Agrártudomány | Növénytermesztés » A napraforgó tápanyag ellátása

A napraforgó tápanyag-ellátása Napraforgó tápanyag-ellátása A napraforgó a harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúránk. Az elmúlt 10 évben 500-550 ezer ha között mozgott a termőterület. 2011-ben kiugró, 575 ezer ha-os területen alakult az eddigieknél magasabb 2,4 to/ha országos átlagtermés A vetésterület és termésmennyiség dinamikus növekedése egyrészt a magasabb termésátlagot produkáló hibrid vetőmagvak piaci megjelenésének, másrészt a megnövekedett felhasználói igényeknek – élelmiszer fogyasztás területén az egészségesebb táplálkozási szokások terjedése, ipari és energetikai felhasználás bővülése – köszönhető. A napraforgó kedvező adaptációs képességekkel rendelkezik mind a változó ökológiai, mind az agrotechnikai feltételekkel szemben. Ennek ellenére vizsgálni kell azokat a kockázati tényezőket, amelyek ismeretében csökkenteni tudjuk a termés mennyiségi és

minőségi ingadozásait a termesztéstechnológia optimális kialakításával. Ilyen tekintetben három tényező szerepe meghatározó: agroökológiai, biológiai alapok és az agrotechnikai műveletek kivitelezése A napraforgó kiváló adaptív tulajdonsággal rendelkezik, minek következtében az időjárási és talajtani tényezők széles intervallumával jellemezhető a termesztési körülménye. Éghajlati igény Melegigényes növény, kerülni kell a hegyvidéki termesztését, azonban hidegtűrése a vegetációs időszak kezdetén és melegtűrése július-augusztusban sokkal kedvezőbb, mint más kapás növényeké. Közepes vízigényű növények közé sorolható, a vegetációs időszakban elfogyasztott vízmennyiség (500 mm) tekintélyes részét kiterjedt, nagy szívóerejű gyökérzetével az őszitéli csapadék talajban tárolt részéből képes fedezni, ezért jó szárazságtűrő képességgel jellemezhető. Fejlődéséhez szükséges optimális

körülmények: • bőven csapadékos április A kaszatok kifejlődésekor uralkodó száraz, meleg ká- • sokéves átlagoknak megfelelő csapadékviszony nikulai időjárás terméscsökkentő hatású, léha termé- májusban, júniusban • szintén átlagos július és augusztus, de min kétszeri 20-30 mm csapadék sek képződnek. Érési időszakban a meleg, csapadékos idő kedvez a tányérrothadással járó betegségek kialakulásának. • érési ideje alatt meleg és száraz idő (augusztus, szeptember) Talajigény A napraforgó a talajhoz jobb alkalmazkodó-képessé- A semleges vagy enyhén savanyú talajokat hálálja gű növényfajok közé sorolható. Gyökérzete a legtöbb meg legjobban. Ez azzal magyarázható, hogy mélyen talajtípuson sűrűn átszövi a termőréteget és követi az lehatoló gyökérrendszere és a gyökerek agresszív táp- altalajba fokozatosan lefelé húzódó folyadékot. Ennek anyag-feltáró képessége lehetővé

teszi a mésznek, megfelelően a hazánkban előforduló talajtípuson ter- kalciumnak a mélyebb rétegekből való felvételét is. meszthető, de a talaj minőséghez igazodva különböző A főbb agrotechnikai tényezők: a fajtaválasztás, a ve- termésátlagok érhetők el. A gyengébb talajtulajdonsá- tésváltás, a vetésidő és tőszám, a vetés technológia, a gok megfelelő tápanyag ellátással kompenzálhatóak. gyomszabályozás, és a kórokozó gombák és kártevők elleni védelem mellett a továbbiakban főként a tápanyag ellátás kiemelkedő szerepével foglalkozunk. Tápanyagellátás Minőségi problémák: • harmonikus NPK arányok és adagok hiánya • mezoelemek (Mg, S, Ca) hiánya • mikroelemek hiánya • nem megfelelő nitrogén adag megosztás • hibridspecifikus trágyázás problémája • más agrotechnikai elemmel való interaktív hatás Kerülni kell az egyoldalú nitrogén műtrágyázást, mert a szövetek

fellazulását, s ezáltal a gombás betegségekre való fogékonyság növelését és a termés csökkenését okozza. A napraforgó kifejezetten igényli a harmonikus NPK makroelem visszapótlás melletti mezo- és mikroelem kiegészítést. A harmonikus tápA napraforgó nagy tápanyagigényű, de mérsékelt mű- anyag visszapótlás esetében a műtrágya adagokat a trágya dózisokat igénylő növényi kultúra. Ami azzal talaj tápanyag készlete és tápanyag szolgáltató képes- magyarázható, hogy jól tudja hasznosítani a talaj sége határozza meg. meglévő tápanyag készletét. A napraforgó tápanyag visszapótlásában a kockázati tényezőket mennyiségi A napraforgó fajlagos tápanyagigénye: és minőségi problémák okozzák. Nitrogén – 41 kg/to Foszfor – 30 kg/to Mennyiségi problémák: Kálium – 70 kg/to • talajvizsgálatok hiánya – nem megfelelő trágyaadag Kalcium (CaO) – 24 kg/to • egyoldalú, túlzott nitrogén dózis

Magnézium (MgO) – 12 kg/to • talaj és technológiai problémák (belvíz, savanyú ta- Az országos átlagban elért 2 to/ha kaszatterméshez laj, rossz vetésidő) kompenzálása műtrágyázással az átlagos műtrágya hatóanyag igény: N: 30-80, P: 60-70, K: 80-140 kg/ha A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A növények különösen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzékenyek a hiányára Nitrogén hiányra utalnak a következő tünetek: Világoszöld szín, az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növekedésű, satnya növények, korai öregedés Kevés, kicsi vagy semmi termés A napraforgó növekedése teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, valamint a

hajtásnövekedés intenzitása és a termés kialakítása terén. A ge- A nitrogén műtrágyát tavasszal, magágy készítéskor neratív időszakban a megfelelő mennyiségben kép- kell kijuttatni, kerülve a túladagolást. ződött vegetatív részek teszik lehetővé a nagy kaszat- A N túladagolás kedvezőtlenül hat az olajtartalomra, termés biztosítását. nagymértékben növeli a betegségekkel szembeni fogékonyságot. Savanyú talajon a túlzott nitrogén ellá- A műtrágya dózis tervezésénél figyelembe kell tás vízfelvételi zavarokat idézhet elő, rontja a kalcium venni és kálium felvétel hatékonyságát. A napraforgó sok • a talaj humusztartalmát nitrát nitrogént tud felvenni, ami élelmezésügyi szem- • megcélzott termésátlagot pontból igen káros. • évjáratot • elővetemény talajban hagyott N adagját A foszfor a generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere

folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött. A foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításban, a lipidek anyagcseréjében. Hiányában a gyökérzet fejletlen lesz, kaszatok telítettsége gyenge, léha kaszatok aránya megnövekedik. Hiánytünete a napraforgónál: Levelei kicsik, sö- ezért folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell tétzöld színűek, később nekrotikus jelenségek kísére- bejutniuk, hogy azt felvehessék. A foszfor nem mosó- tében kivilágosodnak. A növekedés gátolt, a szár rö- dik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető egy vid, vékony, merev tartású. Az is előfordul, hogy csak magasan ellátott szintre. a tányér kisebb, satnya és deformálódott. A foszforhi-

A számított foszfor 80%-át őszi mélyműtrágyázással ány klasszikus tünete a vörös vagy bíborszínű célszerű a gyökérzónába juttatni, a fennmaradó részt (antociános) elszíneződések a növények alsó részén. pedig startertrágyaként kiadni a napraforgó kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére. A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gya- A teljes mennyiség tavaszi kijuttatása csak akkor indokolt, ha az ősz folyamán nem volt lehetőség alapműtrágyá- korlatilag ott marad, ahová kijut- zásra. tattuk. A növény gyökereinek A kálium jótékony hatású a Hiánytünet: fotoszintézisre, fokozza a nö- Tipikus tünete a levélcsúcsok vények aktív vízfelvételét, vala- és levélszélek sárgulása majd elhalása, mely az idősebb levele- mint csökkenti a párologtatást. ken kezdődik. A fiatal levelek széle A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a

növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal – alágörbül, sárgul, barnul, majd elhal. Megnő a dőlési hajlam, valamint a Diaporte és gombás betegségek, baktériumos fertőzés – szem- más gombás betegségek iránti fogékonyság. Romlik beni ellenálló képességet. A kálium növeli még a nö- az olaj minősége. vény hideggel szembeni ellenállóságát, javítja a szárszilárdságot, növeli a magvak ezerszemtömegét és kedvezően hat az olajtartalomra. A napraforgónak rövid idő alatt viszonylag sok káliumra van szüksége. A talaj káliumszolgáltató képességét befolyásolja an- Az összes kálium szükséglet 75%-át a virágképződ- őszi mélyszántással célszerű a gyökérzónába kijuttat- mények kialakulásától a virágzás végéig terjedő idő- ni. Megosztott őszi és tavaszi kijuttatás indokolt laza szakban veszi fel. Ebben az időszakban a talajban talajokon és abban az esetben, ha

kötött talajunk megfelelő mennyiségű, könnyen oldható tápelem- agyagásvány összetétele fokozott káliumfixálásra ké- nek kell rendelkezésre állnia. A korai fejlődési idő- pes. A tavaszi kijuttatás elfogadott még akkor, ha vala- szakban kialakuló tápanyaghiány később már nem milyen okból az őszi káliumtrágyázás elmaradt. nak káliumpufferelő és fixáló tulajdonsága. A káliumot egyenlíthető ki. Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a káliumdinamikát alapvetően meghatározza az ionok mozgása a talajkolloidok – talajoldat – gyökér rendszerben A kalcium a sejtmembránok működésében, az áteresztőképesség szabályozásában játszik szerepet, és a sejtfal stabilizálásáért felelős. Nélkülözhetetlen az egészséges gyökérfejlődéshez, a megfelelő minőség biztosításához, és az ellenálló képesség növeléséhez. Erősen savanyú talajokon a Ca hiány

szárpuhulást, szártörést okozhat. zöldtömeget, serkenti a növények vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat. A kén fokozza az A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a egyes tápelemek, kiemelten a nitrogén felvétel haté- fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bio- konyságát. Elégtelen kén ellátás esetén elsősorban a szintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. növények fehérje anyagcseréje károsodik. A hiány kö- Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a vetkeztében csökken a növények tápanyag felvétele, talaj kálium, ammónium, kalcium és mangán szintje, így a nitrogén felvétel is, ami növeli a nitrát anion ta- a kialakuló ionantagonizmus következményeként. lajvízbe történő kimosódásának veszélyét. Kénhiány Hiánytünetére jellemző a levélerek között kialakuló esetén a napraforgó legfiatalabb levelei sárgulnak, ka- sárgulás, majd

elhalás, mely még márványosodás for- nalasodnak, felfelé csavarodnak és törékennyé vál- májában jelenhet meg. Elsőként az idősebb levele- nak. A későbbiekben a virágok színe fakóbb lesz ken figyelhető meg, végül levélhulláshoz vezet. Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célA kén legismertebb szerepe a zsírsavak szintézisé- szerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati ben van, így az olajos növények (repce, napraforgó) eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd termesztése esetén feltétlen oda kell figyelni a jelen- mész- és magnéziumpótló szerekkel, vagy a techno- létére, elégséges mennyiségére. A kén a kéntartalmú lógiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni. aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A megfelelő kén ellátás növeli a A mikroelemek szerepe és pótlása A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim

aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav-ciklusban és a fotoszintézisben Tipikus tünete a levelek pettyesedése, márványosodása, mely később a levelek elhalásához vezet A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sok- játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere rétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és folyamataiban. foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülöz- és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek hetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl enoláz,

kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyag- A napraforgón a legfiatalabb levelek alapi része, majd cseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növe- később az egész levél sárgul. A levelek kisebbek, de- kedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér formáltak, töredezők, részben befűzöttek, elgörbül- klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredmé- nek és besodródnak, végül nekrotikussá válnak és el- nyezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a halnak. A hiány első jele, több más növényhez hason- termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős lóan a tenyészőcsúcs alatti szárrész megvastagodása, minőségromlással is számolnunk kell. gátolt hosszanti növekedése, amihez néha barna, szirupos nedv kiválasztódása társul. A virágképződés A

mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyá- vagy teljesen elmarad, vagy erősen deformált tányé- zási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem rok fejlődnek, amelyeken semmi vagy túlnyomórészt kiegészítésű alapműtrágyával. léha kaszatok lesznek. Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia A napraforgó őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix prog- trágyázására csak foszfort és káliumot tartalmazó ram keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK és gramix PK gramix PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént (max 10 ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények kg N/ha) is tartalmazó, kálium túlsúlyos összetételű és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szakta- gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk 200-400 nácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott

kg/ha dózisban. A szükséges műtrágya mennyiségét táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s en- mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátott- nek ismeretében az egyedi gramix összetételre vo- ságához igazítsuk. Figyelembe véve a napraforgó natkozó javaslatunkat. Amennyiben a fenti adatok magnézium, bór és kén igényét, célszerű már az alap- nem állnak rendelkezésre, a napraforgó őszi alapmű- műtrágyázásnál is gondoskodni kijuttatásukról. A napraforgó őszi alapműtrágyázásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N S SO3 Fe Zn Mn Cu B 5 12,5 0,02 0,03 0,03 0,02 0,1 30 2 5 10 28 8 20 6 12 24 12 4 10 5 20 20 11 4 10 gramix NPK 0-8-36 +bór, cink, mangán, vas, réz UMG gramix NPK 5-17-30 +bór UMG gramix NPK 0-10-28 gramix NPK 6-12-24 gramix NPK 5-20-20 5 P2O5 K2O CaO 8 36 12 17 MgO 0,2 A napraforgó tavaszi tápanyag utánpótlása A tavaszi

műveletsor alapvetően az alábbi három lépésből áll: 1. A növény nitrogén igényének biztosítása alapműtrágyázással, illetve amennyiben a foszfor és kálium hatóanyagok őszi kijuttatása elmaradt, annak pótlása NPK műtrágyával. 2. Starter műtrágyázás 3. Fejtrágyázás, lombtrágyázás Tavaszi nitrogén utánpótlás A napraforgó vetése előtt, a magágy-készítéssel egy menetben 30-80 kg nitrogén hatóanyag kijuttatását javasoljuk hektáronként. Ehhez az alábbi folyékony és szilárd műtrágyákat ajánljuk 100-300 kg/ha dózisban A napraforgó tavaszi nitrogén utánpótlásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P2O5 K2O CaO MgO S SO3 3 7,5 Fe Zn Mn Cu B Folyékony nitrogén műtrágya Fertisol 28 28 Fertisol 24 +S 24 Fertisol 27 +B 24 0,3 Szilárd nitrogén műtrágya A MAS 27% 27 7 5 MASSulfix 24 6 4,5 Ammóniumnitrát 34 Karbamid 46 folyékony Fertisol műtrágya használata mellet

szól, hogy szá- 12 A szilárd termékeknél egyenletesebb, jobb minőségű szórásképet raz időjárás esetén az oldat biztosít. Használata gazdaságos, gyorsabban hat, mint a szilárd mivel egységnyi hatóanyagra forma. A három nitrogénfor- vetített ára a legkedvezőbb. mának (amid, ammónia, nit- Minden cseppje hasznosul, rát) köszönhetően hatása nem- mivel a talajba bemosódva csak gyors, hanem tartós is. nem illan el a hatóanyag. A napraforgó startertrágyázása A magból kibújó gyökérkezdemény a magban tárolt A starter műtrágya kijuttatása történhet a tábla teljes tartalék-tápanyagokat használja fel fejlődésének korai felületén, de kezelhetjük csak a sorokat, illetőleg lehe- szakaszában. Ez önmagában nem elegendő nagy fe- tőségünk van a tápanyagok közvetlen mag mellé jut- lületű gyökérzet kialakításához. Kora tavasszal, a még tatására is a vetéssel egy menetben. Ennek megfele- hűvös

talajban a talajélet, és vele együtt a foszfor fel- lően kétféle startertrágyázási technológia terjedt el a táródása is minimális, ami jelentős stresszt okoz a fej- gyakorlatban: lődésük kezdetén lévő növényeknek. A startertrágyá- • A szemenkénti vetőgépek starterműtrágya-szóró egy- zás célja, hogy gyors kelést, és erőteljes gyökérnöve- séggel vannak felszerelve, amely a vetéssel egy me- kedést biztosítson a növény fejlődésének kezdeti sza- netben, a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált kaszában. Startertrágyával megfelelő mennyiségű és műtrágyát, általában 150 kg/ha mennyiségben. minőségű tápanyagot, elsősorban könnyen felvehető • Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranu- foszfort juttatunk a csírázó növények közelébe, ezzel látum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag energiát (foszfort) biztosítunk a növekedésükhöz. mellé, 15-20 kg/ha adagban. Ezt

talajfertőtlenítő szerek kijuttatásához használt mikrogranulátum szóró adapterrel végezzük. Akkor alkalmazzuk, amikor a talaj foszfor és kálium ellátottsága megfelelő, s csak a csírázó mag gyökérfejlődését kívánjuk megtámogatni, elsősorban a foszfor kihelyezésével, illetve a növényeink kezdeti fejlődésének mikroelem igényét akarjuk biztosítani. Sorkezelésre a mikroelemekkel kiegészített gramix A startertrágya alkalmazásának előnyei: NP és a kálium túlsúlyos gramix NPK műtrágyáink • Gyors fejlődésnek indult, erős csíranövény, amely használatát javasoljuk, melyek a hatékonyabb táp- a csírafertőző betegségekre kevésbé fogékony. anyag-hasznosulást segítő kalciumot, magnéziumot és • Intenzív fejlődés, korai talajborítás, ezzel az állo- ként is tartalmaznak. Mikrogranulátummal történő star- mány gyomelnyomó képességének növekedése és terezéshez ajánljuk a UMG MICRO HeliaStart ter- a

nedvesség elpárolgásának csökkenése a talajból. mékünket, amely magas koncentrációban tartalmazza • Erőteljesebb, kiterjedtebb gyökérzet, ennek köszönhetően hatékonyabb tápanyagfelvétel, nagyobb hideg- és aszálytűrés. • Hamar kinő a „rovarkártevők foga alól”. • A tenyészidőszak jobb kihasználtsága mellet hamarabb beérő termés. • Fentieknek köszönhetően a hozam és a minőség javulása, a termelési kockázat csökkenése. a napraforgó erőteljes fejlődéséhez fontos magnézium és kén mezoelemeket és a bór mikroelemet. A napraforgó startertrágyázásához ajánlott termékek Összetétel (m/m%) Termék P2O5 N K2O CaO MgO S SO3 Fe Zn Mn Cu B UMG mikrogranulált starter műtrágyák UMG MICRO HeliaStart 7 30 2 3 3 7,5 2 0,3 gramix NPK napraforgó starterek gramix NP 5-18-25 +bór UMG gramix NPK 5-18-25 +bór, cink, mangán, vas, réz UMG gramix NP 12-20 +bór UMG gramix NPK 12-20 +bór, cink,

mangán, vas, réz UMG 5 18 25 1 4 3 8 5 18 25 1 4 3 8 12 20 4 6 11 28 12 20 4 6 11 28 0,02 0,03 0,03 0,02 0,1 0,3 0,02 0,03 0,03 0,02 0,1 A napraforgó fejtrágyázása és lombtrágyázása A napraforgó 8-10 leveles állapotában, kultivátorozás- A levélen keresztül kiadott tápanyagok az anyagcsere sal egy menetben juttatható ki fejtrágyaként 20-30 kg folyamatokba való közvetlen bekapcsolódásuk miatt N hatóanyag hektáronként, ha osztott technológiát al- igen hatékonyan egészítik ki az alap- és fejtrágyázást. kalmazunk a nitrogén kijuttatásra, illetve ha tavaszi Fokozzák a növény élettani folyamatait, intenzívebbé alapműtrágyázásként az NPK műtrágyával a kijutatott válik a fotoszintézis, a légzés és az enzim aktivitás. mennyiség nem elegendő. Fejtrágyázáshoz a tava- A lombtrágyázás serkentően hat a gyökérnövekedésre, szi nitrogén utánpótlásnál alkalmazott nitrogén mű-

ezáltal fokozódik a talajból történő tápanyag felvétel is. trágyákat javasoljuk 70-100 kg/ha dózisban. A napraforgó lombtrágyázásához ajánlott termékek Összetétel (m/m%) Termék N P2O5 K2O CaO MgO S SO3 Fe Zn Mn Cu B/Mo 5 12,5 0,03 0,02 0,02 0,01 1,5/0,001 Lombtrágyák FERTILIA HeliaSol 7 5 3 2 Két fenológiai fázisban javasoljuk lombtrágya kijuttatását: 6-8 leveles állapotban a tápanyag felvételi A készítmény nagy hatékonyságú, kelatizált formában zavarok megelőzése céljából: tartalmazza a mikroelemeket. Egyedi tulajdonságuk a • 3-5 liter/ha* szerves kénforma, ami katalizálja a nagyobb mennyi- Csillagbimbós állapotban: ségben felvett szervetlen szulfát forma redukcióját, • 3-5 liter/ha* aminosavakba történő beépülését. * 300-400 liter vízben kijuttatva. Vetés előtt: őszi alaptrágyázás napraforgó starter 150 kg/ha gramix NPK Vetés előtt: tavaszi alaptrágyázás Vetéssel

egymenetben: startertrágyázás 00 15-20 kg/ha Fertisol, MAS 27, UMG AN 34, MASSulfix, MICRO Cink, Karbamid 46 UMG MICRO HeliaStart 30-80 kg/ha N hatóanyag Csírázás, kelés 10 18-32 8-10 leveles állapot: fejtrágyázás 6-8 leveles állapot: lombtrágyázás 14 MASSulfix, MAS 27, AN 34 53 Csillagbimbós állapot: lombtrágyázás 57 30-40 kg/ha N hatóanyag Fertilia HeliaSol 59 61 Virágzás A napraforgó tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek Fejlődési Fázisok (BBCH) 200-400 kg/ha gramix NPK, PK # 65 # Termés érés 92 Kísérleti eredmények 2011-ben a Károly Róbert Főiskola, Fleischmann Rudolf Kutatóintézet kompolti telephelyén végeztek a gramix NPK és mikrogranulált UMG starter műtrágyáinkkal kisparcellás kísérleteket napraforgó kultúrán. Az alábbi táblázat a kezeléseknél használt termékeket, alkalmazott dózisukat valamint a kijuttatási módokat mutatja be. Sorsz. 1. Kontroll Alkalmazás – Dózis

(kg/ha) 0 2. UMG MICRO BÓR Vetéssel egy menetben 15 3. UMG MICRO HeliaStart Vetéssel egy menetben 15 4. gramix NP 12-20 +6% MgO +0,3% B gramix NPK 8-20-30 +UMG 0,2 me Vetéssel egy menetben 150 Vetés előtt telibe szórás 300 5. Kezelés A kezelések kiértékelése kiterjedt a napraforgó • kórtani • növényfenológiai, növekedés-dinamikai • terméseredmények és minőségi mutatók vizsgálatára. Összefoglaló megállapítások a kísérletről 1. 2011 év sajátosságaiból adódóan a levél és tá- 2. A kísérletben a napraforgó különböző tápanyag el- nyérbetegségek fellépése igen csekély volt, az ext- látási kezeléseiben nyomon követték a korai növe- rém száraz viszonyoknak köszönhetően. A tenyész- kedési dinamikát, a kelést követő két alkalommal idő során a napraforgó Diaporthe helianthi és végeztek növényi magasságmérést, illetve Bayer Sclerotinia sclerotiorum fertőzöttség lett nyomon kód

szerinti fejlettségi besorolást. Ez a virágzás ide- követve a kontroll és a kezelt parcellákon. jén (amikor további növekedés már nem volt vár- A Sclerotinia sclerotiorum vizsgálatában a gomba ható) ki lett egészítve az állományok végleges ma- szár- és tányérfertőzési értékeit vizsgálták, melyek gasságának adataival. A növekedés dinamikai vizs- mértéke alacsony volt mind a kontroll, mind a ke- gálatokat 3 alkalommal elvégzett szárazanyag mé- zelt területen. Szárfertőzöttség rendkívül alacsony, rés alkalmazásával végezték, melyet a parcellákból 2,5%, a tányér fertőzöttség pedig 8%-os volt a kí- vett föld feletti teljes növényminta súlyállandóságig sérleti területen. történő szárításával lehet kapni. A kapott eredményeket az alábbi táblázatok tartalmazzák A napraforgó növénymagassága (cm) Kontroll UMG MICRO B startertrágyázás vetéskor UMG MICRO HeliaStart startertrágyázás

vetéskor gramix NP gramix NPK vetéskor +mikroelemek teljes területre 2011.0520 Átlag 11,7 13,3 14,0 13,0 13,3 Bayer kód 14 16 16 15 15 2011.0620 Átlag 33,7 44,3 42,7 36,7 35,7 Bayer kód 32 33 33 33 33 2011.0725 (teljes virágzás) Átlag 129,0 144,7 145,7 142,7 143,3 Bayer kód 67 69 69 69 69 A napraforgó szárazanyag tartalma (g/növény) Kontroll UMG MICRO B startertrágyázás vetéskor UMG MICRO HeliaStart startertrágyázás vetéskor gramix NP gramix NPK vetéskor +mikroelemek teljes területre 32,53 25,14 97,60 74,27 141,45 114,27 2011.0520 Átlag 13,26 16,67 21,43 2011.0620 Átlag 45,35 50,02 64,29 2011.0725 (teljes virágzás) Átlag 69,78 83,37 102,04 3. A napraforgó terméseredményeinek vizsgálatakor 4. A kezelésekben mért olajtartalmak összességében a nyers parcellasúly, a nedvességtartalom, vala- 46,7-50,4% között alakultak. A legalacsonyabb mint az ebből egységesen számított

8%-os ned- olajtartalom kontroll körülmények közt alakult ki, vességtartalomra korrigált termésátlag lett nyomon míg a legnagyobb értéket a gramix NPK +mik- követve. Az eredmények értékeléséből kapott ada- roelem (teljes területre kijuttatott 300 kg/ha) el- tok azt mutatják, hogy a kezelt parcellák termésát- végzett kezelésben kaptuk. lagai 2440 és 4140 kg/ha körül alakultak, míg ugyanez kontroll körülmények közt csak 2040 kg/ ha volt. A mikrogranulált startertrágyás kezelések 2011-ben mintegy 400-950 kg/ha-ral növelték a napraforgó termésátlagát, amíg a nagyobb adagú, vetéssel egy menetben, és a teljes területre kijuttatott műtrágya kezelések 1300-2100 kg/ha-ral növelték az elért termésátlagokat. A vizsgált napraforgó hibridek szemnedvesség-tartalma igen kedvezően alakult, egységesen 5,90-6,60% között 180 4500 160 4000 140 3500 120 3000 100 2500 80 2000 60 1500 40 1000 20 500 0 Kontroll UMG

MICRO Bór gramix NP UMG MICRO HeliaStart 0 gramix NPK +mikroel. A napraforgó növénymagasságának alakulása (Kompolt, 2011.) 2011.0725 (teljes virágzás) 160 140 100 80 2011.0620 60 40 2011.0520 20 K NP ix gr am ix NP t ia RO M IC gr am H el IC M G UM G UM St ar r RO Bó ro ll K Ko nt NP ix ix gr am ia gr am M IC NP t St ar r Bó RO H el RO IC M G UM G UM K ro ll Ko nt NP ix gr am ix NP t gr am H el ia St ar r Bó UM G M IC G RO M IC RO Ko nt ro ll 0 UM Növénymagasság [cm] 120 FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft. 8130 Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/572-059 E-mail: fertilia@fertilia.hu Fax: 22/572-078 Honlap: www.fertiliahu www.mutragyalicithu Termésátlag [kg/ha] Szárazanyag tartalom [g/növény] A napraforgó hibridek szárazanyag tartalma és termésátlaga (Kompolt, 2011.)