt bevonja a törvény: ezt a hatásköri intézkedést érvényteleníteni kell 1938-as Fair Labor Standard Act: 2. a; újraszabályozza a munkaügyi intézkedéseket: munkaidı és munkabér osztályok létesítése b; meghatározza a törvény hatálya alá tartozó ügyek körét 198 Eájt alapvizsga 2008 46. A

SZOVJETHATALOM LÉTREJÖTTE, A SZU ALKOTMÁNYOZÁSA (1924-36). A SZU KIALAKULÁSA ÉS KORAI ALKOTMÁNYAI Az I. vh. - a szovjet hatalom létrejötte 1905-1914. politikai fejlıdés - de: elégedetlenkedés: o parasztok: helyzetük javult; földesúri birtokrsz. eltörlését akarták,+földet o munkások: helyzetük javult; gazd.-i sztrájkokhoz jog; 1912. beteg- és balesetbiztosítás; munkaidı csökkentését és életszínvonal növelést akartak o orosz polgárság: politikai jogok bıvítését akarták; pol. apparátusban részvétel o orosz értelmiség: forradalmat, szabadságot akartak - nem orosz nép ↔hatalom - I. vh. : antant oldalán - vereségek → 1916. kifáradás, kudarcok, áremelkedés (+ Petrográd, Moszkva élelemellátása↓) => általános elégedetlenség - 1917. febr. Petrográd : zavargások→cári rend megingott - febr. 27. Duma elfoglalása => ideiglenes Duma-bizottság => Ideiglenes Kormány (IK) - kormányzás, közrend helyreállítása -

elsı szovjet megalapítása - - } 2 hatalmi centrum „összekötı bizottság” az IK és a Pétervári Szovjet Között márc. 2. II. Miklós cár lemond a trónról → monarchia Ø a kormány szinte változatlanul vette át a régi állami bürokráciát + jelentéktelen változtatások a korm. szervek mőködésében => pol.válság 1917. máj.2. mensevik + eszer belépés az IK-ba júliusi válság – petrográdi zavargások => kettıs hatalom Ø  BOLSEVIKOK! 1917. okt. 25. (nov.7.): „ Nagy Októberi Szocialista Forradalom” o szentpétervári Téli Palota elf. (IK székhelye) o Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa  IK megdöntése  bolsevik hatalomátvétel  határozatok → 2 dekrétum: béke: minden hadviselı nép+kormány annexió és hadisarc nélküli békekötése, 3 hónap fegyverszünet a béketárgyalások idejére  föld: földtulajdonszerzés megváltás nélkül a dolgozó népnek  Népbiztosok Tanácsa (NT) o korm. feladatai o

népbiztosok =miniszterek o elnöke: Lenin, külügyi népbiztos: Trockij, nemzetiségügyi népbiztos: Sztálin (-> eredetileg az alkotmányozó nemzetgyőlés összehívásáig.) alkotmányozó nemzetgyőlés: összes állampolgár által szabadon választandó  oroszo.-i pol. rsz. meghatározására  választások: • szoc.pártok (eszerek, mensevikek) 59,6% • bolsevikok 24% • polg. pártok 16,4% 1918. jan.5. (jan.18.) Alk. Ngy. ↔ szovjet hatalom => feloszlatják a Ngy.-t! 199 Eájt alapvizsga 2008 Szovjetek III. Összoroszországi Kongresszusa o o o o o o o  új szovjet alk.  Szovjetek V. Összoroszországi Kongresszusa fogadja el 1918. júl.10-én elsı része: „ A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak deklarációja”  proletárdiktatúra  hatalomátvétel: • kp.-i és helyi hat. a szovjeteké • kizsákmányolók Ø a hatalom szervezetében • hatalom: -> munkás-, katona-, parasztküldöttek szovjetjei • államosítás: bankok,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyárak, üzemek, bányák, vasutak, termelési és közlekedési eszközök állami tulajdonban Államforma: „ Az oroszo.-i Szovjet Közt. szabad nemzetek szabad szövetségének alapján mint a nemzeti szovjet köztársaságok szövetsége alakul meg.” Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság (OSZFSZK) Általános alapelvek:  lelkiismereti szabadság  állam és egyház szétválasztása  vallási és –új elv!- vallásellenes propaganda szabadsága  sajtószabadság  egyesülési, gyülekezési- és szervezkedési szabadság  teljes és ingyenes oktatás a „munkások és szegényparasztok számára”  ált. hadkötelezettség a „szoc. haza védelmére”  áll.polg.-i kötelezettség a munka („aki nem dolgozik, ne is egyék”)  Ø kiváltság, Ø elıjog proletár internacionalizmus elve -> orosz áll.polgárság minden munkával foglalkozó és munkásosztályhoz tartozó külföldinek (22. szakasz) állampolgárok egyenlı jogai ↔

(23.szakasz) jogfosztottak vál.jogról szóló rész: nem választhatnak és nem is választhatók  nem munkából szerzett jöv.-bıl élık (tıkekamatból, bérmunka utáni nyereségbıl, vállalati jöv.-bıl,..)  kereskedık  szerzetesek, egyház és vallások papjai  cári rendırség, csendırség, titkosrendırség tagjai  volt ur. ház képviselıi  elmebetegek, gyengeelméjőek, gyámság alatt állók  bőncs.-ért elítélt személyek  „kizsákmányoló osztályba” tartozók+ „azok kiszolgálói”… szovjethatalom felépítése legfıbb államhatalmi szerv: Szovjetek Összoroszországi Kongresszusa (Kongresszus)  legalább évente ülésezik  kormányzósági szovjetkongresszusok + városi szovjetek képviselıi  kongresszusok között feladatkörét a Kongresszus Központi Végrehajtó Bizottsága (KVB) tölti be kormány: Népbiztosok Tanácsa  Kongresszusnak + KVB-nek felelıs helyi szervezet: szovjetek helyi kongresszusai (ter.-i, kormányzósági,

járási, ker.-i szinten)+ ezek végrehajtó bizottságai + felsorolt szervek hatásköre választási rsz., költségvetési jogok kérdései OSZFSZK címere+zászlaja (utsó-17. fej.) Unitárius vagy föderatív állam legyen a széthullott egykori cári bir. helyén? o 1917. ápr. szt.pétervári bols. konf. ”népek testvéri szövetsége” közös állam létrehozására irányuló önkéntes megegyezéssel o 1917. nov. 4. (nov.17.) NT: Oroszo. népeinek jogairól szóló dekrétuma -> államalkotó népek 200 Eájt alapvizsga 2008 o o o o o o o szabad önrendelkezési joga, beleértve a különválást + önálló államalkotást; Oroszo.népeinek egyenlısége+ szuverenitása, Ø nemzeti és nemzeti-vallási elıjog és korlátozás  még Ø föderáció 1917.. dec.3. (dec.16.) NT az Ukrán Radához (függetlenedı Ukr. kormánya) intézett kiáltványa -> az önállósult, önállósuló államok szerzıdéses alapon létrejövı föderációjának

gondolata elismerik az Ukrán Köztársaságot, annak jogát Oroszo.-tól való elválásához, + az Oroszországi Köztársasággal föderatív viszonyba lépéséhez, vagy más szerzıdéses viszony kialakításához ugyanakkor nem tekintik teljes jogú képviselıjének a „dolgozó és kizsákmányolt tömegeknek”, mert támogatja az ellenforradalmi erıket Szovjet-Oroszo. ellen -> 48 órás ultimátum a sérelmek orvoslására, különben nyílt hadiállapot népek önrendelkezési jogának gyakorlása? Sztálin (nemzetiségi ügyek népbiztosa)-> Szovjetek III. Összoroszországi Kongresszusa  nem vmely nemzet burzsoáziájának, hanem a dolgozó tömegek önrendelkezési joga  az önrendelkezés elvének a szocializmusért folyó harc eszközének kell lennie  alá kell rendelni a szoc. elvének!  1918-as alk. 11. szakasz: nemzeti autonómiák „Az egymástól sajátos életmódjuk és nemzeti összetételük alapján különbözı területek szovjetjei autonóm

területi szövetségben egyesülhetnek, és ezeknek az élén… a szovjetek területi kongresszusai és azok végrehajtó szervei állnak. Ezek az autonóm területi szövetségek, a föderáció alapelvei szerint az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársasághoz tartoznak.”  nemzeti autonómiák munkáskommuna formában (pl. Volgai Német Munkás Kommuna, Karél Finn M. K.)  szovjet közt.-ok -> az OSZFSZK önálló államisággal rendelkezı részei (pl. Krími Taurid Szovjet Szocialista Köztársaság, Doni Szovjet Közt.)  alk. elf. után intervenció, polg. háb. -> autonómiák alakítása megtorpan  hadi helyzet vált., bols. ellenırzéső területek↑ - 1919-1922.  új autonóm szovjet köztársaságok (pl. Tatár, Baskír, Kirgiz)  autonóm területek (pl. Csuvas, Kalmük, Mari)  OSZFSZK kp.-i szervei és az autonómiák közti viszony 1920. KVB • Nemzetiségi Népbiztosság: megbízottak küldése az egyes autonómiák végrehajtó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szervei mellé • autonómiák: megbízottak küldése a Népbiztossághoz a szövetségi ügyekrıl való közvetlen tájékozódás miatt  1921. nemzetiségi szovjet: Nemzetiségi Népbiztosság mellé tanácskozási joggal egyes területek végleg elszakadtak; önálló, független államok: Finno., Lengyelo., Litvánia, Letto., Észto. 1921-re önálló szovjetközt.-ok (Vörös Hadsereg „internacionalista segítsége”): Ukrán SZSZK, Azerbajdzsán SZSZK, Grúz SZSZK, Hivari Szovjet Közt., Buharai Közt., Távol-Keleti Dem. Közt.  1919 tavaszától az OSZFSZK kétoldalú szerzıdéseket köt velük -> „katonaipolitikai szövetségek”  konfliktusok: sérelmek szuverenitásban, belügyekbe avatkozásban, stb. új szoc. államszövetség képe • Sztálin: autonomizálás- közt.-ok belépése az OSZFSZK-ba • Lenin: föderalizáció- föderatív alapú egyesülés egyenrangú viszony alapján  1922. dec. 30. Oroszo.-i és Kaukázuson túli Föderatív + Ukrán és

a Belorusz Nemzeti Közt.-ok egyesülése  Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége = SZOVJETUNIÓ 201 Eájt alapvizsga 2008 Alkotmányozás 1924-tıl 1936-ig - - - - 1924. jan.31. új alkotmány hatályba lépése  csak az állami viszonyokkal összefüggı kérdések szabályozása • szövetség létrehozása • szövetségi államok közti viszony • szövetségi állami szervek  államszervezeti alkotmányok csoportja tagköztársaságok saját kormányokat alakíthatnak, lakóik egységes szövetségi állampolgárságot kapnak Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottsága (SZKVB) – évente 1x ülésezı Kongresszusok közti idıben legfelsı törvényhozó hatalom  Szövetségi Tanács: SZU Szovjetkongresszusa választja a szövetségi köztársaságok képviselıibıl (lakosságok arányában)  Nemzetiségi Tanács: szöv.-i és autonóm szoc. közt.-ok képviselıi + OSZFSZK autonóm területeinek képviselıi • SZKVB évi 3x ül össze •

ülései között az SZKVB Elnöksége jár el a nevében közös vh. szervek egyesített népbiztosságokként • Munkás-Paraszt Felügyelet • hadügyi és külügyi népbiztosság • Legfelsı Népgazdasági Tanács Legfelsıbb Bíróság Egyesített Állami Politikai Igazgatóság (OGPU) -> a „nép ellenségei” ellen lép fel szöv.-i közt.-ok szervezete centralizáció ↑ , + szélesedett az egyesített igazgatás és az apparátusok mőködési területei  gyakorlatban föderatív állam 1922. dec.30. szövetségi szerzıdés 1924.alkotmány – I. fejezet: szövetségi szerzıdés elıírásai Szerzıdés - szöv. hatásköre: fegyveres erık szervezési alapjainak megállapítása - nemzetközi kapcsolatokban csak a szöv.-et képviselhetik a szöv.-i szervek - szöv.-i szervek csak a szöv. Külsı határait változtathatják meg - közt.-i és helyi adórendszer megállapítása Alkotmány - fegyveres erık szervezete és vezetése - Ø önálló nemzetközi

kapcsolatlétesítés az egyes szöv.-i közt.-ok részérıl szöv.-i hatáskör a szöv.-i közt.-ok közötti határok megváltoztatása általában az adók és illetékek megállapítása vagy megállapításuk jóváhagyása - Szöv. kp.-i igazgatási szervei ↔ szöv.-i közt.-ok önálló hatásköre (lenini föderalizáció ↔ sztálini központosítás) - 1935. febr.6. VII. Szovjetkongresszus: Sztálin kezdeményezésére alk. megváltoztatása  1936. dec. 5-én hatályba lép a „sztálini alkotmány”  demokratikus alapjogok - szólás-, gyülekezési és sajtószabadság - munkához-, pihenéshez-, társadalombiztosításhoz-, mővelıdéshez való jog - szabad vallásgyak., szertartások végzése - vallásellenes propagandát is lehetett folytatni - lakhely és levéltitok sérthetetlensége - Ø lakhely szabadon megváltoztatása - választójog mindenkinek  minden áll.polg.-ra kiterjedı egyenjogúság; titkos, közvetlen, egyenlı esélyen alapuló

választási rsz.  Ø jogfosztottak  szoc. rend megerısítése céljából! 202 Eájt alapvizsga 2008  szoc. rend megingatását akarók  „sztálini nagy terror”  társ. rend: a SZU a munkások és parasztok szocialista állama - gazd.-i alap: gazd. szoc. rendszere és a munka- és termelési eszközök szocialista tulajdona ↓ állami tul., vagy szövetkezeti-kolhoztul.  államszervezet: ~ 1924-es alk.  ÖKVB = Szovjetunió Legfelsıbb Szovjetje • Szövetségi és Nemzetiségi Tanács • Elnökség ~ kollektív államfı  föderáció bıvülése - SZU: 1922. dec.30.-> 4 szovjet közt. : Ukrán SZSZK Belorusz SZSZK Kaukázuson túli SZFSZK Oroszországi SZFSZK - 1925. Üzbég és Türkmén SZSZK - 1931. Tadzsik SZSZK - 1936-os alk.  11 közt. :  Ø Kaukázuson túli SZFSZK  Örmény SZSZK  Azerbajzsán SZSZK  Grúz SZSZK  Kazah, Kirgiz autonóm közt.-ok  szövetségi közt.-ok  Szövetségbıl való kilépés joga - 1924-es alk.: összes

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szöv.-i közt.hozzájárulása a föderációból való szabad kilépés jogának o módosítása; o hatályon kívül helyezése; o gyakorlásának vmilyen korlátozó feltételekhez kötése esetén - 1936-os alk. fenntartja a kilépés szabadságának jogát, de törli a különleges biztosítékot  a világ 1/3-án kezdték megvalósítani a szoc.-t alternatív válaszadási kísérlet a kapitalista társ.-i, gazd.-i, pol.-i intézményrendszeri válságra 47. A FASIZMUS ÁLLAMKORMÁNYZATI MEGOLDÁSAI 1. A fasiszta ideológia a) képviselıik egy merıben új rend, új civilizáció teremtését hirdették meg, amelynek fel kell váltania a liberális államot b) a liberalizmus individualizmusával szemben a fasiszta állam által kifejezett vagy megvalósított nemzeti ill. faji kollektívumot állították a központba; ez az egyénnel együtt eltünteti az individuális jogokhoz főzıdı partikuláris érdekeket c) mindegyik fasiszta elmélet szociálisnak vallja magát;

ennek megfelelıen kisebb-nagyobb mértékben antikapitalista és szociális intézkedések jelennek meg a programjaikban d) racionalizmus-ellenesség: - racionalizmus helyett a kollektív nemzeti öntudatot erısítik - az egyéni racionalizmus és individualizmus fölösleges, mivel gyengíti a nemzeti impulzust, aláássa az akaratot e) liberalizmus-ellenesség: - megszőnik gazdaságpolitikai, politikai fogalomnak lenni, általánosságban véve az ellenség szinonimájává válik, amit le kell küzdeni - a nemzeti elvvel szemben áll az idegenidegen liberális=összeesküvı - idegen eredető hazai liberális= áruló (kódszó: zsidó, ellenség) f) bolsevizmus-ellenesség: 203 Eájt alapvizsga 2008 - fıbőne: a nemzetellenesség (+materialista világszemlélet, tulajdon elleni támadás) g) ideológiai behatások: német Pángermán mozgalom, szociáldarwinizmus (Joseph Arthur), antiszemitizmus, O. Spengler h) elızményei röviden: - nacionalizmus felerısödése (1. vh

sérelmei) - sztrájkok - nagy gazdasági világválság (1929-33) - dekadencia 2. Államkormányzati megoldásai A) Olaszország - - 1919-20: sztrájkok, földfoglalások, béketárgyalások kudarca 1919 ısz: fasiszta mozgalom (fasciók mozgalma, ill. squadrizmus- agrárfasiszta mozgalom a földfoglalókkal szemben) 1921 Nemzeti Fasiszta Párt megalakulása, Mussolinivel az élen, ún. nemzeti programot hirdettek meg 1921 okt. 27. Marcia su Roma – tkp. propaganda, nem rendelkeztek akkora tömegbázissal, mint amennyit mutattak 1922. okt. 30: Mussolini kormányt alakíthat több lépcsıben sikerül csak kiépítenie a rendszert 1923. nov. 18. Acerbo-tövény : amelyik lista 50%+1-et megszerez, az a mandátumok 66%-át nyeri meg 1924. febr. 4. megszüntették a helyi önkormányzatokat, helyette a podesta intézménye: többfunkciós – király kinevezésétıl függ 1925. jan. 3. „második államcsíny”: szabadságjogokat betiltó rendelkezéseket adtak ki, és elkezdték

felszámolni az ellenzéki pártokat 1925. dec. 24. kormányfı kezében összpontosul a teljes végrehajtó hatalom 1926. jan. 31. tv, a kormányt felhatalmazták, hogy parlamenti vita/jóváhagyás nélkül alkothasson tv-kettvhozó hatalom is a kormány(fı) kezében 1926. megyékben prefektusi rendszer bevezetése (kormány által kinevezett) 1928. május 17. választójogi tv: választási rendszert formális népszavazássá degradálják, képviselıválasztás 1.ajánlás (fasiszta szakmai szervezetek, kulturális, mővészeti szervezetek), 2.kijelölés, 3.választás (igen/nem az egész listára) 1928. júl. rectoratussal váltották fel 1928. dec. 9. Fasiszta Nagytanács közjogi testületté való átalakítása párt és állam összeolvadása Jogkörük: • kormányfı kijelölése, • 400 parlamenti képviselı kijelölése • Fasiszta párt munkájának és politikai irányának meghatározása • Párt titkárának és vezetıjének kinevezése •

Törvényjavaslatok benyújtása a királynak 1929. lateráni egyezmények: a Vatikánnal kölcsönösen elismerték egymást (1870 óta tartó ex lex állapot felszámolása volt) 1939. Fasciók és Korporációk Kamarája parlament végleges felszámolása B) Németország a) közjogi változások - 1933. febr. 28. rendelet, melyben a weimari alkotmány egyes rendelkezéseit felfüggesztik - 1933. márc. 23. felhatalmazási tv: birodalmi tv-ket az alkotmányban megállapított eljárás mellızésével a kormány is alkothat - 1933. júl. 14. tv, új pártok megtiltása, ill. az NSDAP egyedüli pártként való deklarálása - 1933. dec. 1. közjogi testületté nyilvánítják párt és állam összeolvadása - 1934. jan. 30. kormány új alkotmányjogot is megállapíthattvhozás a kormány kezében - 1934. jan. 31. megszünteti a tagállamok törvényhozását is - területek beosztása: gau-k, élükön a Gauleiterekkel 204 Eájt alapvizsga 2008 - 1934. febr. 14.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


felszámolták a Reisrat-ot, a Birodalmi győlést 1934. ápr. Népbíróság létrehozása, bíróságok függetlenségének felszámolása 1934. júl 13. Hitler a német nép legfelsıbb bírája 1934. aug. 1. birodalmi elnök jogait idıbeli korlátozás nélkül Hitlerre ruházta (Hindenburg halála után) 1935. jan. 30. helyi önkormányzatiság megszüntetése b) faji ideológia - biológiai determinizmust hirdet - germán faj egy magasabb rendő faj, mely az árjáktól származik (akik pedig az elsüllyedt Atlantisz túlélıinek leszármazottai, tehát egyfajta félistenek), de ezt beszennyezte az idık során a többi alsóbbrendő faj - ideológia alapján vonták meg egyes emberektıl az állampolgári jogaikat - 1935. szept. 15. nürnbergi faji törvények: megtiltja a házasságot és a nemi érintkezést a zsidókkal - 1935. nov. 14. zsidókat megfosztja a birodalmi állampolgárságuktól, és eltiltja a közhivatal viselésétıl 3. A korporációs rendszerek Def.:

olyan állami politikát takar, mely az egész társadalmat testületekbe, korporációkba szervezi, és azt szorosan alárendeli az államnak. Ezt olyan módon éri el, hogy a munkaadókat és a munkavállalókat iparági és szakmai korporációkba tömöríti és ezt a szervezetet beépíti az állam struktúrájába. A) Olasz korporatív állam - keresztény szindikalizmus gondolatai ’30as évek elejéig 2 irányzat harcolt: korporativisták (közös szervezeteket akartak), és a szindikalisták (párhuzamosan létezı szervezeteket akartak) 1919. Dolgozók Olasz Szövetsége: tulajdon és a munka összeforrásának az összefogását jelöli fasizmusra vár a feladat, hogy a politikailag egységes Itáliát gazdaságilag is azzá tegye a gazdaság állami irányítása a fasiszta elképzelések szerint nem igényli a magántulajdon megszüntetését 1923. dec. 21. Vidoni paktum: Gyáriparosok Országos Szövetsége és a fasiszta szervezetek kötötték meg 1924. jan. szabad

szakszervezetek prefektusi felügyelet alá helyezése (fel is oszlathatta) 1925. már rendıri felügyelet 1926. nov. 5. antifasiszta beállítottságú szervezetek azonnali feloszlatása -1926. ápr. 3. sztrájkjog eltörlésérıl szóló tv (kollektív szerzıdések, szindikátusok, munkajogi viták eltörlése, sztrájkjog eltörlése) a szövetségek statútumok alapján mőködtek, melyet királyi dekrétum erısített meg kényszerképviselet, munkaügyi bíráskodás, békéltetı bizottságok 1926. júl. 2. Korporációk Nemzeti Tanácsának (KNT) felállítása (tagjait a kormányfı javaslatára királyi dekrétummal nevezik ki) a korporáció nem jogi személy, hanem állami közigazgatási szerv 1927. ápr. 21. Carta del Lavoro – Munkaalkotmány: fasiszta államszervezet, gazdasági élet, állam és termelés összefüggései (a munka társadalmi kötelesség) kollektív szerzıdések kötelezı tartalma: munkarend, próbaidı, díjazás mértéke, kifizetése,

órabér 1934. febr. 5. Olaszo-t 22 szektorra osztotta, mindegyik élén 1-1 korporáció állt ( a szakmai szindikátusokra épült)felette a KNTfelette Korporációs Mininsztériumfelette a Duce 1939. jan. 19. megszüntették a parlamentet, és felállították a Fasciók és Korporációk Tanácsának Kamaráját B) Németország - náci hatalomátvétel: 1933. jan. 30. 1933. máj. 2. megszüntették a szakszervezeteketún. munkásbizalmikra bízták a szociális béke fenntartását 1934. okt. 24. Német Munkafront (DAF) – NSDAP része, nincs érdemi feladata (bérszabályozás, munkaközvetítés) 1934. nov. 27. tulajdonosi gazdasági csoportok megszervezése 1935. febr. munkakönyv bevezetése, munkaügyi sorozás (ott dolgozzon ahova az állam küldi) 205 Eájt alapvizsga 2008 C) A spanyolországi Franco-rendszer • Falange-mozgalom és a Nemzetvédelmi Junta egyesülésével jött létre a FET y JONS • 1938. márc. 6. Munka Chartája - vertikális

szakszervezetek • személytıl elidegeníthetetlen joggá deklarálta a munkát, a sztrájk megengedhetetlen • 1939. aug. 8. nemzeti szindikátusok szervezése – tömeg feletti ellenırzés eszköze • a szindikátus egész Spo. gazdaságának politikai formája D) A francia Vichy-rezsim • elıször csatlós, majd német bábállam • 1940. korporációs rsz. kialakítása – Paraszt Charta • helyi mezıgazdasági korporációs szakszervezet –regionális vagy megyei mezıgazdasági unió – nemzeti korporációs szervezet • 1941. Munka Chartája: korporációs szakszervezetek • munkások, alkalmazottak, egyéb dolgozók • 1944. júl. eltörölték ezeket a rendelkezéseket 4. Közös vonások • • • • • a hatalommegosztási elmélet gyakorlatának tagadása (parlamentáris rsz. felszámolása, államfıi és kormányfıi poszt egyesítése, államgépezet abszolút centralitása) a választási rsz. formális népszavazássá alakul át többpártrsz.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


felszámolása, melynek helyébe egyetlen (közjogiasított) párt lép helyi önkormányzatiság megszüntetése gazdaság korporációs átszervezése 48. ÁLLAM ÉS EGYHÁZ ELVÁLASZTÁSA A POLGÁRI KORBAN A reformáció fıbb államszervezeti újításai - A reformáció, az egyházszervezet megújítási mozgalmának okai alapvetıen a középkori államkormányzatban keresendık. Az állammal szimbiózisban élı egyház ugyanis nem vonhatta ki magát az államszervezet módosulásai alól. A) Az új típusú államkormányzat a központi igazgatási szervezet fokozott megerısödésével járt. A zsoldos hadsereg alkalmazásával egyre nı a központ pénzügyi igénye, és a bıvülı állami adminisztráció egyre nagyobb számban alkalmaz litterátus embereket, de az ezek fedezetére szolgáló pénzügyi eszközök hiányoztak.  megoldás: az egyházi vagyon igénybevétele, az uralkodók hőbéreseiként is szereplı egyháziak katonáskodási kötelezettségét

elıszeretettel váltatta meg az államkormányzat pénzzel. A központi adminisztráció fejlıdéséhez hozzátartozik a létszámgyarapodás is, így általános jelenség, hogy az egyetemet végzettek állami adminisztrációban helyezkednek el, nem szenteltetik pappá magukat. Ugyanakkor az állam, pénzeszközök híján, az új adminisztráció költségeinek fedezését megkísérelte áthárítani az egyházi jövedelmekre, pl.: központi tisztségviselık díjazásukat valamely egyházi javadalomból húzzák,  új, világi feladatokat ellátó egyháziak, világi életmódot élnek B) Humanizmus  görög irodalom iránti fokozott érdeklıdés  nyelvtudás  a nevesebb humanisták elkezdték a Szentírást, illetve annak ókori forrásait és irodalmát is eredetiben tanulmányozni. Rotterdami Erasmus Biblia-fordítása tette elıször egyértelmővé, hogy a középkori szentírási szövegek sok csúsztatást, félrefordítást tartalmaznak az eredetihez képest. +

Luther az eredeti forrásokból kibontható üdvösségtannal (az üdvösségtan reformátori felfogása szükségtelenné, sıt, tilossá tette a középkori szemlélető alamizsnálkodó 206 Eájt alapvizsga 2008 gondoskodást. Míg a középkori felfogás eszköznek tekintette azt, akinek adott, a reformáció már a közösség tagjának ismerte el) és az ıskeresztény egyház gyakorlatán alapuló egyetemes papság (egyetemes papság: minden hívı ember pap, vagyis egyenlı jogú Isten elıtt.) elvének felújításával alapjaiban rázta meg a tradicionális középkori egyházat. + A fokozódó állami adóztatás miatt Európa-szerte növekedett a népi elégedetlenség.  nagy erejő társadalmi változások indulnak el, amelyeknek szellemi kezdete a reformáció, záró pontjuk pedig a polgári állam lesz az állam és egyház elválasztásának meghirdetésével. - A korai reformáció csak bizonyos területekre korlátozódik. A protestánssá lett országokban

látványos eredmény egyrészt a hazai egyház és a pápa kapcsolatának megszüntetése, másrészt a szekularizáció radikális végrehajtása. A pápával való szakítás következtében a pápai hatalom helyébe lépett a világi fıhatalom gyakorlója.  pl.: Act of Supremacy: az angol egyház feje nem a pápa, hanem a király. - Az így kialakuló forma az államegyháziság egy felújított változata. Ezeken a területeken megmarad a püspöki rendszer vagy létrejön az ún. szuperintendenciák hálózata, de mindenképpen egy viszonylag stabil egyházszervezet az uralkodónak alárendelten. - Ezeken a területeken az egyházi vagyon elvétele a világi hatalom közbejöttével történik. Ennek 2 típusa jött létre: o Angol minta: az egyházi vagyon elvételét a király friss egyházi fıhatalmára alapítva hajtják végre. o Német minta: elsısorban a városokra épít, mivel itt kifejezetten városi mozgalom a reformáció. Az egyházi vagyont elsısorban

közcélokra fordítják. - A reformáció, elsısorban a kálvini, jelentıs szervezeti változásokat is hozott az új egyház kormányzatában. Lutheránus országokban a korábban egyháziak által gyakorolt legfelsıbb kormányzati jogosítványokat a világi fıhatalom gyakorlója vette át, így az egyház ismételten alárendelıdött a hatalomnak, még ha ez az alárendelıdés a korábbi spirituálissal szemben alapvetıen szekuláris jellegő is volt. Kálvin János volt az, akinél (jogászi mőveltsége és hatalommal való szembenállása hatására) elıször merül fel az állam és egyház elválasztásának igénye. /Kálvin: francia jogász, hamar szembekerül a hatalommal, Genf városa számőzi, és sohasem kaphatja meg a teljes genfi polgárjogot. A genfi polgároknak ugyanis 3 kategóriájuk van, úgymint: o a) citoyen: teljes polgárjoggal rendelkezık – ıslakos leszármazottak o b) bourgeois: korlátozott jogosítványokkal rendelkezık – bevándoroltak

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


és ivadékaik o c) habitant: politikai jogok nélküli, csak tartózkodási joggal bíró idegenek/ - Kálvin az állam és egyház elválasztását megpróbálta szervezeti garanciákkal is biztosítani: consistorium vagy késıbbi szóhasználattal presbitérium: o autonómiával rendelkezı egyházközség o eredeti célja az egyháztagok fegyelmezett életének kontrollálása o késıbb erkölcsrendészeti funkció o létrehozásával az egyházigazgatáson belül is világosan kettévált a spirituális és szekuláris feladat – elsıt a lelkészre bízták, míg a második a fıként világiakból álló presbitérium hatáskörében maradt. - A reformált egyház politikai üzenete: bárki csak személyes képességei vagy Isten elıtti érdemei alapján emelkedhet ki, képességei-érdemei megítélésére az a közösség jogosított, amelyikben él.  Kálvin Genfben kialakítja a modern egyházigazgatási formát: „népszavazással” történı elfogadtatás – a

városi kultúra hatása. Ebbıl nı majd ki a felvilágosodás népszuverenitás elmélete. Genfben tehát az alsóbb szintő egyházközség ügyeibıl kizárják a világi hatalmat, míg a lutheránus területeken a világi hatalom beleszólhatott abba, így ezeken a területeken késıbb ez problémát fog jelenteni (Anglia, Magyarország, Erdély). A hatalom reagálása: vallásügyi törvények, ellenreformáció - A reformációelsöprı hatása elıbb-utóbb beleütközik a sok helyen katolikusnak megmaradó központi hatalom ellenállásába. A vegyes vallású országokban a vallásháborúkat lezáró egyezmények a vallásbékék, amelyek állami törvények formájában is megjelentek. Ez jelenti egyrészt a törvény felsıbbségét, állandóságát és mindenkire kötelezı voltát, másrészt eszmei alapot képez a polgári korszak mindenki számára lelkiismereti szabadságot biztosító jogához. A vallásbékék csak egy-egy vallás számára biztosítottak

garanciákat, a reformáció valamennyi ágát 207 Eájt alapvizsga 2008 - felölelı vallásszabadság csak Erdélyben valósult meg (1568 – Tordai ogy.). Ellenreformáció: mintegy százados késlekedés után indítja a pápai hatalom. A késlekedés oka:  A reformáció korának pápái a reneszánsz kiteljesítıi voltak kultúrájukban, hadviselésükben, politikájukban  nem tragikusan élték meg európai visszaszorulásukat, fıleg, hogy a Mediterránum kimaradt ebbıl. • Spanyolországban Ximenez bíboros az egyike azon felvilágosultabb fıinkvizítoroknak, akik látták a korabeli keresztény egyház problémáit, és elindítottak egy csendes modernizációt. • Szerzetesrendeket szorított rá a krisztusi eszmény betartására • Az engedetlen egyháziak vagyonát elkobozta, és szociális célokra fordította • Létrejött a Poliglotta, a Biblia latin-görög-héber nyelvő párhuzamos szövegeit tartalmazó változata, alapos tudományos elemzésekkel

kiegészítve  Itáliában az antitrinitarius mozgalom képvielıit hamar számőzték, ezután itt nincs nyoma komolyabb reformációs mozgalomnak  Franciaország a nagy hugenotta harcok ellenére végül is katolikusnak minısült.  Félı volt ugyanakkor, hogy óriási gyarmataik birtokában a spanyol és portugál területek keresztény egyházai leszakadhatnak Rómától, s ez érlelte meg az egyházban a határozottabb fellépést. - Az ellenreformáció megindításához tisztázni kellett az eszmei alapokat:  Tridenti zsinat: a. dogmatikailag megerısítette a szentháromság tanát (<-> protenstánsok) b. kánoni jogot egységesítette  Corpus Juris Canonici c. megkezdıdött az egyházkormányzat modernizációja congregatio-k - Az abszolutizmus a társadalom minden rétegét felügyelni akarta, így a katolikus államok (a protestánsok által bevezetett Landeskirchen-regiment mintájára) külön az állami egyházkormányzatra specializálódott központi

szerveket hoznak létre (pl.: Fro. - Conseil Dépeches, Mo.: Ecclesiastica commissio). Az abszolutista kormányzatok katolikus uralkodók esetén a Szentszék szövetségesei lettek az ellenreformációban. - Az ellenreformáció eredménye, hogy a Skandináv területek, Nagy-Britannia, egyes német fejedelemségek, Hollandia és némely magyarországi területeket leszámítva Európa zöme a XVIII. századra ismét katolikus. - Ugyanakkor a vallási intolerancia miatt egyes katolikus államokból nagyfokú népességvándorlás indul meg, fıként Poroszországba és az amerikai kontinensre.  a pápai hatalom a XVIII. században megerısödik, a XIX. századra az európai államok többségében jellemzı a vallási egynemőség, intolerancia, illetve az egyházi ügyek erıs állami irányítása. A francia protestantizmus - - Kálvin célja az volt, hogy a reformáció magvait Franciaországban hintse el. Ebben segítségére voltak a francia állam által számőzött

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


evangélikus hitőek. Munkájuk eredményeképpen rohamosan terjedt a kálvinizmus, kialakult az ún. „hugenotta félhold”. Ugyanakkor hamar megkezdıdött a velük való politikai leszámolás is, mivel a francia politikai vezetés felismerte, hogy a kálvinizmus a politikai forradalom lehetıségét is magában hordja. Eleinte a kálvinizmus a vallási türelem álláspontján volt, s a francia kormányzat megkísérelte megvalósítani a katolicizmus és a protestantizmus egymás mellett élését: o Átmenetileg a protestánsok szabad vallásgyakorlatot kaptak protestáns nemesek birtokain, illetve azon városokban, ahol az ediktumot megelızı 2 évben már protestáns vallásgyakorlat volt, vagy közigazgatási egységként kijelöltek. (1598 – nantes-i ediktum) o Szabad iskola-alapítási jog o Külön protestáns bíróságok o Protestáns bíró részvétele a Párizsi Parlamentben o Politikai garanciák  Rendszeres államsegély  2 ágenst tarthattak az udvarban

vallási ügyeik képviseletére o Néhány fontos vár átadása o Kölcsönösség: iskolák, kórházak, temetık együttes használata a katolikusokkal Azonban a protestánsok elleni vérengzések kapcsán (pl.: Szent Bertalan éjszakája: a 16. századi 208 Eájt alapvizsga 2008 francia vallásháborúk legismertebb eseménye. 1572. augusztus 23-ról augusztus 24-re virradó éjszakán a békülési célzattal a Párizsba győlt hugenották nagy részét a király beleegyezésével lemészárolták.) radikálissá váltak a francia protestáns eszmék.  monarchomachiánusok: a népnek nemcsak joga, de kötelessége is szembeszállni a zsarnoki uralommal szemben. Ez kezdetben még nem a lázadást jelentette, hanem legalizált testületek hatalommal való szembenállását. A megerısödı ellenreformáció és a királyi hatalom felszámolta a tömeges kálvinizmust Franciaországban, ezáltal az egyház alárendelıdött a királyi hatalomnak.  Assamblé du clergé –

1681: megerısítette a gallikán tételeket o kimondta a királyi hatalom függetlenségét az egyháztól o hangsúlyozta a pápa zsinati alárendeltségét o deklarálta, hogy a Szentszék francia egyházi kérdésekben a francia törvényekhez és szokásokhoz alkalmazkodni köteles Az egyház háttérbe szorulását eredményezi a személyes vallásosság megjelenése is, a miszticizmusok, a pietizmus, a deizmus. Állam és egyház elválasztása 1792-ben - - - - - a francia forradalom vezetıi eleinte nem akartak végleges szakadást egyház és állam közt, az állam által ellenırzött egyház nekik is felhasználhatónak tőnt 1789-91 között állam és egyház között együttmőködés figyelhetı meg, az egyházi vagyon szekularizációját például számos egyházi is támogatta. o Eltörlik az egyházi tizedet o Államosítják az egyház vagyont o A szertartások költségeit az állam vállalja, a papokat az állam, mint tisztviselıket fizeti Az

együttmőködés akkor bomlik meg, amikor az állam hozzányúl az egyházi közigazgatás beosztásához  elıírták az állami területi beosztás és az egyházi közigazgatási beosztás kötelezı egybeesését, ezzel számos középkori püspökséget megszüntettek. Ezen kívül az egyházi tisztségviselıket (püspöktıl lefelé) az adott kerület választópolgárai választják (protestáns minta). A papság köteles volt esküt tenni az alkotmányos berendezkedés megtartására, s a püspököknek megtiltották a Rómához való fellebbezést.  a papság egyre nagyobb számban csatlakozik a forradalom-ellenes megmozdulásokhoz Az 1792-es évben jelenik meg állam és egyház tökéletes elválasztásának gondolata és ennek jogszabályi megfogalmazása. Ez ellen a vagyonától teljesen megfosztott egyház nem tudott védekezni, fıleg, hogy a papságot tudatosan kiszorítják a politikából is. Napóleon késıbb megbékélésre kényszeríti az egyházat, mivel

császári címének legitimálásához szüksége volt a pápa hallgatólagos támogatására, de ezek látszatintézkedések, valójában nem engedi át a hatalmat az egyháznak. 1801-es konkordátum: o Az egyház nem kapja vissza a vagyonát o Az állam deklarálja, hogy a franciák többsége katolikus o A püspököket az államfı nevezi ki, a pápa csak megerısít (missio canonica) o Az egyházi hivatalviselıket az állam fizeti o Az állami elismerést és anyagi támogatást kiterjesztik a lutheránusokra, reformátusokra, zsidókra o Jogi konfliktus esetén a világi jog bír elsıbbséggel o A házassági jog az állam kezében marad, az anyakönyvek is államiak 1809-ben Napóleon felállít egy Egyházügyi Hivatalt 1870-et követıen kiélezıdik állam és egyház viszonya, ennek fı mozgatója az antiklerikális párt. 1905-ben új állami törvény egyház és állam végleges elválasztásáról  szigorú szeparáció: o az idıközben visszakerült egyházi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vagyont ismét szekularizálják (épületeket is) o az egyházi személyek állami fizetést kapnak o az állami támogatás tilos még az oktatási intézményeknek is o a négy „történelmi” egyház szabadon folytathatja hitéleti tevékenységét, híveitıl adományokat fogadhat el o az egyházi testületek csak állami engedéllyel mőködhetnek, az engedélyt a parlament adja, törvényben 1945 után oldódik a szeparáció, mert az egyháziak mindkét háborúban hazafiasan helytálltak: o állam és egyház elválasztása, lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos garantálása 209 Eájt alapvizsga 2008 o o o o o o (szabad nem hívınek lenni) a négy történeti egyház hittétele állami kontroll nélküli 1921 – a katolikus püspököket a CIC alapján a pápa nevezi ki, de a francia kormánnyal konzultálni köteles a testületek engedélyezési eljárása egyszerősödik, az államfı vagy kormány ad engedélyt, az engedély megtagadását indokolni

kell a vallási testületek csak magánjogi személyiséggel bírnak az engedélyezett vallási közösségek továbbra is állami ellenırzés alatt állnak – a helyi prefektusok hatásköre az ellenırzés az egyházi támogatás:  az állampolgár adója egy részét felajánlhatja  létrehozhatók egyházi jellegő alapítványok  az engedélyezett vallási közösségek jelentıs állami adókedvezményt kapnak Felekezetek közötti koordináció: a német példa - - augsburgi vallásbéke - cuius regio eius religio  az egyes tartományok vallásilag elkülönültek A protestáns tartományokban: o a pápai hatalom helyébe a tartományúr lépett – egyházfenség:  püspökök kinevezési joga  egyházi közigazgatás beosztásának meghatározása  csak az ı engedélyével lehetett összehívni a zsinatot, ahol megbízottja elnökölt, s a határozatokat jóváhagyás véget be kellett neki mutatni o megtörtént a szekularizáció  tartományi szinten

tartományúré lett a vagyon  városokban a tanácsé lett  szociális és oktatási alapok 1805 – mediatizáció: a Rajnán túli volt szuveréneket elszenvedett vagyoni káraikért kártalanították ~ az eddig megmaradt egyházi vagyon szekularizálásával 1805 – kárpótlási egyezmény az egyházakkal  ma is ez képezi a német egyház fı jövedelmét a vallási közösségek közötti koordinációs rendszer alaptételei az alkotmányon nyugszanak: o állam és egyház elválasztása, az állam semleges az egyházzal szemben o az állam megteremti a felekezetek közötti harmóniát és egyenjogúságot o az egyén lelkiismereti- és vallásszabadságának biztosítása o iskolai hitoktatás, egyetemeken teológiai kar o hitéleti tevékenység lehetıvé tétele kórházakban, szociális intézetekben, tábori lelkészi szolgálat o állam és egyház közös karitatív tevékenységeket végez o a közszolgálati médiában az egyháznak megfelelı jelenlétet

biztosít az állam o az egyházak anyagi támogatásának biztosítására az állam szedi be és juttatja el az adót az államilag elismert felekezeteknek Az egyházi adó kérdése Németországban: - mindazon vallási közösségek, amelyek megszerezték a közjogi testület státust, egyházi adót szedhetnek - bármely német állampolgár kijelentheti, hogy nem tartozik egyik felekezethez sem, így tıle nem lehet egyházi adót beszedni - az egyházi adót az állam szedi be - az egyházaknak joguk van adományokat is győjteni A passzív semlegesség mintája: az USA - az amerikai kontinensre vándorló telepesek zöme éppen vallási üldöztetése miatt hagyta el a kontinenst, ezért az volt az általános felfogás, hogy a vallás terrénumán a politikai hatalomnak semmi keresnivalója - az eredeti alkotmány nem is tartalmaz rendelkezéseket a vallásszabadságra vonatkozóan - csak amikor katolikus területekkel bıvül (Új-Mexikó, Kanada), 1791-ben az elsı

alkotmánykiegészítésben fogalmazza meg a vallásszabadsággal kapcsolatos egyetlen alkotmányos szabályt, mely együtt kerül szabályozásra a véleménynyilvánítás garantálásával - 1776 – Virginiai Nyilatkozat: 210 Eájt alapvizsga 2008 tilos az államnak olyan törvényt alkotni, mely vallást alapítana – establishment clause tilos az államnak olyan törvényt alkotni, mely bármely hit vagy vallás szabad gyakorlását akadályozná – free exercise clause  ez alapján a gyakorlat szerint tilos bármiféle állami támogatást nyújtani bármelyik vallásnak, az állam passzivitásra van kötelezve 1971: Supreme Court – Lemon Test: akkor alkotmányos egy törvény, ha o kifejezetten világi jellegő o nem gátolja és nem segíti az egyházak mőködését o semmilyen módon nem eredményezi az állam és egyház összefonódását o Fenti szabályokkal ütközı törvény csak akkor lehet alkotmányos, ha a történetiség megerısíti (pl.: kongresszusi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ima). o o - 49. A BÍRÓSÁGI RENDSZER A POLGÁRI KORSZAKBAN A polgári állam bírósági szervezetekét nagy követelményre, mégpedig: a hatalmi ágak szétosztásának elvére, illetve a Francia Deklaráció „jogegyenlıség” – ének vagy másfajta szóhasználatban- „törvény elıtti egyenlıségének”- elvére épül. - Montesquieu a Törvények szellemérıl címő 1748-ban publikált munkája meghatározó a Francia forradalom idején már ismertek és elismertek M. gondolatai 1790 aug.: bíróságokról szóló dekrétum mondja ki Franciaországban a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumát (Sem a Nemzetgyőlés, sem pedig a király (tulajdonképpen, mint végrehajtó hatalom feje) nem végezhet bíráskodási tevékenységet.) jogegyenlıség fontos elem lesz (már a kereszténységgel egyidıs gondolat: az emberek Isten elıtt egyenlık o törvény fokozott elıtérbe kerülése: jus divinum=jus naturae o koronázási eskü: részlehajlás nélküli

bíráskodás o Genova: csak idegenek lehettek bírák, hogy elkerüljék a részrehajlást (Spinoza is említi) o Spinoza még Semmítıszék felállítását is tervezi arisztokratikus berendezkedéső államban o Jean Bodin: ’tettarányos’ büntetés korai megfogalmazása o Rousseau Társadalmi szerzıdése: a választás elve elsıdleges legitimációs eszköz o Párizsi Parlament féle uralkodónak adott válasz: bírák elmozdíthatatlansága, mindenki csak természetes bírási elıtt vonható felelısségre (hasonlóság az angol Habeas Corpus Act -tal ) o Deklaráció: Az emberek szabadnak és jogilag egyenlınek születnek és azok is maradnak. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Az olyan társadalmak, ahol a jogok garanciáját nem biztosították, a hatalmak szétválasztását pedig nem határozták meg, nincsen alkotmányuk. (fontos, mert több késıbbi alkotmány preambuluma) o ’nullum crimen sine lege’ és

’nulla poena sine lege’ elvének alkalmazása A polgári állam bírósági rendszereinek elvei (az 1791-es francia Alkotmány alapján) az V. fejezet „Az igazság szolgáltató hatalomról” az alábbi fontos garanciákat álapítja meg: - egyik hatalmi ág sem avatkozhat a másik tevékenységébe: „A törvényszékek nem avatkozhatnak be a törvényhozó hatalom gyakorlásába.”  bírói funkció elválasztása a közigazgatásitól  a bíróságoknak igazságszolgáltatási monopóliumuk van o szakirod. szerint ez a legfontosabb tilalom a közig. szervek felé o több évszázadra visszanyúló egyházi bíráskodás vége o Code civil állami házassági jogot alkot o törvény elıtti egyenlıség o megszőnik a királyi jogon gyakorolt bírói küldetés jogosítványa - külön bíráskodás „csak a törvény által meghatározott esetekben” lehetséges, minden más esetben 211 Eájt alapvizsga 2008 tilos o o o o o o o o o o - önkénybíróságok

tilalma törvényes külön bíráskodás nem igényel önálló bíróságot! bírák függetlenek „Quamdiu se bene gesserint” elv alkalmazása független hatalmi ág egyik, de nem egyetlen garanciájaként értelmezhetı mai fıbb elvek: utasíthatatlanság, elmozdíthatatlanság, bírói összeférhetetlenség, bíróságok állandóságának elve utasíthatatlanság: egyik legrégebbi garancia, elsısorban a végrehajtó hatalom oldaláról manifesztálódó fenyegetettséget fejezi ki elmozdíthatatlanság: önkényes áthelyezés tilalma; felértékelıdik a bírói kinevezés gyakorlata során összeférhetetlenség: különbözı tisztségek elvállalásának tilalma, egymással közeli rokonságban álló személyek azonos bíróságnál nem dolgozhatnak bíróságok állandósága: a bíróság mindaddig a törvény által kijelölt helyen mőködhet, amíg azt újabb törvényhozási aktus meg nem változtatja, vagy meg nem szünteti. Biztosítja a folyamatosságot, így

mindenki számára könnyen elérhetı (közszolgálati jelleg). bírákat választják o o o o elfogulatlanság egyik garanciáját látták Napóleon idején már átállnak a kinevezésre (érv: csak kinevezett személlyel szemben lehet megkívánni a komoly szakmai képesítést) kinevezés során felértékelıdik a laikus elemek bevonása az igazságszolgáltatásba 2 nagy típus létezik máig: „jury-esküdt”, ill. a „schöffen-ülnök” rendszer, az egyik véleménynyilvánító, utóbbi társasbíráskodás (általános szabálynak elmondható, hogy az esküdt bíróság ítélete ellen általában csak kivételes esetben engednek fellebbezést) - rendszeresíti a közvádat, s magát a közvádlót (értsd: ügyész) o a közvádló nép álatali kiválasztásának elve, illetve a közvád megkövetelése együttesen, bár közvetten, de az ártatlanság vélelme garanciájaként is felfogható - a ’bírósági szervezet megállapítása’ viszont a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


törvényhozó hatalom joga o az igazságszolgáltatás legfontosabb alapelveit az Alkotmány, ill. legesszenciálisabb részeit az alkotmány Preambuluma foglalja össze o ezt követi a törvény, ill. gyakran alkotmányerejő törvény formájában kibocsájtott bírósági szervezeti törv. o harmadik forma az eljárási kódexek bírósági eljárás polgári perben csak felperesi idézésre kezdeményezhetı, míg büntetıperben „csak a bírák által megkapott vádirat szerint lehet elítélni” o ezek a szabályok egyúttal tilalmak, míg más oldalról garanciát jelentenek a feudális abszolutizmusban különösen gyakori önkényes bírói eljárásokkal vagy netalán koncepciós perekkel szemben garantálja az ártatlanság vélelmét, illetve a ’nullum crimen sine lege’ és a ’nulla poena sine lege’ elveket o megteremti a visszaható hatály tilalmát - - A rendes bíróságok - a bírósági szervezetet a közigazgatási területi beosztáshoz igazítják a

fellebbezés rendje további szoros összefüggést mutat a bírósági fokozatokkal fellebbezéssel kapcsolatban 2 felfogás érvényesült 1. a bírói szervezet hierarchiájához igazodva lehette akár a legfelsıbb bírói fórumig való eljutását a pernek • ez természetesen nem kedvezett az ítélkezés kívánatos gyorsításának, ill. messzemenıen 212 Eájt alapvizsga 2008 elısegítette a jogbizonytalanság konzerválását 2. a bírói ítéletek elleni fellebbezések teljes megnyitása tulajdinképpen degradálja az elsıfokon eljáró bíróság tekintélyét • - he mégis szükséges fellebbezni, az adott eljáró bíróság szintjén szervezett, tehát nem a hierarchiában felettes külön fellebbezési bírói tanácsban lehetséges (pl.: Hannover, Würtemberg) a választott bíráskodás, mint rendes bíráskodási forma, de nem bíróságokba szervezetten, mégis általános elismerést nyert, mint az igazságszolgáltatás egyik régi demokratikus

formája o peres felek gyakran lemondtak annak kiderítésrıl, valójában melyik hatóság elé kell járulniuk ügyükkel, inkább maguk választott döntıbírák elé vonultak o fontosabb ügyekben, mivel a választott bíráskodás mindig adott szakterület, de ritkán szakbírákból álló igazságszolgáltatást jelent, ezért a hagyományos bíráskodási garanciák biztosítására az 1960-as évektıl egyre gyakrabban teszik lehetıvé fontosabb ügyekben az apellació lehetıségét, leginkább az adott ország legfelsıbb bírói fórumaihoz Anglia bíráskodási rendszere - polgári állam bírósági rendszerének megfelelı fıbb garanciák az angol polgári forradalom, ill. dicsıséges forradalom során alakultak ki fıbb alapelvek, melyek már a forradalom idejére rögzültek 1. csak központi fıbíróságok, ill. helyi bíráskodás mőködik, értve ez alatt mind a kiküldött vagy utazó bírák évnegyedes győlését, mind a békebírák tevékenységét 2.

személyes szabadság védelme - Magna Cartára vezethetı vissza Habeas Corpus Act-ban nyer végsı megfogalmazást 3. jury alkalmazása - egyik legfontosabb eljárási garancia idıvel ez az elem, azaz a helyi-laikus személyek bekapcsolása ’jury ’ útján a bíráskodásba, egy fajta jogbiztonságot és végrehajtó ítéleteket eredményezett az igazságszolgáltatásban a. a rendkívüli bíráskodás – irregular tribunals – fórumai - - rendkívüli bírói fórumok nevezi az angol alkotmánytörténet, mint amelyek jogellenesen ragadták magukhoz a bíráskodási jogot Star Chamber (Csillagkamara) a legismertebb, eredetileg a központi vitád ügyekben történı döntések végett o igazságszolgáltatási sectio o adómegtagadás és uralkodó hőbéri jogon szedett jövedelmek megtagadásának ügyei o eljár hőtlenségi perekben Exchequer, kincstári hivatal (ezzel a hivatallal intéztette VII. Henrik a levert trónkövetelık és híveik birtokainak

elkobzását) Court if Hogh Comission (Egyházi Fıbizottság) o saecularisatios ügyek egy részében, új protestáns vallással összefüggı ügyekben, ill. az Ecclesia Anglicana-val összefüggı ügyekben bíráskodik Council of the Norh, Yorkban felállított területi tanács Council of Wales b. a rendkívüli bíráskodás eltörlése és az új törvénykezési elvek megfogalmazása 213 Eájt alapvizsga 2008 - - 1628 Petition of Rights: eltörli a hadijogot 1641 többi irreguláris bíróság eltörlése, elsısorban területi szintő fórumok megszőntetése 1689 Bill of Rights: minden fajta rendkívüli bíróság tilalma 1679 Habeas Corpus Act (törvénytelen letartóztatás tilalma és az ártatlanság vélelme) 1701 Act of Settlement o a bírós addig töltheti be hivatalát, míg részrehajlás nélkül bíráskodik o fizetésüket a Parlament határozza meg o elmozdításukról szintén csak a Parlament dönthet uralkodó bíráskodása teljesen visszaszorul

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(csak a bírói kinevezéseket és a kegyelmezést gyakorolhatja) a forradalom után rögzül a parlament szuverenitása jog mindenek feletti szupremáciával bír a bírói joghatóság elsısorban magának a jognak az authoritásából és erkölcsi tekintélyébıl következik ezért is nevezi az angol jogtudomány az angol rendes bíróságokat „courts of Low”-nak c. Az angol polgári kori rendes bírósági rendszer kiépülése 1. Központi bíróságok o 1873-75 Judiciary Act o fıbíróságok esetében átlátható rendszert teremtenek egykori udvari common low ill. az equity bíróságokból o tisztázzák és rögzítik a fellebbezés fórumait o különbséget tesz a polgári, ill. a büntetı ügyekben történı bíráskodás fórumai között o polgári ügyekben: High Court, azaz a felsı bíróság o ezen belül a régi udvari fıbíróságokból külön osztályokat, diviso-kat szerveztek (Chencery Division pl.) o fellebbezési ügyek elbírálására a Court of

Appeal létesült  nemcsak a High Courtról kerülnek ide ügyek, de a megyei törvényszékekrıl is  tagjai: pecsétır, uralkodó által kinevezett 11 fıbíró, elnök: Lord Chancellor (gyakorlatban a pecsétır), alelnök: Lord Justice o 1907-tıl elkülönítették a fellebbezési bíróságot is polgári és büntetı perek alapján (Court of Criminal Appeal, ill. vele azonos szinten a Divisional Court of Queen’s Bench Division és Court of Appeal) o House of Lords a legfelsı fellebbezési fórum  összetétele: lordkancellár (elnök), uralkodó álatal kinevezett 9 neves jogutód, továbbá a Lordok házának azon tagjai, akik vmilyen jogi hivatalt látnak el  1948ig a peer rangúak esetében külön kiváltságos fórum is volt o tulajdonképpen a Lordok Házával azonos szinten mindmáig él a Privy Councilnak, azaz Titkos tanácsnak a bíráskodás joga és gyakorlata (ma már ez számában és jelentıségében is kisebb) 2. Helyi bíróságok a. az elkülönülés

polgári, ill. büntetı ügyekben helyi szinten még látványosabb polgári ügyekben legfelsı fórumnak a County Court-ok számítanak nincs hatáskörük hézassági és családjogi perekben, valamint büntetı ügyekben fellebbezés a High Court-hoz, de csak jogi kérdésben fontos kérdés a területi illetékesség, amit a törvényhozás junctimba hozott a County Court bíráinak létszámával o Angliában és Walesben meghaladja a 400-at a county bíróságok száma, s azon belül is bírósági kerületek (circuit) kerületek kialakításra o ezekhez még 1959-ben is csak 80 bírót neveztek ki o lordkancellár nevezi ki a bírókat o o o o 214 Eájt alapvizsga 2008 b. bünetetı ügyekben különösen a helyi szint legalsó fokán megmaradnak a békebírák o o o o o o Judicary Act: Magistrates Court – ok beiktatása felettük a bírák negyedéves ülése: Quarter session (megyei törvényszék szerő) County Quarter Session és Borough Qarter Session a 2 fajtája

ugyanakkor megmaradtak az Assize bírák fórumai: Assizes court fellebbezés differenciálttá vált kiindulási pont a Magistrates court, onnan Divisional Court of Q. B. bünetı ügyekben, jogkérdésekben Quarter Session Külön Bíróságok - a külön bíróságok vagy bíráskodás szervezetét mindig törvény állapítja meg, s he nem is klasszikus bíróság jár el, de törekednek a polgári államban szokásos peres eljárás garanciák érvényesítésére a különbíráskodás diszkriminációjával érhetı el, hogy az állampolgár a jogállami követelményeknek megfelelı – az angolszász jog által oly nagyra értékelt – „due process of low”= az ıt megilletı eljárás, garanciájában részesüljön a szakirod. szerint a különbíráskodás 2 csoportja különböztethetı meg: A/ politikai és B/ az ügyek szerinti különbíráskodás (Rácz: C/ magánjogi és D/személyi illetékesség) A/1 politikai vagy közjogi bíráskodás 1. legitimáció:

megválasztott küldöttek mandátumának hitelesítése 2. verifikáció: vitatott mandátumokban bíráskodás, ez az igazi választási bíráskodás - XIX. sz-ra általános törekvés, hogy mivel a választási csalások jelentıs részét a parlamenti – erre rendelt- bizottságok rendszerint legitimálják, helyette külsı szervre kell bízni a bíráskodást A/2 hatásköri bíráskodás - klasszikus hazája Franciaország - az általánosan elfogadott alapelv szerint a rendes bírósági szervezet, ill. a külön bíróságok állandósulása objektíve lehetıséget teremt a kétféle bírósági rendszer közötti hatásköri vitákra - ezt kívánja kiküszöbölni a hatásköri bíróság A/3 alkotmánybíráskodás - kialakítása a szövetségi rendszerő államokban merült fel elıször (USA) - mindazon kérdések, amik nem sorolhatók az Unió hatáskörébe, azok tagállami hatáskörbe tartoznak (Supreme Court) - Németországban az AB-t a Weimari alkotmányban

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


állapítják meg - az elsı VH. után terjedni kezd a nézet, hogy a parlamenti tevékenység egyre inkább pártpolitikává alakul - a választásokon gyıztes párt, a mandátumok látványos többségével moralizálni tudja a jogalkotást - így több nem szövetségi államban is megjelenik az AB - a 2. VH. után pedig a jogállam egyik biztosítékának tekintik A/4 szövetségi bíráskodás - olyan estekben merül fel, amelyek az unió hatáskörébe tartoznak a. USA: 3 fokozatú rendszer o o alsó fokozatai a szövetségi államokban, de azok bírósági rendszerétıl független bírósági csúcs: Supreme Court, de nem az egyes tagállamok bírósági vonatkozásában, azoknak van rendszerint legfelsıbb bíróságuk 215 Eájt alapvizsga 2008 b. Németo.: szakosodott szövetségi bíróságok o o van külön Szövetségi Legfelsıbb Bírósága ’60-as évek: Szövetségi Bíróságok Kollégiuma: csak koordinatív szervezet, ide nem lehet fellebbezni c. Svájc o

o o Legfelsıbb Bíróság 2ıs minıségő: fellebbezési fórum a kantonokból felküldött ügyekben egyúttal pedig szövetségi legfelsıbb bíróságként is mőködik a svájci unió hatáskörébe tartozó ügyekben A/5 miniszterek feletti bíráskodás - parlamentnek felelıs kormányzás eredménye - gyakorlatban kevés rá a példa - miniszteri felelısség miatt vezették be a miniszteri ellenjegyzés intézményét - csak jogi felelısségre vonatkozik, nem politikaira - speciális alakzata: mulasztási felelısség (gondatlanság miatt is beállhat) - legkorábban Angliában jött létre - nyitott kérdés: az államfı felmenthet- e? - eljáró fórumra nézve legkülönbözıbb megoldások léteznek - klasszikus esetben a vádemelés magát a parlamentet illeti - másutt a legfıbb törvényszéket „B” közigazgatással kapcsolatos bíráskodás B/1 közigazgatási bíráskodás 1. francia típusa - „az állam szabad cselekvésének megóvása” a közig.

szervezet dönt vitás ügyekben, legfıbb jogorvoslati fórumként a Conseil d’État-t jelölik meg, aminek sajátossága, hogy ilyen ügyekben hozott döntései kötelezı erıvel bírnak egyrészt rendes ítélethez hasonló érdemi döntést hoz, vagy csak megsemmísítı határozatot rendelkezik a közigazgatási jogszabály értelmezésének jogosítványával is 2. angol típus - ezen ügyek is rendes bíróságok elé tartoznak ezt a rendszert vette át az USA is 3. német-osztrák minta - külön bíróságok 3as hierarchizált fokozatban Ausztriában, Magyarországon vegyes rndszer B/2 közigazgatás büntetı bíróság - gyakorlatilag a kihágásokon vagy szabálysértéseken alapuló bíráskodást jelnti - Franciao.: elıször helyi önkormányzatok, késıbb rendırbíróságok, 1950tıl rendes bíróságokhoz tartozik - Anglia: kezdetben békebírák, de késıbb elhagyják ezt a fajta bíráskodást - német-osztrák-magyar: polgári átalakulást követıen is

létezett, de az európai unióba lépéssel megszüntették vagy bírói fórumhoz való fellebbezést tették lehetıvé 216 Eájt alapvizsga 2008 B/3 községi bíróságok: sommás vagy bagatell bíráskodás - leismertebb intézményei a községi bíróságok, ill. békebíróságok - jellemzı, hogy gyakran még jogi szakképesítést sem kívánnak meg a bíráskodó közegtıl „C” külön magánjogi bíráskodás C/1 gazdasági vagy kereskedelmi jellegő ügyekben való külön bíráskodás - fr. minta szerint külön kereskedelmi bíróság, de csak meghatározott számú lakosság kérelmére - nem volt egységes országos szervezetük - Angliában kezdetben az Admiralitás jár el, késıbb elindul a választott bíráskodás intézménye - lassan konkuráló bírósággá válik: gyorsítja a pereket, különleges szakértelem, kisebb perköltség - (fontos a blanketta szerzıdés általánossá válása) - kezdenek állandó helyen mőködni - nagyobb pereknél

újabban lehetıvé teszi az adott ország legfelsıbb bíróságához az apellációt - Angliában a ’60-as évektıl administrativ tribunálok is jelen vannak C/2 ipari bíróságok - kezdetek Angliában - külön Iparbíróság elıször Franciaországban, Lyonban 1800-as évek elején - kötelezı bérkeltetés - paritásos részvétel az ipari tanácsban az iparosok és a munkások részérıl C/3 munkaügyi bíráskodás - eleinte hiányzik - kollektív szerzıdés fogalma, munkafeltételek peresíthetıvé válnak - sok országban a szoros értelemben vett munkaügyi pereken túl más igazságszolgáltatási fórumok is eljárhatnak az ügyektıl függıen, így társadalom biztosítási kérdésben, kártérítési stb. ügyekben C/4 váltó- és csıdeljárás: tızsde bíróságok - kereskedelmi jog fejlıdésével - eleinte kereskedelmi bíróságokon - a váltó általános fizetési eszközként való használata és a bankrendszer kialakulása szükségszerően magával

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hozza más papíralapú fizetési eszközök, így a csekk vagy a közraktárjegy stb. megjelenését - mindez pedig, értelem szerően kulminál a tızsdén - e folyamatok végsı találkozása a csıdjog (Code de Commerce) - csıdbiztos, csıdhivatal megjelenése C/5 munkaügyi bíráskodás - bányászatra vezethetı vissza „D” különbíráskodás „személyi illetékesség” alapján D/1 katonai bíráskodás a. kontinentális, amelynek lényege az állandó katonai bíróságok rendszere, s ezen belül is a békeidıben mőködı állandó katonai bíróságok, ill. a háború idejére létrehozható katonai bíróságok b. ’angolszász’ katonai bíráskodás fı jellemzıje. hogy ad hoc jellegő (konkrét peres ügy esetén) - fı kérdés mindig mennyire terjedhet ki civilekre csak háború esetén fogadható el D/2 monarchiák külön udvari bíróságai - több országban lehetıvé tették az uralkodó család számára külön bírósági fórum felállítását

- csak korlátozott illetékességgel bírtak - elsısorban ingóságok és hagyaték tárgyában 217 Eájt alapvizsga 2008 - királyi ház tagjain kívül ide tartoztak a területen kívüliséget élvezı személyek (elsısorban diplomácia) bécsi Fıudvarnagyi hivatal bírósága D/3 bírák feletti bíráskodás - bíró= köztisztviselı - marasztaló ítélet elmozdítással jár - de nem ugyanaz, mint a hivatali/ fegyelmi felelısség D/4 egyházi bíráskodás - fennmaradását nagy tömegő házassági és családjogi perek indokolják - ahol állam és egyház elválasztása nem történik meg elsıdleges marad az egyházi házasság Olaszo. és Spanyolo. - azon országokban, ahol a polgári házasság csak fakultatív módon jelenik meg (Lengyelo.) - ahol kötelezı polgári házasság, ott semmi kötelezı jellege nincs az egyháznak Kegyelmezési jogkör - látványos változás polgári kor kezdetével kisebb-nagyobb mértékben szőkül államfık gyakorolják

kisebb-nagyobb korlátokkal az államfıi kegyelem mindig csak személyre szóló és kérelemre történhet rendszerint be kell nyújtani a kérelmet halálbüntetés kiszabása esetén kérelem benyújtására általában az igazságügyi minisztérium van kijelölve, ahol viszont nincs szervezve külön kegyelmi tanács mielıtt az államfı elé kerülne az ügyben illetékes bíró és az államügyész véleményadásra szólíttatik fel abolitiora, azaz pereltörlésre csak igen ritkán kerülhet sor (pl. a tiltott párviadal esetén) még el sem követett, tehát jövıbeni cselekményre elızetes kegyelem nem adható a kegyelmi tény csak magára a fıbüntetésre vonatkozhat, míg a mellékbüntetések tekintetében, többek között a vagyonelkobzásra vagy a pénz mellékbüntetésre nem csoportos kegyelem az amnestia ennek gyakorlása nem tartozhat az államfıi jogosítványok közé, hanem mindig a népképviseleti szerv, tehát OGY vagy parlament gyakorolhatja

Angliában megmarad a parlamenti kegyelmezés jogköre is 50. A KÖZIGAZGATÁSI JOG, KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOG Ius publicum – droit administratif Ius publicum: o Középkorban = „alkotmányjog” o Polgári korban difefrenciálódott  kilalakult a közigazgatási jog - Közigazgatási jog : Franciaországban alakult ki: „droit administratif”: o Adminisztráció és jogszolgáltatás Felvilágosodás: közigazgatási jog elméleti alapjai o Végrehajtó hatalom fogalmának megalkotása - - Anyagi és szervezetei jog: - anyagi jog: mőködés, feladatok meghatározása közigazgatási szervrendszer létrehozása szervezeti jog: közigazgatás szervezetére vonatkozó jog o közigazgatási rendeletalkotás  törvényi felhatalmazás alapján 218 Eájt alapvizsga 2008  vagy eredeti hatáskörben (korlát: jogszabályok hierarchiája) Felelısség, fiscusteória - kezdetben az uralkodó (legfıbb végrehajtó hatalom birtokosa is) – felelıtlen polgári kor:

ellenjegyzés intézménye – így már korlátozható o alkotmányos monarchiák: végrehajtó hatalom az uralkodó kezében maradt o parlamentáris kormányzat: az uralkodó már nem rendelkezik ilyen hatalommal – miniszterek o fiscus felelıssége: állam vagyona felet rendelkezı jogalany lett  közigazgatási, jogi személy  ha az állam kárt okoz fiscus felelısségre vonható  közigazgatás döntései felett bírói kontroll Közigazgatási eljárásjog: - - feladatok: o kormányzat céljainak teljesítése o közérdeket képviseli, közhatalommal rendelkezik, másokra kötelezı döntéseket hozhat jogforrások: o Code Civil o Code de Procedure o Code Penal Az állami gyakorlat maga is a 19.sz-ban alkault ki – ezzel párhuzamosan az erre vonatkozó joganyag Közigazgatás anyagi- és eljárásjoga párhuzamosan fejlıdött Közigazgatási eljárás: közigazgatás jogokat és kötelezettségeket érintı döntései feletti igazságszolgáltatás o

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Közigazgatási o Vagy rendes bíróságokon Közszolgálati jogok: - tisztviselık o kormányzathoz hő hivatalnok o „szolgálati” jogviszony o szolgálati fegyelem o privilágiumok: stabil jövedelem, nyugdíj o szolgálati karrier Az eljárás és az eljárásjog klasszikus igazságszolgáltatási modellje - igazságszolgáltatás: o laikus polgárok bírósága dönt a felek szóban elhangzó vitájában (bizonyítékok) korai idık: eljárás összekapcsolódik a rítusokkal császárkorra átalakul: írásbeliség, hivatalnokbíró, kánonjogi perek – nyomozati elv Eljárásjog kialakulása: - alapvetı elv: bírói függetlenség biztosítása o ítélkezés közigazgatástól való elválasztása az eljárás a törvény legmegfelelıbb alkalmazására, végrehajtására irányul közigazgatási eljárás: olyan nem jogi eljárás, amelynek a lényege, hogy a cselekvı kormányzat meghatározza a közigazgatás által ellátandó feladatokat, a neki alárendelt

közigazgatás pedig elsısorban a kormányzati akaratot hajtja végre 219 Eájt alapvizsga 2008 1. Franciaország: elválasztották a közigazgatást az igazságszolgáltatástól nyomozati eljárás-sterő mőködés közigazgatási aktus kiadása elıtt: nem jogi kérdés nincs jogorvoslat utána  jogi kérdés  Conseil d’États vizsgálja a panaszokat közigazgatási jogorvoslati eljárás:  aktust hozó servtıl  vagy annak felettesétıl o az eljárás írásbeli o nyomozati elv o o o o o 2. Anglia és USA: - - közigazgatási feladatok: békebírákszemélyes felelısség prerogatív writ – közigazgatásnak címzett bírói utasítás joguralm: rule of law  rendes bíróságook nincs speciális közigazgatási jog közigazgatási döntıbizottságok: administratif tribunals 1957 – Igazgatási Döntıbizottságokról és közmeghallgatásról” szólü törvény (Tribunals and Inquiries Act) közmeghallgatás: public inquiries ésszerő igazságosság –

natural justice – tisztességes eljárás: o senki sem lehet saját ügyének bírája o annak, akinek terhére folyik az eljárás módot kell adni a tisztességes védekezésre közigazgatási eljárás: o diszkrecionális döntési jogkör o igazságszolgáltatás-szerő eljárás o jogorvoslat USA: o Kellı, méltányos eljárás o 1946 – Szövetségi Közigazgatási Eljárási Törvény: tagállamok számára eljárási modell törvény 3. Németroszág és Ausztria: - Ausztria: közigazgatás megırizte abszolutisztikus jellegét Közigazgatási jogtudomány Közigazgatási eljárás: nem igazságszolgáltatás, hanem az államcélok közvetlen megvalósítása 1925 – osztrák közigazgatási eljárási, végrehajtási, büntetıjogi törvény 1849 – közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása 1952 – önálló közigazgatási bíróságok külön közigazgatási bíróságok 51. A POLGÁRI KORSZAK MAGÁNJOGA: JOGFORRÁSOK, KODIFIKÁCIÓ Polgári korszak

magánjogi jogrendszereinek modernizálása Európában fıbb európai államokban eltérı módon és idıben, ennek okai:  eltérı politikai berendezkedés  gazdasági szervezetek eltérı jellege  jogi tradíciók - polgári átalakulás elıtt is sor került teljes v. részleges kodifikációra (ahol mégsem→ jog összegyőjtése, kommentálása) - bíróságok mőködésének összehangolását a szervezeti reformok és az alkalmazott jog rendezése segítette elı 220 Eájt alapvizsga 2008 - - II. 17-18. sz.: o jogforrások története szempontjából jelentıs o Domat fr. jogtudós a római jogot nem jogintézményi meghatározó tényezıként, hanem már csak hivatkozási alapként kezeli 1697ben megjelent munkájában o a törvényhozási folyamatok körüli viták uralták az egész európai jogtudományt a felvilágosult abszolutizmus felkarolta a kodifikációs törekvéseket – a legtöbb európai és amerikai államban is végbement teljes v. részleges

formában Különbözı jogfejlıdési folyamatok - az európai kodifikáció mintaállama Franciaország Németországban és Olaszországbana kodifikáció az állami egység kialakulásásnak függvénye, így több lépcsıfokban történt Anglia = speciális fejlıdési út: az egységes bírói szervezet különbözı fórumai már a középkorban is mőködtek, s publikálták az általuk alkalmazott jogelveket (precedenseket) → a tvalkotás a 19. sz. második felében, gyors gazd.-i fejlıdés következményeként történt kodifikáció legfıbb vitája az angol és a német jog történetben bontakozott ki Blackstone: Commentaries ont he Laws of England (1765-69) • konzervatív szemlélet angol jog sikeres összefoglalása • amerikai jogra gyakorolt óriási hatás 19. sz. – nyugtalanság és kritikai szellem→ Bentham: „történeti irányzat” Bentham és Blackstone szembe kerülnek 1mással Bentham szerint a hagyományos jogászi módszer csak arra szolgál,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hogy a bíró feltolja magát a tvhozás helyébe ahelyett, h engedelmeskedne neki legjelentısebb mőve az Értekezés a magán és büntetı tvhozásról (1802, Párizs) többi munkája is maradandó hatást gyakorol mind az angol, mind a francia reformokra III. Kodifikáció a polgári korszakban - IV. csak akkor beszélünk kodifikációról, ha az egyes jogterületeken olyan újrafogalmazás jön létre, amely a törvényszöveg világos, fogalmilag körülhatárolt és egységes megadását adja az illetı jogintézményeknek büntetı anyagi jog és eljárásjogi intézmények egyszerősítése már a felvilágosult abszolutizmus keretei közt végbe ment kodifikáció elıfeltétele az egységes letisztázott jogfogalom (magánjog terén hiányzott) ill. a törvény elıtti =ség biztosítása A törvény - elsıdleges jogforrás, mely már a feudalizmus idején is megjelenik követelménye, h ı legyen az igazság kötelezı, egyenlı mértéke feudális tv-kbıl

hiányzik az általános rész – polgári korszak kodifikációs követelménye az ált. rész +határozza az un. ált. alanyt, célja a tv popularizálása, adott társ. egészéhez fordul – DE absztrakciója a tv-t értelmetlenné teszi a laikus számára, tehát célját nem éri el ált. rész legfontosabb jellemzıje,h +fogalmazza a szakjogág alapelveit • magánjog terén – általános ügyleti képesség: igazságtalanság felkeltésére is alkalmas, nıkre nem terjed ki 52. A FRANCIA MAGÁNJOG A gazdasági szervezetek jogi helyzete 1. Coutume: kereskedelmet szabályozó szokásjog, az uralkodó tartotta hatályban → kézmővesek saját szokásjogot alkottak: „dicséretes coutume”-ök; keresztény erkölcs szerint létesítettek, ésszerő szabályozás a jellemzı → szolgálat kötelezettsége, az árukat jogos áron kellett eladni → morális alap: a szabályozás legyen gazdaságilag is jó, de a kisemberekkel szemben legyen méltányos 221 Eájt

alapvizsga 2008 Corporation: városi polgárságot tömörítı szakmai szervezet (16-18. sz) Gildék, céhek: kereskedık és ipari vállalkozók társulásai, biztosítani akarták fennmaradásukat és fejlıdésüket: - személyi társulások • kezdetben spontán, késıbb feltételrendszert szabtak a belépni szándékozóknak • Étienne Boileau (párizsi prévot): Livres des Métiers de Paris – kézmőipari szabályzatok leírása • Szabályzat: - közgyőlés fogadja el  szakmát rendesen kell mővelni  mesterek: teljes jogúak, kézben tartják a vállalkozást  segédek: órabérben dolgoznak  tanoncok: fizetnek az oktatásért, ellátásért  szabályozta a mesterek számát  belsı fegyelem  kötöttségek: termelés biztonsága → mőködés akadályozása • kegyes hagyományok: özvegyek védelme, szegények segélyezése • ár: megegyezés a fogyasztóval • nem szuverén, hanem autonóm szervezetek, a vitákat a városi vezetıség döntötte el

(1292: rheimsi szövımesterek – megtiltja, hogy a legények szövetségbe tömörüljenek a mestereik ellen és vice versa) A királyi udvar és tisztviselık szerepe a közösségek jogának formálásában jelentıs. Connetable: lovasság fıvezére; nyergesek céhének felügyelete Camerarius: királyi kincstár és levéltár ırzıje Chambrier: takácsok és rıfösök feletti felügyelet Boutellier: alkoholkereskedelem felügyelıje Sénéchal: pékek céhe, királyi prévotok tevékenysége 2. Egyéb testületek a) Corps: - corps ecclesiastique - universités de maitres et d’écoliers - communautés de métier → vezetı testülete állandó képviselettel rendelkezik → mőködése folyamatos, jogszabályok szerminti → szabad hivatások testületei ( corps de professions liberales): jelentıs szerep a jog kodifikálásában (közjegyzık, ügyvédek, orvosok) - nemzetségek, szintén rendelkeztek testületekkel b) Nations: - zsidóság, idegenek - franciák

külföldön létesített testületeit a consul irányította c) Testületek közös jellemzı: 1. 2. 3. 4. 5. 6. demokratikus szervezet jogi egyenlıség közgyőlés dönt lényeges kérdésekben testület igazgatóját választják, delegálják csak közös, legitim célra irányulhatnak saját elıjogokkal rendelkeznek, a vitát az uralkodó dönti el d) Gazdasági szervezetek formái az ancien régime alatt 1. métier reglé (szabályozott céh): - legszabadabb társulási forma - taglétszám és tevékenységi kör nincs megszabva - település önkormányzata irányítja - Provence, Languedoc, Limousin, consuli városok - liberális megoldások → hatékonyság 2. métier juré (saját esküdtszékkel rendelkezı céh)  szigorúan szabályozott, de sokkal elterjedtebb (Párizsban mindegyik)  önálló irányító testület, rendészet, a király felügyelete alatt 222 Eájt alapvizsga 2008       kötelezı tanonckodás, eskü, ennek megfizetése 14. sz:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szabályzatokat mindenhol statutum formájában adták ki → megszilárdulás lettre patente: uralkodó jóváhagyása 14. sz: oligarchikus vonások – vezetık megválasztása nem a közgyőlés, hanem a céhmesterek választása által történt 14-16. sz: széles körben elterjedt biztonság, minıségi garancia → 1581. áprilisi dekrétumok: minden egyesület alakuljon át erre a formára 3. métier priviligié (egyedi szabályozottságú céh)  közös vonása a manufacture-rel: szervezetük és mőködésük rendje eltér a métier jurétıl  ismeretlen eljárások alkalmazóinak privilégiumot adtak (bırcserzés, szınyegszövés, ötvösök, festık)  jogi formát biztosított a királyi manufaktúráknak 4. manufacture (királyi alapítású nagyüzem)  Colbert: ne legyen import luxuscikkekbıl, csak export → céhek nem alkalmasak → manufacture  tagok: gazdag nagykereskedık, monopolhelyzetben voltak e) Céhek társadalmi és gazdasági problémái: o

céhmesterek gyermekeikre hagyományozták a tisztségeket o 1539. Ordonnance de Villiers-Cotterets – megszünteti a banketteket, költséges lakomákat (ez aztán fontos…) o 1581. áprilisi dekrétumok – tiltás megismétlése o uralkodó mesterleveleket adhatott ki tömegesen →akadályozó mértékben avatkozott bele szervezetek ügyeibe o 1716: párizsi céhek és közösségek köztartozásainak felülvizsgálata o intendánsok: gazdasági szevezetek többirányú felügyelete (30 intendáns) a) intendant de justice: minden hatáskörébe utalt ügyben ítél b) intendant de finance: adózási tisztségviselıket felügyeli c) intendant de police: rend fenntatrója 3. A gazdasági szervezet reformjkísérletei • 1. adóreform: o legjelentısebb, a Párizsi Parlament ellenállását váltotta ki o 1770: Terray – teljes reform (egységes földadó) → ellenállás → Maupeau: parlamentek felszámolását, reformját döntötte el (XVI. Lajos ezt visszavonta) 2.

mezıgazdasági reform: • fiziokrata gazdasági program • comité d ’agriculture: legeltetési dekrétum 1767 • 1767-71: bekerítés végrehajtása → ellenállás a szegények és a • nemesség részérıl is • droit de tirage: közösségi földek harmadának tulajdonba vétele • termelékenység javulása de egyben pauperizálódás 3. ipari termelés: • külkereskedelembe is beleavatkozott az abszolutizmus • traité d’Eden: Angliával kötött kereskedelmi szerzıdés, leszállították a vámokat • liberalizálás: versenyszellem felkeltése érdekében • 1779: lettres patentes – posztó szabad gyártása 4. gazdasági szervezetek : • Cliquot de Blervache: céheket és testületeket el kell törölni • Turgot megszüntette a korporációkat anélkül, hogy meggyızıdött volna alkalmatlanságukról • ipar és kereskedelem fejlıdése vetette fel ezt a reformot • 1776: métier juré megszőnik 223 Eájt alapvizsga 2008 • • parlamentek

élénk ellenállását váltották ki ezek az intézkedések → vissza kellet vonni Turgot intézkedését utódja, Maurepas 1776-ban új rendeletet adott ki: o párizsi céheket eltörölte o 6 kerskedelmi és 44 ipari testület létrehozása ↓↓↓ Ezek a rendelkezések átmenetet jelentenek a Tugot-féle szabad ipar és kereskedelem és az ancien régime formációi között 4. Jogszabályok 1789. december – választások ne céhek, hanem negyedek és körzetek szerint történjen, territoriális elv érvényesítése → gazdasági szervezetek szerepköre csökkent, lassanként eltőntek a forradalom elsı szakaszában 1790. május – kereskedelmi viták eldöntésének fórumrendszere → kereskedelmi bíróságok létesítése (öt bíró, jómódú kereskedık választották, alsó korhatár 30 év, elnök 35 év, szők körő kompetencia – kereskedelmi ügyek intézése 1000 livre-ig), fellebbvitel választottbírákhoz) 1790. szeptember – ügyvédek nem

tömörülhetnek szervezetekbe, egyházi szervezetek, egyetemi javak eltőnnek 1791. március – d’Allarde képviselı terjesztette elı, megszüntette a céheket, megreformálta a rendkívüli adók és illetékek rendszerét, ipar felügyeletét → rendkívüli adók megszüntetése → minden foglalkozást bárki gyakorolhat bizonyos feltételekkel 1791. június – Le Chapelier-törvény, munkásoknak és gazdáiknak tiltja a bérek felhajtását és leszorítását 1791. szeptember – közsegély intézménye, garantálja a munkavégzés szabadságát, tulajdon szentségét, közteherviselést, kereskedelmi kamarák megszüntetése → ipar és kereskedelem felügyeletének teljes felszámolása → forradalom: panaszfüzetek, válsztottbíráskodást és normál polgári peres bíróságok eljárását követelik 1792. augusztus – pénzügyi társaságok megszüntetése 1793. augusztus – leszámító bank megszüntetése Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 16-21.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szakasz: szociális jogok - tulajdon szentsége - munka, iparőzés szabadsága - mindenki maga rendelkezik idejével, szolgálataival; nem bocsátható áruba - adót csak közjó érdekében lehet kivetni - szociális alapintézmények: o nemzet eltartottja: apja elhalt, árváknak korán munkába kellett állniuk o elhagyott gyermek: fizikai és morális értelemben a nemzet gondozottja o öregek és szőkölködık segélyezése, mértékét a munkára való képességtıl és ennek csökkenésétıl teszi függıvé:  60 éves: ellátás fele  65 éven felül: ellátás kétharmada  70 év feletti: teljes összeg 5. Napóleoni rendszer a) 1801. március o kereskedelmi értéktızsde helyreállítása o alkuszok és ügynökök csak államilag kinevezett emberek lehettek; feladataik: árfolyam megállapítása, ezüst adásvétele o csak 1862-ben módosul o 1850: szabad árfolyam bevezetése 224 Eájt alapvizsga 2008 b) Kereskedelmi kamarákról szóló rendelet 1802 o

kamarák felállítása 22 városban o vezetıségben benne van a prefektus, polgármester helyettesíti → kormányzati érdekek képviselete o kamarák feladatai: kerskedelem prosperitásának elısegítése, megállapodások kötése a kormánnyal, közmunkák kereskedelmet érintı végrehajtását felügyeli (kikötık gondozása stb.) o Conseil Général du commerce c) munkakódex nincs, más jelentıs szabályok viszont vannak: 1803. április o manufaktúrák, gyárak rendje o tanonctartás, tanoncszerzıdés felbontása; szolgálati bizonyítvány kötelezettsége o jogviták eldöntésének fóruma: Párizsban a rendırprefektus, más városban a rendırfınök, kisebb helyeken a polgármester 1803. december 1806. május o o o munkakönyvekrıl szóló törvény → kötelezı a munkakönyv, enélkül csavargó az illetı szakmai egyeztetı bíróság ( conseil des pruds hommes) felállítása a munkás-munkaadó közötti jogviták eldöntésére 5-6 tag, munkások és

fınökök választják fellebbezés: kereskedelmi bíróságok d) gazdasági irányító apparátus: kormányon belül ipari és kereskedelmi tanács: → conseil d’agriculture → conseil d’administration du commerce et manufactures: tárcaközi bizottság 1811. április – önálló ipari és kereskedelmi minisztérium felállítása - négy ügyosztály e) Code de Commerce 1807 Tartalmazza: - Code de Savary 1673 - Code de la Marine 1681 - szokásjogot is figyelembe vette Objektív rendszer, nem személyi, hanem tárgyi hatály alapján szabályoz, mégis a kereskedelmi bíróságok kompetenciája miatt hivatásrendként kell elismerni í kereskedıket. 1809: - kereskedelmi bíróságok kompetenciájának meghatározása egy bírósághoz egy arrondissement tartozik létszám: 1 elnökbíró, 7-8 rendes bíró (min. 3), helyettesek fizetést nem kapnak, listákról választják 53. A MAGÁNJOGI INTÉZMÉNYEK NÉMET FÖLDÖN Porosz agrárreformok, a polgári jogegyenlıség

elsı lépései: 1789-1815 az egyes német államokba, a Rajnai Szövetség tagállamaiban részben vagy teljesen bevezették a francia magánjogi és kereskedelmi jogi intézményeket. →Az állami önállóságot megtartó államokban is reformokra került sor. Poroszország – a politikai elit többsége konzervatív volt, így csak részleges reformokra került sor az egyetemek, állami pénzügyek, városok, az egész közigazgatás, a hadsereg, az agrárszektor területén. (Poroszo. döntıen agrárállam volt.) Az 1806-os összeomlás után került sor az agrárreformra. 1806 elıtt rendkívül eltérı volt a jobbágyság helyzete: • örökhaszonbérlık: a használati jogot (dominium utile) kötöttség nélkül átörökíthették. • 2.réteg: csak életfogytiglan használhatta földjét, halála után a földesúr jelölte ki, hogy utódai közül 225 Eájt alapvizsga 2008 • ki kapja meg a használati jogot. bérlık, házas és házatlan zsellérek 1807.

okt. 9. Stein ediktum (Stein = porosz kancellár) • A nemesség és polgárság számára egyenlı jogi státuszt biztosított. • 1. szakasz: a nemes polgári tulajdont, a polgár nemesi tulajdont szerezhet. • 2. szakasz: A nemes ember „rendjének sérelme nélkül” ipart folytathat. • Jobbágyfelszabadítás: csak az elsı 2 kategóriáról rendelkezett. (A többi rétegrıl csak 1810 után.) • A földhasználat jogáról, annak megváltásáról nem rendelkezett. • Igazi problémát a megváltás kifizetése okozta. →Katasztrófát jelentett volna a megváltás nélküli tulajdonrendezés. 1811 Hardenberg ediktum Teljes jobbágyfelszabadítás tartalmazott. → Elsı 2 kategória a földesúr kérésére a használt telek 1/3-át adja át + a többi kategória a ½-ét. A földesurak ellenállása miatt nem volt végrehajtható. 1816-os rendelet Korlátozták az 1811-es rendelet bizonyos részeit. Csak a leggazdagabb paraszti réteg válthatta volna meg a földjét.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1850 Manteuffel ediktum • A megváltást csak pénzben lehetett végrehajtani. →Oka: az elmúlt években a földesurak belsı rendezéssel a paraszti birtokok jelentıs részét megszerezték maguknak. • A paraszt az évi járadék 18x-áért jutott földhöz. • Mezıgazdasági hitelbankokat hoztak létre → A parasztok innen vehettek fel kölcsönt, ha nem volt elég pénzük. • A reformot 1865-re fejezték be. Σ: A rendezés hatására: • tıkéhez jutott a nagybirtok • kialakult egy igen szők gazdagparaszti réteg • az önálló paraszti réteg jelentékeny része mg-i proletárrá vált Magánjogi kodifikáció: Szükségességérıl vita alakult ki. Deutscher Bund tagállamaiban átvették a Code Civilt. ↔ A többi tagállamban az 1794-es ALR-t (Allgemeines Landrecht) egészítették ki több reformmal. A kodifikációra nagy hatással volt Thibaut és Savigny vitája: fı kérdése a német kodifikáció elıfeltételeinek és lehetıségeinek tisztázása

volt. 1814 W. Rehberg: A Code Napoleon-ról és annak nemzetközi bevezetésérıl └ Ha egy népnek fel kell adnia életviszonyait, szokásait, nyelvét elveszik. + elítélte az önkényesen átvett jogot. Thibaut: └ Saját német magánjogi törvénykönyvet akart. └ Kodifikálni akarta az eljárásjogot és a büntetıjogot. └ A francia jogot akarta másolni. Savigny: Korunk hivatása a törvényhozásban és a jogtudományban (1814) └ Önálló német jogot akart. └ A törvényhozás nehéz munkájához még nem jött el az idı. └ A kodifikáció kulturális hanyatlást fejez ki. └ Helyette a római jogot kell általános német jogként oktatni. └ A jogtudomány az egyetlen méltó jogforrás. └Nézetei konzervatívok voltak, de sokan értettek vele egyet. (Oka: 1806 után a császári jogot felváltotta a tudományos jog (Professoren Recht) Kodifikáció Ausztriában (OPTK) o 1767 Codex Teresieanus - nem vált hatályos törvénnyé, mert nehéz volt

áttekinthetısége. 226 Eájt alapvizsga 2008 o o o 1786 II. József–féle Törvénykönyvet kihirdették →A családjog és személyjog intézményeit szabályozta. 1796-ra elkészült a magánjogi törvénykönyv tervezete. → Megküldték az összes jogi fakultásnak + az egyes tartományok kormányzatainak. → 1797-ben Nyugat- és Kelet-Galíciában hatályba léptették. 1811. jún. 1-jei hatállyal II. Ferenc kihirdette az Osztrák Polgári Törvénykönyvet. OPTK →1916-ig volt hatályban. Rendszere: • eltér a hagyományos, pantektajogi felosztástól (általános rész, dologi jog, kötelmi jog, családjog és öröklési jog) →akárcsak a Code Civil, 3-as felosztású: o I. rész: személyi jog o II. rész: dologi jog o III. rész: személyi és dologi jogok meghatározása → Fıként kötelmi jogi intézkedéseket tartalmaz • Összesen 1502 szakaszból áll. Jellemzése: • A törvénykönyv jellegzetesen reformkódex. • Deklarálja az egyének

törvény elıtti egyenlıségét. • Bárki jogosult tulajdont szerezni. →A tulajdonjog abszolút és korlátlan. • DE! Gyakran állít fel kivételeket a feudális jog szellemében. • A parasztság megmaradt dologi függésébıl szabályozza az örökhaszonbérletet. • Ugyanígy védte a családi hitbizományt. →Célja: a nagybirtok felaprózódásának megakadályozása + a családok politikai befolyásának megırzése. o családi hitbizomány:  az alapító által meghatározott rend szerint öröklıdik  tilos elidegeníteni  magát az állagot nem lehet megterhelni, csak a hitbizományi vagyon gyümölcseit  Alapításához kell a család megegyezése + alapítólevél + uralkodó jóváhagyása  Az OPTK a hitbizományi öröklés 5 fajtáját ismerte el. Vagyonjogi rendelkezései: • Bevezette a telekkönyv kötelezı vezetését. → Megkönnyítette az ingatlanforgalmat, hiszen nagyobb garanciát nyújtott a hitelezı részére + elısegítette a

hiteltevékenység megélénkülését. • A telekkönyv nyilvános. • Birtoklap: az ingatlan pontos fekvésére, nagyságára, a föld minıségére vonatkozó adatokat tartalmazza. • Tulajdoni lap: a tulajdonos személyét + esetleges jogi korlátozásokat tartalmazza. • Teherlap: azokat a terheket tüntette fel, amelyek az ingatlannal kapcsolatban fennálltak. • A terhek bejegyzése a rangsor elvének megfelelıen, beérkezési sorrendben történhet meg. Jelentıs hatást gyakorolt a magyar jogfejlıdésre. (1853-1861) A kereskedelmi és váltójogi szabályozás német földön: Német területek: A XVIII. sz. végén még mindig az 1648 óta uralkodó feltételek határozták meg a német kereskedelmet. → A birodalom 314 szuverén területbıl és 1475 lovagi birtokból állt. →Az erıs széttagoltság miatt nem volt egységes birodalmi gazdaságpolitika. →Mindegyik állam saját gazdaságpolitikát folytatott. A német külkereskedelem súlypontja a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kikötıvárosokban, fıleg a hanzavárosokban volt. →Az állam által támogatott monopoltársaságokkal német földön nem jöttek még létre. Belkereskedelem: 1805 Stein báró vámtörvényt dolgozott ki az összes belsı (porosz) vám megszüntetésére. 1807 Bajorország + Württemberg megszüntette a belsı vámokat. →Számos tartomány követte példájukat. Ausztria: 1750-1830 Manufakturzeitalter (manufaktúrák kora) A lakosság aránya alacsonyabb, mint a német területeken. 1786 után növekszik a társadalmi mobilitás. 227 Eájt alapvizsga 2008 1828-ban 1703 ipari üzem volt. A francia Code de Commerce hatással volt a jogalkotásra. Másik fontos forrás az 1794-ben kiadott Allgemeines Landrecht – ALR. ALR Kereskedelmi jogi részei a II. rész 7-15.fejezetei tartalmaznak. A szabályozott jogintézmények 3csoportbasorolhatók. 1. Kereskedık rendje és szervezete →cégvezetık jogköre, cég külsı képviseletét szabályozó normák, ügyvezetıkre

vonatkozó intézkedések, kereskedelmi tagokra és alkalmazottakra vonatkozó jogkörök 2. Társasági formák → közkereseti társaság (Offenes Handelsgesellschaft), betéti társaság(Kommanditgesellschaft) 3. Kereskedelmi ügyletek (1874 Goldschmidt Levin: Handbuch des Handelsrechts → nagy hatással volt a német kereskedelmi jogra a francia jog.) Vormärz idıszakban a Deutscher Bundban lezajló viták + a württembergi tervezet volt jelentıs. 1815 Bundesakte → A szövetségi győlés (Bundesversammlung) elrendelte, hogy a Frankfurtban tartandó győlésen tanácskozást kell összehívni a kereskedelemrıl és a forgalomról. 1817-ben + 1832-ben Felvetik a váltójog reformját.→ Megszületik váltórendtartásról alkotott törvény. 1838 - cégjogról szóló törvény 1839 - részvényjogról szóló törvény 1848/49 - Váltótörvény + 1. általános kereskedelmi törvénytervezet ↓ Goldschmidt: ez a birodalmi törvény elımunkálata 1856 febr. Poroszo

hozzákezdett a Kereskedelmi Jogi Törvénykönyv tervezetének elkészítéséhez. 1857 jan. A tervezet elsı 3 könyve a Nürnbergi Bizottsághoz került. Nürnbergi Bizottsághoz tervezetének rendszere: 1. kereskedık rendje 2. kereskedelmi társaságok 3. kereskedelmi ügyletek 4. tengeri kereskedelem 5. kereskedelmi csıdeljárás 6. kereskedelmi bíráskodás A porosz tervezet egyik legjelentısebb része a társaságokról, ezen belül a társasági vagyonról szól.→ Ez bekerült az ADHGB-be (Allgemeines Deutsches Handelsgesetzbuch) Porosz tervezet indoklása: • A társaság mint elkülönült jogi személy a bíróság elıtt perelhetı. • A társaság vagyona szavatol a hitelezınek. • Az a tag, amely belép a társaságba, a többi taghoz hasonló kötelezettséget köteles elismerni. • Ezek az alapelvek a mai napig érvényesek. A tervezet 3. könyve (211-253.szakaszok) kötelmi és dologi jogi szabályokat tartalmaz. → szavatosság, szerzıdésszegés esetén

fizetés, kártérítés mértéke, foglaló és bánatpénz o Megengedte a megegyezést a szerzıdésszegés esetében fizetendı összeg nagyságáról.→Egyetlen megszorítás: a büntetés nem haladhatja meg a követelés dupláját. o Formaszabadságot ír elı a jogi ügyletekre. o Késedelmi fizetés vagy nem tejesítés: Nem teljesítésbıl fakadó kárt és az elmaradt hasznot is meg kell téríteni. A Nürnbergi Bizottság munkáját már 2 osztrák kereskedelmi jogi kodifikációs tervezet is segítette: a „miniszteriális” (már 1855-ben kész volt) + a „revideált” 1884 újraszabályozták a társasági törvényt: • A részvényesek a vállalkozásokba min. 1000 márkát kötelesek bevinni→Ezzel a tıkeszegény spekulánsokat zárták ki. • A Registergericht (cégbíróság) elıtt lefolytatott eljárás a részvényesek belépését alapos vizsgálat tárgyává tette. A német polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) – BGB 1873-ban

kezdıdtek a kodifikációs munkálatok. 1874 - 5 szakértıbıl álló bizottságot állítottak fel. 228 Eájt alapvizsga 2008 1881 - megalakult a 11 tagú „Elsı Bizottság” a törvényjavaslat tervezetének kidolgozására.→ Elnöke: Pape (Kereskedemi Fıbíróság elnöke) + tagjai voltak Planck (1848-as alkotmányozás tagja ) és Windscheid ( pandektajog képviselıje) 1888 A bizottság közzétette az 1864-es Drezdai Tervezetet→ Heves vitát váltott ki: Otto Gierke: A német polgári törvénykönyv javaslata és német jog (1888-89) Anton Menger („katedraszocializmus” nagy alakja): A polgári jog és a tulajdonnélküli társadalmi osztályok 1889 Megszületett a német szövetkezeti törvény→ „bérleti jog”, „szolgálati jog” 1890 „Második Bizottság”→ Tervezete 1895-re készült el.→Túlságosan absztrakt és dogmatikus fogalmakat alkotott. 1896 „Emlékirat”( ez volt a 3. tervezet ) → egyesületalkotási jogot és házassági jogot

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tartalmazta ↓ ↓ liberálisok konzervatívok kritizálták BGB: 1896. aug. 18-án hirdették ki. + 1900. jan. 1-jén lépett hatályba. A német polgári jog egységét teljes egészében nem valósította meg. Tartalmaz ún. kivételes törvényeket, amelyek számos fontos kérdésben kizárják a BGB alkalmazását. →pl. a bányatulajdonra vonatkozóan az állami törvények rendelkezései maradtak irányadóak. A BGB szerkezete: 5 részbıl áll, a pandektajogi felosztást követi, de csak 4 könyvre oszlik. I. könyv: általános rész →fizikai és jogi személyek fogalma stb. II. könyv: kötelmi jog (613 szakasz)→kötelem tartalma, teljesítés ideje, helye és formái, adós és hitelezı jogai és kötelezettségei stb. III. könyv: dologi jog (443 szakasz)→ birtok, tulajdon, szolgalom 1898 vámjogi szabályozás 1898 csıdeljárás szabályozása 1897 HGB (kisnémet kereskedelmi törvénykönyv) → A BGB-be emelték az ún. általános rendelkezéseket. A

törvénykönyv távolt állt a gyakorlati élettıl.→Novellákkal és kiegészítı törvényekkel próbáltak javítani a törvénykönyv hiányosságain. A „szabadjogi iskola” és az „érdekjogtudomány” igényelte, hogy a bíró hajlékonyabban igazodjon a törvényekhez. →Eredménye, hogy a generálklauzula (általános elvek) egy nagyobb jelentıségő lett. 1938-ig volt hatályban Ausztriában. 1942 újabb törvénytervezet, de a fasiszta rendszer miatt nem lett belıle semmi. 54. A MAGÁNJOG VÁLTOZÁSAI A SZÁZADFORDULÓN 1863 – kft 1867 – újraszabályozás 1867 – létszámminimum: 7 fı; társasági tıke minimuma: 25ezer frank Németország: 20.sz – részvénytársaság a legelterjettebb 1879 – csıdtörvény 1884 – társasági törvény újraszabályozása német magánjog új intézménye: szövetkezet Szociális jogalkotás: 1845 – Poroszország – céhrendszer felszámolása - munkajog terén privát autonómia sztrájk  1 év börtön 1869

– ipartörvény – megszünteti a sztrájktilalmat állami gondoskodás, szervezetek önsegélyezése, tagok takarékossága - hitelszövetkezetek - társadalombiztosítás - jóléti állam - 1875 – segéylpénztári törvény 229 Eájt alapvizsga 2008 Szociálpolitika: - mővelıdés - 19.sz o szociális minimum o gazdasági esélyegyenlıség - világháború után o jóléti állam o gynegék támogatása - 20.sz o budget-tehermentesítés o állami szociálpolitika újrarendezése - 1848 után – társadalombiztosításra való igény - 1871 – német birodalmi alkotmány: nép jólétérıl való gondoskodás - 1881 - társadalombiztosítás - weimari alkotmány: anyaságvédelem - két világháború közötti idıben: válságjog 55. A MODERNKORI BÜNTETİJOG ÉS BÜNTETİTUDOMÁNY A tudomány Korszakhatár: Beccaria mőve - Cesare Beccaria: A bőntettrıl és a büntetésrıl – a modernkori BJ kezdete – Jean Calas pere adta a motivációt a megírására -

„természeténél fogva igazságtalan az a büntetés, amely túlmegy a közjólét megóvásának szükségén” – a büntetıjog célja csupán a társadalom védelme lehet - A legitim hatalom csak törvényekben állapíthat meg az egyes bcs-kre büntetést - Klasszikus büntetıjogi jogelvek: • Nullum crimen sine lege – nincs bőncselekmény törvény nélkül – csak olyan cselekménye miatt lehet bárkit is üldözni és büntetéssel sújtani, amelyet a cselekmény elkövetése elıtt hozott törvény bőncselekménnyé minısített • Nulla poena sine lege – nincs büntetés törvény nélkül – egy cselekmény elkövetıjével szemben csak olyan törvényt lehet alkalmazni, amelyet a cselekmény elkövetése elıtt meghozott törvény rendelt az elkövetıre az adott cselekmény jogkövetkezményeként • Nulla poena sine crimine – nincsen büntetés bőncselekmény nélkül – csak a törvényben bőncselekménnyé minısített cselekményeket lehet

büntetéssel sújtani - Eljárásjogi és büntetéstani kérdések - Büntetés célja: akadályozza meg, hogy az elkövetı újabb károkat okozzon embertársainak; tartson vissza másokat attól, hogy hasonló károkat okozzanak - Jó büntetés: leginkább hat a speciális és generális prevenció irányába, ám a vele sújtott személyt nem teszi ki sanyargatásnak/kínzásnak - Elvetette a kínvallatás (tortúra) és a halálbüntetés intézményét - Nem a büntetés súlyosságának visszatartó ereje, hanem annak, ha a büntetés szorosan követi a bőncselekmény elkövetését – a büntetés elmaradhatatlansága a leginkább preventív hatású – okokozati összefüggést érzékel a bőnelkövetı - Arányosság (proporcionalitás) elve: minél súlyosabb az elkövetett cselekmény, annál súlyosabb büntetés tapadjon hozzá és fordítva Büntetıjogi iskolák – a bőnözés okait vizsgálták, ennek alapján szervezıdtek Szociológiai iskolák - a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kriminalitást társadalmi okokra vezették vissza - Guerry – 1833 – Franciaország erkölcsi statisztikájára vonatkozó tanulmányok – az egyén szegénysége/gazdagsága szorosan kihat az esetleges bőnözésére - Quetelet – 1835 – Az emberrıl és képességei fejlıdésérıl, értekezés a társadalmi fizikáról – számszerően mérhetı törvényszerőségek, a bőnözı magatartás a cselekvı társadalmi és fizikai adottságai alapján determinált, kriminalitási ráta: százezer vétıképes lakosra hány jogerısen 230 Eájt alapvizsga 2008 elítélt személy jut Tarde – kriminogén hatások vizsgálata, a család mennyiben hat közre abban, hogy valaki bőnelkövetıvé váljék, társadalmi környezet vizsgálata (makrokörnyezeti kriminogén hatások) - Mayr – szoros kapcsolat a gabonaárak és a bőnözés között - Jekelfalussy – Mo-n szoros kapcsolat a musttermelés és az erıs felindulásban elkövetett élet elleni cselekmények

alakulása között Biológiai iskolák – a bőnözés okait az egyénben keresı kriminálbiológiai irányzatok - Lombroso – kriminálantropológiai elképzelések, a bőnös magatartást biológiai tényezık (stigmák: hátraesı homlok, kiszögellı szemöldökív, elálló fülek, lenıtt fülcimpa) determinálják, a potenciális bőnelkövetıket három csoportba sorolta, és velük szemben megelızı intézkedéseket javasolt - Goddard és Haley – intelligenciavizsgálatok révén vontak le következtetéseket, végül a kontrollcsoport vizsgálatát követıen megállapították, hogy nincs szignifikáns eltérés a bőnözıs és nem bőnözık intelligenciája között - Lange – 1929 – A bőnözés, mint sors – iker és családfakutatások, bőnözés örökletességének vizsgálata, az ikrek életútjának alakulásánál szerepe van különbözı környezeti, gazdasági, morális és szociális tényezıknek is - Freud – mélylélektani irányzat, a

bőnözést az ösztönös hajlamokra, tudatalatti folyamatokra vezeti vissza, kriminálendokrinológia: a bőnös viselkedést valamely endokrin mirigy mőködési zavara okozza, kriminálbiotipológia: a bőnözést a testalkattal és jellemtípusokkal hozta összefüggésbe - Közvetítı irányzat – a két elızı irányzat hibái: abszolutizálták az alapgondolatukat, csak a környezetben/csak a bőnelkövetı személyében látták a bőnözés okát - Megpróbálta összebékíteni e szempontokat - Franz von Liszt, Prins, van Hamel – különbség az egyénen kívüli (exogén) és az egyénen belüli (endogén) kriminológiai tényezık között – mindkét területnek része van abban, hogy valaki bőnelkövetıvé válik - Hatására - XX. Sz-i büntetıjogi reformok: o lazították a tettarányos (proporcionális) büntetési rendszert o egyéniesítették a büntetéseket (individualizáció) o biztonsági intézkedéseket kezdtek alkalmazni o büntetıjogi

szempontból külön kezelték a fiatalkorúakat A tettközpontú büntetıjog Alapelvek - A politikai hatalomra törı polgárság a rendi elıjogok helyett jogegyenlıséget; az embertelen testi büntetések helyett sokkal humánusabb szabadságbüntetéseket; partikularizmus helyett egységes országos jogot; a politikát kiszolgáló bírói önkény helyett bírói függetlenséget akart - hatalomra kerülése után ezen jogterület gyors átalakítása => klasszikus büntetıjogi iskola o Tettközpontúság: az elkövetett tett, a bőncselekmény került a figyelem középpontjába, az elkövetı személyét szinte egyáltalán nem vizsgálta (=>jogegyenlıség), nem számított a származás, az életkörülmények, az sem, hogy hányadik alkalommal követett el bőncselekményt o Proporcionalitás: arányosság elve, a büntetı törvényben meghatározott büntetések az elkövetett cselekmények súlyosságához illeszkednek, azzal arányosak, (nem tálió, hanem

rendszerbéli arányosság) o Individuáletikai felelısség: a modernkori büntetıjog-tudomány irányzatai elkülöníthetıek aszerint, hogy az elkövetı bőncselekmény elkövetése mellett szóló döntését determináltnak vagy indetermináltnak tekintették; biológiai és szociológiai iskolák – determinizmus (az elkövetınek nincs más választása); klasszikus büntetıjogi iskola – indeterminizmus (az individuum döntése szabad akaraton nyugszik) o Bőnösségi elv: a bőncselekmény elkövetéséért való felelısség a bőnösséghez köthetı, a bőnösség akkor megállapítható, ha felróható a cselekmény elkövetése, illetve jelen van a szándékosság, vagy a gondatlanság Általános jellemvonások a korszak büntetıtörvényeiben 1. A büntetıtörvények rendszere 231 Eájt alapvizsga 2008 - Trichotom rendszerőek (bőntettek, vétségek, kihágások - a bőncselekmények súlyossága alapján megkülönböztetve) 2. A büntetıjog

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kodifikáltsága - nullum crimen sine lege (nincs bőncselekmény törvény nélkül), nulla poena sine lege (nincs büntetés törvény nélkül) – valamennyi kódexben szerepeltek - a jogbiztonság szempontjából fontos, emellett a bíróságot elzárta attól a lehetıségtıl, hogy átvegye a törvényhozó szerepét 3. A hatályosság kérdései - idıbeli hatály kapcsán: nem ismerték el a törvény visszaható hatályát - az eljárások során mindig az elkövetéskori anyagi jogot alkalmazták Honossági elv: minden állam gyakorolja a saját állampolgárai feletti büntetıhatalmat, függetlenül attól, hogy ı hol és milyen bcs-t követett el Területi elv: az adott állam területén (nemcsak az országhatárok által körbezárt terület, hanem a külföldi államokban lévı képviseletek területe, hadihajók, kereskedelmi hajók, késıbb repülıgépek fedélzete) bárhol és bármikor elkövetett bőncselekmény kapcsán az adott állam joghatósága

érvényesül Állami önvédelmi elv: az adott állam büntetı joghatósága érvényesült az adott állam épsége ellen indított vagy szervezett támadás kapcsán, függetlenül attól, hogy a cselekményt hol és ki követi el Kiadatás: kétoldalú nemzetközi egyezmények részletesen szabályozták a kiadatás intézményét; a bőncselekmény elkövetıjét az egyik állam kiadja a másik államnak, hogy az utóbbi ítélkezzen felette; korlát: az a szokás, hogy saját állampolgárát egyik állam sem adja ki másik államnak; ne bis in idem: senki sem büntethetı többször ugyanazért a bőncselekményért (pl ha az egyik államban már letöltötte a büntetést, más államban nem lehet büntetni) Stádiumok: a szándékos bőncselekmények szakaszolása; elıkészület (cselekmény elkövetésének lehetıvé tétele, végrehajtásának megkönnyítése), kísérlet (az elkövetı megkezdi a végrehajtást, de azt részlegesen, hiányosan valósítja meg),

befejezett (teljes egészében véghezvitt, eredményes cselekmény) bőncselekmény; csak szándékos bőncselekményekre vonatkozhatnak Tettesség és részesség:  tettesség két fajtája: közvetlen tettes: a cselekmény elkövetésére irányuló szándék a cselekményt megvalósító személynél van meg; közvetett tettes: a szándék hordozója idegen erıt használ fel cselekménye végrehajtásához)  részesség: valamely büntetendı cselekmény megvalósításában több személy mőködik közre szándékosan, lehetnek: felbújtók (amikor valaki más személyt bőncselekmény elkövetésére szándékosan rábír), társtettesek (a bőncselekményt többen, kölcsönös szándékkal, közösen, egymás tevékenységérıl tudva követik el), bőnsegédek (fizikai bőnsegéd: valamilyen eszközzel, tárggyal segíti a cselekmény elkövetését, pszichikai bőnsegéd:a majdani elkövetı már végleges elhatározását erısíti valamilyen magatartásával) -

Szándékosság és gondatlanság:  szándékosság két fajtája: egyenes szándék (az elkövetı elıre látja cselekménye következményét és akarja is azt); eshetıleges szándék (az elkövetı elıre látja cselekménye eredményét és belenyugszik abba)  gondatlanság két fajtája: luxuria (az elkövetı elıre látja cselekménye lehetséges következményét, eredményét, de könnyelmően bízik annak elmaradásában); negligencia (hanyagság, az elkövetı nem is látja a következményeket, jóllehet látnia kellett volna azokat) - Büntethetıségi akadályok: 1. büntethetıséget kizáró okok: a cselekmény elkövetésekor kellett fennállniuk, ha fennálltak, a cselekmény = nem bcs. o beszámítást kizáró okok - beszámítási képesség: a büntetıjogban a testi, szellemi értelmi és erkölcsi fejlettségnek az a legkevesebb mértéke, amellyel a cselekmény elkövetıjének rendelkeznie kellett ahhoz, hogy büntetıjogilag felelısségre vonható

legyen, kizáró okok: öntudatlan állapot, elmebetegség, elháríthatatlan erı és fenyegetés, vétıképtelenség (bizonyos életkor alatt – 12 év) 232 Eájt alapvizsga 2008 bőnösség hiánya: tévedés esetén áll fenn, az elkövetı a büntetendı cselekmény lényeges ismérveire nézve tévedésben van, tévedése miatt követett el valamilyen büntetendı cselekményt, de az akarat hiánya miatt büntetni nem lehet o társadalomra veszélyesség hiánya: jogos védelem és végszükség esetén; jogos védelem: ha a késıbbi elkövetı személyét vagy vagyonát közvetlen és jogtalan támadás éri, és a megtámadott személy bőncselekményt elkövetve védekezik, a védekezésnek 3 feltétele van: csak olyan lehetett, amely a támadás elhárításához szükséges; a támadást másként nem lehetett elhárítani; a védekezésnek arányosnak kellett lennie a támadással o Végszükség: a véletlenül keletkezett életveszélyes helyzetbıl valaki magát,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vagy valamely hozzátartozóját csak más ember személye, vagy vagyona ellen elkövetett büntetendı cselekmény által volt képes megmenteni 2. büntethetıséget megszüntetı okok: a bőncselekmény elkövetése után olyan változások, körülmények álltak be, amelyek miatt a bőnelkövetıt nem büntették, vagy ı már nem volt büntethetı, esetei: az elkövetı halála; eljárás megindítása elıtti/folyama alatti államfıi kegyelem; elévülés (a bőncselekmény elkövetése és a büntetıeljárás megindítása között már túlságosan hosszú idı telt el ahhoz, hogy továbbra is érdek főzıdjön az eljárás megkezdéséhez o Kodifikációk - XIX. Sz: rendkívül élénk nemzetközi tudományos élet a büntetıjogok területén - börtönügyi kongresszusok, büntetıjogi találkozók - típuskódexeket alkottak o Code Penal – Napóleon – 1811. január 1-jén lépett hatályba, 4 könyv, 484 szakasz, általános rész + különös rész + kihágási

törvények, trichotomikus rendszerő, kísérlet, büntetésnemek, büntetések végrehajtásának módja, szabadságvesztés-büntetések generális minimuma és maximuma, elítélés jogkövetkezményei, visszaesés, részesség esetei, bőncselekményt kizáró és enyhítı körülmények; szabadságvesztés-büntetések, megszégyenítı intézkedések; lehetıség a bírói mérlegelésre o Bajor Btk. – 1813. – nagyban hasonlít a Code Penal-hoz, bőncselekmények törvényi meghatározása: alapeset + minısített (súlyosító körülményt tartalmazó) esetek + privilegizált (enyhébb büntetést megengedı) tényállások; nem ismeri el a testcsonkítás és a halálbüntetés alkalmazhatóságát, általános büntetési neme a szabadságvesztés: bőntettek (börtön, dologház, várbörtön) + vétségek (fogház, várfogság) o Csemegi kódex – 1878. évi V. törvénycikk, tettközpontú büntetı jogalkotási irányzat; trichotomikus rendszer (a kihágásokat az

1879. évi XL. Tc. szabályozta); nullum crimen + nulla poena elvek; fıbüntetések: halálbüntetés, szabadságvesztés, pénzfıbüntetés + mellékbüntetések, korrekcionalizáció jogintézménye o Olasz törvény – 1890. – klasszikus büntetıjogi iskola utolsó alkotása; nem ismeri a halálbüntetést; tág büntetési kereteket szab meg; nagyfokú egyéniesítés; bírói dorgálás; visszaesés szabályozása (megkülönbözteti az egyszerő visszaesést a különös visszaeséstıl A tettesközpontú büntetıjog Változások a bőnözésben és a büntetési módokban - XIX. Század: nyugvópontra jutott az Európai büntetıjog – kiteljesedtek a klasszikus iskola tanításai - Speciális elkövetıi csoportok + visszaesı bőnelkövetık számának növekedése (okok: statisztika tudományának fejlıdése, bőnügyi statisztikák – megbízható adatok; kevesebb halálbüntetés – lehetıség a visszaesıvé válásra; hatékonyabb lett a bőn üldözése,

kiépült a büntetı igazságszolgáltatás infrastruktúrája, egységes, állandóan mőködı bírósági szervezetrendszer, rendıri + katonai büntetıbíráskodás elkülönülése, rendırségek és csendırségek kiépítése, rendırségi nyilvántartások, bertillonage, daktiloszkópia) - Bőnügyi nyilvántartás: elsı: 1865 – Itália, törvényszékek melletti nyilvántartási részlegek, elıször a bíróságok illetékessége szerint, utóbb az Igazságügy Minisztérium melletti központi nyilvántartás; az elítélt, illetve az elítélt szüleinek valamennyi adata mellett feltüntették az ítélet lényegi részeit is; törekedtek az aktualitásra; a név alapján lehetett legkönnyebben keresni 233 Eájt alapvizsga 2008 - - - Bertillonage: az emberi test különbözı részeinek mérésén, illetve arcképen és részletes személyleíráson alapuló személyazonosító rendszer; lényege: az emberi test bizonyos tagjai, részei a felnıtt embernél

már alig változnak (test- és derékmagasság, kartávolság, koponya hossza és szélessége, jobb fül, bal alkar, balkéz kisujja => személyi lap + fénykép + különös testi ismertetıjegyek); a felvett értékek könnyen osztályozhatóak, a kartotékrendszerbıl könnyen elıkereshetıek voltak Daktiloszkópia: az ujjbegyrajzolat segítségével végzett személyazonosság; XIX. Sz. vége; az ujjlenyomatok az élet folyamán nem változnak, típusokba rendezhetıek, az ujjlenyomatokat alkotó bırléceknek vannak olyan egyedi sajátosságai, amelyek alapján minden ember megkülönböztethetı a másiktól; megjelent az ujjlenyomatok központi nyilvántartása Büntetések és intézkedések: új elkövetıi rétegek megjelenésére és a visszaesık számának hirtelen megugrására a jogalkotók is reagáltak: megszületett a tettesközpontú büntetıjog; a büntetés helyett (monista felfogás)/büntetés mellett (dualista felfogás) biztonsági intézkedések; a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


büntetések és a biztonsági intézkedések közötti eltérések: 1. büntetés: a bőncselekmény súlyához igazodó joghátrány, a büntetések és a bőncselekmények között rendszerbéli arányosság (proporcionalitás) fedezhetı fel – a büntetés mértékét a bíróság ítéletben elıre meghatározza; a biztonsági intézkedés olyan joghátrány, amely nem az utolsó elkövetett (bőn)cselekményt, hanem az elkövetı egyéniségébıl következı társadalomra veszélyességet általában bünteti – nem az elkövetı legutolsó cselekményét szankcionálta, hanem azt, hogy e legutolsót megelızıen ugyanı már többször volt büntetve 2. a szabadságvesztés-büntetés majdnem mindig határozott idıre szólt, a biztonsági intézkedés ezzel szemben határozatlan idıtartamú, hossza az intézkedés eredményességének függvénye Individualizált büntetések: XIX. Sz. végétıl nemcsak a büntetıjogi intézkedésekkel, hanem magával a büntetéssel is

megpróbálta szolgálni az egyéniesítést, két módszer (az elsı ízben megtévedt, nem súlyos bőncselekményt elkövetı személyeknél a jogi figyelmeztetés is visszatartó erejő): 1. próbára bocsátás: a bíróság anélkül, hogy ítéletet hozna, a bőncselekmény elkövetıjét bizonyos próbaidıre szigorú szabályokhoz kötött felügyelet mellett feltételesen szabadon hagyja 2. feltételes elítélés: a bíróság a bőntett vagy vétség miatt elsı ízben elítélt egyén büntetésének végrehajtását meghatározott idıre felfüggesztette; ebben az esetben van ítélet (elmarasztaló), de a kiszabott büntetés végrehajtását elhalasztják; ha a terhelt a próbaidı alatt újabb bőncselekményt követ el, akkor a korábban elhalasztott büntetést is le kell ülnie A speciális elkövetıi csoportok szankcionálása - új elkövetıi csoportok: 1. Elmebeteg vagy gyengeelméjő elkövetık: az ilyen elkövetıt a modernkori büntetıjog ritkán

büntette – büntethetıséget kizáró ok; 2 modell: az egyiknél a törvényhozások nem tették lehetıvé a bíróságok számára, hogy a felmentett elmebeteg, beszámíthatatlan elkövetı további sorsát befolyásolja, a másik esetében a beteg bőnelkövetıt a bíróság határozatlan idıre gyógyintézetbe utalhatta 2. Iszákos elkövetık: sokáig nem foglalkoztak ezzel a csoporttal; 2 modell: az egyik az ittas elkövetı enyhébben büntette, mint a józant, a másik szerint az iszákos bőnelkövetıt iszákosok intézetébe helyezték 3. Közveszélyes munkakerülık: az életmódjukból eredıen követtek el bőncselekményeket; csavargók, prostituáltak, üzletszerően koldulók; határozatlan idejő dologház (célja nem a büntetés, hanem a munkára nevelés) 4. Megrögzött bőntettesek: akik már többedszer állnak bíróság elıtt: visszaesık, többszörös visszaesık; mivel a társadalom számára rendkívül veszélyesek; szigorú intézkedések

(relegáció – élethossziglanra valamely gyarmatra szállítás, egyéni relegációnál nem, viszont 234 Eájt alapvizsga 2008 csoportos relegációnál érvényesült munkakényszer); határozatlan tartamú szabadságvesztés – 2 forma: az egyiknél a büntetés általános maximuma a határ, a másiknál az eljáró bíró állapította meg a büntetés maximumát); a XX. Sz-ban megjelent a megrögzött bőntettesek „megelızı letartóztatása”: a kirívóan antiszociális egyénnek nem kellett bőncselekményt elkövetnie ahhoz, hogy valamilyen intézetbe kerüljön (gyakorlatban: dologház) 5. Gyermek- és fiatalkorú elkövetık: a tettközpontú büntetıjogi iskola nincs tekintettel az elkövetı korára, a tettesközpontú azonban már igen; XIX. Század végén a problémás fiatalok 3 nagy csoportja alakult ki: elhagyott gyermekek; bőnelkövetı, de büntetıjogi felelısségre nem vonható gyermekek és fiatalkorúak; bőnelkövetı és büntetıjogi

felelısségre vonható gyermekek és fiatalkorúak. Az elsı két csoport nem büntethetı, a harmadikkal szemben nem büntetéseket, hanem intézkedéseket alkalmaztak, az eljáró bíróra volt bízva, hogy melyik intézkedést alkalmazza; különbíróságook: fiatalkorúak bírósága – külön perjogi szabályok; intézkedések: dorgálás, próbára bocsátás, javító nevelés/javítóintézeti elhelyezés, fiatalkorúak fogháza 56.AZ ÚJKORI BÜNTETİELJÁRÁSJOG; A TUDOMÁNY NÉZETEI 1. A tudomány nézetei Cesare Beccaria: Dei delitti e delle pene (A bőnökrıl és büntetésekrıl)→1764 Nézetei: • A törvénynek kell megállapítania a gyanúsított ırizetbe vételének gyanúokait • Bírálja a korabeli börtönök állapotát • Ellenzi azt, hogy az ırizeteseket nem különítik el egymástól az elkövetett bőncselekményük súlyossága, illetve aszerint, hogy elıször vagy sokadszor áll a büntetıhatóság elıtt. • Pártfogolja az esküdtszék

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


intézményét, a laikus tagokat szerinte sorsolással és ne kijelöléssel delegálják. • Állást foglal a nık tanúzási képessége mellett • Ellenzi az inkvizitórius eljárás által rendszeresített a vád titkosságára alapuló szabályt • Elveti a kínvallatást→ütközik az ártatlanság vélelmével • A védelemhez való jog alapjog 2. A vegyes eljárási renszer A modernkori büntetıjogok kialakulásáig két eljárási rendszer képezte az európai eljárásjogot: az akkuzatórikus (vádelvő) és az inkvizitórikus (nyomozóelvő). A feudális korban a vádelvő, az újkorban a nyomozóelvő eljárási rendszer volt az uralkodó. A vegyes eljárási rendszer a polgárság hatalomra kerülésekor bontakozott ki, nevét arról kapta, hogy elveit és intézményeit a két elıdtıl vette át, azokat természetesen elegyítve. Ez abban mutatkozik meg leginkább, hogy míg az eljárás kezdeti szakaszában a nyomozóelvőség, míg a bírósági szakaszban a

vádelvőség érvényesül. 2.1 A büntetıeljárás alapelvei A) Officialitás (hivatalbóliság): Az eljárás hivatalból indult meg→nem kellett vád, elég volt magának a gyanúnak a fennállása. Vád csak a büntetıper megindításához kellett. B) Legalitás: Legalitás annyit tesz, hogy a vádhatóság(ügyészség) köteles volt vádat emelni, ha a bőnvádi eljárás törvényes feltételei fennáltak. C) Opportunitás: Megengedte, hogy a vádhatóság mellızze a vádemelést, ha valamilyen fontos állami érdek a bőntett üldözése ellen szólt.Pl. ha az üldözés nehézségeivel nem állt arányban az elérhetı közhaszon. D) Immutatbilitás: Kizárta a perbeli személyek rendelkezését az állam büntetı igénye felett, tehát nem helyezhették érdekeiket az állam büntetıjogi igénye elé. Pl. Nem ejthették a vádat, ha utóbb már nem kívánták az illetı megbüntetését. Kivétel:fımagánvádló jogintézménye( rendelkezett a vád felett, egyszerő

nyilatkozatával visszavonhatta, megakadályozhatta, stb.) E) Az anyagi igazság elve: Az igazságszolgáltatás célja az volt, hogy a bírói ítéletben megállapított tények és a valóság történései megegyezzenek.A 235 Eájt alapvizsga 2008 F) A funkciómegosztás elve: Az inkvizitórius eljárási rendszerrel ellentétben a vegyes eljárási k rendszerben a három fıfunkció- vád,védelem,ítélkezés- elvált egymástól, ezeket külön személyek látták el. G) Szabad bizonyítási rendszer: Az eljárás során a bíró a bizonyítékokat szabadon mérlegelhette: ı rajta múlott, hogy egyes bizonyítékokat milyen súlyúnak ítél. Alapvetıen két formája létezett: a francia→ a bíró a jogszabályi keretek között saját lelkiismerete alapján döntött, német→szintén szabadon lehetett értékelni, de a bírónak indoklást kellett adnia. H) Szóbeliség és közvetlenség: A vegyes rendszer büntetıpere szóbeli és nyilvános volt. Szóbeliség: a

bíróság a per személyeivel szóban kommunikált és ítéletét a szóban elıadott anyagra alapozta. Ezáltal a per legfontosabb szakasza a tárgyalás lett. Közvetlenség: a bíróság nem közvetítıkön keresztül, hanem közvetlenül találkozott és érintkezett a perben érintett személyekkel és a bizonyítási eszközökkel. I)Nyilvánosság: Ennél az alapelvnél frappánsan megmutatkozik a rendszer vegyes jellege. Az inkv. eljáráshoz hasonlóan néhol (pl. nyomozati szakasz) kizárta, míg másokban--az akk. eljáráshoz hasonlóan—megengedte a nyilvánosságot.( tárgyalás) A korszakban a nyilvánosságnak három fokozatát különböztetjük meg: • Ügyfélnyilvánosság: csak a per személyeinek a jelenlétét engedték meg • Bizalmi nyilvánosság:leggyakrabban kényszercselekmények foganatosításakor alkalmazták (házkutatás), a peres felek bizalmát élvezı tanúk is részt vehettek. • Népnyilvánosság: bizonyos korlátok között bárki jelen

lehetett. J) Laikus elemek részvétele a büntetı igazságszolgáltatásban. A polgári kor büntetıeljárásjogának alapelvi követelménye volt, hogy a laikus (nem jogász) polgárokat beemelje az igazságszolgáltatás döntéshozói közé az elfogult ítélkezési gyakorlat ellensúlyozása érdekében. Két megoldási változat alakult ki: • Esküdtszék: Angliában alakult ki, a kontinentális jogrendszerbe a napóleoni háborúk folyamán került. Lényege, hogy az általában 3 fıs szakbíróság mellé egy 12 fıs testületet rendeltek büntetıperben, akiknek a feladata a perben felmerülı ténykérdések eldöntése.( A jogkérdések eldöntése a szakbírák feladata.) • Schöffe-rendszer: az esküdtek( Schöffe, ülnök) nem alkottak külön testületet, hanem a szakbírák mellett egyenrangúként vettek részt az ítélet meghozatalában. A cél mindkettınél ugyanaz: ellensúlyozni a szakbírák esetleges hatalmi függését, elfogultságát, illetve

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


pótolni a különbözı foglalkozásokkal, a szürke hétköznapokkal kapcsolatos ismereteinek hiányát. 2.2. A vegyes rendszer általános jellemvonásai Az egyéni szabadság és az alkotmányos jogok kímélete. Az inkvizitórius eljárás talán legmarkánsabb jellemvonása az volt, hogy feltétlenül meg akarta állapítani a terhelt bőnösségét→sokakat ártatlanul ítéltek el. A vegyes rendszer ezzel szemben azt is meghirdette, hogy az állami érdek (büntetés) lehetıleg összhangba kerüljön az egyén alkotmányos jogaival. Ennél fogva a terheltet önjogú ügyfélnek tekintette, a jogok korlátozása egységes (állampolgári jogegyenlıség) volt és törvényben szabályozott.→ Ártatlanság vélelme: → a bizonyítási teher a vádlóra hárult →a terhelt ás hozzátartozói nem voltak kötelesek maguk ellen bizonyítékot szolgáltatni és nem voltak büntethetık, ha így jártak el. Vádképviselet. Minden bőncselekmény közbőntettnek (crimen)

minısült. Az eljárásokat megindító vádat egy olyan állami hatóság látta el, amely hivatalból vádemeléssel foglalkozott. Két megoldása volt a vádképviseletnek: → állami vádmonopólium rendszere, csak a hatóság képviselheti a vádat → állampolgár (általában a sértett) is képviselheti a vádat: a, magánvád (konkurens vádjog), amikor is bizonyos taxatíve meghatározott bőncselekmények miatt (pl. magánlaksértés, testi sértés) a sértett képviseli a vádat b, pótmagánvád (szubszidiárius vádjog) , ha a hatósági képviselı a közvádat ejtette vagy nem is emelt, akkor a sértett folytathatta a vád képviseletét. ( Skót találmány, mindössze Ausztriában és Magyarországon alkalmazták még) Az állam feladatai a büntetı igazságszolgáltatás terén. 236 Eájt alapvizsga 2008 A tényállást az állami szerveknek kellett felderíteni→Új állami szervek létrehozása → Közvádlói hatóság az ügyészség (voltak

elızményei a francia perjogban, de a kontinentális jogrendszerben csak ekkor honosodott meg.) → Közvád elıkészítésére rendszeresített rendırség (csendırség) → Vizsgálat teljesítésére hivatott a vizsgálóbíró. → Vizsgálat felügyeletére és a közbensı eljárásban való határozásra hivatott a vádtanács →Szabadságvesztéssel járó büntetések tipikussá válnak→ büntetésvégrehajtás szervezetrendszerének kialakulása. Garanciális biztosítékok rendszere. A vegyes rendszer legnagyobb újításának tekinthetı. E biztosítékok feladata elsısorban az volt, hogy megakadályozzák ártatlan személyek elítélését, kizárják az esetleges bírói elfogultságot. Garanciális biztosítékként használták: → védelem szabadságát, a terhelt fogadhatott ügyvédet védelme ellátására. Ez eleinte csak a tárgyalás idejére vált lehetıvé, de pl. az olasz eljárási rendszer már a nyomozási szakaszban is lehetıvé tette ügyvéd

alkalmazását. → vizsgálóbírót, aki a nyomozás törvényességére ügyelt → vádtanácsot, amely szakértı felügyeletet gyakorolt a vizsgálóbíró tevékenysége fölött és döntött a vádnak a bíróság elé vitelében → a bírói függetlenség intézményét → a politikai